A BANKSZABÁLYOZÁS ÉS BANKFELÜGYELET MAKROGAZDASÁGI SZEMPONTJAI

Windisch László I Alelnök Magyar Bankszövetség fennállásának 3. évfordulója A BANKSZABÁLYOZÁS ÉS BANKFELÜGYELET MAKROGAZDASÁGI SZEMPONTJAI 1

14% 13% 12% 11% 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3 ÉV TRENDJEI A hitelintézeti szektor nagy utat járt be az utóbbi 3 évben Rendszerváltást követő konszolidáció és visszahúzódás mentén 65%- ig szűkült a szektor mérete A 21-ben induló expanzióban a GDP 13%- áig bővült az eszközállomány Az utóbbi 1 évet az egyensúlytalanságok kezelésén keresztül lassú összehúzódás jellemezte A GDP SZÁZALÉKÁBAN 2

2% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 7% 7% 6% 6% 6% 6% 7% 54% 6% 51% 7% 28% 31% 48% 22% 18% 45% 19% 14% 24% 26% 49% 5% 51% 9% 8% 27% 25% 3% 3% 3% 4% 4% 6% 8% 212 213 214 215 216 217 218 Pénztár és elszámolási számlák Jegybanki és bankközi betétek Egyéb eszközök Értékpapírok összesen Hitelek (nettó állomány) Saját eszközök JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSOK A SZEKTOR ESZKÖZÖSSZETÉTELÉBEN A hitelintézeti szektor eszközösszetételének alakulása az utóbbi 6 évben 218-ra a szektor eszközállományának mértéke megközelítette a 4. milliárd forintot A ciklus elején csökkent a hitelek aránya a teljes eszközállományban, de az utóbbi 3 évben újra növekedésnek indult Az MNB eszköztárának átalakítása jól követhető az eszközösszetétel alakulásban 3 A HITELINTÉZETI SZEKTOR ESZKÖZÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA

A VÁLSÁG UTÁN A PÉNZÜGYI STABILITÁSI KOCKÁZATOK INTEGRÁLT SZEMLÉLETE KERÜLT ELŐTÉRBE Makrogazdasági politikák Pénzügyi felügyelet Válság előtt Árstabilitás, gazdasági növekedés Egyedi intézményi kockázatok Makrogazdasági politikák Makroprudenciális felügyelet Mikroprudenciális felügyelet Válság után Árstabilitás, gazdasági növekedés Pénzügyi stabilitási rendszerkockázatok Egyedi intézményi kockázatok 4 Forrás: JVI

ÖSSZETETT CÉLRENDSZER 213. Évi CXXXIX. Törvény (MNBtv.) 3. (2) bekezdése értelmében a Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. 5

A VÁLLALATI HITELEZÉS BŐVÜLÉSE KÖZEL 3 SZÁZALÉKKAL JÁRULT HOZZÁ A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSHEZ 218-BAN 6 5 Százalék GDP-növekedés 4,9 százalék Vállalati hitelállomány* GDP +1 százalék +,25 százalék 4 *M&A hitelek nélkül (növekmény 21%-a 218-ban) 3 2 1 218 Vállalati hitelezés növekedési hozzájárulása 2,8 százalékpont VÁLLALATI HITELEZÉS HOZZÁJÁRULÁSA A NÖVEKEDÉSHEZ 6 Megjegyzés Becsléseink alapján a vállalati hitelállomány egy százalékos növekedése,25 százalékkal magasabb GDP-t eredményez a közvetlen csatornák mellett a közvetett hatásokat is figyelembe véve. Forrás KSH, MNB

7 ORVOSSÁG VAGY MÉREG?

28-218: A BANKI KILÁBALÁS HOVA JUTOTTUNK? 8 28 212 218 Devizahitelek aránya - vállalatok 58% 55% 43% Devizahitelek aránya háztartások 67% 56% 1% Vállalati hitelek kamatfelára (HUF, kisösszegű, új kibocsátás) 2,7 százalékpont 3,3 százalékpont 2,9 százalékpont Háztartási lakáshitelek kamatfelára 5,7 százalékpont 4, százalékpont 2,8 százalékpont Vállalati hiteldinamika 6,5% -4,7% 14% Lakossági hiteldinamika 19,1% -9,8% 5% Sajáttőke-arányos jövedelmezőség - ROE 11,3% -5,7% 13,7% Eszközarányos működési költségek 2,4% 2,2% 2,5% 9 napon túl késedelmes hitelek aránya 4,6% 19,5% 3,3% Fix lakáshitelek az új hiteleken belül 11,3 % 42,3 % 94,9 % Bankrendszeri tőkemegfelelési mutató (zárójelben konszolidált) 11,2% (12,9%) 15,8% (16,3%) 18,8% (16,1%) Hitel/betét mutató 152% 114% 73% Likvid eszköz / összes eszköz 11% 18% 19%

28 I. I IV. 29 I. I IV. 21 I. I IV. 211 I. I IV. 212 I. I IV. 213 I. I IV. 214 I. I IV. 215 I. I IV. 216 I. I IV. 217. I. I IV. 218. I. I AZ NHP ELŐSEGÍTETTE A KKV-HITELEZÉS FORDULATÁT ÉS A REÁLGAZDASÁGRA IS JELENTŐS HATÁST GYAKOROLT 28 Mrd Ft hitel 4 ezer vállalkozás 78 ezer hitelügylet 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 % Első szakasz Második szakasz Ténylegesen megvalósult hiteldinamika NHP Harmadik szakasz % 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 NHP nélküli becsült növekedési ütem (tartós csökkenés) 213-218 között: GDP: +3,5 százalékpont Foglalkoztatás: + 2-25 ezer fő 9

A MAKROPRUDENCIÁLIS ESZKÖZTÁR A VÁLSÁG ELŐTTI ÉS AZ ÚJONNAN FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK KEZELÉSÉT IS CÉLOZZA 1 Anticiklikus tőkepuffer Rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere Adósságfék szabályok A túlzott hitelnövekedés megelőzését szolgáló eszközök A sokkellenálló képesség erősítését szolgáló eszközök Rendszerkockázati tőkepuffer Túlzott rendszerkockázatok mérséklése LCR DMM A rendszerszintű likviditási és finanszírozási problémákat megelőző eszközök A banki hatékonyság és versenyképesség javítását célzó intézkedések DEM BFM JMM Pénzügyi Innovációs Platform (MNB Innovation Hub) Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet (MNB Regulatory Sandbox)

AZ MNB MAKROPRUDENCIÁLIS MANDÁTUMÁT KEZDETEKTŐL AKTÍVAN ALKALMAZZA A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE 11 A makroprudenciális aktivitás: csak tervezett intézkedések alacsony közepes jelentős magas Makroprudenciális politikai aktivitás országonként Európában Forrás: MNB az ESRB adatbázisa alapján (215. június)

12 1 8 6 4 2 Milliárd forint 22. I. n.év. 22. I n.év. 23. I. n.év. 23. I n.év. 24. I. n.év. 24. I n.év. 25. I. n.év. 25. I n.év. 26. I. n.év. 26. I n.év. 27. I. n.év. 27. I n.év. 28. I. n.év. 28. I n.év. 29. I. n.év. 29. I n.év. 21. I. n.év. 21. I n.év. 211. I. n.év. 211. I n.év. 212. I. n.év. 212. I n.év. 213. I. n.év. 213. I n.év. 214. I. n.év. 214. I n.év. 215. I. n.év. 215. I n.év. 216. I. n.év. 216. I n.év. 217. I. n.év. 217. I n.év. I. n.év. %218. Forint hitelek Devizahitelek Devizahitelek aránya (jobb tengely) A HÁZTARTÁSOK HITELEINEK DENOMINÁCIÓS SZERKEZETE 8 7 6 5 4 3 2 1 DEVIZAHITELEK KOCKÁZATÁT A FORINTOSÍTÁS ÉS A FAIR BANKING SZABÁLYOZÁS RENDEZTE Példátlan együttműködés, tökéletes időzítés A hitelkockázatokat mérsékelte a forintosítás miatt eltűnő árfolyamkockázat. A fair bankrendszerre való áttérés érdemben hozzájárult a verseny erősödéséhez. 12

25 EGÉSZSÉGES SZERKEZETBEN NÖVEKVŐ 2 HITELÁLLOMÁNY 15 1 5 34,9% 59,1% 65,1% 4,9% 212 218 Deviza Forint Az utóbbi hat évben 3 milliárd forinttal nőtt a szektor hitelállománya A közel 18%-os növekedés jelentős része az utóbbi két évben történt Mindeközben a kormányzati és MNB intézkedéseknek köszönhetően a hitelállomány denominációjában jelentősen csökkent a devizaarány HITELEK ÁLLOMÁNYA ÉS DENOMINÁCIÓJA 13 Milliárd forintban

23.IV. 24.IV. 25.IV. 26.IV. 27.IV. 28.IV. 29.IV. 21.IV. 211.IV. 212.IV. 213.IV. 214.IV. 215.IV. 216.IV. 217.IV. 218.IV. 25 % Mrd Ft 3 CÉLZOTT JEGYBANKI ESZKÖZÖK TÁMOGATTÁK AZ NPL 2 25 ÁLLOMÁNY LEÉPÜLÉSÉT 15 2 1 5 9 napon túl késedelmes vállalati hitelek (jobb skála) 9 napon túl késedelmes háztartási hitelek (jobb skála) 9 napon túl lejárt háztartási hitelek aránya 9 napon túl késedelmes vállalati hitelek aránya 9 NAPON TÚL KÉSEDELMES HITELEK ÁLLOMÁNYA ÉS ARÁNYA A HITELINTÉZETI SZEKTORBAN 15 1 5 Vállalatok: MARK SRB Bank reorganizáció NHP KKV deviza hitelkiváltás Bíróságon kívüli vállalati átstrukturálási elvek (EBRD/MNB) Háztartások: Forintosítás Fair Banking Adósságfék szabályok NPL ajánlás 14

Greece Cyprus Italy Portugal Ireland Croatia Bulgaria Romania Latvia Spain Hungary Malta Poland Czech Republic Slovak Republic Slovenia Lithuania France Belgium Denmark Austria Netherlands Finland Germany Sweden Luxembourg United Kingdom Estonia % A 9+ NEM-TELJESÍTÉSI ARÁNY LECSÖKKENT A V4 ORSZÁGOK SZINTJÉRE 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 A 9 napon túl nem teljesítő eső hitelek aránya 213-ban és 217-ben 45,6 4,2 38,6 31,9 25,7 21,9 16,5 15,4 16,9 16,8 14,4 13,3 13,3 11,5 1,6 11,2 11,6 1,4 9,4 8,9 6,4 6,4 5,5 5, 5,2 5,1 4,5 4,2 4,1 4,5 4,2 4,6 3,9 3,7 3,7 3,2 3,2 3,1 2,9 2,9 3,2 2,7 3,1 2,5 2,4 2,3 1,7,9 1,3 1,5 1,1 1,5,6,7,7 15 NPL ratio 213 NPL ratio 217 9+ ráta 213 9+ ráta 217 Forrás IMF

AZ MNB ADÓSSÁGFÉK SZABÁLYOKAT ALKALMAZ A TÚLZOTT ELADÓSODÁS KOCKÁZATAINAK MÉRSÉKLÉSÉRE JTM = Havi adósságszolgálat Havi nettó jövedelem HFM = Hitelösszeg Forgalmi érték Makroprudenciális megfontolások Fogyasztóvédelmi megfontolások Módszertani megfontolások 16 Az adósok és hitelezők ellenállóképességét is növelik Csökkentik a pénzügyi válságok súlyosságát Simítják a pénzügyi ciklust A pénzügyi ciklus helyzetének megfelelően kalibrálhatók Védik a fogyasztókat a túlzott eladósodás kockázataitól Az ügyletszintű előírások csökkentik a szociális problémák kialakulásának kockázatát Növelhetik a fogyasztók pénzügyi tudatosságát A hitelfelvevők összes adósságszolgálata és jövedelme vizsgálandó Kizárólag legális, igazolt jövedelmek Hiteles adatforrásokból (pl.: KHR, NAV) Kockázati dimenzióknak megfelelően kalibrálhatók: jövedelem, deviza, kamatozás stb.

AZ EGÉSZSÉGES SZERKEZETŰ HITELEZÉS FENNTARTÁSÁHOZ A KAMATKOCKÁZAT MÉRSÉKLÉSE SZÜKSÉGES Új folyósítás Fennálló állomány Kockázat Az új folyósításon belül a változó kamatozású hitelek aránya 218 előtt 4-5 százalék körüli volt A változó kamatozású hitelek felvételekor az adósok jellemzően a kezdeti törlesztőrészlet alapján döntenek A fennálló jelzáloghitel állomány közel 6 százaléka továbbra is változó kamatozású A kamatok esetleges emelkedésekor számottevően növekedhetnek e hitelek törlesztőrészletei Megoldás Adósságfékek és MFL MNB ajánlás a kamatkockázat mérsékléséről 17

216. I. I IV. 217. I. I IV. 218. I. I IV. AZ ÚJ LAKÁSHITELEK MÁR NEM HORDOZNAK ÉRDEMI KAMATKOCKÁZATOT 3 27 24 21 18 15 12 9 6 3 Milliárd Ft % 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 éven túli kamatfixálás 5 éven túli, legfeljebb 1 éves kamatfixálás 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás 1 éven túli kamatfixálás vagy a futamidő végéig rögzített kamatozás aránya (jobb tengely) 5 éven túli kamatfixálás vagy a futamidő végéig rögzített kamatozás aránya (jobb tengely) Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek piaci részesedése* (jobb tengely) Az új lakáscélú hitelszerződések folyósításának volumene kamatozás szerint Az MFL termékek térnyerése hatékonyan támogatja a hosszabb kamatperiódus mellett folyósított lakáshitelek elterjedését 18 Megjegyzés: * Lakástakarékpénztári hitelek nélkül, a potenciálisan minősíthető hitelek arányában.

24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 218 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 % A bankrendszer állampapír-állománya (jobb skála) Devizaadósság részaránya Külföldiek államadósság részaránya A bankok állampapírállománya eszközarányosan Mrd Ft AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS DEVIZAADÓSSÁGA, A KÜLFÖLDIEK ÁLLAMADÓSSÁG RÉSZARÁNYA ÉS A BANKRENDSZER ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYA 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 AZ MNB ÖNFINANSZÍROZÁSI PROGRAMJA JAVÍTOTTA AZ ADÓSSÁGSZERKEZETET ÉS CSÖKKENTETTE A KÜLSŐ SÉRÜLÉKENYSÉGET Az Önfinanszírozási program hatására a külföldi befektetők helyett a hazai bankszektor vált a legjelentősebb tulajdonosi szektorrá A hazai bankrendszer hozzájárult a lejáró devizaadósság forintból történő refinanszírozásához ezzel csökkentve a külső sérülékenységet 19

23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 218 A HITELINTÉZETEK KÜLSŐ ADÓSSÁGA 218 VÉGÉRE A 14 Mrd Ft Mrd Ft 14 VÁLSÁG ELŐTTI SZINT FELÉRE CSÖKKENT 12 12 1 1 Bevezetésre került a DEM 8 8 mutató ami a bankok deviza 6 4 2 6 4 2 eszközei és forrásai közötti denominációs eltérést kezeli A bankrendszer külső adóssága a 28-as magas 13 ezer milliárdos szintről 218 Rövid külföldi adósság Hosszú külföldi adósság év végére 5 milliárdra csökkent A HITELINTÉZETEK KÜLSŐ ADÓSSÁGA 2

2 1 8 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2 21 211 212 213 214 215 216 217 218 21 Mrd Ft % Jelzáloglevél-állomány Egyeztetések az új előírás kapcsán Jelzáloglevél/jelzáloghitel (jobb skála) A HAZAI JELZÁLOGLEVÉL-ÁLLOMÁNY ÉS JELZÁLOGLEVÉL/ JELZÁLOGHITEL ARÁNY ALAKULÁSA JMM hatályba lépése 4 36 32 28 24 2 16 12 8 4 JELZÁLOGLEVÉL FINANSZÍROZÁS A STABIL HOSSZÚ FORRÁSOK ELŐSEGÍTÉSÉRE 217 áprilisában bevezetésre került a JMM mutató, ami a forint lejárati eltérés mérséklését és a hazai jelzáloglevél-piac fejlesztését célozta meg Jelentősen nőtt a jelzáloglevél állomány, továbbra is a bankok a legjelentősebb befektetők

22 ORVOSSÁG VAGY MÉREG?

A FOKOZATOS BEVEZETÉS MELLETT ELŐÍRT TŐKEPUFFEREK NEM GÁTOLJÁK AZ ÉLÉNKÜLŐ HITELEZÉS KIBONTAKOZÁSÁT % % 2,5 2,5 HU 2, 2, 1,5 1,5 1, 1,,5,5, NO IS SE LV EE FI LT HR NL BE MT DE FR RO AT SK HU LU ES PL BG PT IT CY IE GR SI CZ DK UK LI, 218-as pufferráták Végleges pufferráták 23 Az O-SII pufferráták 218-ban hatályos és végleges értékei az EU-ban A hazai nyolc rendszerszinten jelentős intézmény számára előírt pufferek elvárása a piac felé is pozitív jelzést küld, alátámasztva e bankok erős tőkehelyzetének biztosítottságát Megjegyzés Észtországban és Lengyelországban a ráták intervallumában való eltérést a rátafelülvizsgálat magyarázza, nem phasing-in időszak.

PUFFEREKKEL EGYÜTT NEM 18% 16% 14% 14,78% 15,47% 14,14% 14,87% 15,78% 15,42% KIUGRÓK A MAGYAR TŐKEKÖVETELMÉNY ELŐÍRÁSOK 12% 1% 8% 6% 4% A SREP ráták átlagosan magasabbak, mint a környező országokban. A célzott makro-pufferek hozzáadása után viszont az országok közti különbségek lecsökkennek. A környező országokban 2-3% körüli SRB és O-SII puffereket írnak elő a felügyeletek. 2% % 24 P1 tőkekövetelmény Pufferek + SREP ÁTLAGOS TŐKEKÖVETELMÉNY ÉS PUFFERSZINTEK, 219 (Ország szinten, a Magyarországon is jelen lévő nemzetközi csoportokba tartozó bankok rátáinak számtani átlaga) A pénzügyi stabilitás biztosítása mellett nem okoz versenyhátrányt a tőkekövetelmény Magyarországon a régió országaihoz képest

25 DIGITALIZÁCIÓ

26 ZÖLD PROGRAM - ETIKUSSÁG

27 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!