CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA. Féléves jelentés június 30. CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.

Átírás

1 CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt június 30. 1/8

2 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: CIB Ingatlan Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: Besorolása: 1.2. Az alapkezelő 1.3. A forgalmazó az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata alapok alapja CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Székhelye: 1.4. A letétkezelő Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Forgalmazási helyek CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Székhelye: Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út A könyvvizsgáló Székhelye: Szilágyi Judit (Kamarai tagsági szám: MKVK ) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1121 Budapest, Tállya utca 28/A/4 2/8

3 2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke 36,327,209,635 32,085,923,912 Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám 25,530,787,015 21,863,392,373 Adóhitelkorrekciós tényező 1 1 I. Kötelezettségek 28,688,960 29,083,092 I/1. Hitelállomány (összes) 0 0 I/2. Költségek (összes) 28,630,160 29,083,092 Alapkezeloi díj 16,892,763 19,149,047 Felügyeleti díj 2,493,818 2,061,498 Könyvvizsgálói díj 410, ,150 Letétkezeloi díj 8,833,342 7,421,397 I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) 58,800 0 II. Eszközök 36,355,898,595 32,115,007,004 II/1. Folyószámla, készpénz (összes) 476,302,365-3,000,825 II/2. Egyéb követelés (összes) 651,687 0 II/3. Lekötött bankbetétek 0 0 II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) 0 0 II/ hónapnál hosszabb lekötésu (összes) 0 0 II/4. Értékpapírok 35,878,944,543 32,118,007,829 II/4.1. Állampapírok (összes) 0 3,350,773,736 II/ Kötvények (összes) 0 0 II/ Kincstárjegyek (összes) 0 3,350,773,736 II/ Egyéb jegybankképes ép. (összes) 0 0 II/ Külföldi állampapírok (összes) 0 0 II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Külföldi kötvények (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.3. Részvények 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Külföldi részvények (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.5. Befektetési jegyek (összes) 35,878,944,543 28,767,234,093 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) 0 0 II/5. Származékos ügyletek 0 0 II/5.1. Határidos 0 0 II/ Futures (összes) 0 0 II/ Forward (összes) 0 0 II/5.2. Opciós 0 0 II/ Tozsdei opciós (összes) 0 0 II/ OTC ill. OTC típusú (összes) 0 0 Eszközök összesen: 36,355,898,595 32,115,007,004 3/8

4 3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2008. január 3.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2008. június 30.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 25,530,787,015 21,863,392,373 7,560,586,582 11,227,981,224 36,327,209,635 HUF 32,085,923,912 HUF A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az Alap saját tőkéje az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2008/01/03 36,327,209,635 HUF /01/31 35,825,287,729 HUF /02/29 35,958,930,169 HUF /03/31 34,992,169,573 HUF /04/30 33,484,567,612 HUF /05/30 32,408,272,639 HUF /06/30 32,085,923,912 HUF Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások január 1-jén egyesültek a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. anyabankjai, a második legnagyobb olasz hitelintézet, a Banca Intesa, valamint az egyik legtekintélyesebb itáliai bank, a SANPAOLO IMI. Az anyaintézmények példáját követve, január 1-jével a CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. is egyesíti erejét, és - az elődök legjobb tudását, hagyományait ötvözve - CIB Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. A CIB Bank Zrt. és az Inter-Európa Bank Nyrt. egyesülését követően a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. és az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. egyesülése is megtörtént, amelyet a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság május 31-ei hatállyal bejegyzett. Nagy Zoltán a beolvadó IE Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az Alapkezelő igazgatóságának tagjává május 31-étől kinevezésre került. Madácsi Zsolt, a tőkepiacról szóló évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfoliókezelés és befektetési eszközök kereskedésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó személyi előírások alapján bejelentett személy, munkaviszonya az Alapkezelőnél, közös megegyezéssel április 25-i hatállyal megszűnt, valamint Madácsi Zsolt április 25. napjával leköszönt az Alapkezelő Igazgatóságában viselt tagi tisztségéről is. Pártl Zoltán, tőkepiacról szóló évi CXX. tv (Tpt.) 11. számú mellékletének 2. pontja alapján a portfoliókezelés és befektetési eszközök kereskedésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó személyi előírások alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé bejelentésre került. 4/8

5 5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az ingatlan alapok hazai piacának alakulása Az ingatlanalapok száma a negyedévben egy új BAMOSZ-tag által hozott alappal nőtt. A 26 alap vagyona a negyedévben 2,8 %-kal csökkent, a negyedév végén 570 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust 20 ingatlanalap vagy ingatlan alapok alapja tartozik ide, és az ingatlanalapok kezelt vagyonának 97 %-a ilyen típusú alapokban található. Az ingatlanalapokon belül meg kell különböztetni az ingatlan alapok alapja konstrukciót. Ez sok esetben az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezethet, hiszen a hazai ingatlan alapokba fektető alap ingatlanalapnak minősül, így egy forint egy ilyen típusú alapban, ha az utána egy hazai ingatlanalapba kerül befektetésre, kétszer számítódik az alapok összvagyonába. A negyedév végén az ingatlanalapok vagyonának 21 %-a volt valamilyen alapok alapja konstrukcióban. A hazai ingatlan alapok alapjai száma a negyedév végén 8, az alapok vagyona 101 milliárd forint volt. A hazai ingatlan alapok alapjainak vagyona a negyedévben az ingatlanalapok átlagának közel kétszeresével csökkent, az 5,4 %-os csökkenés oka az alapokból kivont közel 7,4 milliárd forint tőke, míg a hozamok 1,7 milliárd forinttal növelték a vagyont. Az év eleje óta több mint 9 milliárd forint tőkét vontak ki az alapokból, míg az alapok hozama 3,2 milliárd forinttal növelte az alapok vagyonát, így az előző év égéhez képest 5,7 %-kal csökkent az alapok vagyona. Még nagyobb volt a visszaesés a 2 európai ingatlan alapok alapja esetében a félévben, ezek vagyona a negyedévben 4 %-kal, a félév során 10,6 %-kal csökkent. A tőkekivonás az alapokból a negyedévben félmilliárd forint, az első hat hónap alatt összesen több mint 2 milliárd forint volt, míg az alapok hozama a forint jelentős erősödése miatt a negyedévben 240 millió forinttal csökkentette, míg az év eleje óta 200 millió forinttal növelte a befektetők vagyonát. Az építés alatt álló ingatlanok aránya szerint két alcsoportot különböztetünk meg az ingatlanalapok esetében, ezek közül a nagyobbik kategória az ingatlanforgalmazó alapoké, ide tartozik az ingatlan alapok alapjai mellett az új alappal együtt összesen 14 ingatlanalap, és a negyedév végén az ingatlanalapok vagyonának 99 %-a. Az alapok alapjai nélkül számított csökkenés az ingatlanforgalmazó alapoknál a negyedévben 2,1 % volt, az előző év végéhez képest pedig 0,3 %. Három hónap alatt közel 28 milliárd forintot vontak ki az alapokból, az új BAMOSZ-tag alapja miatt mintegy 10 milliárddal, a hozamok hatására pedig 8 milliárd forinttal nőtt a vagyon a negyedévben. Az első félévben összesen több mint 30 milliárd forintot vontak ki az alapokból, míg az alapok teljesítménye 14,5 milliárd forinttal növelte a vagyont. Az alapok alapjaival együtt a negyedév során az ingatlanforgalmazó alapok vagyona 2,7 %-kal csökkent, az év első hat hónapjában pedig 1,6 %-kal. Az ingatlanfejlesztő alapok száma nem változott, a 2 alap vagyona a negyedévben 2,9 %-kal csökkent, a félév során összesen 1,9 %-kal nőtt és a félév végén 6,6 milliárd forintot tett ki. Az alapokba friss tőke nem érkezett, a mintegy 200 millió forintos negyedéves csökkenés, illetve 120 millió forintos féléves növekmény a piaci teljesítményeknek tudható be. Az ingatlanalapok közt a hazai ingatlanalapok a meghatározók, a 26 alapból 24 hazai, míg kettő európai ingatlanokba fektet, az előbbiekben az ingatlanalapok összvagyonának 97 %-át kezelik. A negyedévben a hazai alapok átlagosan valamivel magasabb hozamot mutattak, mint az európai alapok. Mind az európai ingatlanalapokból, mind a hazai alapokból tőkét vontak ki, bár a negyedévben az európai alapokat kisebb mértékben sújtotta a tőkekivonás. Az ingatlanalapok lassú növekedése az év elején folytatódott, márciusban viszont ismét csökkenésbe váltott, és a negyedév utolsó hónapjában a csökkenés csak az új BAMOSZ tag által hozott alap miatt állt meg. A hazai ingatlan alapok alapjai és az európai ingatlan alapok alapjai a negyedévben folyamatos csökkenést mutattak, míg az ingatlanfejlesztő és az ingatlanforgalmazó alapok júniusban már nőttek (bár ez utóbbiak csak az új BAMOSZ tag által hozott alap hatására). Nemzetközi ingatlanpiaci helyzet alakulása A világgazdaság ebben a pillanatban is érzékelhető problémái hozzávetőleg egy évvel ezelőtt kezdődtek, pontosan akkor, amikor az első egy milliárd dollárt elérő veszteségleírásről az HSBC beszámolt. A piacok néhány napra meginogtak, azonban 2007 nyarának első felében minden ment tovább a korábban megszokott módon, majd augusztusban a piaci szereplők többsége hirtelen ráébredt, hogy az amerikai ingatlanpiac nehézségei jóval nagyobbnak bizonyulhatnak, mint azt korábban vélték. Az újságokban egyre gyakrabban lehetett találkozni a már említett subprime kifejezéssel, illetve a subprime válság szóösszetétellel. Az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában a dotcom lufi kipukkadását követően tartósan és rendkívül alacsony szinten maradó alapkamat, illetve hitelkamatok, valamint a drámai mértékben felduzzadó ázsiai devizatartalékok következtében óriási globális likviditási többlet alakult ki. Ezen összegek egy része az ingatlanpiacon talált befektetési célpontot. A későbbi problémákat elősegítette a laza amerikai, illetve brit hatósági szabályozás, illetve az erőteljes bankpiaci verseny, amely eredményeképpen a lakosság egyre kedvezőbb feltételek mellett vehetett fel lakásvásárláshoz kapcsolódó jelzáloghitelt. A folyamat olyannyira előrehaladt, hogy egy házra a tulajdonosok akár több másodlagos hitelt is felvehettek, amely hitelek kamata, illetve törlesztő részlete az elsődleges hitelekénél jóval magasabb volt, azonban az alacsony kamatok világában a még mindig egy számjegyű kamatláb keveseket riasztott el a hitelfelvételtől. A lakásárak emelkedtek, azonban 2006 első félében a hitelek fedezeteként szolgáló ingatlan-árdrágulás először megtorpant, majd rövid időn belül meredek esésbe váltott. A fedezeti érték hónapról-hónapra csökkent, míg a háztartások hiteltörlesztésre fordított rendelkezésre álló jövedelme stagnált. Ezen lassú, akár több évet is igénybe vevő folyamatnál jóval rövidebb távú és gyorsabban érzékelhető hatása volt a közelmúlt új találmányaként aposztrófált értékpapírosításnak, aminek a következtében a bankok, illetve egyéb piaci szereplők körében olyan termékek váltak divatossá, mint CDO, az ABS, az MBS, illetve nem utolsó sorban a CDS. Ezen termékek fontos célja volt, hogy a bankokra nehezedő kockázatokat szétterítsék a piaci szereplők széles körében, aminek az eredményeképpen a kockázatok valódi tulajdonosait egyre kevésbé lehetett megtalálni. Persze ezen a pontos jogosan lehet feltenni azt a kérdést, hogy rendben van léteztek ezen termékek, de mégis mi közük is van a lakásárzuhanáshoz. Mindössze annyi, hogy egyre inkább terjedtek azon termékek, amelyek alapvetően a jelzálogpiacra 5/8

6 épültek... Az amerikai, illetve a brit ingatlanpiac összeomlása következtében elsődlegesen az amerikai, illetve az európai pénzintézetek két oldalról is nehéz helyzetbe kerültek. Egyrészt sújtotta/sújtja őket - ez az a pillanat, amikor a múltat szépen lassan jelenre cserélhetjük - elsősorban az ABS-eken, illetve a CDO-kon elszenvedett veszteség, illetve másik oldalról egyre inkább növekszik azon hitelfelvevők száma, akik egy-egy hónapban az aktuális törlesztőrészlettel késedelembe kerülnek. Utóbbi elsősorban az amerikai, valamint a brit pénzintézeteket érinti, azonban az előbbi probléma a kockázatok szétterítettsége folytán az európai bankszektort is drámai mértékben fojtogatja. Mindezek következtében a piaci szereplők a felmerülő nem kis problémákra válaszul a bankpapírok erőteljes eladásaival reagáltak, aminek az eredménye az lett, hogy az amerikai befektetési bankok, illetve a nyugat-európai szektortársak részvényei zuhanni kezdtek. Az első komolyabb eladói hullám 2007 augusztusában, majd a második októberben, illetve novemberben jelentkezett, amit 2008 első negyedévében minden addigit felülmúló árfolyamzuhanás követett. Az amerikai befektetési bankok egyike sem volt képes felülteljesíteni az S&P 500-at - még a hitelpiaci válság elől ügyesen elmenekülő Goldman Sachs részvényei sem -, míg a leírási hullámban szinte egyáltalán nem érintett közép-európai bankrészvények is érdemi eladói nyomás alá kerültek... 6/8

7 6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai 2008/06/30-tól visszaszámított az egyes alapokra vonatkozó hozamok nominális évesített indulástól számított naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év évesített nominális CIB Hozamgarantált Betét Alap 1.79% 3.50% 6.92% 6.81% 6.08% % % 5.44% CIB Pénzpiaci Alap 1.18% 2.25% 5.09% 5.96% 5.67% 7.09% 7.56% % 5.70% 6.37% 10.68% 6.46% IE Hunnia Pénzpiaci Alap 1.59% 3.00% 6.38% 6.61% 6.21% 7.44% 9.00% % 5.78% 6.81% 10.88% 6.46% CIB Euró Pénzpiaci Alap 0.91% 1.84% 3.59% 3.05% % % 1.70% IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap 0.88% 1.75% 3.47% 2.97% 2.44% % % 1.82% CIB Konvergencia Kötvény Alap % 5.35% 4.59% % % 5.19% 7.43% - - CIB Ingatlan Alapok Alapja % 6.78% 6.74% % % 6.61% 8.02% 11.76% - CIB Kincsem Kötvény Alap % 2.60% 1.29% 3.20% 8.49% % 4.57% 5.23% 12.53% -3.25% IE Hunnia Államkötvény Alap % 2.87% 1.13% 3.36% 10.35% % 3.69% 5.53% 11.30% -2.56% CIB Közép-európai Részvény Alap % 1.57% 8.42% 17.26% 7.90% % 18.24% 36.75% 37.86% 8.35% IE Hunnia Részvény Alap % -2.56% 1.94% 11.85% 5.61% % 11.49% 26.77% 33.40% 9.91% CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja % -5.73% 1.59% 5.13% -0.19% % 21.93% 7.47% 2.22% 15.06% IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap % -6.62% 0.36% 2.84% 0.99% % 13.57% 16.79% -0.18% 16.53% CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja % CIB Indexkövető Részvény Alap % -4.77% 0.86% % 3.42% 19.18% 38.88% - - CIB Nyersanyag Alapok Alapja % 20.02% % 24.85% CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja % % % CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap % 7.41% 5.86% % % 3.43% CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % -0.07% % % 0.25% CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % 14.99% % % CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap % % CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja % -2.27% % % CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % 1.72% % % CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap % 3.61% % % CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap % CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap % % CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap % CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap % CIB Koktél 1 Alapok Alapja % 2.56% % CIB Koktél 2 Alapok Alapja % % CIB Koktél 3 Alapok Alapja % % az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok referencia-index 2008/06/30-tól visszaszámított nominális indulástól számított naptári évre számított évesített hozamok 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év évesített nominális CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap 100%RMAX index 2.06% 3.38% 6.94% 8.42% 8.93% % 6.92% 7.62% 11.97% 7.54% IE Hunnia Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap CIB Konvergencia Kötvény Alap 75%RMAX+25%CMAX index % 7.90% 7.84% % 6.65% 8.41% 12.43% 4.83% CIB Ingatlan Alapok Alapja 100%BIX index % 9.19% 9.18% % 7.54% 9.10% 12.63% - CIB Kincsem Kötvény Alap 100%MAX index % 6.40% 10.45% % 6.96% 8.80% 13.49% 1.13% IE Hunnia Államkötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap 80%CETOP20+20%ZMAX index % 18.70% 4.43% % 19.26% 39.12% 33.75% 8.95% IE Hunnia Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 80%DJEX50+20%ZMax index % 6.21% -2.63% % 9.23% 22.81% 9.50% 12.71% IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja 90%MSCIEM+10%ZMAX % CIB Indexkövető Részvény Alap 100%BUX index % 21.22% 14.41% % 19.53% 41.56% 54.75% 22.61% CIB Nyersanyag Alapok Alapja 90%DBLCI+10%ZMAX % % % CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap CIB Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 3 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Profitmix 4 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja CIB Euró Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Euró Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dollár Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Alternatív Energia Tőkevédett Származtatott Alap CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap CIB Koktél 1 Alapok Alapja CIB Koktél 2 Alapok Alapja CIB Koktél 3 Alapok Alapja évesített 7/8

8 Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke a féléves jelentés készítésének időpontjában 20%. A augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. A féléves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. A féléves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a és a honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken. 7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot 8/8