Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése.

Európai ismeretek (Studies of the EU) Dr. Fehér István Ph.D, egyetemi tanár Marketing Intézet 1 Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése. Ezen belül foglalkozik az integrációs folyamatok kialakulásának történetével, motivációival és az integrációs folyamat bıvítési lépéseivel. Kiemelten kezeli az egységes európai okmány és a legfontosabb szerzıdések tartalmát, valamint az Európai Unió szervezeteit, a mőködés és döntéshozatal általánosítható tapasztalatait. A tárgy oktatási jellege, hogy a Közös Piaci ismeretek és azok hatása kapcsolódjon a közgazdasági, jogi, agrár és regionális gazdaságpolitikai összefüggésekhez és megalapozza az Európai Unió Közös politikáinak, pénzügyi és gazdasági rendszerének megismerését és változásának irányait. 2 Félévi munka értékelése: A szemeszter hét elıadását követıen a nappali hallgatók írásbeli formában(zh) számolnak be a tantárgy idıközi elsajátításáról. A tárgy elismerésének feltétele az elıadások hallgatása és a ZH írásos feladat sikeres teljesítése. Minden hallgatónak a vizsga idıpontja elıtt minimum 10 oldalas írásos beadandó anyagot kell készíteni az EU csatlakozás hatása amagyar mezıgazdaságra és vidékfejlesztésre témakörében (Formai követelmény: sorkizárt, 12-es betőméret) Beadási határidı-utolsó elıadás napján. A tárgy írásbeli kollokviummal zárul. A végsı érdemjegy az írásbeli vizsgán szerezhetı pontok alapján kerül kialakításra. Az 25 teszt kérdéssel és 5 kifejtıs kérdésre adott válasszal elérhetı maximális 100 pont, a minimális pontszám 51%. Magyar és idegen nyelvő internetes oldalak-könyvben Kötelezı tananyag: Fehér István (szerk.): Az Európai Unió integrációja és intézményei. (könyv) Szent István Egyetemi Kiadó. Gödöllı. 2004. 372 p. illetve a levelezı hallgatók: Európai Uniós Alapismeretek, egyetemi jegyzet Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán(szerk.): Kézikönyv az Európai Unióról. Földkör Kiadó, 2002. Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Aula kiadó, Budapest, 1999. 3 4 A tantárgy elıadásainak és témaköreinek ütemezése: 1. Elıadás: A tantárgyi követelmények ismertetése, az EU integráció története. 2. Elıadás: Az Európai Unió intézményei és mőködésük jellemzıi. 3. Elıadás: Az egységes piac jellemzıi és az EU külkereskedelmének sajátosságai, nemzetközi kapcsolatok jellemzıi. 4. Az Európai Unió pénzügyi rendszere. 5. Az Európai Unió fontosabb közös politikái és jellemzıi. 6. Az EU jogrendszere és döntéshozatala. 7. Zárthelyi dolgozat (csak nappali hallgatók) 8. Az EU Agrárpolitikája és a költségvetése. 9. A négy alapszabadság és a három pillér jellemzıi. 5 6 1

10. Az EU Regionális politikája és fejlesztése. 11. A csatlakozási tárgyalások eredménye és hatása. 12. Az EU vidékfejlesztési politikája és alkalmazása. 13. Az EU bıvítése és a csatlakozási tárgyalások eredménye, gazdasági és társadalmi hatása. 14. hét: Az EU pályázatok és projektek jellemzıi, lehetıségei. (Írásbeli hallgatói önálló dolgozat beadása.) AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Az európai integrációs folyamat csak Európa történetének kereteibe illesztve érthetı meg. A kontinens fejlıdése ezer szállal kötıdik a világ más területeinek sorsához, bár a vizsgált idıszakban Európa inkább tárgya, semmint alanya a világpolitika alakulásának, A kommunizmus összeomlása óta ismét érvényesül a történeti földrajz, megszüntetve olyan anomáliákat, mint például egy balkáni ország nyugat-európainak, míg egy közép-európai kelet-európainak minısülését. 7 8 Az egységgondolat elızményei Az egységgondolat a középkorban Az egységgondolat motívumai Az I. világháború, mint motivációs tényezı A versailles-i békeszerzıdés motivációs hatása A bevezetésben feltétlenül szót kell ejteni néhány, a hidegháborús korszak egészét (1945-1989) jellemzı tendenciáról. A háború után az európai gazdaságot a romokból kellett újjáépíteni Az európai és nemzeti intézményrendszerek felülvizsgálatra szorultak, mivel erıs volt az a meggyızıdés, hogy azok is hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Az eredmény sok helyütt új politikai kurzusok, új politikai erık térhódítása volt (kereszténydemokrácia) mind a gyıztes, mind a vesztes államokban. 9 10 Új nemzetközi rend épült ki, létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s ami Európa szempontjából a legfontosabb: az Egyesült Államok és a Szovjetunió a kontinens domináns hatalmává vált. Az önmagát megvédeni képtelen Európa nyugati fele a gazdasági túlsúly és a nukleáris fegyverek monopóliumával rendelkezı Egyesült Államok védıernyıje alá, keleti fele pedig a szovjet érdekszférába került. Az Európa sorsát meghatározó döntések ezután évtizedekig Európa feje fölött születtek. 11 A versailles-i békeszerzıdés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttmőködésnek. 1919. és 1939. között az USA ipari termelése 150%-kal, a Szovjetunióé mintegy 600%-kal nıtt. Ugyanennek az idıszaknak az európai átlaga csak 40%, ami jól mutatja a kontinens térvesztésének mértékét. 12 2

A nemzeti ellentétekkel küszködı, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául, s azt csak Európán kívüli hatalmak tudták legyızni. Csakhogy az elsı világháborútól eltérıen a két nagyhatalom újbóli európai intervenciója immár a helyszínen maradás szándékával történt, s az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át. 13 Az integráció motívumai több forrásból táplálkoztak. Az ellenállási mozgalmak tervezeteinek középpontjában érthetıen olyan elképzelések álltak, amelyek képesek egy újabb háború kitörését megakadályozni. Az emigráns kormányok (belga, holland, norvég) londoni képviselıi szinte természetesnek vették Nagy-Britannia háború utáni vezetı szerepét, s a brit külügyminisztériumban visszatérı gondolat volt, hogy a háború után létrehozandó nyugati blokk nemcsak Németországot lesz képes ellenırzés alatt tartani, de Nagy-Britanniát is segíteni fogja nagyhatalmi pozíciójának megırzésében. 14 A britek elsısorban katonai szövetségben gondolkodtak, míg mások, például a belga Paul Henri Spaak, inkább gazdasági együttmőködést szorgalmaztak. Sorban fogalmazódtak meg a javaslatok a Benelux vámunióról, s a De Gaulle vezette Szabad Franciaországban is a háború utáni európai együttmőködés lehetıségeit taglalták. 15 Európa kettészakadása (1947) Európa 1945-ben Minden javaslat dacára 1945-ben Európa a korábbi útra látszott visszatérni. A gyıztes nagyhatalmak diktálták a béke feltételeit, mely az ENSZ égisze alatt látszott megvalósulni. Az európai béke és együttmőködés szempontjából kulcs-országnak tekinthetı Nagy-Britannia és Franciaország érdekei nyíltan ütköztek mind a Közel- Kelet, mind pedig a Németországgal aláírandó békefeltételek kérdésében és a közeledésre az 1947-es dunkerque-i egyezményig kellett várni. 16 Az amerikai külpolitika fordulata csak súlyos belsı viták után, 1946. végén, 1947. elején következett be, s ekkortól vált Nyugat-Európa a Szovjetunióval konfrontáló amerikai politika egyik legjelentısebb színterévé. Alapvetıen Európa-centrikus szemlélettel született meg az Egyesült Államok elsı katonapolitikai koncepciója, feltartóztatási doktrínája is, melynek keretében Olaszországban és Franciaországban támogatta a polgári pártokat, a délkelet-európai térséget átvette a britektıl (Truman-doktrína), s ugyanezen logika alapján ösztönözték Washingtonból a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítésére. 1947: Európa kettészakadása Európát még ekkor is csak a keserő tapasztalatok vezették rá az integráció ösvényére. A háború befejezését követıen ellenzékbe szorult Nagy- Britannia világhatalmi státusának megırzéséért küzdı Churchill fultoni és zürichi beszédében az európai integráció, s az ehhez feltételként szükséges francianémet kibékülés mellett érvelt. Európa 1947. nyarára kettészakadt: nyugati fele amerikai segítségért és katonai védelemért folyamodott, keleti felét pedig szovjetizálták. Marshall terv-13,6 milliárd dollár-politikai-gazdasági-katonai integráció elısegítése 17 18 3

A nyugat-európai integráció elsı lépései (1947-1950 A Brüsszeli Szerzıdés és az ÉszaAtlanti Szerzıdés Szervezete (NATO) Nyugat-Európa védelme megoldhatatlan az Egyesül Államok nélkül. 1948. június 11.) kezdıdtek meg az Észak-Atlanti Szerzıdés Szervezete (NATO) megalakításához vezetı tárgyalások, amelyet végül 1949. április 4-én írtak alá Washingtonban. A 12 szerzıdı állam (a brüsszeli ötökön kívül az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország és Portugália) kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak tekint bármely tagállam elleni támadást, s a szovjet fenyegetéssel szembenézni kényszerült Nyugat-Európa fellélegezhetett: az európai térséget immár szerzıdéses kötelék kapcsolta össze az Egyesült Államokkal és Kanadával. 19 Integrációs elképzelések Nem volt köztük egység abban a tekintetben, hogy a létrehozandó egységnek kontinentális méretőnek vagy kisebbnek, föderálisnak vagy konföderálisnak kell-e lennie. A közös parlamentet, kormányt és gazdaságpolitikát követelı föderalisták tábora hangos, de összességében kicsi volt. A többség, élükön Nagy-Britanniával, a skandináv államokkal és Portugáliával, nem kívánt túlmenni a tradicionális kormányközi megállapodás keretein, s meg kívánta ırizni a tagállamok függetlenségét és szuverenitását. Az ı véleményük gyızedelmeskedett már a Marshall-terv lebonyolítását végzı OEEC (késıbbi OECD) megalakulásakor (1948. április), valamint az egy hónappal késıbb Hágában rendezett elsı Európa-kongresszus vitáiban is. Utóbbi eredményeképpen alakult meg 1949. május 9-én az Európa Tanács (Council of Europe). 20 Franciaország és az integráció Ami Franciaországot illeti, a IV. Köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták egyaránt integrációpártiak voltak, s a szélesebb európai együttmőködéstıl várták lerombolt iparuk újrastrukturálását, a folyamatos nyersanyagellátást és a felvevıpiacot egyaránt. De ami Franciaországot igazán az integráció vonalán tartotta, az a német kérdés volt. A francia-német közeledés irányvonalának képviseletével a francia-német határ közelében nevelkedett Robert Schumant bízták meg. Az ı nevéhez főzıdik a Montánunió javaslata 1950. május 9-én. Ebben a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fıhatóság alá helyezését javasolta egy olyan szervezet keretein belül, amely nyitva áll más európai országok részvétele elıtt is. 21 Az Európai Közösség megszületése(1950-1957) A Schuman-tervezet Schuman javaslatának szülıatyja Jean Monnet, aki a francia gazdasági modernizáció felelıse, a keynesi gazdaságpolitika lelkes híve volt. Az alapötlet egy szupranacionális Fıhatóság létesítése volt, amely ellenırzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. Végül a Schuman-tervezet szélesebb távlatokat is kínált: jelentıs lépést a szupranacionális együttmőködés felé egy olyan intézmény formájában, amely alapvetıen különbözik a hidegháború intézményeitıl. Franciaország alternatívát nyújtott Németországnak, mégpedig a tradicionális történelmi orosz-német szövetségtıl, s az újsütető amerikai szövetségtıl is különbözı mintát. Legvégül, de egyáltalán nem utolsósorban a Schuman-javaslat nem igényelte a britek részvételét, akik semmilyen formában nem kívántak túlmenni a hagyományos kormányközi együttmőködés keretein. 22 A hatok képviselıi Montánunió 1950. június 20-án ültek tárgyalóasztalhoz Párizsban, s a Montánunió szerzıdését 1951. április 18-án írták alá. A ratifikálási eljárások után az egyezmény 1952. július 25-én lépett hatályba. A Montánunió elsı elnöke Jean Monnet lett. A Montánunió alapokmánya elıírta, hogy a tagállamok töröljék el az egymás közötti forgalomban a szénre, a kokszra, a vasra és az ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a termelık, vásárlók, illetve fogyasztók közötti megkülönböztetı rendszabályokat, különösen az árak, a szállítási feltételek és a fuvardíjak tekintetében. A Fıhatóságnak a nemzeti kormányokra kötelezı döntései alapjaiban érintették a részt vevı országok termelését, és végeredményben sikeressé tették a Montánunió egész tevékenységét. 23 Nyugat-Németország helye az integrációban A nyugatnémetek gazdasági beilleszkedésének folyamata csak felerısítette a németekkel elmaradt békeszerzıdés hiányából fakadó zavarokat. Ezen téren a nézeteltérések még jelentısebbnek bizonyultak. Az amerikaiak az NSZK 1949-es megalakulásától kezdve sürgették a nyugatnémetek helyzetének rendezését, s ezen belül azt is, hogy a nyugatnémetek járuljanak hozzá saját biztonságuk megteremtéséhez. Az újrafelfegyverzés javaslata azonban heves ellenállásba ütközött mind francia, mind pedig angol részrıl. 1950. nyarán kitört a koreai háború: a kommunista Észak-Korea szovjet és kínai támogatással kísérelte meg az ország egyesítését. A háború kitörése fordulatot hozott az amerikai külpolitikában és Nyugat-Európában is. 24 4

Beyen-terv, Az integráció elırelendítésében a stafétabotot a Benelux államok vették át a franciáktól. 1955-ben a Montánunión belül dolgozták ki az ún. Beyen-tervet, amelynek során abból indultak ki, hogy ha politikai unió belátható idın belül nem is lehetséges, mégis mód nyílhat a gazdasági összefogásra, amely hosszú távon valószínőleg ismét megnyitja az utat a A hatok közössége (1958-1972) Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom A Római Szerzıdés 1958. január 1-jei életbelépésével tehát a Montánunió mellé felsorakozott az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is, amelyek ugyanazt a hat államot fogták össze. Az EGK és az Euratom sokkal kevésbé volt szupranacionális jellegő, mint a Montánunió, s szervezeti felépítésük (Miniszteri Tanács, Bizottság, Európa Parlament, Bíróság), valamint a szerzıdésben lefektetett mőködésük a tagállamok kormányára hagyta az egyre szorosabb unió felé haladás döntéseit. Az alapvetı cél elıször is egy vámunió létrehozása volt, szabad és egyenlı versennyel a hat tagállam között, s egy közös külsı tarifarendszerrel a kívülállókkal szemben. politikai integráció felé is. 25 26 Az együttmőködés újabb területe: a Közvetlen hatásában pénzügyi jelentısebb volt unió a luxembourgi miniszterelnök, Pierre Werner vezette munkacsoport 1970. októberi jelentése a pénzügyi unióról (EMU - European Monetary Union). Különösen a németek voltak érdekeltek az EMU mind szorosabb európai együttmőködés, a tagállamok egyenjogúságát jobban kifejezı viszonyrendszer s a valuták közötti stabilitást elımozdító keret kialakításában. A francia frank és a német márka közötti erıviszonyok 1969-es drasztikus változásai után az EK belsı kereskedelmének stabilizálása igazolta a Werner-jelentésnek a tagállamok közötti gazdasági, adózási és költségvetési politikák fokozatos harmonizálását célzó javaslatait. Ugyancsak elhatározták közös kereskedelempolitika folytatását Kelet- Európával és a harmadik világgal szemben, valamint hogy közös akciókat kezdeményeznek a tudományos együttmőködés és a környezetvédelem területén. Három évvel a hágai csúcs után tehát úgy tőnt, az EK új nekilendülés elıtt áll. 27 A kilencek (1973-1980) Az EK megerısödése A brit, a dán és az ír csatlakozás 1973. január 1-jétıl az EK lakosságának lélekszámát mintegy 60 millió fıvel növelte, s így az elérte a 250 milliót. A kibıvült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez - az ötvenes és hatvanas évekhez képest - megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az elmozdulás jelentısége jól lemérhetı az amerikaiak álláspontjának megváltozásán, akik a második világháború utáni helyzettıl eltérıen immár inkább fenntartozásokkal fogadták az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól. 28 A déli kibıvülés (1981-1986) Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozása Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk idıszakában az EK tagállamokhoz képest szegény; gazdaságuk fejletlenebb, iparuk gyengébb, politikai struktúrájuk pedig törékeny volt. Görögországgal az EK már 1962-ben társulási egyezményt kötött. A görög katonai junta 1967-1974. közötti uralma gazdaságilag is visszavetette az országot, ezért nyilvánvaló, hogy az 1979-ben aláírt csatlakozási szerzıdésnek nem kis részben politikai stabilizációs funkciója is volt. Görögország 1981-ben, nagyon rövid átmeneti periódus után lett az EK tagja. 29 A diktatúra alól a hetvenes évek közepén felszabadult Spanyolország és Portugália esetében hosszabb idıt vesz igénybe, s ez a két állam 1986-ban vált taggá. A déli kibıvülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. 30 5

Az Egységes Európai Okmány; az integráció újbóli nekilendülése (1986-1991) Az EK intézményi felülvizsgálata A tagállamok kormányszakértıibıl álló bizottság 1985-ös jelentésében egy kormányközi konferencia összehívását javasolta, részint az EK intézményi reformja, részint pedig az EK célkitőzéseinek átalakítása céljából Hasznos tárgyalások után 1986. februárjában írták alá az Egységes Európai Okmányt (SEA), mely népszavazásokat követıen csak 1987. nyarán lépett hatályba. Az Okmány egyetlen dokumentumba foglalva hajtotta végre a Közösségeket alapító szerzıdések revízióját, és ugyanakkor kiterjesztette az EK hatáskörét a környezetvédelem és a mőszaki Ezzel megteremtették az igazi közös piac (európai egységes piac - Single European Market) - ahol is megvalósul az EK eredeti célja: a személyek, javak, szolgáltatások és a tıke teljesen szabad forgalma - 1992-re történı megvalósításának intézményidöntéshozatali hátterét. 31 32 együttmőködés témakörére is Az Európai Uniós szerzıdés (1991-1993) A Maastricht-i csúcstalálkozó Az 1991. december 11-i, Maastrichtban tartott csúcstalálkozó fontosabb pontjai a következık voltak: az Európai Közösségek elnevezése helyére Európai Unió elnevezés lép, a gazdasági integráció megvalósítása érdekében legkésıbb 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, s létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is, az Európai Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, amelynek irányairól ugyan továbbra is egyhangúlag határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, az Európa Parlament jogköre valamelyest szélesedik, mindenekelıtt a tudomány, a kultúra az egészségügy terén, az Európai Unió tagállamai közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, habár a bevándorlás és a menekültügy továbbra is a nemzeti kormányok közötti tárgyalások témája marad. 33 Az Európai Uniós Szerzıdés Az Európai Uniós Szerzıdést (EUSZ - Treaty on European Union) végül 1992. február 7-én írták alá. A hosszú alkudozások után megszületett dokumentum bonyolult kompromisszumok terméke az integráció, a közös pénzügyi és védelmi politika hívei, valamint az integrációs folyamatot lassítani kívánó tagállamok között. Életbeléptetéséhez természetesen a tagállamok megerısítésére volt szükség. Dánia 1992-ben elutasította, 1993-ban jóváhagyta 34 Az Unió Maastricht után (1993) A Schengeni Egyezmény Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac elsı éve volt. Az elsı száz nap gyorsmérlegének 1993. május 5-i megjelenését érthetıen nagy várakozás elızte meg. A jelentésbıl kiderült, hogy a tagállamok alapvetıen végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat, és így fı feladattá magának az egységes piacnak a hatékony mőködése vált. A belsı vitáknak megfelelıen a legkényesebb két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerısödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményezı megállapodás életbeléptetése bizonyult. 35 A személyek teljesen szabad mozgása nem valósult meg, hiszen a tagállamok nem fejezték be vízumrendszereik összehangolását, és nem építették ki a külsı határokat összekötı egységes információs hálózatot, az ún. Schengeni Információs Rendszert, sıt magát a Schengeni Egyezményt sem írta alá valamennyi tagállam. 36 6

Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia csatlakozása 1993. folyamán befejezıdtek az Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia belépésérıl folytatott tárgyalások, s ennek értelmében ezek az országok 1995. január 1-jétıl az Európai Unió teljes jogú tagjaivá válhattak. Mivel a csatlakozó államok gazdasági fejlettsége felette van az Unió átlagának, a közösségi költségvetés nettó befizetıivé váló országokat szívesen látja a A kelet-közép-európai államok csatlakozása Még az 1996-ban esedékes, az Unió mőködésének felülvizsgálatával foglalkozó kormányközi konferencia elıtt érdemi vita tárgyát képezi - mint arról az Unió esseni csúcstalálkozóján szó esett - a kelet-középeurópai államok csatlakozása. Ezen államok közül Lengyelország és Magyarország már 1994. áprilisában benyújtotta a csatlakozási kérelmét az Unióhoz tagállamok többsége. 37 38 Az Amszterdami Szerzıdés fıbb eredményei-1996 egy polgárközelibb Európai Unió kialakításával, az Unió kifelé irányuló cselekvési képességének megerısítésével, végül az Európai Unió hatékonyabbá és demokratikusabbá tételéhez valamint a következı kibıvítés utáni mőködıképességének biztosításához szükséges belsı intézményrendszeri reformokkal. 39 Az EU keleti kibıvülése A kibıvülés általános feltételei Az ezredfordulóra az EU integráció fejlıdése, a folyamatban lévı elmélyülés és kibıvülés alapján fordulóponthoz érkezett. Mind az EMU és vele az euro beindítása, mind a napirenden lévı keleti irányú kibıvülés minıségi változásokat igényelt és hozott az integrációs folyamat alakulásában. Az EU az eddigi reformok és kibıvülések eredményeként sokat változott, de ezek a folyamatok megmaradtak a közös piac típusú integráció és a Római Szerzıdés alapján. A változások jellege mennyiségi maradt, még ha azok volumenükben jelentısek is voltak. 40 1998-ra megszülettek azok a döntések, amelyek az EMU 1999-ben kezdıdı harmadik szakaszának a beindításához szükségesek. 1999. január 1-jével megkezdıdött a nemzeti valuták Euróra való lecserélése, ami 2002. január 1. és június 30. között fejezıdik be a készpénzforgalomban az Euró bankjegyek és érmék belépésével. Az EMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlıre 11 tagország vesz részt, de az EMU sikere esetén a többiek csatlakozása elıbb-utóbb valószínő. 41 Az EU kibıvülésének problémái A kibıvülések szintén minıségi változásokat hordozó reformokat igényelnek, igazából ezek - legyen szó intézményi vagy strukturális reformokról - gyakorlatilag ugyanabba az irányba mutatnak, mint az elmélyülés esetében. Az említett kibıvülések ugyanakkor még végbe mehettek ezeknek a radiális reformoknak a következetes végig vitele nélkül. Az eredetileg 6 tagországra szabott intézményrendszer a végrehajtott változtatások alapján még mőködtethetı 15 tagállammal, de 20-25-el már nem. 1995-ben a 3 új tagállam csatlakozása nem jelentett a piaci versenyben lényeges változásokat, hiszen nem módosították nagyságrendben az EU méreteit, s a korábbi megállapodások alapján az 1970-es évek vége óta a kereskedelmet ezekkel az országokkal liberalizálták. Az Európai Gazdasági Térség keretében ezek az országok fokozatosan bekapcsolódtak az egységes belsı piacba. Mint egészében, ha minimálisan is, de nettó hozzájárulók, nem veszélyeztették az EU költségvetését. 42 7

Integrációs formák jellemzıi Szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívül állókkal szemben azonban minden tagország külön nemzeti vámpolitikát folytat. Vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált (az árúk és szolgáltatások szabadon mozognak), de kívülállókkal szemben már közös külsı vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös Piac: a vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mozgásának szabadságán túl a termelési tényezık ( a tıke és a munkaerı áramlást is liberalizálják. 43 Egységes (belsı piac): a közös piacnak olyan tovább fejlesztett változata ahol a vámokon és mennyiségi korlátozásokon túl, az áruk, a szolgáltatások, a tıke és a munkaerı szabad áramlását akadályozó, nem vámjellegő (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: a közös piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, a mi a nemzeti gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végcélként pedig azok közösségi szintő egyesítését jelenti; a gazdasági unió fontos eleme a közös valuta. Politikai unió: a kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre; e folyamat fontos eleme a közös külpolitika kialakítása és a belés igazságügyek közös szintre emelése. 44 AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI UNIÓ SAJÁTOSSÁGAI 1. Összlakosság száma: 454,5 millió fı 2. Aktív lakosság aránya: 45,68% 3. Világ exportjának 34%-át bonyolítja (USA: 15%, Japán: 6%) 4. Tagjainak száma: 25 ország 5. Munkanélküliség: 9,0% 6. Foglalkoztatás a mezıgazdaságban: 7,4% 7. Foglalkoztatás az iparban: 30,3% 8. Foglalkoztatás a szolgáltatásokban: 62,3% 9. Mezıgazdaság GDP-je: 4,5% 10. Ipar GDP-je: 34,9% 11. Szolgáltatások GDP-je: 60,6% 12. Egy fıre esı GDP(USD): 21.000 EUR/fı 45 nincs fıvárosa (csaknem minden tagállamban székel valamilyen fontos intézmény) Brüsszel (Bizottság, Tanács, parlamenti bizottságok székhelye) Luxemburg (Bíróság, Számvevıszék, Európai Beruházási Bank, Parlament titkársága) Strasburg (Parlament székhelye) nincs közös állampolgárság (jelenleg még) közös jelképek jelenleg még kialakulóban vannak európai zászló (azúrkék mezıben 12 csillag) európai himnusz (Beethoven IX. szimfónia 5. tétel, Öröm óda elıjátéka) nemzeti ünnep (május 5. Európa Tanács alapításának évfordulója, vagy május 9. az un. Schuman nyilatkozat évfordulója) hivatalos nyelvben nincs megegyezés (20 nyelv van jelenleg, de a Bíróságnál az Ír nyelv is hivatalos) 46 közös pénz és monetáris politika jelenleg van kialakulóban (közös pénz az euró ) AZ EU INTÉZMÉNY RENDSZERE DR. FEHÉR ISTVÁN Egyetemi tanár 47 Az Európai Unió intézményei és mőködésük jellemzıi Európai Tanács állam és kormányfık rendszeres tanácskozó testülete - csúcstalálkozók Európai Parlament: az unió polgárait képviseli, részben társ-döntéshozó és jogalkotó, részben konzultatív és ellenırzı testület Európai Unió Tanácsa - Miniszterek Tanácsa: kormányközi szervezetként a legfıbb döntéshozó, jogalkotó 48 8

Bizottság: javaslattevı, döntés elıkészítı, jogkezdeményezı, végrehajtó feladatokat lát el Bíróság: ügyel a közösségi jog betartására és zökkenımentes érvényesülésére EU Tanács Soros elnöksége-egyes szervezetek elnöki posztjait félévenként felváltva tölti be egy egy tagállam COOREPER - Állandó képviselık Bizottsága, két szinten mőködik, döntés elıkészítés és a tagállamok álláspontjának egyeztetése a Tanács ülései elıtt Egyéb fıbb intézmények Számvevıszék: pénzügyi ellenırzés Európai Beruházási Bank Európai Pénzügyi Intézet, Európai Központi Bank: felelıs a közös pénzért Európai Ombudsman Régiók bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Adatvédelmi Biztos Európai Konvent 49 50 Közösségi intézmények Az EU azon szervei amelyeknek létrehozásáról és mőködésérıl az EK szerzıdés rendelkezik Technikai és szakmai feladatokat, egyéb kisebb jelentıségő EU szervezetek végeznek, melyet többnyire Tanács által hozott jogi norma állított fel, ezek az un. Ügynökségek,( Agencies) pl.európai Képzési Alapítvány, Európai Környezeti EURÓPAI TANÁCS European Council Az EU állam- és kormányfıinek testülete, az Unió csúcsszerveként mőködik, intézményileg nem a Tanács része Maastrichti Szerzıdés, évente kétszer ülésezik, az állam- illetve kormányfık mellett a Bizottság elnöke is részt vesz Külügyminiszterek segítik a munkáját Stratégiai kérdésekben dönt, lefekteti a fejlıdés általános politika Ügynökség, stb. 51 52 irányvonalát,jogszabályokat nem alkot Európai Tanács jelentısége és szerepe fokozatosan nıtt, ez a testület vált a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fı színterévé. Package deal - több kérdést összekacsolva kompromisszumos döntések, Az így megszületett döntéseket, az Európai Bizottság elıkészítését kövezıen( ha az Európa Tanács ezt kérte) vagy anélkül-a szektorális Tanácsok szintjén fogadják el jogszabályként 53 A Parlament European Parliament 1979-tıl tagjait a közösségek állampolgárai közvetlenül választják 1987- Egységes Okmány, társjogalkotás Nincs önálló jogalkotó hatásköre, a Tanáccsal közösen hoz döntéseket Jóváhagyási jogkör a Közösség és külsı országok között kötött szerzıdéseket illetıen Politikai kezdeményezıként lép fel 54 9

A Parlament összetétele Ötéves idıszak, politikai erık versengése Képviselık száma: 626 fı jelenleg 732 Székhelye: Strasbourg Nemzetközi pártfrakciók (Európai Néppárt, Európai Szocialista Frakció) Szakbizottságok száma 20, (albizottságok, vizsgálóbizottságok, ideiglenes bizottságok, vegyes bizottságok), Mezıgazdasági és vidékfejlesztési Jogkörök és döntéshozatal Jogkörök Törvényhozó Költségvetést felügyelı Végrehajtást felügyelı Döntéshozatal Konzultációs eljárás Kooperációs eljárás Együttdöntési eljárás Jóváhagyási eljárás 55 56 1999-2004 2004-2007 2007-2009 Bulgarie 18 Belgique 25 24 24 République tchèque 24 24 Danemark 16 14 14 Allemagne 99 99 99 Estonie 6 6 Grèce 25 24 24 Espagne 64 54 54 France 87 78 78 Irlande 15 13 13 Italie 87 78 78 Chypre 6 6 Lettonie 9 9 Lituanie 13 13 Luxembourg 6 6 6 Hongrie 24 24 Malte 5 5 Pays-Bas 31 27 27 Autriche 21 18 18 Pologne 54 54 Portugal 25 24 24 Roumanie 36 Slovénie 7 7 Slovaquie 14 14 Finlande 16 14 14 Suède 22 19 19 Royaume-Uni 87 78 78 Total (maximum) 626 732 786 57 58 Európai parlament szervezet és mőködése Parlament Elnöksége és Hivatala Elnök és 14 alelnök- Elnöki Tanács-napirend 2,5 éves periódus Bizottságok 20 állandó bizottság Ideiglenes bizottságok Politikai csoportok Európai Néppárt és Kereszténydemokraták csoportja Szocialista pártok csoportja Liberális és demokraták Zöldek, Egységes európai baloldal, Függetlenség és demokrácia, Nemzetek Európájáért Unió, Független képviselık 59 A Parlament munkarendje Háromközpontú intézmény, helyszínek között megosztva végzi munkáját Évente 12 ülés Strasbourgban Bizottsági ülések Brüsszelben Fıtitkárság: Luxembourg Egy plenáris hét és két bizottsági hét mellett a politikai csoportok számára is egy hét az egyeztetésekre Minden hivatalos nyelv munkanyelv 60 10

EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Council of the European Union Döntéshozó szerv, a tagállamok kormányainak képviselıi, általában az adott témáért felelıs miniszterek (Miniszterek Tanácsa,), 15 féle Tanácsot különböztetünk meg, Székhelye: Brüsszel-Fıtitkárság -Pénzügyminiszterek Tanácsa, ECOFIN Mezıgazdasági Miniszterek Tanácsa Külügyminiszterek Tanácsa 61 Környezet, Közlekedés stb. A tanács szavazási formái Egyszerő többség: eljárási kérdésekben Egyhangú (konszenzusos) döntés: fontos ügyekben Minısített többségi szavazás: érdemi ügyekben, tagállamok szavazata eltérı népességük méreteinek megfelelıen, nincs egyenes arányban, kis népességő tagállamokat favorizálja, a gazdasági, politikai, katonai és területi különbségeket nem veszi figyelembe Minısített többség a szavazatok 71%-a A szavazatok súlya 2004. november 1-tıl megváltozott, csak akkor lehet QMV-vel elfogadni a jogszabálytervezetet, ha a minısített többséghez szükséges szavazatokat adó államok együttesen képviselik az Európai Közösség választópolgárainak 62%-át. Magyarország 2004. május 1-tıl 5 szavazattal, 2004. november 1-tıl 12 szavazattal rendelkezik. 62 COREPER és a tanácsi munkacsoportok COREPER- Állandó Képviselık Bizottsága tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteinek illetve beosztottjainak testülete Feladata: álláspontok egyeztetése döntéseket elıkészítése a miniszterek számára kapcsolattartás, közvetítés, koordinálás a közösségi (mindenekelıtt az Európai Bizottság) és nemzeti adminisztráció között Döntés elıkészítés, befolyásolás Coreper I :állandó képviselık helyettese Coreper II : állandó képviselık Mezıgazdasági Különbizottság (Special Committee on Agriculture) Political and Security Committee(2.pillér) Coordinating Committee (3.pillér) tagállamok szakértıi, mezıgazdasági attasé 250 tanácsi munkacsoport, 2500 ülés évente javaslatok a COREPER, majd onnan a Tanács elé kerülnek hetente ülésezik 63 64 A soros elnökség intézménye A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam napirend összeállítása szavazás elıkészítése tárgyalásra kerülı döntések befolyásolása Unió külsı képviselete, külpolitikai álláspont megjelenítése csúcstalálkozók szervezése, utolsó hónapban jelenleg Hollandia, elızı félévben Írország 2006-ban Ausztria és Finnország, 65 A Bizottság European Commission Vezetı politikai testület 25 biztos (Commissionner) 20 000 fıs hivatalnoki kar Unió egészét szolgálja és képviseli, szupernacionális szervként szokás meghatározni mivel az Unió egészét szolgálja,mégsem az EU kormánya, mivel döntéshozó és végrehajtó feladatokkal csak korlátozottan rendelkezik 66 11

Bizottság tagjai Jelenleg 25 biztos Korábban öt nagy tagállam két -két bizottsági tagot jelöl ( UK, F,G, I, S) egy elnök és két alelnök 5 éves idıszak, megújítható Parlament szerepe az Elnök kijelölésében és a Bizottság egészének jóváhagyásában, feloszlatásában 67 A Bizottság hivatali struktúrája Biztosok alá tartozó Fıigazgatóságok (Directorate General - DG) és szolgálatok 36 szervezeti egység, egyenetlenül oszlik meg a biztosok között, Székhelye: Brüsszel, Elnök:José Manual Borosso Fıigazgatóságok igazgatóságokra, Igazgatóságok osztályokra tagozódnak Mezıgazd. és vidék fejl.: Mariann Fischer Boel Környezetvédelm: Stavros Dimas 68 A Bizottság hatásköre Javaslattétel a Tanács felé Döntéselkészítı Végrehajtó Döntéshozó-döntések kezdeményezése (összhangra való törekvés az EU alapszerzıdései és az egyéb közösségi jogalkotás között) Ellenırzı Képviseleti funkciók 69 A Bizottság feladata Közösségi érdekek képviselete és a politikák megtestesítése Felügyeli a közösségi programokat Kezeli, felügyeli a közösségi pénzügyi alapokat Normák kibocsátása a tanácsi jogszabályok végrehajtása céljából (mg., kereskedelem) EU költségvetési tervének elkészítése Jelentéseket készít az Unió gazdasági és szociális és jogi helyzetérıl Képviselet nemzetközi szervezetekben 70 A Bíróság Court of justice of the European Communities Figyelemmel kíséri a törvényességet Felügyeli a közösségi jog betartását Közösségi jog egységes alkalmazása Hatáskörök betartása Értelmezze és tisztázza a közösségi jog szerepét és a közösségi és nemzeti jog viszonyát 71 A bíróság összetétele 25 fı, tagállamok kormányainak közös beleegyezésével választanak, minden tagállam egy bírót jelöl, hatéves idıszak, megújítható, minden három évben a Bíróság felét kicserélik, illetve újraválasztják Elnököt saját maguk közül választanak, hároméves idıszakra Nyolc fıügyész segíti munkájukat 1989 Elsıfokú Bíróság, 25 bíró, 6 év, 72 12

Bíróság eljárása és hatásköre Teljes ülés, ha tagállam vagy közösségi szerv kezdeményezi Többi ügy: három illetve öttagú kamarák Tanácskozások titkosak Eljárás írásbeli és szóbeli részbıl áll Nemzetközi egyezmények véleményezése, nemzeti bíróságokkal együttmőködés Közösségi jog megsértése miatti eljárás: Bizottság indokolással ellátott állásfoglalása Nem teljesítés esetén Bizottság pert indít a Az Európai Bíróság eljárásai: Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás (tagállamokkal szemben) Semmissé nyilvánítási eljárás Intézkedések miatti eljárás (közösségi intézményekkel szemben) Kártérítési eljárás Fellebbviteli eljárás Elızetes döntéshozatali eljárás Véleménykérési eljárás Bíróságnál 73 74 SZÁMVEVİSZÉK European Court of Auditors 1977-ben hozták létre, Luxemburgi székhellyel 25 tagból áll a testület, mindegyik tagállam egy fıt delegál, akiket a Tanács hatéves periódusra nevez ki, egyhangú döntéssel tagok maguk közül választanak elnököt, három évre költségvetés végrehajtásának és a pénzfelhasználás ellenırzése és tanácsadás Számvevıszék munkája Unió pénzügyi lelkiismerete, kiadások és bevételek ellenırzése, hatások vizsgálata Minden olyan intézmény és szervezet köteles magát alávetni a vizsgálatnak, amely részesedett a közösségi költségvetésbıl Éves jelentést készít, amelyet a Parlament megvitat a közösségi pénzek kezelésére 75 76 Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee Tanácsadó bizottság, 317 fı a tagja Munkaadók, Employers Group, Munkavállalók, Workers Group, Érdekvédelmi szervezetek, Various, Interests Group, Tagjait a tagállamok nevezik ki személyre szólóan, Tanács bízza meg négyéves idıszakra, minden külsı intézménytıl függetlenül látják el feladataikat Tevékenysége Megismertetni az EU döntéshozóival a különbözı gazdasági és szociális érdekcsoportok véleményét Tanácsadás az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak Konzultáció gazdasági és szociális ügyekben, jogalkotásban Lobby csatornák, döntés befolyásolás Évente tíz alkalommal ülésezik plenárisan Székhelye: Brüsszel 77 78 13

Jelenleg 6 szekció Mezıgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem Gazdasági és Monetáris Unió Foglalkoztatás, szociális ügyek és állampolgárság Külkapcsolatok Egységes piac, termelés és fogyasztás Közlekedés, energia, infrastruktúra és Régiók bizottsága Committee of the Regions Maastrichti Szerzıdés hívta életre tagjai a helyi és regionális hatóságokat képviselik, akiket demokratikusan választottak meg, négyéves kinevezés Két évre válasz elnököt és Bürót, Brüsszelben mőködik, hat bizottsága mőködik Tagok országonkénti megoszlása azonos a Gazdasági és Szociális Bizottságéval információs társadalom 79 80 Tevékenysége Konzultáció, véleményezés, kezdeményezés az oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, gazdasági és szociális kohéziót érintı területeken Amszterdami SZ. bıvítette,foglalkoztatás, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, közlekedés kérdéseiben Évente öt plenáris ülést tart, 8 állandó bizottság, illetve 4 albizottság Európai Beruházási Bank European Investment Bank, EIB Tıkeberuházások finanszírozása 25 tagország alapította, jegyzett tıkéje 100 milliárd euró, 250 milliárd kölcsönt nyújthat Tıkepiacokon, kötvénykibocsátás Kormányzótanács irányítja, tagállamok pénzügyminisztereibıl áll, meghatározza a hitelezés irányelveit Igazgatótanács, 25 igazgató, 13 póttag Menedzsment Bizottság, 8 tag, napi ügyintézés, határozatok végrehajtása Véleménye nem bír kötelezı erıvel 81 82 EIB EBB feladata Kölcsön nyújtás az Unió ( 90% EU) gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozásában Segíteni a gazdaságilag elmaradottabb területek fejlıdését Támogatni a kis és közepes vállalkozások versenyképességének növelését Infrastruktúra, foglakoztatás Környezet és életminıség megóvásának segítése 83 Európai Központi Bank European Central Bank Központi Bankok Európai Rendszere ESCB, melynek része az ECB és a tagországok jegybankjai Pénzügyi Unió menedzselése monetáris politika meghatározása és végrehajtása devizaügyletek irányítása tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése fizetési rendszerek zavartalan mőködése 84 14

ECB intézményei Kormányzótanács, tagállamok jegybankjainak elnökei, (közösségi pénzügyi politika és monetáris célkitőzések) Igazgatótanács,egy elnökbıl és egy alelnökbıl és négy másik tagból áll, akiket nagy tekintélyő szakemberek közül egyhangú döntéssel választanak legfeljebb nyolcéves, nem megújítható idıszakra 85 Tevékenységüket a kormányoktól és a közösségi intézményektıl függetlenül végzik Az Igazgatótanács feladata végrehajtani a Kormányzótanács iránymutatásai által meghatározott monetáris politikát, s ennek alapján megadni a nemzeti központi bankoknak a szükséges utasításokat, felelıs a Kormányzótanács üléseinek elıkészítéséért Általános Tanács az Ig.Tanács elnökébıl és alelnökébıl, valamint az összes tagállam 86 központi bankjainak elnökeibıl áll Európai Ombudsman 1995 elsı Ombudsman kinevezése, Kérelmet szenvedett állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalkozások fordulhatnak hozzá panasszal, hanem megfelelı elbánásban részesültek illetve sérelmet szenvedtek el az EU intézményei által Ombudsman kivizsgálja a bejelentett panaszt megoldást keres és ajánlásokat fogalmaz meg, ha nem vezet eredményre az ügyet az Európai Parlamenthez továbbítja 87 Az Ombudsman feladata, hogy kivizsgálja a bejelentett panaszokat, csak abban az esetben lehet az Ombudsmanhoz fordulni, ha a panasztevı korábban legalább egyszer jelezte problémáját a kifogásolt intézménynél Az Ombudsman nem járhat el kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében, s nem foglalkozik bíróság elıtti, illetve jogerıs ítélettel lezárt ügyekkel 88 Európai Adatvédelmi Biztos 2001-ben hozták létre- Nizzai szerzıdés Feladata: EU intézményei tiszteletben tartsák az emberi magánjogát a személyes adataik kezelése során EU intézmények nem adhatnak ki faji, etnikai eredetre, politikai meggyızıdésre, vallásra, egészségre ill. szexuális beállítottságra vonatkozó adatokat EU Parlament és a Tanács nevezi ki 5 éves idıtartamra Évente jelentést készít a Parlamentnek 89 Európai Konvent 2001- lakeni nyilatkozat Európa jövıjérıl 2002. február 28-án alakult meg Feladata: javaslatok kidolgozása az EU reformjára Összefoglaló dokumentum 12 fıs Elnökség, Teljes létszám 217 fı 2003. július 10 elsı alkotmányos szerzıdés tervezet, 150 oldal 2004. október 29-én római Kapitolium aláírás Ratifikálás, Franciaország, Hollandia többségi nem szavazat 90 15

A közösségi jog létrehozása A KÖZÖSSÉGI JOG A közösségi jogrendszer jellemzıi Dr. Fehér István Egyetemi tanár 91 A jogrendszer képezi az alapját minden állam mőködésének Az Európai Unió nem tekinthetı egy államnak, de az átruházott feladatok hasonlítanak az egyes állami feladatokhoz és ezek végrehajthatósága szükségessé tette egy önálló jogrendszer létrehozását A tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról 92 EK létrehozásának céljai A közösség feladata, hogy ösztönözze az egész Közösségen belül: a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlıdését a magas szintő foglalkoztatottság és szociális védelem biztosítását a nık és férfiak közötti egyenlıséget a fenntartható és stabil ( nem inflatorikus) növekedést a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképességét és konvergenciáját 93 A környezet minıségének magas szintő védelmét és javítását az életszínvonal és életminıség emelését és a gazdasági és szociális kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást A Szerzıdés aláírói a Közösség számára kiemelten három feladatot jelöltek meg: 1. Közös piac felállítása 2. Gazdasági és monetáris unió létesítése 3. Közös politikák és tevékenységek folytatása 94 A Közösség létrejöttével egyidejőleg olyan jogrendszerre is szükség volt, amely lefekteti a közösségi intézmények és tagállamok hatásköreit és feladatait, illetve szabályozza a döntéshozatal feltételeit, továbbá, amely rendelkezik a jog egységes értelmezését és alkalmazását biztosító független hatósággal. Ebbıl a célból született meg a közösségi jog. A közösségi jog tekinthetı az EU mőködési alapjának, míg a közös politikák, közösségi tevékenységek inkább annak eszközéül A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz A nemzetközi joggal ellentétben-amely elsısorban az államközi viszonyokat szabályozza, és ennek megfelelıen jogalanyai az államok- a közösségi jog a tagállamokra, valamint magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A közösségi jog a tagállamokat és azok polgárait egyaránt kötelezi. 95 96 szolgálnak 16

A közösségi jog másik eltérése a nemzetközi jogtól: A közösségi jog forrása között a nemzetközi szerzıdések mellett döntı szerepet töltenek be a Közösség jogi aktusai,a közösségi intézmények által alkotott másodlagos jogforrások A közösségi jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak, A közösségi jog a tagállamok jogrendjének integráns részévé vált, bíróságok kötelesek A közösségi jog viszonya a tagállamok belsı jogrendjéhez A közösségi jog elsıbbséget élvez a tagállamok belsı nemzeti jogrendjének szabályaival szemben A nemzeti jogalkotó a közösségi jogszabályt egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja A közösségi jog - legalábbis az Európai Bíróság gyakorlata szerint még a alkalmazni 97 98 tagállamok alkotmánya felett is áll A közösségi jog egy része, ( szerzıdések rendelkezései és a rendeletek) a tagállamok nemzeti jogában közvetlenül alkalmazandók, nem igényelnek további jogalkotási feladatokat, mint az irányelvek esetében történik A közösségi jog jelentıs része, (a szerzıdések és rendeletek mindegyike, a határozatok és irányelvek nagy része) közvetlenül hatályos a tagállamokban 99 A közösségi jog elsıbbségéhez kapcsolódik az elıfoglalás(preemption)elve is, miszerint egyes jogterületeken ahol a közösségi jog már kimerítıen szabályoz, illetve ahol kizárólagos a Közösség hatásköre már nincs lehetıség a nemzeti jogalkotásra Az elıfoglalás jellemzı az olyan területeken ahol a Szerzıdés közös politikák felállításáról rendelkezik, (külkereskedelem, verseny, mezıgazdaság, halászat, közlekedés) 100 Közvetlen hatály A közvetlen hatály érvényesülése A közösségi jog jelentıs része közvetlenül hatályos a tagállamokban, ami azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik elıtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság az ítéletét a közösségi jogra alapozza. A közvetlen hatály az elsıbbséghez hasonlóan az Európai Bíróság Vertikális közvetlen hatály: amikor egy természetes vagy jogi személy valamilyen állami aktussal szemben hivatkozhat a közösségi jogra a nemzeti bíróság elıtt Horizontális közvetlen hatály: amikor természetes és jogi személyek egymás közti ereikben kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza jogértelmezése folytán vált elfogadottá 101 102 17

Közvetett hatály elve A nemzeti bíróságokat kötelezi, hogy a nemzeti jogot úgy értelmezzék, hogy a közösségi irányelvekben kitőzött célok megvalósuljanak Állam mögöttes felelıssége, állam kárfelelıssége, azokban az esetekben amikor az állam nem hajtotta végre (pl. egy irányelv beiktatásának elmulasztása) a közösségi jogot, és ez egy természetes vagy 103 jogi személynek kárt okozott Jogharmonizáció az Európai Közösségben Római szerzıdés: cél nem az egységes jog kialakítása, hanem a nemzeti jogrendszerek hasonlóvá tétele Az EU jogharmonizációja a közös piac, illetve a négy alapszabadság érvényesülésének igényébıl adódik Zavartalan legyen a piaci szereplık versenye 104 A jogharmonizáció a másodlagos jogalkotáson keresztül valósul meg. Fı eszköze az irányelv, amelynek alkalmazásával a legkisebb összeütközésekkel biztosítható a közösségi jogközelítés Az irányelv lényege, hogy a célt és a határidıt jelöli meg, a nemzeti jogrendszerbe illesztést a tagállamokra bízza Európai Bíróság ellenırzi a harmonizáció EU Bíróság hármas követelménye a jogforrással kapcsolatban Olyan jogforrásban kell az irányelvet átvenni amely általános kötelezı erejő és hasznos (effektív) Az utóbbi idıszakban elıtérbe került a törvényi formában való jogharmonizáció. 105 106 megvalósítását Az elmúlt negyven évben az irányelvek két generációja jött létre Kezdetben az irányelvek meglehetısen pontos megfogalmazású szabályokat tartalmaztak, amelyek totális jogharmonizációra törekedtek. Ezek elfogadása igen nehézkes és hosszadalmas bizonyos esetekben lehetetlen volt. Nyolcvanas évektıl kezdve a lazább, opcionális jellegő irányelvek terjedtek el, amelyek a tagállamoknak nagyobb mozgásteret adtak és így elfogadásuk is sokkal egyszerőbb volt. Ezzel sikerült közelíteni az eltérı nemzeti Ajánlások Nem kötelezı erejőek Nem tekinthetık teljesen a közösségi jog elemének Olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a helyzet a közösségi szabályozás kötelezı érvényő formáinak alkalmazására Nem minısül jogharmonizációnak a rendeleteken keresztül megvalósuló jogalkotás, mivel a rendelet közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos egységes közösségi jog szabályozásokat 107 108 18

Jogharmonizáció korlátai Nem gazdasági területeken szükség lehet a nemzeti jog védelmére a lazább közösségi joggal szemben 95. Cikkely: a Bizottság egyetértése esetén, ha a harmonizáció sértené az egészségügy, a közbiztonság, a közerkölcs, a nemzeti történelmi, mővészeti vagy építészeti értékeket, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdon védelmét, valamint a környezetvédelem területén, akkor a AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSRENDJE közösségi jogszabály átültetése korlátozható 109 110 INTEGRÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZİK Európai Unió: a világ legfejlettebb integrációs törekvése Integráció: magasabb rendő összegzıdés, összeadódási összefonódási folyamat Komplex folyamat: gazdasági, politikai, biztonsági alapokon nyugszik Bonyolult folyamat: II. világháború Európa nyugati részeinek integrálódása, Európa megosztása 111 Európai Unió (Treaty of the European Union, 1992, Maastricht) 3 pillér: 1) Európai Közösségek 2) Közös Kül- és Biztonságpolitika 3) Bel- és Igazságügyi Együttmőködés 112 EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) szupranacionális (nemzetek feletti) szervek meghatározó szerepe DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSREND JOGSZABÁLYALKOTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS 113 114 19

Döntéshozatali mechanizmus Intézményi struktúra viszonylag állandó Döntéshozatal rendszere változik ( hattizenkettı - tizenöt tagállam), Közösség intenzívebb jogalkotása Parlament szerepe növekedett a döntéshozatalban Tanács maradt a fı döntéshozó szerv Legfontosabb intézmények: Bizottság, Tanács, Parlament - együttmőködés a döntésekben 115 A Bizottság kezdeményez A Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után - a Parlamenttel közösen vagy egyedül - dönt a Tanács Esetenként kikérve a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága nem kötelezı hatályú véleményét 116 A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI Elsıdleges jogforrások Másodlagos (vagy származékos) jogforrások Kötelezı erıvel bíró jogforrások Kötelezı erıvel nem rendelkezı jogforrások ELSİDLEGES JOGFORRÁSOK Alapszerzıdések (Párizsi és Római Szerzıdések) Csatlakozási szerzıdések Alapszerzıdéseket módosító szerzıdések (Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerzıdés, Amszterdami Szerzıdés) 117 118 MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK Az elsıdleges jogforrásokból nyert felhatalmazással a közösség intézményei által kibocsátott jogi aktusok: a) Kötelezı erıvel bír: Rendelet (regulation) Irányelv (directive) Határozat (decision) b) Kötelezı erıvel nem rendelkezik: Ajánlás (recommendation) Állásfoglalás (opinion) 119 Acquis communautaire Közösségi jogi vívmányok Acquis-normákból és joggyakorlatból áll,magában foglal minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitőzést és gyakorlatot (beleértve az Európai Bíróság gyakorlatát), amely a Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelezı-e vagy sem. 120 20