A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei. Budapest, Ostorics László

Átírás

1 A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei Budapest, Ostorics László

2 ALAPVETŐ JELLEMZŐK

3 Megrendelő, célok A PISA az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) megbízásából készülő monitorozó jellegű felméréssorozat Az oktatás minősége, a 15 éves tanulók tudása az ország jövőbeni társadalmának és gazdaságának indikátora A PISA nem tantervi tartalmakat mér, hanem alkalmazásképes tudást

4 A PISA-vizsgálat alapjellemzői Programme for International Students Assessment Mért terület: Szövegértés, matematika, természettudomány Korosztály: 15 év Mérési ciklus: 3 évente, 2000 óta Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyos PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika PISA 2006 természettudomány PISA 2009 szövegértés Egyéb, tantárgyközi(bb) mérési területek: 2003: problémamegoldó készség 2006: CBAS (Computer-based Assessment of Science) 2009: ERA (Electronic Reading Assessment)

5 Hogyan fest egy PISA-ciklus: a PISA 2009 lebonyolításának fázisai 2006 december-2007december: PISA 2006 ellenőrzés és jelentés 2007 január-augusztus: első átnézés és jóváhagyás 2007 szeptember-2008 február: a próbamérés előkészítése 2008 március-július: próbamérés 2008 augusztus-szeptember: második átnézés és jóváhagyás 2008 október-2009 március: a főmérés előkészítése 2009 március-december: főmérés 2009 december-2010 december: ellenőrzés és jelentés 2010 január-augusztus: PISA 2012 első átnézés és jóváhagyás

6 A teszt technikai jellegzetességei A megírandó teszt : Nagyrészt papíralapú mérés 2 óra, a felmért műveltségi területtel kapcsolatos feladatok és attitűd-kérdések perc tanulói háttérkérdőív (családi háttér, informatikai ellátottság, ambíciók) Iskolai és szülői kérdőív (szándék: tanári is) Minta: legalább 150 iskola, iskolánként 35 tanuló véletlen mintavétellel

7 Részt vevő országok 2006-ban

8 A Tartalmi keret A alkalmazott természettudományi műveltség az egyénnek az a képessége, hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni, új ismereteket elsajátítani, meg tud magyarázni természettudományi jelenségeket és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos, bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket. Az egyén megérti az emberi tudásként és emberi felfedezőmunkaként is értelmezhető természettudományok jellemző tulajdonságait és azt, hogy a természettudományok és a technika hogyan alakítja fizikai, szellemi és kulturális környezetünket. Megfontolt állampolgárként, hajlandó magát elkötelezni természettudományi vonatkozású problémák és természettudományi elméletek mellett. A tartalmi keret a mérés eszközeinek kifejlesztése előtt meghatározza a mérés négy fontos jellemzőjének értelmezési tartományát: a feladatok lehetséges kontextusainak körét; a feladatok természettudományi tartalmainak körét; a feladatok megoldása során felhasználható kompetenciák körét; a tanulók természettudományi problémák iránti releváns attitűdjeinek körét.

9 A felmérés feladatainak lehetséges kontextusai

10 A természettudományok iránti attitűd

11 PISA 2006 EREDMÉNYEK

12 T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y

13 A diákok képességszint szerinti megoszlása természettudomány 2006

14 A természettudományi tudásterületeken elért eredmények Mérési részterület A magyar diákok átlageredménye Fiúk és lányok átlageredménye közötti különbség A Föld és a világegyetem 512 pont 8 pont Élő rendszerek 509 pont 12 pont Fizikai rendszerek Megismeréssel kapcsolatos ismeretek 533 pont 36 pont 492 pont -5 pont

15 A természettudományi kompetenciák terén elért eredmények Kompetencia Természettudományi problémák felismerése Jelenségek természettudományi magyarázata Természettudományi bizonyítékok alkalmazása A magyar diákok átlageredménye Fiúk és lányok átlageredménye közötti különbség 483 pont -13 pont 518 pont 22 pont 497 pont -1 pont

16 S Z Ö V E G É R T É S

17 M A T E M A T I K A

18 A PISA 2000, 2003 és 2006 eredményeinek összehasonlítása: vannak-e trendek? Mérési terület Szövegértés Matematika Természettudomány 504

19 TANULÓI HÁTTÉR

20 A fiúk és a lányok eredménye Mérési terület Lányok átlageredménye Fiúk átlageredménye Szövegértés 503 pont 463 pont 38 pont Matematika 486 pont 496 pont 11 pont Különbség OECDátlag Természettudomány 501 pont 507 pont 2 pont

21 A tanulói teljesítmények iskolák közötti és iskolán belüli varianciája

22 Szelektív iskolarendszer és a családi háttér hatása Az oktatási rendszerünk szelektivitása képesség és családi háttér szerint is A tanulók közötti képességkülönbség 70%-a az iskolák átlageredménye közötti különbségből származik A tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérő index különbségeinek 46%-a az iskolák átlagos családi háttere közötti különbségből származik A családi háttér erős hatása a képességre A szociális, gazdasági és kulturális index egységnyi növekedésével 44 ponttal nő a várható természettudomány eredmény A szociális, gazdasági és kulturális index különbségei a képességkülönbségek 21%-át magyarázzák

23 A három mérési terület OECD-átlaghoz viszonyított eredményei országonként

24 AKTUALITÁSOK

25 A PISA 2009 újdonsága: elektronikus szövegértés-mérés Cél: a hipertextusban való eligazodás vizsgálata Almintán: az iskolánként kiválasztott 35 tanulóból 14 írja meg ezt a tesztet 10 perc gyakorlóteszt és 42 perc éles teszt 22 részt vevő Felszabadított feladatok: esasq.acer.edu.au

26 Name: public Password: access

27

28 Elérhetőségek Magyar PISA-oldal: oecd-pisa.hu Nemzetközi PISA-oldal: mypisa.acer.edu.au Hivatali elérhetőségek:

29 Köszönöm a figyelmet!