A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1

Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai 5 2. Helyzetelemzés 7 3. Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása 8 4. A Bródy Imre Gimnázium tagozatai 9 5. Kulcskompetenciák a Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében 10 6. A gyermekvédelemmel, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a Bródy Imre 11 Gimnáziumban 7. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok, 14 tevékenységek 8. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése - oktatása 15 9. Könyvtár 23 10. Hagyományok 23 11. Erőforrások 24 III. Nevelési program és helyi tanterv a gimnáziumban 1. A gimnázium szervezeti felépítése 25 2. Kiemelt oktatási célok 25 3. Élsportolókat oktató nevelő osztálytípus 26 4. A közoktatási típusú sportiskolai nevelés és oktatás 26 5. Emeltszintű képzőművészeti képzés 27 6. Drámajáték, színházkultúra emelt szintű képzés 33 7. A média (kommunikáció) tagozatos osztály képzési programja 48 8. A Bródy Imre Gimnázium gimnáziumi felnőttképző osztályai 57 9. Az általános iskolai felnőttoktatásra vonatkozó irányelvek 59 10. A gimnáziumi tagozaton folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, 60 minőségbiztosítási rendszere 11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és 61 korlátai a gimnáziumi létesítményegységben 12. Belső ellenőrzési rendszer a Bródy Imre Gimnázium, a gimnáziumi létesítményegységben 62 13. A helyi tanterv, mint a pedagógiai program szerves része 63 14. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 64 15. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 64 16. A pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos tevékenységek 64 2

17. Egészségnevelési és környezeti nevelési program 65 18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 67 19. A diákönkormányzat a gimnáziumi oktatásban 68 20. A Bródy Imre Gimnázium iskolai sportköre (ISK) 69 21. Az iskola kapcsolatrendszere 69 22. Az iskola hagyományainak ápolása 70 23. Átjárhatóság az iskola tagozatai között 70 24. A gimnáziumi tagozat helyi tantervének megvalósításához szükséges óraszámok 72 IV. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszere V. 74 A pedagógiai programhoz kapcsolódó egyéb intézkedések 76 VI. Záradék 78 3

I. Preambulum A Bródy Imre Gimnázium rövid története A Bródy Imre Gimnázium a főváros negyedik kerületének egyik fiatal iskolája volt. Jogelődje volt az 1946-ban megnyílt dolgozók gimnáziuma, ami a Könyves Kálmán Gimnázium egyik tagozataként működött. 1962-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumtól különválva jött létre egy új iskola, mégpedig "Dolgozók Önálló Gimnáziuma Esti és Levelező Tagozata" néven. 1982-ben a Dolgozók Gimnáziuma külön épületbe költözött, a Megyeri út 20. szám alá. Cserébe az intézmény felvállalta, hogy egyesül az Újpesten már több évtizede működő Dolgozók Általános Iskolájával. A magyarországi politikai fordulattal szinte egy időben az iskola is megújult. 1991. január 1-i keltezéssel vette fel az intézmény a Bródy Imre Gimnázium nevet. Az 1992-es tanévet már egy új épületben kezdhette. Az Attila utcai elemi iskola 1902-ben átadott épülete 16 éven keresztül adott otthont a gimnáziumnak. A másfél évtized alatt az iskola nappali tagozatos iskolává vált, ahol élsportolók tanultak, emelt szintű drámatagozatos és képzőművészeti oktatás zajlott. Változatlan formában működött tovább az esti tagozat, a korábbi dolgozók gimnáziumának emlékeként. A dolgozók általános iskoláját a Langlet utcai általános iskola vette át. Ekkor került be az intézmény nevébe a felnőttképző jelző. Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat, mint fenntartó, két oktatási intézmény összevonásával, a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola, valamint a Bródy Imre Gimnázium összevonásával 2008. júliusában hozta létre a Bródy Imre Oktatási Központot. A fúziót gazdasági, racionális érvek indokolták, de pedagógiai szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A két iskola Újpest egyazon városrészében, egymástól néhány utcasaroknyira állt korábban. A Bródy Imre Gimnázium diákjai, nevelőtestülete és dolgozói 2008 nyarán költöztek ki az Attila utcai épületből. A Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskolával, mint jogutóddal történő összevonással egy új, 1-8., valamint 9-12. évfolyamon oktató iskola jött létre, Bródy Imre Oktatási Központ névvel. Az újabb intézményi átalakítás miatt 2012. szeptemberétől az Oktatási Központ Általános Iskolai tagozatát a fenntartó megszüntette. Csak a gimnáziumi tagozat maradt meg, ezzel egyidejűleg névváltoztatásra is szükség volt, ismét Bródy Imre Gimnázium lett az intézmény neve. 4

II. Az intézmény hivatalos elnevezése: Bródy Imre Gimnázium Székhelye és pontos címe: 1047 Budapest, Langlet utca 3-5. Telefon: 3 694 917, 3 698-291, 3 694-787 Fax: 3 694 917 E-mail: titkar@big.sulinet.hu Honlap: www.brody-bp.sulinet.hu Az intézmény telephelyei: 1047 Budapest, Langlet utca 4-6. Az intézmény alapításának éve: 1902 Elnevezése alapításkor: Toldi utcai Elemi Iskola Létrehozója : Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium 1. Az intézmény alapadatai Az intézmény alapítójának jogutódja, fenntartója és felügyeleti szerve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 1041 Budapest, IV. kerület István út 14. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte kiállítója: 132/2011. (V.05.) Dr. Wintermantel Zsolt polgármester Budapest Főv. IV. ker. Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete nevében Dr.Vitáris Edit jegyző Az iskola típusa: nappali rendszerű 4 évfolyamos gimnázium esti és levelező tagozaton 4 évfolyamos gimnáziumi képzést nyújtó felnőttoktatás esti tagozaton általános műveltséget megalapozó felső tagozatos általános iskolai felnőttoktatás Az iskolai tanulócsoportok száma, napközis, tanulószobai, csoportok száma az alapító okirat szerint: 9-12. évfolyam 4-4 osztály (A fenntartó mindenkori döntése szerint.) Napközis és tanulószobai csoportok száma: szülői igény alapján fenntartói engedéllyel Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám nappali tagozaton: 600 fő esti tagozaton: 200 fő Az iskola jogállása: Önálló jogi személy Részben önálló költségvetési intézmény 5

Az iskola igazgatója, a program benyújtója... Giczy Béla a Bródy Imre Gimnázium nevelőtestülete nevében 6

2. Helyzetelemzés A Bródy Imre Gimnázium tárgyi feltételei Az iskola épületei A Bródy Imre Gimnázium két épülettel rendelkezik, egy főépülettel és egy tagépülettel. Címük: 1047. Budapest, Langlet utca 3-5. és Langlet utca 4-6 épület. A Bródy Imre Gimnázium főépülete 1902-ben épült, elemi iskolai célra. A száz esztendős létesítmény jó állapotú, de néhány szeglete felújításra szorul. Az iskola eszközellátottsága Az iskola jelenlegi eszközellátottsága fejlesztésre szorul. Folyamatosan szükség van az informatikai rendszer fejlesztése, új gépek beszerzésére, mivel az eddigieknél szélesebb körben szeretnénk az IKT eszközeit alkalmazni az iskolai élet lehető legtöbb területén. Iskolánk szertárai közepesen feltöltöttek, számos szemléltető, kísérleti eszköz, oktatástechnikai berendezés szorul felújításra, illetve pótlásra. A meglévő szertári anyagok egyrészt elavultak (pl. politikai térképek, selejtezésre váró régi számítógépek stb.). A taneszköz jegyzék alapján a hiányzó eszközöket számba vettük. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztettük az oktatástechnikai eszközök parkját, elsősorban informatikai eszközöket vásároltunk. Ezeket a beszerzéseket részben az iskolai költségvetésből, részben alapítványi támogatásból, részben pályázati forrásokból oldottuk meg. Az iskola személyi feltételei Az intézmény a működéshez szükséges személyi feltételekkel rendelkezik. A nevelő - oktató munka hatékonyságát könyvtáros, és fejlesztő pedagógusok segítik. A pedagógiai munkát gyermek és ifjúságvédelmi felelős is támogatja. Az intézmény alkalmazottai rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges feltételekkel. Egyetemet végzett kollégák oktatnak a gimnáziumi tagozaton. Az iskola tantestülete sok ötlettel, külön feladatok vállalásával segíti céljaink megvalósulását. A kollegákra jellemző az iskolához, a kerülethez való kötődés, fejlesztő elképzelések, az alapos és kitartó munka, a tanulók megértése és segítése, törekvés a jó tanár-diák viszonyra. A tantestület munkáját adminisztratív dolgozók (iskolatitkár, gazdasági ügyintéző), valamint technikai dolgozók segítik (gondnok, portás, takarítók, oktatás technikus). 7

3. Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása A vezetés szerkezete, a vezetői hatáskörök Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok az intézmény képviselete; a pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása; az iskola dolgozói feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosítása; kapcsolatot tart a gazdasági intézménnyel; a közvetlen munkatársak részére a munkaköri leírásukban meghatározottakon túl további eseti feladatok megállapítása; együttműködés - Közalkalmazotti Tanáccsal, - szülői képviselettel, - fenntartóval, - diákönkormányzattal, - külső partnerekkel. Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők közötti feladatmegosztás rendje, formája A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Felelősségük kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre. A vezető helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzéseire. Általános igazgatóhelyettes az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül felelős a 9 12. évfolyamos nappali tagozatos osztályok beindításának előkészítéséért; közvetlenül irányítja a nappali tagozaton 9-12. évfolyamon dolgozó pedagógusok munkáját; nevelő oktató munka ellenőrzését végzi a 9 12. évfolyamokon; szervezi és felügyeli az érettségi vizsgákra történő felkészítést, jelentkezést, az érettségi vizsga lebonyolítását elkészíti az intézmény teljes tantárgyfelosztását; szervezi és irányítja a 9. évfolyamra történő beiskolázást. közvetlenül irányítja a tanügyigazgatást, közvetlenül irányítja a gimnáziumi tagozaton a felnőttképzésben résztvevő tagozatvezetők munkáját; ellenőrzi a helyettesítések és a túlórák elszámolását; biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak); kapcsolatot tart a gimnáziumi tagozat diákönkormányzatának képviselőivel, gondoskodik a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról, felügyeli a tanulmányi versenyeket; ellenőrzi a gimnáziumi tagozaton a táborok, osztálykirándulások szakmai programját; munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását végzi; gondoskodik a 9-12. évfolyam tankönyvrendelésének előkészítéséről; felelős a tanulók jogainak biztosításáért; figyeli a törvények, jogszabályok változását. 8

Igazgatóhelyettes az igazgató és az általános helyettes tartós akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését; bizonyos esetekben az igazgatót helyettesítve képviseli az iskolát; közvetlenül irányítja a könyvtáros -, valamint a fejlesztő pedagógusok munkáját ; elkészíti az általános iskola felnőttképző tagozatának tantárgyfelosztását; előkészíti és irányítja a kerületi és országos méréseket; közvetlenül irányítja az általános iskolai felnőttképzésben résztvevő tagozatvezető munkáját; nemzeti és iskolai ünnepélyek szervezéséért felelős (az éves munkatervben meghatározottak szerint); biztosítja és ellenőrzi az iskola helyi tantervének végrehajtását; felügyeli a tanulmányi versenyeket; kapcsolatot tart iskolai szinten: logopédussal, pszichológussal, utazó tanárokkal hitoktatókkal, intézményi védőnővel. kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval és az EGYMI-vel; felelős a külső intézményekkel való kapcsolattartásért; irányítja az irodai dolgozók, a technikai dolgozók és gondnok munkáját, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel ; felelős a tanulók jogainak biztosításáért; figyeli a törvények, jogszabályok változását. 4. A Bródy Imre Gimnázium tagozatai Általános iskolai felnőttképző tagozat: Felnőttek alapfokú műveltségét megalapozó képzés az esti tagozaton illetve levelező tagozaton. Gimnáziumi tagozat: Nappali rendszerű, gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés Esti tagozaton gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés Levelező tagozaton gimnáziumi érettségi vizsgával záruló középfokú képzés A Bródy Imre Gimnázium stratégiai céljai A Bródy Imre Gimnázium a 2009/2010-es tanévtől kezdve, felmenő rendszerben számos olyan stratégiai változtatást vezet be, melyek az intézmény belső kohéziójának megteremtését, a nevelő-oktató munka színvonalának javítását szolgálják. Ezek a következők: 1. Szoros együttműködés a Nemzeti Sport Intézettel (NSI), valamint az UTE és az Újpest FC utánpótlást nevelő vezetőivel. Megteremteni a lehetőségét annak, hogy a sportoló tanuló tankötelezettségi időszakának egészét az élsportot támogató, sportiskolai kerettantervet használó közoktatási típusú sportiskola, a Bródy tanulójaként töltse el. 2. Az informatika, az idegen nyelv és a média tantárgyak oktatásának hatékony preferálása, a kulcstantárgyakkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése az iskola valamennyi tagozatán. A három tantárgycsoport oktatásához szükséges eszközpark bővítése, a személyi feltételek biztosítása 3. Szoros együttműködés keresése valamely egyetemi vagy főiskolai karral. A kar gyakorló iskolájává tenni a Bródy Imre Gimnáziumot. 4. Az esti tagozat oktatási kínálatának folyamatos bővítése és frissítése, a távoktatás lehetőségének megteremtése. 5. Az intézményünkben OKJ-s képzések akkreditált szervezése. A Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkaügyi Központ által adott nyilvántartási szám: 00209-2011 alapján. 9

5. Kulcskompetenciák a Bródy Imre Gimnázium oktatási rendszerében Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg Az oktató-nevelő munkának alapvető szerepe van abban, hogy az állampolgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a készségek, képességek és attitűdök, melyekre minden egyénnek szüksége van sorsa alakításához. A kulcskompetenciák mindegyike egyformán fontos, de felértékelődik a tanulók egyéni tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladati a kulcskompetenciákra épülnek, átszövik a nevelés és oktatás teljes tartalmát és gyakorlatát. Az énkép és önismeret, a hon- és népismeret kialakítása, az európai azonosságtudat, valamint egyetemes kultúra összhangjának megteremtése, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség tudatosítása, és a felnőtt lét szerepeire felkészítés átszövi a pedagógiai munka minden fázisát, s megjelennek a helyi tantervektől a munka értékeléséig. A kulcskompetenciák beépítésére a NAT 2007-es elvárásaihoz igazodva került sor. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 10

5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 11

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a Bródy Imre Gimnáziumban A Bródy Imre Gimnáziumban tanuló diákokkal kapcsolatban - az életkori sajátosságok és a szociális háttérben mutatkozó különbségek miatt felmerülnek gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Gyermek- és ifjúságvédelem a gimnáziumi osztályokban Az oktató és nevelőmunkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Kamaszkorban a prevenció elsődleges színtere az iskola. Iskolánk külvárosban található, Újpesten, de mivel két speciális területről is vonzza a diákokat - sport és művészetek-, ezért nemcsak innen kerülnek ki tanulói. Szép számmal találhatók diákok a belvárosból, Budáról és más külvárosi kerületből is. A vidékiek főként Dunakesziről járnak be. Ebből a helyzetből adódóan sokféle családi háttérrel rendelkeznek, ezért iskolánknak ezen a területen kidolgozott stratégiával kell rendelkeznie. Ezekhez még hozzájárul a kedvezőtlen és egyenetlen szociális helyzet, az érték- és normaválság, a feszültségek nőnek, amelyek otthon leggyakrabban a gyermeken vezetődnek le. Így egy teljesen teljesítményorientált iskola nem tudja ezeket a problémákat feloldani. A zavartalan személyiségfejlődés egyik biztosítéka az, hogy iskolánkban diák centrikus légkör uralkodik. A diákok iskolapolgárok, illetve szeretnénk, ha azokká válnának. A nevelő-, oktatómunka szellemisége, tanáraink attitűdje és empátiája, valamint szakmai felkészültsége eme cél elérése érdekében mozgósítható. A gyermekvédelmi munka kétféle értelemben is komplex fogalom. Egyrészt az ifjúság nevelését, a személyiségfejlesztést a tanóráknak is célul kell kitűzniük. Minden tantárgy és minden tanóra az oktatás mellett alkalmas a nevelésre is. Másrészt olyan értelemben is komplex, hogy nem bizonyos személyek feladata. A gyermekvédelmi tevékenységért az igazgató felelős, de ebben tevékenyen részt kell vennie a tantestület minden tagjának. A gyermekvédelmi munka elsődlegesen az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az osztályfőnökök, valamint az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. A munka fő koordinátorai az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az ifjúságvédelmi felelős. Iskolánkban függetlenített gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. 6. 1. Feladatai közé tartozik: Feltérképezi a problémákkal küszködő tanulókat és családtagjait, regisztrálja őket. Tájékoztatja a gyerekek és szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, akikhez, vagy ahová problémáikkal fordulhatnak. Családlátogatásokat végez a problémák jobb megismerése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Ha anyagi segítségre van szüksége a tanulóknak és családjuknak étkezési, tankönyv, gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Koordinálja a jogszabályban előírt tanulói kedvezmények megállapítását, biztosítását. A tanulók számára (osztályfőnök igényei alapján) osztályfőnöki órákat szervez, szakemberek bevonásával. Részt vesz az iskola bűnmegelőzési programjának és drogstratégiájának kialakításában. Továbbképzéseket szervez a kollégáknak a problémás gyerekekkel való foglalkozás megkönnyítése érdekében. 6. 1. 1 A tanulókkal kapcsolatos feladatok Személyes kapcsolatot tart a tanulókkal. Folyamatos kapcsolat tartása a diákönkormányzattal. A DÖK ülésein részt vesz, az ott elhangzottak beépíti a munkába (gyerekek kérései, javaslatai). Segíti a tanulók szociális helyzetének javítását. Folyamatos tájékoztatást nyújt a programokról. Folyamatos kapcsolatot tart az SNI tanulók szüleivel, és helyzetüket figyelemmel kíséri, segíti őket az iskolai élet minden területén. 6. 1. 2. A pedagógus közösségben végzett feladatai Folyamatosan együttműködik az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Beszámol a vezetőségnek a tervezett és végzett munkáról. A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat átadja. 12

Tájékoztatást nyújt a kollégáknak a felvetődő problémák megoldásának menetéről. Tanácsadó tevékenységet folytat. Továbbképzéseket szervez a tanári közösségnek, valamint motiválja őket az ezeken való részvételre. Aktívan segíti a nevelőtestületi értekezletek munkáját. Szakirodalmat gyűjt, ajánl. Tájékoztatja a tanári közösséget a meglévő és használható anyagokról. (szakirodalom, szóróanyagok, videokazetták, stb.) 6. 1. 3. A szülők körében végzett feladatai Együttműködés, szemléletformálás. Alternatív szülői értekezletek tartása, szervezése. Szakemberek megszerzése, meghívása. Esetenként családlátogatásokon való részvétel osztályfőnökkel, családgondozóval. Ismeretterjesztő előadások szervezése. Személyes kapcsolatfelvételre lehetőség teremtése (idő, nap). Csoportos vagy egyéni tanácsadás a gyermekekkel kapcsolatban felvetődő problémák megoldására. 6. 1. 4. Önálló feladatai Külső intézményekkel való kapcsolattartás: önkormányzatok (szociális osztály) gyermekjóléti szolgálat nevelési tanácsadók művelődési házak Pályázatokat készít az elvégzendő munka anyagi támogatásának megteremtésére. Egészségnapot szervez az iskola összes tanulójának. Innovatív feladatok: a felzárkóztatásra irányuló fejlesztő foglalkozásokkal kapcsolatban. Mentálhigiénés programok szervezése. 6. 2. A gyermek - és ifjúságvédelem kiemelt feladatai A legfontosabb feladatunknak a kábítószer elleni küzdelmet tartjuk. Az osztályfőnöki órákon ebben a témában felvilágosító előadásokat tartunk, szóróanyagokat és propaganda kiadványokat juttatunk el a tanulókhoz. Az iskolaorvos és a szülők bevonásával harcolunk a kábítószer terjedése ellen. Hasonló feladatként fogjuk fel az alkoholfogyasztás és a dohányzás elleni küzdelmet. Az oktató - nevelő munkával szoros összefüggésben áll a gyermek- és ifjúságvédelem. A család mellett egyre nagyobb szerepe van az iskolának abban, hogy felismerje a tanulók testi és szellemi fejlődését veszélyeztető okokat, hogy megelőzze a káros hatásokat, és szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedjék. Az esteleges problémák elkerülése miatt rendszeres a kapcsolattartás a szülőkkel. Ennek szervezeti formái a fogadóórák, az egyéni beszélgetések, a szülői értekezletek. 13

7. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek Az iskolába érkező gyermekek egy része beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzd. Az e téren jelentkező hátrányok alapvetően meghatározzák tanulmányi előmenetelük ütemét és színvonalát. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok korrekciójának érdekében az iskola pedagógiai szakszolgálatának munkatársai felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. Elsősorban pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, kiszűrésére, illetve korrigálására. 7. 1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységek: szoros kapcsolattartás az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, logopédussal; kapcsolat az EGYMI-vel, nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal és a szakértői bizottsággal; egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése; napközi otthon és tanulószoba biztosítása; fejlesztő és terápiás foglalkozások szervezése; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása; a szülők nevelési gondjainak segítése. 7. 2. Fő feladataink a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítésével kapcsolatosan A BTM-es nehézségek okainak felderítése. A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek feltárása. A nevelő és tanulók közötti személyes kapcsolatok erősítése. Pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel és ösztönzése. Fejlesztő programok kidolgozása, fejlesztési tervek összeállítása. Felzárkóztató foglalkozások szervezése A családok nevelési gondjainak segítése. Külső, szakemberszintű nevelési és pszichológiai segítség biztosítása. 14

8. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelése - oktatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 5-i ülésén az általa fenntartott oktatási intézményeknek módosította az alapító okiratait. Az összes oktatási intézmény alapító intézmény alapító okiratában kiegészítette az alaptevékenységeket az érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai, illetve óvodai ellátásával. A pedagógiai programunk ezért kiegészítésre szorult, a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink c. sorokkal. Amennyiben iskolánkba sajátos nevelési igényű tanuló iratkozik be, vagy valamelyik tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulónkról szekértői rehabilitációs bizottság megállapítja, hogy SNI-s, akkor az Újpesti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógusainak segítségét vesszük igénybe. 8. 1. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos céljaink Az SNI tanulók speciális ellátása rehabilitációs órakeret terhére utazó gyógypedagógusokkal történik. Biztosítjuk integrált nevelésüket, a többi tanulóval történő együtt haladásukat, esélyeket teremtünk számukra az iskolai élet minden területén, a kialakult hátrányok kompenzálásukra törekszünk, megfelelő szakemberek bevonásával biztosítjuk speciális fejlesztésüket. Az Alapító Okirat szerint integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a következő fogyatékossággal rendelkező tanulókra terjed ki. 1. testi fogyatékos 2. érzékszervi fogyatékos 3. beszédfogyatékos 4. enyhe értelmi fogyatékos 5. autista 6. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességgel küzdők. 8. 2. SNI tanulók inkluzív nevelése a Bródy Imre Gimnáziumban A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. A Bródy Imre Gimnázium fogadja a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő tanulókat. A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja, helyi tanterve elkészítésénél figyelembe veszi: - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Célunk annak biztosítása, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. 15

A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A rehabilitációs órakeret terhére történő ellátást az adott fogyatékosságnak megfelelő szakon végzett (EGYMI által biztosított) utazó gyógypedagógusok segítségével kívánjuk megvalósítani. A nevelés oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az együttnevelést megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel kívánjuk biztosítani: - A pedagógusok, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése. Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52 (6) bekezdésben meghatározott időkeretben. Az értékelés biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól. 8. 3. A Bródy Imre Gimnáziumban integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének elvei a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei alapján 8.3.1 A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az iskola épületének alsó szintje akadálymentesített, mozgáskorlátozottak számára könnyen megközelíthető, oktatásuk teljes mértékben megoldott. Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Alapelvek: A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, iskolánkban - a tanuló állapotának megfelelően biztosítani tudjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: 16

- ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. 8. 3. 2. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie - a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; - a szemészeti állapot - prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményként az iskoláztatás során két fõ feladat megoldását vállaljuk: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mindez pszichésen megterhelő a tanuló és családja számára. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. A vak és aliglátó tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő készségek és képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A látássérült tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy - sérülésük ellenére - felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a balesetek elkerülése csak megfelelő tájékozódási és közlekedési ismeretek birtokában lehetséges. A megfelelő tanulási környezet kialakítása segíti az önálló tevékenységek megvalósítását. Információs és kommunikációs kultúra A gyermekek ismeretelsajátításában elsődleges szerepe van a verbális kommunikációnak. Törekedni kell arra, hogy a bő szókincs (verbalizmus) mögött tényleges tartalom legyen. Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan érzékelhetők, a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel, érzékeltetéssel lehet kialakítani. Tanulás A tanítási-tanulási folyamatban építeni lehet arra, hogy a vak gyermekek figyelme a folyamatos gyakoroltatás eredményeként koncentráltabb, emlékezetük terjedelme jobb, mint látó társaiké. Ugyanakkor a hiányos szemléletes gondolkodásra épülő elvont gondolkodásuk jellegzetesen vakos. Az iskolai évek során el kell sajátítaniuk az önálló tanulást segítő speciális eszközök használatát (pl. beszélő számítógép, olvasóeszközök, Braille-kijelző). 17

8. 3. 3. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. 8. 3. 4. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés kiterjed a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok 18

felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújt segítséget. Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. 8. 3. 5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése: Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében figyelembe kell venni a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél: A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. 8. 3. 6. Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei Általános jellemzõk Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minõségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulók - a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából - kiemelkedõ jelentõségû tulajdonságai 19

a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse. b) A szociális megerõsítés jutalomértékének, illetve a belsõ motiváltságnak - gyakran teljes - hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerû ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerû különbség. e) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. Típusos erõsségek, amelyekre építeni lehet: - A megfelelõ szintû vizuális információ általában jól értelmezhetõ. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jó mechanikus memória. - Megfelelõ környezetben, érdeklõdésének megfelelõ témáknál kiemelkedõ koncentráció, kitartás. - Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek. Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: - Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.). - Figyelemzavar gyakorisága. - Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. - Ingerfeldolgozási, vizumotoros koordinációs problémák. - Tér-idõ értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya. - Analízis (sorrendiség)-szintézis mûveleteinek problémája. - A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. - Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. - Emlékezetfelidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). - Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során. - A feladat céljának nem értése, reális jövõre irányultság hiánya. - A szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága. - A valóság téves értelmezése, felfogása. - Realitás és fantázia összetévesztése. - A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmû, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén. - Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is). - Gyermekközösségben áldozattá, illetve bûnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelõ viszonyulás a kortársakhoz. - Szabadidõben passzivitás, kudarcokból eredõ viselkedésproblémák megjelenése. - Félelmek, fóbiák, szorongás. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhetõ legjobb felnõttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történõ kompenzálása és a meglévõ készségek fejlesztése. - A hiányzó készségeket pótló, helyettesítõ kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlõdési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentõségû a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. - Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítõ tananyag speciális módszerek segítségével történõ elsajátítása. - A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés elõtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelõ alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szûrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségû információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlõdés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlõdésére nem építhetünk: 20