Véletlen gráfok. Backhausz Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet december 2.

Hasonló dokumentumok
Komplex hálózatok: alapfogalmak, modellek, módszerek

A Barabási-Albert-féle gráfmodell

Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Betekintés a komplex hálózatok világába

Hálózatok fejlődése A hatványtörvény A preferential attachment A uniform attachment Vertex copy. SZTE Informatikai Intézet

Valószín ségszámítás. Survey statisztika mesterszak és földtudomány alapszak Backhausz Ágnes 2018/2019.

Hierarchikus skálafüggetlen gráfok generálása fraktálokkal

Csima Judit BME, SZIT február 18.

Valószín ségszámítás és statisztika

Összetett hálózatok a híradástechnikában

Csima Judit BME, SZIT február 17.

A MATEMATIKA NÉHÁNY KIHÍVÁSA

A társadalom hálózati jelenségeinek adatvezérelt vizsgálata I: Társadalmi terjedés. Magyar Tudomány Ünnepe 2017 Számítógépes Társadalomtudomány

Véletlen gráfok, hálózatok

A BSc-képzés szakdolgozati témái

Véletlen növekedő fák aszimptotikus vizsgálata TÉZISFÜZET

A hazai elszámolásforgalom hálózati elemzése

Ádám Réka. Szakdolgozat Alkalmazott matematikus MSc, Sztochasztika szakirány

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

Pólya-féle urnamodell II.

Valószín ségszámítás és statisztika

Mázsár Noémi. A járványterjedés modellezése véletlen gráfokon

Szalai Péter. April 17, Szalai Péter April 17, / 36

Zsidók, tudomány és hálózatok?

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Diszkrét matematika 2.

Társadalmi és gazdasági hálózatok modellezése

Shor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra

Közösségek keresése nagy gráfokban

Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok

Populációdinamika kurzus, projektfeladat. Aszimptotikus viselkedés egy determinisztikus járványterjedési modellben. El adó:

0,9268. Valószín ségszámítás és matematikai statisztika NGB_MA001_3, NGB_MA002_3 zárthelyi dolgozat

Gyakori elemhalmazok kinyerése

Idegennyelv-tanulás támogatása statisztikai és nyelvi eszközökkel

Ellátási lánc optimalizálás P-gráf módszertan alkalmazásával mennyiségi és min ségi paraméterek gyelembevételével

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Valószínűségszámítás és statisztika

Összefoglalás és gyakorlás

Lokális tulajdonságok véletlen. Nagy Gábor

Komplex hálózatok moduláris szerkezete

SzA II. gyakorlat, szeptember 18.

Doktori disszertáció. szerkezete

Közösség detektálás gráfokban

Véletlen bolyongás. Márkus László március 17. Márkus László Véletlen bolyongás március / 31

INFORMÁCIÓTERJEDÉS MODELLEZÉSE HÁLÓZATOKON DIFFERENCIÁLEGYENLETEKKEL

Szociális hálózatok geográfiai beágyazódása

Matematika MSc záróvizsgák (2015. június )

Bevezete s a ha ló zatók vila ga ba

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Feladatok MATEMATIKÁBÓL

oklevél száma: P-1086/2003 (summa cum laude) A disszertáció címe: Integrálegyenletek és integrálegyenl½otlenségek mértékterekben

13. Egy január elsejei népesség-statisztika szerint a Magyarországon él k kor és nem szerinti megoszlása (ezer f re) kerekítve az alábbi volt:

Információterjedés hálózatokon Voter modell

értékel függvény: rátermettségi függvény (tness function)

Hálózati folyamatok közelít differenciálegyenletei

Hálózati Algoritmusok

Bóra Eszter. Véletlen gráfok és társadalmi hálózatok. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Témavezet : Backhausz Ágnes

Hálózati modellek alkalmazása a molekuláris biológia néhány problémájára. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Ágoston Vilmos

Véges ponthalmazok legrövidebb hálózatai Kábelrakás kis költséggel

Hálózatelméleti modellek a banki rendszerkockázatra. Mázsár Noémi. Témavezet : Dr. Csóka Péter. Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék

Lineáris különböz ségek

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Fertőzés: hálózatok háborúja földön, vízen, levegőben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Algoritmusok és adatszerkezetek II.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Valószín ségszámítás és statisztika Gyakorlat (Kétmintás próbák)

Pál Judit - Vörös András. Budapesti Corvinus Egyetem. Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ március 1.

Diszkrét matematika 2.

Online algoritmusok. Algoritmusok és bonyolultságuk. Horváth Bálint március 30. Horváth Bálint Online algoritmusok március 30.

Az indukció. Azáltal, hogy ezt az összefüggést felírtuk, ezúttal nem bizonyítottuk, ez csak sejtés!

KOMBINATORIKA ElŐADÁS Matematika BSc hallgatók számára. Klikkek gráfokban-1. Definíció. Egy G gráfban egy K V(G) csúcshalmazt klikknek nevezünk, ha K

Yule és Galton-Watson folyamatok

Diszkrét matematika 2.

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

13. Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenleteket!

Mikroszkopikus közlekedési szimulátor fejlesztése és validálása (Development and validating an urban traffic microsimulation)

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Bevezetés. 1. előadás, február 11. Módszerek. Tematika

Kriptográfia házi használatra Szeptember 26

Biometria az orvosi gyakorlatban. Regresszió Túlélésanalízis

0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)

Példa sejtautomatákra. Homokdomb modellek.

2. A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : x 4 81 F (x) = x 4 ha 3 < x 0 különben

TÉRINFORMATIKAI ALGORITMUSOK

A Bitcoin tranzakcióhálózat fejlődésének vizsgálata adatbányász módszerekkel

MATEMATIKA A és B variáció

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+2

OTKA Komplex viselkedés klasszikus és kvantum hálózatokban Zárójelentés. Vattay Gábor az MTA doktora, egyetemi tanár

Ramsey-féle problémák

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Pontosan adtuk meg a mérkőzésen a gólok számát és a negyeddöntőt tévén közvetítő országok számát.

A különböz lerajzolásokhoz különböz metszési szám tartozik: x(k 5, λ) = 5,

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Gyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz

Átírás:

Véletlen gráfok Backhausz Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet agnes@cs.elte.hu 2015. december 2.

Nagy hálózatok Példák valós hálózatokra társadalmi hálózatok (pl. webes közösségi hálózatok)

Nagy hálózatok Példák valós hálózatokra társadalmi hálózatok (pl. webes közösségi hálózatok) információs hálózatok (telefon, internet, www)

Nagy hálózatok Példák valós hálózatokra társadalmi hálózatok (pl. webes közösségi hálózatok) információs hálózatok (telefon, internet, www) biológiai hálózatok Kérdések el rejelzés: hogyan fog fejl dni, hogyan reagál küls hatásokra mennyiségi leírás: becslés részleges információk alapján múltbeli fejl dés: a kialakulás folyamata m ködés: információterjedés

Gráfok Gráf: csúcsok és élek G = (V, E), ahol V véges halmaz, E V V.

Véletlen gráf másolással és törléssel kiindulunk két csúcsból és egy ket összeköt élb l létrehozunk egy új csúcsot: u kiválasztunk egy régi csúcsot véletlenszer en, egyenletesen: v

Véletlen gráf másolással és törléssel kiindulunk két csúcsból és egy ket összeköt élb l létrehozunk egy új csúcsot: u kiválasztunk egy régi csúcsot véletlenszer en, egyenletesen: v másolás: az u csúcsot hozzákötjük v összes szomszédjához és v -hez is

Véletlen gráf másolással és törléssel kiindulunk két csúcsból és egy ket összeköt élb l létrehozunk egy új csúcsot: u kiválasztunk egy régi csúcsot véletlenszer en, egyenletesen: v másolás: az u csúcsot hozzákötjük v összes szomszédjához és v -hez is kiválasztunk egy régi csúcsot véletlenszer en, egyenletesen: w törlés: w -nek élét töröljük, de az (u, w) élt meghagyjuk, ha össze voltak kötve

Másolás Az u csúcsot létrehozzuk, és hozzákötjük a véletlenszer en választott v összes szomszédjához és v -hez is. v w u

Törlés A véletlenszer en választott w csúcs összes élét töröljük, kivéve, ami az új u csúcshoz köti. v w u

Fokszámok változása az id ben Az 1, 2, 3, 4, 5 szomszéddal rendelkez csúcsok arányának változása a lépések el rehaladtával (1500 lépésre)

Fokszámeloszlás 3000 lépésben A k szomszéddal rendelkez csúcsok gyakorisága 3000 lépés után (egy futásból)

Határértékek Tétel Jelölje X [k, n] a k fokú csúcsok arányát a gráfban n lépés után. Ekkor lim n X [n, k] = c k teljesül 1 valószín séggel, ahol a c 0, c 1,... számsorozatra c 0 = 1 + c 1 ; c k = k + 1 3 2k + 3 (c k 1 + c k+1 ) (k 2).

Határértékek Tétel Jelölje X [k, n] a k fokú csúcsok arányát a gráfban n lépés után. Ekkor lim n X [n, k] = c k teljesül 1 valószín séggel, ahol a c 0, c 1,... számsorozatra c 0 = 1 + c 1 ; c k = k + 1 3 2k + 3 (c k 1 + c k+1 ) (k 2). Továbbá k=0 c k = 1, és c k eπ k 1/4 e 2 k (k ).

Járványterjedés Egyszer példa. Kisorsoljuk a véletlen gráfot. Kezdetben néhány csúcs beteg. Minden körben minden fert zött csúcs p valószín séggel adja tovább a betegséget.

Járványterjedés Egyszer példa. Kisorsoljuk a véletlen gráfot. Kezdetben néhány csúcs beteg. Minden körben minden fert zött csúcs p valószín séggel adja tovább a betegséget.

Járványterjedés Egyszer példa. Kisorsoljuk a véletlen gráfot. Kezdetben néhány csúcs beteg. Minden körben minden fert zött csúcs p valószín séggel adja tovább a betegséget.

Járványterjedés A gráf 3000 csúcsból állt, az eddigi modell szerint. Kezdetben az els 100 csúcs beteg, p = 0, 3 a fert zés valószín sége. A terjedés egyes lépései után ábrázoljuk a fert zött csúcsok arányát.

További véletlen gráfmodellek BarabásiAlbert-fa (1999), Yule (1925): az új csúcsot egy véletlenszer en választott régihez kötjük hozzá, a fokszámokkal arányos valószín ség szerint. c k = 4 k(k + 1)(k + 2) 4 k 3.

További véletlen gráfmodellek BarabásiAlbert-fa (1999), Yule (1925): az új csúcsot egy véletlenszer en választott régihez kötjük hozzá, a fokszámokkal arányos valószín ség szerint. c k = Erd srényi, Gilbert (1959) 4 k(k + 1)(k + 2) 4. k 3 n csúcs, bármely kett t p valószín séggel kötjük össze, függetlenül. c k 1 k! e (pn = 1).

További véletlen gráfmodellek BarabásiAlbert-fa (1999), Yule (1925): az új csúcsot egy véletlenszer en választott régihez kötjük hozzá, a fokszámokkal arányos valószín ség szerint. c k = Erd srényi, Gilbert (1959) 4 k(k + 1)(k + 2) 4. k 3 n csúcs, bármely kett t p valószín séggel kötjük össze, függetlenül. c k 1 k! e (pn = 1). törlés és másolás más arányban

További véletlen gráfmodellek BarabásiAlbert-fa (1999), Yule (1925): az új csúcsot egy véletlenszer en választott régihez kötjük hozzá, a fokszámokkal arányos valószín ség szerint. c k = Erd srényi, Gilbert (1959) 4 k(k + 1)(k + 2) 4. k 3 n csúcs, bármely kett t p valószín séggel kötjük össze, függetlenül. c k 1 k! e (pn = 1). törlés és másolás más arányban geometriai modellek: a csúcsokat elhelyezzük a síkon, véletlenszer en, majd azokat kötjük össze, amik egy adott távolságnál közelebb esnek egymáshoz

További véletlen gráfmodellek BarabásiAlbert-fa (1999), Yule (1925): az új csúcsot egy véletlenszer en választott régihez kötjük hozzá, a fokszámokkal arányos valószín ség szerint. c k = Erd srényi, Gilbert (1959) 4 k(k + 1)(k + 2) 4. k 3 n csúcs, bármely kett t p valószín séggel kötjük össze, függetlenül. c k 1 k! e (pn = 1). törlés és másolás más arányban geometriai modellek: a csúcsokat elhelyezzük a síkon, véletlenszer en, majd azokat kötjük össze, amik egy adott távolságnál közelebb esnek egymáshoz általános modellek: nem mondjuk meg a szabályt, csak a fokszámok véletlenszer növekedésére teszünk feltételeket az egyes lépésekben

Irodalom Barabási, Albert-László and Albert, Réka. Emergence of scaling in random networks.science, 286:509512, 1999. Bebek, G., Berenbrink, P., Cooper, C., Friedetzky, T., Nadeau, J. and Sahinalp, S. C., The degree distribution of the generalized duplication model. Theor. Comput. Sci., 369: 234249, 2006. Chung, F., Lu, L., Dewey, T. G., and Galas, D. J., Duplication models for biological networks, J. Comput. Biol., 16: 677687, 2003. Ágnes Backhausz,Tamás F. Móri. Asymptotic properties of a random graph with duplications. J. Appl. Probab.. 52 (2): 375-390, 2015. Kim, J., Krapivsky, P. L., Kahng, B. and Redner, S., Innite-order percolation and giant uctuations in a protein interaction network. Phys. Rev., E66: 055101(R), 2002. Pastor-Satorras, R., Smith, E. and Solé, R. V., Evolving protein interaction networks through gene duplication. J. Theor. Biol., 222:199 210, 2003.