Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, november 16. Két ma közzétett bizottsági jelentés szerint a politikai döntéshozóknak nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy segítsenek az iskoláknak a matematika és a természettudományok területén nyújtott gyenge teljesítmény javításában. A matematikaoktatásra vonatkozó jelentésből kiderül, hogy csupán öt európai országnak (Anglia, Hollandia, Írország, Norvégia és Olaszország) vannak a teljesítményszintek javítására irányuló nemzeti célkitűzései, jóllehet az uniós tagállamok többségében léteznek általános iránymutatások arra vonatkozóan, hogyan lehet segíteni e téren a diákoknak. A természettudományokra vonatkozó jelentés azt mutatja, hogy egyetlen tagállamnak sincs konkrét nemzeti támogatási politikája a gyengén teljesítők megsegítésére, jóllehet öt ország (Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Németország és Spanyolország) már elindított a gyenge teljesítmény javítását célzó általános programokat. A jelentések megállapítják, hogy bár a matematika- és a természettudomány-tanterv frissítése terén már nagy előrelépés történt, a változások megvalósításáért felelős tanárok továbbra sem kapnak elég támogatást. Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: Európának javítania kell az oktatási teljesítményét. A modern tantervekben mind a matematika, mind a természettudományok kulcsszerepet játszanak nemcsak a munkaerőpiac igényeinek kielégítésében, hanem az aktív polgári szerepvállalás, a társadalmi befogadás és a személyes kiteljesedés kialakításában is. Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy bár történt haladás, még hosszú út áll előttünk. A nemek közötti egyensúly kérdésével is foglalkoznunk kell, arra kell törekednünk, hogy több lány érdeklődjön a matematika és a természettudományok iránt. Itt az idő, hogy fokozottan támogassuk a pedagógusokat, és segítsük azokat a gyerekeket, akik nehézségekkel küzdenek az iskolában. Mindkét jelentés összehasonlító elemzést nyújt a matematika-, illetve a természettudományok tanításának különböző megközelítéseiről, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a színvonal javítására irányuló európai és nemzeti vitákhoz. A tanulási teljesítményszintekkel kapcsolatos aggodalmak nyomán az oktatási miniszterek 2009-ben elfogadtak egy EU-szerte alkalmazott referencia értéket, amely alapján az évtized végére a nem megfelelő matematikai, természettudományos és olvasási készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 15% alá kell csökkenteni. Az összehasonlítható adatokkal rendelkező 18 uniós ország közül Finnország, Észtország és Hollandia teljesít a legjobban, míg Bulgária és Románia a sorrend másik végén szerepelnek (lásd IP/11/488) IP/11/1358

2 Háttér-információk Matematika A matematikai kompetenciát az oktatási miniszterek az egyik olyan kulcskompetenciaként jelölték meg, amely az önmegvalósításhoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz és a tudásalapú társadalomban való foglalkoztathatósághoz szükséges. A matematika tanításának és tanulásának módját egy sor tényező befolyásolja. Nemzetközi felmérések szerint egy diák képességei összefüggenek a családi háttérrel, a tanítás minőségével és az oktatási rendszerek szerkezetével és szervezetével. A matematikaoktatásról szóló jelentés (a Bizottság részére készített első ilyen jelentés) szerint az európai országok többsége olyan eredményközpontú megközelítést alkalmaz, amelyben a diák gyakorlati készségeire fektetik a hangsúlyt. A tantervben szereplő matematika-ismeretanyag mennyisége csökkent, ugyanakkor nőtt a problémamegoldásnak és a matematika alkalmazásának a jelentősége. Ez a megközelítés jobban megfelel a diákok igényeinek, és rávilágít arra, hogyan tudják a valós életben alkalmazni a matematikát. Továbbra is kihívást jelent azonban a tanárok megfelelő támogatása, amely továbbképzést tesz szükségessé. Mindezek mellett meg kell erősíteni a diákok eltérő csoportjait oktató tanároknak nyújtott támogatást és iránymutatást. Természettudományok Csupán nyolc országnak (Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia és Spanyolország) van olyan átfogó stratégiája a természettudomány-oktatás támogatására, amely a tantervvel, a tanítási módszerekkel és a tanárok továbbképzésével foglalkozik. Az ilyen stratégiával nem rendelkező országok többsége olyan egyedi programokat és projekteket működtet, mint az iskolai partnerségek és a tudományos központok. Ezen felül a legtöbb európai ország már az alapszinttől kezdve támogatja a természettudomány oktatásának innovatív módjait, például a kutatásalapú tanulást. Legtöbbjük azt is ajánlja, hogy a diákokat vonják be a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatásába, továbbá mutassák be a tudomány gyakorlati alkalmazásait a mindennapi életben. Mindez ígéretes, azonban egyetlen európai országban sem léteznek konkrét nemzeti támogatási politikák a természettudományi tárgyakban gyengén teljesítők számára. Támogatást ehelyett a tantárgytól függetlenül a tanulási nehézségekkel küzdő diákokra vonatkozó általános intézkedési keretrendszerben nyújtanak. Ilyen intézkedések például: a differenciált oktatás, az egyéni oktatás, a támogatott csoportban tanulás (peer assisted learning), a konzultálás és a tanulók képességek szerinti csoportosítása. 2

3 Eurydice Az Eurydice hálózat által összeállított tanulmányok főként a tantervi reformokra, valamint a tanítási és értékelési módszerekre összpontosítanak. A gyenge teljesítmény problémájával foglalkoznak, valamint azzal, hogyan lehetne például a gyakorlati alkalmazásokra és a tanárok képzésére összpontosítva növelni a motivációt. Mindegyik témát a tudományos kutatás, a legújabb nemzetközi felmérések eredményei és a tagállami szakpolitikai intézkedések és programok fényében vizsgálják. Az Eurydice-hálózat az európai oktatási rendszerekről és politikákról szolgál információval és elemzésekkel. A hálózat 37 nemzeti irodából áll, amelyek az egész életen át tartó tanulás uniós programjában részt vevő mind a 33 országban (EU-tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) megtalálhatók. A hálózatot az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége koordinálja és irányítja Brüsszelben. Az ügynökség számos online adatbázist tart naprakészen. További információk: A jelentések teljes szövege [angolul]: Mathematics Education in Europe; Common Challenges and National Policies és Science Education in Europe: National Policies, Practices and Research. A jelentés nyomtatott formában, angol nyelven 2011 decemberétől hozzáférhető, francia és német nyelven röviddel ezt követően. Európai Bizottság: Oktatás és képzés 3

4 MELLÉKLET: Tények és számok Matematika: 1. A matematikában nehézségekkel küzdő 15 éves tanulók aránya (2009) Forrás: OECD, a PISA évi adatbázisa. A táblázatban jelzett 15 % a 2020-ig elérendő, EU-szerte alkalmazott referencia érték. 2. Készségek és kompetenciák a matematikai tantervben és/vagy más matematikaoktatási alapdokumentumban, az alsó és a felső tagozatban (ISCED 1 és 2) 2010/11 UK ( 1 ) = Egyesült Királyság-Anglia/Wales/Észak-Írország 4

5 3. Nemzeti szintű iránymutatások az alsó és a felső tagozatban (ISCED 1 és 2) a matematika területén nyújtott gyenge teljesítmények javítására vonatkozóan, 2010/11 5

6 Természettudomány: 1. A természettudományok területén nehézségekkel küzdő 15 éves tanulók aránya (2009) Forrás: OECD, a PISA évi adatbázisa A táblázatban jelzett 15 % a 2020-ig elérendő, EU-szerte alkalmazott referencia érték. 6

7 2. Nemzeti tudományos központok vagy hasonló, a természettudományoktatást támogató intézmények megléte, 2010/11 3. Alsó és felső tagozatos tanulóknak (ISCED 1 és 2) nyújtott támogatás a természettudományi tárgyakban, 2010/11 Számadatok forrása: Eurydice. UK ( 1 ) = Egyesült Királyság-Anglia/Wales/Észak-Írország Contacts : Dennis Abbott ( ) Dina Avraam ( ) 7