A világ terrorfenyegetettségének alakulása 2004 és 2011 között II. Országértékelések

Átírás

1 N é Biong 212/ Ciki Ta Hda Béla Marai Vikor Tla Pér A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. Orgéréklék A arikai korny lal alapío Ni Trrorlln Köpon (Naional Counrrrori Cnr NCTC) Worldwid Incidn Tracking Sy (WITS) nvű adabia aly 24 janurja óa gyűji a vilgban lköv rrorclkénykr vonakoó különböő adaoka 212 priliban lérhővé a lúl ndő géér vonakoó aiikj. léünk lő réébn a vilg érégink rrorfnygégé igykünk jllni, rébn a 211- ndőr, rébn a 24 é 211 kööi nyolc évr vonakoóan. A albbiakban a 24 é 211 kööi időak lgfnygbb orgainak főbb jllgégi foglaljuk ö rövidn. A vilg lgfnygbb orgai léünk lő réébn a vilgo földraji ponból kilnc nagy érégr oouk, a Worldwid Incidn Tracking Sy (WITS) adaai alapjn így foglaluk ö a Köl-Kl, Dél-Áia, Afrika, Délkl-Áia, Dél-Arika, Kl-urópa, urópa, Kl- é Köép-Áia é Éak-Arika rrorfnygégénk főbb jllői. Tapaalaból udjuk aonban, hogy a érégi gkölíél korn kapunk diffrncil kép, éppn ér a a 29 óa a különböő kagórikban (rényl, hallo ldoa, bül, ú) lgfnygbb í org rroriuadaainak viglaval i igykünk ponoíani. 19

2 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. A orgok év lőfordulnak a kagórinkén é ön a lgfnygbbk í lijn 24 é 211 köö Mrényl Hallo ldoa Sbül Túok lő 1-bn ön Afganin India Irak Pakin Kolubia Thaiföld Solia Npl Oroorg Kongói DK Sudn Srí Lanka Fülöp-igk Gai öv Iral Nigéria Köép-Afrikai Körag 3 3 Uganda Cd Jn Algéria Banglad 2 2 Spanyolorg Törökorg Indonéia 1 1 Pru 1 1 Irn 1 1 Nagy-Briannia N é Biong 212/5-6.

3 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. A 24 é 211 kööi nyolc évbn a WITS alapkagóriinak lő í hlyén (vagyi 32 hlyéén) ön 28 org ooo. Köülük kő rpl a lhég lgöbbör (32-r), négy cupn gyln alkaloal. A lalunk vigl nyolc év orn Afrika nyolc (Solia, a Kongói Dokraiku Körag, Sudn, Nigéria, Cd, a Köép-afrikai Körag, Uganda, Algéria), Dél-Áia ha (Afganin, India, Pakin, Npl, Srí Lanka, Banglad), a köl-kli érég inén ha (Irak, Iral, Gai öv, Jn, Törökorg, Irn), Délkl-Áia hro (Thaiföld, Fülöp-igk, Indonéia), Dél-Arika kő (Kolubia, Pru), urópa inén kő (Spanyolorg, Nagy-Briannia), Kl-urópa pdig gy llaal (Oroorg) képvil ag a lin. A lin való rplé rén cak orinló jllgű abban a vonakoban, hogy énylgn ly orgok volak a lgfnygbbk a lúl nyolc év orn. ponoabban lhajuk, ha a gy kagórik lő í lij vük ügyr a ado időakra vonakoóan. A gy kagórik öí lő í lija (24 211) Mrényl Hallo ldoa Sbül Tú Irak Irak Irak Npl Afganin Afganin Pakin Pakin 5824 Pakin 8381 Pakin Afganin India 5447 India 67 India 7377 India Solia 499 Thaiföld 459 Solia 623 Solia Irak 468 Npl 3793 Kongói DK 3518 Thaiföld 6223 Afganin 3671 Iral 3598 Thaiföld 3327 Oroorg 5332 Kongói DK 3273 Kolubia 337 Kolubia 2959 Kolubia 4697 Gai öv 2594 Solia 2623 Sudn 2642 Iral 373 Kolubia 216 Oroorg 2356 Oroorg 2387 Npl 3672 Fülöp-igk 1445 A öí lia a évnkéni lő íbn rplő 28 org köül 14 orgo orol a lgfnygbbk köé, köülük nyilvnvalóan rébn a lik ljén lévők a lgkibbk a rroriunak, valain aok, alyk lgöbbör rplnk a öí lő í köö így a valannyi kagóriban rplő Irak, Afganin, Pakin, India, Solia é Kolubia, a hro kagóriban i (köük a hallo ldoaok é bülk lijn) rplő Thaiföld, Oroorg é Npl, a ké alkaloal rplő Iral é a Kongói Dokraiku Körag. A or a 14 orgon blül Sudn, a Gai öv é a Fülöp-igk rja. A öí lin jól lhaó Irak kilkdő fnygég, aly a hallo ldoaok kinébn gkölíi, a bülébn pdig cakn 23%- kal ghaladja a ögö lhlykdő kilnc org gyü ldoa. Irak adaai Iral é a Gai öv nélkül i a lúl nyolc év lgfnygbb érégévé ék a Köl-Kl. Jól lhaó a i, hogy a vilg érégi köül Dél-Áia a gyik lgfny- N é Biong 212/

4 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. gbb, hin Afganin, Pakin, India é Npl i ign lőklő hly foglal l a öí lin. Solia, a Kongói Dokraiku Körag é Sudn adaai név haonlóképpn jól éréklhő a afrikai koninn aga fnygég i. Délkl-Áia (Thaiföld) a rénylk kinébn öbb in rrl, a haloak é bülk gyü ban pdig cakn kérrl ghaladja Dél-Arika (Kolubia) fnygégé. A vilg rrorfnygég ponjból aonban a í lin blüli hlyéknél jóval fonoabb, hogy kkora arnyban réülnk a lin rplők a vilg ö rényléből, hallo ldoaból, büljéből é ú ldoaaiból. A kövkőkbn néhny grafikon é ada gíégévl igykünk lélni. A 24 é 211 kööi időakban a vilgon lköv ö rényl 88,3%- kövék l a rénylk kagórijnak évnkéni lő í lijn rplő orgokban (a év élő érékk: 24 78,37%, ,52%). Mrénylk nak alakula (24 211) lő í Vilg ö lő í Vilg ö A hallo ldoaok ébn a arny 91,38% (24 86,76%, 26 93,33%), a bülk ébn 9,55% (25 84,1%, 26 93,14%), a úokéban pdig 96,7% (25 99,39, 28 86,11%). Vagyi a vilg öbbi ré lalban a rrorfnygégnk cupn a ördékén ooo. 22 N é Biong 212/5-6.

5 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. Hallo ldoaok nak alakula (24 211) lő í Vilg ö lő í Vilg ö Sbülk nak alakula (24 211) lő í Vilg ö lő í Vilg ö N é Biong 212/

6 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. Túok nak alakula (24 211) lő í Vilg ö lő í Vilg ö A kövkőkbn a lgfnygbbk lijn rplő néhny org rrorfnygégénk ajogai foglaljuk ö. 1 6 Afganin (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Afganin rrorfnygég 25-bn kd nőni. A poliikai rőak fokoaoan ér via a orgba, gyb a nköi rők lénak lkdéévl i. Haékonygnak növkdéébn fono rp jo, hogy a al-kida révén o harcljr iporlódo Irakból Afganinba. A afgn grilla-hadvilér 1 A rők úon ondanak köön Budai Ádnak é Wagnr Pérnk a kolubiai, a afganini é iraki org éréklé lkéíééh nyújo gíégükér. 24 N é Biong 212/5-6.

7 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. korbban n vol jllő a iprovil robbanó köök (ID) é a öngyilko rénylők alkalaa. A roló rndk cak Barack Obaa 21- raégia-irnyvla uda gllíani, a kérdé, hogy nnyir l arhaó a jövőbn. A afgn llnll fő rj a Talibn, aly a lúl gy évidbn pakini hérrl lj érékbn újjrvődö: grőödö léban, kaonai képégk kinébn, aj propagandarvl é valannyi afgn aronyban rnyék-köigagaal rndlkik. A NSZ rin a uóbbi évkbn a kaonai é poliikai ogalo a fllő a afganini rénylk 75-8 alékér. A al-kida nagyobb llnlló gyégk injén ninc jln Afganinban. A rv agjai, kibb jji aonban ovbbra i akívak, a pakini öri rülkn űködő köponi al-kida irnyía ala llnak. A afganini jk lokli inn oroan gyüűködnk a hlyi llnllókkal, é lőorban a úgynv nich képégk rén nyújanak gíég (kiképők, ID-akérők, öngyilko rénylők b.). A Übgini Il Mogalo (IMU) a al-kida éak-afganini képvilőj. Haonló képégkkl rndlkik, in anyarv, d agjai olyan (főlg übég, dik) nikuokból krülnk ki, alyk Afganin éaki réén élnk öbbégbn, véknyég aonban n cak Éak-Afganinra korloódik. A Hakkani-hlóa (HQN) űködéi rül Kl-Afganin é a kabuli régió: a fővroban rndrn bkövkő lvnyo é koplx adokér i ők fllők. A rv a arikai akérők hajlaoak önlló nikén klni, iköbn valóínűbb, hogy a a Talibnon blül haroa g ag. lőorban a NATO ISAF-rői kini llnflénk. A llnll ré a Gulbuddin Hkajar v Hib-i Ilai (HIG). A rv aly a Kabulól klr ő rüln véknykdik a lúl évkbn ncak a ISAF-fl, d a Talibnnal i öűéb kvrd (21-bn éppn Bagln aronyban). A HIG poliikai rnya lglian űködik a orgban, hívi aronyi kornyók é parlani képvilők. N é Biong 212/

8 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II India (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú India ébn fono pon, hogy a kaíri é a éakkli agllaokban űködő nikai fgyvr coporok, valain a naxalik é a hindu xrik (példul a Ni Flabadíi Sövég RSS) véknyég révén évidk óa van gy aiikailag i kiuahaó fnygégi alapin. Br jlnlg n oko igan kooly abilii problé, a dél-iai órilla a rroriu vonakoban r régóa a vilg gyik lgfrőöbb orgnak í. A probléa pr n érini gyforn a lla lj rülé. A valli alapokon nyugvó rroriu a fővro é Mubai környékén, valain a éaknyugai orgrébn adja a lgöbb unk a biongi rvknk. A naxalik véknyég Kl-Indiban a lgrőbb, a nikai alapokon rvődő fgyvr coporok ö a éakkli llaokban űködik. A llandóul é nköi öhaonlíban ign aga fnygégbn időről időr néhny kilkdő incidn oko hkiku loduloka. A 24- kdő év gyébkén ign alacony érékk uaó vionyíi alapnak í. nnk hrébn a Pakinnal 1999 óa kialakul fokoo bnll nyhülé húódo g ban aonban bkövk néhny raégiai érű ad. 3 A 28. novbri ubai adok (165 halo, 3-nl öbb bül) bionyo érlbn fordulópono jlnk a indiai blbiong kinébn. Haonló rvégű rrorakció aóa hajoak végr Indiban. Újdlhi kövőn kooly figyl nl anirroria gyégink flkéíéér, a ikoolglai fldríé haékonygnak növléér, valain a biongi ljrok igoríra. nnk rdé- 2 A ké kornya gyérlű érdklég a kapcolaok noralilban a kaíri harvidék biongi hlyénk abililódho é a Pakinból ogao India-lln coporok véknyégénk időlg cillapodho v. 3 Példul a 25. júliui janpuri vonarobban (13 halo, 5 bül); a okóbri újdlhi bobarényl (62 halo, 2-nl öbb bül); a 26. rciui varanai adok (21 halo, 1-nl öbb bül), a júliui ubai vonarobbanok (19 halo, 625 bül). 26 N é Biong 212/5-6.

9 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. nyégé urópból nhé flérni, ény aonban, hogy 28-a kövőn a adok haékonyga néi hanyal ua. A uóbbi időbn lginkbb a élőég aoik é a haai biú il xria coporok hallaak agukról. India rrorhlyévl kapcolaban gy bio prognóiunk lh: blhaó idig fnnarad, é bnn arja a lgfnygbb llaok köö a dél-iai nagyhaala Irak (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Irak rrorfnygég gyakorlailag a 23-a arikai invió nyon növkd g. A Sadd-ri fl arao vralanul gyor győl flkéüllnül ér a arikai rők, ro é gondolalan dönék kövkébn a glló rők haar aguk lln fordíok a rndrvl vénk íó unnia arab kööég. Radul a 21. pbri rroradok un néprűég cúcn lvő al-kida i Irako jlöl g hborúja gyik lgfonoabb fronjnak. A iraki llnll alapvőn ké különböő rőből vődö ö, br a USA okig hiban gy rőkén kl. A gyik copor a Sadd-ri gykori híviből é a hlyi inű poíciók lvé ia ilakoó nacionalia unnia arabokból rvődö különböő nvk ala (Mudahd Hadrg, Anar al-sunna, 192-a Forradali Brigdok). A ik coporo a irakiakból é külföldi önkénkből rvődő dihadia coporok alkok. Kööük vő rp jo a brualiról lhírül Abu Muab a-zarkvi irnyíoa Mopoiai al-kida. A különböő dihadia coporok a rrorvér halla un a Iraki Il Álla név ala gyülk 26 okóbrébn. 4 4 Bíró Noéi Wagnr Pér: Flklők, rrorik é hallbrigdok a iraki konflikuban. Külügyi Sl, 27. nyr-ő, o. N é Biong 212/

10 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. A aiikban lhaó hirln uhan 27-bn a David H. Prau bornok lal v új raégia bvéé jli, alynk orn a flklé iraki nacionalia réé ikrül lgíni, a Iraki Il Állao pdig a célo likvidlok gyngíék g. A uóbbi gy-ké év adaai o akérő rin r inkbb a ro köbiongból fakadó rőako jlik, in a való rrorfnygég. 7 Pakin (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Pakinban a 27. júliui ilbdi Lal Madid-incidn (a Vörö Mc lfoglala, ajd oroa) véglg öré hoo a Muarraf-kornya é a ilaia coporok vionyban. Pakinra i londhaó, hogy addig i jllő vol r gy bionyo alaconyabb inniú rrorfnygég, ai főkén a blud nacionalik é a libokho köődő xria coporok véknyégéh köhő. A glőő évkbn a pakini korny oka bírl hiakai (24) é Sra Rogah-i (25) kigyéi a Sövégilg Igagao Töri Trüln (FATA) brndkd, libokho köődő rőkkl néilg cökknék a nyo. uajk a érin évk viafogoabb adaai i. A 27- kríi kövőn aonban lvnyoan éld a korny poliikjval bhlykdő ilaia coporok idológiai plaforja é bővül ogaóik kör, ai lőgí fllépéük radikalilód. kkor alakul g a Thrik-i-Taliban-i-Pakin (TTP) nvű pakini lib rnyőrv i. A adok nak 28-a lvnyo gugra gyérlűn nnk udhaó b. 29-bn a Sv-völgyi gllapod újabb, br a korbbinl jóval rövidbb élű é lokli jllgű kigyé jln, ai ég abban a évbn haroo kaonai fllépé köv a pakini libok lln. 29 rciura a raégiai fonogú Badaurban i hlyrll a korny llnőré. Okóbrbn pdig gkdődö a Dél-Vairin giíér folyó küdl. A fokoódó kaonai nyo viav a xria coporok akcióképégé, lkö- 28 N é Biong 212/5-6.

11 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. ö rőik jó réé, é néilg koncnrla a véknyégük. nnk haa ükröődik a adok nak rlaív cökknéébn. Noha a ldoaok ban a harcok ia érlrűn n lh nagygrndi cökkné lérni, a cúcévkh kép i gy alaconyabb inn abililódo. Minhogy aonban a pakini rroriu probléja ign okréű nikai, idológiai, radali é biongpoliikai b. okokra vhő via, flola, illv jlnő viaoría gylőr rénylnnk űnik Kolubia (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Kolubiban a Kolubia Forradali Fgyvr rői (Fura Arada Rvolucionaria d Colobia FARC) jlnik a a gykor a arxia idológia alapjn lérjö grillarv, alyr a kolubiai korny é a vilg i rrorrvkén kin, é a orgban lköv rőako clkényk gyik főrplőj a Ni Flabadíó Hadrg (jrcio d Libracion Nacional LN) é a kbíórkarllk ll. A rv lln 23-ban Álvaro Urib kolubiai lnök Gorg W. Buh ogaval ghird a Plan Parioa -, aly a gyül Állaok jlnő kaonai é pénügyi ogaval a FARC vidéki radali biainak flolra irnyul. A nyíl konfliku a airiku rőak fllngolval jr. 25-ől a rv a dunglb húódva inialila jlnléé a kolubiai é arikai rők lal gll rülkn, így igykvén cökknni a lakogra nhdő rőlj kornyai nyo. Vőik laróaa, rülik é a lőorban drogkrkdlből raó pénügyi forraik lvé, valain a agok nak folyaao cökkné ggyngí a rv, jlnőn viafoga akivi. 29-bn a lauló kaonai offníva rdényképp a FARC ghird a Újjülé rvé (Plan Rnacr), növlv a rénylk. 21-bn aonban a kolubiai rőknk ikrül gölniük a FARC gyik gharoó kaonai parancnok, Mono Jojoy, ai kooly cap vol a rvr. Hajlandónak uakoak a rgyalra, a kolubiai kornya pdig N é Biong 212/

12 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. r a FARC végéről bél. 211-bn aonban új raégi (Plan Piola) dolgoak ki, alynk alapja a ki léú, gyoran ogó é nhn fldríhő gyégk lal végrhajo klaiku grillaadok, a ü é fu chnika alkalaa, ovbb a rénylk nak növlé, aih a kolubiai biongi rők gylőr nhn alkalakodak. 211-bn Kolubiban kövék l a dél-arikai érég rénylink 9,21%-, a hallo ldoaok 96,75%-a, a bülk 97,56%-a a úok 98,27%-a rao innn. 14 Thaiföld (24 211) rényl halo bül rényl halo bül Thaiföld rrorfnygégé úlnyoóré a org déli rülin ajló alacony inniú polgrhború okoa, aly a buddhia hai öbbég doinancija lln fllépő alj flklőcoporok köö ajlik. A uli aljok a déli harok nén Jala, Paani é Naraiva aronyokban alkonak hlyi öbbég. A harcok 24 óa lngolak fl újra a érégbn a úgynv janur 4-i konflikual, lynk orn havan uli fgyvr rajaüö gy hai kaonai boron Naraivaban, é jlnő nnyiégű fgyvr knyol. A akció priliban ovbbi adok kövék. A incidn nyon Takin Sinavara inirlnök uaí ado a fgyvr rők harooabb fllépéér. A kiélődö konfliku a adok é ldoaok nak gyor növkdéébn i nyoon kövhő. A kööi dél-haiföldi rőakhullo a gé gabb érég lginnívbb konflikuakén lgék, bbn a prióduban a lők rin a vilgon cak Irak é Afganin úla flül. A haiföldi blpoliikai krí i akadlyoa a kornya rdény fllépéé a alj élőégkkl bn, é a fgyvr rők vérkarnak figylé i inkbb Bangkokra vona (Bunjaraglin-pucc, 26). 27-ől kdv aonban nagyobb rők coporoíoak a érégb, valain a biongi inékdék ll a fjlépoliikra é a hlyi radaloal való prbédr i nagyobb hangúly fkk. A abilició céló poliikai köök diffrncil alkalaa 28-ól gyérlűn cökkn a rrorfnygég a déli aronyokban. 3 N é Biong 212/5-6.

13 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 35 Solia (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Solia a rroriu ponjból ovbbra i a vilg gyik lgfrőöbb rül. A al-kidval gyr oroabb kapcolao poló al-sabb 211-bn i folyaa polgrhborúj a nköi kööég köük Törökorg é Saúd-Arbia oga élvő oliai Áni Sövégi Kornnyal (TFG) bn. A uóbbi évk lgúlyoabb rénylér a úl év okóbr 4-én a Okai Miniériu épülénél krül or, alybn öbb in an lőorban örökorgi ööndíjra vró hallgaók vék élük. A afganini libokho haonlóan lőorban ni grillahadrgkén űködő al-sabbo ugyanakkor úlyo kaonai kudarcok érék, a fővro, Mogadihu i ki kll üríni. l prhuaoan a rvn blül grőödö a külföldi dihadik bfolya, akik indn ddiginél úlyoabb rrorhadjrara biajk a oli ilaika a TFG é a a ogaó külföldi lőorban knyai, ugandai é burundi kornyok lln. Br a rvn blül kooly vika okoo, a külföldi dihadik é oli ogaóik poíciói ovbbra i rők a al-sabbon blül. A radikliok ovbbra i oro kapcolao polnak a Arab Félig Al-Kidja (AQAP) jni rnyval, aly idológiai, logiikai é apaalai ranfr bioí a kl-afrikai jk ra. Br a vionyrndr hiba lnn úléréklni, okan a AQAP al-sabb-ngly a r koolyabb globli fnygénk arjk, in a,,ag al-kid. A rv űvli képégi jól jlik a knyai adok, 5 gybn jlik a i, hogy való fnygé jln Kl-Afrika abilira. 5 A knyai rénylk kirűégük é vionylag ckély brvégük ia n rplnk a WITS adabia élén. Mgfigylhő aonban, hogy a al-sabb, illv a vl ipailó knyai coporok akivia gnövkd a lúl évbn. Soli fgyvrk öbb, a orgban nyaraló külföldi uri, illv gélyrvi unkara rabolak l, ai nagyban hojrul a 211. okóbrbn induló, Solia rülén végrhajo knyai kaonai pacifikció űvl kiprovoklho. kövőn aonban a rőak n cökkn: a har ni rülkn é Nairobiban végrhajo adoknak ddig öbb uca hallo ldoaa é bülj van, a lők a rőak fokoódra íanak. N é Biong 212/

14 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. A oliai újék draiku lkdé ögö ugyanakkor n a ilaik, han főkén a profiorinl kalócoporok llnak, alyk a ikr hajóléríék cökkné ia kiő bvélik igyknk l a ódrrl póolni. Oroorg (24 21) rényl halo bül rényl halo bül Oroorg rrorfnygég lőorban a éak-kaukui érégbn a lő ccn hború időakban ( ) nő g lőör, ajd a odik ccn hború ala é a kövőn kirjd a éak-kaukui érégn úli polgri lakogra i. A lalunk vigl időak kdő, 24- év vol a lgragikuabb ndő, aikor négy úgynv raégiai rényl i lkövk (kér i boba robban a okvai róban, auguuban ké rpülőgép robbanoak fl, pbr ljén ajlo l a blni údra). adok érér jllő, hogy a 24- év ö hallo ldoanak 63,45%-a rénylk orn v élé. Oroorg rroriu llni blföldi küdlébn aonban a harpon 26-ra hő. kkor rvék a rrorlln fllépé llai rvink fllőégi köré, hok lér indn régióban a hlyi opraív örk, juak vő rph a Sövégi Biongi Solglao (FSZB). Br a kövélkdé Ccnföldhö kapcolja a éak-kaukui rroriu fő gócponj, a lúl nyolc év orn r Dagnban (76 rényl) é Inguföldön (724) kövék l a oroorgi rénylk úlnyoó öbbégé. Ccnföld (48) cak a haradik a rrorclkényk a kinébn. A éak-kaukui rülkn végrhajo rénylk lkövéébn a 2- évk ljén a Ingu Jaaa, a Saria Jaaa é a Jaruk Jaaa vol a lgakívabb. 25-bn a hro rv valain öbb kibb fgyvr copor hoa lér a Kaukui Frono, aly lőbb a Ickériai Ccn Körag, ajd a Kaukui iru fgyvr rvénk kini ag. A Kaukui Fron vőj bn Sail Baajv vol, 26 óa pdig Doku Uarov. Br a kövélkdé a okvai rórobbanok ia a éak-kaukui rroriu gyik jllgégénk kini a öngyilko rénylők alkala, a 24 é 32 N é Biong 212/5-6.

15 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 211 köö lköv 2597 öngyilko rénylből cupn 49- kö Oroorgho a WITS. l Oroorg cupn a ngydik a öngyilko rénylkkl újo orgok lijn Npl (24 211) rényl halo bül rényl halo bül Nplban alynk grafikonjn a jobb lhaóg érdkébn n jlük a úok nagygrndkkl nagyobb arny (24-bn 543, 25-bn , 26-ban 1 316) 1996-ól a 21. ad lő évidénk végéig polgrhború dúl, a poliikai rőak alan forban jln g a radalo indnnapi élébn. A grafikon adaaiból lolvahaó dinaika lénygébn a folyaao ükröi. blhború orn a aoia Npli Kounia Pro rpubliknu örkvéi llíok b a uralkodócalddal é a onarchia vő körivl. A polgrhború 25-bn ér a cúcponjra, ikor Gjanndra Bir Bikra Sah Dv kirly flolaa a örvényho, lénygébn aj kéb v a org korny. A rjdő lad lfoja é a aoik viaoría, illv lfgyvré aonban ghalada a rjé. Gjanndra haal a radalo forronga rndí g 26-ban, nnk hara dokraiku ngdénykr kényrül. 26. novbr 21-én írk al a flk a fogó békgllapod. a auokraa korny é a onarchia végé jln, ai a 28. prilii öbbpri vlaok é a körag kikila ado véglg a úlnak. A polgrhború lrula a rrorclkényk radikli viaorul rdény. A aoik véévl galakul koalíció korny aonban inabilnak bionyul, így Nplban a i bionyalan a hly, aibn akr gy újabb blhború é gy énk ponjból érl rndforduló kockaa i bnn rjlik. 6 A lúl nyolc évbn a lgöbb öngyilko rénylr Irakban (1436), Afganinban (647) é Pakinban (286) krül or. 24 é 211 köö a vilgban 2597 öngyilko rényl kövk l ( a ö rényl 2,97%-a), lyknk hallo ldoaa (2,14%) é bülj (21,46%) vol. N é Biong 212/

16 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 14 Srí Lanka (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Srí Lanka radalnak kulurli flépíé é örévonalai a ké nagy dél-iai haaloal Indival é Pakinnal övv lénygn gyrűbb kép rajolnak ki. A rroriu kérdé hagyonyoan é úlnyoóré a ail akadr coporokho, a lalunk vigl nyolcév időakban kn blül i a Tail la Flabadíó Tigriih (LTT) köődö, aly a kilncvn évk ljéől a Srí Lanka-i polgrhború vő ail rjé képvil. Tblaunk 24-r vonakoó alacony éréki a konfliku gy rlaív kvébé innív időak ükröik, ai a 22-bn gindul, igncak akadoó békfolyaa rdényképpn alakul ki. Br a ingalé kornya cak 28 janurjól dklarla a nyíl hború, a a gyakorlaban r évk óa ajlo. A 22- űün d faco 25 folyan öolo, 26-ban pdig a LTT lví kli rüli. A év júliuban bonakoo ki a úgynv ngydik la-hború, ly a ingalé vérkar a Tail Tigrik giíő végő capnak n. A rrorvéknyég innívbbé vla kbn a évkbn jól nyoon kövhő, in ahogy a Tigrik folyaao viaorulval prhuaoan a cökkné i. A 26-o cúcév LTT-rajaüéi köül a ké lgjlnőbb érd kilni: júniuban gy burobban orn 68 br v élé é 78 nvd érülé, lő pr nappal 129 kornykaona hal g a LTT fgyvrivl kirobban űharcban. Okóbr folyan pdig a ail harcook a hadingré llonyho aroó élyk llíó buok lln hajoak végr 13 haloa é 15 bül kövlő ad. Aikor 29-bn lajlo a LTT rőink kaonai giíé, a orgban lénygébn gűn a fgyvr akadr véknyég, a kornyrők llnőré al krül a LTT horga, ai a rrorvéknyég radikli viaorul rdény. A LTT lj vrég gybn Srí Lanka lgnagyobb biongi probléjnak flol i jln. A kövő évkbn a rroriu jlnég r n bionyul ovő kihívnak. 34 N é Biong 212/5-6.

17 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II Kongói DK (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú A Kongói Dokraiku Körag (Kongói DK) rrorfnygég a éak-kivui harcokkal, valain a org kli aronyban (Orinal) véknykdő, Joph Kony v a Úr llnlli Hadrgénk (LRA) véknyégévl függ ö. A éak-kivui konflikuban gyrr vannak jln a kl-kongói nikai é radali llnék é a 1994 un Ruandból idnkül é rébn aóa i fgyvrbn lló, köl gyilliónyi huu probléjnak goldalanga. A lúl évidn végighúódó konfliku 28 végén kallódo, aikor a harcokba a kongói kornnyal bn lló kl-kongói ui flklők oldaln a harcokba bkapcolódo a Ni Kongru a Nép Védlér (CNDP) nvű, Laurn Nkunda v 7-8 r fő ilícia. Nkunda fgyvri hajok végr a 28 dcbrébn Kiwanjban lajlo nagy nköi vihango kivló bruli érl, alynk orn ingy 15 férfi é fiú végk ki a kölbn llooó NSZ-békfnnarók é a harc nélkül ghrló kornykaonk lj kööny ll. A éak-kivui harcok ik főrplőj a huu ladói coporokból lérjö é a ai napig gharoó Dokraiku rők Ruanda Flabadíér (FDRL). Főkén a ruandai népirban i rp jó huuk coporjakén jö lér, d kéőbb kongói huuk i calakoak hojuk. A FDRL léa 6-7 r. A Úr llnlli Hadrg (LRA) rdilg Ugandban alakul a 198-a évk odik flébn, d iun a kapalai kornya a gyül Állaok gíégévl ikrn oríoa via Kony ilícij, a 2- évk köpén véknyégé hly Sudn déli réér, a Köép-Afrikai Köragba é a Kongói DK rülér. A Oxfa nköi huaniriu rv gy 211- jlné rin a LRA a lúl évkbn ingy 23 civil öl g a Kongói DK kli rülin, ér flólíoa a MO- NUSCO-iió (Unid Naion Organiaion Sabiliaion Miion in h DR Congo) N é Biong 212/

18 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. nagyobb rők lpíéér a LRA lal fnyg rülkr. 7 A ugandai üléű Kony é a LRA ovbbi négy vőj lln 25 óa nköi lfogaóparanc van érvénybn (köülük kn időköbn ghalak) öbbk köö briég llni bűnclkényk, népir, gyrkk kaonai olglara kényríé, kikorúak llni ög xuli rőak ia Sudn (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Sudnban a rénylk rébn a drfúri konflikuho, rébn a éak é dél kööi llnéh, rébn a Dél-Sudnban i véknykdő a Úr llnlli Hadrgéh (LRA) köhők. I dönőn n klaiku rrorvéknyégről van ó, inkbb a polgrhború gyik ajnlao llékrékéről. jli a hallo ldoaok rndkívül aga arnya, ai arra ual, hogy a rénylk öbbégé lőfgyvrkkl kövék l, kövln kölről, ingy kivégérűn. 27 un a adok innia cökkn, d n űn g, é gy ado inn agnlni lik. A laú iú polgrhború ovbb folyik a orgban, radul a éak dél llnék oldódak g Duba lakadval. 7 Oxfa Brifing No: W Ar nirly xploiabl : Th Lack of Procion for Civilian in arn DRC. Oxfa.org, N é Biong 212/5-6.

19 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 6 Fülöp igk (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú A Fülöp-igkn a krény doinancival bhlykdő é a igvilg déli réén (főkén Mindanaón) önlló llaalapíra örkvő uli akadr rvk (így példul a Abu Sajjaf Copor, a Moro Il Flabadíi Fron) küdl a kornyrőkkl bn r évid örénr kin via, llandóíva a adok vélyé. 21. pbr 11-é kövőn a USA-val övég poló Manila új lhőég kapo arra, hogy a rroriu llni küdléh külő oga rn. Wahingon aóa o forban (hadflrlé, kiképé, ancad, köö hadűvlk b.) gíi a igorg kornyrőink anirroria rőfíéi. A arikai é filippínó kaonk cak 26-ban 37 köö gyakorlaban vk ré. A növkvő kaonai nyo aga un vona a adok nak gyarapod i, alyknk gy jlnő ré rén a fgyvr öűékh kapcolódik. A ldoaok a kkl övv lalban n úl aga, aonban i i végrhajoak néhny, haban kilkdő rényl. A org örénénk lgörnyűbb rrorad 24. fbrur 27-én a Supr- Frry14 kop lln kövék l. A Abu Sajjafho köhő bobarényl a hajó é 116 br puul okoa. A bülk a öbb ra vol hő. gy ik oka hivakoo adoroa, a 25. fbruri úgynv Valnin-napi robbanok ön nyolc br élé kövlék, 64-n bülk g. Br a hh haonló clkényk lvnyoan ódoíhajk a aiikka, lnunk kll, hogy a Fülöp-igkn a rroria adok hafoka a uóbbi évkbn alacony, a probléa kallóda uahaó ki. Mind öfügg a biongi rvk haékonyabb fllépéévl. Mivl aonban a poliikai rőaknak a forja gy nagyon ély kulurli gyökrkkl bíró konflikuból pllkoik, a probléa gűnéévl vagy jlnő viaorulval gylőr n olhaunk. N é Biong 212/

20 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 12 Gai öv (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú A Gai öv rrorfnygégé a lúl nyolc évbn dönő érékbn ké ényő bfolyola: gyré a övn blül rivaliló különböő palin fgyvr coporok gy llni, ré a különböő palin fgyvr coporok Iralll bni fgyvr véknyég. uóbbi a övn blül 25 auguua óa aikor a irali hadrg é a rndvédli rők kilpíék a o élő ingy 9 idó lp főkén a lpk épüli é ulajdona lln foly. A WITS nkén a Gai övbn lköv rénylknk kini a övn kívüli irali lpülék llni rakéa- é aknavő-adoka i. A WITS adaaiban jól nyoon kövhők a gai blő fülégk, így a Ha é a Faah köö lérgdő harc, aly 27-bn gnövl a haloak é bülk, 29-ől pdig (a Faahnl é a Hanl radikliabb alafia poliikai rők akiviinak rndr lrabla ia) a úok folyan 63 olyan rényl rgirl a WITS, alynk orn a Ha fgyvri ö főnél öbb rabolak l, illv jk foglyul. 38 N é Biong 212/5-6.

21 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II Iral (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú A lúl nyolc év orn Iralbn lköv rénylk cakn 99%- a Gai övből vagy a Sínai féligről kilő rakéval vagy üérégi köl kövék l, lőorban a org déli lpüléi lln. A rénylk nak növkdéér a irali hadrg 25-ö gai kivonula, a Ha 26-o haalora krülé, illv 27- gai haalovél vol dönő haal. Cökknéükr a Iral é a Ha köö 28 nyarn lérjö n hivaalo űün é a gai hború vol haal. A rénylkér a Ha fgyvr rnya (I ad-dín al-ka Brigdok), illv a Gai övbn űködő gyéb fgyvr rvk (példul Népi llnll Bioga, Il Dihd, Abu Ali Muafa Brigd b.) a fllők. A irali biongi inékdéknk köönhőn adok hallo ldoaainak a a rénylk ho kép n kinhő jlnőnk, a bül ldoaok a i cupn a 26-o ndőbn vol ign aga. A 22 nyara óa épí é nköilg i oka viao biongi kríé jlnőn cökkn a rénylk, a hallo ldoaok, a bülk, d lgfőképpn a Iralbn lköv öngyilko rénylk. uóbbiból a WITS 24 é 211 köö indö 21- rgirl, íg 24-bn í, 25-bn öö, 28 óa cupn kő. Grafikonunk adaai a ükröik, hogy a rrorfnygég cökkné ponjból ikr vol a gai hború, a kövőn jlnőn (öbb in 8%-kal) cökkn a Iral-lln rrorclkényk a. N é Biong 212/

22 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II Nigéria (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Nigériban a rroriu o vol ljn irln jlnég. A különfél paraia coporok in példul a biafrai grillk indig i ívn élk rroriiku köökkl kornylln harcaik orn. A lúl időakban aonban gy új, a ddigiknél agrívabb rplő, a ilaia Boko Hara űn fl a ínn, aly a nigériai radaloban gyr rőbbn n érhő uli krény llnér épíi idológij. A rv véknyég ponjból ahogy a a blaból i jól lik a 211- év dönő jlnőégű vol: a Boko Hara a ddigi kibb akciók hly jól rv, prhuao adoka hajo végr ir n cupn a kornyrők é kornyhivaalnokok, han a nköi kööég, vagyi a NSZ képvilői lln i. A 211. jui éak-nigériai é a auguui abudai adoroaokban ucanyian vék élük. A Boko Hara oka anul a oliai al-sabból, illv a al-kidól. Br a kornya rgyalokba bockoo a rvl, aok rdényég é kinl gylőr kérdé. Biaó fjlény ugyanakkor, hogy a nigériai kornya ancadóikén véknykdő arikai akérők aln éppn a korbbi oliai kudarcokból okulva a fronli ad hly a rgyalo gold réíik lőnybn. lők rin ugyani a Boko Hara volúciója jóllh 211- adai orn r buaa capérő képégi ég n viafordíhaalan, ll aól, hogy olyan érékbn fnyg a abudai köponi kornyao, in hajdan a al-sabb a oliai Áni Sövégi Korny, aikor 26-ban a org rülénk jlnő ré a rv llnőré al krül. gy lg nigériai polgrhború könnyn önkrhi a org ddigi ipon gadagi rdényi, lykből br rndkívül korloo forban a radalo alóbb régi i réülhk. 4 N é Biong 212/5-6.

23 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 12 Cd (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Cdban a rrorclkényk ögö lőorban a köö ié rndkívül innívvé vló polgrhború ll. A hború fő oka a vol, hogy a 199 óa haalon lvő Idri Déby lnök a alkony gvloaval akara lérni, hogy haradorra i indulhaon a llafői poér. A harcok okor nikai ín ölök. A NSZ 28-ban induló békűvl jlnőn javíoa a biongi hly, d órvnyo öcapok ind a ai napig folynak. A ladó coporoka a korny rin Karú ogaja. Uganda (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú N é Biong 212/

24 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. Uganda ra a kér évk ljén ég a Úr llnlli Hadrg (LRA) okoo ok fjöré, a rv viaoríval, illv külpoliikai ogrénk bűküléévl, valain a USA ogaval aonban Kapala ikrn birkóo g Joph Kony ilícijval, így ra a LRA akivia lnyéővé vl. Ugyanakkor a ugandai hadrg révél a Afrikai Unió oliai űvlébn, a AMISOM-ban a al-sabb célponjv a orgo. A ilaia radikliok lő ikr, nagyabú külföldi akciójra Kapalban krül or 21 júliuban, aikor i gy ér é gy rögbiklubo robbanoak fl a fuball-vilgbajnokg dönőjénk kövíé ala, a ad 76 haloa é 114 bül kövl. A ugandai biongi rők külföldi, öbbk köö FBI-akbrk ogaval nagyabú nyoo krébn olk fl a orgban lvő ilaia jk. A ugandai haógok n vlogaak a köökbn, ugyanakkor londhaó, hogy a al-sabb fnygéi llnér a lúl köl ké évbn n krül or öbb rrorakcióra, Kapala ié Kl-Afrika gyik lgbiongoabb fővroa. 3 Jn (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Br úgy űnh, hogy Jn rrorfnygég 211-bn a lőő évh kép jlnőn javul, cak opikai calód : indö arról van ó, hogy a Arab Félig al-kidja (AQAP) jni rnya a arab ava kapcn kialakul avaro hlybn r arra i képnk bionyul, hogy rv hadrőkén, ől b vgy fl a harco Salh lnök capaaival. k a adaok lévén, hogy úluanak a rrorvéknyégn ér n krülk b a adabiba. 212 janurjban a AQAP é övégi r gé vrooka llak g é aroak llnőréük ala. Jn ovbbra i a globli dihd gyik lgfonoabb bia, ő a Jn Solia-ngly radikliai jlnlg aln nagyobb rrorfnygé jlnnk é haékonyabb űvli képégkkl rndlknk, in a lfj, kivér afganini pakini ag al-kida. 42 N é Biong 212/5-6.

25 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II Törökorg (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Törökorgban a rroriu kérdé a 198-a évk óa a Kurd Munkprho (PKK), kéőbb kibb kurd paraia rvkh (TAK, Kurdini Sabadg Sólyai) kapcolódik, alyk lln a örök kornya a kdkől indn kö bv, fél évidn kvi polgrhború llapoo arva fnn Délkl-Anaóliban. A PKK a rroriu köé élbb, a rüli auonóiér, a kurd kibbég jogainak lirééér folyao küdl rékén alkalaa. A lúl évk rroria véknyégénk rndji i jól ükröik a örök kurd poliikai rgyalok dinaikj. A kövőn, hogy 1999 é 24 köö forli űün vol érvénybn a flk köö (é a uoló anaóliai aronyban i günék a ükégllapoo 22-bn), 25-bn a örök korny Diyarbakirban, a kurd fővroban gbékéléi poliik orgalaó, illv rgionli gadagfjléi rv jln b a kurd kövlék rndé, a érégbn okoo gadagi-infrarukurli krok nyhíé érdkébn. aonban n köv ovbblépé: a örök U calakoi rgyalok gakadnak hara larad a poliikai kigyé, 26-ól pdig újra élénkülni kd a PKK é a TAK véknyég, ai öbb jlnő nagyvroi bobaad i jl. A kurdok ra kdvő rdényk (nylvhanla, poliikai érdkképvil, édia) hoó dokraiku inéényi é jogi rforfolyaa végrhajnak lakada időbn gyb a kornyó Igag é Fjlődé Prja (AKP) grőödéévl é aon céljval, hogy véglg flolja a PKK vidéki biai, ai ban a örök iraki harérégbn jlnő kaonai űvlk rdény. nnk llnúlyora nő a PKK adainak a i, öégébn aonban a Kurd Munkpr kivér, űvli kapacia idiglnn cökkn. A 28-a nagyvroi bobaadok (Diyarbakir, Iabul) alkalankén nl i öbb bül ldoaal jrak, jlv a PKK akikavl: rűn kvbb, d nagyobb arnyú adal öbb ldoao okoak, iköbn folyaódak a örök kaonai gyégk é léíényk llni rajaüék i. N é Biong 212/

26 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. 29-bn Bir Aalay blügyinir nyi hird a kurdok flé, ié a poliikai rndé köé ajnlva fl alyr a PKK adainak viafogval ragl, d a gvalóí o i larad, így 21-bn újrakdődk a adok bn a Kurd Munkpr gújul űvli képégé jl a úgynv hakkari adoroa, alybn öbb in 1 PKK-fgyvr iné öhangol ad rndvédli é kaonai léíényk lln. 7 Banglad (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú 16 2 Banglad rrorfnygég a nagyobb dél-iai orgokkal övv rénybb érékű. bbn pr körjik a i, hogy a nikai é valli ponból léggé hoogén orgban (a lakog 98%-a bngli é 9%-a uli vallú) a kulurli örévonalak rlaív kvébé abdaljk é a radala. A lúl évidbn aonban a nköi rndkkl i öfüggébn probléakén rül fl a valli radikaliu rőödé a orgban, aly i főlg a hinduka é a vlük olrn kulri coporoka vonja célkrb. Br a ini adok rikn kövlk ok haloa, a évid drkn a xria coporok (példul a Jaaa-ul-Mujahidn Bangladh JMB) néhny kilkdő akcióval i flhívk agukra a figyl. 9 Még 25 folyan a dakkai korny bilo öbb, rroriakapcolaokkal, illv -véknyéggl vdol rv. A újonnan ghird anirroria inékdécoag llébn 26-ban fldrík é őrib vk öbb JMB-vő i. A 9 k köül a 24. auguu 21-én Dakkban végrhajo ad vl a lgélbb körbn iré, in gy új időí kdévé. Anap irln élyk 13 grno dobak a ögb gy nagygyűlén, ahol a Awai Liga vőj, Shik Haina i béd aro. A ad kövkébn huonnégyn ghalak, 3-nl öbbn bülk g. 25 janurjban, Naorébn ké külön hlyínn robban boba (3 halo, 89 bül). Még abban a hónapban Habiganjban gy grnadban ön vék élük é an bülk g. Kéőbb a pakini biú Lahkar--Taib i öfüggéb hok a folyan lköv hé bangladi grnadal (34 halo, 4-nl öbb bül). 25 auguuban inén bobk robbanval ké br ölk g é 12-nl öbb gbík. A adér a Jaaa-ul-Mujahidn Bangladh (JMB) rv vllala a fllőég. Ugyann év dcbrébn gy öngyilko rénylőj Nrakonban ha él olo ki é körülblül 1 br bí g. 44 N é Biong 212/5-6.

27 Ciki T. Hda B. Marai V. Tla P.: A vilg rrorfnygégénk alakula 24 é 211 köö II. kornyó Bangladi Ni Pr aonban ilaia prokra i akodik, ér a kulri poliikuok é érliégik jó ré a élőégkkl bni ngdéknyéggl vdolja. l gyü, noha kirjd kapcolaaik é a külföldi rvkől érkő pénügyi oga gíégévl a xria coporoknak Bangladbn i ikrül fnnaraniuk aguka, hlyi akcióképégük 27-ől éréklhőn cökkn. 35 Indonéia (24 211) rényl halo bül ú rényl halo bül ú Indonéiban a rroriu probléj öbbnyir a hlóa Sura éaknyugai rülén, Ach aronyban kiépíő Jaah Ilaiya (JI) véknyégévl hok öfüggéb. A rgionli, Malajira, a Fülöp-igkr, Singapúrra é Thaiföldr i kirjdő ököékkl i bíró, a al-kidval é öbb délkl-iai rroriacoporal i kapcolao aró rv lglvnyoabb akcióinak öé a kér évk ljén hajoa végr, így a lalunk vigl időakban r viaorulóban vol. A rv 22. évi, 22 hallo ldoao kövlő bali rénylé kövőn a indoné biongi rvk (a úgynv 88-a Különíény nv vilő anirroria gyég főrpléévl) nagy rőbdobal lak nki a JI fldríéénk é flolnak. 25-bn a rv újra célba v a fjl idgnforgala ia Indonéia nyugai kirakanak íó Bali igé. A okóbr 1-jén végrhajo robbanoroaban hú br v élé, é körülblül an gbülk. 21 jura gyakorlailag giíék a JI achi infrarukúrj, é öbb in 2 agj fogk l. Iré vl vőink nagy öbbégé ra laróak vagy gölék, ai a rv akcióképégénk cökknéé vona aga un. 21 auguuban rndőrkér krül Abu Bakar Bahir, a JI lli vőj i. A indoné kornya ddig lhaóan ign koolyan v a rroriu llni küdlé, aink rdényi ha a probléa lj flolho ég n i vhnk (r cak annak rgionli öfüggéi ia ) ign bölők. N é Biong 212/