2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs társadalmi témával foglalkozó taulmáy vagy dolgozat esetébe az elsô lépések között kell, hogy szerepelje aak a vizsgálati tárgyak a meghatározása, amelyet az adott muka az iformációs társadalom fogalmával illet. Ha ez elmarad, akkor is világosa látszódia kell a mukába, hogy mit ért a szerzô iformációs társadalmo, avagy milye kotextusba haszálja ezt a fogalmat. Midez azért vetôdhet fel jogos igéykét, mert e épszerû kifejezés alatt soka sokféle dolgot érteek, következésképpe a sokszíûség összekeveredésébôl akár félreérthetô megállapítások is születhetek. Az iformációs társadalom kategóriáját másképpe értelmezi az iformációelmélet, az iformatika, az iformációs társadalom elmélete, vagy például a gazdaság- vagy a társadalomteória (Varga Cs. 2003). Az egységes termiológia iráyába való elmozdulás igéye már több szerzôél is felmerült (lásd például Farkas J. 2001a vagy Z. Karvalics L. 2005), ám mideki által elfogadott, szakmai szempotból is támogatott koszezusról még em beszélhetük. A fogalmi kavarodás és heterogeitás hátterébe egyrészt épp a téma felkapottsága áll. A tudomáyos szférából a tömegkommuikációba kerülésével a fogalom jeletése folklorizálódott (Z. Karvalics L., 1998), sôt tartalmilag is bizoytalaá vált. Másrészt törtéetfilozófiai szempotból az iformációs társadalom em tekithetô bizoyított fogalomak, mivel tudomáyos alapoko ma em vázolható fel egy jövôre voatkozó társadalomkép, ezért a kifejezést szerecsésebb ikább mukahipotézisek tekitei (Farkas J., 2001b). Ez a godolat persze cáfolható akkor, ha az iformációs társadalmat em jövôbeli, haem már jelebeli formációak véljük. Az iformációs társadalommal kapcsolatos kifejezések egyre ikább olya szerkezetbe és olya tartalommal jeleek meg, amelyek a tisztázás helyett már mostai állapotukba is ikább ehezítik a megértést és a párbeszédet. Az uiós dokumetumok szóhaszálata például kifejezette elmélyíti a fogalmi zûrzavart (a szakayagokba következetleül és esetlegese haszálják az iformációs társadalommal kapcsolatos szócsaládot) (Z. Karvalics L. 2005). Ez tükrözôdik abba a felsorolásba is, amit Élô Gábor és Z. Karvalics László taulmáya közöl az EU relevás dokumetumaiak hasoló kotextusba elôkerülô fôbb fogalmairól (Élô G. Z. Karvalics L. 2004): 9

l l l l l l Iformációs társadalom. (Iformatio Society) Tudás-alapú társadalom. (Kowledge Based Society) Tudástársadalom. (Kowledge Society) A tudás társadalma. (Society of Kowledge) Iformáció- és tudásalapú társadalom. (Iformatio ad Kowledge Based Society) A tudás alapú gazdaság társadalmi-gazdasági hatásai. (Socio-ecoomic Impacts of Kowledge Based Ecoomy) A keveredô fogalomhaszálat megállítását célzó erôs kritikai hagak úgy tûik létjogosultsága va, hisze a kifejezések többsége mögött tartalmi differecia is meghúzódik. Midazoáltal továbbra is szigifikás gyakorisággal emelkedik ki az iformációs társadalom kifejezés az összes többi közül, mely az elôfordulások mitegy 80%-át teszi ki ma is (Élô G. Z. Karvalics L. 2004). Az ezredfordulót követô évekbe egyre épszerûbbé váltak a tudás-elôtagú szerkezetek is, amelyek tovább boyolították a fogalmi defiíciós kérdéseket. Ezzel egyértelmûvé vált, hogy ez a témakör em skatulyázható be egyetle címszó alá, el kell fogaduk, hogy a kép sokkal áryaltabb, hisze az egyes kifejezések révé külöbözô hagsúllyal, más-más szempotok emelhetôk ki. Általáosságba keresve az összetett fogalom kapaszkodóit, az iformációs társadalom defiíciójával kapcsolatba legtöbbször a telekommuikáció, az iformatika, a számítástechika vagy a tudás kifejezések kerülek elô. Attól függôe, hogy ezekek és az egyéb kapcsolódó fogalmakak széles körébôl melyet, melyeket haszáljuk éppe, az iformációs társadalom kifejezés tágabb illetve szûkebb meghatározása vázolható fel (1. táblázat). Az egyik legszabatosabb meghatározást Fodor Istvá írta le, kiek defiícióját a témával foglalkozók legagyobb része elfogadottak tekiti, felhaszálja és idézi. Elsôsorba az iformációs és kommuikációs techológia rohamos fejlôdéséek és kovergeciájáak következméyekét, az ehhez tartozó gyártó- és szolgáltató-, valamit a médiaipar globalizálódásával a társadalomba egy új életforma, újszerû mûködés és viselkedés alakul ki. Új értékredek jöek létre. Ezt a széles körbe új életmódot, magatartást, iformációs techológiával átszôtt gazdaságot evezzük iformációs társadalomak (Fodor I. 2000, 97. o.). Fodor megközelítése az említett új jeleségek széles hatását és elterjedtségét emeli ki, mely egyértelmûe arra utal, hogy em lehet parciális elemkét kezeli ezt a témakört. Éppe ezért gyakra evezik ezt a ézetet az iformációs társadalom tág értelmezéséek. Tisztába kell leük azoba azzal is, hogy ha vizsgálataikba ezt az álláspotot követjük, akkor valójába a társadalom legtöbb elemére kiható és ezért ige boyolult összefüggéseket rejtô témacsoporttal foglalkozuk, amely így stílszerûe roppat agy tömegû iformációt igéyel a megértéshez. Midazoáltal em meekülhetük el a feladattól egy ilye válasz megformálásával. 10

1. táblázat Az iformációs társadalom fogalmáak eltérô értelmezései Legtágabb Legszûkebb A megközelítés elevezése Posztmoder, posztfordi társadalomfejlôdési fázis (Nowoty, H. 1994) Tudástársadalom (Nyíri K. 2000, Varga Cs. 1998) Iformációs társadalom (Umesao, T. 1963, Fodor I. 2000) Iformációs-kommuikációs techológiai (IKT) szemlélet (Masell, R. 1999) Ifrastruktúra-közpotú megközelítés (eeurope 1999) A megközelítés tartalma A fordi, a moder vagy az ipari (idusztriális) szakaszt követô társadalomfejlôdési fázis. Korszak szemlélet. Az iformációs társadalom kíváatos alteratívája. Komplex társadalmi-gazdasági redszer, melyek alapvetô ismérve az iformációál magasabb miôségi szitû tudás. Új társadalmi-gazdasági mozgatóelem, fogalomredszer és értékred, amelyet átszô az iformációs techológia. Techológia-alapú társadalmi fejlôdés, amelybe az iformatika és a telekommuikáció játssza a legfotosabb szerepet, melyekhez új tevékeységek és elvárások kapcsolódak. Szigorúa techológiai újításoko alapuló társadalmi változások öszszessége. Elôfordul, hogy az iformációs társadalmat a legmoderebb, kialakulóba lévô illetve a jövôt jellemzô társadalom szioimájakét haszálják. A posztfordi és posztmoder jelzôkkel párhuzamba jeleítik meg, mitegy következô lépéskét a fordi, a moder és az ipari (idusztriális) társadalomfejlôdési fázisok utá (Nowoty, H. 1994). Ezek a ézetek a tágabb, vagy talá a legtágabb értelmezését haszálják az iformációs társadalomak, melyet így ikább egyfajta korszak-szemléletek tekithetük. Tulajdoképpe ez volt a jellegadó közelítésmód már az 1960-as évek, az iformációs társadalom fogalmáak megszületése óta, amikor még vajmi kevés szó esett az iformációtechológiai forradalomról (bár sejthetô volt, hogy a techológia az új modell kulcseleme lesz) (Élô G. Z. Karvalics L. 2004). Maga az iformációs társadalom kifejezés az 1963 óta ismert, valamivel hamarabb, az ötvees-hatvaas évek fordulójá keletkeztek a tudástársadalom, tudásgazdaság, tudásmukás stb. összetételek. A posztidusztriális társadalom megjelölés a hetvees évek eleje óta haszálatos, míg az ugyacsak roko posztmoder társadalom fogalommal Peter Drucker 11

már 1957-be kísérletezett (Drucker, P. 2000). A hatvaas évek folyamá Tadao Umesao 3 (1963) már egy lehetséges és valószíû jövôképkét fogalmazta meg az iformációs társadalom kialakulását, Fritz Machlup (1962) klasszikus mukájába pedig a tudás felértékelôdését és terjedéséek rohamos átalakulását és megugrását tartotta valószíûek. Ehhez hasolóképpe az 1970-es évekbe Daiel Bell (1974) is a tudásközpotú, posztidusztriális társadalom létrejöttét jövedölte. A kezdeti idôszak szerzôi közül megemlíthetô Marc U. Porat (1977) is, aki elôretekitô mukájába a telekommuikációt hagsúlyozó iformációs gazdaság kialakulását látta valószíûek. A társadalomfejlôdési megközelítések, a korszak jellegû elgodolások tehát az iformációs társadalom fogalmi körvoalazódásáak már kezdeti idôszakába megjeletek. A társadalmi fejlôdéstörtéetbe ágyazott elképzelések persze em csak a 60- as és 70-es évekre voltak jellemzôek. Ma is sokhelyütt elfogadott az a megközelítés, amely szerves társadalmi fejlôdéskét, kulturális evolúciókét fogja fel az iformációs társadalom jeleségkört (Koli P. 2002, Castells, M. 1996), vagy egyszerûe új paradigmakét értelmezi (Majó Z. 2006). Az effajta ézetek érvredszerébe a most végbemeô szerkezetátalakulást ikább evolúciós fejlôdések kell tekitei, és em alapvetôe más viszoyokra való áttérések (Mészáros R. 2003). Más megközelítést képviselek azok, akik az iformációs társadalmat az úgyevezett iformációs-kommuikációs techológiák (IKT, agolul iformatio ad commuicatio techologies ICT) gyûjtôévvel helyettesítik (effajta megközelítés rajzolódik ki pl. Robi Masell /1999/ taulmáyába). Eze ézôpot szerit apjaik változásaiba legikább egy techológia-alapú fejlôdésrôl va szó, amelybe a távközlés (telekommuikáció) és az iformatika (iformációszerzés, -tárolás, -továbbítás, -feldolgozás, -felhaszálás) játssza a dötô szerepet 4. A korábbi társadalmakhoz képest az új elemet az új techológiák, techikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó tevékeységek és elvárások jeletik. Jól jellemzi ezt a megközelítést a szakmai berkekbe az IKT mellett széles körbe elterjedt telematika kifejezés is (lásd pl. Erdôsi F. 1992), amely legfôképp az iformációs társadalom mûszaki-techikai feltételredszerét jeleti (az iformatikai és távközlési eszközöket és módszereket). Már ez utóbbi megközelítés is jelzi, hogy létezik az iformációs társadalommal kapcsolatba egy szûkebb értelmezés is, amelyet legegyszerûbbe és átfogóa ifrastruktúra közpotú megközelítések evezhetük. E felfogás szerit az iformációs társadalom em más, mit az általáos társadalmi-gazdasági fejlôdést kiegészítô, javarészt techológiai újításoko alapuló társadalmi változások összessége. Ez esetbe legikább a techikai vívmáyok eredméyekét tartuk ma ott, ahol vagyuk. A társadalmi átalakulások és a moder piaci verseyképesség hátterébe az iformatika és a kommuikáció új és fejlôdô eszközei játsszák a katalizátor szerepet, tehát elsôsorba mitegy megtaulva és elterjesztve ezek helyévaló haszálatát fejlôdhet a társadalom. E 12

ézet talá kissé utópisztikusa értelmezi az ifrastrukturális eszközök jeletôségét, másrészrôl pedig letisztulta, csak a kézzel fogható új elemekkel írja le az iformációsak evezet társadalmat. Laikusok számára bár köyû a változás jeleségeit a techika oldalára leegyszerûsítei, mégis ikább elvetedô a végletes techikai determiizmus, hisze a techika ömagába em képes az emberiség fejlôdését vagy felemelkedését szolgáli (Mészáros R. 2003). Napjaik vitái ige gyakra állítják szembe a techikai determiista és az iformáció-determiista ézeteket, melyek valójába ugyaolya módo egyszerûsítik le a kérdést. A legtöbb mai ézet ezzel szembe azt vallja, hogy az iformációs társadalom fogalma mideképpe túlmutat az iformációtechológiá és a digitális ifrastruktúrá (Majó Z. 2006). Az 1990-es évek iformációs társadalmi fogalomhaszálatát érdemileg meghatározó, arra léyegileg ható Bagema-jeletés (Bagema Report, 1994) alapvetôe szité techológiai szemléletet tükröz. Az Európa Taácshoz beyújtott szakértôi ayag javaslatokat fogalmazott meg az Egyesült Államokkal és Japáal versegô európai iformációs szektor számára. A szakértôi ayag az iformatikai ifrastruktúra fejlesztéséek kérdéseihez képest kevésbé összpotosított a társadalmi szempotokra, oha a globális iformációs társadalmi kihívásokra kereste az európai megoldásokat. Késôbb, az Európai Uió 1999-be idult eeurope programjától (eeurope, 1999) kezdve a társadalmi összetevôk már agyobb súllyal estek latba mid a defiíciókba, mid a cselekvési programokba. Élese elveti az ifrastruktúra-alapú iformációs társadalom megközelítést Czeglédi Jáos (1998), aki Fodor értelmezéséhez émiképp hasolóa egy összetett társadalmi-gazdasági redszerkét jellemzi ezt a fogalmat 5. Ugyacsak a leegyszerûsítô és leszûkítô (a távközlésre és a számítástechikára fókuszáló, eredeti jeletésétôl mérföldekre távolodó) iformációs társadalom fogalommal szembe veti fel az igéyt Z. Karvalics László a valódi, az oktatás, a tudomáy, az iováció, a tartalom (cotet), a kultúra felôl bejárható dimeziókat tükrözô kifejezésre. Mivel véleméye szerit az iformációs társadalom értelmezések továbbra is többyire ökéyesek, visszatérést javasol az iformációs társadalom fogalmáak eredeti, komplex értelmezéséhez (Z. Karvalics L. 2005). A komplex értelmezés iráyába való elmozdulást egy másik mometum is jelezheti. Elméleti síko agyjából elfogadható az a kiiduló ézet, hogy maga az iformációs társadalom mit fogalom két külöbözô szakterületrôl származik: az iformáció méröki-techológiai, a társadalom pedig szociológiai érték-orietációjú szemléletet feltételez. Az iformációs társadalom e kettô kovergeciájából létrejött sajátos alakzat. A kovergecia eredméyekét a kifejezés új idetitást vesz fel és öálló etitáskét fukcioál. Ettôl kezdve az iformációs társadalom em tekithetô kizárólagosa sem méröki, sem techológiai, sem szociológiai formációak (Balogh G. 2006a, 25. o.). 13

A külöféle defiíciók között em szabad megfeledkezük azokról sem, amelyek ömagukba em is haszálják az iformációs társadalom kifejezést, csak mit fotos összetevôt egy agyobb redszerbe, az ú. iformációs- és tudástársadalomba. A tudás, azaz az ok-okozati viszoyok megértésébôl származó kogitív iformáció jeleti e defiíció fô kategóriáját. Az iformációs társadalom és a tudástársadalom egymáshoz való viszoyát Nyíri Kristóf több mukájába is szemléletese fogalmazza meg: Iformáció és tudás em ugyaazt jeleti: a tudás az összefüggéseibe tekitett iformáció. Az iformációs társadalom az elterjedtebb, a tudástársadalom a szerecsésebb formula: elôbbi mitegy a világba kerigô iformációk általáos gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegéységre, amelyet a tudástársadalom viszoyai között a tudás hiáya okoz (Nyíri K. 2000, 49. o.). Az iformációs társadalomba a gazdaság dötô forrásává a tudás válik. Az iformációs társadalom a tudás szakadatla, bôvített újratermeléséek társadalma (Nyíri K. 1999a, 183 o.). Nyilvávaló, hogy roko, de em azoos fogalmakkét kezeli a szakirodalom az iformációs- és a tudástársadalom kifejezést. Ez utóbbi az iformációs társadalomál bôvebb jeletést is hordoz, ami jól tükrözôdik a két felfogás alapfogalma közötti külöbségbe is. Az adattól a tudásig egyfajta logikai lác képezhetô, ahol az adat egységyi megismerés jeletését hordozó tudati-yelvi alakzat, amely ömagába em miôsít, em értékel, ezzel szembe az iformáció olya feldolgozott adatokat jelet, amely új ismereteket ad számukra (Varga Cs. 2003, Márkus B. 2001), végül a tudás már kogitív iformációkét fogható fel, amely az adott, külsô köryezetbe elôforduló jeleség ok-okozati viszoyaiak megértésébôl, általáosításából és absztrakciójából származik, más megfogalmazásba a tudás olya szervezett iformáció, amely lehetôvé teszi az elôrelátást, az oksági viszoyok megállapítását vagy az arról szóló dötéseket, hogy mit tegyük (Farkas J. 2001a, Boh, R. E. 1994). Varga Csaba (1998) a tudástársadalmat az iformációs társadalom kíváatos alteratívájakét említi. A tudástársadalom kocepció em tér el a már kialakult globális iformációs-kommuikációs társadalom jövôképtôl, külööse em az Európai Uió iformációs társadalom stratégiájától. Követi, de több poto túlmegy az ismert javaslatoko. Azo túl, hogy az iformációról a kultúrára teszi a hagsúlyokat, két értelembe jelet újdoságot: a meglévô iformációstársadalom elemek itegrálásába, és új itézméyek, szolgáltatások kialakításába. A tudástársadalom létrehozásához a gazdaság, állam, társadalom, az oktatás mide területére voatkozó átfogó, komplex, redszerszerû fejlesztés szükséges, ami szükségképpe új típusú moderizációs közpolitikát jelet. Alapvetô elemei az olya fogalmak, mit tudásalapú gazdaság, iformációs társadalom, távmuka, iformációs techológia, iformáció hozzáférés, tudásparlamet, tudásállam, tudásdemokrácia, tudásoktatás, tudáskommuikáció, távoktatás, tudásrégió, tudás-kistérség, tudástelepülés, tudáscsalád, tudáspolgár, életmiôség (Varga Cs. i Vajda Á. 1999). 14

Varga egy másik mukájába (2003) elôre is jelzi, sôt szakaszolja a tudástársadalom felé vezetô utat. Elsô (iformatikai), második (iformációs) és harmadik (tudástársadalmi) korszakról beszél. Nála az iformációs kor geerális fogalmáak részekét az elsô korszakot a hetvees-yolcvaas (és részbe a kilecvees) évek, avagy az iformatikai társadalom idôszaka képezi, ami áluk egésze az ezredforduló utáig eltartott. A második korszak Európába a kilecvees évek végétôl datálható és várhatóa eltart a tízes évek közepéig, s közbe a megfelelô feltételek mellett folyamatosa megszületik a harmadik korszak, a tudástársadalom idôszaka. Farkas Jáos több fogalmi redszerezô mukájába is kitér az iformációs társadalom és a tudástársadalom külöféle értelmezéseire (Farkas J. 2001a, 2002, 2006). Az iformációs társadalom meghatározását összetett feladatak véli, melye belül csak az egyik lehetséges megközelítés az iformációs társadalom tudástársadalomkét való értelmezése (Farkas J. 2002). A mostaába körülöttük kialakulófélbe lévô új társadalmat ikább evezé tudástársadalomak, hisze mide társadalom továbbít iformációt. Véleméye szerit viszot keveset beszélük az iformáció szubsztaciájáak (léyegéek, tartalmáak) keletkezésérôl. Midezek alapjá Farkas szerit az iformációs társadalom a társadalmi szervezet ama sajátos formája, amelybe az iformáció termelése, forgalmazása, alkalmazása a termelékeység és a hatalom alapvetô forrásává válik, míg a tudástársadalom olya társadalom, amelybe a változások legfôbb alapját a társadalom tudásába bekövetkezô fejlôdésbe láthatjuk (Farkas J. 2001a). A fet említett tudástársadalmi megközelítések bizoyos olvasatokba azt sejtetik, mitha a tudástársadalom haladottabb lee az iformációs társadalomál. Eze ézet kritikájába Élô Gábor és Z. Karvalics László midezt félreértett álláspotak vélik (Élô G. Z. Karvalics L. 2004). A termiológiai csatározásokba vaak, akik szerit az iformációs társadalom pusztá a tudástársadalom egyik alkotóeleme (Eurofoud 2003), mások szerit a tudástársadalom felülírja az iformációs társadalmat (lásd például Varga Csaba /2003/ írását, amelybe a Budapeste megredezett World Sciece Forum tudás és iformáció elevezésû szekciójába elhagzott alábbi kérdést idézi: Miért több a tudásalapú társadalom az iformációalapú társadalomál?). Ez a vita ismételte jelzi, hogy jeletôs eltérések vaak az iformációs társadalom értelmezésébe, és megfotoladóvá teszi, hogy a külöbözô iformációs társadalom defiíciókat ikább iformációs társadalom modellekek tekitsük-e (ez a koklúziója Farkas J. /2002/ mukájáak is). Némi segédletet kaphatuk az iformációs társadalom fogalmáak és értelmezési lehetôségeiek sokszíûségébôl adódó redszerezési godjaik megoldásához Pitér Róbert egyik javaslatáak továbbgodolásával (Pitér R. 2004). Az egyes fogalmi megközelítések Pitér szerit három jeleségkör köré redezhetôk. A tartalmilag legszélesebb és a legtávolabb tekitô iformációs társadalomértelmezések utópikus jelzôvel illetik az iformációs társadalom fogalomkörét. E közeli vagy a távoli jövôbe, de mideképpe az elôttük álló idôszakra felté- 15

telezett társadalmi beredezkedés kevésbé tudomáyos, ikább alaktala (amorf vagy em defiiálható) és közapi iformációs társadalomképek felel meg. Vaak, akik mozgósító jelszókét említik az iformációs társadalom témáját, azaz a jelelegi politikai-gazdasági köryezetbe programszerûe és mitegy felülrôl vezérelve próbálják serketei vagy kialakítai a valódi iformációs társadalmat. Tipikusa ilye szemlélet jellemzi a moder iformációs társadalom stratégiákat. A harmadik kört az a ézet alkotja, amely a már létezô valóságot, az ipari forradalom utái moder társadalmat felváltó új szervezôdést defiiálja iformációs társadalomkét a kokrét (tudomáyos) tapasztalati téyek, úgy mit a techológiai, gazdasági, foglalkozásszerkezeti vagy egyéb alapvetô változások alapjá. Ezt a szemléletet fedezhetjük fel a társadalomkutatói körbe, amely tehát a múlttól való eltérésbe látja az új beredezkedés defiiálásáak fô esélyét. 2.1.2. Az iformációs gazdaság Ismerve a gazdaság és a társadalom szoros összefoódását és a külöbségtételi lehetôségeket, az iformációs társadalom fogalma vagy értelmezése tovább szûkíthetô, ha azo belül vagy amellett az iformációs gazdaságot ömagába is megpróbáljuk értelmezi. Az iformációs gazdaság külö kezelése, öálló meghatározása em feltétleül szükségszerû, számos szerzô em is él ezzel a lehetôséggel (lásd pl. Rooey, D. 2005), mások a külöbségtétel fotosságára hívják fel a figyelmet (Kubicek, H. 1996). Az összefoódások elleére a gazdaságot szeparálta fókuszba állító megközelítések mégis fotosak lehetek, mivel így a szélese értelmezett fogalomkörek olya kulcsmometumai is kiemelésre kerülek, amelyek az általáos defiíciókál csak a háttérbe fedezhetôk fel. Az iformációs gazdaság fogalmáak eltérô értelmezései A megközelítés elevezése Az iformációs gazdaság tág értelmezése (Varga L. 1986, Csorba J. 2002) Az iformációs gazdaság hagyomáyos értelmezése (Csatári B. Kaalas I. 2003) Az iformációs gazdaság szûk értelmezése (KSH 2001) A megközelítés tartalma 2. táblázat A gazdaság és társadalom iformációs szükségleteiek kielégítése, az iformáció kezelése, átalakítása, elôállítása, feldolgozása és elosztása, valamit a háttérfeltételek megteremtése. Iformációs eszközöket termelô és iformációs szolgáltatásokat yújtó ágazatok. Az iformációs-kommuikációs techológiai szektorhoz kapcsolódó tevékeységek és szolgáltatások, valamit a tartalomszolgáltatáshoz kötôdô gazdasági ágak. 16

Akárcsak az iformációs társadalom esetébe, az iformációs gazdaságál is többféle értelmezéssel találkozhatuk (2. táblázat). A fetebb említett iformációs társadalmi fogalmi megközelítések mellett legtöbb esetbe megtalálhatjuk a gazdaságra kivetített értelmezéseket is, ám az így kialakított meghatározások em fedik le az iformációs gazdaság létezô értelmezéseiek teljes körét. Az iformációgazdaság már korá kialakult, em techológiai alapú tágabb értelmezése szerit a gazdaság két, egyre jobba elkülöíthetô, bár egymással elválaszthatatlaul összefoódó területre osztható: az egyik az ayag és az eergia, a másik pedig az iformáció egyik megjeleési formájából a másikba való átalakításával foglalkozik (Varga L. 1986). Az iformációs szektor ahogya ezt Varga Lajos is említi tulajdoképpe a gazdaság és a társadalom iformációs szükségleteiek kielégítésére szervezôdött, az iformáció kezelésével, átalakításával, potosabba elôállításával, feldolgozásával és elosztásával foglalkozik, továbbá e tevékeységek mûszaki feltételeit megteremtô szervezeteket, tevékeységeket és foglalkozásokat tartalmazza. Az iformációgazdaság elsô közelítésre felettébb heterogé tevékeységeket ölel fel, az oktatás egésze más, mit a kutatás-fejlesztés, a számítógépes adatfeldolgozás em azoos az adatátvitellel, a rádió és a televízió elkülöül a köyv- és lapkiadástól. Mégis ezek a tevékeységek mid, ilye vagy olya formába, iformációt yújtaak és határaik egyre ikább összemosódak, külööse az új techikai eszközök, a telekommuikáció és a számítógép yújtotta lehetôségek kihaszálása révé (Varga L. 1986, 12. o.). Az iformációgazdaságo belül ez az iráyzat megkülöböztet egy úgyevezett elsô iformációs szektort, amelybe a közvetle iformációs kibocsátásokat sorolják, azaz azokat a foglalkozásokat, amelyek célja az iformáció elôállítása, feldolgozása és továbbítása. Külö hagsúlyt képvisel itt az iformációgazdaság azo szegmese, amelybe az iformáció maga a termék (Csorba J. 2002). A em iformációs javakat termelô gazdasági egységekbe is jeletôs iformációs tevékeység folyik, amelyek teljesítméye a em iformációs javakba jeleik meg. Ezt a gazdasági tevékeységet evezik másodlagos iformációgazdaságak. Varga 1982-re elvégzett számításai szerit az országba elôállított bruttó hozzáadott értékek kb. 12%-a eredt az elsôdleges, 20%-a pedig a másodlagos iformációgazdaságból, így az iformációs tevékeységek az ország összteljesítméyéek összese 32%-át adták. (A fejlett, tercierizált országokba azo termékek részaráya a GDP-be, amelyekbe közvetve vagy közvetleül megjeleik az iformatika, meghaladja az 50%-ot [Nemzeti Iformatikai Stratégia, 1995], ha ehhez még hozzávesszük az iformációgazdaság kimaradt elemeit, akkor az ezredforduló köryéké az iformációgazdaságak a GDP-bôl való részesedését egyértelmûe domiásak tekithetjük). Nyilvávaló, hogy az iformációs gazdaság valódi súlyát jelzô aráyszámok viták tárgyát képezhetik, ám ilyekor valójába értelmezésbeli és kevésbé mérésbeli differeciákról beszélhetük. 17

A szélesebb értelmezés szerit fel lehet fogi az iformációs gazdaságot úgy is, mit bármely gazdasági tevékeység iformációt igéylô, felhaszáló és termelô részét. Végsô soro mide tevékeységi formához, foglalkozási ághoz meghatározhatjuk azt a háyadot, amelyhez az iformáció valamilye szitû kezelése szükséges, majd ezek alapjá sorba redezve a tevékeységeket kialakítható az iformáció-itezív (lásd például Nagy G. 2002) és az iformációt emige haszáló ágak és tevékeységek köre, sorredje. Ezt a kocepciót továbbgodolva jutuk el az iformációgazdaság szûkebb értelmezéséhez. Hagyomáyos vagy klasszikus megközelítések tekithetô az iformációgazdaság azoosítása az iformációs eszközöket termelô és iformációs szolgáltatásokat yújtó ágazatok körével (ilyeek értékelhetô például Csatári B. Kaalas I. 2003 álláspotja). E ézetbôl tehát kimarad az egyéb tevékeységekbe belsô felhaszálásra kerülô iformáció, másrészt émiképp gyakorlatiasabba bekerül az iformációs techológiai eszközöket gyártó iparágak teljes egésze a termék fizikai elkészítésével együtt. Hasolóképpe gyakorlatiasabb voásak tekithetjük azt is, hogy ez a ézet a szolgáltatások halmazát is szûkeb-be értelmezi. Az úgyevezett iformációs szolgáltatások em tartalmazzák azokat az ágazatokat, amelyek em övelik a fogyasztó iformáció-ellátottságát, tudásszitjét. A kilecvees évektôl megjeleô új tevékeységi formák hatására tovább szûkült az iformációgazdaság defiíciója, potosabba újabb ézetek is apvilágot láttak. Iformációgazdaság év alatt így a legújabb iformatikai tevékeységeket (telekommuikáció, hálózati iformatika stb.) és a kapcsolódó szolgáltatásokat, legfôképpe a tartalomszolgáltatáshoz kötôdô gazdasági ágakat értik (elektroikus kereskedelem, iteretes tevékeységek, médiaipar). Egyre jeletôsebb súlyt képviselek a témakörö belül a metaiformációkat feldolgozó és termelô tevékeységek, azaz az iformációról szóló iformációkat szolgáltató formák. A KSH álláspotja szerit (KSH 2001) az iformációs társadalom (IT) az iformációgazdaság (IG) és aak társadalmi-, gazdasági hatásai (T+G) együttesekét értelmezhetô. IT =IG + (T+G) hatások Ebbe a megközelítésbe az iformációs társadalom legfotosabb alredszere az iformációgazdaság. A külöbözô meghatározások közös voása, hogy az iformációs társadalomak azt az alredszerét sorolja ide, amely a övekedés és kovergecia eredméyekét létrejövô új termékek és szolgáltatások, azaz iformációs javak tömeges termelésével, forgalmazásával, felhalmozásával és fogyasztásával éritett. Az iformációgazdaság tehát egyrészt az iformációs és kommuikációs techológiai körbe tartozó termékeket elôállító és szolgáltatásokat yújtó vállalkozásokból, azok tevékeységébôl (IKT), másrészt az elôbbi termékek és szolgáltatások segítségével elektroikusa megjeleített iformációs tartalmakat 18

és szolgáltatásokat yújtó vállalkozásokból és azok tevékeységébôl, vagyis a tartalomszektorból (TA) tevôdik össze. IG =IKT+TA A két alredszer közül egyelôre csak az IKT szektorra voatkozóa áll redelkezésre emzetközileg elfogadott defiíció, a tartalomszektor defiíciója még egyeztetési stádiumba va. A KSH a tartalomszektor-defiíció fejlesztéséek jelelegi fázisába azokak a szakágazatokak a vállalkozásait sorolja ide, melyekre jellemzô, hogy a szerzôi-kiadói tevékeységet fôtevékeységkét végzik és tevékeységük elsôdleges eredméyekét kommuikációs terméket hozak létre. A kommuikációs termék két alapvetô összetevôje a szerzôi iput (a tartalom) és egy IKT szektorba tartozó közvetítô eszköz (médium), melyek segítségével a tartalom eljut a felhaszálóhoz. A tartalomszektor és az IKT szektor közötti összefüggés szoros, evezetese az ez utóbbiba elôállított termékek és szolgáltatások jeletik azt az ifrastrukturális alapot, amelyre a tartalomszektorak épülie kell. Az IKT-szektor biztosítja azokat a termékeket, melyeke az iformációtermelés, -feldolgozás, - továbbítás és -megjeleítés, elektroikus folyamatiráyítás törtéik, azokat az alkatrészeket, melyek a felsorolt tevékeységeket elsôdlegese szolgálják, és azokat a szolgáltatásokat, melyek az elektroikus eszközökkel megvalósuló iformációfeldolgozás és kommuikáció mûködését teszik lehetôvé. A defiíció egyelôre tevékeységi alapú meghatározás, a termékalapú emzetközi defiíció még elfogadás elôtt áll. Az iformációs gazdaság külöbözô értelmezéseit, és egybe legléyegesebb megjeleési formáit redszerbe foglaló, maapság egyes körökbe ige épszerû általáos formulakét terjedt el az új gazdaság kifejezés, amely itegrálta írja le az iformációs gazdaság legkokrétabb megjeleési formájától kezdve a legáltaláosabb megközelítéséig terjedô ézeteket és alkotóelemeket. Tekitheték akár az iformációs gazdaság egy újabb tág értelmezését yújtó megközelítéséek is ezt a formulát, ám az azt haszáló taulmáyokból kiderül, hogy ebbe az esetbe ikább az iformációs társadalomba megfigyelhetô gazdasági átalakulás külöbözô szemléletmódjait összefogó kifejezésrôl lehet beszéli. Az új gazdaság szemlélet kiidulópotját és egybe legtágabb keretét az az általáos gazdasági köryezeti változás jelképezi, amely világméretû folyamatkét értelmezi az iformációs gazdaság kialakulását. A emzetközi szakirodalomra épülô hazai szakmai köztudatba ez háromféle tartalommal terjedt el (Szalavetz A. 2002, Török Á. 2004): az új gazdaságba a gazdaság szokásos mûködési törvéyei többé em érvéyesek, a gazdaság új elvek alapjá mûködik; az új gazdaság akkor va jele, ha az iformációtechológiák már valamilye kritikus tömeget elértek és beépültek a gazdaságba; az új gazdaság valójába új üzleti modellt jelet. Pitér Róbert (2004) szerit tulajdoképpe mide gazdasági szereplô részese a lassa megjeleô új gazdaságak, ezért 19

mideképpe ez tekithetô a legszélesebb tartalmú fogalomak (1. ábra). Eél szûkebb kört képezek azok a szereplôk, akik jobba itegrálódak az új gazdasági köryezetbe, mivel alkalmazzák az új iformációs és kommuikációs eszközöket (bár em feltétleül hatja át azokak valóságos alkalmazása a cég egészéek mûködését). Ha az ifo-kommuikációs techológiákat alkalmazó vállalkozások mûködési formája is átalakul, akkor már egy új és szûkebb csoportról, ú. hálózati mûködésmodellrôl beszélhetük. Tartalmilag a legjobba behatárolható és ezért a legszûkebb csoportot Pitér szerit az IKT eszközöket gyártó, alapvetô ifrastrukturális szolgáltatásokat yújtó, a szektorhoz szûke tartozó szereplôk alkotják (pl. távközlési cégek, hardvergyártók). Megközelítéstôl függôe az új gazdaság iráyzat gyakorta elsôsorba az IKT-termelô és szolgáltató vállalkozásokra, másodsorba az IKT-haszáló cégekre szûkíti le az iformációs gazdaság témakörét, és kevésbé hagsúlyozza az IKT-t em haszáló cégek, vagy a gazdasági köryezet megváltozása révé a gazdaság egészére gyakorolt közvetett hatások szerepét. 1. ábra Az iformációs gazdaság, mit új gazdaság kocetrikus körök meté értelmezhetô megközelítése (Pitér R. 2004, 127. o.) Az iformációs gazdaság magvát alkotó, egyes megközelítések szerit iteret-gazdaságkét defiiálható részbe a mai világukba az egyszerû gyártásitermelési tevékeységi körö túl yilvá több dolog is tartozhat. A valódi iteret-alapú gazdasági megoldások közül ide tartozak az iterete folyó gazdasági trazakciók, az o-lie kereskedelem külöbözô formái a vállalkozások között (busiess-to-busiess, B2B), illetve a termelôk és a fogyasztók között (busiess-to-cosumer, B2C). Az iteret-gazdaság alkotótéyezôiek osztályozásakor eél azoba tovább is mehetük. A világháló lehetôségeire épülô 20

kereskedelmi megoldásokat csak közvetette haszáló ú. brick-ad-mortar cégek valós telephellyel redelkezek a földrajzi térbe és alapvetôe a hagyomáyos kereskedelmi formákat követik. Az agol szófordulattal click-ad-mortar cégtípusak, vagy brick-ad-click cégformáak azokat a kereskedelmi megoldásokat tekitik, amelyek agyobbrészt az iteret segítségével hajtják végre kereskedelmi trazakcióikat, miközbe a cégek maguk a valódi térbe is fetartják telephelyeiket. Ebbe az esetbe már jóval agyobb az iteret-gazdaság felé való elkötelezettség. Az utóbbi évtizedbe midezekkel párhuzamosa egy új cégtípus is megjelet, amely leszámítva a jogi, adózási és egyéb kötelezettségekkel járó ügyeket a valós térbe gyakorta em is tart fe telephelyet, miközbe teljes gazdasági (fôkét kereskedelmi) tevékeységét az iteret által biztosított virtuális térbe végzi. Az ú. dotcom cégek a legszûkebbe értelmezett iformációs gazdaság szereplôi. 2.1.3. Összegzô godolatok Mid az iformációs társadalom, mid az iformációs gazdaság fogalma esetébe leszögezhetjük, hogy a apvilágot látott publikációk számos külöbözô megközelítésbe foglalkozak a témával. Következésképpe egyetérthetük Balogh Gáborral (2006a), aki szerit tudomáyos szempotból veszélyes ezeket a fogalmakat uiformizáli vagy politikai ideológiává emeli, mert ezáltal elveszítik jeletésbeli és értelmezési lehetôségeik sokszíûségét. Mit Farkas Jáos fogalmaz: oha midegyik megközelítés megvilágítja az iformációak és az iformációs techikáak a jelelegi átalakulási folyamatba betöltött szerepét, még sics egyetle olya közöttük, amely képes lee egyedül átfogi a változás külöbözô voatkozásait (Farkas J. 2006, 123. o.). Ráadásul a külöbözô fejlesztéspolitikai célok, elméletek és modellek sokszíûsége következtébe ikább iformációs társadalmakról, észak-amerikai, yugat-európai és délkelet-ázsiai iformációs társadalmi paradigmákról lehet beszéli (Balogh G. 2006a, Csorba J. 2006), ami tovább ehezíti az egységesség iráyába mutató törekvések kibotakozását. Bár yilvávalóa osztai lehet Farkas és szaktársaiak álláspotját, jele köyv a lehetôségeket émileg leszûkítve a következôkbe legikább a Fodor Istvá (lásd 2.1.1. fejezet) által leírt értelmezésbe haszálja az iformációs társadalom fogalmát. Az ettôl eltérô megközelítéseket redszerit más elevezéssel (például tudástársadalom) említjük. 2.2. Az iformációs társadalom jellemzô téyezôi Az a téyezôcsokor, amely az iformációs társadalom és az iformációs gazdaság fogalomköréhez kapcsolódik, a külöféle fogalmi defiíciók ismeretébe már elôzetese is ige tágak tûik. A téma leválasztása a kevésbé léyeges 21

téyezôk halmazáról em egyszerû feladat és tökéletes precizitással em is oldható meg, miutá a társadalmi jeleségek összefoódottsága miatt azok határait sem tudjuk objektíve meghúzi. Célul tûzhetô azoba azokak a léyegi elemekek a kijelölése, amelyek többé-kevésbé mide relevás mukába ugyaolya súllyal szerepelek. A legfotosabb téyezôk meghatározása és megismerése révé vélhetôe köyebbe felfogható az iformációs társadalom és gazdaság léyege, s ezzel érthetôbbé válik az a közeg, amelyet a mai iformációs társadalom-kutatások a téma kapcsá felvázoltak. A kulcsösszetevôk meghatározásakor egyrészt azokat a témaköröket kell defiiáluk, amelyeke belül az iformációs társadalom leíró-redszerezô megalapozása elvégezhetô, másrészt azokat a téyezôket, amelyek biztosítják a szükséges mérések elvégezhetôségét. Malaguerra és társai (2001) szerit a kérdés az, hogy miképpe lehet elméletileg és statisztikailag rögzítei az iformációs társadalom téyeit, és hogya keletkezek az elméleti megközelítésekbôl az empirikus kutatásokat megalapozó idikátorok. Az iformációs társadalom és gazdaság méréséek számos lehetôsége va (Jakobi Á. 2003), melyek midegyikére vagy legalábbis többségére jellemzô, hogy mutatóredszerekkel operálva, vagyis egyszerre több téyezôt alkalmazva törekedek a helyzet leírására. Nemzetközi (Johoka, H. 2000, Ramachadra, R. 1999) és hazai (Nagy G. 2002, Rechitzer J. et al. 2003) példák lelhetôk fel e témakörbe, melyek részbe eltérô, részbe hasoló téyezôket haszálak, miközbe gyakra külöbözô fogalmi keretek között igyekezek feltári az iformációs társadalom sajátosságait. Köyûszerrel idézhetôk leéek az iformációs társadalom fogalomköréek jellemzô téyezôit redszerezô mukák, ám esetükbe elôször itt is tisztázuk kell azt a fogalmi keretet, amelybe ezeket a téyezôket elhelyezi és értékeli akarjuk. 2.2.1. Az eltérô megközelítésekhez redelhetô téyezôk Az iformációs társadalom külöféle összetevôiek számszerûsítése, külöbségeiek mérése hasoló godokat vet fel, mit korábba a fogalmi defiíciók esetébe láthattuk. Ha mást értük iformációs társadalom alatt, akkor aktuálisa mást is kell mérük, más változókkal és esetleg más módszerekkel kell dolgozuk. A szûkebbtôl a tágabb értelmezés felé haladva a legegyszerûbbe megragadható, legkokrétabb változatak azt a ézetet tekithetjük, amely csak ifrastrukturális téyezôk segítségével magyarázza az iformációs társadalom fejlettségbeli külöbségeit, csupá egyfajta eszközállomáybeli változásak feltütetve az új folyamatokat. Eszerit tehát az iformációátvitel, a kommuikáció és az iformatika ifrastrukturális ellátottságát kell figyelembe veük. E csoporto belül megemlíthetôk például a moder kommuikációs eszközök (mobiltelefo, számítógépes hálózatok) és egyes szorosa hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások (iteret, digitális szolgáltatások stb.). 22

Az iformációs-kommuikációs techológia fizikai elemei túl az iformációs társadalom kutatások a bôvülô értelmezés iráyába haladva egyre több olya téyezôt is bevoak a vizsgálataikba, amelyek az ifrastrukturális elemek közvetett hatásaira utalak. Eze a szite már az új eszközökhöz és techológiákhoz kapcsolódó újfajta tevékeységek, szolgáltatások és társadalmi elvárások is megjeleek (e-kereskedelem, hálózati szolgáltatások, e-kormáyzat). Tovább bôvítve az iformációs társadalom értelmezését, egyre több társadalmi típusú összetevôt kell bevouk a vizsgálataikba az ifrastrukturális és techológiai téyezôk mellé. Ha az iformációs társadalom fogalomkörét egy újfajta értékredkét, társadalmi-gazdasági mozgatóelemkét értelmezzük, akkor a társadalom és a gazdaság IKT felkészültségét jelzô elemeket is figyelembe kell veük (képzettség, K+F, IKT foglalkoztatottság stb.). A legszélesebb, tudástársadalmi megközelítésbe már többségbe találhatjuk a társadalmi típusú téyezôket. E széles értelmezés az új hullámok komplex társadalmi hatásait, hosszú távú folyamatait is figyelembe veszi, ezért mutatóit tekitve is sok a hosszú távo változó elem. Ide tartozak ezért az új jeleségek befogadásáak hajladóságát közvetette jelzô téyezôk, illetve a tudástermelés, tudásfokozás, tudás-hatékoyság elemei (képességek, taulási hajladóság, iovativitás), valamit a társadalmi ifrastruktúra szélese értelmezett téyezôi (sajtószabadság, diplomások aráya stb.). Az iformációs társadalom fejlettségével foglalkozó taulmáyokba éppe a külöféle téyezôk rejleek az eltérô eredméyek mögött. Krémer Adrás (2002) például a fetiektôl valamelyest eltérô módo csoportosítja az iformációs társadalom helyzetéek megítéléséhez szükséges elemeket. Megkülöböztet eszközöket (számítógépek, telefo, fax), hálózatokat (végpotok összekapcsolására alkalmas techikákat és csatorákat), tudásokat (felhaszálói ismereteket és ezek alapjá elvégezhetô feladatokat), tartalmakat (közérdeklôdésre számot tartó tartalmakat), szolgáltatásokat (tartalomszolgáltatás) és alkalmazásokat (végpoti alkalmazásokat). Ez a ézet számos voásába hasolít Erdôsi Ferec (1992) javaslatához, aki az iformációs társadalom mûszaki-techikai feltételredszerekét értelmezett telematika kifejezését a hálózatok, a hálózati szolgáltatások, a végkészülék és a végfelhaszálói alkalmazások téyezôcsoportjaival építi fel. Az iformációs társadalom (mérhetô) téyezôivel kapcsolatba a legtöbb vizsgálat csak az IKT rövidítéssel is jelölt iformációs és kommuikációs techológiákra terjed ki. A téma szempotjából szerecsésebb azoba az ITT, más szóval az iformációs társadalmi techológiák elemeire fókuszáli, s ezzel elkerüli a techikai-techológiai beszûkülés veszélyét. A két szakkifejezés ugyais tudomáyos szempotból jeletôse külöbözik egymástól: az IKT-k valamely adott társadalomak s em kizárólag az iformációs társadalomak az egyik ifrastrukturális dimeziójára voatkozak, az ITT-k viszot az iformációs tár- 23

sadalomak mit öálló etitásak a techológiáit foglalják magukba (Balogh G. 2006a). A Nemzeti Hírközlési és Iformatikai Taács (NHIT) állásfoglalása Élô Gábor és Z. Karvalics László (2004) taulmáya alapjá midemellett az iformációs társadalmi techológiák formulát sem tartja mide helyzetbe megfelelôek, potosabba felhívja a figyelmet arra, hogy ez a relatív ágazati leszûkítés em foglalja magába például az oktatás, a tudomáy és a kultúra elemeit. Egyértelmûe látszik, hogy ez az utóbbi megközelítés az iformációs társadalom és gazdaság fogalomköré belül az ifrastrukturális elemeke túl jóval több társadalmi összetevôt is léyegesek tart. Jorge Reia Schemet és Terry Curtis (1995) alapvetô mukájába az iformációs társadalom legfotosabb jellemzôi az iformációs javak, az iformációipar, az iformációs muka, az összekapcsoltság, az itegrált médiaköryezet, valamit a techológiai és a társadalmi haladás összekapcsolódása. A techológiai elemeket léyegesek tartó, ugyaakkor azo messze túlyúló téyezôcsoportjaik számos jeletôs további szempotot is magukba foglalak az iformációs társadalmat magyarázó elemek halmazából. Ezeket egészítette ki taulmáyába Z. Karvalics László (2001a) az iformációs egyelôtleségek, az iformációs írástudás, az iformációs és kommuikációs techológiák, az iformációközpotú világkép, valamit az iformáció-tudatos (vagy iformációs társadalom közpotú) tervezés témaköreivel. Z. Karvalics szerit ezek a kategóriák, mit az iformációs társadalom jeletésvilágáak elemei statisztikai illetve empirikus eszközökkel mérhetôk, amikor peetrációt, hozzáférést, attitûdöt vagy felkészültséget vizsgálak a szakemberek. Végsô soro ez vezet vissza miket Malaguerra fetebb említett megállapításához, amely szerit egy másik probléma, az egyes elemek mérhetôsége emelhetô ki, mit az iformációs társadalmi fogalomkört leíró téyezôk kiválasztásáak alapkritériuma. 2.2.2. Összetett mutatókészletek Köztudott, hogy em létezik olya egyszerûe mérhetô (egydimeziós) mutatószám, amelyet az iformációs társadalom magáéak tudhata. Számos kísérlet létezik azoba effajta jelzôszámok meghatározására, illetve elterjesztésére, ám a GDP-hez hasoló ismertségre még egyik sem tett szert, és egyik sem vívott ki teljes szakmai koszezust. Eek hátterébe természetese ismét a fogalmak sokféle értelmezését, valamit a felmért alkotóelemek belsô változatosságát kell keresük. Az egyesült államokbeli World Times a 90-es évek közepétôl redszeres felmérést készít a világ országaiak iformációs társadalmi verseyképességérôl. A World Times az Iteratioal Data Corporatio-el, mit adatszolgáltató és elemzô itézettel közöse kidolgozott egy kezdetbe 20, késôbb 23 mutatóból álló, azóta is fiomodó komplex mérôszámot, amellyel az országokak az iformációs kor új techológiáihoz való alkalmazkodó képességét, fogékoyságát és 24

az iformációs társadalom eléréséek készségét mérik fel. Vizsgálatukba 55-60 ország adatait veszik figyelembe, mely országok együttese a világ GDP-jéek 97, iformációs techológiai költségeiek pedig 99%-át adják. Az iformációs társadalom idex mutatókészlete (IDC World Times, 2001) 3. táblázat Számítástechikai ifrastruktúra üzembeállított számítógépek száma / fô otthoi számítógépek száma / háztartás kormáyzati és kereskedelmi számítógépek száma / em-mezôgazdasági foglalkoztatottak oktatásba haszált számítógépek száma / diák hálózatba kötött em otthoi számítógépek aráya (%) szoftver-költségráfordítás / hardverköltségráfordítás Iteret ifrastruktúra üzleti iteret haszálók száma / em mezôgazdasági foglalkoztatottak otthoi iteret haszálók száma / háztartás iteret haszálók száma az oktatásba / diák e-kereskedelmi kiadások / összes iteret haszáló Iformációs ifrastruktúra kábel-elôfizetôk száma / fô mobiltelefook száma / fô telefohívások (átlagos) költsége fax-készülékek száma / fô rádiókészülékek száma / fô telefovoal meghibásodások aráya telefovoalak száma / háztartás televíziókészülékek száma / fô Társadalmi ifrastruktúra polgári szabadság mértéke újság-elôfizetôk száma / fô sajtószabadság mértéke középiskolába beiratkozott taulók aráya a megfelelô korosztályból felsôfokú itézméybe beiratkozott hallgatók aráya a megfelelô korosztályból Az iformációs igéy idexe (Iformatio Imperative Idex) és a késôbb iformációs társadalom idex (Iformatio Society Idex) éve közzétett mérôszám az iformációs társadalom hatékoy mûködéséhez szükséges összes téyezôcsoportot magába foglalja. Az idex kiszámításához alkalmazott 23 változó a 3. táblázat szeriti csoportosításba jelet meg (ISI 2001). Az azóta végbemet techológiai változások hatására 2003-ba a módszertao változtattak, új idikátorkét a szélessávú iteret-hozzáféréssel redelkezô háztartások számaráyát, a mobil iteretezôket, a szoftverek fejlôdését és a vezeték élküli telefo-elôfizetôk számát is belekalkulálják a ragsorba. Az ISI idexébe elôforduló egyes ifrastrukturális szegmesek valójába túlyúlak a közapi értelembe vett ifrastruktúra fogalomköré, és jobba illeszkedek Balogh Gábor fetebb említett iformációs társadalmi techológiai (ITT) megközelítésébe. Fôleg a társadalmi ifrastruktúra témacsoportba fedezhetük fel olya elemeket, amelyek egyértelmûe elrugaszkodak a techoló- 25

giai szemlélettôl, ami jelzi, hogy az iformációs társadalom mérésébe a helyi társadalmi adaptivitás is jeletôséggel bír. Az ISI idexébe elôforduló egyes ifrastrukturális szegmesek valójába túlyúlak a közapi értelembe vett ifrastruktúra fogalomköré, és jobba illeszkedek Balogh Gábor fetebb említett iformációs társadalmi techológiai (ITT) megközelítésébe. Fôleg a társadalmi ifrastruktúra témacsoportba fedezhetük fel olya elemeket, amelyek egyértelmûe elrugaszkodak a techológiai szemlélettôl, ami jelzi, hogy az iformációs társadalom mérésébe a helyi társadalmi adaptivitás is jeletôséggel bír. További példakét lehet említei a Japá Iformáció-feldolgozó és Fejlesztési Közpot (Japa Iformatio Processig ad Developmet Ceter) által létrehozott ú. JIPDEC-idex módszerét, amelybe három kiemelt vizsgálati dimeziót határoztak meg. A hardver-aráy mutatójába adott iparág számítógépes hardver-állomáyáak értékét viszoyították az ágazatba foglalkoztatottak létszámához. A szoftver-aráy mutatójába egy a vizsgált idôszakba keletkezett szoftver-kiadások értékét viszoyították adott ágazat foglalkoztatottaiak számához. A kommuikációs aráy mutatójába pedig a foglalkoztatottakhoz a teljes iformációátviteli kapacitás volumeét viszoyították. Kritikakét lehet megfogalmazi az idexszel kapcsolatba, hogy em tartalmaz társadalmi, politikai, sôt gazdasági összetevôket sem (Rai, L. P. Lal, K. 2000), másrészt szûkebb, például mûszaki-ifrastrukturális vagy techológiai alapoko yugvó összehasolításokra köye és elôszeretettel alkalmazzák (a vizsgálati eredméyeket a JIPDEC évete megújítja). Ugyaeze itézetbe egy összetettebb mutató-együttest is kialakítottak, amellyel meghatározhatják, hogy milye messze jutott az ország (jelesül Japá) az iformatizálódás folyamatába, fejlôdésébe (Johoka, H. 2000). Az alkalmazott változók között már em a techikai összetevôk meyiségé és miôségé va a hagsúly, haem ikább a keletkezett iformáció meyiségé, továbbítási lehetôségei. Az így kapott ú. Johoka-idex helyesebbe talá iformáció-kezelési idexkét defiiálható. A szûkebb vagy tágabb iformációs társadalmi értelmezésekhez hasolóa a tudástársadalmi megközelítések képviselôi is megalkották saját idexüket és változókészletüket. Az iformációs társadalom idexéhez hasolóa a tudás-társadalom fejlettségi mérôszámára (Kowledge Imperative Idex) is készültek javaslatok (Ramachadra, R. 1999). A malajziai Natioal Iformatio Techology Coucil (NITC) a magasabb produktivitás, a verseyképesség és a társadalmi húzóerô egyik kulcsfotosságú elemekét említi az iformációs és tudás faktort. A mérhetôség valamit a fôbb jellegzetességek alapjá a tudás fogalmát több részre osztva alakították ki a tudás-társadalom fejlettségét leíró téyezôcsoportokat és a hozzájuk kapcsolódó megfelelô idikátorokat. A méredô elemek között megemlítik a háttértudást (tacit tudást, vagy hallgatólagos tudást, ahogya azt Legyel Balázs [2004] evezi), amely a gyakorlásba és a tapasztalatokba gyökerezik, a feltételes tudást, amely agyjából a taulási és alkal- 26

mazkodási képességet jeleti, a formális tudást, amely az elméletek és képletek gyakorlati felhaszálásáak képességére utal, a célszerû tudást, amely az eszközök haszálatába yilvául meg, s végezetül a társadalmi miliôt, amely a helyi köryezetre utal. A problémakört egyszerûbbe fogalmazza meg az OECD 1996-os állásfoglalása, amely a tudásszitet egy személyesebb, helyzet-specifikus és ezért eheze formalizálható és mérhetô tacit tudás részre, és egy téyszerû, átadható, leírható és mérhetô explicit vagy kész (kodifikált) tudásrészre osztja (OECD, 1996). Ebbôl következik, hogy a tudás-verseyképesség mérésekor eze összetett fogalom egészét lefedô mutatóhalmazra va szükség. Az NITC kutatóitézet a tudástársadalom szitjét meghatározó elemeket két alapvetôe eltérô csoportba redezte. A befolyásoló téyezôk között egyrészt az objektív eszközfeltételeket, másrészt a befogadó társadalmi közeget külöböztette meg a következô redszerbe: A) Techológiai összetevô: 1. Számítástechika (számítógép-ellátottság, szoftver-hardver ellátottság, hálózati bekötöttség). 2. Telekommuikáció (telefo-ellátottság, mobiltelefo-ellátottság, kábeles távközlés, mûholdas távközlés, valósidejû iteraktivitás lehetôsége és mértéke, hírszolgáltató médiák fejlettségi szitje). 3. Tartalom (iformációs és adatbázis szolgáltatások, audio és vizuális produktumok [pl. film ]). B) Társadalmi összetevô: 1. Iformációterjedés és hozzáférés (multimédiás termékek, IKT termékek). 2. Tudástermelés (általáos- és középiskolai oktatók, doktori és/vagy tudomáyos fokozattal redelkezôk, egyetemi oktatók, kutatók). 3. Tudás-hatékoyság (közvetett társadalmi-gazdasági mutatók: pl. GDP/fô, csecsemôhaladóság, orvosok száma / 1000 fô stb.). 4. Tudásfokozás (felsôfokú oktatási itézméyek száma, egyetemi és fôiskolai hallgatók száma, iteret-szolgáltatók száma, bejeletett szabadalmak száma, ipari techológiai újítások). A feti változólista kiváló példája a téyezôk olya csoportosításáak, amelybe a legszélesebb iformációs- és tudástársadalmi értelmezéshez igazodó megoldást keressük. A techológiai elemek mellett eleite fiomabba, majd markásabba jeleek meg azok az összetevôk is, amelyek a társadalom tudásszitjéhez kapcsolódak. Hasoló puha 6 paramétereket, más szóval a techológiai adottságokhoz kevésbé erôse kötôdô jellemzôket említ többek között Gray (2003) is, aki a tudás összetevôi között (emzetközi szite) a képzés és a képzettség mellett olya téyezôket is megemlít, mit például az ayayelv, amely elterjedésétôl függôe az iteret korába erôse meghatározó szerepû lehet (adatai szerit a web-tartalmak 70%-a agol yelvû). 27

Az iformációs társadalom és gazdaság értelmezései kapcsá elôbukkaó téyezôk között ki kell még térük azokra is, amelyek az újszerû folyamatok és változások gazdasági voatkozásait emelik ki. Z. Karvalics (1998), Farkas (2001b) és Piláth (2005) egyarát agy jeletôséget tulajdoít a közvetett és közvetle gazdasági összetevôk komplex téyezôhalmazba való bevoásáak. Egybehagzó javaslataik szerit az iformációs társadalom vizsgálatakor a foglalkoztatottság új alapszerkezete, az iformációs mukakörökbe foglalkoztatottak domiaciája az egyik legfotosabb idikátora a fejlôdések. Átalakul a termelés és a fogyasztás alapszerkezete is (Élô G. Z. Karvalics L. 2004), ami statisztikai idikátorok formájába a komplex vizsgálatokba is bekerülhet (lásd pl. szolgáltatási kiadások). E-Felkészültségi ragsor metodikák (Bridges.org 2005) 4. táblázat e-gazdasági megközelítés WITSA e-kereskedelmi felmérés. APEC e-kereskedelmi felmérés. McCoell emzetközi e-felkészültségi jeletés. Mosaic globális iteret-diffúziós kutatás. Creshaw Robiso emzetközi iteret-fejlettségi kutatás. USAID felmérések. EIU e-busiess ragsorok. Metric-Net iformációs techológiai jeletés. Pyramid Research iformációs ifrastruktúra idikátorok (III). Key digitális megosztottsági ragsorok. e-társadalmi megközelítés CID e-felkészültségi felmérés. CSPP e-felkészültségi felmérés. CIDCM hálózati modellek. SIDA esettaulmáyok. SIBIS Statistical Idicators. Bechmarkig the Iformatio Society. ASEAN e-felkészültségi felmérés. World Bak tudás felmérési metodika. World Times/IDC Iformatio Society Idex (ISI). WEF Networked Readiess Idex (NRI). Kearey globalizációs idex. Orbicom jeletés. ITU digitális hozzáférés idexe (DAI). Alapvetôe azoos célú, mégis sok voásába eltérô további ismert, elismert vagy kritizált idikátorkészletek létezek az említetteke felül a témához kapcsolódóa. Az összefoglalóa ú. e-felkészültségi (e-readiess) módszerekek evezhetô eljárások (Borovitz T. et al. 2006) között a korábba említett ISI- kívül számos egyéb épszerû módszer is megtalálható. Az effajta felkészültségi idikátorokat katalogizáló Bridges.org több ország felméréseit tekitette át, majd két léyegileg eltérô csoportba sorolta a módszereket (4. táblázat). E csoportosítás ismételte visszatükrözi azt az álláspotot, mely szerit több eltérô megközelítés is uralkodik az iformációs társadalom és gazdaság értelmezését illetôe. A szakértôi gárda itt is arra a megállapításra jutott, hogy érzékletes 28