PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nagydobszai Óvoda és Konyha

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Nagydobszai Óvoda és Konyha

2 Tartalomjegyzék PREAMBULUM...4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT HELYZETELEMZÉS INTÉZMÉNYI PEDAGÓGIAI PROGRAM...6 Az intézményben folyó nevelőmunka alapelvei, céljai és feladatai Gyermekképünk: Óvodaképünk Az óvodai nevelésben alapelvünk: A nevelőmunka céljai: Az óvodai nevelés általános feladatai: KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS - OKTATÁS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS...19 Feladatok...19 Személyiségfejlesztés az óvodában A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS...20 Feladataink A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.20 Feladataink A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÓVODÁBAN...21 Tehetségfejlesztés területei:...21 Magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés...22 Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének differenciált segítése...22 Átmenetek megsegítése: GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ÓVODA KAPCSOLATAI...23 Az óvoda és a család együttműködése...24 Kapcsolattartás nevelési-, oktatási-, és szakszolgáltató intézményekkel...24 Az egészségügyi intézmények és az óvoda kapcsolata...24 Kapcsolattartás a fenntartóval...25 Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal...25 Kapcsolat a Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK NEVELÉSE:...25 Óvoda feladata...26 Sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének feladatai A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSA: ESÉLYTEREMTŐ ÓVODA

3 14.1. Az óvodát és az óvodába járó, hátránnyal küzdő gyermekeket közvetlenül érintő elemek EGYÉNI ARCULAT...41 Az óvoda bemutatása:...41 Az óvoda szervezeti keretei...43 Fejlesztési tartalmak az egészséges életmód kialakítására...45 Viselkedési függőségek, bántalmazás, baleset-megelőzése...49 A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezete biztosítása...52 Az udvari tevékenységek gyermekekre gyakorolt fejlesztő hatásai...54 Az óvodáskor végére elérendő célok...56 Az óvodai élet egyéb területei:...78 Az óvoda kapcsolatai A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK...82 A Pedagógiai program érvényességi ideje...82 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata...82 A pedagógiai program módosítása

4 PREAMBULUM Az intézmény neve: Nagydobszai Óvoda és Konyha Székhely: 7985 Nagydobsza, Hunyadi u.1. Intézmény típusa: Óvoda Telephelye: Konyha Címe: 7985 Nagydobsza, Hunyadi u.1. Telefon: 73/ cím: OM: A Pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról A 326/2013. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. Az óvoda hatályos Alapító Okirata KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Nagydobszai Óvoda és Konyha köznevelési intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve teljes mértékben lefedi a köznevelés feladatait. Küldetésünk, közös pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy a gyermekeket segítsük hozzá az egyéni képességük és tehetségük kibontakoztatásához, a személyiségfejlődésük legadekvátabb útjainak megtalálásához, az alapkompetenciák magas szintű elsajátításához. Egyenlő esélyek biztosításával segítjük a gyermekeket hátrányaik leküzdésében. 4

5 Az intézményünk értéktételezésében és működésében is elkötelezett aziránt, hogy megerősítse szervezetét a társadalmi kohéziót erősítő szerepvállalásban, az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva az integráció és reintegráció kulcsintézményévé váljon, felkészüljön minden gyermek fogadására. Intézményünk pedagógusközössége és felnőtt segítői köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes gyermeke az ép és a fogyatékkal élő, a tehetséges és a kevésbé az, a speciális szükségletű (a szociokulturálisan hátrányos, a viselkedési, beilleszkedési problémákkal küszködő, a részképesség-zavarral küzdő, a nyelvi hátrányt mutató stb.) életesélyeit növelhesse. Intézményünk támogatja a gyermekeket hogy találkozzanak valódi önmagukkal, felismerjék saját értékeiket, képességeiket, aktívan vegyenek részt azok továbbfejlesztésében, megismerjék, megtapasztalják az őket körülvevő és tágabb világot, egymást (a másik világát és kultúráját) megismerve és elfogadva tudjanak együtt élni és együttműködni, a művészetek befogadására való igény kialakítása. 5

6 1. HELYZETELEMZÉS A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségek közé tartozik. Hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. E helyzet az aprófalvas településszerkezettel, a külső periféria térségeire általánosan jellemző hiányos és leromlott állapotú közlekedési infrastruktúrával és ezek gazdasági és foglalkoztatási következményeivel magyarázható. Az aprófalvak önfenntartó képessége gyenge. A helyi vagy közeli mezőgazdasági termelésben feleslegessé váló munkaerő alig esélyes a munkaerőpiacon történő reintegrációra, a távolabbi munkahelyekre való bejárást a hiányos infrastruktúra lehetetleníti el. Magasak a munkanélküliségi mutatók. A hátrányok öröklődnek a következő generációkra is. A kistérségben Szigetvár - egyetlen városként - központi funkciót tölt be, mellette 45 községet találunk. A településszerkezet és a mai demográfiai jellemzők egyik legfontosabb meghatározó eleme a kistérségi központ, Szigetvár szerepe. Intézményünk szakmailag önálló, de nem önálló gazdálkodású. Fenntartója a Nagydobsza és Térsége Óvoda és Konyha Intézményfenntartó Társulás. 2. INTÉZMÉNYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Az intézményben folyó nevelőmunka alapelvei, céljai és feladatai Pedagógiai Programunk egyéni arculatának összeállítása az alábbiak szerint történt: Közös értékként határozzuk meg: Gyermek és óvodaképünket Alapelveinket Óvodára vonatkozó feladatainkat Egyéb pedagógiai feladatainkat Gyermekképünk: Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Legfőbb értéknek tartjuk a gyermeket, személyiségének kiteljesítését, védelmét. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe a meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Nevelésünk értékei, közvetítjük: a biológiai lét - az élet - tiszteletét, az egészség értékét, felelősséget önmagunk életéért, elfogadunk bármilyen szempontból különböző gyerekeket (SNI, HHH) és a többséggel együtt neveljük.

7 az Én harmóniájának, autonómiájának értékét, önnevelést, önismeretet, belső harmóniára törekvést, a környezetérzékeny és környezettudatos magatartásminta fontosságát. tiszteletet a szülők iránt, szeretetet, előítélet-mentességet, önzés leküzdését, a különbözőség elfogadását. legyen igényük az önművelésre, kreativitásra, problémaérzékenységre. tartsák tiszteletben egymás jogait, érzéseit, nemzetét, hazáját. társadalmi érzékenység tudatos fejlesztését, amely elősegíti a szűkebb és tágabb szocializációs közeg iránti érdeklődést, nyitottságot. Az egyenlő esélyek pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire Óvodaképünk 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7

8 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Az esélyegyenlőség jegyében biztosítjuk és javítjuk az óvodába járó gyermekek nevelési feltételeit, megteremtjük a szociálisan hátrányos helyzetű, valamint a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségét is Az óvodai nevelésben alapelvünk: A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása és feléjük szakmai alázattal való közeledés. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodnia A nevelőmunka céljai: Közös nevelési célkitűzéseink a rögzített alapelvekre építve határozhatók meg. A kitűzhető célok a személyiség fejlesztésére, a nevelés folyamatára és az intézmény eredményes működtetésére vonatkoztathatók, a pedagógiai folyamat egészére irányulnak. Célunk olyan gondozási, nevelési, szolgáltató rendszer megteremtése, amely teljes mértékben megfelel az intézményhasználók igényeinek. A nevelőmunkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi célokat valósítjuk meg: A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Pozitív attitűd kialakítása, fenntartása. A motiváltság kialakítása, fenntartása. A kudarcok megelőzése. Az egyéni képességek optimális fejlesztése. Az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyerekek kreativitásának fejlesztése. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A demokratikus magatartás normáit sajátíttatjuk így el gyermekeinkkel Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 8

9 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával-a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi, erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés: Célunk, hogy a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozott, egészséges lelkületű, toleráns, elfogadó és másokra odafigyelő emberekké váljanak. A szocializáció során a gyermek a társadalmi szerepeket, értékeket sajátítja el tevékenységeken keresztül, vagyis megtörténik a kultúra átadása. A kompetencia alapú nevelés fontos alapelve a játék, erkölcsi és érzelmi nevelés. Az óvoda gazdag, változatos tevékenységrendszerben olyan szituációkat teremt, amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a. a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; b. az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; c. az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; d. az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. 9

10 2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás és normarendszerének megalapozása. 3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Részfeladatok: A szokás és normarendszer megalapozásánál az utánzásos tanulásra építünk, főként a HH, HHH, SNI, BTM és a romagyerekeknél. Erős visszajelzéseket kell kapniuk, hogy biztonságérzetük ki legyen elégítve. Az eltérő viselkedésminta kompenzálása fokozottabb érzelmi kötődés kialakításával, az utánzásos mintakövetés módszerével. A kultúra és a hagyományok ápolásával pozitív érzelmi kötődés kialakítása, az identitástudat erősítése. A néphagyományok ápolásával a kötődés, a magyar nemzeti értékek kialakítása, a közvetlen környezet szeretetén keresztül a nemzethez tartozás érzésének ápolása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű és migráns gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az óvoda feladata elősegíteni a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges. Az értelmi képességek fejlesztésének keretein belül valósul meg az anyanyelvi nevelés. 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 10

11 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség) fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszere, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezés. Részfeladatok: SNI gyermekek estében a képességek optimális kibontakoztatása, az egyes sérüléseknek megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A roma nemzetiséghez tartozó gyerekek kultúrájának ápolása, identitásuk erősítése érdekében táncuk, zenéjük, nyelvi kultúrájuk beépítése játékosan a napi tevékenységekbe. Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges értelmi képességek és a beszéd képességeinek egyéni differenciált fejlesztése. Az értelmi fejlesztés tevékenységeivel a fejlődés lehetőségének biztosítása a szociokulturálisan szerényebb háttérrel rendelkező, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek számára. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek 1. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. 5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában a dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. 11

12 6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás-és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése 1. A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. 4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Nevelési tervünk az alábbi pedagógiai alapelveket képviseli: Intézményrendszerünk közös pedagógiai fölfogását gyermekközpontúság jellemzi, ennek megfelelően nevelő-oktató munkánk középpontjában a gyermek áll. Sokszínű és széleskörű tájékozódási lehetőségek megteremtése. Az általános emberi műveltség továbbépíthető alapjainak a megteremtése. Szilárd értékrend kialakítása, mely megfelelő társadalmi kapaszkodót jelent a gyerekeknek és a szülőknek. 12

13 Olyan demokratikus magatartásformák alapjainak a lerakása, melyben az egyén és a közösség érdeke megfelelő szerephez jut. Nem a gyereknek kell az intézményhez alkalmazkodnia, hanem az intézménynek a gyerekhez. Az önálló ismeretszerzés igényeinek, képességeinek kialakítása, a kompetencia alapú nevelés alkalmazásával, mely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. Kulcsfontosságú készségek, képességek kialakítása, amely a későbbiek folyamán biztosítéka lehet a különböző élethelyzetekben történő megfelelő helytállásnak. Pedagógiai szisztémánkat a tevékenységközpontúság, problémaközpontúság, felfedeztető megtapasztalás, gyakorlat jellemzi. Módszertani sokszínűséggel változatos tevékenységformák alkalmazásával dolgozunk koordináló, segítő, támogató pedagógusi attitűd. Többszintű differenciálás egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás hátránykompenzálás párhuzama) hatja át munkánkat. Életszerű, élet közeli megtapasztalásokra épülő fejlesztést alkalmazunk Fokozatosság folyamatosság elvét (a fenntarthatóság érdekében is) érvényesítjük. A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elvét figyelembe vesszük. A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadásának, támogatásának elvét vesszük alapul. A közös nemzeti értékek mellett az európai, a humanista értékek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az egészséges életmód, a testi, erkölcsi és lelki, egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. Pedagógiai tevékenységünk: A gyermek személyiségének és képességének maximális kibontakoztatása, fejlesztése és felkészítése a szűkebb és tágabb társadalmi környezetében való életre, ezen belül az iskolára a környezeti nevelésen keresztül játékosan derűs óvodai légkörben. Minden tevékenységünket a gyerekek szeretete hassa át! Meglássuk, megláttassuk, és továbbfejlesszük minden gyerekben személyiségének saját értékeit. Fejlesztjük a gyerekek kommunikációs képességeit. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése folyik. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalom, a megmérettetés, kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget, együttműködési készséget. Célunk az, hogy elsősorban személyes példaadással neveljük gyerekeinket toleranciára, a különbözőség elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására! Célunk az, hogy minden gyerek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formákat. A kultúra átörökítése multikulturális tartalmakkal, a művészetek segítségével, hagyományaink ápolásával, az élő környezet védelmével. A sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása, szakember segítségével képességeik fejlesztése. 13

14 A szociális hátrányból eredő lemaradások kompenzálása, fejlesztése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyerek számára. Tehetséggondozás. Célunk, hogy a szülőkkel olyan szemléletben működhessünk együtt, mely alapján érezzük: közösek céljaink, érdekeink. Célunk a fenntartóval jó kapcsolatot ápolni. 14

15 Az intézmény nevelési tevékenysége: Az intézmény, nevelési oktatási alaptevékenysége Óvodai nevelés Pedagógiai program preferált értékei Zenei nevelésen alapuló tevékenységközpontú program. Kompetencia alapú nevelés: a TÁMOP3.3.7.fenntarthatósága Magyar nyelven történő roma nemzetiségi nevelés integrált formában. Esélyteremtő óvoda SNI - integráció A TÁMOP fenntarthatósága érdekében : Feladatok Sokoldalú ismeret - tapasztalatszerzés, változatos komplex tevékenységek alkalmazása. Érzékszervi tapasztalásra épülő ismeretszerzés, készségfejlesztés, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása, tehetséggondozás. Az IKT technikák alkalmazása, elsajátítása. Esélyteremtés, esélyegyenlőség: Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában. Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása, Befogadó / inkluzív pedagógia alkalmazása az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Megvalósítás módja Projekt, témahét, modul. Differenciált tevékenységszervezés (párhuzamos tevékenységszervezés: csoportmunka, páros munka, egyéni munka), differenciált feladatadás, kooperatív technikák alkalmazása, beszélgető kör. Adekvát módszerválasztás Egyéni fejlesztési tervek, egyéni portfoliók készítése. Részképességük fejlődésében elmaradott és a kiemelkedő képességű gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv készítése. IKT eszközhasználat a nevelés folyamatában. Tárgyi, személyi feltételek kialakítása Együttműködés a szülői házzal, civil szervezetekkel, a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, szociális intézményekkel Inkluzív nevelés kialakítása. 15

16 A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrálása, a különbözőség elfogadása. A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése. Az általános emberi értékek tisztelete. (humanizmus, a különbözőség elfogadása, egymás segítése, az együttérzés képessége). A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése. Teljes szocializáció Multikulturális nevelés Önképzés, továbbképzés, szakvizsga Az esélyegyenlőség megteremtése. A gyermekek egyéni képességeihez igazodó nevelés. A gyerekek közötti fejlettségbeli, fejlődési eltérések figyelembevétele, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelése az egyenlő esélyek biztosítása. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, eszközök Alkalmazott módszerek, eljárások: Differenciálás, egyénre szabott képességfejlesztés Hatékony gyermek megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Gyermeki tevékenységre épülő képességfejlesztés Komplex tevékenység formák kialakítása Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása Alkalmazott módszereinkhez használt eszközök: 1. Szokások kialakítása: Rugalmas, következetes szokás-és szabályrendszer Utánzásos mintakövetés Modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás Gyakoroltatás Segítségadás Gazdagítás, dúsítás Ellenőrzés Motiválás, példaadás A gyerekközösség tevékenységének megszervezése Hagyományok ápolása Mintaadás, én-közlés 16

17 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése: Beszélgetés A nevelő személyes példamutatása: elfogadás, megértés, szeretet, kedvesség, türelem, segítségadás, figyelem, humor közvetítése Pozitív tulajdonságok erősítése A nevelő részvétele a gyerekközösség tevékenységében Intézményünk befogadási stratégiái Pedagógusi attitűdök: a nevelők szociális érzékenysége, (elfogadó, segítő, támogató, környezettudatos), empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége, az emberi tulajdonságok formálása demokratikus légkörben. A pedagógusok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár, a megfelelő segédanyagok megléte. Támogató környezet óvodán belül és kívül: az intézményvezető, a helyi irányítás, a helyi közösségek, a szakmai szervezetek részéről. Differenciált nevelés szervezése: egyéni sajátosságokhoz, képességekhez való igazodás, eltérő képességek és eltérő fejlődési ütem figyelembe vétele, különböző képességek alapjainak lerakása. 3. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS - OKTATÁS A TÁMOP pályázat keretében intézményünkben bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag. A kompetencia alapú nevelés alkalmazása az intézmény Pedagógiai programjában. A fejlesztés elsődleges célja: A kompetencia alapú nevelés elterjesztése. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben történő fejlődés biztosítása, mely igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Rugalmas, inkluzív, befogadó óvodai környezet biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségének fejlesztése szakfejlesztővel, pedagógussal. Sokoldalú ismeretek elsajátítása. Minden gyermek egyéni ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön. A kompetencia alapú nevelés sajátos területeit, céljait, feladatait, követelményeit az intézmény saját Pedagógiai programjában jeleníti meg. 17

18 4. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS A gyermek megismerése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és az óvodai évek alatt folyamatos. A gyermek óvodába lépésekor a szülőkkel való beszélgetés és a családlátogatás alkalmával szerzett információk, tapasztalatok alapján az óvodapedagógusok anamnézist töltenek ki. Szeptember-október hónapban bemeneti megfigyelés módszerével történik a gyermekek megfigyelése a játék és a különböző tevékenységek során, az életkori jellemzők és a szenzitív szakaszokban legintenzívebben fejlődő képességeknek megfelelően. Januárban, júniusban szintén megfigyeljük a gyermekeket. Célunk a hatékony óvodai nevelés, melynek alapfeltétele a gyermek személyiségének, adott állapotának alapos ismerete, hogy fejlődésében saját képességei szerint és saját tempójában haladva, minél magasabb szintre jusson el. Táblázatban rögzítjük a gyermekekre jellemzőket. Az adatokból kapott értékek a pillanatnyi állapotot tükrözik, láthatóvá válnak a fejlesztendő területek és az erősségek is. A gyermekek fejlettségére vonatkozó eredmények alapján az óvodapedagógusok egyéni fejlesztési tervet készítenek. Ha a fejlesztés, illetve a lemaradás vagy a kiemelkedő képesség meghaladja a kompetenciánkat, akkor szakember segítségét kérjük. Mérés, értékelés: Az óvodapedagógusok a Start2 egyéni fejlesztési terv készítő program segítségével (október, január) megjelölik a fejlesztendő területeket, a területek fejlesztését elősegítő tevékenységeket, játékokat és nevelési módszereket. Januárban és májusban a Junior szöveges értékelő rendszerrel történik a kiscsoportos gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése. Középső csoportban megfigyeléses mérés januárban és júniusban, októberben és januárban szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készítünk. Januárban és májusban a Junior szöveges étékelővel készítjük a gyermekek fejlődésének nyomon követését, értékelését. Nagycsoportban a megfigyeléses mérést januárban (kimenet) végezzük. Októberben, januárban szükség szerint egyéni fejlesztési tervet készítünk. Januárban, májusban a Junior szöveges értékelővel készítjük a gyermekek fejlődésének nyomon követését, értékelését. Az eredményesebb iskolakezdés és a gyermekek hatékonyabb megismerése érdekében alkalmazzuk a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert. A DIFER a kritikus kognitív készségek fejlődési állapotát mutatja be. Meghatározza a mért készségek összetevőinek fejlettségi szintjét, ezáltal a további tervezés alapjául szolgál. Az óvoda és az iskola közös mérőeszköze, így a két intézmény együttes munkájának biztosítéka. A több évet átfogó mérés lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek fejlődési ütemét figyelemmel kísérjük. A diagnosztikus mérések eredményei adnak útmutatót az óvodapedagógusoknak a készségek, képességek állapotára, fejlettségi szintjére vonatkozólag, hogy a gyermek képességterületein milyen hiányosságok vannak. Ezek után egyéni fejlesztési tervet készítünk. A DIFER mérés célja, hogy segítse az eredményes iskolakezdést. Pedagógiai programunknak megfelelően 4 éves kortól mérjük a HHH gyermekeket a rövid DIFER-rel. Ha év elején betöltik a 4. életévüket, akkor májusban is mérünk. A tanköteles gyermekeket októberben és májusban mérjük, a kapott értékeket elemezzük és összevetjük a nyomon követő, értékelő rendszerünkkel, valamint az óvoda-iskola átmenet kapcsán az utánkövetés érdekében az 1. osztályban történő DIFER méréssel. 18

19 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Feladatok A gyermek személyiségfejlesztésére irányuló nevelőmunka egyrészt a nevelők és a gyermekek közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a gyermeki közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul az intézményünkben nevelődő gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Intézményünk nevelő munkájának alapvető feladata, hogy a gyerekek személyiségét a különféle óvodai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Személyiségfejlesztés az óvodában Fő feladatunknak tekintjük a harmonikus személyiségfejlesztést, a biztonságos környezet megteremtését, a gyermekek hátrányainak, erősségeiknek feltárását, az óvó-védő funkció érvényesítését. Olyan általános emberi értékek alapozását kezdjük meg kiegészítve a családi nevelést melynek során a gyermekek szeretettel fordulnak embertársaik és a környezetük felé. Kreatívak, pozitív szemléletűek, tolerálják a különbözőséget és az átlagtól eltérő társaik viselkedését. A gyermek személyiségét mindig tiszteletben tartjuk, elfogadjuk olyannak, amilyen. Szeretettel vesszük körül, miközben egyéniségéhez, érdeklődéséhez, egyéni képességeikhez alkalmazkodunk. Hagyjuk szabadon kibontakozni, egyéniségének érvényt szerezni, közben mégis igyekszünk formálni. A komplex személyiségfejlesztés feltétele az óvodai élet derűs, nyugodt, családias légköre. Fontos tényező az óvodapedagógus modellizáló szerepe és az érzelmi biztonság megteremtése. Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek személyiségének fejlődéséhez élményszerzési lehetőségeket teremtsen a különböző játékformákon keresztül, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Ez biztosítja az alapot a gyermek testi, lelki, szociális és érzelmi fejlődéséhez, mely a játéktevékenységek és az értékek közvetítése által valósul meg. fontos a sok pozitív tapasztalatszerzés, éljenek meg a gyerekek sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, érzelmi és intellektuális fejlődésükhöz, legyenek képesek problémáikat egymás között megoldani, alakuljon ki igényük az egészséges életmódra, fő tevékenységi formájuk a játék, fejlődjön motorikus, kommunikációs, kognitív képességük. A tevékenységformák komplexitása lehetővé teszi az egyéni különbségek, sokoldalúságok figyelembe vételét és differenciálását. Minden tevékenységformában és nevelési módszerben kidomborodik az egyéni személyiségfejlesztés, mely az adott gyermek aktuális állapotához, fejlettségéhez igazodik. 19

20 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. Ez meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az intézményes nevelés-oktatásba kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg, és a közös élmények, eredmények (sikerek és kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségétől, kölcsönösen hatnak egymásra. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legalapvetőbb feladatunk, hogy a gyermekekben, életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk az intézmény közösségéhez tartozás érzését. Feladataink Olyan közös rendezvények szervezése, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit. A nevelési időn túli tevékenységek, nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei is. A gyermekek életkori fejlettségének figyelembevétele. 7. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Gyermekeink között egyre több a lassabban fejlődő, rész-képesség kiesésben szenvedő, hátrányos szociokultúrájú gyermek. Több gyermekünk küzd beilleszkedési zavar, viselkedésiés teljesítményzavarral, a nem megfelelő otthoni környezet, a szülők személyiségének defektusa vagy éppen a rossz anyagi helyzet miatt. Mindezen -gyakran társuló problémákból fakadóan- a gyermekek szocializációjának feltételei hiányosak, illetve kórósak. Ezen gyermekek gondozása, fejlesztése kiemelt, s egyben többletfeladatot ró ránk. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarok korrekciójának érdekében elsődleges a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok feltárása. E tevékenységterületen nagy segítségünkre vannak a Járási Szakértői Bizottság szakemberei. Feladataink diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása, folyamatos kapcsolattartás a fejlesztésben részt vevő szakemberekkel, differenciált képességfejlesztés megszervezése, 20

21 az egyéni fejlődés nyomon követése, egyéni fejlesztési terv készítése, nyugodt, kiszámítható, következetes nevelői magatartás, rövid, tömör, világos utasítás, a jó cselekedet azonnali elismerése, megerősítése, egységes nevelői követelménytámasztás, szülő-gyermek kapcsolat erősítése, dicséret, pozitívum elmondásával, a gyermek környezetének megismerése, családlátogatások, a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, előadás, fogadóóra, nyílt nap), nyugodt, derűs családias légkör biztosítása. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetében a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szigetvári Tagintézménye (Járási Szakértői Bizottság) a fejlesztést végző, illetve irányító szakember, fejlesztőpedagógus. Megbízási szerződés keretén belül. 8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ÓVODÁBAN Az óvodai nevelésben a tehetség felismerése nem a korai vagy az intenzív fejlesztés miatt fontos, hanem a kihívás iránti állandó igényüket kell kielégíteni. Tehetséggondozás címén, nem fejlesztésre, hanem megfelelő környezetre és érzelmi biztonságra van szüksége a gyermeknek. A legtöbb tehetségterület azonosítása iskolaérett korban lehetséges. A tehetség összetett fogalom, nehéz definiálni e sajátosság mibenlétét. A szakirodalomban több száz definíció található, ennek ellenére még a mai napig is kutatják, hogy milyen összetevők játszanak szerepet, milyen kölcsönhatások mentén fejlődik ki. Óvodás korban tehetség-ígéretekről, esetleg tehetség-csírákról beszélhetünk. Az óvodai tehetséggondozás a tehetség-ígéretek megtalálásával kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjaival folytatódik. A pedagógus feladata a szunnyadó, a még éppen kibontakozó tehetség felfedezése és annak karbantartása, ám anélkül -ebben a korban még- hogy a komplex személyiségfejlesztés csorbát szenvedne. Tehetséggondozó tevékenységünk során a gazdagítás/dúsítás módszerét alkalmazzuk. A tehetség megmutatkozhat: intellektuális képességekben, szociális, viselkedésbeli eltérésben, művészeti készségekben, motoros képességekben Tehetségfejlesztés területei: Kiegyensúlyozott légkörrel, változatos, kötetlen lehetőségeivel segítjük, hogy felszínre kerüljenek a gyermekek adottságai, képességei. Játékba ágyazottan az ének-zene, tánc, rajz, mozgás, kognitív képességek területén történik a tehetséggondozás két síkon: csoportban a napi tevékenységekbe ágyazva, kiscsoportos kreativitást fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében. 21

22 Szervezett zeneovi tehetségfejlesztő foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk az ének, zene, énekes játék és gyermektánc megszerettetésére. A gyermekek nagyobb teret kapnak a zenei önkifejezésre, hangszerekkel való ismerkedésre, kipróbálására, tánclépések elsajátítására. A tehetség-ígéretek kiemelkedő zenei képességei megmutatkoznak, magasabb szintre fejlődnek. Célunk A ránk bízott gyermekek adottságaikkal, képességeikkel, fejlődésükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Feladatunk Sokféle tevékenység kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik felismerését. A gyermek alapos ismerete. Sikerélmény biztosítása. Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés. A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. Tehetség felismerése, diagnosztizálása. A tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel. Tehetségígéretek azonosítása. Óvodapedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen. Magyar nyelven folyó roma nemzetiségi nevelés A roma nemzetiségi nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Szociális hátrányok enyhítése Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének differenciált segítése Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében kiemelten fontos nevelési területnek kezeljük az anyanyelvi nevelés, kommunikációt és a szocializációt. Az eltérő háttérrel, eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek szocializációjának elősegítése, kompenzálása. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. Az eltérő kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyerekek együttnevelése, a multikulturális tartalmak átadásával identitástudatuk erősítése. A kulcskompetenciák fejlesztése az integrációt segítő módszertani elemek beépítésével. Átmenetek megsegítése: Ennek színterei: óvoda, általános iskola Az óvoda-iskola átmenet általános céljai: Az óvodapedagógusok és a tanítók megismerhetik egymás dokumentumait, intézményük főbb céljait, feladatait. Tartalmas, jó szakmai kapcsolat kialakítása az óvoda és az iskola között, amely során az óvodapedagógusok és a tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, s el tudják különíteni a kudarcok okozói között a különféle tényezőket. 22

23 A felmerülő problémára való megoldás lehetőségeit közösen keresni. Konkrét cél: Megkönnyíteni a kisgyermekek zökkenőmentes iskolába lépését. Célcsoport: Az óvodából, iskolába lépő gyermekek, Óvodapedagógusok, A (leendő) első osztályban tanítók. Tevékenységek: A zökkenőmentes iskolakezdést, a kudarcok megelőzését szolgálják azok a speciális, nevelőkre vonatkozó feladat-meghatározások, amelyek az intézmény integrációs programjában találhatók. 9. GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak a gyermekek nevelésére és gondozására. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az intézmény minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvető feladat a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Fontos, hogy a pedagógia minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön. Intézményünkben a gyermekvédelmi feladatok ellátását gyermekvédelmi felelős segíti. A gyermekvédelem érdekében intézményünk szorosan együttműködik: az illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, védőnői hálózattal, óvodai szociális munkással, háziorvossal, fenntartóval, Polgármesteri Hivatallal, a gyermekvédelemben résztvevő szervezetekkel. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi feladatok koordinálása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása. A különböző okok miatt veszélyhelyzetbe került gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, szükség esetén tanácsadás. Kapcsolattartás, egyeztetés a Gyermekjóléi Szolgálattal. Intézkedést kezdeményezése veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójánál. Az okok feltárása és megfelelő segítségnyújtás. A gyermekek érdekeinek képviselete. A rászoruló csalásokkal kapcsolattartás, esetenkénti családlátogatás, fogadóóra. Óvodai szociális munkással való együttműködés, folyamatos kapcsolattartás. Kapcsolattartás a gyámhivatallal. Gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. 10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban 23

24 foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás a családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. 4. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn. A nevelőmunka eredményessége érdekében a kapcsolattartás, a folyamatos együttműködés minden pedagógus munkájának szerves része. Az óvoda és a család együttműködése Az óvodában Szülői Szervezet működik, melynek működési rendjéről saját maga dönt. Az együttműködés tartalma: közvetlen információszerzés, segítségnyújtás, kölcsönös alkalmazkodás, előítélet mentesség, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élőkre, sajátos nevelési igényű gyermekekre kiemelt figyelem fordítás. Kapcsolattartás nevelési-, oktatási-, és szakszolgáltató intézményekkel Iskolával való kapcsolat célja: Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet érdekében az óvoda és az iskola nevelő munkájának összehangolása, az intézmények együttműködése, a folyamatos kapcsolattartás. Az óvoda-iskola átmenet team működtetése az iskolával együtt, ütemterv szerint. Kapcsolattartás a Pécsi Pedagógiai Oktatási Központtal Biztosítja az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Folyamatos kapcsolattartás. Pedagógiai szakszolgálatok, melyek segítséget nyújtanak a gyermekek nevelési, fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható hátrányok kiegyenlítéséhez. Járási Szakértői Bizottság szakembereinek tevékenysége Szakértői és rehabilitációs tevékenység, Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás. Az egészségügyi intézmények és az óvoda kapcsolata A gyermekek egészségének védelme érdekében folyamatos kapcsolattartás a háziorvossal és a védőnőkkel. 24