CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP

Átírás

1 CIB KONVERGENCIA KÖTVÉNY ALAP Éves jelentés Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt /9

2 1. Alapadatok 1.1. A CIB Konvergencia Kötvény Alap Megnevezése: CIB Konvergencia Kötvény Alap (a továbbiakban: Alap) Az Alap típusa: nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott Az Alap fajtája: nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható Az Alap futamideje: az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata Besorolása: rövid kötvény alap 1.2. Az alapkezelő (a továbbiakban: Alapkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u A forgalmazó CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Equilor Befektetési Zrt. Székhelye: H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. Székhelye: H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. Székhelye: H-1075 Budapest, Madách I. út A letétkezelő CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Forgalmazási helyek CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai Székhelye: H-1027 Budapest, Medve u Equilor Befektetési Zrt. Székhelye: H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Concorde Értékpapír Zrt. Székhelye: H-1123 Budapest, Alkotás u. 50. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere Székhelye: H-1075 Budapest, Madách I. út A könyvvizsgáló Nagyné Zagyva Zsuzsanna (Kamarai tagsági szám: MKVK ) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. Székhelye: H-2030 Érd, Fenyőfa utca 77. 2/9

3 2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ 1,1269 1,1839 Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező 0 1 I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) 0 0 I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek 0 0 II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) 0 0 II/ hónapnál hosszabb lekötésu (összes) 0 0 II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/ Kötvények (összes) II/ Kincstárjegyek (összes) II/ Egyéb jegybankképes ép. (összes) 0 0 II/ Külföldi állampapírok (összes) 0 0 II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép II/ Tozsdére bevezetett (összes) II/ Külföldi kötvények (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.3. Részvények 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Külföldi részvények (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.5. Befektetési jegyek (összes) 0 0 II/ Tozsdére bevezetett (összes) 0 0 II/ Tozsdén kívüli (összes) 0 0 II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) 0 0 II/5. Származékos ügyletek 0 0 II/5.1. Határidos 0 0 II/ Futures (összes) 0 0 II/ Forward (összes) 0 0 II/5.2. Opciós 0 0 II/ Tozsdei opciós (összes) 0 0 II/ OTC ill. OTC típusú (összes) 0 0 Eszközök összesen: /9

4 3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2006. január 2.) Tájékoztatási időszakban Tájékoztatási időszak végén (2006. december 29.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma eladott befektetési jegyek darabszáma visszaváltott befektetési jegyek darabszáma a portfólió összesített nettó eszközértéke az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték HUF HUF 1,1269 1, A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban az egy jegyre az Alap saját tőkéje jutó nettó eszközérték HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1, HUF 1,1839 4/9

5 4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A 2006-os év rendkívül sikeresnek bizonyult mind az alapkezelési tevékenységet illetően, mind pedig a kezelésben lévő vagyon növelésének tekintetében. A nyugdíjpénztári vagyonkezelés teszi ki a legnagyobb részét a vagyonkezelési tevékenységünknek, 12 önkéntes nyugdíjpénztár, 3 magán-nyugdíjpénztár és 1 egészségpénztár több mint 67 milliárd forintját kezeljük és év elejétől a kezelt vagyont 15,6%-kal sikerült növelni. A vagyon- és portfoliókezelésben lévő vagyon az év végén az egy évvel korábbi 59,3 milliárd Ft-ról 83,9 milliárd Ft-ra nőtt. A által kezelt vagyon év végi 85 milliárd Ft-ról év végére közel 140 milliárd Ft-ra nőtt, amelyet 2006-ben 51%-os növekedéssel 211 milliárd Ft-ra sikerült növelnünk. A Társaság árbevétele a 2005-ös 834 millió Ft-hoz képest majdnem megduplázódott, így 2006-ban millió Ft-ra nőtt. A dinamikus növekedés abból adódott, hogy a befektetési alapokban kezelt átlagos vagyon és ennek megfelelően az alapkezelési díjbevétel is jelentősen nőtt a 2005-ös szinthez képest. A kimagasló árbevételnek köszönhetően a a üzleti évben 976 millió forintos mérleg-főösszeg mellett a 2005-es 392 millió Ft adózott eredményhez képest 109 %-kal több, 821 millió forint adózott eredményt ért el. A Társaság 2006-ban 9 új befektetési alapot indított CIB Alapok Tőkegarantált Származtatott Alapja, CIB Euró Profitmix Alap, CIB Dollár Profitmix Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, CIB Gótika Private Banking Alapok Alapja, CIB Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja, CIB Impresszió Private Banking Alapok Alapja, CIB Euró Reneszánsz Private Banking Alapok Alapja és CIB Zártkörű Értékpapír Alap elnevezéssel. A CIB Trendkövető Tőkegarantált Származtatott Alap október 24. és december 15. közötti jegyzési időszakát követően, az alap indulása január 3-án történt meg. Összefoglalóan elmondható, hogy a sikeres termékfejlesztési stratégia elsősorban a befektetési alapokban kezelt vagyon növekedésében játszott fontos szerepet. A CIB Bank Zrt. Lakossági Üzletágával elindított közös kampányaink és harmonizált termékfejlesztésünknek köszönhetően a kamatadó bevezetésekor tapasztalható forrásátrendeződést is jelentős sikerrel zártuk. A az időszak alatt jelentősen tudta növelni piaci részesedését. Elmondható, hogy a teljes befektetési alap piac kimagaslóan sikeres évet tudhatott maga mögött 2006-ban. A befektetési alapokban lévő teljes vagyon az év eleji 1867 milliárd forintról 35%-os növekedéssel 2540 milliárd forintra nőtt. Az alapok között az ingatlan alapok és a tőkegarantált alapok növekedése volt a legmagasabb, több mint 215, illetve 183 milliárd forinttal nőtt ezen alapok nettó eszközértéke. A teljes magyarországi befektetési alap-piac növekedését jelentősen meghaladó növekedéssel - az immár 20 befektetési alapból álló alapcsaládban található CIB befektetési alapokban lévő vagyon a év során 80,9 milliárd forintról 127,8 milliárd forintra nőtt. A több mint 57 %-os növekedés motorja Társaságunk esetében is a CIB Ingatlan Alapok Alapja és a kamatadó bevezetését megelőzően elindított Private Banking alapcsalád volt. A befektetési alapok vagyona alapján kalkulált piaci részesedésünk december 31-re 5,03%- ra nőtt az év eleji 4,36 %-ról. 5/9

6 5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők A jelentősen felfele korrigált 2006-os ESA hiánycél az eddig rendelkezésre álló adatok alapján teljesült. Az államháztartás 2006-ban helyi önkormányzatok nélkül 2033,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A pénzforgalmi deficit a GDP körülbelül 8,7 százalékát érte el. Míg az eredményszemléletű GDP arányos hiány egy-két tized százalékponttal alacsonyabb lehet a 10,1%- os célkitűzésnél. A szeptemberben Brüsszelnek benyújtott és elfogadott konvergencia program ra GDP arányosan 5,8%-os kiigazítást irányoz elő, aminek eredményeképpen a deficit/gdp ráta 2008-ra 4,8%-ra mérséklődhet év végén 6,5%-os év/év inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és így 2006-ban az éves átlagos infláció 3,9% volt. Emelkedés volt tapasztalható a maginfláció esetében is, amely a nyári 2% körüli szintről 4,6%-ra ugrott. Az MNB középtávon 3%-os inflációt tűzött ki célul, amelyet tehát sem 2006-ban, sem 2007-ben és a várakozások szerint 2008-ban sem tud tartani. Míg ban 4% körüli, addig 2007-ben 7% és 2008-ban 4% körüli éves átlagos áremelkedési ütemre számíthatunk. Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok is tartósan alacsonyabb inflációt várnának el Magyarországtól. Vagyis elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban az áremelkedés üteme majdnem folyamatosan makrogazdasági problémát okoz, és az euró bevezetésének is kerékkötője lehet. Ahhoz, hogy az infláció kötvénypiacra gyakorolt hatást vizsgálhassuk, be kell vezetnünk a reálkamatok fogalmát. Reálkamatnak a befektetésen elért hozam és az infláció különbségét értjük. A pozitív reálhozam tehát azt jelenti, hogy befektetésünk értéke jobban nőtt, mint ugyanazon időszak alatt az árak emelkedése. Az elmúlt években az 1 éves futamidejű befektetések reálhozama átlag 3-4% volt, de volt olyan, hogy a reálhozam 8%-ot ért el, vagy negatívba fordult. A legnagyobb meglepetést 2006-ban érte a befektetőket, amikor a választások után az új gazdaságpolitika erőteljes inflációemelkedést okozott 2006 végére és 2007-re. Ezért a 2006 első felében történt 1 éves befektetések reálhozama körülbelül mínusz 2%-ra esett. 6/9

7 6. Az Alap további adatai a befektetésekből származó bevételek egyéb bevételek 0 az Alapkezelőnek fizetett díjak a Letétkezelőnek fizetett díjak egyéb díjak és adók a kifizetett és újra befektetett bevételek 0 a befektetett eszközökre elszámolt értékvesztés 0 más, az eszközök értékét befolyásoló változások 0 az Alap részére igény bevett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok Az Alap 1 hónapos BUBOR +40 bp kamattal vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot az Alap származtatott ügyleteire vonatozó adatok az Alap nem végzett határidős ügyletet az Alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke HUF az Alapnak az utolsó három év végére vonatkozóan az egy jegyre jutó nettó eszközértéke , ,1258 7/9

8 7. Az Alap könyvvizsgáló által hitelesített mérlege 8/9

9 8. Az Alapra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés 9/9