A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ 2006. október 12-14.
Közhelyek a PISA-ról Nem az iskolai tananyagra kérdez rá, hanem azt kutatja, mennyire tudják hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat a diákok, mennyire lesznek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon és továbbképezni magukat. A magyar diákok jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésből, és csak kevéssel jobban matematikából és a természettudományokból is. A diákok negyede-ötöde egyáltalán nem érti, amit olvas.
PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika, természettudomány 15 éves korosztály Reprezentatív minta 150-200 iskolából 3 éves ciklus Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyos PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika PISA 2006 természettudomány
A felmérés Tartalmi kerete Szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben. A szöveg formája: Folyamatos Nem folyamatos A szövegértési művelet típusa: Információ-visszakeresés Értelmezés Reflektálás A szöveg célja, a feladat kontextusa: Személyes Közösségi Munka és tanulás Példafeladatok: www.oecd-pisa.hu
A felmérés Tartalmi kerete Matematikai eszköztudás olyan gondolkodásmód, amely hozzásegíti a diákokat a matematikailag leírható mindennapi problémák megértéséhez, modellezéséhez és megoldásához. A feladat tartalmi kategóriája: Mennyiség Változások és relációk Tér és alakzat Bizonytalanság A feladat készségosztálya: Reproduktív Integratív Kreatív A feladat kontextusa: Személyes Közösségi, társadalmi Tudományos
Példafeladatok a matematika területéről Valutaárfolyam A szingapúri Mei-Ling cserediákként három hónapra Dél-Afrikába készül. Szingapúri dollárt (SGD) kellett dél-afrikai randra (ZAR) váltania. 1. kérdés Mei-Ling megtudta, hogy a szingarpúri dollár és a dél-afrikai rand közötti átváltási arány a következő: 1 SGD = 4,2 ZAR Mei-Ling 3000 szingarpúri dollárt váltott dél-afrikai randra ezen a valutaárfolyamon. Mennyi pénzt kapott Mei-Ling dél-afrikai randban? Válasz: 12 600 ZAR (mértékegység nem szükséges) Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív 2. kérdés Amikor Mei-Ling 3 hónap után visszatért Szingapúrba, még maradt 3 900 ZAR-ja. Ezt visszaváltotta szingarpúri dollárra és észrevette, hogy a valutaárfolyam megváltozott: 1 SGD = 4,0 ZAR Mennyi pénzt kapott Mei-Ling szingarpúri dollárban? Válasz: 975 SGD (mértékegység nem szükséges) Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz
Példafeladatok a matematika területéről Betörések Egy tévériporter az alábbi diagramot mutatva a következőket mondta: A diagram szerint a betörések száma óriásit nőtt 1999-ben 1998-hoz képest. Tartalmi terület: bizonytalanság Műveleti csoport: integratív Kontextus: személyes Feladatforma: nyílt végű Mit gondolsz, helyesen értelmezte a riporter a diagramot? Válaszodat indokold is meg! Értékelés: 2 pont - Nem, nem értelmezte helyesen, Rámutat, hogy a diagramnak csak egy kis része látható, VAGY hogy az arányos ill. százalékos növekedés nem nagy, VAGY hogy tendenciára vonatkozó adatokra volna szükség. 1 pont Nem, nem értelmezte helyesen, de hiányoznak a magyarázat részletei. (pl. a betörések száma közti különbséggel foglalkozik, és nem veti ezt össze a betörések teljes számával )
A felmérés Tartalmi kerete Természettudományos eszköztudás az a képesség, amely segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet, és döntéseket hozhassunk a világról és mindazokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz. Fizikai rendszerek Élő rendszerek Természettudományos problémák A Föld felismerése a világegyetem rendszerei Természettudományos Természettudományos kutatás jelenségek Természettudományos leírása, magyarázata magyarázatok A természet- és műszaki tudományok a Következtetések levonása természettudományos bizonyítékok felhasználása alapján A feladat tartalmi kategóriája: tudásterületek és a természettudományok ismerete és előrejelzése A gondolkodási művelet társadalomban típusa: A feladat kontextusa: Személyes Társadalmi Globális
Finnország Korea Japán Lengyelország Franciaország Egyesült Államok Németország Ausztria Lettország Csehország Magyarország Olaszország Szlovákia Oroszország Mexikó Szövegértés eredmények Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán Szövegértési képesség 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 A populáció 90%-át tartalmazó intervallum Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum
A szövegértési szintek és az egyes szinteken lévő tanulók képessége 5. szint 10% (4,9) 4. szint 22% (17,6) 3. szint 29% (30,2) 2. szint 22% (26,7) 1. szint 12% (14,4) 1. szint alatt OECD átlag 6% (6,1 )
Finnország Korea Japán Franciaország Lengyelország Egyesült Államok Németország Ausztria Lettország Csehország Magyarország Olaszország Szlovákia Oroszország Mexikó Szövegértés eredmények Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5.szint 4.szint 3.szint 2.szint 1.szint 1.szint alatt
Finnország Korea Japán Csehország Franciaország Ausztria Németország Szlovákia Lengyelország Magyarország Lettország Egyesült Államok Oroszország Olaszország Matematika eredmények Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán Képességpont 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 A populáció 90%-át tartalmazó intervallum Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum
A matematika szintek és az egyes szinteken lévő tanulók képessége 6. szint 4% (2, 5) 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD 10% (8,2 ) 18% (18,2 ) 22% (24,3 ) 21% (23, 8) 15% (15,2 ) 11% (7,8 )
Finnország Korea Japán Csehország Franciaország Ausztria Németország Szlovákia Magyarország Lengyelország Lettország Egyesült Államok Olaszország Oroszország Mexikó Matematika eredmények Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya 6.szint 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5.szint 4.szint 3.szint 2.szint 1.szint 1.szint alatt
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 Matematika átlag OECD átlag OECD átlag Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland 423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata 900 800 Szocio-ökonómiai lejtő az OECD országokra 700 600 500 400 300 200 100-3 -2-1 0 1 2 3 Szocio-ökonómiai és kulturális státusz index 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt
A szocio-kultúrális index és a matematika teljesítmény közötti összefüggés Országok szintjén Matematika képesség 700 6. szint 5. szint 600 4. szint 500 1 2 3 3. szint 400 300 5 6 4 1. Hong Kong 2. Finnország 3. Csehország 4. Magyarország 5. Törökország 6. OECD országok -3,5-3 -2,5-2 -1,5-1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 ESCS 2. szint 1. szint 1. szint alatt
A szociokulturális index és a matematika teljesítmény közötti összefüggés Iskolatípusok
Mennyire determinálja a szocio-ökonómiai háttér a diákok teljesítményét?
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 Matematika átlag OECD átlag OECD átlag Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland 423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 Matematika átlag OECD átlag OECD átlag Törökország Magyarország Belgium Olaszország Németország Ausztria Csehország Korea Szlovákia Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Finnország Izland 423 490 529 466 503 506 516 542 498 468 483 483 490 544 515
Csehország Belgium Ausztria Németország Korea Magyarország Törökország Szlovákia Olaszország Oroszország Egyesült Államok Lettország Lengyelország Izland Finnország A tanulói és az iskolai ESCS hatása a teljesítményre (Félszórásnyi eltérés ábrázolása a ESCS indexen) 60 Tanulói ESCS hatás Iskolai ESCS hatás 50 40 30 20 10 0
Köszönöm a figyelmüket! Címünk: Budapest XIII. Váci út 37. Levélcím: Értékelési Központ sulinova Kht. 1364 Budapest Pf. 254 További információk: www.sulinova.hu www.oecd-pisa.hu E-mail: ek@sulinova.hu