Bevezetés. Törvényi háttér:

Átírás

1 Bevezetés HÁZIREND, amely a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola tanulóira, a tanulók szülőire és az iskola dolgozóira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Törvényi háttér: közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, illetve a fokozatosan helyébe lépő, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1. Általános és értelmező rendelkezések 1.1. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola telephelyein a bejáratoknál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél, 1

2 2 az osztályfőnököknél, a naplóban, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: A házirend egy tömörített példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán, - a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy - ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban Értelmező rendelkezések Tanulók nagyobb csoportját, nagyobb közösségét legalább 15 fő jelenti Osztályközösség: az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége Diákkör: a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére létrehozott tanulói csoport Diákönkormányzat: a tanulók és tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, valamint a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére létrejövő szervezet Diákközgyűlés: az intézmény tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma Küldöttközgyűlés: olyan diákközgyűlés, amelyen nem vesz részt az összes tanuló, hanem a diákok egyes csoportjait választott küldöttek képviselik Gyermekkorú: az a személy, aki tizennegyedik életévét még nem töltötte be Kiskorú: az a személy, aki tizennegyedik életévét már betöltötte, de még nem nagykorú.

3 Nagykorú: az a személy, aki tizennyolcadik életévét már betöltötte, illetve az is, aki házasságot kötött és a bíróság a házasságot cselekvőképesség hiánya miatt, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelenné. Jogok és gyakorlásuk módjai 2. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján kérelmére jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

4 A tanulók közösségei Az osztályközösség Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül kettő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A diákkör Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. Diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról - az adott lehetőségek figyelembevételével - a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak - a szülők írásbeli engedélyével - az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját - a diákkör által felkért - nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak jelentkezniük kell, és a diákkör tevékenységében végig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörbe való jelentkezés létszáma minimum 10 fő A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tagjai az osztályokban megválasztott küldöttek, a diákkörök képviselői és a nagykorú segítő személy. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által a diákönkormányzat javaslatára megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

5 A diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév május hónapjában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlés - a diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi minden tanév májusában. Rendkívüli diákközgyűlést a diákönkormányzat vezetője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlésen minden tanulónak, az iskola tanárainak és a szülőknek is joga van részt venni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Az iskola igazgatója beszámol az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak, végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés napirendi pontjait megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni A tanulók és szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Tájékoztatás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója tájékoztatja: az iskolarádión és/vagy a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén szükség szerint, a Diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulók a jogszabályokban, valamint: az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban közvetlenül vagy választott képviselőik útján - az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója - a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején tájékoztatja. A nevelők a szülőket a tanulók egyéni haladásáról szóban szülői értekezleten, nevelők fogadó óráin, nyílt tanítási napon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélésen; írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv),az e-naplóban valamint a félévi és a tanév végi értékelő lapon tájékoztatják.

6 6 A szülői értekezletek és a nevelők fogadó óráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. / Szülői értekezletek:szept., nov., febr., ápr.; fogadóórák:nov., ápr./ Véleménynyilvánítás, kérdés, javaslattétel A tanulók véleményüket, kérdéseiket, javaslataikat kulturált, tisztelettudó hangnemben, szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők véleményüket, kérdésüket, javaslatukat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. A javaslatokra, kérdésekre a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapnak A tanulók tantárgyválasztása Az iskola igazgatója minden tanévben április 15-ig az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a Pedagógiai programban meghatározott következő tanévben választható tantárgyakról. Gyermekkorú tanuló esetén a szülő, a kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését Tanórán kívüli foglalkozások Napközi otthon, tanulószoba. Ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén - összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

7 Diákétkeztetés A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók igény esetén étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. A napközis tanulók csoportjukkal az ebédelési rendnek megfelelő időpontban étkeznek. A menzás tanulók a délelőtti órák után ebédelnek ügyeletes tanár felügyeletével. Az ebédlőt kulturáltan, az illemszabályoknak megfelelően vehetik igénybe. A táskájukat, kabátjukat a kijelölt helyre teszik. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban a megjelölt helyen és időpontban kell befizetni. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek a bejelentés másnapjától tudja a következő hónapban jóváírni. A bejelentés napjára szóló étel az ebédlőből elvihető Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások térítésmentesen segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanuló az ISE-t támogathatja. A támogatás összege évi 1000 forint.

8 Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük szükség szerint Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az a tanuló, aki nem vesz részt a kiránduláson, az adott tanítási napon saját évfolyamán egy adott osztályban tesz eleget tanulmányi kötelezettségének Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Szabadidős foglalkozások. A nevelőtestület a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezhet (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

9 Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra. hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári vagy szülői felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhatják, anyagi felelősség terhe mellett Hit- és vallásoktatás. Az állami általános iskolában a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hit-és erkölcstan óra. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit-és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. Az egyházi jogi személy feladatai: a hit-és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése a hit-és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése a foglalkozások ellenőrzése a foglalkozásokhoz az anyagok (pl.: papír, kartonpapír, ragasztó) beszerzése Az iskola feladatai: a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből- köteles biztosítani a hit és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a helyiségek rendeltetésszerű használatát valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket A hitoktató joga: az iskola taneszközeit használni osztályozó értekezleteken részt venni A hitoktatónak a félévi, év végi értékelési módban alkalmazkodnia kell az iskola pedagógiai programjában leírtakhoz Gyermekkorú tanuló esetén a szülő, a kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a döntését arról, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az iskola által szervezett kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a hit- és vallásoktatással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

10 A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről - amennyiben erre az iskola jogosult - a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél - amennyiben erre az iskola jogosult - előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított - nem alanyi jogon járó - állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. 3. Kötelezettségek és végrehajtásuk feltételei 3.1. Az iskola működési rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-től délután ig vannak nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.20-tól órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani órától ügyeletes felügyelete alatt, egy kijelölt teremben tartózkodhatnak azok, akiknek a szülei ezt kérik, illetve iskolabusszal érkeznek. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 között kell megérkezniük. Aki öt alkalommal 7.45 után érkezik és késését nem tudja igazolni, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje Csengetési rend: 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: Az iskola Speciális Tagozata ettől eltérő csengetési rend szerint dolgozik. A tanítási órák ideje negyvenöt perc. A második óraközi szünet a tízórai szünet.

11 11 A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, távolléte esetén a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskolából való távozásra az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskolából való távozáskor írásbeli engedélyt kell kérni Tanítási napokon az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május, június) gyülekező és sorakozó az udvaron ¾ 8-ig. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján gyülekező a tantermekben. A tanuló az órák kezdetekor, a csengetés után a tanítás helyszínén vagy a tanteremben köteles tartózkodni, és elő kell készítenie a felszerelését. A tanítási órák illetve a menza után - kivétel a délutáni foglalkozás - el kell hagyni az iskolát. A tanulók táskájukat, felszerelésüket az ebédelés ideje alatt az arra kijelölt teremben hagyhatják Az iskolába bejutás és az onnan távozás feltételei Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik kedden és csütörtökön óra és óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt 5 tanítási nappal a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. Az elsős tanulók szülői a beszoktatási idő után gyermekeiket a bejárati ajtóig kísérhetik. A logopédiára és a fejlesztő pedagógiára járó tanulóknak az iskola kíséretet biztosít. A gyermeknek az út közben is be kell tartani a házirend szabályait Az iskolai foglalkozás keretében elkészített tanulói dolgok tulajdonjogáról Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet

12 12 az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt A szünetben való tartózkodás rendje 1. szünet (15 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. 2. szünet (15 perc): folyosó, osztályterem, következő óra szaktanterme. Ez a tízórai szünet, az étkezés a tantermekben ülve történik. illetve a menzások az iskolai étkezőben étkezhetnek. 3. szünet (15 perc): mindenki kötelezően az udvaron tartózkodik. 4. szünet (10 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. 5. szünet (10 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. A mindenkori vezető ügyeletes tanár - szükség esetén - ettől eltérő intézkedést hozhat. A tanulók órarendjüktől függően és óra között ebédelhetnek A dolgozatok íratásának rendje A témazáró dolgozat íratásának időpontjáról a szaktanár a tanulókat legkésőbb a dolgozat megírását megelőző órán köteles tájékoztatni. Egy tanítási napon legfeljebb három témazáró dolgozat íratható A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában; a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében; egészségük, testi épségük megőrzésében Az intézmény használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon A tanulók feladatai Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működhetnek: osztályonként két-két hetes, folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök.

13 13 A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A hetesek az osztálynévsor szerint, kettesével teljesítik feladatukat. Tartós hiányzás esetén az osztályfőnök jelöli ki a heteseket. Csoportbontásban az előzőektől eltérően betűrendben haladva látják el a hetesi teendőket A hetesek feladatai Tantárgyi felelősök Ügyel a tanári asztalon lévő taneszközökre. A szünetben az ablakot becsukja és az osztályterem ajtaját kinyitja. Szellőztetés szünetben a szaktanár jelenlétében lehetséges. Tízórainál felügyel, hogy az étkezés ülve történjen. A hiányzókat számon tartja. Jelent a tanárnak. Felügyel a terem tisztaságára és a tanulók magatartására. A rendbontásról köteles tájékoztatni az ügyeletes tanárt, de nem büntethető a mások által elkövetett szabályszegésekért, viselkedési problémákért, azokért az elkövetőket kell felelősségre vonni. A szünetben felügyel társai felszerelésére. Az óra megkezdése után 10 perccel jelzi az igazgatóhelyettesi irodában a tanár esetleges távolmaradását. az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát Az utolsó óra után ellenőrzi, hogy a székeket a takarítás megkönnyítése végett a gyermekek az asztalokon elhelyezzék. A hetes a szaktanárral együtt utolsónak hagyja el a termet. Rendetlenség, rongálás esetén az előző osztály mulasztását azonnal jelzi az órát tartó szaktanárnak, aki a következő szünetben intézkedik. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb A tanulói ügyelet szabályozása Ügyeletes csak 8. osztályos tanuló lehet, aki példás, de legalább jó magatartási jeggyel rendelkezik. Ügyeletes jelvényt visel a saját nevével ellátva, a mellkasára tűzve. A tanulói ügyelet 7.20-kor kezdődik, és az ötödik óra utáni szünet végéig tart. A tanulói ügyeletes csoport 11 főből áll. Elhelyezkedésük szerint: 3 fő: a főbejáratnál és az új épületben, 2 fő: új épület hátsó bejáratánál és a nyak tagi részben, 1 fő: a régi épület park felőli bejáratánál, 1 fő: a régi épület hátsó bejáratánál, 2 fő: a régi épület emeletén,

14 14 2 fő: az udvaron ( ezen tanulók feladata a Ceglédi úti kapunál van, ahol szünetekben a hátsó bejáratoknál segítenek az ottani ügyeleteseknek, illetve azokban a szünetekben amikor a tanulók kimehetnek az udvarra ) tartózkodik A tanulói ügyeletesek feladatai Szünetekben felügyelnek a számukra kijelölt helyeken (udvar, folyosó, mosdó) a rendre, tisztaságra, segítik az ügyeletes tanárok munkáját. Példamutató magatartásukkal javítják az iskola tanulóinak fegyelmét. Figyelik a tanulók viselkedését. Bármilyen rendellenességet tapasztalnak, azt jelentik az ügyeletes tanárok valamelyikének. Az elkéső tanulók nevét feljegyezik. Az ügyeletes tanárok valamelyikének jelentik, ha idegen tartózkodik az iskolában A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, az ott előírt hiánytalan felszereléssel ( tankönyv,ellenőrző, sportfelszerelés, stb.) -- az iskola területén az öltözet szélsőségektől mentes, az iskolai munkához megfelelő legyen -- az iskola területén ne viseljenek feltűnő, kihívó testékszert, festett hajat és körmöt, műkörmöt, ne sminkeljenek - iskolai ünnepélyeken, iskolai és iskolán kívüli versenyeken, ballagáskor (ballagó diákoknak is) fehér blúz, ing és sötét szoknya, nadrág, valamint az iskola emblémájával ellátott nyakkendő a viselet - eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, - életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, - megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és helységei, és az ezekhez tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, - betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel,

15 15 - azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült, - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - az intézmény vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tanúsítson toleranciát. - megtartsa az e szabályzatban, valamint az intézményi szmsz-ben foglaltakat, - megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait; valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett sport felszerelést (lehetőség szerint a lányoknak fehér póló, piros tornanadrág, fiúknak fehér póló, kék tornanadrág, tornacipő, edzőcipő, melegítő) kell viselniük; - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, műkörmöt A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítják. Az iskolaorvos és a védőnő elvégzik- vagy szakorvos részvételével biztosítják- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: egészségügyi szűrés 2.,4. 6.,8. évfolyamokon kötelező védőoltások szervezése, lebonyolítása fogászati szúrések A fogászati kezelés alól szülői igazolással lehet felmentést kérni Az iskola területén dohányozni tilos. Az iskola területén tilos az energiaital, a kóla, a szotyola, tökmag fogyasztása. A tanórákon nem megengedett rágógumizni Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak behozatala az iskolába A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.

16 16 Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével - rendkívül szükséges esetben - hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges tárgyat, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli tárgyat leadni a nevelőnek megőrzésre. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott tárgyat az iskola csak a szülőnek adja át. Az iskolába hozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.(pl ékszer, telefon, értéktárgy, kerékpár, stb.) A mobiltelefon használatát az alábbiakban szabályozzuk: Fényképet, hangfelvételt, mozgófilmet az iskola területén készíteni, lejátszani tilos. A tanítás megkezdése előtt a tanuló köteles kikapcsolni a készüléket. Amennyiben a mobiltelefon használatának szabályát a tanuló megszegi, a készüléket a tanár elveszi, a titkárságon a tanuló nevével ellátva leadja, melyet csak a szülő vehet ott át Közlekedés kerékpárral A kerékpárral közlekedő tanulóknak a kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A főbejárati kerékpártároló az iskola dolgozói, és az iskolába érkező vendégek részére van fenntartva Tanórán kívüli foglalkozások szabályai A tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai: A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői óra és óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Egyéni fejlesztésben részesített sajátos nevelési igényű, illetve tanulási nehézséggel küzdő tanuló köteles a foglalkozásokon megjelenni. Az ezekről való igazolt/igazolatlan távolmaradást az e-naplóban a fejlesztő pedagógus vezeti. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

17 17 Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon órától óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás egyénileg történik, és tanév végéig szól. A könyvtár tagjainak kártérítési kötelezettségük van. A kikölcsönzött könyveket a tanév utolsó hetéig vissza kell juttatni a könyvtárba. A tartós tankönyveket a tanuló használatba kapja, melyek állagáért a tanuló felelős. Iskolából való kiiratkozáskor, ill. a tanév utolsó hetében ezeket is vissza kell juttatnia a könyvtárba A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután l6.00. óráig tartanak. A tanulók ekkor távozhatnak el legkorábban a napköziből. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára óra és óra között az iskola felügyeletet biztosít. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására a nevelő engedélyt adhat. A tanulószobán a tanulók feladata felkészülni a másnapi tanórákra (szóbeli-, írásbeli házi feladatok, gyakorlás). A tanulóknak legjobb képességeiknek megfelelően kell dolgozni és betartani a viselkedési, magatartási szabályokat!a foglalkozásokon a tanuló

18 18 mobiltelefonját, médialejátszóit kikapcsolt állapotban tartja, melyek eltűnéséért az iskola nem vállal felelősséget. A szülőkkel a kapcsolatot személyesen és az üzenő füzeten, e-naplón keresztül tartja a tanulószoba vezető (esetleg telefonon).fontos, hogy a minél jobb eredmény elérése érdekében, a szülők és a tanulószoba vezetője közösen együttműködve segítsék a gyermeket. A tanulók tiszteletben tartják csoporttársaik és a tanulószobát vezető pedagógus személyiségi jogait. Pihenő időben az iskola udvarán lévő fákat, védőhálókat, focipálya kapuját, kerítést, raktárat szigorúan tilos megmászni, mert életveszélyes! A tanulószobai foglalkozásra használt termet rendezetten hagyja el a tanulás végén Iskolaotthon Iskolaotthonba való jelentkezés szülői igény szerint történik. Előnyt élveznek azon szülők gyermekei, akik igazolt munkahellyel rendelkeznek. A kötelező tanórai foglalkozások 8-16 óráig tartanak. Igény szerint óráig tanári ügyeletet biztosítunk a tanulók számára Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési díjak beszedési módjáról, idejéről a tanulók tájékoztatást kapnak a tanfolyam, szakkör vezetőjétől. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola fenntartója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, illetve akkor, ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 10. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap10. napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti.

19 19 Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló 5 nappal előre az étkezésért felelős dolgozónál lemondja A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Osztályozó vizsgát a tanév során 2 alkalommal tartunk, január és június hónapokban. A vizsgára írásban kell jelentkezni szeptember, illetve február hónapban. A javító vizsga időpontja augusztus 15.és 31. közötti időszakra esik. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA

20 20 Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Technika GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 3.7. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. Az iskola igazgatója az osztályfőnökök, valamint a gyermekvédelmi felelős közreműködésével minden tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül

21 21 a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv normatív kedvezmény igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermekvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat is. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának házirendben szereplő elveit kell figyelembe venni. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabálya A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a

22 22 lakóhelye iskolánk településén található. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére iskolánk tanulója munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.