Szentlászló Almamellék Somogyhárságy Óvodái és Konyhái 7936 Szentlászló, Kossuth u. 21. Telefon: 73/354-170; 06/20/239-6246 e-mail:levelibeka63@freemail.hu
SZENTLÁSZLÓ ALMAMELLÉK SOMOGYHÁRSÁGY ÓVODÁI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2017. 2
Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok Preambulum Pedagógiai program jogszabályi háttere Küldetésnyilatkozat 1. Helyzetelemzés 2. Intézményi nevelési program 3. Kompetencia alapú nevelés 4. Személyiségfejlesztés 5. Közösségfejlesztés 6.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 7. Óvodai tehetséggondozás 8. Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok 9. Az óvoda kapcsolatai 10. Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése 11. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 12. A kompetencia alapú programcsomag alkalmazása 13. Óvodai IPR 14. Egyéni arculatok 15. Pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 3
BEVEZETŐ GONDOLATOK A 2013-ban elfogadott programunk újragondolását, átgondolását az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram iránymutatása, szellemisége, cél- és feladatrendszere, a módosított közoktatási törvény tették szükségessé. Gyermekeinket körülveszi a felgyorsult, folyamatosan változó világ, mely nagy hatással van rájuk, mindemellett nekünk - pedagógusoknak - figyelembe kell vennünk a sok új szakmai, törvényi és egyéb külső környezeti változásokat. Társadalmunkban az utóbbi időkben jelentős változások zajlottak, melyek nagyban érintették az oktatási, nevelési intézményeket. A gyermekeknek-, mint egyéneknek - ebben a rohanó világban korlátozott lehetőségük van önmaguk és környezetük megtapasztalására, mozgásigényük kielégítésére, kulturális értékeink, hagyományaink, nemzetiségi értékeink megismerésére, azok ápolása, megőrzése. Feladatunk továbbra is olyan feltételek megteremtése, melyek biztosítják gyermekeink egészséges, harmonikus fejlődést, személyiségük kibontakoztatását! Ennek alapjai: az óvodapedagógus és a gyermek közötti pozitív érzelmi viszony kialakítása, az óvodai és családi nevelés összehangolása, a cselekvésbe ágyazott ismeretnyújtás melynek fő színtere a játék. Munkánk során meghatározó szerepe van az érzelemnek, a lehetőség kínálta aktivitásnak, kreativitásnak. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak ünnepeink a jeles napokról való megemlékezések, melyek nem csak a hagyományápolásunk, hanem közösségformálásunk és a családdal való együttműködésünk alappillérei. A jeles napokra, az ünnepekre való készülődés aktivizálja a gyermekeket, felkelti kíváncsiságukat. A gondolatok, ötletek születése, majd a célok kitűzése működésbe hozza fantáziájukat. A megvalósításban, kivitelezésben vállalt szerepek az intellektuális és gyakorlati tevékenységek hosszantartó láncolatai. Maga az ünnep a kiteljesedés, közösségünk érzelmeit, gondolkodását, magatartását formáló erő. Ez az erő, hatással van a családi élet tevékenységeire, ezáltal közösek lesznek céljaink, feladataink. A népi és nemzetiségi játékok meghatározó szerepet töltenek be nevelő munkánk során. Nagy hangsúlyt fektetünk a kézművesség kínálta lehetőségek maximális kihasználására, a nemzetiségi hagyományok ápolására. Ezek segítségével ismertetjük meg gyermekeinket a régi népi kézművesség értékeivel, a létrehozásukhoz szükséges technikákkal, ösztönözve őket az alkotás örömének felfedezésére, a munka megbecsülésére, véleményalkotásra, a természet szeretetére, identitástudatuk erősítésére. Munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy 4
gyermekeink egészséges, edzett gyerekek legyenek. Óvodánkon belül törekszünk azoknak a lehetőségeknek a kialakítására, bővítésére melyek biztosítják a gyerekek egészséges fejlődését, azokat a testi és lelki szükségleteket, melyek fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükségesek. Arra törekszünk, hogy testületünk minden dolgozója pozitív példa legyen gyermekeink számára. Pedagógiai Programunkban foglaltak az alapja és egyben meghatározója annak a közös értékrendnek, melyet minden dolgozónak követnie kell intézményünkbe járó gyermekek sikeres, eredményes nevelése, fejlesztése érdekében. Hangsúlyos a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, a játék, mint az óvodáskorú gyermek, legfontosabb tevékenysége. Az is fontos számunkra, hogy a gyermekek szülei - az óvodába lépés pillanatától - ismerjék Pedagógiai Programunkat, az abban foglaltakat elfogadják és megvalósítását támogassák. Nevelőtestületünk közössége, tudatosan alkotta meg az óvodai nevelés helyi programját. Ebben arra törekszünk, hogy összegezzük az elmúlt évek nevelőmunkájának eredményeit, sikereit s egyben jövőt orientáló szakmai képet fogalmazzunk meg a fenntartó, az igénybevevő szülői kör és a többi partnerünk számára. Programunkban áttekintettük, újraértékeltük a gyermeki érdekek érvényesülésének, mindenek felettiségét és a mindennemű diszkrimináció mentességét. A programmódosítási folyamatkor figyelembe vettük a partneri igényfelmérés eredményeit, tapasztalatait. 5
P R E A M B U L U M Az intézmény neve: Szentlászló Almamellék Somogyhárságy Óvodái és Konyhái Székhely: 7936 Szentlászló, Kossuth u.21. Intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény - óvoda Tagintézményei: Szentlászló - Almamellék Somogyhárságy Óvodái Almamelléki Tagintézménye, 7934 Almamellék, Petőfi tér 1. Szentlászló - Almamellék Somogyhárságy Óvodái Somogyhárságyi Tagintézménye, 7925 Somogyhárságy, Kishárságy u. 35. Egyéb telephelyek: Konyha, 7936 Szentlászló, Kossuth u. 21. Konyha, 7934 Almamellék, Petőfi tér 1. Konyha, 7925 Somogyhárságy, Rákóczi u. 61. 6
A pedagógiai program jogszabályi háttere: Törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Rendeletek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestületi határozatok 7
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünk (gondozás, nevelés, fejlesztés,) szervezetileg integrált köznevelési intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve teljes mértékben lefedi a köznevelés feladatait. Küldetésünk, közös pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy a gyermekeket segítsük hozzá az egyéni képességük és tehetségük kibontakoztatásához, a személyiségfejlődésük legadekvátabb útjainak megtalálásához, az alapkompetenciák magas szintű elsajátításához. Egyenlő esélyek biztosításával segítjük a gyermekeket hátrányaik leküzdésében. Az intézményünk értéktételezésében és működésében is elkötelezett aziránt, hogy: megerősítse szervezetét a társadalmi kohéziót erősítő szerepvállalásban, az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva az integráció és reintegráció kulcsintézményévé váljon, felkészüljön minden gyermek fogadására. Intézményünk pedagógusközössége és felnőtt segítői köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes gyermeke az ép és a fogyatékkal élő, a tehetséges és a kevésbé az, a speciális szükségletű (a szociokulturálisan hátrányos, a viselkedési, beilleszkedési problémákkal küszködő, a részképesség-zavarral küzdő, a nyelvi hátrányt mutató stb.) életesélyeit növelhesse. Intézményünk támogatja a gyermekeket: hogy találkozzanak valódi önmagukkal, felismerjék saját értékeiket, képességeiket, aktívan vegyenek részt azok továbbfejlesztésében, megismerjék, megtapasztalják az őket körülvevő és tágabb világot, egymást (a másik világát és kultúráját) megismerve és elfogadva tudjanak együtt élni és együttműködni, A művészetek befogadására való igény kialakítása 8
1. HELYZETELEMZÉS A hivatalos adatok szerint a szigetvári, a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külső periféria térségeire általánosan jellemző hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázható. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge. A helyi vagy közeli mezőgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerő alig esélyes a munkaerőpiacon történő reintegrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók, bár a közmunka program bevezetése ezt próbálja kompenzálni. A hátrányok öröklődnek a következő generációkra is. A kistérségben Szigetvár, Kaposvár központi funkciót tölt be, körülötte található intézményünket működtető 9 település is. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók is itt vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről. Ez a munkába induló szülők mellett a gyerekek bejárását is eredményezi. Helyzetünket az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy községeinkben évről-évre egyre több a betelepült holland, német, belga család, amely szintén rontja demográfiai mutatóinkat, bár most már gyakran alakulnak úgynevezett vegyes családok, akik életvitel szerűen itt tartózkodnak, ezért az esetlegesen születendő gyerekek már javítanak helyzetünkön. Fiataljaink kevés kivétellel maradnak itthon, ezért nagyon alacsony a születések száma, ami hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja nevelési-oktatási intézményeink helyzetét, bár most már ez a szám is kicsit emelkedő tendenciákat mutat, mely reményre jogosít bennünket intézményünk jövőjét illetően. 2013. január 1. és július 1. után a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. Törvény értelmében, az iskolák és az óvodák fenntartása, működtetése módosult. Intézményünk 2013. július 1.-én jött létre, önállóan gazdálkodó, fenntartója a Szentlászlói Közös Intézmény Fenntartói Társulás Tanácsa.
6 2. INTÉZMÉNYI NEVELÉSI PROGRAM Az Intézményünkben folyó nevelő munka alapelvei, céljai és feladatai Az óvodáink Helyi Programjának egyéni arculat összeállítása az alábbiak szerint történt: Közös értékként határozzuk meg: Gyermek és óvodaképünket Alapelveinket Óvodára vonatkozó feladatainkat Egyéb pedagógiai feladatokat 2. 1. Gyermekképünk: Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Legfőbb értéknek tartjuk a gyermeket, személyiségének kiteljesítését, védelmét. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatására törekszik. Nevelésünk értékei, melyeket közvetítünk: a biológiai lét - az élet - tiszteletét, az egészség értékét, felelősséget önmagunk életéért, elfogadunk bármilyen szempontból különböző gyerekeket (SNI, BTMN, HHH) és a többséggel együtt neveljük. 10
az Én harmóniájának, autonómiájának értékét, önnevelést, önismeretet, belső harmóniára törekvést, a környezetérzékeny és környezettudatos magatartásminta fontosságát. tiszteletet a szülők iránt, szeretetet, előítélet-mentességet, önzés leküzdését, a különbözőség elfogadását, legyen igényük az önművelésre, kreativitásra, problémaérzékenységre, tartsák tiszteletben egymás jogait, érzéseit, nemzetét, hazáját. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztését, amely elősegíti a szűkebb és tágabb szocializációs közeg iránti érdeklődést, nyitottságot. Az egyenlő esélyek pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze: fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire. 2. 2. Óvodaképünk: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermeket környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés céljából fakad az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével,ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is. 11
2. 3. Az óvodai nevelésben alapelvünk: o A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. o A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. o A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. o Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak emberi értékek közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiségi családba született gyerekek számára biztosítjuk a multikulturális és interkulturális nevelés keretein belül a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, társadalmi integrálódását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 2. 4. Nevelő munkánk céljai: Közös nevelési célkitűzéseink a rögzített alapelvekre építve határozhatók meg. A kitűzhető célok a személyiség fejlesztésére, a nevelés folyamatára és az intézmények eredményes működtetésére vonatkoztathatók, a pedagógiai folyamat egészére irányulnak. 12
Célunk olyan gondozási, nevelési, szolgáltató rendszer megteremtése, amely teljes mértékben megfelel az intézményhasználók igényeinek. A nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi célokat valósítjuk meg: A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Pozitív attitűd kialakítása, fenntartása A motiváltság kialakítása, fenntartása. A kudarcok megelőzése. Az egyéni képességek optimális fejlesztése. Az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyerekek kreativitásának fejlesztése. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A demokratikus magatartás normáit sajátíttatjuk így el gyerekeinkkel. 2. 5. Óvodai nevelésünk feladatai: Az óvodai nevelés általános feladatai: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés, az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 13
Az egészséges életmód alakítása: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: Az integráció érdekében óvodába lépéskor megtörténik a HHH gyerekek komplex állapot felmérése. Az óvoda felelőssége, hogy a családból hozott értékeket erősítse (szeretet, tolerancia), szokásokat alakítsa, amelyek szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez. a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek testi képességeinek fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Részfeladatok: Amelyik intézményben szükség van rá SNI gyerekek estében különleges figyelmet fordítunk a sérülés mértékére és ennek megfelelően az egészség megőrzéséhez szükséges technikák elsajátítására és az egészségfejlesztés képességének megszerzésére. A német nemzetiségi nevelés esetében a gondozással kapcsolatos kifejezések, utasítások adása német nyelven. Alapmozgások megnevezése a nemzetiség nyelvén. 14
Egészségfejlesztés: Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat a testi (szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) nevelő tevékenységre vonatkozik. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés a kifejezetten edzőprogramokon túl az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik. Az egészségnek az ontogenetikus (egyed) fejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Bár az egészség megléte, azaz az egészséges állapot önmagában nem határozza meg valamely nevelési feladat sikerét, de hiánya mindenképpen nevelési akadályként hat vissza. Az óvodai nevelés kulcskompetenciáját az képezi, hogy a napi program minden elemének teljesítése a következő gyakorlati kérdésre ad választ: biztosítottam-e a rám bízott kisgyermek életét és egészségét egyenként vagy a közösségben (csoportosan), elősegítettem-e egészségvédő/egészségfejlesztő szokások alakítását. A nevelés tehát a testi (szomatikus) nevelésre alapoz. Az egészségfejlesztés területei: egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás személyi higiéné testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás, erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 15
Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Egészséges táplálkozás: Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban próbálja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania. Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs gyümölcs, zöldség, hús, hal, tojás, tej és tejtermék, olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). 16
Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel- ha csoportjában van a táplálék érzékeny gyermekek- diétájára. Szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként legalább egy-két gyümölcs-és zöldség-napot. Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Mindennapos testnevelés, testmozgás: A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai nevelési programban szereplő testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgás, fizikai aktivitás szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését az óvodai nevelési programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható (kis- és középsőcsoportban heti egy, nagycsoportban általában heti két alkalommal. A gyermek egészségvédelmét és egészségfejlesztését szolgáló testi nevelés és sportolás különös kiemelt helyzetben van az óvodai Alapprogramban. 17
Célja: A testi képességek fejlesztése úgy, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Feladata: A torna, a mozgásos játékok során fejlesztjük a gyerekek természetes mozgását. (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) Olyan gyakorlatokat kell összeállítani melyek, elősegítik a gyerekek anatómiai és élettani fejlődését, növelik testi erejüket, ellenálló-, teherbíró- alkalmazkodó képességüket és edzettségüket. Fő szempont az egészség megőrzésének és megóvásának szem előtt tartása. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk. Személyi higiéné: Óvodapedagógus feladatai: Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó Öltözködés szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza. A közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját kosarában. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. 18
Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása: Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. Az óvodapedagógus feladatai: A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. 19
Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése: Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és, az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely, a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "Talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű 20
teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A bántalmazás, erőszak megelőzése: Alapelvek A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai /vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. 21
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén 22
túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (tag óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. 23
Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás: Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások: egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások: A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: o az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, o a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, o a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában, illetve az élelmezésvezető irodájában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 24
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: A szocializáció során a gyermek a társadalmi szerepeket, értékeket sajátítja el tevékenységeken keresztül, vagyis megtörténik a kultúra átadása. A kompetencia alapú nevelés fontos alapelve a játék erkölcsi és érzelmi nevelés. Az óvoda olyan gazdag, változatos tevékenységrendszerben olyan szituációkat teremt, melyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság, otthonosság, derűs, légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális, erkölcsi érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret a gyerek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, megértésére, tiszteletére. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. 25
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel Részfeladatok: A szokás és normarendszer megalapozásánál az utánzásos tanulásra építünk, főként a HHH, SNI gyerekeknél erős visszajelzéseket kell kapniuk, hogy biztonságérzetük ki legyen elégítve. Az eltérő viselkedésminta kompenzálása, fokozottabb érzelmi kötődés kialakításával, az utánzásos mintakövetés módszerével. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: Az óvoda feladata elősegíteni a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges. Az értelmi képességek fejlesztésének keretein belül valósul meg az anyanyelvi nevelés. Ez valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv megszerettetése és fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással - az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a 26
gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Korszerű IPR alapú óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszere, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezés. Részfeladatok: SNI gyermekek estében a képességek optimális kibontakoztatása, az egyes sérüléseknek megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A német nemzetiségi nevelés esetében, kultúrájuk megismerése, hagyományok átörökítése, ápolása, identitásuk erősítése érdekében táncuk, zenéjük, nyelvi kultúrájuk beépítése játékosan a napi tevékenységekbe. Nevelési tervünk az alábbi pedagógiai alapelveket képviseli: Intézményrendszerünk közös pedagógiai fölfogását gyermekközpontúság jellemez, ennek megfelelően nevelő-oktató munkánk középpontjában a gyermek áll. Sokszínű és széleskörű tájékozódási lehetőségek megteremtése. Az általános emberi műveltség továbbépíthető alapjainak a megteremtése. Szilárd értékrend kialakítása, mely megfelelő társadalmi kapaszkodót jelent a gyerekeknek és a szülőknek. Olyan demokratikus magatartásformák alapjainak a lerakása, melyben az egyén és a közösség érdeke megfelelő szerephez jut. Nem a gyereknek kell az intézményhez alkalmazkodnia, hanem az intézménynek a gyerekhez. 27
Az önálló ismeretszerzés igényeinek, képességeinek kialakítása, a kompetencia alapú nevelés alkalmazásával, mely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. Kulcsfontosságú készségek, képességek kialakítása, amely a későbbiek folyamán biztosítéka lehet a különböző élethelyzetekben történő megfelelő helytállásnak. Pedagógiai szisztémánkat a tevékenységközpontúság problémaközpontúság felfedeztető megtapasztalás, gyakorlat jellemzi. Módszertani sokszínűséggel változatos tevékenységformákkal dolgozunk alkalmazása koordináló, segítő, támogató pedagógusi attitűd. Többszintű differenciálás egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás hátránykompenzálás párhuzama) hatja át munkánkat. Életszerű, élet közeli megtapasztalásokra épülő fejlesztést alkalmazunk Fokozatosság folyamatosság elvét (a fenntarthatóság érdekében is) érvényesítjük. A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elvét figyelembe vesszük. A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadásának, támogatásának elvét vesszük alapul. A közös nemzeti értékek mellett az európai, a humanista értékek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az egészséges életmód, a testi, erkölcsi és lelki, egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. Pedagógiai tevékenységünk: A gyermek személyiségének és képességének maximális kibontakoztatása, fejlesztése és felkészítése a szűkebb és tágabb társadalmi környezetében való életre, ezen belül az iskolára a környezeti nevelésen keresztül játékosan derűs óvodai légkörben. Az egyenlő hozzáférés érdekében célunk, hogy minden 3 éves gyermek óvodába kerüljön, valamint a kommunikáció, anyanyelvi nevelés, szocializáció fejlesztése Minden tevékenységünket a gyerekek okos szeretete hassa át! Meglássuk, megláttassuk, és továbbfejlesszük minden gyerekben személyiségének saját értékeit. Szerezzék meg a gyerekek a kommunikációs képességeket. 28
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése folyik. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalom, a megmérettetés kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget, együttműködési készséget. Célunk, hogy elsősorban személyes példaadással neveljük gyerekeinket toleranciára, a különbözőség elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására! Célunk, hogy minden gyerek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formákat. A kultúra átörökítése multikulturális tartalmakkal, a művészetek, népi kismesterségek segítségével, hagyományaink ápolásával az élő környezet védelmével. A sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása és szakember segítségével, képességeik fejlesztése. A szociális hátrányból eredő lemaradások kompenzálása, fejlesztése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyerek számára. Tehetséggondozás. Célunk, hogy a szülőkkel olyan szemléletben működhessünk együtt, mely alapján érezzük: közösek céljaink, érdekeink. Célunk a fenntartóval jó kapcsolatot ápolni! 29
Az intézmények nevelési tevékenysége: Intézmény megnevezése Mindegyik óvodában megvalósul Az intézmény, nevelési oktatási alaptevékenysége óvodai nevelés Pedagógiai program preferált értékei Kompetencia alapú nevelés: a TÁMOP3.3.7. fenntarthatósága, Iskolai integrációs program részeként az Óvoda - Iskola átmenet működtetése, SNI - integráció óvodai nevelés Nevelés játékkal, mesével Szentlászló program, beépítve a német nemzetiségi nevelés Almamellék óvodai nevelés Játékba integrált komplex gyermeknevelés német nemzetiségi neveléssel kiegészítve. Somogyhárságy óvodai nevelés Játékba integrált komplex gyermeknevelés Környezettudatos komplex fejlesztés. 30
TÁMOP 3. 3. 7 fenntarthatósága érdekébe érdekében folyó nevelő munka feladatai: Feladatok Megvalósítás módja Sokoldalú ismeret - tapasztalatszerzés, változatos komplex tevékenységek alkalmazása. Érzékszervi tapasztalásra épülő ismeretszerzés, készségfejesítéstevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása, tehetséggondozás. Projekt, témahét, modul Differenciált tevékenység, kooperatív technikák alkalmazása Adekvát módszerválasztás Egyéni fejlesztési tervek, egyéni portfoliók kialakítása. Az IKT technikák alkalmazása, elsajátítása. IKT eszközhasználat a nevelés folyamatában Esélyegyenlőség: Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában. Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása, IPR hatékony működtetése Tárgyi, személyi feltételek kialakítása Együttműködés a szülői házzal, civil szervezetekkel, a szakszolgálatokkal, szakmai szolgáltatókkal, szociális intézményekkel Befogadó / inkluzív pedagógia alkalmazása az ehhez szükséges feltételek biztosítása. 31
A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrálása a különbözőség elfogadása. A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése Az általános emberi értékek tisztelete. (humanizmus, a különbözőség elfogadása, egymás segítése, az együttérzés képessége) Horizontális tanulás elterjesztése teljes szocializáció Multikulturális nevelés A pedagógiai munka színvonalának emelése A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Az esélyegyenlőség megteremtése A munkaközösségek által összeállított diagnosztizáló mérésekkel. A differenciált képességfejlesztés, és tehetséggondozás alkalmazásával. Önképzés, továbbképzés. A gyermekek egyéni képességeihez igazodó nevelés. A gyerekek közötti fejlettségbeli, fejlődési eltérések figyelembevétele, különbözőségek elfogadása, tiszteletére nevelése az egyenlő esélyek biztosítása. 32