ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl

2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ szakszervezet helyi szervezet az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003 évi CXXV törvény 36. rendelkezésének értelmében az alábbi esélyegyenlıségi tervet fogadja el. I. Az esélyegyenlıségi terv hatálya 1. Ez az esélyegyenlıségi terv 2009.szeptember 01 napjától hatályos. 2. Jelen esélyegyenlıségi terv hatálya kiterjed a munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozóra. Az esélyegyenlıségi terv kiemelten a hátrányos helyzető munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltató ezen munkavállalók esélyegyenlıségének biztosítását szolgáló irányelveit és intézkedéseit tartalmazza. 3. A közalkalmazottak azon csoportjainak tagjai, akiknél az esélyegyenlıségi tervben foglaltak megvalósításához a munkáltatónak olyan különleges személyes adatokat kell ismernie, amelyek nem szerepelnek a közalkalmazotti alapnyilvántartásban az 1.számú mellékletben szereplı adatkezelési hozzájárulás kitöltésével önkéntesen, írásban közölhetik a szükséges különleges személyes adataikat a munkáltatóval. A munkáltató az így megismert különleges személyes adatokat csak az esélyegyenlıségi terv idıbeli hatályának végéig kezelhetik. II. A hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok foglalkozatási helyzete 1. A hátrányos helyzető közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetének elemzése 1.1 A hátrányos helyzető munkavállaló-csoportok A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok különösen a következık: - a nık, 25 fı - a negyven évnél idısebb munkavállalók 42 fı - a romák 1 fı - a fogyatékos személyek, valamint - fı - a két vagy több, 10 éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók 4 fı - a 10 éven elıli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók 2 fı - a pályakezdık - fı - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık 2 fı 1.2 A hátrányos helyzetbe kerülhetı közalkalmazotti csoportok foglalkozatási helyzetét az alábbiak jellemzik: a) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII törvény 1.sz.mellékletében elıírt garantált illetményt minden közalkalmazott megkapja. b) A garantált illetmény feletti különféle juttatásokban az érintettek is az intézmény dokumentumaiban (tantárgyfelosztásban, éves munkatervben, szervezeti és mőködési szabályzatban, kollektív szerzıdésben) meghatározott mértékben és módon részesülnek. Ezeket az alapvetı dokumentumokat minden esetben a nevelıtestület véleményezi, vagy fogadja el, így az érintett csoportok tagjai is befolyással lehetnek az említett dokumentumokban meghatározottakra.

3 c) A hátrányos helyzetbe kerülhetı közalkalmazottak munkakörülményei megegyeznek a többi közalkalmazott munkakörülményeivel. d) Az érintett közalkalmazottak továbbképzése az iskola továbbképzési programjában és éves beiskolázási tervében meghatározottak szerint történik, melyet a nevelıtestület fogad el. e) A gyermekneveléssel kapcsolatos kedvezményeket a munkáltató mindenérintett számára biztosítja. 2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetét vizsgálni kell különösen a következı szempontok szerint: - személyi juttatások, - munkakörülmények, - szakmai elımenetel és képzés, - gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények 2.1 A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok: Az intézményben az illetmények megállapítása a közalkalmazotti bérrendszer szerint, tehát jogszabály által meghatározott feltételek szerint történik. Ebben az esetben hátrányos megkülönböztetés nem történhet. A személyi juttatások körébe sorolt egyéb ellátásnál a vonatkozó belsı szabályzat határozhatja meg az ellátások mértékét. Elemezni kell, hogy az egyéb illetményeken kívüli juttatásokban hogyan részesülnek a hátrányos helyzető munkavállalók a többi munkavállalóhoz képest. Az illetményekhez kapcsolódóan vizsgálni kell: - a pedagógus által ellátandó kötelezı órák számát, valamint a ténylegesen ellátott órák számát, - a pedagógusnak a nevelı és oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással töltött idejét A pedagógus által ellátandó kötelezı órák tekintetében vizsgálni kell azt, hogy a kötelezı órák heti, illetve napi elosztási rendjében nem tapasztalható-e hátrányos helyzet az érintett munkavállalói csoportok esetében. Elemezni kell azt, hogy a kötelezı órán felül, túlórában ellátandó feladatokban való közremőködés lehetıségét s ezzel többletjövedelem megszerzési lehetıséget hogyan biztosították, figyelembe vették-e a túlórában ellátandó feladatokkal kapcsolatos munkavállalói elképzeléseket, javaslatokat. A kötelezı órákon túli munkaidı teljesítése során elemezni kell, hogy a pedagógusok mennyi: - nem kötelezı tanórai foglalkozást, - napközis, tanulószobai foglalkozást - gyakorlati és elméleti képzést - gyakorlati képzés ellenırzést, - az osztály közösségét érintı programszervezetési feladatot - szakkört, - érdeklıdési kör, önképzı kör foglalkozást - versenyre való felkészítı foglalkozást, - egyéb tanórán kívüli foglalkozást tartanak.

4 2.2 Munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok: Vizsgálni kell a hátrányos helyzető munkavállalói csoportok munkakörülményeit, ezen belül - a munkájukat segítı segédeszközökhöz, iskolai felszerelésekhez való hozzájutást, - a munkavégzés helyét, közvetlen környezetét. 2.3 Szakmai elımenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok: Az elımenetel tekintetében a közalkalmazotti törvény megszabja az elımenetel kereteit. Elemezni szükséges, hogy a hátrányos helyzető csoportok képzése hogyan történik. Lehetıségük volt-e arra, hogy a különbözı képzéseken részt vegyenek, hogyan történt a továbbképzési tervbe és a beiskolázási tervbe való felvételük, hogyan történt a képzésben való részvételhez kapcsolódó költségek finanszírozása, kötöttek-e tanulmányi szerzıdést s a szerzıdési feltételek milyenek voltak. 2.4 Gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési feladatai: Vizsgálni kell, hogy a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények érvényre juttatása hogyan történik. Figyelembe vételre kerül-e az ügyeletek, az órabeosztás, az egyéb ellátandó feladtok ellátásra kötelezésekor a kedvezményre való jogosultság. Az elemzések megállapításait mellékletek tartalmazzák. III. Az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok és a célok eléréshez szükséges eszközök Az intézmény az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi célokat határozza meg: - a személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenségek csökkentése, megszüntetése, - a munkakörülmények vonatkozásában megmutatkozó esélyegyenlıtlenségek felszámolása - szakmai elımenetel és képzés területén az esélyegyenlıség biztosítása - gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása 1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenség csökkentése, megszüntetése A hátrányos munkavállaló csoportok esélyegyenlıségének megteremtése középtávú célkitőzés. Az idei évben elıször a következı célok, és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra: - az alapilletmények kötött rendszerén túl biztosítani kell a személyi juttatással járó feladatok ellátásában való részvételét valamennyi hátrányos helyzető csoportnak úgy, hogy adott feladat esetében meg kell kérdezni valamennyi érintettet arról, hogy a) milyen jellegő feladatot, tevékenységet szeretne, tudna ellátni b) milyen idıbeosztás lenne számára megfelelı c) milyen leterheltség számára az elfogadható, illetve ideális számára

5 - a megkérdezettek válaszai alapján kell összehangolni és megszervezni a feladatellátást úgy, hogy a hátrányos helyzető csoportok több munkavállalóval szembeni hátránya mérséklıdjön, illetve megszőnjön, - az összehangolási, szervezési feladatoknál figyelembe kell venni, hogy egyes munkavállaló több hátrányos helyzető csoportba is beletartozik, ezért kérését nagyobb súllyal kell figyelembe venni. 1.1 A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Lehetıséget kell adni számukra, hogy az alapilletmények kötött nagyságán túlmenıen egyenlı eséllyel vegyenek részt azokban a feladatokban, melyekhez pótlékok, illetve külön személyi juttatások járnak: - kötelezı pótlék: a) vezetıi pótlék, b) osztályfınöki feladat ellátásáért kapott pótlék c) diák-önkormányzati pótlék - egyéb feltételektıl függı pótlékok: a) felzárkóztatási pótlék b) összevont osztályban oktatók pótléka Cél, hogy a hátrányos helyzető munkavállalói csoportok hátrányos helyzetükbıl fakadó tényezıket csökkentve lehetıséget kapjanak a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások körébe tartozó - jutalom, - túlóra, helyettesítés, - készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, - egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás egyenlı eséllyel történı eléréséhez. Cél, hogy a foglalkoztatottak sajátos juttatásai esetében is egyenlı igénybevételi, hozzáférési lehetıséget biztosítson az intézmény. Így gondoskodni kell arról, hogy a hátrányok csökkenjenek a különbözı sajátos juttatások biztosítása terén is. 1.2 A negyven évnél idısebb munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Biztosítani kell számukra, hogy a továbbképzési rendszerben oly módon vehessenek részt, hogy azáltal magasabb fizetési besorolást kapjanak. Az idısebb munkavállalóknál úgy teremtsék meg a személyi juttatások jogszabályokban meghatározott mértékét, hogy azon felül egyenlı eséllyel vegyenek részt olyan feladatokban, melyekért külön díjazás jár. A munkát, feladatot ekkor úgy kell megszervezni, hogy az igazodjon a munkavállaló fizikai, egészségi állapotához, helyzetéhez. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat. 1.3 A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Cél, hogy a roma foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen kívüli egyéb feladatokban való részvétel. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat.

6 1.4 A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Cél, hogy a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen kívüli egyéb feladatokban való részvétel, melynek során külön figyelembe vételre kerül az érintett személy fogyatékának jellege. 1.5 A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetıségét is úgy, hogy azzal a munkavállaló más kifizetett juttatáshoz is juthasson. Ezt kedvezı munkaidı beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe vegyék. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a gyermekei betegsége miatti távolléte miatt hátrányban ne részesüljön. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat. 1.6 Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetıségét is úgy, hogy azzal a munkavállaló más kifizetett juttatáshoz is juthasson. Ezt kedvezı munkaidı beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe vegyék, mivel azt egyedülállóként kell megoldania. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a gyermeke betegsége miatti távolléte miatt hátrányban ne részesüljön. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat. 1.7 Pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A pályakezdık a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott személyi juttatásban részesülnek. Pályakezdı fiatalként a családalapítás idıszakában azonban jelentıs anyagi terhei lehetnek, ezért hátrányos helyzetük leküzdése érdekében biztosítani kell számukra is a lehetıséget arra, hogy aktívan részt vehessenek olyan feladatok ellátásában, melyekre a jogszabályok alapján külön juttatásban részesíthetık. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat. 1.8 Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık munkabére a jogszabály alapján meghatározott személyi juttatás lehet. Az alacsony iskolai végzettséghez kapcsolódó alacsonyabb személyi juttatások miatti hátrány csökkentése úgy lehetséges, hogy a munkáltató támogatást nyújt a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1 pontban meghatározottakat.

7 2. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıség A hátrányos munkavállaló csoportok munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıségének megteremtése középtávú célkitőzés. Az idei évben elıször a következı célok és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra: 2.1 A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A mindennapi munkakörülményeket meghatározó, jogszabályban elıírt kötelezı (minimális) eszközök és felszerelések biztosításánál gondoskodni kell arról, hogy az eszközök, felszerelések rendelkezésre állása során a nıket, illetve azokat a helyiségeket, melyekben nık tanítanak, egyenlı súllyal kezeljék. Nem szabad az eszközök minısége terén sem hátrányos megkülönböztetést tenni, de figyelembe kell venni a nık igényeit: pl. terhes nı számára lábtartóval rendelkezı asztal, kényelmes, a hát támasztására alkalmas szék. Biztosítani kell azt, hogy az épületben, épületrészben, intézményegységben, székhelyen kívüli intézményegységben a különbözı munkakörülmények figyelembe vételre kerüljenek, a nık ne kerüljenek hátrányos munkakörülmények közé. 2.2 A negyven évnél idısebb munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A negyven évnél idısebb munkavállalókra értelemszerően vonatkoztatni kell a 2.1 pontban meghatározottakat. 2.3 A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A romák esetében értelemszerően alkalmazni kell a 2.1 pontban meghatározottakat. 2.4 A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Cél, hogy a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is elérhetı, hozzáférhetı módon biztosítva legyenek az olyan munkakörülmények, melyek más foglalkoztatottak számára elérhetıek, hozzáférhetıek. A munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy azok igazodjanak a fogyatékuk jellegéhez. 2.5 A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és pihenıidı hosszára. Gondoskodni kell arról, hogy a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit. Az elızıeken túl biztosítani kell a 2.1 pontban meghatározottakat. 2.6 Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és pihenıidı nagyságára. Gondoskodni kell arról, hogy a tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit. Az elızıeken túl biztosítani kell a 2.1 pontban meghatározottakat.

8 2.7 Pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Az egyes munkakörülmények biztosítása szempontjából kedvezményben kell részesíteni a pályakezdı pedagógust. Ilyen lehet a szakmai kiadványokhoz, segédletekhez való hozzájutása, a könyvtári anyag használata, az óratervek kialakításához szükséges ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközök beszerzése, alkalmazása. A megkülönböztetés célja a pályakezdı tapasztalatlanságából eredı hátrányok leküzdése. Az elızıeken túl biztosítani kell a 2.1 pontban meghatározottakat. 2.8 Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık esetében is biztosítani kell az adott feladat elvégzéséhez szükséges kulturált, az általános elvárásoknak megfelelı munkakörülményeket. 3. A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlısége A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlıségének megteremtése középtávú feladat. Az elsı évben fel kell mérni: - a szakmai elımenetel iránti igényeket, - a szakképzésben, továbbképzésben való részvételre való igényt, - a kötelezı 7 éves továbbképzésen való részvételre való jelentkezést, hajlandóságot, - a képzések idıbeosztására vonatkozó igényeket, - a képzések támogatásra vonatkozó igényeit. Már az elsı évben biztosítani kell azt, hogy a képzések anyagi támogatása során elınyben részesüljenek azok a hátrányos helyzető csoportok, ahol a személyi juttatások mértéke alacsonyabb, így nagyobb anyagi terhet jelent a képzésben való részvétel. A továbbképzések finanszírozásában, a továbbképzésre való kötelezésben figyelembe kell venni az egyes hátrányos helyzető csoportok sajátos helyzetét. 3.1 A nıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A nık esetében figyelembe kell venni, hogy a szakmai elımenetelük a családdal kapcsolatos feladataik ellátása miatt nehezebb, mint más munkavállalóknak. A nık szakmai elımenetelével, képzésével kapcsolatban figyelembe kell venni azt, ha kérésük van a képzési idıvel, illetve a képzési helyszínnel kapcsolatban. (Nem lehet a nıket hátrányosan megkülönböztetni úgy, hogy távolabbi helyszínre, a kedvezıtlen képzési idıszakra kerüljenek beosztásra) 3.2 A negyven évnél idısebb munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök. A beiskolázási tervben elınyben kell részesíteni a negyven éves kort adott továbbképzési idıszakban betöltött pedagógust.

9 3.3 A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Lehetıséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy a különbözı képzéseken egyenlı eséllyel vegyenek részt, a képzésben való részvételre való kijelöléskor se érje ıket hátrány. A hátrány csökkentése érdekében szükséges a romák véleményének, igényének kikérése. 3.4 A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A fogyatékos személyek továbbképzési és beiskolázási feladatai megszervezésekor figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos személyek elsıbbséget élvezzenek azoknál a továbbképzéseknél, melyek számukra könnyen megközelíthetıek. 3.5 A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A gyermekeket nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre való kijelölésekor egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés - helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással eltöltött idı, - a képzési ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak. 3.6 Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A gyermekeket egyedül nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre való kijelölésekor egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés - helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással eltöltött idı, - a képzési ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak. A gyermekét egyedül nevelı dolgozó kérését kell a legnagyobb súllyal figyelembe venni. 3.7 Pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A pályakezdık szakmai elımenetelét úgy kell biztosítani, hogy - a pályakezdı pedagógus munkájának segítése céljából ki kell jelölni legalább egy megfelelıen tapasztalt személyt, - lehetıséget kell biztosítani szakmai konzultációra, - az oktatás minıségének megítélésére segítséget kell nyújtani lehetıséget kell biztosítani a pályakezdıknek minden olyan feladat ellátására, tevékenység végzésében való részvételre, mely során tapasztalatot, szakmai rutint szerezhetnek. 3.8 Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık számára, függetlenül attól, hogy nem tartoznak a 7 éves továbbképzési kötelezettség alá, lehetıséget kell biztosítani arra, hogy képzettségi szintjüket emelı képzésben vegyenek részt.

10 4. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények A dolgozó hátrányos helyzetben van azáltal, ha gyermeknevelési feladatot is el kell látnia. A szülıi feladatok jelentıs leterheltséget, kötelezettségeket rónak mind a nıkre, mind a férfiakra. A gyermekneveléssel, a szülıi szereppel kapcsolatos hátrányok leküzdése érdekében kedvezményeket kell biztosítani a gyermeket nevelık számára. A kedvezmények biztosításánál külön fontossági sorrendet kell felállítani az alábbiak szerint: - a 10 év alatti gyermeket, gyermekeket egyedül nevelı nı (kétszeresen is hátrányos helyzető) - a kettı vagy több 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelı nı - a 10 évnél idısebb gyermeket nevelı nı A gyermeket nevelık esetében az alábbiakat kell figyelembe venni: - a kötelezı tanítási órákra vonatkozóan kedvezı idıbeosztást kell kialakítani, - az óraközi szünetek, tanuló felügyeleti feladatainak beosztásánál is figyelembe kell venni a pedagógus kötelezı tanítási óráinak idıbeosztását, s az ügyeleti feladatokat ahhoz kell igazítani, - a pedagógusnak megfelelı idıbeosztásban kell biztosítani a következı tanóra elıkészítésével összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıt, - a munkaköri feladatként ellátandó tevékenységekre a pedagógust úgy kell beosztani, kijelölni, utasítani, hogy számára az idıbeosztás megfelelı legyen, - a tanítási idın kívül végzendı feladatok megszervezésében szintén figyelembe kell venni a gyermeket nevelık gyermeknevelésre fordítandó idejét. A megfelelı idıbeosztás érdekében vezetni kell a foglalkoztatottak idıbeosztására, leterheltségére vonatkozó nyilvántartást. 4.1 A nık, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során, kedvezményekben részesítendık. A foglalkozás, valamint a szülıi szerep összehangolása érdekében a nıket a nagyobb gyermekük esetében is kedvezményekben kell részesíteni a munkaidı beosztás során. 4.2 A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók vagy pedagógus esetében figyelembe kell venni e körülményt a tantárgyfelosztás során, s az órákat lehetıség szerint úgy kell igazítani, hogy azok a kisgyermekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok elvégzését ne gátolják, igazodjanak a bölcsıdei ellátásban, óvodai nevelésben, iskolai ellátásban résztvevı gyermekekkel kapcsolatos napi teendıkhöz. 4.3 A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállaló esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tantárgyfelosztás során a pedagógus órái olyan idıbeosztásban legyenek, hogy egyedülállóként is meg tudja oldani a gyermeke bölcsıdébe, óvodába és iskolába járását, idıben hazaérjen. A kedvezményeket biztosítani kell a nık és a férfiak számára egyaránt.

11 IV. Eljárás munkavállalói panasz esetén A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállaló részérıl írásban benyújtott, jelen esélyegyenlıségi terv rendelkezéseivel kapcsolatos minden panaszt a szakszervezet bevonásával 8 munkanapon belül kivizsgál és a felvetésre érdemi választ ad. V. Az esélyegyenlıségi terv felülvizsgálata 1. Az intézményi esélyegyenlıségi tervez az azt elfogadó feleknek minden tanév elején (szeptember 15-ig) felül kell vizsgálniuk, különös tekintettel a hátrányos helyzetbe kerülhetı csoportok tagjainak meghatározására, valamint az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok és az ezek eléréséhez szükséges eszközök szükséges változtatásaira. A felülvizsgálat a 2.sz.melléklet tartalmi elemei alapján történik. 2. A hátrányos helyzetbe kerülhetı csoportok tagjai minden tanév elején írásban közölhetik kéréseiket, észrevételeiket az iskola igazgatójával. A felmerülı kérdések, észrevételek elfogadásáról az iskola igazgatója a szakszervezet vezetıjének egyetértésével dönt. VI. Záró rendelkezések 1. Az esélyegyenlıségi terv kihirdetésérıl, annak módosításáról a döntést követı 15 napon belül a munkáltató köteles gondoskodni. 2. A munkáltató a helyben szokásos módon köteles biztosítani az esélyegyenlıségi terv hozzáférését (honlap, titkárság). Hajdúszoboszló, 2009.szeptember 01. Szilágyi Lajos sk igazgató Kovács János sk Szb titkár

12 ADATKEZELÉSI HOZZÁJÁRULÁS 1.számú melléklet Alulírott, (név) közalkalmazott tudomásul veszem, hogy a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, illetve az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azokat munkáltatóm csak önkéntes adatszolgáltatásom alapján kezelheti. Tudomásul veszem, hogy csak abban az esetben részesülhetek az esélyegyenlıségi tervben foglalt intézkedésekben, ha hozzájárulok különleges személyes adataim nyilvántartásához és kezeléséhez. Ezen adataim nyilvántartása, kezelése csak az adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehetséges. Tájékoztatom munkáltatómat, hogy - etnikai hovatartozásom alapján származású vagyok, vagy -.. miatt fogyatékos vagyok. A fentiek alapján hozzájárulok, hogy munkáltatóm fenti adataimat az esélyegyenlıségi tervvel kapcsolatosan nyilvántartsa, kezelje. Kelt: Aláírás

13 ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2.számú melléklet A 20.év.hó...naptól 20...év.hó...napig érvényes (elmúlt idıszak) esélyegyenlıségi terv megvalósulásának felülvizsgálata Az esélyegyenlıségi tervben foglaltak megvalósultak, vagy hiányosan valósultak meg, vagy az elıírtnál több intézkedés mellett valósultak meg. Általános célok megvalósulása Intézményünkben a vizsgált idıszakban megvalósult, vagy részben valósult meg, vagy nem valósult meg teljesen a - megkülönböztetés tilalma, egyenlı bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, partneri kapcsolat, - társadalmi szolidaritás, - méltányos és rugalmas bánásmód területén. Az intézmény dolgozói hivatalos panaszt nem emeltek, vagy emeltek érdeksérelem miatt. A munkahelyi viszonyokban pozitív, vagy negatív változás érzékelhetı mind a fogyatékkal élı kollégák és tanulók, mind az egyéb hátrányos helyzetben levık iránt. a) Esélyegyenlıségi felelıs kinevezése Konkrét végrehajtott intézkedések b) Egyenlı bánásmód betartása - Az alkalmazottak nem éltek panasszal hátrányos megkülönböztetés miatt. - A munkavállalók kiválasztásánál negatív megkülönböztetés nem fordult elı - Iskolánkban egy.. (pl. gyengén látó, mozgáskorlátozott, hallássérült, stb.) tanár került felvételre. -. c) A 40 év feletti és fogyatékkal élı munkavállalók helyzetének javítása - Pedagógus asszisztens segíti a rászorulók (pl. gyengén látó) munkáját. - A mozgáskorlátozott munkavállalók számára megfelelı parkolóhely elkészült. - A mozgáskorlátozottak számára illemhely létesült. - Az egészséges életmód kialakítása érdekében rendszeres munkahelyi sportfoglalkozásokra van lehetıség (kosárlabda, foci) évenként 1 sportnap kerül megrendezésre. -.

14 d) A képzési programokhoz való egyenlı hozzáférés A munkakör ellátását segítı és a szakmai elımenetelhez hozzájáruló képzési, továbbképzési terv elkészült, és az azokban való részvétel a törvényben elıírtak, a gazdasági lehetıségek alapján, a munkavállalókkal egyeztetve történik. e) A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése A nyugdíjas kort elért munkavállalók folyamatosan, csökkent óraszámmal tovább dolgozhatnak, amennyiben ezt a jogszabályok és az egyéb körülmények lehetıvé teszik. f) Családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése - Az intézmény a munkavállalók által kitöltött nyilatkozatok alapján az iskoláskorú gyermekek számára a jogszabályban megengedett mértékő beiskolázási támogatást nyújt. - Karácsony elıtt a 14 év alatti gyerekek ajándékcsomagot kapnak - Rendkívüli családi esemény esetén az intézmény biztosítja a munkahelyrıl való távolmaradás lehetıségét. - Mind az órarend kialakításánál, mind az esetleges idıszakon túli munkavégzés elrendelésénél az intézmény vezetése tekintettel van a munkavállalók családi helyzetére. -. Az esélyegyenlıségi tervben nem szereplı, de megtörtént intézkedések a) Az új belépık segítésére esélyegyenlıségi felelıs kinevezése - Az elmúlt (felülvizsgált) idıszakban az új munkavállalók beilleszkedését, pontos és problémamentes munkáját kijelölt felelıs segíti. - Az esélyegyenlıségi felelıs feladata az írásos dokumentumok (Pedagógiai program, SZMSZ, Kollektív szerzıdés, esélyegyenlıségi terv, stb.) és az adminisztratív feladatok (naplóírás, helyettesítési napló vezetése, stb.) megismertetése, az új (többször pályakezdı) kollégák bevezetése az iskola mindennapi életébe. - Az esélyegyenlıségi felelıs munkája az általa vezetett naplóban nyomon követhetı. b) Tartós távollét (betegség, baleset) esetén hosszú távú, állandó helyettesítés Az idei tanévben is a betegállományba kényszerült munkavállalók helyettesítését iskolán belül, szakszerő helyettes segítségével megoldottuk, és a visszatérı kollégák felépülésük után zökkenımentesen folytathatták munkájukat c) Visszatérés a gyedrıl Ebben a tanévben két munkavállaló jött vissza a gyedrıl. Visszatérésük a munkakörök átszervezésével problémamentesen megoldódott.