A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között I. Trendelemzés

Átírás

1 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám Tála Pér A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé Az amrikai kormány álal alapío Nmzi Trrorlln Közpon (Naional Counrrrorim Cnr NCTC) Worldwid Incidn Tracking Sym (WITS) nvű adabázia, amly 2004 januárja óa gyűji a világban lköv rrorclkménykr vonakozó adaoka, 2012 ápriliában lérhővé az lmúl évr vonakozó aizikájá. Jln írá azonban nm cupán a zndő rrorfnygégé kívánja bmuani, hanm igykzik özfoglalni a világ lmúl nyolc évbni rrorfnygégénk főbb jllmzői i. Néhány módzrani mgfonolá A Worldwid Incidn Tracking Sym (WITS) azoka a végrhajo ámadáoka kini rrorclkménynk, mlyk orán coporok vagy gyénk poliikai moiváció alapján, zándékoan vagy mggondolalanágból civilk, illv nm harcolóka (non-combaan) vagy azok ulajdoná ámadják, az akció nm ik a poliikai rőzak olyan má, különlg kagóriájába, min a bűnözé, a zavargáok vagy a örzi rőzak. A ámadáok (aack) mll, alapadakén, a WITS zámon arja a mrénylk halálo áldozaai (dad), bülji (woundd), illv a úzkén fogva aroaka (hoag), ovábbá az áldozaok a haloak, a bülk é a úzok özégé (vicim). lmzéünkbn a világo földrajzi zmponból kilnc nagy érégr ozouk, zk a kövkzők: Afrika, Dél-Amrika, Dél-Ázia, 1 Délkl-Ázia, 2 Ézak-Amrika, urópa, Kl-urópa, 3 Kl- é Közép-Ázia, 4 Közl-Kl. 5 Tapazalaból udjuk ugyanakkor, hogy a érégi mgközlíél koránm kapunk diffrnciál kép. Éppn zér 2009 óa kézí lmzéinkbn a különböző kagóriákban (mrényl, halálo áldoza, bül, úz) lgfnygbb íz orzág rrorizmuadaainak vizgálaával i igykzünk ponoíani a világ rrorfnygégé. 6 z mo i mgzük. nnk orán zámo, a rrorfnygég zmponjából különlg hlyzű orzág rövid jllmzéé i közradjuk. 1 A dél-áziai érég államai közül Afganizán, Banglad, Bhuán, India, Irán, a Maldív-zigk, Npál, Pakizán é Srí Lanka zrpl a WITS adabáziában. 2 A délkl-áziai érég államai közül a Fülöp-zigk, Indonézia, Kambodza, Kl-Timor, Laoz, Malajzia, Mianmar, Thaiföld, Vinam zrpl a WITS adabáziában. 3 Kl-urópán lmzéünk a pozzovj érég államai éri, mlyk közül Azrbajdzán, Fhérorozorzág, Grúzia, Moldova, Orozorzág, Örményorzág, Ukrajna zrpl a WITS adabáziában. 4 Kl- é Közép-Ázián lmzéünk a ávol-kli é a pozzovj érég közép-áziai államai éri, mlyk közül Dél-Kora, Ézak-Kora, Japán, Kazahzán, Kína, Kirgizizán, Tádzikizán, Tajvan é Üzbgizán zrpl a WITS adabáziában. 5 A közl-kli érég államai közül az alábbiak zrplnk a WITS adabáziában: Bahrin, Cizjordánia, gyipom, Gázai övz, Irak, Izral, Jmn, Jordánia, Kaar, Libanon, Omán, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökorzág. 6 Tála Pér: A rrorfnygégről gy népzavazá ürügyén. Nmz é Bizonág, z o.; Tála Pér: Az urópai rrorfnygégről a zámok ükrébn. Nmz é Bizonág, z o.; Tála Pér: A rrorfnygégről a zámok ükrébn. Nmz é Bizonág, z o. 3

2 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé A év rrorfnygégéről A WITS adabázia 2011-bn rrorámadá rgizrál zr a világban, mlyknk halálo áldozaa, bülj é 5554 úz áldozaa vol, vagyi özn áldozao kövlk a mrénylk hz kép az lmúl évbn valamnynyi kagória adaai cökknk: a mrénylk záma 11,68%-kal, a halálo áldozaoké 5,02%-kal, a bülké 15,59%-kal, a úzok záma 8,22%-kal, az öz áldoza záma pdig 11,89%-kal. A cökkné mérék ugyanakkor 2011-bn a halálo áldozaok, a bülk é a úzok kagóriájában kibb vol, min 2010-bn (a mrénylk záma bn 6,13%-kal növkd). Az gy mrénylr ő áldozazám 2011-bn 4,27 fő ki álagoan, z az lmúl nyolc év lgalaconyabb muaója hz kép öbb min 55%-kal cökkn a rrorámadáok haékonyága. A világ érégink rézdéi aránya a rrorfnygégből, (%) Mrényl Halo Sbül Túz Dél-Ázia 48,11 48,97 47,74 47,01 35,55 36,82 29,09 30,14 Közl-Kl 29,10 26,80 27,18 26,84 39,79 38,60 19,68 7,33 Afrika 7,46 9,48 16,68 17,79 15,24 14,00 43,88 54,68 Délkl-Ázia 6,18 5,20 3,69 3,42 4,28 4,24 4,07 2,30 Dél-Amrika 2,69 4,57 2,02 2,21 1,54 3,01 2,91 5,22 Kl-urópa 3,52 2,36 2,43 1,77 3,20 2,54 0,00 0,13 urópa 2,16 2,10 0,08 0,65 0,22 0,56 0,12 0,00 Kl- é Közép- Ázia 0,03 0,17 0,06 0,32 0,16 0,21 0,00 0,20 Ézak-Amrika 0,26 0,10 0,12 0,00 0,02 0,02 0,26 0,00 A világ rrorizmu zmponjából lgfnygbb érégi közé 2011-bn i Dél- Ázia, a Közl-Kl é Afrika arozo valamnnyi kagóriában. három érégbn kövék l a mrénylk 85,25%-á, innn krül ki a halálo áldozaok 91,64%-a, a bülk 89,42%-a é a úzok 92,15%-a. Bár kagóriánkén 2010-hz kép nm válozo a három érég orrndj, d míg Dél-Áziában é Közl-Kln valamnnyi kagóriában cökknk a muaók, Afrika ébn a mrénylk é úzok záma i mlkd. A lgfnygbb lő három érég a világ gyéb érégi az alábbi orrndbn kövik: Délkl-Ázia, Dél-Amrika, Kl-urópa, urópa, Kl- é Közép-Ázia, végül Ézak-Amrika. Közülük az lmúl évbn cak Dél-Amrikában (valamnnyi kagóriában), urópában (halo é bül), illv Kl- é Közép-Áziában (valamnnyi kagóriában) vol apazalhaó növkdé. Az uóbbi érég rézdé azonban min láhaó lnyéző a világ rrorfnygégéből. 4 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

3 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé A világ érégink rézdé a rrorfnygégből ( ) Mrényl Halo Sbül Túz Dél-Ázia Közl-Kl Afrika Délkl-Ázia Dél-Amrika Kl-urópa urópa Kl- é Közép- Ázia Ézak-Amrika bn a WITS adaai alapján a vizgál négy alapkagóriában özív 14 orzág krül a lgfnygbb lő íz orzág közé (Afganizán, India, Irak, Izral, Jmn, Kolumbia, a Kongói Dmokraiku Közáraág, Közép-Afrika, Nigéria, Orozorzág, Pakizán, Szomália, Szudán, Thaiföld). A kagóriánkén lő ízb arozó orzágokban kövék l a rrorámadáok 89,52%-á (2010-bn 89,34%). A halálo áldozaok ébn z az arány 92,14% (92,62%), a bülknél 90,7% (92,58%), a úzoknál pdig 93,19% (95,34%). Vagyi, bár némilg cökkn az lő ízb arozó orzágok rézdé a világ rrorfnygégéből, az még mindig közl 90%-o (mrénylk) vagy az mghaladó arányú (haloak, bülk, úzok). Az lő íz orzágban gyün 2010-hz kép 2011-bn valamnnyi kagóriában cökknk a rrorfnygég muaói: a mrénylk ébn 11,5%-kal, a halálo áldozaokéban 5,5%-kal, a bülkébn 17,3%-kal, a úzok ébn pdig 10,28%-kal. A cökkné üm a mrénylk kivélévl valamnnyi kagóriában mghalada a világ gézébn apazalhaó cökkné ümé. Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 5

4 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé A lő íz lgfnygbb orzág ( ) Mrényl Halo Afganizán 3346 Afganizán 2872 Irak 3364 Afganizán Irak 2687 Irak 2265 Afganizán 3205 Irak Pakizán 1332 Pakizán 1436 Pakizán 2153 Pakizán India 861 India 673 Szomália 1353 Szomália Szomália 589 Szomália 614 India 811 Nigéria Thaiföld 418 Kolumbia 424 Kongói DK 348 India Orozorzág 396 Thaiföld 305 Orozorzág 314 Kolumbia Kolumbia 271 Orozorzág 237 Thaiföld 265 Thaiföld Fülöp-zigk 263 Izral 189 Kolumbia 230 Orozorzág Gázai övz 237 Nigéria 189 Jmn 178 Szudán 189 Sbül Túz Irak Irak 9018 Szomália 1305 Szomália Afganizán 4877 Afganizán 4916 Gázai övz 1058 Afganizán Pakizán 4522 Pakizán 3649 Afganizán 953 Pakizán Szomália 3103 Szomália 2105 Kongói DK 704 India Orozorzág 950 India 886 Pakizán 422 Kolumbia India 906 Nigéria 792 India 375 Kongói DK Thaiföld 736 Kolumbia 760 Közép-Afrika 322 Szudán Kongói DK 630 Thaiföld 667 Szudán 231 Jmn Irán 536 Orozorzág 456 Fülöp-zigk 225 Közép-Afrika Kolumbia 458 Jmn 246 Kolumbia 174 Irak Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

5 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé A lgfnygbb orzágok köréb 2010-hz kép 2011-bn cupán ké új állam krül: Nigéria (mrényl, halálo áldoza) é Izral (mrényl). További kő, Jmn é Szudán cak annyiban új, hogy 2011-bn má kagóriában krül b (illv má kagóriába i bkrül) a lgfnygbb lő íz közé (Jmn: bülk é úzok; Szudán: halálo áldozaok é úzok), min 2010-bn (Jmn: halálo áldozaok; Szudán: úzok). Az mlí négy orzágon kívül az öz öbbi orzág 2010-bn i agja vol a lgfnygbb lő íznk bn Afganizán, India, Irak, Kolumbia, Pakizán é Szomália valamnnyi kagóriában, Nigéria, Orozorzág é Thaiföld három kagóriában, Szudán é Jmn ké kagóriában, míg Izral, a Kongói Dmokraiku Közáraág é Közép-Afrika gy-gy kagóriában l agja a lgfnygbb lő íznk. Milő a lgfnygbb lő íz orzág orrndjébn bkövkz lmúl évi válozáokról zólunk, jlzzük, hogy a ízk közö az orzágok három nagy coporjá különbözjük mg: azoka, amlykbn zr nagyágrndbn fordulnak lő mrénylk é áldozaok; azoka, amlykbn 1000 é 200 közöi a mrényl- é áldozazám, végül a 200 alaiak coporjá. kinbn kivél cupán a bülk kagóriája jln, amlynk lő íz orzága közé nm krül b 200 áldoza alai orzág. A mrénylk kinébn mikén 2010-bn i három orzág krül az zr nagyágrndű orzágok coporjába: Afganizán, Irak é Pakizán. Bár az lőbbi kőbn cökkn a rrorámadáok záma, Pakizánban pdig növkd, a közük lévő orrndn z nm válozao. A 1000 é 200 közöik coporjába a hé orzággal zmbn 2011-bn ö orzág krül: India, Szomália, Kolumbia, Thaiföld é Orozorzág. Míg Indiában, Thaiföldön é Orozorzágban cökkn a mrénylk záma, Kolumbiában jlnőn, Szomáliában kié növkd. A copor gy évvl korábbi orrndjébn azonban cak a dél-amrikai orzág mrénylzámának növkdé okozo válozá. Mikén már mlíük, a mrénylk kagóriájában az lő íz közé 2011-bn Izral é Nigéria i bkrül, a Fülöp-zigk é a Gázai övz válva l a op 10 liáról. A halálo áldozaok kinébn haonlóan a évhz négy orzág krül az zr nagyágrndű orzágok coporjába: Afganizán, Irak, Pakizán é Szomália bn a coporon blül cupán Afganizánban növkd a rrorclkményk halálo áldozaainak záma, mivl Irakban avaly i folyaódo a haloak zámának cökkné, az lmúl nyolc évbn lőzör bbn a kagóriában Afganizán krül a lgfnygbb íz orzág liájának élér. A 1000 é 200 közöik coporjába 2010-hz haonlóan 2011-bn i ö orzág krül: Nigéria, India, Kolumbia, Thaiföld é Orozorzág. Mivl Indiában é Orozorzágban avaly jlnő vol a halálo áldozaok zámának cökkné, miközbn Nigériában jlnőn, Kolumbiában pdig némilg növkd zámuk, copor orrndj jlnőn módoul 2010-hz kép (kikrül blől a Kongói DK). A halálo áldozaok kagóriájában a izdik hlyn 2011-bn Szudán váloa fl Jmn. A bülk kagória zr coporjában 2011-bn válozalan marad a orrnd Irak, Afganizán, Pakizán é Szomália közö, annak llnér, hogy a négy orzág közül cupán Afganizánban növkd kié a rrorclkményk bül áldozaainak záma. A lia máodik flébn ugyanakkor nagyobb válozáok kövkzk b. Nm cupán azér, mr 2011-bn lkrül a liáról a Kongói Dmokraiku Közáraág é Irán, flkrül rá Nigéria é Jmn, d a avalylői lián zrplő orzágokban bkövkz Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 7

6 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé zignifikán válozáok (az orozorzági muaók jlnő cökkné, illv a kolumbiaiak növkdé) i módoíoák a orrnd. A úzok kagóriájának zr coporjá zmbn a kővl (Szomália, Gázai övz) 2011-bn cupán gyln orzág, Szomália alkoa. Igaz ugyanakkor, hogy a zomáliai adaok draziku növkdéénk közönhőn az zr copor adaai 6,94%- kal mghaladák a zin. Tény ugyanakkor, hogy a 1000 é 200 közöi zám coporjá a hél zmbn 2011-bn cupán négy orzág alkoa: Afganizán, India, Pakizán é Kolumbia. A 200 alaiaké pdig a Kongói DK, Szudán, Jmn, Közép-Afrika é Irak. Mivl a liáról cupán a Gázai övz é a Fülöp zigk marad l (hlyükr érkz Jmn é Irak), a lia véglg orrndjé lginkább a cökknék (Afganizán, India, Kongói DK, Szudán, Közép-Afrika), illv növkdék (Kolumbia) bfolyáolák. A világ gézér vonakozó adaok alapján 2011 a nagy áldozazámo kövlő raégiai rrorámadáok zmponjából i rőn haonlao vol 2010-hz, lénygébn függlnül aól, hogy önél vagy íznél vonjuk- mg az ilyn ípuú mrénylk áldozazám-küzöbé. Míg ugyani a íznél öbb áldozao kövlő mrénylk záma mindké évbn 193 vol, addig az önél öbb áldozao kövlő mrénylké 2010-bn 323, bn pdig 312. Bár a nmzközi média a norvégiai kő mrényl 7 kin 2011 lgfonoabb raégiai rrorámadáának, az év orán Nigériában 8 lkövk az olói/ uøyai mrénylnél i öbb halálo áldozao kövlő rrorámadá. A közö időzak rrorfnygégéről A WITS adabázia zrin a 2004 é 2011 közö ll nyolc év orán rroria mrényl kövk l zr a világon, mlyknk halálo, bül é úz áldozaa vol, vagyi az áldozaok özlézáma fő ki. A fnygég a 2004 é 2006 közöi évkbn rőödö a lgdinamikuabban: három év ala a mrénylk záma 442%-kal, a halálo áldozaoké 273%-kal, a bülké pdig 221%-kal nő mg. S bár 2007-bn még valamnnyi mlí kagóriában mlkdk a zámok, a növkdé dinamikája már lmarad a korábbi évkéől. A úzok ébn a cúcpono 2005 jln, d bbn az évbn a úzjék 92,97%-ára a ajáo földrajzi hlyzű ( így úzjér különön alkalma) Npálban krül or. A úzok kagóriája ovábbi ké zmponból i különlg. gyréz 2011-r a fnygég mérék kizárólag bbn a kagóriában cökkn a kiinduló zin alá, máréz a 2005-ől (a úzok), illv 2007-ől (a mrénylk, a halálo áldozaok é a bülk rén) mgindul cökkné kizárólag kagóriában ör mg, fordul rövid időr növkdéb bn ugyani négy orzágban i zr nagyágrnd ki a úzok záma Pakizánban (3366), Indiában (2089), a Kongói Dmokraiku Közáraágban (1096) é Szomáliában (1053), így a világ öz úzának 70,74%-á zkbn az orzágokban jék foglyul. A öbbi kagóriában 2007-ől a cökkné lénygébn folyamao vol (cupán a mrénylk záma növkd kié a évbn), jóllh még napjainkban i jóckán mghaladja a kiinduló zin. 7 Lád Tála Pér Ciki Tamá: Az olói/uøyai mrénylről. SVKK lmzék, 2011/8. 8 Nigria Group Thran Mor Dadly Aack. aljazra.com, Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

7 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé z á m A világ rrorfnygég ( ) mrényl halo bül úz mrényl halo bül úz Az gy mrénylr ő áldozazám az öz áldozara vív 2004 é 2011 közö 9,55 fő/mrénylről 4,27 fő/mrénylr viza, vagyi nyolc év ala öbb min 55%- kal cökkn a rrorámadáok haékonyága. A világ rrorfnygég érégnkén A WITS adaai zrin a 2004 é 2011 közöi nyolc évbn Dél-Ázia é a Közl-Kl vol a ké, rrorizmunak lginkább ki érég. A nyolc év álagában i kövék l a világ öz mrénylénk 75,86%-á (az év zélő érékk: ,27%, ,36%), i vz élé az áldozaok 74,6%-a ( ,18%, ,92%), i bül mg az áldozaok 79,38%-a ( ,4%, ,91%). A úzok ébn a már mlí kiugró npáli adaok llnér i cak 70,98% a nyolc év álaga ( ,47%, ,77%), z az gyln olyan kagória, ahol a ké érég 2011-r gyérlműn Afrika mögé krül. Mrénylk a Közl-Kln é Irakban közö Közl-Kl Irak z á m Közl-Kl Irak Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 9

8 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé Közl-Kl 2004 é 2011 közö érégbn kövék l az öz mrényl 39,49%-á (34 533), i áldozaul a haloak 45,17%-a (54 780), a bülk 52,07%-a ( ) é a úzok 8,66%-a (7886). A közl-kli érég kimlkdő adaai Irakhoz, illv kibb mérékbn Izralhz é a Gázai övzhz kapcolódnak. Irak rrorfnygég olyannyira zignifikán a érég zmponjából (a mrénylk 79,8%-a, a haloak 94,78%-a, a bülk 91,4%-a, a úzok 56,65%-a a nyolc év álagában), hogy gyakorlailag valamnnyi kagóriában nyomon kövhők az iraki háború fordulaai. Így a 2003-bn mginduló mgzállá-lln é flkzk közöi fgyvr harcok kizéldé, Abu Muzab al-zarkavinak, az al-káida iraki zrvz (a Jama a al-tawhid wal-jihad) vzőjénk júniui halála, ovábbá a David Prau ábornok álal indío urg, illv a íia zunnia flkzi küzdlmk kifáradáa. Igaz z a úzok kagóriájának lérő álaga mll i, hizn a közöi időzak 91,69%-o iraki álagá a máodik négy év orán a úzjé radikáli iraki cökkné mll, annak Gázai övzbn való láványo növkdé i komoly mérékbn bfolyáola. Izral é a palzin rülk (Gáza é Cizjordánia) rrorfnygégénk a érég gézér nézv cupán ké rüln vol időlgn komolyabb haáa: folyamán a mrénylk rén (25% é 20%), illv 2009 é 2010-bn a úzok kagóriájában (86,98% é 88,92%). A dolgok rmézéből fakadóan a palzin rülk közül az izrali hadrg álal 2005-bn kiürí Gázai övz fnygégi adaai a magaabbak, a kivonulá, mikén a 2008-a libanoni háború i, jól kövhő az izrali adaok alakuláán i. Bár az iraki rrorfnygég 2007 uáni cökknéénk közönhőn 2008-ól, illv 2009-ől a haloak é a mrénylk kagóriájában a Közl-Klől Dél-Ázia v á a világ rrorizmuól lginkább fnyg érégénk zrpé, d a Közl-Kl gyréz a bülk kinébn mgaroa vző hlyé, máréz korábbi kimagaló adaai mia a nyolc év gézé kinv a ké mlí kagóriában i arja az. A érégből Irak a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) harminczor, a Gázai övz kilnczr, Izral nyolczor, Jmn háromzor, Törökorzág kézr, Irán pdig gyzr zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. 10 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

9 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé 6000 Mrénylk Dél-Áziában, Afganizánban, Pakizánban, Indiában (API) közö z á m Dél-Ázia API Aganizán Pakizán India Dél-Ázia API Aganizán Pakizán India Dél-Ázia 2004 é 2011 közö érégbn kövék l az öz mrényl 36,93%-á (32 301), i áldozaul a haloak 31,04%-a (37 646), a bülk 28,69%-a (71 051) é a úzok 73%-a (64 805). Szmbn a Közl-Kll, ahol a rrorfnygég méréké lénygébn gyln állam, Irak haároza mg, a dél-áziai adaok négy orzág Afganizán, Pakizán, India é a közöi évkbn Npál közö ozloak mg. Míg azonban a nyolc év lő flébn ( ) az indiai raégiai ámadáok é a npáli maoia kommuniák álal kirobbano polgárháború jlnék a fő vzélyforrá, 2007-ől az afganizáni é pakizáni rrorámadáok válak mghaározóvá. Az Indiában, Afganizánban é Pakizánban lköv mrénylk már közö i a érég öz mrénylénk 58-62%-á ék ki, z az arány ban 80-88%-ra, 2009-ől pdig 97% fölé mlkd. A bülknél lénygébn ugyanz a ndncia láhaó, azzal a különbéggl, hogy már az lő évkbn 64-73%-á, vagyi a mrénylknél magaabb arányá ék ki a érég öz bül áldozaának. A halálo áldozaok aránya 74-77% vol 2004 é 2006 közö, majd z kövőn 91% fölé mlkd, hogy 2011-bn a három orzág gyü aránya lérj a 99,56%-o. A három orzág nnk llnér az lmúl nyolc évbn lérő ua jár b a rrorfnygég illőn, míg ugyani Afganizánban mindvégig, Pakizánban pdig 2005 é 2009 közö növkd a fnygég, Indiában 2006-ól ha mgorpanáokkal i, d fokozaoan cökkn. A nyolc év lő három évébn jlnő mrénylzámo (a érég öz mrénylénk 29-32%-á) muaó Npál ébn a halálo áldozaok é a bülk adaai i az muaják, hogy az ini rrorclkményk dönő öbbég úzjé vol. A érégből Afganizán é India a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) harminckézr, Pakizán huzonkilnczr, Npál iznhézr, Sri Lanka iznkézr, Banglad kézr zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 11

10 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé z á m Mrénylk Afrikában, Szomáliában, Szudánban é a Kongói DK-ban (SzoSzuK) közö Afrika SZoSZuK Szomália Szudán Kongói DK Afrika SZoSZuK Szomália Szudán Kongói DK Afrika 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 6,59%-á (5766), i áldozaul a haloak 14,2%-a (17 216), a bülk 8,95%-a (22 161) é a úzok 13,61%-a (12 086). Bár a WITS 45 rrorizmuól érin afrikai orzágo ar zámon, a koninn rrorfnygégé az álalunk vizgál időzak gézé kinv alapvőn három orzág haároza mg: Szomália, a Kongói Dmokraiku Közáraág é Szudán é 2011 közö három orzágban kövék l a érég öz mrénylénk 68,19%-á, innn krül ki a halálo áldozaok 70,77%-a, a bülk 67,54%-a é a úzok 78,55%-a. Fono azonban hangúlyoznunk, hogy a nyolc év ala volak olyan zndők, amikor má orzágok i jlnőn növlék gy-gy vizgál kagória éréki. Mivl azonban Afrika rrorfnygég 2005-ől nő mg zignifikánan, így zn orzágok közül lginkább Nigériá, Cádo é Algériá fono mgmlínünk, min olyan orzágoka, amlyk 15%-o mghaladó arányban járulak hozzá gy-gy évbn gy-gy kagória zámaihoz. A fk koninn az lmzők zrin i évk óa gyr markánabb zrp jázik a nmzközi rrorizmuban. Míg a hlyi jllgű konflikuok é zrvzk min a zudáni polgárháború vagy az ugandai Úr llnállái Hadrg (LRA) minimáli globáli kockázao hordoznak magukban, az izlamia rrorcoporok é a rroriziku zközökkl i élő grillazrvzk gyr inkább zaporodnak é rőödnk Afrikában. Az afrikai rrorizmu napjainkban alapvőn a zomáliai al-sabáb, a nigériai Boko Haram é az Izlám Maghrb Al-Káidájának (AQIM) háromzög haároza mg, alapoan rányomva a bélygé régiójuk, orzáguk poliikai folyamaaira é mgíélér. Az gyln bizaó ény az, hogy a három zrvz közöi kapcolai háló gylőr alig mua úl az idológiai ranzfrn. z azonban válozóban van. A zomálik lkölzégébn calódo külföldi dzihadiák gy réz állíólag Líbiába uazo, hogy o harcoljon a hilnk lln, az Ézak-Afrikából érkző fgyvrk pdig Afrika Szarváig i ljuoak. Szomália példája arra in bnnünk, hogy a apazal, az afganizáni é iraki hadzínr mgjár harcook néhány év ala zin a mmiből i rndkívül üőkép zrvzk képk lérhozni. Az gyln ély z lln a ndncia lln az, hogy 12 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

11 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé a külföldi ikozolgálaok círájában fojják l zk a próbálkozáoka ami a fk koninn zavaro é imrln vizonyai közö nm könnyű flada. A érégből Szomália a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) iznnyolczor, a Kongói Dmokraiku Közáraág é Szudán iznkézr, Nigéria hézr, Cád, a Közép-Afrikai Közáraág é Uganda háromzor zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. z á m Mrénylk Délkl-Áziában, Thaiföldön é a Fülöp-zigkn (TF) közö Délkl-Ázia TF Thaiföld Fülöp-zigk Délkl-Ázia TF Thaiföld Fülöp-zigk Délkl-Ázia 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 4,22%-á (3689), i áldozaul a haloak 4,45%-a (5391), a bülk 4,21%-a (10 421) é a úzok 1,81%-a (1610). Az lmúl nyolc év lő flébn Délkl-Ázia ké kagóriában i mglőz Afriká: 2005-ig a bülk, 2008-ig pdig a mrénylk záma i magaabb vol, min a fk koninnn. A délkl-áziai érég fnygégébn mindvégig Thaiföld é a Fülöp-zigk jázoa a főzrp: míg az lőző a hai öbbég é a maláj flklő coporok közö zajló polgárháború, az uóbbi az önálló államalapíára örkvő muzlim zakadár zrvzk fgyvr harcai mia. ké orzágban kövék l a érég öz mrénylénk 93,1%-á, innn zármazo a halálo áldozaok 92,76%-a, a bülk 83,41%-a é a úzok 94,72%-a. A ké orzág közül gyérlműn Thaiföld a fnygbb, kivév a úzok kagóriájá, ahol caknm 90%-o a Fülöp-zigk rézdé a érégn blül. A ké polgárháborúól újo orzág mll Indonéziá é Mianmar érdm cupán mgmlíni, amlyk gy-gy évbn a bülk, illv a úzok kagóriájában 15%-nál nagyobb arány érk l. Jóllh 2007-ől fokozaoan cökkn a érég fnygég, napjainkban még valamnnyi kagóriában mghaladja a kiinduló zin. A érégből Thaiföld a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) huzonkézr, a Fülöp-zigk izngyzr, Indonézia pdig gyzr zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 13

12 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé Mrénylk Dél-Amrikában é Kolumbiában közö Dél-Amrika Kolumbia z á m Dél-Amrika Kolumbia Dél-Amrika 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 7,69%-á (6722), i áldozaul a haloak 2,6%-a (3152), a bülk 1,99%-a (4933) é a úzok 2,57%-a (2283). Dél-Amrika rrorfnygég gyérlműn Kolumbiához köhő. Az lmúl nyolc év gézé kinv bbn az orzágban kövék l érég öz mrénylénk 91,35%-á, innn zármazo a halálo áldozaok 93,88%-a, a bülk 95,22%-a é a úzok 86,75%-a bn a dél-amrikai mrénylk 90,21%-á kövék l i, innn krül ki a halálo áldozaok 96,75%-a, a bülk 97,56%-a a úzok 98,27%-a. Kolumbia fnygégénk kimlkdő méréké ign jól jlzi, hogy az orzág a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) huzonnyolczor zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. (Nm zrpl 2008-ban a mrénylk é bülk, 2004-bn a halálo áldozaok, 2007-bn a úzok kagóriájában.) Kolumbia rrorfnygégé a Kolumbia Forradalmi Fgyvr rői (FARC), a Nmzi Flzabadíó Hadrg (LN) é az gyül Önvédlmi rők (AUC) véknyég haározza mg fokozódó akiviáuk kövkzébn az orzágban lköv mrénylk záma 56,45%-kal, a halálo áldozaoké 16,52%-kal, a bülké 65,93%-kal, a úzoké pdig 63,79%-kal mlkd 2010-hz kép. A növkdé különön kimlkdő vol a bülk é a úzok kagóriájában, bár a bülk zámának év növkdéi üm így m ér l a 2009-bn mér öbb min 71%-o mlkdé. A úzok záma vizon az uóbbi ö év lgmagaabb éréké muaa az lmúl zndőbn. Bár néhány má dél-amrikai orzágban i növkd a mrénylk é a bülk záma (Paraguay é Chil), d a koninn gézénk zmponjából zk nm zámovők. 14 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

13 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé Mrénylk Kl-urópában é Orozorzágban közö Kl-urópa Orozorzág z á m Kl-urópa Orozorzág Kl-urópa 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 2,9%-á (2534), i áldozaul a haloak 2,04%-a (2471), a bülk 2,41%-a (5965) é a úzok 0,28%-a (245). Trrorfnygég zmponjából a kl-urópai érég főzrplőj gyérlműn Orozorzág, amly az lmúl nyolc zndőbn a érég öz mrénylénk 92,98%-á, a halálo áldozaok 96,6%-á, a bülk 89,39%-á a úzok 88,98%-á udhaja magáénak. Az orzág zámára az mlékz év vol a lgragikuabb zndő, amikor négy raégiai mrényl i lkövk rülén (kézr i bomba robban a mozkvai mróban, auguzuban ké rpülőgép robbanoak fl, zpmbr ljén zajlo l a ragikuan végződő bzláni úzdráma). ámadáok nagyágára jllmző, hogy a zndő öz halálo áldozaának 63,45%-a az mlí mrénylk orán vz élé. Érdm mgjgyzni, hogy Orozorzág közl haonló arányban rézdik, ha fnygégé a pozzovj érég államaival gyü kzljük. bbn az bn a mrénylk 91,32%-a, a halálo áldozaok 94,57%-a, a bülk 87,48%-a é a úzok 88,98%-a ik Orozorzágra. Bár az orzág rrorfnygég 2004 uán cökkn, d 2006 é 2010 közö mind a mrénylk, mind a haloak, mind a bülk kagóriájában növkd. Ráadául az uóbbiban 2008-ól az lőbbi ké kagóriáól lzakadó, gyorabb ümbn. Orozorzág a lhég 32-ből (nyolc év, négy kagória) iznhézr zrpl a világ lgfnygbb íz orzága közö. A érég má orzágai (Grúzia, Fhérorozorzág, Moldova, Ukrajna) cupán gy-gy évbn, gy-gy kagóriában, főkén gy-gy nagyobb mrényl alkalmával rézülk jlnéknybb arányban a érég fnygégéből. z azonban (a úzok kagóriájá kivév) cupán gy bn ér l 9%-nál magaabb arány, a 15 halálo é 200 bül áldozao kövlő évi fhérorozorzági mrórobbanánál a bülk kagóriájában (30,35%). urópa 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 2,27%-á (1986), i áldozaul a haloak 0,33%-a (402), a bülk 1,43%-a (3535) é a úzok 0,02%-a (22). Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 15

14 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé Jóllh urópában 2004 é 2011 közö évn álagoan caknm 250 mrényl kövk l, az urópai koninn rrorfnygégé az lmúl nyolc évbn mégi a bn Madridban, a 2005-bn Londonban, illv a 2011-bn Olóban é Uøyán lköv raégiai rrorámadáok haározák mg. három mrénylhz kapcolódik ugyani a vizgál időzak öz urópai halálo áldozaának 80,35%-a é büljink 79,94%-a. Igaz ugyanakkor, hogy az urópában lköv mrénylkn a WITS adaai zrin nnél jóval öbb orzág ozozik. Görögorzág (772), Spanyolorzág (340), Franciaorzág (312), Nagy-Briannia (195) é Szrbia (149) arozik azon orzágok közé, ahol a közöi időzak gézé kinv övnnél öbb mrényl hajoak végr. Az mlí ö orzágban kövék l az urópai mrénylk 86,50%-á. S ovábbi nyolc olyan orzág zrpl az adabáziban, ahol íz mrénylnél öbb rgizrál a WITS az lmúl nyolc évbn. Fono lánunk ugyanakkor az i, hogy a mrénylk rén lgfnygbb ö orzág közül négybn Szrbiában, Spanyolorzágban, Franciaorzágban é Nagy-Brianniában az uóbbi négy évbn jlnőn cökkn a rrorclkményk záma a nyolc év lő négy évéhz kép, miközbn Görögorzágban 2009-ól jlnőn növkd. A mrénylk mgozláának válozáá jól zmléli, hogy 2010 é 2011 folyamán Görögorzágban krül or az urópai mrénylk 72,11%-ára, illv 87,04%-ára. A korábban lginkább fnyg ké orzágban Spanyolorzágban é Franciaorzágban vizon arónak muakozik a bazk TA véknyégénk bzüné óa aró mrénylzám-cökkné. z 2011-bn különön Franciaorzág ébn vol láványo, i ugyani a avalylői 27 mrényll zmbn cupán ké mrényl rgizrál a WITS (Spanyolorzágban 2010-bn négy, 2011-bn gy m). z á m urópa rrorfnygég közö mrényl halo bül úz mrényl halo bül úz Mikén az fnbb jlzük, 2011-bn a mrénylk halálo áldozaainak é büljink zámá gyérlműn a norvégiai kő mrényl növl mg a korábbiakhoz kép jlnőn. 9 A haloak ébn az olói/uøyai mrényl ki az urópai áldozaok 95,06%-á, a bülk ébn pdig 66,66%-á. z uóbbi kagóriában ovábbi ké orzágban mondhaók jlnőnk a adaok: Görögorzágban (18 bül), illv Francia- 9 Lád Tála Pér Ciki Tamá: Az olói/uøyai mrénylről. SVKK lmzék, 2011/8. 16 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám

15 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé orzágban (16 bül 10 ). Vagyi az urópai rrorclkményk büljink 90,27%-án a WITS adabáziában zrplő 31 urópai orzág közül mindöz három ozozik. urópából Spanyolorzág kézr (2004, haloak é bülk), Nagy-Briannia gyzr (2005, bülk) zrpl a világ lgfnygbb íz orzágának liáján. Kl- é Közép-Ázia 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 0,11%-á (100), i áldozaul a haloak 0,12%-a (148), a bülk 0,17%-a (419) é a úzok 0,01%-a (16). Kl- é Közép-Ázia a világ gyik lgkvébé rrorfnyg érég. Az lmúl nyolc évbn gyln orzága m zrpl a világ lgfnygbb orzágainak íz liáján. Az i lköv kizámú mrényl öbbég Kína (44%), Tádzikizán (16%), Üzbgizán (12%), Kirgizizán é Kazahzán (9-9%) közö ozlik mg. A halálo áldozaok Kínához (64,19%), Üzbgizánhoz (14,19%) é Kazahzánhoz (11,49%), a bülk pdig Kínához (68,74%), Üzbgizánhoz (16,47%) é Tádzikizánhoz (10,5%) kapcolódnak. A érégbn a nyolc év ala 16 úz jk, 13-a Kínában, hárma pdig Üzbgizánban. Ézak-Amrika 2004 é 2011 közö i kövék l az öz mrényl 0,17%-á (152), i áldozaul a haloak 0,06%-a (68), a bülk 0,05%-a (133) é a úzok 0,02%-a (19). Az lmúl nyolc év orán az ézak-amrikai érég bizonyul a világ lgkvébé rrorfnyg rülénk. Az lmúl nyolc évbn gyln orzága m zrpl a világ lgfnygbb orzágainak íz liáján. Az i lköv kizámú mrényl öbbég Hondura (25%), az gyül Államok (23,03%), Mxikó (20,39%), ovábbá Guamala, Kanada é Haii (gyü 22,37%) közö ozlik mg. A 68 halálo áldoza mgozláa: Hondura (23), az gyül Államok (16), Mxikó (13), Guamala (8), Haii (7) é Panama (1), a bülk caknm 90%-án pdig az gyül Államok (58), Trinidad é Tobago (26), Mxikó (21) é Hondura (11) ozozik. Az gyül Államokban 2004 é 2011 közö 35 mrényl kövk l öbbégükbn poliikai anarchiák, illv radikáli környzvédők é aniglobaliák. Az ini 16 halálo áldozaból é 58 bülből 13 halo é 43 bül gyln ményhz, a For Hood-i mrénylhz kapcolódik, ahol 2009 novmbrébn gy amrikai zunnia valláú kaonaiz, Nidal Malik Hazan őrnagy lő l, illv bí mg árai. A muzulmán orzágok rrorfnygégéről A WITS adabáziában 64 muzlim vagy 10%-nál nagyobb muzlim kibbéggl rndlkző orzág zrpl é 2011 közö zkbn az orzágokban mrényl (a világon lköv mrénylk 79,85%-á) kövk l. mrénylknk halálo (87,38%) é bül (88,22%) áldozaa vol. Az adaok há lő pillanára az muaják, hogy a muzlim orzágok a lgvzélyzbbk a rrorizmu zmponjá- 10 bből 15 fő gy okóbri rrorlln flvonuláon bík mg a rájuk ámadók. Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám 17

16 Tála Pér: A világ rrorfnygégénk alakuláa 2004 é 2011 közö I. Trndlmzé ból, z alighanm komoly mérékbn járul hozzá ahhoz, hogy a világ (d főlg a nyugai) közvélmény az izlamia rrorizmu kini az gyik lgvzélybb rrorizmuípunak. A máik fő ok, z már fnbb kimondalanul i jlzük, hogy a közöi raégiai rrorámadáok öbbég (Madridól kzdv, Londonon é az orozorzágiakon krzül For Hood-ig) izlamiák álal lköv mrénylk volak. A lgfnygbb orzágok közül ké muzlimmal Irakkal é Afganizánnal azonban külön i foglalkoznunk kll. Rézbn azér, mr a NATO krébn i hazánk kaonái i jln vannak, rézbn pdig azér, mr 2004 é 2011 közö ké orzágban kövék l a világ rrorclkményink 45,79%-á, innn krül ki a haloak 56,10%-a, a bülk 56,97%-a, a úzok 9,33%-a. Úgy véljük, önmagában i kíno, hogy a úzok kivélévl ké olyan orzág rml ki a világ rrorclkményink é áldozaainak közl flé, ahol a nmzközi közöég fgyvri a abiliá mgrméénk jlzava ala véknykdnk. Még kínoabb azonban az, hogy a különböző adabáziok gyérlműn az muaják, hogy Afganizánban 2002-ől, Irakban pdig 2003 nyaráól zaporodak mg, illv válak rndzré a rrorclkményk. z az jlni bármilyn kllmln i kimondani, hogy a nmzközi közöég zn orzágokkal zmbni fllépé i hozzájárul a rrorfnygég fokozódáához zkbn az orzágokban, lőorban azzal, hogy a mgdönö rndzrk hlyér képln vol abil államhaalma állíani. S ké orzághoz hozzázámíhajuk az Afganizánnal zomzédo Pakizán i, ahol a rrorfnygég növkdééhz bizonyíoan hozzájárulak az afganizáni ményk é az amrikai hadrg rakéaámadáai. 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% z 30,00% á 20,00% m 10,00% 0,00% Irak, Afganizán é Pakizán (IAP) rrorfnygég közö (Világ = 100%) IAP mrényl IAP halo IAP bül IAP úz IAP mrényl 37,78% 39,43% 55,29% 57,03% 54,11% 59,29% 63,26% 63,93% IAP halo 46,55% 62,06% 72,76% 74,39% 59,22% 59,45% 66,10% 67,41% IAP bül 44,68% 53,80% 69,84% 76,85% 61,57% 71,36% 68,72% 67,88% IAP úz 3,99% 1,68% 12,66% 42,79% 47,71% 37,49% 23,64% 25,98% Ha há a muzlim orzágok közül kimljük Irako é Afganizán (ahol min mlíük a nmzközi közöég maga i hozzájárul a rrorfnygég zinjénk mlkdééhz), ovábbá Pakizán, a muzulmán orzágok rézdéi aránya már koránm olyan kiugró, ami indokolná az izlamia rrorizmunak a közvélménybn élő képé. Irak, Afganizán é Pakizán (IAP) adja ugyani a világ öz mrénylénk 55,37%-á, a halálo áldozaok 65,52%-á é a bülk 66,45%-á. Nélkülük a muzlim orzágok rrorfnygégből való rézdé a mrénylkből 24,48%-ra, a halálo áldozaokból 21,14%-ra, a bül áldozaokból pdig 21,77%-ra cökkn. z pdig nm különöbbn kimlkdő arány, ha figylmb vzük, hogy a világ lakoágának mingy 23-26%-a muzulmán valláú. 18 Nmz é Bizonág 2012/5-6. zám