CIB KOKTÉL 1 ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Főforgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt. 2009 (Az Éves jelentés egyben a 2000. évi C. a számvitelről szóló törvény szerint készítendő üzleti jelentésnek is megfelel.) 1/13
1. Alapadatok 1.1. A CIB Koktél 1 Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: CIB Koktél 1 Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: Besorolása: 1.2. Az alapkezelő 1.3. A forgalmazó az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata kötvénytúlsúlyos vegyes alap CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.4. A letétkezelő ERSTE Bank Befektetési Zrt. Székhelye: H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. 1.5. Forgalmazási helyek CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere Székhelye: H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. 1.6. A könyvvizsgáló Székhelye: Szilágyi Judit (Kamarai tagsági szám: MKVK-001368) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1121 Budapest, Tállya utca 28/A/4. 2/13
2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) 2009.01.05 2009.10.20 Saját tőke 855,593,299 333,856,151 Egy jegyre jutó NEÉ 1.0511 1.0972 Darabszám 813,996,858 304,290,822 Adóhitelkorrekciós tényező 1 1 I. Kötelezettségek 1,396,092 131,028 I/1. Hitelállomány (összes) 0 0 I/2. Költségek (összes) 1,396,092 131,028 Alapkezeloi díj 542,058 111,512 Felügyeleti díj 66,285 4,646 Könyvvizsgálói díj 450,066 0 Letétkezeloi díj 212,111 14,870 I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) 0 0 II. Eszközök 856,989,391 333,987,179 II/1. Folyószámla, készpénz (összes) 138,154,996 333,392,439 II/2. Egyéb követelés (összes) 185,664 594,740 II/3. Lekötött bankbetétek 0 0 II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) 0 0 II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) 0 0 II/4. Értékpapírok 718,648,731 0 II/4.1. Állampapírok (összes) 0 0 II/4.1.1. Kötvények (összes) 0 0 II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) 0 0 II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) 0 0 II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) 0 0 II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. 0 0 II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/4.2.2. Külföldi kötvények (összes) 0 0 II/4.2.3. Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.3. Részvények 0 0 II/4.3.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) 0 0 II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) 0 0 II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.5. Befektetési jegyek (összes) 718,648,731 0 II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) 718,648,731 0 II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) 0 0 II/5. Származékos ügyletek 0 0 II/5.1. Határidos 0 0 II/5.1.1. Futures (összes) 0 0 II/5.1.2. Forward (összes) 0 0 II/5.2. Opciós 0 0 II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) 0 0 II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) 0 0 Eszközök összesen: 856,989,391 333,987,179 3/13
3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték Tájékoztatási időszak elején (2009. január 5.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2009. október 20.) 813,996,858 304,290,822 4,709,446 514,415,482 855,593,299 HUF 333,856,151 HUF 1.0511 1.0972 3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2009/01/05 855,593,299 HUF 1.0511 2009/01/30 789,806,732 HUF 1.0434 2009/02/27 641,550,220 HUF 1.0243 2009/03/31 603,069,910 HUF 1.0282 2009/04/30 572,629,654 HUF 1.0533 2009/05/29 428,062,600 HUF 1.0604 2009/06/30 418,894,489 HUF 1.0680 2009/07/31 380,319,295 HUF 1.0777 2009/08/31 355,018,378 HUF 1.0859 2009/09/30 343,520,384 HUF 1.0942 2009/10/16 333,890,397 HUF 1.0973 2009/10/19 333,797,218 HUF 1.0970 2009/10/20 333,856,151 HUF 1.0972 4/13
4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A 2009. első 3 negyedéve kedvezőtlen piaci körülmények között telt mind az alapkezelési, mind a vagyonkezelési tevékenységet illetően, ennek köszönhetően az Alapkezelő által befektetési alapokban kezelt vagyon számottevően növekedni nem tudott, így az a 2009. január 1-én meglévő 143,8 milliárd HUF-ról, 2009. szeptember 30-ára 141.9 milliárd HUF-ra csökkent. Az Alapkezelőnél megfigyelt trendhez hasonlóan alakult a teljes magyarországi befektetési alap-piacon kezelt vagyon is. A BAMOSZ adatai szerint, a második negyedév a tőkepiacok nagy visszakorrekcióját hozta, mind a 2008-as év részvénypiaci mélyrepülése, mind a hazai kötvénypiacok első negyedéves zuhanása után. A hazai részvények BUX indexe a 2008-ban elért -53 % után az első félévben több mint 25 %-ot, míg a negyedévben több mint 38 %-ot emelkedett, de a negyedévben a globális részvénypiacok teljesítményét mutató MSCI WF index is közel 20 %-ot emelkedett a 2008-as -42 % után, igaz év eleje óta kevesebb, mint 5 %-ot. A hazai kötvénypiacon a MAX index 9,4 %-os első negyedéves zuhanását követően a negyedévben 13 %-kal emelkedett, bár év eleje óta így is mindössze 2,4 %-ot erősödött. Ugyanakkor az első negyedéves forintgyengülést a második negyedévben jelentős forinterősödés követte, így például az MSCI WF index esetében a dollárban mért jelentős negyedéves emelkedés forintban eltűnt, igaz, év eleje óta a forint összességében gyengült, azaz a nemzetközi diverzifikáció így is pozitív eredményt hozott (az MSCI WF index forintban mért teljesítménye közel 8 % volt). Ennek megfelelően mind az alapok, mind a vagyonkezelt portfoliók hozamai összességében pozitívak voltak, és a negyedévben kimondottan magasak. A tőkekivonás üteme az alapokból tovább lassult az előző negyedévekhez képest, és a kezelt vagyon is csak kis mértékben csökkent. 2009. második negyedévében az alapok összvagyona 1 %-kal, az első félévben 2,4 %-kal csökkent, a negyedév végén 2 465 milliárd forintot tett ki. A duplikáció nélkül számított nettó vagyon az alapok esetében 2 369 milliárd forint volt június végén (ez 0,6 %-kal alacsonyabb a negyedév eleji, és 1,2 %-kal az év eleji értéknél). A leggyorsabb növekedést a zártkörű alapok produkálták: a negyedévben a származtatott alap (52 %), a félévben a zártkörű egyéb alap (ez több mint hetvenszeresére nőtt), a nyilvános alapok közül pedig a tiszta részvény alapok bővültek a leggyorsabban (átsorolások hatását kiszűrve a negyedévben 11 %-kal, a félévben 16 %-kal). A legtöbb friss tőkét a negyedévben a pénzpiaci alapok, a félév során a zártkörű értékpapíralapok és a likviditási alapok vonzották, míg a legnagyobb tőkekivonás az ingatlan- és a garantált alapokból volt. A negyedévben és a félév során is a részvényalapok hozama volt a legmagasabb. A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon a negyedév végén 3 994 milliárd forint, alapokkal együtt 6459 milliárd. A duplikáció nélküli nettó vagyon a kezelt vagyon esetében 3 500 milliárd forint, a vagyonkezelt vagyon és az alapok együttes vagyona esetében 5 868 milliárd. A negyedévben 12 %-kal nőtt a kezelt vagyon (alapok nélkül), leggyorsabban a pénztári vagyonok nőttek 14,7 %-kal. A duplikáció nélkül számolt kezelt vagyon (alapok nélkül) 13,2 %-kal nőtt. A kezelt vagyon 57 %-a pénztári vagyon, 35 %-a biztosítói, 7 %-a egyéb tulajdonosok vagyona. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alap termékek köre az év elején 33 befektetési alapból tevődött össze, melyek száma a záró éves jelentés készítésének időpontjában 30 befektetési alapra változott, annak köszönhetően, hogy a CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap és a CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap 2009. január 5-én, valamint a CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap 2009. július 31-én megszűntek. Az alapok a 1,5 éves futamidejük alatt a kibocsátási tájékoztatójában meghatározott kifizetési szabályok szerint a lejáratkor a CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap esetében a teljes futamidőre vetített, bruttó 1.1841%-os (amely 0,77% éves hozamnak felel meg), a CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap esetében a teljes futamidőre vetített, bruttó 1.5776%-os (amely 1,04% éves hozamnak felel meg) hozamot fizetettek ki. A CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap befektetési jegyeinek tőkevédett értékén (0,01,- USD) túl az alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 9,41%-os teljes futamidőre vetített (2,92% éves hozam), dollárban számított hozamot ért el, annak köszönhetően, hogy az Alapkezelő a futamidő első 1,5 évének végén érvényesítette az alap portfóliójában található opcióval megvásárolt vételi jogot. A CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap futamidejének második 1,5 évében az alap portfóliójába újra megvásárolt opció 0% hozamot ért el. A CIB Bank Zrt. Retail üzletágával harmonizált termékfejlesztés elsősorban a befektetési alapokban kezelt vagyon megtartásában tölt be fontos szerepet. A 2008. évi beszámoló elfogadását követő időszakban nem történt olyan lényeges esemény, illetve folyamat, amely az Alapkezelő vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét jelentősen befolyásolná. Kállai Zoltán, igazgatósági tag 2009. március 20-án leköszönt az Alapkezelő igazgatóságában viselt tagi tisztségéről. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 6/2009. (VI. 11.) számú közgyűlési határozat alapján 2009. június 11-től 2010. március 31-ig tartó határozott időtartamra Alain Dory urat, a CIB Bank Zrt. Piaci és működési kockázatkezelés terület vezetőjét Alapkezelő igazgatósági tagjává választotta. Pártl Zoltán a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfoliókezelés és befektetési eszközök kereskedésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó személyi előírások alapján bejelentett személy munkaviszonya az Alapkezelőnél közös megegyezéssel 2009. július 14-i hatállyal megszűnt. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 7/2009. (VII. 27.) számú közgyűlési határozat alapján 2009. július 27-ei hatállyal elfogadta Dr. Cseh György lemondását vezérigazgatói tisztségéről és igazgatósági tagságáról. Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 9/2009. (IX. 01.) számú közgyűlési határozat alapján 2009. szeptember 1- től az Alapkezelő Igazgatósági tagjai közül az Alapkezelő Vezérigazgatójává Komm Tibort nevezte ki. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfóliókezeléssel, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésével kapcsolatos tevékenység ellátására vonatkozó személyi előírások alapján 2009. szeptember 15-től Hajdú Egon került bejelentésre. 5/13
5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap célja a stabil, kiszámítható, kockázatkerülő befektetés, az általa nyújtott biztonság mellé tervezhető hozam párosul. Az alap a legnépszerűbb CIB befektetési alapok hozamát egyben teszi elérhetővé, sokoldalú, széles spektrumú befektetés a pénz-, értékpapír-, ingatlanpiac legfontosabb területeit reprezentálja. Hatékony megtakarítási forma, mely jól illeszkedik a hozamelvárás és kockázatvállalási hajlandóság biztonságos szintjéhez. Az alap befektetői egyetlen tranzakcióval egyszerre több befektetési alapot is meg tudnak vásárolni, mert a CIB Koktél Alapcsalád tagjai a klasszikus befektetési területek mindegyikére kitekintve, más alapok jegyeit vásárolják meg. Ezáltal képesek a legkülönbözőbb pénz- és tőkepiaci eszközosztályokat ötvözni, és azok hozamát a befektetők számára elérhetővé tenni. Magyar kötvény- és pénzpiac A globális kockázatvállalási kedv az elmúlt hónapokban sokat javult, ami a magyar kötvény- és pénzpiacon is éreztette hatását. Alacsonyabb állampapírpiaci és bankközi hozamok alakultak ki, a forint ingadozása csökkent, és erősebb szinten stabilizálódott, valamint az ország kockázati felára a Lehman-csőd előtti szintre csökkent. Ennek ellenére a nemzetközi befektetői környezet még mindig törékeny. Jelenleg ugyan lekerült a napirendről Kelet- és Közép-Európa kockázatossága, de továbbra is ez az országcsoport számít a leggyengébb láncszemnek a feltörekvői piaci régiók között. Magyarország egyensúlyi mutatói látványosan javulnak, ennek azonban komoly reálgazdasági ára van. A gazdaságpolitika prociklikusan (a ciklust felerősítve) pont akkor szorít meg, amikor a globális környezet miatt amúgy is visszaesne a gazdaság. Mivel a korábbi években minden tartalékot felélt az ország, és erősen eladósodott, most nincs lehetőség a recesszió enyhítésére, vagyis anticiklikus beavatkozásra. Az egyik mutató, amelyen a gazdaság visszaesését nyomon követhetjük a GDP. A részletes 2009. második negyedéves GDP adat 7,5%-os éves zuhanást mutat, és a szezonális hatásokkal kiigazított mutató 2%-os negyedéves esést jelez. Ez sorozatban az ötödik negyedév, hogy a GDP negyedéves bázison esik. Valamivel frissebb adatok állnak rendelkezésre az ipari teljesítményről, amely szerint 19,9%-kal alacsonyabb a termelés augusztusban, mint egy évvel korábban. Mivel az előrejelző indikátorok (hangulati mutatók, részvény index) az elmúlt hónapokban már javulást mutatnak, ezért valószínűleg a gazdaság teljesítménye valahol itt éri el a mélypontját. A gyenge teljesítmény azonban a következő negyedévekben is folytatódhat, hiszen a belföldi keresletet a megszorítások alacsonyan tartják, Európa gazdaságai pedig csak nagyon lassan növelik importjukat országunkból. 2009-ben a magyar GDP 6-7%-kal zsugorodhat. A nagyon lanyha belső keresletnek és a meredeken visszaeső importnak köszönhető az a látványos javulás, amelyet a külső egyensúlyi mutatóban, a folyó fizetési mérlegben láthatunk. A folyó fizetési mérleg 475,5 milliárd eurós többletet mutat a második negyedévben, amire 1995 óta nem volt példa. Az erőteljes javulást egyrészt a kereskedelmi mérleg 1814,7 millió euró többlete, másrészt az EU-transzferek eredményszemléletű el-számolására való áttérés magyarázza. Így hazánk nettó nemzetközi megtakarítási pozíciója történelmileg magas szinten áll. Bár ezek a számok biztatóak, a külföldi közvetlen befektetések egyenlege 871,6 milliós negatívumot mutat, ami a valaha mért legrosszabb érték. Összességében a folyó fizetési mérleg változása kedvező abból a szempontból, hogy kevesebb külső finanszírozásra van szüksége az országnak, másrészről ez a gazdaság elkeserítően rossz teljesítményét is mutatja. A folyó fizetési mérleg az elkövetkezendő negyedévekben tovább javulhat, és a GDP 2%-a körül alakulhat a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben. A fogyasztói árak az elmúlt hónapokban rendre a piaci várakozásoknál jobban alakulnak. Az adóemelések hatása nem, vagy csak alig érződik az árakban. Valószínűleg a gyenge kereslet miatt a kereskedők nem tudják továbbhárítani a megnövekedett adóterhet. Augusztusban például az 5,8%-os várakozással szemben a KSH szerint csak 5%-kal magasabbak az árak az egy évvel ezelőtti szinthez képest, és az előző hónaphoz viszonyítva 0,3%-os az árcsökkenés. A szezonálisan kiigazított maginfláció pedig csupán 5,1%. Az MNB legfrissebb inflációs prognózisa a kedvezőbb adatok ellenére nem változott számottevően májushoz képest, és eszerint 2009-re 4,5%-os, 2010-re 4,1%-os éves átlagos inflációt várnak. Az IMF befejezte a harmadik magyarországi revíziót, és jóváhagyta a hitelkeret további lehívását. Ugyanakkor a kormánnyal egyetértésben csökkentették az összeget az eredetileg esedékes 1,5 milliárd euróról 55 millió euróra. A 2009. szeptemberében lehívható összeg csökkentése azt mutatja, hogy az Államadósság Kezelő Központnak nem lesz finanszírozási problémája az év hátralevő részében. A fennmaradó hitelkeretet négy egyenlő részre osztották: a 725 millió SDR-t, amely körülbelül 800 millió euró, negyedévente lehet lehívni a korábbi 2010. márciusi határidő helyett, 2010. október 5-ig. A hosszabbítás elsősorban azt a cél szolgálja, hogy lefedje a választást és az új kormány felállásának az időszakát. A hitelkeret meghosszabbítása biztosítékot jelent a fegyelmezett költségvetési politikára, lehívási időtartamának meghosszabbítása kitolja a szigorú ellenőrzést, és segítheti a zökkenőmentesebb kormányváltást. A kedvező piaci hangulatot kihasználva az MNB előbb 100, majd kétszer 50 bázisponttal 7,5%-ra csökkentette irányadó kamatát, amelyet a kötvény- és pénzpiac is követett. A referenciahozamok minden futamidőn jelentősen csökkentek. A MAX index a harmadik negyedévben egymás után másodszor 10% feletti nominális hozamot mutatott fel, és az index 2009-es teljesítménye közel 13%-os. A magyar kötvények más eszközosztályokkal összehasonlítva is jó teljesítménnyel büszkélkedhetnek. 6/13
6. Az Alapok hozamadatai Az egyes alapokra vonatkozó hozamok CIB Konvergencia Kötvény Alap CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja CIB Profitmix 4 Alap CIB Euró Profitmix Alap Beolvadás határnap 2009/10/22 2009/10/16 2009/10/20 2009/10/20 2009/10/20 2009/10/22 2009/10/21 Beolvadás határnapjáig elért évesített hozamok 1 év 12.21% 47.87% 7.42% 14.78% 18.07% 8.95% 2.56% 2 év 3.02% 2.82% 2.00% 5.74% 5.77% 0.49% 3 év 4.41% 1.68% 4 év 4.29% 5 év 5.31% Indulástól számított évesített hozam 5.59% 47.62% 3.53% 0.83% 1.80% 4.86% 2.26% Naptári évre számított évesített hozamok 2008 3.62% 0.95% 14.32% 25.46% 5.75% 1.29% 2007 5.53% 3.76% 2006 5.19% 2005 7.43% 2004 Az egyes alapok referencia indexeire vonatkozó hozamok Referencia index 75%RMAX+25% 90%MSCIWF+10 CMAX index %ZMAX index Beolvadás határnapjáig elért évesített hozamok 1 év 16.73% 13.31% 5 év 8.67% Indulástól számított évesített hozam 8.88% 8.44% Naptári évre számított évesített hozamok 2008 7.14% 2007 7.36% 2006 6.65% 2005 8.41% 2004 Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az alapok egyszeres tőkeáttételt alkalmaznak. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken. 7/13
7. Az Alap további adatai a befektetésekből származó bevételek egyéb bevételek az Alapkezelőnek fizetett díjak a Letétkezelőnek fizetett díjak egyéb díjak és adók a kifizetett és újra befektetett bevételek a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés más, az eszközök értékét befolyásoló változások az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok az Alap származtatott ügyleteire vonatozó adatok 58,412,153 HUF 1 HUF 2,479,205 HUF 330,567 HUF 1,542,986 HUF 0 HUF 0 HUF 0 HUF Az Alap overnight BUBOR +60 bp kamattal vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot az Alap nem végzett határidős ügyletet származtatott ügylet megnevezése 2009/01/05-2009/01/30-2009/02/27-2009/03/31-2009/04/30-2009/05/29-2009/06/30-2009/07/31-2009/08/31-2009/09/30-2009/10/20 - származtatott ügylet értéke 2009/01/05-2009/01/30-2009/02/27-2009/03/31-2009/04/30-2009/05/29-2009/06/30-2009/07/31-2009/08/31-2009/09/30-2009/10/20 - az Alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke 333,856,151 HUF az Alapnak az utolsó három év végére vonatkozóan az egy jegyre jutó nettó eszközértéke 2006.12.31-2007.12.28 1.0403 2008.12.31 1.0503 az Alapra terhelt tényleges alapkezelői díj legnagyobb aránya befektetési jegyekbe fektetett tőke után 0.60% egyéb eszközökbe fektetett tőke után 0.60% 8/13
8. Az Alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege 9/13
9. Az Alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés 10/13
11/13
10. Az Alapok beolvadása Alapok beolvadása A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete EN-III/ÉA-151/2009., EN-III/ÉA-152/2009., EN-III/ÉA-153/2009., EN-III/ÉA- 154/2009., EN-III/ÉA-157/2009. EN-III/ÉA-156/2009. és EN-III/ÉA-155/2009. sz., 2009. szeptember 18-án kelt határozataival engedélyezte:a CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja, CIB Koktél 1 Alapok Alapja, CIB Koktél 2 Alapok Alapja, CIB Koktél 3 Alapok Alapja, CIB Euró Profitmix Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Profitmix 4 Alap, mint beolvadó befektetési alapoknak a CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja, CIB Hozamgarantált Betét Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, mint jogutód befektetési alapokba történő beolvadását. A beolvadás határnapok az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Beolvadó alapok Jogutód alapok Beolvadás határnapja CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 2009/10/19 CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Hozamgarantált Betét Alap 2009/10/20 CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Hozamgarantált Betét Alap 2009/10/20 CIB Koktél 3 Alapok Alapja CIB Hozamgarantált Betét Alap 2009/10/20 CIB Euró Profitmix Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap 2009/10/21 CIB Konvergencia Kötvény Alap CIB Hozamgarantált Betét Alap 2009/10/22 CIB Profitmix 4 Alap CIB Hozamgarantált Betét Alap 2009/10/22 A beolvadás részeként, a jogutód alapokkal egyező befektetési politika és portfólió-összetétel kialakítása érdekében megváltozott: A CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja esetében az alap befektetési politikája, és a bechmarkként használt referenciahozam index. A CIB Koktél 1 Alapok Alapja, CIB Koktél 2 Alapok Alapja, CIB Koktél 3 Alapok Alapja, CIB Konvergencia Kötvény Alap esetében az alapok befektetési politikája, várható hozama, kockázata, a cél-, ill. lehetséges befektetési területek bemutatása, a portfolió lehetséges elemei, az egyes befektetési eszközök minimális, tervezett, maximális aránya. A CIB Koktél 1 Alapok Alapja, a CIB Koktél 2 Alapok Alapja és a CIB Koktél 3 Alapok Alapja saját tőkéjének 25%- át esetlegesen meghaladó mértékű befektetési alapok befektetési politikája, és az ezen alapokat terhelő költségek bemutatása. A beolvadás indoka, hogy a beolvadás egyaránt szolgálja a beolvadó és a jogutód alapok Befektetőinek érdekét: A CIB Koktél 1 Alapok Alapja, CIB Koktél 2 Alapok Alapja, CIB Koktél 3 Alapok Alapja, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Profitmix 4 Alap és CIB Euró Profitmix Alap beolvadása esetében egy kockázatmentes hozamtermelést biztosító CIB Hozamgarantált Betét Alapba illetve CIB Euró Pénzpiaci Alapba történő befektetésre nyílik lehetőség. A CIB Bankszektor Részvény Alapok Alapja beolvadása esetében egy azonos várható hozam - kockázatvállalási hajlandóság profillal rendelkező, de lényegesen magasabb fokú iparági diverzifikációs lehetőséget nyújtó CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja jelent a Befektetők számára további hozamszerzési lehetőséget. A CIB Euró Profitmix Alap és CIB Profitmix 4 Alap befektetési jegyei a Befektetők számára a CIB Bank Zrt. országos fiókhálózatán túlmenően elektronikus csatornákon keresztüli elérési, forgalmazási lehetőséget is jelent. A CIB Euró Profitmix Alap valamint a CIB Konvergencia Kötvény Alap kibocsátásakor jegyzett illetve a 2006. augusztus 31-től érvényes új adójogszabályok hatályba lépése előtt megvásárolt befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség után a 20%-os mértékű kamatadót még nem kell megfizetni. A beolvadás az adómentes befektetési lehetőség további megtartásának előnyével jár. A beolvadás Befektetők számára költségmentesen, ügyfélbarát módon, automatikusan kerül végrehajtásra. A jogutód alapok további működtetése, vagyonkezelése még hatékonyabban, magasabb méretgazdaságossági érték mellett valósítható meg. 12/13
Az egységes szerkezetbe foglalt beolvadási tájékoztató 1.5 pontja szerinti átváltási árfolyam az alábbiak szerint került meghatározásra: 13/13