Járműipari környezetérzékelés

Hasonló dokumentumok
Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Jelfeldolgozás. Gyakorlat: A tantermi gyakorlatokon való részvétel kötelező! Kollokvium: csak gyakorlati jeggyel!

Időjárási radarok és produktumaik

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Wavelet transzformáció

Hangintenzitás, hangnyomás

Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Járműipari környezetérzékelés

Fehérzajhoz a konstans érték kell - megoldás a digitális szűrő Összegezési súlyok sin x/x szerint (ez akár analóg is lehet!!!)

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

BME Mobil Innovációs Központ

Shift regiszter + XOR kapu: 2 n állapot

Digitális jelfeldolgozás

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Rezgések és hullámok

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 5. A JELFELDOLGOZÁS ALAPJAI: JELEK

CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Mérés és adatgyűjtés

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

Hullámok, hanghullámok

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

A hőmérsékleti sugárzás

Elektromágneses hullámok

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 6. A MINTAVÉTELI TÖRVÉNY

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Optika fejezet felosztása

Anyagi tulajdonságok meghatározása spektrálisan

2. témakör. Sztochasztikus, stacionárius és ergodikus jelek leírása idő és frekvenciatartományban

Fourier transzformáció

A hang mint mechanikai hullám

Hőmérsékleti sugárzás

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

OPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor

1. Az üregsugárzás törvényei

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok

Pontműveletek. Sergyán Szabolcs Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar február 20.

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

y + a y + b y = r(x),

1. feladat. 2. feladat

Hatványsorok, Fourier sorok

Az ultrahangos mérőeszközök elterjedése a vízrajzi szolgálatban

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

A femtoszekundumos lézerektől az attoszekundumos fizikáig

ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek.

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Lineáris algebra numerikus módszerei

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

Gyakorló többnyire régebbi zh feladatok. Intelligens orvosi műszerek október 2.

A RÁDIÓLOKÁCIÓ ALAPJAI A RÁDIÓLOKÁCIÓ FOGALMA

Akusztikus mérőműszerek

Matematika (mesterképzés)

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

A mintavételezéses mérések alapjai

4. Szűrés frekvenciatérben

BISZTATIKUS PASSZÍV RÁDIÓLOKÁCIÓ

Jelanalízis. Neuronális aktivitás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Ha sokáig mérünk: kiátlagoljuk a jelet Milyen lesz ez a súlyfüggvény? T idejű integrálás + delta függvény T ideig integrálva:

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

A gyakorlat célja a fehér és a színes zaj bemutatása.

P vízhullámok) interferenciáját. A két hullám hullámfüggvénye:

Digitális szűrők - (BMEVIMIM278) Házi Feladat

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

AZ IMPULZUSKOMPRESSZIÓ RADARTECHNIKAI ALKALMAZÁSA BEVEZETÉS

Abszorpciós spektroszkópia

Idősorok elemzése november 14. Spektrálelemzés, DF és ADF tesztek. Idősorok elemzése

Fourier térbeli analízis, inverz probléma. Orvosi képdiagnosztika 5-7. ea ősz

A hőmérsékleti sugárzás

Az NMR és a bizonytalansági elv rejtélyes találkozása

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

Tartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Mechanika I-II. Példatár

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.

Z v 1 (t)v 2 (t τ)dt. R 12 (τ) = 1 R 12 (τ) = lim T T. ill. periódikus jelekre:

Ez a fejezet az impulzuskompresszió és az elterjedten alkalmazott vonatkozó modulációk általános ismertetését tűzi ki célul.

Képrestauráció Képhelyreállítás

Gépjármű radarok működése és karakterizációs lehetőségei

2. Elméleti összefoglaló

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

5. mérés: Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT), Gyors Fourier Transzformáció (FFT), számítógépes jelanalízis

Átírás:

Járműipari környezetérzékelés 1. előadás Dr. Aradi Szilárd

Radar történet Radio Detection and Ranging Rádiólokátor Christian Hülsmeyer 1904-ben alkotta meg a telemobiloszkópot 1 m hullámhossz Parabolaantenna Csengőt szólaltatott meg a visszavert jel Albert Wallace Hull 1904-ben találta fel a magnetront. Nagy teljesítményű VHF jeleket lehetett hatékonyan előállítani Ez lehetővé tette a viszonylag kisméretű és egyre nagyobb frekvenciájú radarok építését Az 1940-es évektől kezdtek elterjedni nagyobb számban, amelyhez a 2. világháború nagy lökést adott.

Radar alapelvek Ha az elektromágneses hullámok terjedésük során egy másik anyaggal találkoznak, akkor a hullámok visszaverődnek vagy szétszóródnak a határfelületről. Ez különösen igaz az elektromosan vezető anyagokra. Léteznek radar elnyelő anyagok is, melyeknek elsősorban a katonai felhasználása jelentős. A radarhullámok számtalan módon szóródhatnak függően a hullámhossztól és a céltárgy alakjától. Ha a hullámhossz sokkal kisebb, mint a céltárgy mérete, akkor a visszaverődés hasonló ahhoz, mint amikor a fény visszaverődik egy tükörről. Ellenkező esetben a céltárgy nem biztos, hogy látható.

Radar egyenlet 1. Ideális körsugárzó antennát feltételezve a teljesítménysűrűség R távolságbon, P Tx adóteljesítménnyel az alábbi lesz: S t = P Tx 4πR 2 W m 2 Irányított antennával sugározva az antennanyereséggel (G Tx )növekszik a teljesítménysűrűség: S t = P TxG Tx 4πR 2 W m 2

Radar egyenlet 2. A céltárgy azon tulajdonságait, amelyek a visszaverődő jel teljesítményére hatással vannak, az ún. radarkeresztmetszetnek nevezzük (radar cross section), amely egy fiktív felületérték: P t = P TxG Tx 4πR 2 σ W Mivel visszafelé a jel ugyanolyan feltételekkel terjed, a vétel helyén a teljesítménysűrűséget a következő módon lehet számítani: S r = P TxG Tx σ W (4πR 2 ) 2 m 2

Radar egyenlet 3. A vevő bemenetén létrejövő teljesítmény az antenna hatásos felületétől függ: P Rx = P TxG Tx σa r (4πR 2 ) 2 A hatásos felület felírható a felírható az antennanyereség és a hullámhossz segítségével: A r = G Rxλ 2 4π Visszahelyettesítve: P Rx = P TxG Tx G Rx λ 2 (4π) 3 R 4 σ W Monosztatikus esetben (adó és vevő antenna ugyanaz) G Tx = G Rx W

Doppler-effektus A hullám frekvenciájában megjelenő változás, amelyet az okoz, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog. Nevét Christian Doppler osztrák fizikusról kapta. A megfigyelt frekvencia f és a kibocsájtott frekvencia f 0 között az alábbi összefüggés írható fel: f = c + v r f c + v 0 s By Tkarcher, improved by Tatoute - Image:Doppler effect diagrammatic.png, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=491243 Ahol c a hullám sebessége a közegben, v r a megfigyelő sebessége (a hullámterjedés irányával megegyező komponens) a közeghez képest (pozitív, ha a megfigyelő közeledik a forráshoz), v r a forrás sebessége a közeghez képest (pozitív, ha forrás távolodik a megfigyelőtől) Radarok esetében levezethető az alábbi formula (Doppler-frekvencia): f d = 2v f 0 c = 2v λ By Zátonyi Sándor, (ifj.) Fizped - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15626717

Autóipari radarok: FMCW radar Az autóiparban jellemzően ún. FMCW radarokat alkalmaznak: Frequency Modulated Continous Wave Kisebb teljesítményt igényelnek, kissebek és olcsóbbak Kisebb a hatótávolságuk Forrás: Mathworks, Inc. Lehetővé teszi a távolság- és sebességmérést is A vivőfrekvenciát valamilyen periodikus jellel modulálják. A legelterjedtebb a fűrészfog jel. A növekvő (vagy csökkenő) szakaszt chirpnek vagy sweep signalnak nevezik. A modulálatlan folytonos hullámú radar nem alkalmas távolságmérésre, míg a pulzus radar működtetéséhez nagy csúcsteljesítmény szükséges

FM modulációs jelek és különbségeik

FMCW jelfeldolgozás bevezető (álló objektum) τ= 2R c f w = ατ α = Δf/T Δf = f max f min = B s f w = 2RB s ct Ideális esetben feltételezhetjük, hogy az R távolságból visszaverődő jel a kibocsájtott jel τ idővel eltolt másolata. A radar által vett jelet keverik a (gyengített) kibocsájtott jellel, melyet egy aluláteresztő szűrőn átengedve egy (különbségi) kisfrekvenciás (f w ) jelet kapunk. A kapott jel közelítőleg szinuszoid és az f w frekvenciája konstans a T- τ intervallumban. Ahogy a fenti egyenletekből látszik, egy álló objektum távolságát úgy lehet meghatározása tulajdonképpen a kapott jel frekvenciájának meghatározása T- τ intervallumban

FMCW jelfeldolgozás bevezető (mozgó objektum) Ha egy objektum egy kezdeti R 0 távolságból egy v r sebességgel mozog, akkor a késleltetés nem lehet konstans. Ha feltételezzük, hogy v r <<c, akkor a késleltetés a lineáris függvénye az időnek: τ 2 c (R 0 + vt) A késleltetés változása aránylag lassú folyamat, ezért csak a kapott jel fázisának változásán keresztül észlelhető. Ha több modulációs periódust vizsgálunk, akkor a Doppler-frekvencia becsülhető a fázisváltozásból. Tehát becsülni kell az additív zajjal terhelt, korábban definiált f w, valamint az f d (Doppler) frekvenciákat. A mindkettőt tartalmazó jelet (keverés és szűrés után) beat jelnek is nevezik. Ha Gauss-eloszlású fehérzajt feltételezünk (és tartjuk a korábbi feltételeket: véges időintervallum, szinuszoid jel), akkor bizonyítható, hogy az optimális becslőnek a Fourier spektrum maximumát kell keresnie.

FMCW spektrumanalízis I. Az FMCW radar az alábbi u(t) jelet sugározza: u t = U cos Φ(t), < t <, melynek frekvenciája f t = 1 dφ t = f 2π dt min + α t kt, ahol kt T 2 < t < kt + T, k = 0, ±1, 2 Legyen egy objektumról visszaverődött, a radar által vett és jel τ idővel késleltetett jel: u 0 t = U 0 cos Φ 0 (t), < t < A jelet keverve és szűrve kapjuk a beat jelet, egységnyinek tekintve az amplitúdóját: x t = cos Φ b (t), < t <, melynek a fázisát kell felírnunk.

FMCW spektrumanalízis II. Φ b t k = 2πf 0 τ πα T τ 2 + 2t k T τ 2, T 2 < t k < T 2 + τ 2πf 0 τ πα τ 2 2τt k, T 2 + τ < t k < T 2 ahol t k = t kt, k = 0, ±1, A két egyenletből számunkra a második a releváns. A radar hatótávolságához (R max ) tartozó késleltetés legyen τ max, így a T- τ max intervallumban kell meghatároznunk a frekvenciákat. A megfelelő behelyettesítéseket után és a másodfokú tagokat elhanyagolva az alábbi egyenletet kapjuk: Φ b t k = 2π f 0 τ 0 + kf d T + f w + f d t k f b (t k ) = f 0 τ 0 + kf d T + f w + f d t k ahol f d = 2v c f 0 a Doppler-frekvencia és f w = ατ 0 az R 0 távolságban álló objektumhoz tartozó jel frekvenciája.

FMCW spektrumanalízis III. Amint látható, a távolságmérés az sebességétől függő hibával terhelt. Ezt korrigálni lehet, miután meghatároztuk a sebesség értékét. Az információt a beat jel (x t ) Fourier spektruma tartalmazza. Ennek meghatározásához 2D diszkrét Fourier transzformációt alkalmazunk. A beat jelet a következő módon írhatjuk fel: s b t k K 1 = k=0 e iφ(t k), kt t k < k + 1 T A jelet minden chirpben f s = 1/T s frekvenciával mintavételezzük: s b nt s K 1 N 1 = k=0 n=0 e i2π{f 0τ 0 +kf d T+ f w +f d nt s }

2D diszkrét Fourier-transzformáció Általában az ún. Fast Fourier Transformation (FFT) algoritmust alkalmazzák. FFT-ket végzünk minden chirpre, melynek eredményeként meglesz az (f w +f d ) frekvenciánk. Mivel f w >>f d, ezért lesz egy közelítő értékünk a távolságra. Több periódus FFT eredményén szintén elvégzünk egy újabb FFT-t, melynek eredményként létrejön a jel 2D spektruma. Ebből végül kinyerhető a távolság és a sebesség adat.

FMCW radar alapadatai Vivőfrekvencia 76-81 GHz a jellemző, ami milliméteres nagyságrendű hullámhosszt ad Maximális távolság A max. távolság határozza meg a chirp T idejét Általában a kisugárzott jel terjedési idejének 5-6-szorosával szoktak tervezni, pl.: T = 5.5 2 R/c Távolságbeli felbontás Két egymáshoz közeli tárgyat meddig képes két különálló tárgyként érzékelni. R 1 és R 2 távolságok esetén a két tárgy frekvenciakülönbség: Δf w = f w1 f w2 A minimális f w frekvencia 1/T lehet: = 2B s ct R 1 R 2 = 2B s ct ΔR Δf wmin = 1 T = 2B s ct ΔR min ΔR min = c 2B s Méretezésnél a sávszélességet határozzák meg: B s = c 2R Az eddigiekből meghatározható a maximális f w frekvencia: f wmax = 2B s ct R Maximális sebesség A választott sebesség és a hullámhossz alapján meghatározható a Doppler-frekvencia: f dmax = 2v λ Mintavételi frekvencia Legalább a sávszélesség vagy a beat frekvencia kétszeresének maximumával kell megegyeznie f bmax = f wmax + f dmax f s = max(2 f bmax, B s )

FMCW radar architektúra