SISZIKI ELEMZÉSEK Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE* MELLÁR MÁS 1 anulmány mgírásá az a mgfigylhő és adaokkal dokumnálhaó jlnség inspirála, amlynk érlmébn a kormányza a kölségvési rvkbn visszaérő rndszrsséggl alábcsli (alárvzi), a végrhajás során pdig úlljsíi (flpörgi) az infláció. vonakozó adaok az muaják, hogy az alárvzés és flpörgés gyüskén lőálló inflációs különbség nm lhanyagolhaó mérékbn javíja az államházarás gynlgé. z infláció flpörgésé a kormányok alapvőn a haósági árakon krszül udák mgvalósíani. kormányza zn gyakorlaa érzéklhőn bfolyásolja az infláció alakulásá, és zn krszül a monáris poliiká, valamin a monáris és fiskális poliika konzisznciájá. fiskális haóság az államházarási gynsúly javíása érdkébn majdhogynm korláozás nélkül nyúlha az ármlés szközéhz, amllyl szmbn az inflációér fllős monáris haóság jószrévl védln. ÁRGYSZÓ: Államházarási hiány. Infláció. Egynsúlyjavíás. z államházarási hiány és az infláció közöi kapcsola lírására a makroökonómia mglhősn nagy r sznl. 2 z államházarási hiány oldaláról induló oksági kapcsola lírása alapvőn három mchanizmusra koncnrál. Egyrész, mivl az államházarási hiány az aggrgál krslöbbl viszonylag mgbízhaó jlzőszáma, zér a ngaív gynlg a krsli oldalú inflációs nyomás muaószámának is kinhő. Másrész az államházarási dfici lkrülhlnül flvi a finanszírozás kérdésé, a pénzfinanszírozás pdig gyérlműn az infláció mlkdésé víi lőr. kövényfinanszírozás ugyan közvlnül nm idézi lő az árszínvonal mlkdésé, d az államadósság növkdésén krszül mli az inflációs várakozásoka, amly azán kiha az infláció növkdésér. Ez az inflációs várakozáson krszüli inflációnövkdés kinhő a harmadik mchanizmusnak. z llnés irányú kapcsola sén, amikor az infláció kölségvési hiányra 3 gyakorol haásá kinjük, alapvőn ké mchanizmus különbözhő mg. z gyik az * Ezúon szrnék köszön mondani Dimar Mirnk, Hunyadi Lászlónak és Szabó Évának, akik vélményükkl és anácsaikkal sgíség nyújoak a anulmány zn formájának kialakíásához. 1 E-mail: amas.mllar@uni-corvinus.hu 2 Lásd rről bővbbn például a kövkző összfoglaló munkáka: génor Monil [1999], Frnkl Razin [1996], Prsson abllini [1994]. 3 Ebbn a anulmányban flválva használjuk az államházarás és a kölségvés fogalmaka. Mivl végig álalánosan kinjük az gész államházarás gynsúlyi hlyzé, és ugyanakkor lénygébn csak a közponi kölségvés érinik azok a haások, amlyk vizsgálunk, zér rmélhőlg nm lsz félrvző a párhuzamos fogalomhasznála.
MELLÁR: Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 645 úgynvz anzi-haás, mly szrin az infláció rodálja az államházarási bvélk, és így a kiadási szin (rálérékénk) fnnarása érdkébn az állam öbblkölkzésr kényszrül 4, há romlani fog az állam blső gynsúlyi pozíciója. másik összfüggés az államadósság uáni kamafizéssl kapcsolaos: az infláció mgnövli a nominális kamalábaka, kövkzésképpn mgmli a kamafizési kölzség is, amly a ljs dfici gyik alkoólm. Összgzv az imén vázol mchanizmusoka, mgállapíhaó, hogy mindké oldalról kiindulva gyümozgásra muaó, poziív kapcsolaok árhaók fl az államházarási hiány és az infláció közö. z gyümozgások időbli koncnrációjá nyilván bfolyásolja a haásmchanizmusok időigény, vagyis lképzlhők bizonyos késllésk. fn lírakhoz képs gy gészn más ípusú kapcsola vol mgfigylhő a dfici és az ármlkdésk közö a rndszrválás uáni magyar gazdaságban. Ez a kapcsola némiképpn rokoníhaó a signiorag bvél és az inflációs adó jlnségévl, d mégsm kifjzn azonos vlük. 5 kapcsola lényg az a kölségvési rvzési sajáosság, mlynk alapján az infláció (rvzhz képsi) növkdés javíja az gynsúlyi hlyz, csökkni a hiány. magas bázisidőszaki és bből kövkzőn a árgyidőszakban is várhaó államházarási hiány arra készi a gazdaságirányíóka, hogy a rálisan vár inflációhoz képs alárvzzék a árgyidőszaki infláció a kölségvési rvbn, és/vagy msrségsn flpörgssék a énylgs infláció a rvz és vár szin fölé. Ez ugyanis csökkni a kiadások ráléréké, miközbn a bvélk nominálisan az inflációs öbbll arányosan mli mg, há rálérékn válozalanul arja. Mindzk haására javulha a vár vagy rvz nagysághoz képs a dfici mérék. rmészsn nmcsak a dfici csökknés lh az indíéka az infláció alárvzésnk és flpörgésénk, hanm bizonyos mnnyiségű kölségvési aralék flhalmozása is. anulmányban a ovábbiakban az vizsgáljuk mg, hogyan működik z a fordío anzi-haás, mikén gyakorol poziív haás a kölségvési gynlgr. mnnyibn lézik z a poziív haás, milyn nagyságrndű, konkréan: gy százalékponnyi inflációmléssl hány százalékponos államházarási pozíciójavulás lh lérni. Ha a kormányza (fiskális haóság) 6 nmcsak alárvzés alkalmaz, hanm infláció flpörgés is, hogyan udja z mgnni, amikor a jgybank függln, és lkölzn kiáll az inflációs célkövés poliikája mll? Kimuahaó- a pénzügyi haóság inflációflpörgő akiviása a hazai inflációs folyama alakulásában? S végül: milyn lméli és gyakorlai kövkzményi vannak nnk a sajáos gyakorlanak? flmrülő kérdésknk mgfllőn a anulmány flépíés a kövkző. kövkző alponban az alárvzés és flpörgés jlnségé muajuk b. második rész az államházarási gynsúly javíásának mchanizmusai vszi számba. I lőször a kölségvési gynlg javulásának méréké próbáljuk mghaározni a rvz és a énylgs infláció lérésénk a függvényébn, majd zn inflációs különbség mghaározásának problémájá árgyaljuk. Ez kövőn a második rész zárásakén a kivilzés mua- 4 mchanizmus lírására lásd bővbbn anzi [1978] anulmányá. 5 z inflációs adó és a signiorag jlnőségér, zknk a hazai kölségvésbn jászo szrpér vonakozóan lásd Barabás Hamcz Nményi [1998] anulmányá. 6 ovábbiakban a kormány a kölségvésér fllős fiskális haóság mgjlníőjkén használjuk. Eől mgkülönbözv a jgybanko kinjük a monáris haóságnak, amly a monáris poliikáér, és zn blül kimln az ársabiliásér fllős.
646 MELLÁR MÁS juk b, az, hogy a kormány hogyan és milyn szközökkl képs növlni az infláció. harmadik rész a kövkzményk árgyalja, lsőkén a gazdaságpoliikai anulságoka, majd az inflációs folyamara gyakorol haásoka. anulmány gy összfoglalóval zárul. 1. Z INFLÁCIÓ LÁERVEZÉSÉNEK ÉS FELPÖRGEÉSÉNEK JELENSÉGE Szmügyr vév az 1990 uáni vonakozó magyar adaoka (lásd az 1. áblá), mindnk lő az láhajuk, hogy a árgyévi kölségvés összállíása során használ ála- π nvz indx rndr alacsonyabb vol, min a vár inf- lunk rvz inflációnak ( ) láció ( π ), a ké érék különbségé, ami alárvzésnk nvzhünk, a ábláza öödik oszlopa muaja. rvz infláció adaai a kölségvés rvzés során használ és a kölségvési dokumnumokban közzé anicipál inflációs számok alapján állíouk össz. vár infláció pdig a gazdaságlmző kuaóinézk 7 álal a árgyév mglőző ősszl közzé várhaó inflációk gyszrű (súlyozalan) álagával gynlő. 8 Infláció, rvz és vár infláció, államházarási dfici (százalék, illv százalékpon) 1. ábla Év π π π π π π π D π π 1990 28,9 19,5 25,0 5,5 3,9 9,4 1,4 1991 35,0 36,5 38,0 1,5 3,0 1,5 3,0 1992 23,0 22,5 25,0 2,5 2,0 0,5 7,2 1993 22,5 17,5 19,4 1,9 3,1 5,0 6,6 1994 18,8 19,0 20,0 1,0 1,2 0,2 8,4 1995 28,2 19,5 25,0 5,5 3,2 8,7 6,4 1996 23,6 19,5 25,0 5,5 1,4 4,1 3,0 1997 18,3 18,0 19,5 1,5 1,2 0,3 4,9 1998 14,3 13,5 15,4 1,9 1,1 0,8 6,8 1999 10,0 10,5 10,0 0,5 0,0 0,5 3,4 2000 9,8 6,5 8,5 2,0 1,3 3,3 3,0 2001 9,2 7,0 8,5 1,5 0,7 2,2 4,4 2002 5,3 6,3 5,9 0,4 0,6 1,0 9,2 2003 4,7 5,2 5,2 0,0 0,5 0,5 7,1 2004 6,8 5,8 5,5 0,3 1,3 1,0 5,4 Forrás: KSH Évkönyvk, PM kölségvési rvk, illv szakérői bcslésk. z alárvzés az gész időszakra jllmző vol, a iznnégy szndőből csak három időszakban vol fölérvzés, d összsségébn z is lhanyagolhaó mérékű (1,2%), szmbn a nagy összgű (aggrgálva az gész időszakra: 30,3 százalék) alárvzéssl. Kiugróan 7 Elsősorban az ECOS, a GKI, a KOPIN és a Pénzügykuaó Inéz lőrjlzési adaai használuk, amnnyibn azok rndlkzésr állak. Eznúl ámaszkodunk Czinkoai János évnkéni inflációs lőrjlzésir is. 8 Mgmlíhő, hogy az 1990-s lső év figylmn kívül hagyásával a vár infláció adasora jól mgfllhő a kövkző adapív ípusú várakozási gynlnk: π. Ebből azonban nm kövkzik, hogy a várakozások valójában adapív jllggűk volak. = 0,91π 1 + ε
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 647 ( ) π nagymérékű alárvzés vol 1990-bn, 1995 96-ban. Lénygsn más kép mua a flpörgés, a π π különbség, amly a ábláza haodik oszlopa mua. iznnégy idő- szakból hé alkalommal vol flpörgés, amlynk gyüs mérék (13,5%) sm múla lénygsn flül az llnkző irányú lérés (11,1%). Mindbből arra kövkzhnénk, hogy a énylgs és a vár infláció közöi különbség véllnszrű, és a flpörgő poliika lézésénk nincs smmilyn mpirikus alapja. Ez azonban nm gészn így van, hiszn a racionális várakozásokon alapuló inflációs várakozások már lv bszámíanak bizonyos flpörgés a rvz inflációhoz képs, másflől pdig a vár infláció alai érékk azér is fordulhaak lő a poziív inflációs sokkok (olajár-csökknés, mzőgazdasági rmékk dkonjunkúrája sb.) idjén, mr a vizsgál időszakban a ranszformációs válságnak köszönhőn ign flfokozo (sokszor irracionális) inflációs várakozások volak. ábla hdik oszlopa muaja az alárvzés és a flpörgés gyüs haásá, ami a énylgs infláció és a rvz infláció közöi különbség π, mly a ovábbiakban inflációs különbségnk nvzünk és k -vl jlölünk. Ez a különbség vsszük számíásba a kölségvési pozíció javulás ljs haásának flbcsüléskor. ljs különbség nagysága gyálalán nm lhanyagolhaó, hiszn 31,5 százaléko sz ki a vizsgál időszakra. z évnkéni loszlása ign gynlőln, hiszn lénygébn csak az 1990-s, 1995 1996-os és a 2001 2002-s évk muanak számovő érékk. Ebből azonban nm kövkzhünk arra, hogy mlléks, marginális véknységről van szó, puszán annyi állapíhaunk mg, hogy nm álalánosan és folyamaosan használ gazdaságpoliikai szközzl van dolgunk. Érdms mgvizsgálni, hogy a énylgs és a rvz infláció közöi különbségk időbli alakulása mikén viszonyul az államházarási hiányok sorához. Mindnk lő az lh mgállapíani, hogy az gyidjű kapcsolara kvés jl mua. Ennk gyik magyarázaa lhn az, hogy a nagymérékű alárvzés és flpörgés jlnősn lcsökkn a hiány, há zér nm lh poziív, gyidjű kapcsola közöük. Ez a magyaráza azonban nm áll mg, mr nm ign lh alálni olyan évk, amikor az inflációs különbség nagy, viszon a hiány alacsony (lászólag az 1990. év és a 2000 2001. évk ilynk, d valójában zknél más a hlyz). Sokkal inkább lh jllmző az lőidjű kapcsola, vagyis amikor az lőző év jlnős államházarási hiánya válja ki az alárvzés és a flpörgés. Ilyn év-pároknak kinhő 1992 93, 1994 95, 1995 96 és 2003 04, ugyanakkor viszon nm ngdlmskdik nnk a logikának az 1998 99-s és a 2002 03-as szndő-pár. Ugyanid sorolhaó az 1989 90-s év-pár is, hiszn 1990 lő ign jlnős hiánnyal zár a kölségvés. Ugyanakkor viszon a 2000 2001-s évk kilógnak a sorból, mr i a viszonylag jlnős inflációs különbség nm az lőző időszaki nagy hiány moivála. Másról van szó: az alárvzés és flpörgés szközé nm a hiány lfaragása, hanm kölségvési aralékok képzés céljából vék b a gazdaság irányíói. Mindzn úl még adósak vagyunk az 1998-as és 2002-s kiugróan magas államházarási hiányok haásalanságának magyarázaával. Vajon miér nm váloak ki zk a magas dfici-érékk jlnős inflációs különbség, innzív alárvzés és flpörgés a kormányok részéről? Egy lhségs magyaráza szrin azér, mr míg 1994-bn nyilvánvaló vol, hogy kormányválás lsz, addig a másik ké sbn a rgnáló kormányok bízak az újraválaszásukban, és zér nm rvzk udaosan magas hiány és flpörgés. Ez a magyaráza azonban lég gyng lábakon áll. dolgok sokkal inkább azér örénhk így, mr válaszási évk lévén a kormányok csak ámnink kinék a hiány flfuásá, amly gyorsan
648 MELLÁR MÁS mgszűnik majd a népszrűség krső akciók lmúlával. 9 1998-ban valóban z is vol a hlyz, a hiány csak ámnink bizonyul, nm vol szükség kménybb bavakozásokra. Négy évvl korábban viszon a poliikai üzli ciklusnak mgfllő dficignrálás gy 1991-ől induló, gyr rőljsbb hiány-ladósodási folyamanak vál részévé, amly így szükségképpn váloa ki már 1995-bn, a válaszási láz lmúlával az infláció flpörgésé, 10 és zn krszül az gynsúlyi hlyz javulásá. 2002 uán viszon gészn más vol a hlyz, i a mglőző évkbn nm vol jlnős hiány, zér a mégoly magasnak számíó dfici sm váloa ki a gyors gazdaságpoliikai bavakozás. 7,1 százalékos (magánnyugdíj-pénzárral korrigál érék 6,2 százalék) 2003-as dfici azonban komoly figylmzés vol a ndncia arós fnnmaradására, és így 2004-bn ismé az inflációs szköz bvésér krül sor. z lőzőkbn lírakból mglőlgzhjük az a kövkzés (amlynk érvénysségé a későbbikbn majd még mgvizsgáljuk), hogy mivl a kormány a kölségvési pozíciók javíása érdkébn gyakran nyúl az infláció flpörgésénk szközéhz, zér poziív kapcsola flélzhő az államházarási hiány és az infláció alakulása közö. kapcsola rősségé rmészsn öbb ényző is gyngíi: gyrész az, hogy az inflációs rés kialakíásában lsősorban nm a flpörgés, hanm az alárvzés jássza a mghaározó szrp (és nm udhajuk, hogy az inflációs várakozásokba mnnyir épülk b a kormányza linfláló szándékai). másik ok, hogy a kormány nm mindig ragál a nagy hiányra az inflációs szköz használaával, mivl csak ámnink kin a hiány. Harmadik ényzőkén az hozhajuk fl, hogy a kormányza nm csak a hiány mgugrásakor használa z az szköz, hanm a kölségvési aralékok képzéskor is. 2. Z EGYENSÚLYJVÍÁS MECHNIZMUSI z gynsúly javíása kiml fladaa a kormányoknak, és min láuk nnk érdkébn szközkén igykznk flhasználni az infláció is. Ennk kapcsán gy sor kérdés mrül fl: hogyan számszrűsíhő a kölségvési pozíció várhaó alakulása az infláció függvényébn? Mi az alárvzés és a flpörgés szrp és súlya bbn a mchanizmusban? Mlyk azok a (öbbnyir közv) szközök, amlyk sgíségévl a kormányok lérhik az álalános árszínvonal számukra kdvző alakulásá? Ezkr a kérdéskr krssük a válasz a kövkző fjzbn. 2.1. kölségvési gynlg javulása az infláció függvényébn kölségvés sajáos összállíása amly a kiadási és bvéli oldal lérő kzlésébn öl s rmi mg a sajáos öbbl (a pozíciójavulás) lhőségé. kölségvés rvzés során a kiadások nominálisan krülnk rögzíésr a rvz árszínvonal- 9 poliikai üzli ciklusokra vonakozó bőségs irodalomból csak hárma mlünk ki, lsina Roubini Cohn [1997] és Nordhaus [1989] és Prsson abllini [1994]. poliikai kölégvési ciklusokra vonakozóan pdig kövkző anulmányokból lh ovábbi információka szrzni: Brndr Drazn [2004], Rogoff [1990], Schuknch [1996] és Shi Svnsson [2002]. 10 z 1995-ös inflációs flpörgés kapcsán flvhő, hogy z valójában nm a kölségvési hiány, hanm a külkrskdlmi mérlghiány csökknés mia örén, a jlnős gyszri lérékléssl és a csúszó-léréklés bvzésévl. Ez mindn bizonnyal így is van, d kis nyio ország lévén a kéfél hiány álalában gyü jlnkzik, vagyis a kölségvési hiány a könnybb llnállás úján külkrskdlmi dficié konvrálódik. há a kiváló ok i is az államházarási dfici vol.
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 649 növkdés ( ) π alapján. Ha az infláció a árgyidőszakban mghaladja a rvz (a nominális lőirányzaoka), akkor sm módosíják. Ilyn sbn rmészsn rálérékbn csökknnk az gys kiadási élk. bvéli oldalon gészn más a hlyz: i a élk úlnyomó öbbség nm nominálisan van rögzív (jóllh a kölségvési rvbn nominálisan szrplnk, a rvz infláció alapján számíva), hanm az gys (nominális) élkhz kapcsolódó rögzí kulcsok alapján. ipikusan ilyn élk az áfabvélk, a jövdlmadók és az illékk. Ebből kövkzőn viszon, ha a énylgs infláció mghaladja a rvz szin, akkor a bvélk ugyan rálérékn számolva válozalanok maradnak, nominálisan azonban mlkdnk (mr az ármlkdésk mia mlkd a kivési alap). ké oldal gyüs haásakén a kölségvés gynsúlyi pozíciója javulni fog a rvzhz képs, ha a énylgs infláció mghaladja a kölségv- π és rvzés során rögzí inflációs szin. kölségvési hlyz javulásának mérék alapvőn aól függ, hogy ponosan milyn arányban alkalmazkodik a kiadás a bvélhz. Jlölj a nominális hiány és a GDP arányá a D Y hányados, ahol D = ap bp és Y = Py (a kisbűk a rálnagyságoka jlölik), P az árszínvonal 11 (vagy GDP-dfláor), a a kölségvés rálkiadása, b pdig a rálbvél. Ekkor a hiány/gdp hányados időbli válozása a kövkző ényzőkr bonhaó: D a& b& y& a b d = Y y y y. /1/ mnnyibn flélzzük, hogy a rál GDP nm válozik a kölségvésbn rvzől lérő infláció mia, akkor a hiány százalékos nagyságának válozásá csak a kiadások és a bvélk rálnagyságainak válozásai bfolyásolják. Vzssük b a kiadások és bvélk inflációs rugalmasságá: a& P ε a = és a P& ε b b& P = b P& Ez bhlysív az lőző formulába kapjuk, hogy D d = Y ( ε a ε b)( P& P) a b y /2/ z imén lír sajáos kölségvés-rvzési módusnak mgfllőn az várhaó, hogy a kiadások inflációs rugalmassága 1 körül van (vagyis a nominálisan rögzí krk mia a rvz fli infláció gy az gybn csökkni a kiadások ráléréké), a bvélk inflációs rugalmassága viszon 0 körüli érék vsz fl (mr a bvélk rálnagyságá nm, vagy csak kis mérékbn bfolyásolja az infláció mgmlkdés). Bkalkulálva az államházarás 45 50 százalék körüli GDP-hz viszonyío arányá, a képl alapján az valószínűsíhjük, hogy az infláció 1 százalékponos mlkdés a rvz fölé az államházarási hiány GDP-hz viszonyío arányá mingy 0,3 0,4 száza- 11 I azzal a flélzéssl élünk, hogy a bvélk és kiadások, illv a GDP vonakozásában ugyanaz az árszínvonal érvénys.
650 MELLÁR MÁS lékponos mérékbn csökkni. Figylmb vév a 15 évs időszakban ralizál 30 százaléko mghaladó inflációs különbség, z az rdményzi, hogy az gy évi GDP 10 15 százalékra rúgó pozíciójavulásról, vagy a másik oldalról kinv ugyankkora kölségvési ámogaáscsökknésről, linflálásról van szó. 2.2. z inflációs különbség nagyságának és összélénk mghaározása Ismrv a mchanizmus, amly alapján az infláció rvz fli rész jóékonyan ha az államházarás gynlgér, a kormány számára ké kérdés mrül fl: 1. Milyn k = π π? 2. Hogyan oszja mérékű javulás akar lérni az inflációs különbséggl ( ) F mg z a különbség az alárvzés ( k = π π ) és a flpörgés ( k π π ) = közö? Vizsgáljuk mg há sorban a ké kérdés! inflációs különbség, amly a énylgs és a rvz infláció közöi különbsé- k g muaja, alapvőn három ényzőől függh a kormányzai logika alapján. Egyflől az államházarási hiány arósságáól, ugyanis minél hosszabban és minél nagyobb hiány áll fnn, annál nagyobb a kényszr az inflációs fgyvr bvésér. Másflől a kövkző időszakra rvz hiány nagyságáól, mr ha nm sikrül poliikai kompromisszumoka köni a kiadások mérséklésér, akkor végső szközkén az linflálás vhő b. Harmadrész pdig az inflációs folyama jllgéől, ha ugyanis az inflációs érékk a közlmúlban nagyok, illv növkvők volak, akkor a kormány kvésbé akarja gynsúlyjavíó szköznk válaszani az infláció msrségs mlésé. Ennk mgfllőn há álalános formában a kövkző függvény írhajuk fl: ahol ( D ; D ; π ) k = f ˆ ˆ, /3/ s Dˆ és π ˆ az államházarási hiány/gdp, illv az infláció rndől való lérésé jlni, D a rvz államházarási hiány, s és r pdig a késllésk éréki adja. függvény gy konkré, lináris ralizációja például így néz ki: r k ˆ ˆ. /4/ = α1d 1 + α2d 2 + α3d α4πˆ 1 z lméli mgfonolások alapján az flélzzük, hogy mindgyik paramér érék poziív. rvz dfici függvényébn mghaározhaó a énylgs dfici is (illv annak várhaó érék), figylmb vév az lőző részbn bmuao inflációs csökknő haás: D = D βk + ω, /5/ ahol a β > 0 paramér az inflációs különbség gynlgjavíó haásá jlni, az ω vélln ényző pdig a különfél sokkoka, valamin a rvzési hibáka jlöli. fni ké gynl összvéséből kövkző összfüggés adódik az inflációs különbségr: k α ˆ α ˆ 1 2 3 4 = D 1 + D 2 + D π 1 1 α3β 1 α3β 1 α3β 1 α3β α α ˆ α5 + ω = 1 α β = γ Dˆ + γ Dˆ + γ D γ π + η. /6/ 1 1 2 2 3 4 ˆ 1 3
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 651 Ennk az gynlnk ké ralizációja az évs, illv a ngydévs ényadaok alapján a kövkző bcsül gynlk ada: k k ˆ = 0,41D 1 + 0,21D 0,13 πˆ 1, /7/ ( 1,24) ( 1,53) ( 0,52) 0,08Dˆ 3 + 0,16 Dˆ 4 + 0,34 D 0,18 πˆ 4, /8/ ( 0,98) ( 1,12) ( 5,26) ( 1,68) = ahol zárójlbn a -érékk vannak. 12 rndérékk a Hodrick Prsco-filr sgíségévl számoluk. bcslési rdményk mgfllnk a kormányzai logikáról líraknak: mind a hiány ndnciája (rndől való lérés), mind a árgyidőszaki hiány poziívan, míg az inflációs irányza (a rndől való lérés) ngaívan bfolyásolja az inflációs különbség. különböző időávra szóló adaok rmészéből adódóan a ngydévs adaok sébn nyilván nagyobb késllési érékk adódak. Mivl a rdukál forma alulidnifikál, zér az rdi (srukurális) paramérk éréki nm haározhaók mg. z alacsony -érékk arra figylmznk viszon, hogy n vonjunk l msszmnő kövkzésk a bcslési rdménykből. k = π π inf- másik flada a kormány számára annak ldönés, hogy az ado ( ) F lációs különbség hogyan oszja mg a k ( = π π ) alárvzés és a k ( = π ) flpörgés közö. Nyilvánvalónak kinhő, hogy mind az infláció alárvzés, mind annak flpörgés ronja a kormány rpuációjá, há vszség jln számára. Ezér igykzni fog úgy mgoszani a kéfél inflációs léríés, hogy minimalizálja a vszségk. 13 F Ha ismr a ké vszségfüggvény f ( k ) és g ( k ) kövkzőképpn fogalmazhaó mg gy időszakra, ado k ( k ) + g( k k ) π, akkor az opimalizálási flada a k mll: min f. /9/ Ebbn a flírásban a vszségk csak a kéfél különbség nagyságáól függnk, és figylmn kívül hagyják az infláció és az inflációs várakozás abszolú nagyságá, zér az gy időszakra mgfogalmazo minimalizálási flada szőlgs időhorizonra kirjszhő. Éppn zér a vszségfüggvényk konkré formájának ismrébn az opimális mgoldás ign gyszrűn számíhaó ( f ( k ) = g ( k k )). * * Más a hlyz akkor, ha a vszségk nagysága nmcsak a különbségkől, hanm a vár és a énylgs infláció mérékéől is függ: 12 K K ngydévs adaoknál a k érékk a π = π flélzés és a π = 0,56π 1 + 0, 17π 2 bcslőfüggvény sgíségévl számoluk. számíás mögöi lméli mgfonolásoka lásd a 2.2. alpon végén. k 13 Flvhő, hogy az opimalizálásnál a inflációs különbség gynsúlyjavíó hasznosságá klln összvni a és F k k -ből származó vszségkkl. Gyakorlai szmponból azonban z nm rlváns, mr a kormány számára az gynsúlyjavíás nagyságrnddl fonosabb, min az alárvzésből vagy az infláció flpörgéséből adódó rpuációs problémák.
652 k ( k ) + g( k k ) + h( π ; π ) MELLÁR MÁS min f /10/ ( ) π = π + k k π = z ( π ) ahol a vár és a énylgs infláció vszségfüggvény, z. pdig az inflációs várakozások képződésé dfiniáló függvény. flírásnál az élzük fl, hogy az inflációs várakozás már az lő ado, milő a kormány mghozza a rvz és a énylgs inflációra vonakozó dönésé, amly bbn az sbn az ado - figylmb vév k 1 h (). ( ) mghaározásával azonos, hiszn π = π k. z opimalizációs flélkből az is kikövkzhő, hogy bbn az sbn a kormány sajá inflációs várakozásakén fogadja l a gazdasági szrplők inflációs várakozásai, vagyis = π (ahol az K flső indx a kormány inflációs várakozására ual). z opimalizálási flada i már bonyolulabb, mr nm lh az gys időszakoka lszigln kzlni, hiszn az inflációs várakozások mghaározása révén a korábbi időszakok inflációi is szrp jászanak. Nm érdms azonban hosszan időzni nnél az opimalizációs fladanál, hiszn a ényadaokból udjuk, hogy az alárvzés az gész időszakban sokkal nagyobb vol, min a flpörgés. Ső az is lh állíani, hogy a flpörgés jlnékln nagyságú és vélln hiba jllgű vol. Első láásra bből arra kövkzhnénk, hogy a kormány összhasonlíhaalanul kisbb ársadalmi vszségnk kini az alárvzés, min a flpörgés. Ez azonban gyálalán nm ésszrű magaarás, és zér nm is valószínű. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kormány és a gazdasági szrplők inflációs várakozása nm gyzik mg gymással, és mll időbn is lválik gymásól. kölségvési rvzés során (a 1 időszakban) a kormány mghaározza a sajá inflációs várakozásá a rvidőszakban várhaó inflációról K π K ( π ), K π, és z kini a rvz inflációnak is, há π =. ovábbiakban z alapján végzik l a kölségvés kiadási és bvéli oldalának a rvzésé. gazdasági szrplők viszon a kölségvési rv, a rvz hiány ( D ) és a rvz (a kormány álal vár) infláció alapján alakíják ki az inflációs várakozásaika. Így viszon képsk számíásba vnni a kölségvésbn lévő fszülségk és a kormány rvz ár- és adómlő akciói, az infláció-flpörgő szándéká. z ilyn módon kialakío inflációs várakozásokhoz képs a mi dfiníciónk szrin majdnm π π, holo valójában szin mindn flpörgés mindn alárvzéskén jlnik mg ( ) K K ( π ), mivl ( π = π ) π. racionálisan vislkdő és várakozásaika alakíó gazdasági szrplők sén ugyanis nm lh jlnős és sziszmaikus lérés a vár és énylgs infláció közö. 2.3. z infláció kormányzai flmlés kormány a jgybank függlnség és az inflációs célkövés poliikája mll nyilván nm udja lénygsn bfolyásolni az álalános árszínvonal válozásá, hiszn k
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 653 sm a pénzmnnyiség, sm az árfolyam nm az ő dönési válozója. 14 Egydül az inflációs várakozásokra ud haás gyakorolni, és zn krszül közvv az árszínvonalra. Ha ljs körűn nm is, d az árak gy jól körülhaárolhaó részér képs haás gyakorolni. közponi árinézkdésk és az önkormányzaok álal mgszabo árak kinébn ugyanis mghaározó szrp van a kormánynak, és z a haás gyálalán nm lbcsülndő, hiszn a ljs rmék- és szolgálaási kör közl gyngydé jlnő részről van szó. Haásában azonban gyakran még nnél is szélsbb körről van szó, mr a rvz közponi inézkdésk sokszor már lőr bfolyásolják a piaci árak alakulásá. 2. ábla második, harmadik és ngydik oszlopa az muaja, hogyan oszlik mg az évs infláció piaci és közponi indíaású ármlkdésr, illv, hogy mkkora a haósági (közponi) ármlés részsdés (aránya) a ljs inflációban. 2. ábla Év z infláció összvői (százalék) Piaci Közponi Közponi Enrgia- Üzmanyag- Éllmiszrármlés infláció aránya a ljs inflációban infláció 1990 13,5 15,4 53,3 27,6 28,9 35,2 1991 21,3 13,7 39,1 81,0 43,4 21,9 1992 17,7 5,3 23,0 43,2 27,2 19,4 1993 16,7 5,8 25,8 20,3 21,6 29,2 1994 14,5 4,3 22,9 11,7 19,0 23,4 1995 18,6 9,6 34,0 50,0 27,3 31,1 1996 17,7 5,9 25,0 32,5 25,7 17,3 1997 13,9 4,4 24,0 29,9 16,1 17,5 1998 10,5 3,8 26,6 17,9 10,7 14,4 1999 6,2 3,8 38,0 9,4 14,7 2,9 2000 7,6 2,2 22,4 9,1 15,0 9,2 2001 6,8 2,4 26,1 10,3 4,9 13,8 2002 4,1 1,2 22,6 5,5 4,1 5,4 2003 3,3 1,4 29,8 7,3 3,9 2,7 2004 4,4 2,4 35,3 14,1 3,9 6,5 Forrás: KSH Kiadványok. z inflációs indx szébonásá piacira és közponira Szabó Éva (KSH) végz. közponi árinézkdésk részsdés a 20 40 százalék közöi sávban mozog (nm számíva az 1990-s ámni év), viszonylag nagy válozékonysággal. Különösn magas érék v fl 1991-bn 1995-bn, 1999-bn és 2003-ban. z lső ké év jól mgfllhő a magas inflációs különbségű időszakoknak, míg 1999-bn és 2003-ban nm z vol a hlyz, i azér alakul ki magas aránya a közponi árinézkdésknk, mr a piaci infláció alacsonyabb l a várnál (a gyngülő világgazdasági konjunkúra mia), nm 14 Ez azonban csak négy-ö szndj van így, a rndszrválás lső évibn a mgfllő örvényi szabályozás híján a kormánynak nagyobb blszólása vol a pénzmnnyiség és az árfolyam alakíásába z uóbbiban különösn azér mr fix, illv csúszó-léréklési árfolyamrndszr vol 2001 lő.
654 MELLÁR MÁS pdig a szándékolan nagy közponi ármlkdés okán. Ellnpéldakén mlíhjük a 2000 2001-s évk, ahol jlnős inflációs különbség van (lásd az 1. áblában), ugyanakkor z nm párosul jlnős közponi ármléskkl. Ezkbn az évkbn valóban klasszikus alárvzés örén, há a kormány úgy akara javíani a kölségvés hlyzé (araléko flhalmozni), hogy az infláció smmiképpn sm szándékoza flpörgni. Így csak az a lhőség marad, hogy a rálisan várhaó inflációnál alacsonyabb árindxszl kalkulálva készís l a kölségvésé. 1. ábra. z infláció összvőiés az inflációs különbség alakulása (százalék, illv százalékpon) 40 30 20 10 0 10 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 Infláció Piaci árindx Haósági árindx Inflációs különbség z 1. ábra muaja az infláció, a haósági és a piaci árindx alakulásá az évs adaok alapján, valamin az inflációs különbség. válozók gyümozgása szmml láhaó, nnél öbb azonban nm nagyon állapíhaunk mg, mivl a rövid idősor nm szi lhővé saiszikai lmzési módszrk alkalmazásá. 2. ábra a haósági árak és az gys árufőcsoporok, úgymin házarási nrgia, üzmanyag és éllmiszrk áralakulásá muaja. Ezk az árufőcsoporok gyflől komoly szrp jászanak a fogyaszói árindx mghaározásában, másflől pdig rőljsn érink a haósági árinézkdésk álal (különösn igaz z a házarási nrgiára és az üzmanyagokra). z gyümozgás i is szmml láhaó, lsősorban a ké uóbb mlí árufőcsopor és a haósági árindx vonakozásában.
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 655 2. ábra. haósági árindx és a lgfonosabb árufőcsoporok árindxink alakulása (százalék) Haósági árinézkdésk 16 50 Üzmanyag 12 8 4 40 30 20 10 0 0 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 Házarási nrgia 100 40 Éllmiszr 80 60 40 20 0 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 30 20 10 0 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 fogyaszói árindx flbonása haósági és a piaci árindxkr rndlkzésr áll ngydévs gyakorisággal is (az lőző év azonos ngydév alapon), d csak 1994-ől. Ezn adaokra alapozva azonban már mgkísérlhő némi saiszikai lmzés is. Mivl az gys árindxk azonos ingrálságúak, van érlm az gyümozgásuk saiszikai vizsgálaának. koingrációs vizsgálaok az muaják, hogy mgalapozo az gyümozgásra vonakozó flélzés, mr van koingrációs kapcsola gyflől a ljs inflációs muaó és a közponilag mghaározo árindx, valamin z uóbbi és a házarási nrgia, az üzmanyag és az éllmiszr árindxk közö. válozók közöi korrlációs kapcsolaokra vonakozóan a 3. ábla nyúj némi információ. z gys árindxk korrlációs kapcsolaa a közponi ármléskből adódó árindxszl Korrlációs gyühaó ( 3) ( 2) ( 1) () 0 ( 1) () 2 () 3 Fogyaszói Házarási nrgia Üzmanyag Éllmiszr árindx ρ 0,5518 0,6024 0,5394 0,3334 ρ 0,5862 0,5723 0,5288 0,4600 ρ 0,6608 0,5764 0,5565 0,5982 ρ 0,6120 0,5146 0,5113 0,5976 ρ 0,5391 0,3839 0,4180 0,5983 ρ 0,4720 0,3255 0,3557 0,5618 ρ 0,3942 0,1972 0,3127 0,4720 3. ábla
656 MELLÁR MÁS korrlációs gyühaókból világosan kiűnik, hogy visz onylag szoros gyidjű gyümozgás van az gys árindxk és a közponi árindx közö, hiszn a ρ () 0 érék mindn sbn 0,5 fölö van. lgnagyobb nm gyidjű kapcsolaok (vasaggal szdv a áblában) pdig az jlzik, hogy rndr a közponi árinézkdésk jásszák az akív szrp. öbbnyir az gy időszakkal korábbi közponi árindx és az ado időszaki árindxk közö lézik a lgszorosabb korrlációs kapcsola (kivév a házarási nrgiá). haásmchanizmus há a kövkzőképpn fogalmazhaó mg: a haósági árak némi időkéséssl bfolyásolják az üzmanyagok, az éllmiszrk és a házarási nrgia árai, amlyk viszon mghaározó rővl bírnak a fogyaszói árindxr. 3. KÖVEKEZMÉNYEK z lőzőkbn bmuao jlnség kövkzményi ké síkon vizsgálhajuk. Egyflől fonos kövkzésk vonhaók l a kormányok és a jgybank némiképp llnmondásos viszonyára nézv, másflől bizonyos jlk arra muanak, hogy a fn bmuao mchanizmusok maguk is infláció-grjsző haásúak. 3.1. Gazdaságpoliikai anulságok z lőzőkbn bmuao gyakorla, amly szrin a gazdaságpoliika szközkén használja fl az infláció, komoly problémáka v fl. Ezk a problémák azonban nmcsak gyakorlai, hanm lméli jlnőségűk is. Egyflől mgkérdőjlzhő a kölségvési (államházarási) rv komolysága és annak végrhajása, amnnyibn az infláció és az árarányok válozaásával a kormány képs az jlnősn módosíani. Másflől pdig komoly konflikus alakul ki a fiskális és a monáris poliika közö, annak llnér, hogy lászólag gyérlmű inézményi szabályozás érvénysül. Nézzük lőször a fiskális poliika rülén flmrül problémáka! z alárvzés és flpörgés gyakorlaa jlnősn gyngíi a kölségvési rvzés haékonyságá és parlamni llnőrzésé. Ha a kölségvés ljsíés idjén nm lhanyagolhaó nagyságrndbn más árszínvonal és árarány-rndszr érvénysül, min a rv lfogadásának időszakában, akkor a kölségvési örvény dklarációi nm, vagy csak részlgsn ljsülhnk. pénzügyi kormányza számára z ign kénylms mgoldás, mr nm kll a népszrűln kményszívű bürokraa szrpé ljászania: viszonylag könnyű szívvl mondha ign a kormánypárok, miniszériumok és képvislők öbblkiadás jlnő javaslaaira annak udaában, hogy rálérékbn úgysm kapnak öbb, mr a kialkudo öbblforrás linflálják. Ha viszon nincs fszíő gynsúlyhiány, akkor a rvzhz képs magasabb árszínvonal a kormány számára szabadon flhasználhaó öbbl gnrál, amly nm konrollál a örvényhozás. Nm kis összgkről van i szó, z évnkén lérhi akár a GDP 2-3 százaléká is. Flmrülh rmészsn a kérdés, hogy ilyn sbn pókölségvés kll készíni, és akkor zálal érvénysül a parlamni flügyl. rndszrválás uáni magyar gyakorlaban azonban nm vol még rá példa, hogy a rvzhz képs mgmlkd árszínvonal mia pókölségvés ikaak volna b. Valószínűlg azér nm, mr a hivaalban lévő kormányoknak z nm áll érdkébn, az llnzék pdig
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 657 nm uda kikényszríni, hiszn az árszínvonal úlfuása csak akkor vál nyilvánvalóvá, amikor már lmúl a kölségvési év, és a pénzk lkölöék. fjl nyugai gazdaságokban a gazdaságpoliika időbli inkonzisznciájának problémájá úgy oldoák mg, hogy a monáris poliika gyln céljává az ársabiliás ék, és örvénybn garanálák a jgybankok függlnségé. 15 Magyarországon is hhz hasonló inézményi mgoldás van érvénybn, ső 2001-ől a jgybank az inflációs célkiűzés poliikájára is ráér. apaszalaok azonban az muaják, hogy z a mgoldás nm kcsg sikrrl, mr a kormányok nm a pénzmnnyiség növlésévl akarják javíani a makrogazdasági hlyz (amlynk ngaív kísérőjlnség lsz az infláció mlkdés), hanm az államházarási gynlg javíása és az loszás módosíása okán flpörgik az infláció. jgybank z nm udja mgakadályozni, hiába llnőrzi a pénzmnnyiség és a rövidljáraú kamalába. haósági ármlkdésk és zn krszül az álalános árszínvonal mgmlkdés lln csak a kamaláb növlésévl ud védkzni, ami viszon ngaív haás gyakorol a rálgazdaságra. Egyflől csökkni az aggrgál krsl, a fogyaszás és a magánbruházásoka (a hilk mgdrágulása révén), másflől pdig növli a hazai fizőszköz rálárfolyamá, ami a nó xporra ha kdvzőlnül. z új nán kizárólag Magyarországon jlnkző inkonziszncia probléma há i jlnkzik: a kormányok csábíás érznk a úlzo loszásra, amly önmagában is mli az inflációs várakozásoka és az infláció, ráadásul a haósági árak mlésén és a közponi árszabályozáson krszül még közvlnül is mlik az infláció azér, hogy linflálják a kiadásoka és bvéli öbblr gynk szr. z infláció fl őrködő jgybank hln z lln, csak a kamaok mlésévl ud válaszolni, ami ugyan ámnilg mérsékli az infláció mlkdésé, viszon komoly rálgazdasági fszülségk gnrál. Ezér azán komoly poliikai nyomás nhzdik a jgybankra az inflációs cél fladására, illv módosíására. Bármi is válasz a bank, az csak rossz lh, mr önmagában nm udja orvosolni a baj. z ilyn ípusú inkonziszncia floldására csak gy gymással összhangol monáris és fiskális poliika jlnhn mgoldás és garanciá, d nnk inézményi kri még lméli szinn sm fogalmazódak mg. 3.2. Inflációs kövkzményk gazdaságpoliikai kövkzményk közül csak gyln ggyl foglalkozunk, nvzsn azzal, hogy van- nnk a sajáos gynsúlyjavíó gyakorlanak haása az inflációra. Prakikusan z annak vizsgálaá jlni az lőzőkbn flvázol mchanizmusok alapján, hogy az államházarási hiány késll adaai gyakorolnak- kimuahaó bfolyás az infláció folyamaára. korábbi magas hiány ugyanis arra sarkallja a pénzügyi kormányzao, hogy pörgss fl az infláció az gynsúly javíása érdkébn. Ké llnvés lh nni az gész mpirikus vizsgála hasznossága kapcsán. z gyik mos rögön i mgsszük az mpirikus vizsgálaok lő, a másika a vizsgálaok uánra halaszjuk. 15 Lásd rről bővbbn Prsson abllini [1994] anulmányköé, amly jó összfoglaló nyúj a probléma flmrüléséről és korai kzléséről.
658 MELLÁR MÁS Ha a kormány az alárvzés és nm a flpörgés prfrálja, akkor nincs érlm a dfici és az infláció közöi kapcsola kimuaására, mr ilyn kapcsola nm muahaó ki. z lső részbn az láuk, hogy a rndlkzésr álló adaok inkább az alárvzés gyakorlaá ámaszják alá. későbbikbn viszon az is láuk, hogy z az adaérlmzés csak akkor áll fnn, ha az inflációs várakozásokra az sszük fl, hogy nm racionálisak. Ellnkző sbn viszon, a racionális várakozások flélzés sén a flpörgés kinhő maghaározónak, és kkor joggal várhaó a poziív kapcsola az államházarási hiány és az infláció közö. z mpirikus vizsgálao há úgy is áfogalmazhajuk, hogy amnnyibn van a ké mlí válozó közö kapcsola, akkor z nmcsak kormány flpörgő magaarásá igazolja, hanm a racionális inflációs várakozások léé is. z mpirikus vizsgálaoka kzdjük a lggyszrűbb auorgrsszív folyamaal. z R2 -s inflációs modllb bülv az államházarási hiány, a kövkző bcslési rdményk kapuk: π = 1,35π 1 0,41π 2 + 0,14 D 1 /11/ ( 11,1) ( 3,5) ( 2,3) 2 R = 0,96 D W = 1, 83 bcslési rdményk lég mggyőzőn muaják a poziív kapcsola léé. kövkző összfüggés a hagyományos Phillips-görb összfüggés, amlynk az OLS bcslési rdményi a kövkzők: π = 0,94 π 1 + 0,27 y 1 + 0,12 D 1 /12/ ( 43,5) ( 1,4 ) ( 1,6) y = lny lny R 2 = 0,95 D W = 1, 1 z Y a GDP-, Y pdig a ponciál is GDP- (a Hodrick Prsco-filrrl számol rndérék) jlöli. z rdményk i sm cáfolják a hipoézis, jóllh az oupu-gap és az államházarási hiány válozók paramérérék csak jóindulaal kinhők szignifikánsnak. Nézzük zk uán az új ípusú (új-kynsiánus) Phillips-görb GMM 16 bcslési rdményi: π = 0,96 π 1 + 0,49 m ˆ c + 0,17 D 1 /13/ ( 8,2) ( 2,2) ( 0,5) 2 R = 0,95 D W = 0, 83 J = 0, 0055, 16 z új-kynsiánus Phillips-görbér vonakozóan lásd például Gali Grlr [1999] anulmányá. z ilyn ípusú modllknél, ahol lőrkinő várakozások vannak, a GMM (Gnralizd Mhod of Momns) bcslési ljárás alkalmazása szükségs.
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 659 ahol az mˆ c a haárkölség r ndől való lérésé jlöli. haárkölség az gységnyi munkakölséggl számoluk. Insrumnumkén az oupu-gap és a rálárfolyam válozá- sának ggyl késll éréki, illv a jgybanki alapkama rndől való lérésénk néggyl késll éréki használuk. J az úgynvz úlidnifikálási korlá Hansnszjénk éréké muaja. Jól láhaó, hogy i az államházarási dfici válozó nm szignifikáns. Végül kinsük a kis nyio országokra jllmző modll, amlybn az árfolyam-válozásnak is komoly szrp van: π = 0,95 1 0, 10 ( ) π + ( ) q 1 + 0,10 D 1 /14/ 43,0 0,8 ( 1,4 ) q = q q 1 R 2 = 0,96 D W= 0, 90, ahol q a rálárfolyamo jlöli. rálárfolyam a külföldi és a hazai gységnyi munkakölség indx alapján van számolva a nominális csrarány-indxből. bcslési rdményk az muaják, hogy sm a rálárfolyam válozása, sm az államházarási hiány paramér nm kinhő szignifikánsnak. Ez a négy sz nyilván nm jlnh lgndő alapo az infláció és az államházarási hiány közöi kapcsola mgíélésér, d mindnsr jlzi, hogy a kapcsola nm lhanyagolhaó, és ovábbi iszázó vizsgálaok hasznosak lhnk. Nézzük mos a másik, az lőzőnél súlyosabb llnvés: hiába muaunk ki bármilyn rős poziív kapcsolao az infláció és a késll államházarási hiány közö, az mindig flfoghaó a hagyományos inflációs várakozásokon alapuló haásnak, vagyis a magas hiány önmagában is képs grjszni az inflációs várakozásoka, és zn krszül hozzájárulha az infláció mlkdéshz, függlnül aól, hogy a kormány akarja az infláció mgmlésé vagy sm. z álalunk lír mchanizmus mgléé és haásá az valószínűsíi, hogy a hiány inflációs különbség közponi ármlés infláció logikai lánc gys lmi öbbé-kvésbé már igazolak. hiány haásá az inflációs különbségr már láuk a /7/ /8/ bcslési rdményknél, a közponi ármlkdésk és az infláció közöi kapcsola léé pdig az lőző részbn muauk b a fogyaszói árindx alkoó árufőcsoporok közvíő haásán krszül. logikai láncból gydül az inflációs különbség és a közponi árindx közöi kapcsola bmuaásával vagyunk még adósak. ngydévs adaok alapján ahol a kngydévs számsorá a már korábban alkalmazo gyszrűsíéssl számíouk mgállapíhaó közük a koingráció és a viszonylag szoros gyidjű, valamin lőidjű korr láció ( ρ ( 0 ) = 0,6184, ρ( 1) = 0,5535). Mindzn úl a Grangrfél kauzaliási sz is gyérlműn jlzi, hogy az inflációs különbség haással van a közponi ármlkdéskr * anulmány mgírásá az a mgfigylhő és adaokkal dokumnálhaó jlnség inspirála, amlynk érlmébn a kormányza a kölségvési rvkbn visszaérő rndszrsséggl alábcsli (alárvzi), a végrhajás során pdig úlljsíi (flpörgi) az
660 MELLÁR MÁS infláció. második részbn mgmuauk, hogy az alárvzés és flpörgés gyüskén lőálló inflációs különbség nm lhanyagolhaó mérékbn javíja az államházarás gynlgé. Mindn 1 százalékos inflációs különbség 0,3 0,4 százalékponal járul hozzá a hiány/gdp arány mérsékléséhz, ami a vizsgál iznö gészér kivív az gy évs GDP mingy 10-15 százaléká szi ki. z mpirikus vizsgálaok az muaják, hogy az évs inflációs különbségk időbli alakulásá jlnős mérékbn bfolyásolja a korábbi államházarási hiányok rndől való lérés (a hiány akuális, rövid ávú irányzaa) és a rvz hiány akuális nagysága, valamin a korábbi inflációk rndől való lérés (az inflációs irányza). z lőző kő poziív, míg az uóbbi ényző ngaív irányban bfolyásolja az inflációs különbség nagyságá. z infláció flpörgésé a kormányok alapvőn a haósági árakon krszül udák mgvalósíani. Erős, poziív kapcsola muahaó ki gyflől a haósági és a fogyaszói árindx, másflől pdig a haósági árak és a fogyaszási árufőcsoporok, a házarási nrgia, az üzmanyagok és az éllmiszr árak közö. kormányza zn gyakorlaának nm lhanyagolhaó bfolyása van az infláció alakulására és zn krszül a monáris poliikára, valamin a monáris és fiskális poliika konzisznciájára. fiskális haóság az államházarási gynsúly javíása érdkébn szin korláozás nélkül (bár nm korlálanul) nyúlha az ármlés szközéhz, amly lln az inflációér fllős monáris haóság jószrévl védln. IRODLOM GÉNOR, P. R. MONIEL, P. J. [1999]: Dvlopmn macroconomics (scond diion). Princon Univrsiy Prss. Princon. LESIN,. ROUBINI, N. COHEN, G. [1997]: Poliical cycls and h macroconomy. h MI Prss. Cambridg, Massachuss. BRBÁS GY. HMECZ I. NEMÉNYI J. [1998]: kölségvés finanszírozási rndszrénk áalakíása és az ladósodás mgfékzés (Magyarország apaszalaai a piacgazdasági ámn időszakában). MNB Füzk. 5. Magyar Nmzi Bank. Budaps. BRENDER,. DRZEN,. [2004]: Poliical budg cycls in nw vrsus sablishd dmocracis. NBER Working Papr Sris. No. 10539. FRENKEL, J.. RZIN,. [1996]: Fiscal policis and growh in h world conomy (hird diion). h MI Prss. Cambridg Massachuss. GLI, J. GERLER, M. [1999]: Inflaion dynamics: a srucural conomric analysis. Journal of Monary Economics. 44. 195 222. old. NORDHUS, W. D. [1989]: lrnaiv approachs o h poliical businss cycl. Brookings Paprs on Economic civiy. 2. szám. 1 49. old. PERSSON,. BELLINI, G. [1994]: Monary and fiscal policy, 1-2. kö. h MI Prss. Cambridg Massachuss. PRESCO, E. C. [1986]: hory ahad of businss cycl masurmn. Fdral Rsrv Bank of Minnapolis Quarrly Rviw. 10. 9 22. old. ROGOFF, K. [1990]: Equilibrium poliical budg cycls. mrican Economic Rviw. 80. 21 36. old. SCHUKNECH, L. [1996]: Poliical businss cycls in dvloping counris. Kyklos. 49. 155 170. old. SHI, M. SVENSSON, J. [2002]: Poliical budg cycls in dvlopd and dvloping counris. IIES, Sockholm Univrsiy. Sockholm. (Kézira.) NZI, V. [1978]: Inflaion, ral ax rvnu, and h cas for inflaionary financ: hory wih an applicaion o rgnina. IMF Saff Paprs 25. (Spmbr). 417 451. old. SUMMRY In Hungarian pracic i is vry common ha h acual pric lvl in h fulfilling priod of govrnmn budg plan is comparaivly highr han s in h planning priod. Prsn papr ris o dscrib his pracic and xplain why h govrnmn spds up inflaion and how i can manag i bsids h indpndn Naional Bank.
Z ÁLLMHÁZRÁSI HIÁNY ÉS Z ÁRK EMELKEDÉSE 661 Budg auhoriy (Minisry of Financ) usually undrsimas inflaion in h planning priod and ovrprforms in h ralizaion priod. his diffrnc bwn acual and plannd inflaion can hlp o balanc govrnmn budg, as i dcrass (in ral rms) xpndiurs and incrass rvnus. Each on prcnag poin diffrnc bwn acual and plannd inflaion could improv h dfici/gdp raio by 0,3 0,4 poin. In spi of h inflaion arging policy of h Naional Bank, fiscal auhoriis has mans o spd up inflaion hrough adminisraiv and rgulad prics and sing ax ras (spcially valu addd ax ra).