Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-16/2000. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2000. december 20-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének rendkívüli nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen voltak a következı testületi képviselık: Pap János polgármester, Szilvásy Ferenc alpolgármester, Végh László alpolgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Tóth Károly képviselı, országgyőlési képviselı, dr. Vécsei László, dr. Kerekes Attila, dr. Pécsi Huszár Zoltán, dr. Ferenczi Attila, Hideg András, Vágvölgyi Gábor, Galisz Géza, Király János, Császár Lajos, Hrabovszki György, Tímár Imre, Kis Sándor, Velkey Gábor, Klampeczki Béla, dr. Futaki Zoltán, Köles István, Benkóné Dudás Piroska, Beraczka János, Takács Péter, Kiss László, Kerekes Györgyné, Kutyej Pál képviselık. Nem jelentette be távolmaradását: dr. Molnár Zsolt képviselı. Tanácskozási joggal részt vett: dr. Simon Mihály jegyzı, Fodorné dr. Szabó Zsuzsanna aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl: Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stuber Éva irodavezetı-helyettes, Csernus István irodavezetı-helyettes, Soczóné Dömény Edit csoportvezetı, Vagyonkezelı Iroda részérıl: Márton László fımunkatárs, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl: Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, a Városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, Menyhért István könyvvizsgáló. Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy 28 képviselıbıl 19 fı jelen van, a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplı napirendi pontokra: Javasolta, hogy a közgyőlés 4/B. jelzéssel tárgyalja meg a "Békéscsaba, Építık u. 28. sz. alatti Vágóhíd felújítása" tárgyú elıterjesztést. Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplı napirendi javaslatot az elhangzott módosítással együtt. (Kazetta 1/1. 001-012) - Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el:
- 2 - NAPIRENDI PONTOK: 1./ 2000. évi költségvetési rendelet módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évben behajthatatlanná vált követeléseinek tételes kimutatása Elıterjesztı: Hideg András, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke 3./ A 2001. évi átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alkotása Elıterjesztı: dr. Simon Mihály jegyzı 4./ A 2001. évi önkormányzati költségvetés koncepciója Elıterjesztı: Pap János polgármester Napirend tárgya: 2000. évi költségvetési rendelet módosítása Takács Péter képviselı: Kérdése a 3. sz. melléklet 1. oldalához, ami a polgármesteri hivatal 2000. éves kiadásait tartalmazza, a következı: A 28. pont 4-es pontjának 1-es bekezdésében átmeneti segélynél plusz 10 millió forint szerepel, ezzel megemelésre került az átmeneti segély keretösszege. Ezt mi indokolta? A legutóbbi jelentésben az átmeneti segély idıarányos felhasználása kb. 50 %-os volt. (Kazetta 1/1. 013-025) Uhrin Nándor irodavezetı: Az átmeneti segély keretösszegébıl fizetik az étkezési utalványokat, amelyeket a családsegítı szolgálat a rászorulók részére oszt ki az ünnepek elıtt, illetve ez áthúzódik 2001. évre is. (Kazetta 1/1. 025-036) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı rendelet módosítását. (Kazetta 1/1. 036-041) - A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 50/2000. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete a 2000. évi költségvetésrıl szóló 1/2000.(II.17.) számú önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 17/2000.(IV.13.) sz., a 32/2000.(VII.06.) sz. és a 37/2000.(IX.21.) sz. 40/2000.(X.19.) sz. rendeletekkel módosított 1/2000.(II.17.) sz. önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R.) az alábbiak szerint módosítja:
- 3-1. /1/ /2/ Az R.1. (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes bevétel 281.479 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 11.416.785 Ezer Ft-ra módosul. Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. /1/ /2/ Az R. 2. (1) bekezdésében foglalt 2000. évi összes kiadás 281.479 Ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 11.416.785 Ezer Ft-ra módosul. Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 3. /1/ /2/ Az R. 3. (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 75.651 Ezer Ft-tal nı, az intézmények kiadási fıösszege 7.461.579 Ezer Ft-ra módosul. Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 12.523 Ezer Ft önkormányzati támogatás, -30 Ezer Ft OEP támogatás, 26.494 Ezer Ft saját bevétel, 120 Ezer Ft vállalkozási bevétel, 36.408 Ezer Ft átvett pénzeszköz és 136 Ezer Ft pénzforgalom nélküli bevétel szükséges e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3. (2) bekezdésében meghatározottak a következıkre módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 3.831.102 Ezer Ftra, OEP támogatás 2.043.926 Ezer Ft-ra, a saját bevétel 973.431 Ezer Ft-ra, a vállalkozási bevétel 432 Ezer Ft-ra, a felhalmozási bevétel 6.857 Ezer Ft-ra, az átvett pénzeszközök 244.752 Ezer Ft-ra, a pénzforgalom nélküli bevétel 361.079 Ezer Ft-ra módosulnak. /3/ Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 21.310 Ezer Ft-tal, a munkaadókat terhelı járulékok összege 6.434 Ezer Ft-tal nı, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
- 4 - Az R. 3. (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények személyi juttatása 3.201.269 Ezer Ft-ra, munkaadókat terhelı járulékok összege 1.286.850 Ezer Ft-ra módosul. 4. /1/ /2/ /3/ Az R. 4. (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 61.418 Ezer Ft-tal nı, 2.568.579 Ezer Ft-ra módosul. Az R. 4. (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 15.168 Ezer Ft-tal nı, 503.733 Ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulékok összege 7.843 Ezer Ft-tal nı, 211.488 Ezer Ft-ra módosul. Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. A közgyőlés az önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszegét 155.898 Ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5. -ában szereplı önkormányzat felhalmozási kiadásainak fıösszege 1.057.348 Ezer Ft-ra módosul 6. Az R. 6. -ában foglalt az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzata 4.898 Ezer Ft-tal csökken, 329.271 Ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 2.000 Ezer Ft-tal nı, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 23.cím 1.alcíme részletez. Az R. 7. -ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 182.684 Ezer Ft-ra módosul. 8. A közgyőlés az általános tartalék összegét 6.571 Ezer Ft-tal csökkenti, a céltartalék összegét 4.278 Ezer Ft-tal csökkenti.
- 5 - Az R. 9. -ában szereplı általános tartalék összege 253 Ezer Ft-ra céltartalékok összege 6.620 Ezer Ft-ra módosul. a 9. Ezen rendelet 2000. december 20-án lép hatályba. Békéscsaba, 2000. december 20. Pap János sk. polgármester dr. Simon Mihály sk. jegyzı Napirend tárgya: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évben behajthatatlanná vált követeléseinek tételes kimutatása Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 041-047) - A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 733/2000.(XII.20.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a polgármesteri hivatal és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények 2000. évben behajthatatlanná minısített követeléseirıl szóló tételes kimutatást a beterjesztett mellékletnek megfelelıen megismerte, és tudomásul veszi azok vagyonból történı kivezetését. Felelıs: Szilvásy Ferenc alpolgármester Határidı: azonnal Napirend tárgya: A 2001. évi átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet alkotása Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı rendeletet. (Kazetta 1/1. 047-053) - A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét:
- 6 - Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 51/2000.(XII.20.) sz. önkormányzati rendelete a 2001. évi átmeneti gazdálkodásról A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 2001. január 1-tıl az önkormányzat bevételeit folytatólagosan szedje be, illetve kiadásait teljesítse. 1. 2. A kiadások területén az intézményi támogatásoknál a 2000. évi módosított elıirányzatok egy tizenketted része vehetı igénybe. 3. A központi kezelésbe vont feladatok kiadásai havonta a 2000. évi módosított elıirányzat egy tizenketted részét nem haladhatják meg. 4. A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a város által kiemelten támogatott sportegyesületek részére a 2000. évi támogatások egy tizenketted részének 70 %-át utalja ki havonta támogatásként. 5. A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert tekintettel az érvényes megállapodásokra -, hogy a szerzıdéssel üzemeltetett intézmények részére a megállapodásban szereplı összegek egy tizenketted részét utalja ki támogatásként. A korábbi szerzıdéskötéseken alapuló kifizetési kötelezettségeknek tegyen eleget. A felhatalmazás idıtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a 2001. évi költségvetésrıl szóló rendeletbe be kell illeszteni. Ez a rendelet 2001. január 1-tıl lép hatályba és a 2001. évi költségvetésrıl szóló rendelet megalkotása után hatályát veszti. Békéscsaba, 2000. december 20. 6. 7. Pap János sk. polgármester dr. Simon Mihály sk. jegyzı
- 7 - Napirend tárgya: A 2001. évi önkormányzati költségvetés koncepciója Pap János polgármester: Javasolta, hogy elıször az elıterjesztéshez kapcsolódó kérdések hangozzanak el. A parlament december 19-én elfogadta a költségvetést, miközben a kormány bejelentette, hogy a közalkalmazotti szférában visszamenıleges béremelésre nyújt fedezetet. Ez országos szinten 40 milliárd forintot jelent és ez nem épül be a 2001. évi költségvetésbe. A közalkalmazottak számára elıirányzott 8,75 %-os béremelésre nagyobb összeget kell biztosítani a tervezettnél, mert nem 100 %-hoz, hanem kb. 103 %-hoz kell viszonyítani a béremelést. Javasolta, hogy a mellékleteket ne a konkrét összegek tekintetében vitassák egyelıre. (Kazetta 1/1. 053-078) Uhrin Nándor irodavezetı: A költségvetési koncepció 2. sz. mellékletének 6. oldalán a "Csabai Életfa" használatbavételi díj 30 %-ára elıirányzott 45 millió forintos céltartalék módosítja a költségvetési koncepciót. A közgyőlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a 30 %-ot továbbra is a "Csabai Életfa"-nál kell kezelni egy korábbi döntésének megfelelıen. Így 15 millió forinttal csökken a céltartalék, illetve a költségvetési koncepció fıösszege. A fennmaradó 30 millió forint a lakásalapba kerül. (Kazetta 1/1. 078-087) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: Két részre szeretné bontani az elıterjesztés ismertetését: az elsı egy ismertetési mód és egy általános vélemény. Az elmúlt években a szokásos gyakorlatot követik most is. A kezelési mód legnagyobb jellemzıje, hogy koncepcionális leírás helyett már számokkal operál. Nem arról beszélnek, hogy növelni kell a beruházási kiadásokat, vagy csökkenteni a pedagógusok bérét. A másik jellemzı, hogy továbbra is a konkrét pénzfelosztás helyett egyes tételeknél keretösszegek szerepelnek. Úgy volt tavaly is, hogy a beruházási és karbantartási keretet is keretszámban jelölték meg, amit többen kifogásoltak, mert ennek következménye, hogy most nem lehet arról vitatkozni, hogy pl. melyik utcát csatornázzák és melyik szociális létesítményt újítsák fel. Lehetıség van arra, hogy ezt a gyakorlatot a közgyőlés megváltoztassa és más módszert alkalmazzon. A bizottsági elnökök által megtárgyaltatott javaslatokat - a beruházási keretekhez - megkapta. Az elmúlt években általában konszenzusra jutottak. A költségvetési koncepciót a törvény szerint a polgármester és a jegyzı írja alá. A pénzügyi, költségvetési bizottság véleménye mindig beépült a koncepcióba. A bizottságnak több módosító javaslata volt, amelyeket az elıkészítık egy kivételével beépítették költségvetési koncepció alapváltozatába. Helyszínen került kiosztásra egy állásfoglalás, amely a polgármesteri hivatal mőködési költségvetésébıl mintegy 30 millió forintos megvonást tartalmaz. A 2001. évi költségvetésnek a ma ismert információk szerint két jellemzıje van: az egyik az állami költségvetés keretében elfogadott bérintézkedések lekövetése. Külön melléklet foglalkozik azzal, hogy milyen bérintézkedések vannak az oktatási, a szociális és a köztisztviselıi szférában. Ezek törvénnyel alátámasztottak. Ha 2000. december 31-et 2001. január 31-hez viszonyítja, akkor a pedagógus szférában átlagosan 30 % feletti lesz az egyéni bérfejlesztés. A meghozott közgyőlési intézkedések és a törvényi kényszerek kb. 480-490 millió forint bérköltség-növekedést indukál a város 2001. évi költségvetésében. Ez az összeg
- 8 - tartalmazza a képviselık juttatásait is. Eltérés az elmúlt évektıl, hogy egyelıre ezt az összeget a kormány megfinanszírozta, az állami támogatás növekmény 520 millió forint a jelenleg ismert információk szerint. A szociális blokk és még néhány paraméter csak becsült, nem ismert, ez változhat. A különbözı nyilatkozatok szerint a közalkalmazotti szférában további 5-6 %-os növekedés várható, hogy az infláció plusz 5 % vállalást tartani tudja a kormány. Nem lehet tudni, hogy ez az állami költségvetésbıl kerül-e finanszírozásra vagy az önkormányzatnak kell rá fedezetet biztosítania. Ez a kár 100 millióval is felboríthatja a jelenlegi költségvetési egyensúlyi helyzetet. Az oktatási normatívákat a 2001. szeptemberében beiskolázott, becsült gyereklétszám alapján számolták ki. Ezeket az intézmények jelentették az önkormányzat felé. A polgármesteri hivatal érintett dolgozói úgy ítélték meg, hogy a becslések túlzóak, nem lesz akkora gyereklétszám, így a normatíva is ennek megfelelıen kerül leosztásra. Ezért 30 millió forintos indokolatlanná vált normatív összeget, az állami normatíva összegét céltartalékba helyezték, hogy azt ne használják fel, mert ha ezt az összeget nem kapja meg az önkormányzat, akkor azt nem is lehet elkölteni. Ha ez az összeg kivonásra kerül az 520 millió forintos állami forrásnövekménybıl, akkor számtanilag kijelenthetı, hogy az összes bérköltség-növekményt az államháztartás megfinanszírozta. Valamennyi dologi kiadást és fejlesztést csak önkormányzati forrásból, vagy hitelfelvételbıl tud az önkormányzat finanszírozni. A koncepcionális részhez bizottsági elnökként magánvéleménye: a rendelkezésre álló tartalékokat felélte az önkormányzat. Ismerik azokat a tartalékokat, amelyek a jövıben fognak rendelkezésre állni. Ez elsısorban a gázközmő vagyon és néhány kiemelt ingatlan 100 millió forintot meghaladó értéken való eladása. Az elmúlt 3-4 év általa folytatott, preferált magatartás mintát a konszenzusra való törekvést jellemezte, ezzel szemben most véleménye, hogy inkább ne legyen költségvetési koncepció és ne legyen addig költségvetés, amíg szakmailag elfogadhatatlan az elıterjesztett költségvetés. Szeretné meghatározni, hogy mit érez szakmailag elfogadható költségvetésnek. Ennek két minısítı paramétere van. Az egyik az eladósodás szintje. A 2000. évet 690 millió forintos hitelállománnyal zárták, eltekintve attól a 3,7 millió forintos nulla kamatozású hiteltıl, amibıl 1,7 milliót kell az idén törleszteni, 1,7 millió forintot pedig jövıre. Ezek még az 1990-es évek, illetve azelıttrıl húzódó preferált hitelt jelentik. A két hitelszerzıdésbıl - a mellékletbıl is kitőnik - 110 millió, illetve 50 millió forint törlesztési kényszer van, ami 160 millió forintot jelent. Ha nem vesznek fel hitelt, akkor 530 millió forintos hitelállománnyal zárnák az évet. Ez azonban irreális feltételezés. 2000-ben ez a számpár úgy nézett ki, hogy 550 millió forinttal nyitották az évet és 690 millió forinttal zárták. 140 millió forint volt a növekmény. Véleménye szerint 2001-ben sem haladhatja meg a növekmény a 100 millió forintot. A költségvetési koncepcióban ennél valamennyivel magasabb összeg szerepel, de még nem tartalmazza az elmúlt közgyőlésen meghozott tőzoltósággal kapcsolatos átvállalási kiadás. Nem várható, hogy a kormány megfinanszírozza a tőzoltók pótlékát 2001-ben. Az itt szereplı hitelfelvétel több mint 310 millió forintos összegét növelni kell az elmúlt közgyőlésen
- 9 - elfogadott 80 millió forintos összeggel. Ez az összeg számára a szakmailag vállalható hitelfelvételi korlátot túllépi. A másik minısítı paraméter a felelısségvállalás érvényesítése. A képviselık a város fıgondnokai. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat saját tulajdonában lévı intézményi épület- és közmőállományt a képviselıknek kell karbantartani úgy, hogy a karbantartási munkákra a költségvetésben forrást biztosítanak. A költségvetési koncepcióban a karbantartási összeg 300 millió forintja vélhetıen elegendı a "tőzoltó jellegő" karbantartások és a szerény fejlıdés finanszírozására. Mindenki tudja, hogy van néhány 100 millió forintot igénylı program, amit évek óta tologatnak maguk elıtt, de egyszer muszáj lesz végrehajtani. Ezekre forrást kell biztosítani. Ha minden más bizottsági kezdeményezés ezeket a feladatokat megelızi, akkor a saját felelısségük sérül. Amikor az önkormányzatnak nincs pénze, akkor mibıl tud pl. a 180 millió forintot biztosítani a sportstadionra? A "dzsentri" jelleget erısíti számára az is, amikor a felelısségüket alátámasztó kiadások helyett egyszeri, elfolyó programokat finanszíroznak. A költségvetési koncepcióban megjelennek és korábban is megjelentek egyszeri kiadások olyan programokra, amelyekre két hét múlva senki nem emlékszik. Ezzel szemben az épületi problémák megmaradnak. A 2001. évi költségvetést 200-250 millió forintos hitelfelvétellel kordában kell tartani. Minden képviselı vegye figyelembe az önkormányzattal szembeni felelısségét, és azt, hogy el kell kezdeni bizonyos karbantartásokat (pl. 140 millió útalap igény, két középiskola felújítása, szociális épülethálózat, stb.). Kérte, hogy a javaslatoknál, a szavazásoknál ezeket is vegyék figyelembe. A 300-400 millió forint közötti hitelfelvétellel szerepelı költségvetésnél még azt is elınyösebbnek tartja, ha nem lesz költségvetési rendelet. (Kazetta 1/1. 087-230) dr. Kerekes Attila képviselı: A kialakult költségvetési helyzet egyik oka, hogy az intézményi reformot nem hajtotta végre a közgyőlés. A másik ok a központi bevétel reálértékének csökkenése. 1990-tıl áttekintette az infláció alakulását, ez 1990-ben 29 %, 1991-ben 35 %, 1992-ben 23 %, 1994-ben 18 %, majd 1995-ben 28 %, 1996-ban 23 %, 1997-1998-ban 18 %, 1999-ben 14 %, 2000-ben pedig 10 % volt. Amikor magas volt az infláció, akkor az önkormányzat költségvetése 1,8 milliárdról 4 milliárdra emelkedett. Amikor 1995-ben az infláció csökkent, akkor ez a mutató is kismértékben emelkedett. 1993-ban 1 milliárd 600 millió forint volt a város normatív támogatása, 1997-ben pedig 2 milliárd 080 millió forint, ami 25 % növekedést jelent. Ami 1990-ben 100 Ft volt, az 1993-ban 204,- Ft-ot, 1997-ben 455,- Ft-ot jelentett. Ha ezt az arányt veszi figyelembe, akkor 4 milliárd forintnak kellett volna lennie a normatív támogatásnak 1997. évben. Ebbıl láthatóan magas a forráskiesés. Jelenleg kb. 6 milliárd forint körül kellene lennie a normatív támogatásnak, ha
- 10 - reálértékben a `90-es évek elejét veszik alapul. 1990. óta kb. hétszeresére romlott a pénz, ami akkor 100 forint volt, az most 700 forintot jelent. Békéscsaba lakossága 1990-ben közel 69.000 fı volt, míg most - Internetes információ alapján - 63.900 fıre tehetı. Ebbıl látható, hogy a város lakosságának létszáma csökken. Ez a normatív támogatás szempontjából is fontos. A kiesett normatív támogatást nem tudják pótolni helyi bevételekkel. Amikor az állami normatíva 1 milliárd 600 ezer forint volt, akkor a helyi adóbevétel 120 millió forint volt, ami most 1 milliárd 550 millió forintra tehetı. 1991-ben a teljes költségvetéshez képest 43 % volt a normatív állami támogatás, ami jelenleg 26 % körül van. 1997-ben a költségvetés 46 %-a helyi bevételbıl származott. A helyi adók bevétele nem növelhetı. Egy kis reményt jelenthet, hogy a tervezett gépjármőadó bevételt túl lehet teljesíteni, ez 2002. áprilisában számon kérhetı. Tudomása szerint 5 ezer békéscsabai lakosnak küldtek felszólítást, mivel nem fizetett adót. Ebbıl következıen 50 millió forint plusz bevétel várható 2002. áprilisában. Még egy pozitívum látható: 1995-2000. közötti kedvezıtlen tendencia - az állami normatív támogatás csökkenése - megfordulni látszik. Ha az infláció valóban 9-10 % között lesz, ehhez képest pozitívum, hogy a központi támogatás 15 %-on valósul meg. Korábban volt olyan javaslata a közgyőlésnek, hogy a polgármesteri hivatal létszámát 18 fıvel csökkentsék, azonban akkor került kialakításra az okmányiroda, stb. és egyéb plusz feladatokat kapott az önkormányzat. A képviselıi alapokkal kapcsolatosan áttekintette a korábbi adatokat. Az 1990-es - még a tanácsrendszerben készült - költségvetésben a tanácstagi alap 4,5 millió forint volt. Ha ezt hétszeres szorzóval átszámítja, akkor az alapján most több mint 30 millió forintnak kellene lennie a képviselıi alapnak. A költségvetési koncepciót elfogadhatónak tartja, azonban a beruházások reálértéke nagymértékben visszafogott, ami hosszabb távon nem tartható. Két megoldást lát: egyik, ha a normatív állami támogatás emelkedne, a másik pedig az intézményi reform. (Kazetta 1/1. 230-356) Császár Lajos képviselı: Egyetért Hideg András bizottsági elnökkel. A költségvetés túlfeszített, ami nem az elmúlt 2 év eredménye. Javaslata szerint szorosabbra és következetesebbé kellene tenni az ellenırzéseket minden szakterületen. A beruházások túlméretezettek, ezen a területen vissza kellene fogniuk magukat, el kellene gondolkodni azon, hogy az önkormányzat milyen beruházásokat valósíthat meg. (Kazetta 1/1. 356-376) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A bérköltségek dominanciáját ez a költségvetési koncepció jobban tartalmazza, mint az elızı. A szférához képest magas bérfejlıdéseket biztosít a költségvetés 2001-ben az állami költségvetéssel együtt. A 2000. évet 3896 fı városi alkalmazottal nyitották, ebbıl a kórház 990 fı, és a tőzoltóság 79
- 11 - fı, így az önkormányzat saját állománya 2827 fı volt. A 2001. évet 3879 fıvel nyitják, ebbıl a kórház és a tőzoltóság létszámával való csökkentés után, 2810 fıvel zárták a tavalyi évet a saját jogú alkalmazotti állománynál. Ez 17 fıs csökkentést jelent, ami abból adódik, hogy a hivatal alkalmazottainak száma 11 fıvel bıvült, és az intézményekben dolgozók száma 28 fıvel csökkent. A 28 fı csökkenés úgy alakult, hogy a közgyőlés vagy az oktatási bizottság által kidolgozott felmenırendszer alapján, nem indult osztály miatt csökkentettek létszámot, vagy aktív intézkedésekkel kb. 35 fıt bocsátottak el az intézményekbıl, és kb. 6-7 fıre adtak utólagos engedélyt. A városházán 11 fıvel nıtt a létszám (pl. okmányiroda miatt). Az intézményi szférában a munkaszerzıdéseket, a hatályos létszámot és a hatályos közgyőlési döntéseket leköveti a költségvetés alapterve. Nem szerepelnek még közgyőlés elıtt azok a mellékletek, amelyek az intézmények egyedi számbavételekor akár 10-20 millió forint plusz-mínuszt is eredményezhet. Nem a törvényi változásról, vagy utólagos beavatkozásról beszél, hanem, amikor tételes számolásra kerül sor. Nem szeretné, ha szakmailag az lenne a megoldás, hogy mínusz 1 %, vagy 3 % megvonást alkalmaznának. Az intézményi bérfüggés komoly gondot jelent. Az intézmények költségvetési számai az önkormányzat összköltségvetésében - kórház mínusz tőzoltóságról beszél, ahogy most szerepel -: 2000. évi alapköltségvetés 57 %-át kötötte az intézményekhez, ami a 2001. évi koncepcióban 58,1 %-ra, tehát 4 milliárd 100 millió forintról 4 milliárd 400 millió forintra emelkedett. A hivatal is bıvült 26 %-ról 28 %-ra, értelemszerően az összes többi zsugorodott. A középfokú szférát áttekintette és a bölcsıdéket, amit már láttak a szakbizottságok is. Az óvodák vannak soron. A tételes intézkedéseket közgyőlés elé terjesztik. Nem hiszi, hogy most abban a helyzetben vannak, hogy elıre megmondhatnák, hogy a közgyőlés 300 vagy 30 millió forintos kivonulást fogad el. Jelenleg ez a költségvetési koncepció ezt a hipotézist nem tartalmazza, a mai állapotot finanszírozza. Ha lesznek pozitív változások, akkor azok költségvetési tartalékokat jelentenek. Módosító javaslatai és azok indokai: A polgármesteri hivatal koncepció szerinti fejlıdése a következı: leszorított igazgatási költségek 826 millió forintra nıttek a tavalyi 703 millió forintról. Ez 123 millió forintos növekményt jelent. Ezen belül a személyi kiadások aránya a tavalyi 85,9 %-ról 86,8 %-ra nıtt, a személyi kiadások fejlıdése 118,8 %. Ez tartalmazza a képviselık járulékait is. Eszerint a koncepció 118,8 %-os bérfejlıdést szerepeltet a városház, a gondnokság, a gyámhivatal, stb. fizetéseiben. A pénzügyi, költségvetési bizottság a következı javaslattal él a közgyőlés felé: 10 %-os bıvülési maximumot állapítsanak meg két kivétellel. Ez a két kivétel enyhíti a 10 %-ot és 12-13 %-ra növeli. Ismerjenek el 10 millió forint dologi költségnövekedést abszolút összegben a Szabadság téri épület miatt. Ez elég, mert 9 millió forintra szerzıdést kötöttek a Vagyonkezelı Rt-vel, így az 1 millió forint még nem látott dologi kiadásokra vonatkozik. Ismerjék el az okmányiroda állam által megfinanszírozott 22 millió forintos részköltségvetését. Ha ez a két módosítás elfogadásra kerül, akkor 29 millió 416 ezer forintos kiadáscsökkentést eredményez. Ezt a módosítást a bizottság elfogadta.
- 12 - A többi egyéni javaslat, a bizottság azért nem fogadta el, mert a mögötte álló kiadási ellenláb nem kapott többséget. Javasolta, hogy a koncepcióban szerepelı 291 millió forintos hitelfelvétel helyett 220 millió forintos hitelfelvételre kerüljön sor, ami 71 millió forintos hitelcsökkenést jelent, ami egyben forrásszőkülés is. A költségvetés egyensúlya érdekében a következı intézkedéseket javasolja megtenni: 29,5 millió forint már említett apparátusi megtakarítás, 5 millió forinttal csökkenthetı ebben az esetben a kamat, hiszen a fel nem vett hitel kamatát nem kell szerepeltetni, 50 millió forinttal emeljék meg a vagyoni bevételeket - 200 millióról 250 millió forintra -. Ez nem áldozat, tudva levı, hogy ennél magasabb összeg várható. Az egyik sarkalatos pont a 300 millió forint elfogadhatósága érdekében, hogy valamennyi rendkívüli bevételt, ami meghalad egy bizonyos ésszerő mértéket, azt tegyék tartalékba azonnal és abból lehet rendkívüli programokat, kiadásokat finanszírozni. Ez az 50 millió forint ezt a lehetıséget olyan értelemben apasztja, hogy a 250 millió forint meglesz, mert a korábbi közgyőlésen elfogadott elıterjesztések 40-50 millió forintos bevételt jelentenek, ha a szerzıdı felek elfogadják az üzleteket. Így marad 13,5 millió forint meg nem címkézett kiadásbıvülés. Javasolta, hogy erre az összegre győjtsék össze a javaslatokat. Ez azt jelentené, hogy 690 millió forintos induló hitelállományt - az elsı évi törlesztéssel nem számolva - 750 millió forintos hitelállománnyal zárnák. Ebben két probléma nincs még kezelve: egyik a már említett tőzoltóság ügye, ha ezt beépítik a költségvetésbe, akkor ennek a kiadási oldalon meg kell teremteni az ellenlábát. Ez mérlegelhetı álláspont. Irreális feltételezés ennek az összegnek a megtérülését várni a kormánytól. A másik, a még nem ismert esemény, ha utólagos bérintézkedést ír elı a kormány. (Kazetta 1/1. 376-526) Végh László alpolgármester: Most a tényleges bérnövekményt - intézményi szféra vonatkozásában is lefinanszírozza a kormány. Ezért nem lehet azt mondani 2001-ben, hogy a bérnövekmények miatt nem tudnak a fejlesztésekre forrást biztosítani. A tőzoltóság esetében nem kell elvetni annak lehetıségét, hogy a kormány legalább 50 %-ban lefinanszírozza a kiadásokat. A tavalyi évben javaslata volt, hogy próbálják az intézményi szférát úgy kezelni, mintha az is városi befektetés, feladat lenne, ami a versenyképesség megırzéséhez szükséges. Tíz éven keresztül az intézményi szféra költségeit csökkentették. Az ipari park kapcsán látni kell, hogy fontos, milyen a város oktatási rendszere, az mennyire versenyképes. A korábbi évektıl eltérı, más típusú szavazást javasol annak érdekében, hogy többet ne forduljon elı, hogy az intézményi szférából úgy vonnak ki pénzt, és a költekezést úgy próbálják fékezni, hogy bizonyos százalékban "főnyíró" elvet alkalmaznak minden intézmény esetében. A Fidesz-MPP nevében kijelenti, hogy ilyen javaslatot nem fognak támogatni. A pénzügyi, gazdasági irodán a költségvetés elıkészítése során a különbözı intézményekkel egyeztetés történik. Vannak olyan intézmények, amelyek a város anyagi helyzetét figyelembe véve minimál szinten tervezik költségvetésüket. Azonban olyanok is vannak, akik ezt tudva - a többiekhez képest jobb pozíció elérése érdekében - más technikát választanak és inkább
- 13 - túlterveznek. Ha ebbıl a túltervezett összegbıl a közgyőlés "főnyíró" elvet alkalmazva elvon bizonyos százalékot, ık akkor is jól járnak. A "főnyíró" elv következményeként az óvodáknál néhány százezer forint hiányzott a mőködéshez, amit a dologi kiadásokból pótoltak. Javasolta, hogy olyan intézményi költségvetési technikát alakítsanak ki, hogy az egyes intézmények finanszírozásáról külön-külön szavazzanak az állami normatíva, a visszajuttatott SZJA arányos része, az intézményi saját bevétel, illetve az önkormányzati forrás biztosításának ismeretében. Javasolta, hogy az érintett iroda intézménytípusonként dolgozza ki, hogy a fent elmondott forrásokból - létszámra vetítve - melyik a legolcsóbban mőködı, legkevesebb önkormányzati forrást igénylı intézmény. Ezt vegyék alapnak, és utána egyedileg, intézményenként szavazzák végig, hogy milyen feladatokra - tételesen bemutatva -, milyen plusz önkormányzati forrást kell biztosítani. Ha errıl így szavaznak, akkor mindenki számára láthatóvá válik, hogy egy adott iskolában az alapfinanszírozáshoz miért kell plusz összeget biztosítani. Ebben az esetben nem fordul elı az, hogy elvonnak 3 %-ot és adott intézményben lesz olyan feladat, amit ugyan a közgyőlés vállalt, és támogatott (pl. logopédiai osztály, nemzetiségi oktatás, mozgássérültek, szakkörök, stb.), de nem biztosított hozzá eszközöket. Az általa javasolt szavazási metódussal látható lesz, hogy milyen plusz szolgáltatást biztosítanak egy adott intézményben. Szeretné elérni, hogy azt, amit a közgyőlés plusz feladatként megszavaz, azt tisztességesen finanszírozzák le. Nincs értelme megszavazni a szolgáltatás-bıvítést akkor, ha a költségvetésben nem biztosítanak arra forrást. Ha stabilizálják az intézmények jelenlegi állapotát a költségvetésben, akkor fejlıdési pályára állíthatnák az intézményeket. Ha mindenhonnan átlagosan vonnak el pénzt, akkor bizonytalanságot keltenek azokban az intézményekben is, amelyek tudnának fejlıdni és stabillá teszik annak a helyzetét, amelyik nem tud fejlıdni. Kérte, hogy az általa javasoltakat az érintett iroda dolgozza ki és terjessze közgyőlés elé. Többször elmondta, hogy az "extraként" kezelhetı vagyoni bevételeket olyan beruházásokra fordítsák, amelyek nem további költségeket indukálnak, hanem folyamatos, ismétlıdı bevételeket eredményeznek. Nem támogatható az, hogy amikor az állami pénzek, a lehetıségek nınek, illetve az EU-s csatlakozás következtében az EU-s pénzek mennyisége a különbözı feladatokra egyre több és tágabb lehetıségeket biztosítanak, akkor Békéscsaba - a többi településsel ellentétben - a fejlesztési forrásokat nem növeli, az 200-300 millió forintos nagyságrenddel szerepeljen a költségvetésében, ami még az önerı biztosításához sem elég. Békéscsaba nem hagyhat ki fejlesztés szempontjából egy évet sem. Nem lehet elutasítani egy fejlesztési lehetıséget sem, fıleg akkor, amikor adott évben induló fejlesztési támogatási lehetıséget biztosít. Amikor a programot megnyitják, akkor viszonylag magas százalékot - 60-66 %-ot - finanszíroz az állam és 30-33 %-ot pedig az önkormányzat. Ha ebbıl a város kimarad, akkor a következı programnál az állam által vállalt összeg alacsonyabb lesz. Ezeket a fejlesztési lehetıségeket nem szabad kihagyni, mert az önkormányzatnak a feladatokat úgy is el kell látnia, csak nem lesz hozzá támogatás. A fejlesztési forrásokra biztosított összeget növelni kell.
- 14 - Az intézményeknél pedig az általa javasolt metódus bevezetése szükséges a tisztánlátás érdekében. Elzárkózik a "főnyíró" elv alkalmazásától. Azt szeretné elérni, hogy stabil finanszírozási háttere legyen az intézményeknek. Az intézményi finanszírozás önkormányzati támogatásával kapcsolatosan ki kell mondani, hogy a helyi adóbevételbıl ebben az évben mennyi összeg került felhasználásra, aminek a következı évben infláció-, ill. bérarányos növekményét ugyanabból a típusú bevételbıl fedezik. (Kazetta 1/1. 526-1/2. 104) Takács Péter képviselı: Többségében ez az összetételő testület fogadta el az un. "főnyíró" elvet. Létszámleépítés eddig az intézményi szektorban történt és máshol nem. Korábban konkrétan intézményre lebontva megkapta a közgyőlés, hogy egy-egy intézményben mennyi a központi támogatás, mekkora összeget tesz ki az önkormányzati támogatás. A stadion ügyében az elmúlt közgyőlésen döntöttek, ami különbözı dilemmákat foglal magában, de nem csak ebben az ügyben lesznek kérdések. A dilemma az, hogy amennyiben 300 millió forint fölötti központi pénzforrás lehetısége megnyílik az önkormányzat elıtt, pl. most stadion ügyben, akkor esetleg 2-3 éves elosztásban érdemes-e önkormányzati saját erıt biztosítani, vagy hagyják ezt a lehetıséget elmenni. Akik a stadion ügyében igennel szavaztak, azt támogatták, hogy a közgyőlés a lehetıséggel foglalkozzon, ami pénzbeli elkötelezettséget nem jelent. A fejlesztési források területén van állandó probléma, éppen ezért nem értelmezhetı számára a közgyőlés korábbi döntése, miszerint 15 millió forintot mindenféle cél megjelölése nélkül otthagy egy kht-nál, amit egyébként fel lehetett volna használni fejlesztésre. Ez az összeg nem csekély, fıleg akkor nem, ha azt veszik figyelembe, hogy egy más típusú szociális intézmény felújítását (teljesen vagy részben) ebbıl az összegbıl fedezni lehetett volna. Miért 50 millió forinttal szerepel az általános tartalék keretösszege? Ez korábban 15-20 millió forint volt. A koncepcióban a városüzemeltetési kft. eladásából származó bevétel nem szerepel. Miért? (Kazetta 1/2. 104-152) Hrabovszki György képviselı, a szociális bizottság elnöke: Egyetértés van abban, hogy az intézmények költségvetésénél alkalmazott "főnyíró" elv alapján történı csökkentés nem tartható fenn. Elhangzott, hogy stabil intézményi mőködést kell biztosítani és a fejlesztési forrásokat is folyamatosan növelni kell. Ezzel egyetért. A költségvetés ettıl függetlenül adott, van egy keret, amin belül mozoghatnak. Az elhangzottak úgy is értelmezhetık, hogy költsenek, és közben ne hozzanak meg olyan döntéseket, amelyek adott esetben sarkalatosan érintenek bizonyos intézményi struktúrákat Békéscsabán. Nehéz döntéseket akkor lehet meghozni, ha minden politikai erı felvállalja, hogy ilyen döntéseket meg kell hozni. Nem lehet megkerülni bizonyos döntéseket, és közben követelni a fejlesztéseket és a stabil intézményi mőködtetést. A szociális bizottság a költségvetési koncepció elfogadását javasolja annak ellenére, hogy
- 15 - nominál értékben 10 %-kal csökken a segélyezésre fordítható keretösszeg. Ez a központi hozzájárulások növekményébıl adódik. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a 10 %-os csökkentéssel is 2001. évben a jelenlegi szinten tartható a segélyezés. Nem lehet tudni, hogy milyen kihatása lesz a minimálbér 40 ezer forintra történı emelésének a szociális szférára. Az egyik oldalról sokan ki fognak esni a segélyezési körbıl, mert magasabb jövedelemmel fognak rendelkezni, a másik oldalról pedig bizonyos gazdaságkutatói vélemények szerint a munkanélküliség jelentıs arányban nıhet, ami miatt mások kerülhetnek bele a segélyezési rendszerbe. Több szakértı véleményét kikérte ebben az ügyben, az ı megítélésük szerint semmiben nem fogja érinteni a szociális szféra költségvetését. A szociális intézmények területén komoly elmaradásai vannak az önkormányzatnak. Várhatóan jelentkezni fog a költségvetési kihatása a mőködési engedélyek megszerzésének. Itt 70 fölötti létszámigénnyel kell számolni. Ha ennek nem tesznek eleget, nem kapják meg az ÁNTSZ-tıl a végleges mőködési engedélyt. A mőködési engedélyek megszerzése szempontjából további akadály, hogy a szociális intézményrendszer jelentıs része elmaradott állapotban van, olyan infrastrukturális problémákkal küzd, amelyek miatt az ÁNTSZ szintén nem fogja megadni a végleges mőködési engedélyt. Javasolta, hogy a fejlesztési források elbírálásánál majd évente nevezzenek meg egy intézményt, amelynek a kialakítását úgy célozzák meg, hogy az az ÁNTSZ és egyéb törvényi normáknak megfeleljen, stabilan és véglegesen kialakításra kerüljön. Ez a 2001. évi költségvetést, illetve a koncepciót még nem érinti, de a jövıben ezzel is számolni kell. (Kazetta 1/2. 152-212) Tóth Károly képviselı: Fel kell gyorsítani azt a programot, amely egy városfejlesztési stratégiát vázol fel. Ezzel valamelyest ki lehetne küszöbölni azt a dilemmát, hogy a közgyőlés mindig arra nyújt be pályázatot, amire valamelyik minisztérium pályázati felhívása szól. Ez nem járható út. Senki nem pályázik csak azért, mert lehet. Ezzel el lehetne kerülni azt, hogy párhuzamosan olyan célra nyújtanának be pályázatot, amit nem tudnak megvalósítani. Egyetért azzal, hogy ha többletbevétel lesz - akár a Városüzemeltetési Kft. privatizációja, akár más vagyoni típusú bevétel kapcsán -, akkor az egy elkülönített számlára kerüljön és azt beruházási, fejlesztési kiadásra fordítsák és ne mőködési kiadásra. Egyetért azzal, hogy átláthatóbbá kell tenni az intézményrendszert. Korábban egy olyan változat került a közgyőlés elé, amely azt tartalmazta, hogy valamiféle normativitást számoljanak ki. Akár normatívát számolnak, akár az állami normatívából következtetnek, nem árt, ha látják, hogy milyen feladatokat vállaltak, azok mennyibe kerültek, mit vállalnak és mit nem. Ettıl azonban többletforrás nem keletkezik. Csak annyi történik, hogy pontosan látják, hogy melyik intézményben mennyibe kerül a képzés. Fejlesztési többletforrás csak akkor lesz, ha valamelyik önkormányzat által felvállalt feladattól visszalépnek, és azt a késıbbiekben nem finanszírozzák. Az MSZP sem tervez olyan módosító javaslatot közgyőlés elé terjeszteni, amely az intézményeknél "főnyíró" elv alkalmazását irányozza elı. (Kazetta 1/2. 212-269)
- 16 - dr. Pécsi Huszár Zoltán képviselı: Egyensúlyban lévı költségvetési koncepcióról van szó. Alacsonynak tartja a beruházásra elkülönített összeget. Amikor az ország 5 %-os fejlıdési pályára állt, akkor a közgyőlésnek nem lenne szabad restrikciós intézkedéseket hoznia. A hitelfelvételt elfogadhatónak tartja akkor, ha okos és ésszerő beruházásokra használják fel, ezért nem kellene félni további hitel felvételétıl. A bevételi oldalon nem szerepel a Városüzemeltetési Kft. értékesítésébıl származó összeg. Javasolta, hogy ezt az összeget csak beruházásra, városi fejlesztési célokra fordítsa az önkormányzat. Korábban a pedagógusok 13. havi bérének kifizetése karácsony elıtt megtörtént. Javasolta, hogy a kifizetés idıpontját is építsék be a 2001. évi költségvetésbe. A 3. sz. mellékletben a korábban vállalt kötelezettségek közül (csatorna, csatornamő, stb.) hiányzik a Magyar utca. Közgyőlési határozat van arra, hogy a Magyar utca a 2001. évi költségvetésbe beépül. (Kazetta 1/2. 269-305) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A dologi szőkítést abba kell hagyni. A költségvetési koncepció irányelve az volt, hogy az intézmények dologi igényeit, amit tapasztalat és ésszerőség indokol, azonnal be kell építeni, ezért vannak magasabb számok, mint az általános 8 %. A személyi igényeiket pedig, amelyek nem munkaszerzıdésbıl, hanem egyes intézmények jóléti rendszerébıl fakadnak, nem szabad beépíteni. Arra ott van tartalékul a bázis 10 %-ával növelt saját bevétel. Ez egy korrekt költségvetési koncepció abból a szempontból, hogy dologi elırelépésre ad lehetıséget általánosan is és kezeli azokat az elmúlt években felszínre került dologi problémákat, amelyek finanszírozására utólag került sor. Ez csak a dologi kiadásra vonatkozik és nem a személyi kiadásra. 60 intézmény van. Nincs akadálya annak, hogy intézményenkénti kimutatások készüljenek. Bizottsági elnökként rendelkezik olyan kimutatással, amely tartalmazza, hogy egy-egy intézmény mennyi állami normatívát kap, az önkormányzat mekkora összegő támogatást biztosít és az intézmény mennyi saját bevétellel rendelkezik. Minden érdemi bevételt, ami nem a szokásos eladásokból származik, céltartalékba helyeznek, és nem hitelkiváltásra fordítják - bár ez egy reális alternatíva lenne -, hanem fejlesztési plusz forrást képeznek belıle. A pénzügyi, költségvetési bizottság a december 14-i közgyőlést megelızıen tartotta ülését, ezért nem tudta beépíteni a koncepcióba a Városüzemeltetési Kft. értékesítésébıl befolyó összeget. Nincs tudomása arról, hogy a TAPPE Kft. aláírta-e a szerzıdést. Ha az ebbıl várható kb. 170 millió forint befolyik, akkor azt a gyógyszertárak privatizációjából befolyt 134 millió forintos céltartalékhoz kapcsolják fel nem használt összegként megjelenítve. A bevételek között csak a jelenleg is beszedett havi 2 millió forint hulladékkezelı mő bérleti díja szerepel, ami 30 millió forint, mert az áfa-t bruttó módon kell megjeleníteni. Az nem többlet, de amit a Városüzemeltetési Kft. üzletrészéért, a kompaktorért kap az önkormányzat, az fejlesztési céltartalékba kerül. Ez ettıl kezdve több mint 300 millió forint lesz, így lesz mozgás szabadság a nagy költségigényő rendkívüli programokhoz.
- 17 - Az általános tartalék 50 millió forintját szakmaisággal tudja indokolni. A szakmai ajánlás szerint az általános tartalék összege a költségvetés 2 vagy 3 %-a lehet, ami nem reális célkitőzés a jelenlegi helyzetben, mert egy 7 milliárdos költségvetés 2 %-a 140 millió forint. Ennyit nem tudnak általános tartalékba helyezni, de ezzel szemben a 15 millió forint sem vállalható, ezért került 50 millió forintban meghatározásra. A pedagógusok 13. havi bére a költségvetési koncepcióban szerepel. (Kazetta 1/2. 305-360) Velkey Gábor képviselı: Többen már 1995-ben sem támogatták az intézményei költségvetést érintı "főnyíró" elvet. Végh László alpolgármester által elmondott szemlélettel - az intézményi finanszírozás tekintetében - egyetért. A végrehajtás technikája azonban problémát jelenthet. Pl. az épületek eltérı költségeit nehéz normatív alapon kalkulálni; a csoportlétszámokból adódó eltéréseket szintén nem lehet egy fıre jutó költséggel kiegyenlíteni, mert a közgyőlés szabályozza az eltérı csoportlétszámokat. Egyetért azzal, hogy az alapfeladatok, amelyeket az önkormányzat lefinanszíroz és a plusz feladatok különüljenek el egymástól, hogy látható legyen minden intézmény esetében, mi az, amit a város a költségvetés megszavazásakor az adott intézménytıl, mint feladatellátást elvár. Az oktatási bizottság tagjai számára az oktatási intézményrendszer teljesen átlátható. Fontosnak tartja, hogy azok a "kisalkuk", amelyek korábban megtörténtek, most ne történjenek meg. A költségvetési koncepció felvezetı részéhez módosító javaslata: A bevezetı rész 2. oldal második franciabekezdését ismertette, mely a következı: "- A költségvetés jövıbeni belsı egyensúlya csak a folyó kiadások megállításával, illetve az intézményhálózat tekintetében annak jelentıs átszervezésével biztosítható." Ez pontatlan megfogalmazás. Javasolta, hogy az "átszervezés" helyett "szőkítés" szerepeljen, mivel az egyensúly biztosítása olyan mértékő forrásigényt jelent megtakarítás szinten, amelyet egy egyszerő átszervezéssel nem lehet megoldani, csak jelentıs szőkítéssel. Ez évben az oktatási bérfejlesztések következtében a város költségvetési pozíciója nem romlott, de azt a rossz örökséget, amely 1996-tól 2000-ig felhalmozódott, ez a helyzet nem oldotta, csak nem rontotta tovább. A jelenlegi nehéz költségvetési helyzet az 1996-tól kezdve az önkormányzati források és leginkább az oktatási bérfejlesztések központi le nem finanszírozásának következménye. A fejlesztéseket tekintve az önkormányzat ki van szolgáltatva a külsı forrásoknak. (Kazetta 1/2. 360-445) Végh László alpolgármester: Kérte, hogy a kimutatás elkészítése az általa javasolt módon készüljön el. Javasolta, hogy intézményi típusonként kell megnézni egy fıre vetítve a minimál szintet. A legolcsóbbat kell alapul venni és a többihez ehhez képest odaírni, hogy milyen plusz feladatok vannak, vagy hogy magasabb az átlagbér, mert pl. a pénzügyi szférában csak
- 18 - magasabb átlagbérrel lehet alkalmazni, vagy magasabb a dologi kiadás, mert pl. esztergagépen dolgoznak, vagy alacsonyabb a kiadás, mert olcsóbban lehet a gyakorlati foglalkozását a tanulóknak megoldani. Több helyen racionalizálásra kerültek az intézmények, ez Békéscsabán nem történt meg. Akik végrehajtották az intézményracionalizálást, azoknak az intézményeknek a fejlıdési lehetıségük megvan, és Békéscsabával szemben nıtt a versenyképességük. Pl. ha a középiskolai szférában - ahol az állami normatíva elég magas az összköltséghez képest - a megyében mőködı intézmények és férıhelyek száma bıvül, akkor az Békéscsaba konkurenciája, mert ha a békéscsabai intézmények nem fejlıdnek, akkor a gyerekek elmennek máshová tanulni, és a normatíva is máshoz kerül. Békéscsabának van városfejlesztési koncepciója, ami mőködıképes. Minden ágazatra vonatkozóan van fejlesztési terv (turisztikában, bánya tavak esetében, stb.). Nem arról volt szó az elmúlt közgyőlésen, hogy minden pályázati lehetıséggel éljen az önkormányzat amire a minisztérium pályázatot ír ki. Olyan fejlesztésre, új dolgok létrehozására kell pályázni, ami a békéscsabai városfejlesztési koncepcióban szerepel (pl. bánya tavak, szennyvíz, út, stb.). Minden ilyen pályázaton részt kell venni, mert ezzel a saját, önkormányzati tulajdonban levı értékeiket mentik meg, fejlesztik, vagy rekonstruálják olyan szintre, ami a mai kor igényének - ÁNTSZ, Köjál, Tőzoltóság, stb. - megfelel. Vitatkozhatnak azon, hogy az idıszak nem megfelelı, késıbb kellene megtenni, de akkor, ha állami támogatást kapnak mindenképpen foglalkozni kell az üggyel. Amikor 2 évvel ezelıtt a stadion utca felıli oldala, vagy lelátó része életveszélyessé vált, akkor azonnal rá kellett költeni 55 milliót forintot. Ha most élnek a pályázati lehetıséggel és a stadionnal kapcsolatos pályázatot benyújtják, akkor 3 éven keresztül 60-60 millió forint ráfordítással jó állapotban lévı stadionja lehet Békéscsabának, amit az egész város használhat. Ha az intézményekkel kapcsolatos pályázat került volna kiírásra, akkor azt is támogatná, mert egy ilyen lehetıséget nem lehet kihagyni csak azért, mert nem ez a jelenlegi koncepcionális elképzelés. Javasolta, hogy stadion-, iskolaépület felújítására, bányatavak fejlesztésére, lakás-, nyugdíjasház programra kiírt pályázati lehetıséggel éljen a közgyőlés. (Kazetta 1/2. 445-2/1. 008) dr. Ferenczi Attila képviselı, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke: A közgyőlést megelızı napon rendkívüli bizottsági ülést hívott össze. A sajtóban többször megjelent, hogy a Fidesz-MPP gátlástalanul költekezni akar. Ez nem így van, pártjuk fejleszteni akar, és ésszerő fejlesztések keretében költekezni. Korábbi közgyőlésen is azt javasolta, hogy mérjék fel, mire van szükség és pályázatok esetén erre alapozzanak. Békéscsabának van városüzemeltetéssel kapcsolatos koncepciója. Városépítészeti - ezen belül stadionépítési - koncepcióról nem tud. A 2000. évi költségvetésben a városüzemeltetési feladatokra 350 millió forintot hagytak jóvá pályázati pénzekre. A 350 millió forintból 291 millió forintot használtak fel pályázatokra.
- 19 - Korábban is kérte, hogy ebbıl az összegbıl 40 millió forint felhasználását utalja a közgyőlés a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság, illetve a városüzemeltetési iroda hatáskörébe színvonaljavítás és bizonyos fokú fejlesztések céljára. Ez 40 millió forintos kérés, lehet virtuális pénz, de be volt állítva a költségvetésbe. További 25 millió forintot kérnek a közmunka program folytatásához, ez 65 millió forintos tétel a kiadási oldalon. A bizottságnak lesz majd felújítási és fejlesztési javaslata is. Harmadik kérése, amit a bizottság egyhangúlag támogatott, az, hogy a Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyt összeg városüzemeltetés és városfejlesztési területen kerüljön felhasználásra. Ez az összeg kb. 203 millió forintot jelent, aminek felosztása is megtörtént az alábbiak szerint: 85 millió forint a Kétegyházi úti szeméttelep rekultivációjára, 35 millió forint útfelújításra, 10 millió forint járdaburkolatra, további 10 millió forint kerékpárútra, 50 millió forint az V. kerület déli részének vízelvezetésére, 7 millió forint játszóterek és egyebek (kis sportpályák) aszfaltozására, konténer WC-re, 2 millió forint "A" kategóriájú területek felújítására, további 2 millió forint károkozások helyreállítására, 1,5 millió forint pedig köztemetıkkel kapcsolatos feladatok ellátására. (Kazetta 2/1. 008-057) Pap János polgármester: Abban egyetértés van, hogy a Városüzemeltetési Kft. eladásából befolyt összeg céltartalékba kerüljön, azonban az összeg konkrét felhasználásáról késıbb dönt a közgyőlés. (Kazetta 2/1. 057-064) Hanó Miklós alpolgármester: Az intézmények azonos elv szerinti pénzbeli szőkítése - a városon belül a fejlesztési pályára történı állításhoz - nem jelent akkora megtakarítást, hogy az kitörési pont lehetne. Kitörési pont lehet az ipari park beindulása. Olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a helyi adóbevételeket növelnék, amibıl tovább tudnák fejleszteni Békéscsabát. Meg kellene találni azokat a lehetıségeket, amelyekkel nagy beruházások, korszerő fejlesztéssel rendelkezı cégek kerülnek a városba. Az ipari park beruházása hosszú távon perspektívát jelenthet. Kedvezı volt a várost illetıen az, hogy a tavalyi évben a kormány az ország összes konzervgyárának 5 milliárd forintos garanciális hitelt biztosított. Így a békéscsabai konzervgyár ebbıl 1,5 milliárd forint kormánygaranciális hitelt kapott, ami megsegítette a gyárat. Egy német szövetségi pénzügyi befektetı cég tıkeemelést hajt végre a három konzervgyárnál. Békéscsaba esetében ez a tıkeemelés olyan fejlesztést irányzott elı, ami 700 millió forintot jelent. A kormánygaranciális hitel következményeként a konzervgyár nem szőnt meg, fejlesztésre van lehetıség, aminek következtében 150-200 munkaerı foglalkoztatása megtörténhet. A területfejlesztési összegekbıl minél magasabb összeget próbálnak Békéscsabára csoportosítani. Vannak olyan önerıs helyi vállalkozók, akiknek köszönettel tartozik a város, pl. Javipa, Csaba-Metál, stb., akik önerıbıl fejlıdtek, erıs céggé válásukat az ilyen területfejlesztési pénzeszközökkel lehet segíteni.
- 20 - Területfejlesztési támogatásból az ipari parkkal kapcsolatosan is kb. 60 millió forint pénzforrás került a városba, ami a helyi költségvetés kiadásait csökkenti, mivel ezt az összeget nem kell saját bevételbıl kiadásként felhasználni. A "vagyonért vagyon" elvet be kell tartani. Olyan irányba kell vinni a fejlesztéseket, amelyek Békéscsabát vonzóbbá teszi a befektetık számára. Legyen egyre több aszfaltozott út, megfelelı csatornázottság, legyen olyan közmőellátottság ami versenyhelyzetben tartja Békéscsabát más nagyvárosokkal szemben. (Kazetta 2/1. 064-122) Köles István képviselı, a közmővelıdési, ifjúsági és sportbizottság elnöke: A megye-város együttmőködés alapján járó támogatásoknál felsorolták a könyvtár, a Jókai Színház, a múzeum, támogatását. A megye és város által közösen finanszírozásra kerülı kulturális rendezvényekre vonatkozó 2,2 millió forint hiányzik a koncepcióból. Ezt nem a különbözı közmővelıdési és mővészeti együttesek támogatásának költségén belül kellene biztosítani. A sporttámogatás mértéke: a bizottság a korábbi 35 millió forintos támogatást kevésnek tartotta, mint ahogy a 40.600.000,- Ft-os támogatás sem tartja elegendınek. A sportszervezetek esetében érzékelhetı javulást kellene biztosítani, amihez még további 5 millió forintra lenne szükség. A "nyitott határ" futóverseny költségeit legalább inflációkezelten kellene biztosítani, és minimum 2 millió forintra emelni. A város mővészeti együttesei és rendezvények sornál legalább 15 %-os emelést kellene végrehajtani, ezek nominál értéken hagyását elfogadhatatlannak tartja a bizottság. Az államalapítás 1000 éves évfordulójára beállított összeget nem tudja elfogadni, mivel korábban más támogatási összeggel került az ezzel kapcsolatos határozat elfogadásra. Kérte, hogy a közgyőlésen határozatban jóváhagyott összeg szerepeljen a költségvetésben. (Kazetta 2/1. 122-151) Hideg András képviselı, a pénzügyi, költségvetési bizottság elnöke: A plusz 65 millió forintos mőködési költségvetési támogatásnak nincs forrása, ezért hitelfelvételt kell forrásként megjelölni a szavazás során. A 2001. évi költségvetés elıkészítése kapcsán fellelhetı dokumentum a készítık és a pénzügyi, költségvetési bizottság azonos értékrendjébıl fakadóan "kommunabarát". Tavaly a klasszikus kommunális kiadásra 464 millió forintot fordítottak a költségvetés szintjén. A koncepcióban 543 millió forint szerepel, ami 16,8 %-os bıvülést jelent, és ebben nincsenek személyi kiadások. A növekedés valós, ami intenzív és extenzív fejlıdést egyaránt lehetıvé tesz. A Városüzemeltetési Kft. eladásából származó 202 millió forint csak akkor ennyi, ha az összeg a fizetett bérleti díjat is tartalmazza. Felhívta a képviselık figyelmét arra, hogy 30 millió forint a fizetett bérleti díjból már szerepel a koncepcióban. Ha ezt az összeget céltartalékba kell helyezni, akkor a 30 + 65 millió forinttal összesen 95 millió forintos hitelindítványt tett dr. Ferenczi Attila, a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság elnöke. A 30 millió forint azért szerepel a koncepcióban, mert azt akkor is megkapná az önkormányzat, ha a Városüzemeltetési Kft. mőködtetné a hulladékkezelı mővet.