Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Szakmai program

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Szakmai program a 11.-12. szakképző évfolyamok számára 2013. /A 2010.-ben elfogadott helyi tanterv szerint/

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Tartalomjegyzék: 1. Az iskola szakképzési rendszere... 3 2. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés célja... 4 3. A szakiskolai képzés általános feladatai... 4 4. A tanulók szakiskolai felvételének feltételei... 5 5. A szakmák kiválasztásának alapelvei... 5 6. Az értelmileg akadályozott serdülő- és fiatalkorúak rövid jellemzése... 5 7. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés felépítése... 6 8. A képzés sajátosságai... 7 9. A gyakorlati képzés intézményünkben... 7 10. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába kerülés feltételei... 8 11. A szakképzés célja... 8 12. A szakképzés feladata... 9 13. Alapelvek a feladatok teljesítéséhez... 10 14. Elvárt teljesítmény... 11 2

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 1. Az iskola szakképzési rendszere A képzés szabályozásának jogi háttere: 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról; 1993. évi LXXVI. többször módosított törvény a szakképzésről; 2003./243. (XII.17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és módosításai; 2/2005. (III.1.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 11/1999. (VI.8.) MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről; Helyi Tanterv Magyar Közlöny 26/2004. (IX. 16.) OM r. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004 (V.20.) OM rendelet módosításáról Heves megye önkormányzatának közoktatás fejlesztési terve Az intézmény Alapító Okirata A szülők elvárásai, igényei A pedagógusok szakmai törekvései Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei Az intézmény adottságai A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola az értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Az intézmény szakmai képzése alkalmazkodik az értelmileg akadályozott, középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok testi és lelki sajátosságaihoz. A képzés során a fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen a tevékenységek változatos, egymásra épülő folyamata, lehetőséget biztosítson a megfelelő gyakorlásra, figyelembe vegye az egyéni haladási képesség ütemét és legyen lehetőség a sikerélmény elérésére, amely a további tevékenységek és gyakorlás alapvető motivációját biztosítja. 3

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 2. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés célja A készségfejlesztő speciális szakképzés olyan életvezetési ismeretek kialakítását tűzi ki célul, amely a mindennapi élet gyakorlati ismereteinek felhasználásával képessé teszik a tanulókat kiscsoportos lakóotthonokban, családban, napközbeni foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni. A képzés célja, hogy legyenek alkalmasak szűkebb környezetben egyéni szükségletük szerint differenciált támogatással az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítására. Célunk megismertetni a tanulókat minden olyan munkaformával, tevékenységgel, amelyek a felnőtt fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak. Széles kínálatot kell nyújtani, hiszen a tanulók iskola utáni elhelyezése szinte minden esetben egyéni lehetőségek figyelembe vételével történik, ki kell választani, a tanuló mely tevékenységformában tud a legjobban teljesíteni. Szolgálja a képzés a tanulók személyiségének formálását, munkaszocializációs képességeik kialakítását, valamint alkalmassá válásukat a lakókörnyezetük életébe való integrálódásra. 3. A szakiskolai képzés általános feladatai Elsődleges, hogy alakítsa ki azokat a kompetenciákat, amelyek alapvetően befolyásolják a felnőtt élet minőségét, biztosítják a minél teljesebb önállóságot az életvitel során. Fejlessze és javítsa a tanulók kommunikációs szintjét az elemi szimbólumok, jelzések felfogásában, a munkautasítások megértésében, a társalgásban. Fejlessze a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés képességét, a társakkal, műhelyvezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való kapcsolatokban a helyes magatartást. Gazdagítsa élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök befogadásában, a természet élvezetében, segítse elő, hogy élményeiket ki tudják fejezni szóban, képekben. Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben, a magatartás és cselekvés önkritikus végrehajtásában. Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat alakuljon ki az egészséges életmód, környezet tudatos magatartás igénye. Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, törekedjen a rend, a tisztaság szokásainak kialakítására. 4

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Nyújtson alapvető ismereteket a munkával és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos jogokról és kötelességekről, segítse elő azok megértését és betartását. Alakítsa ki a monotónia tűrést, hiszen az általuk végezhető munkák általában egyhangúak. 4. A tanulók szakiskolai felvételének feltételei - Iskolai előképzettség. - A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló az általános iskola 8 évfolyamának elvégzése után léphet a készségfejlesztő speciális szakiskola 1/9. évfolyamába. - Egészségügyi és munka alkalmassági feltételek. A készségfejlesztő speciális szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni az egyéni, aktuális pszichoszomatikus állapotokat, és az adott munkatevékenységre való alkalmasságot. Iskolánk tanulóit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja, és javasolja szakiskolai felvételre. Iskolaorvos munka alkalmassági vizsgálata méri fel a tanuló fizikai alkalmasságát, a szakmaválasztás lehetőségét. 5. A szakmák kiválasztásának alapelvei - Az általános iskolában jól begyakorolt, ismert munkafázisra épüljön. - Közel álljon a gyermek érdeklődéséhez, motiválhatóságához. - Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához. - Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét. - Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével. 6. Az értelmileg akadályozott serdülő- és fiatalkorúak rövid jellemzése A középsúlyos értelmi fogyatékosokra jellemző, hogy serdülésük elhúzódó jellegű, átnyúlik az ifjúkorba, de a biológiai érés 12-14 éves korban fiúknál, lányoknál egyaránt bekövetkezik. Idegrendszeri és hormonális változások magyarázzák a sokszor fellépő pszichológiai problémákat is, fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek, mint eddig voltak. 5

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Pszichés fejlődésük lassú, csak egy - egy részük képes az olvasás - írás és számolás elemi elsajátítására. Gondolkodásuk konkrétumokhoz tapad. Az ifjúkor felé közeledve már megjelennek a bírálat - önbírálat csírái, bizonyos feladattudat, közösséghez tartozás érzése is, valamint a tudásvágy abban a szűk ismereti körben, amelyben mozognak. Erősödik az éntudat, csoporttudat, tevékenységüket és magatartásukat kritikusabban és értelmesebben szemlélik. Céljaik már hosszabb távra szólnak. Az értelmi fogyatékosság okozta értelmi akadályozottság ellenére bizonyos relatív önállóság, önkifejezés elérhető, a fiatal felnőtt mégis egész életében társadalmi támogatásra szorul kisebb - nagyobb mértékben. 7. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés felépítése Képzési idő:4 év 1. Előkészítő szakasz: kétéves időtartamú (9-10.évfolyam) Szakmai orientációs szakasz. Célja: a munkaszocializációs képességeinek kialakítása, felkészítés a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképző évfolyamán elsajátítandó szakmatanulásra. Az 9. és 10. évfolyamon az általános ismeretet megalapozó nevelés-oktatás, továbbá szakmaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása folyik. A szakmai előkészítő ismeretek oktatásánál lényeges szempont, hogy a fiatal lehetőséget kapjon arra, hogy betekintsen a szakmák rendszerébe és kedvet kapjon a későbbi szakmai tevékenységek elsajátításához. Megkedvelje a képességeihez mért, választott szakmát, fizikálisan erősödjön, állóképessége, koncentrálóképessége növekedjen. Különösen hangsúlyozni kell testedzését, manuális képességeinek fejlesztését. Ennek érdekében tanórán kívüli elfoglaltságokkal megvalósítjuk a mindennapos testedzést. A készségtárgyak témaköreiben azokra a területekre fektetünk hangsúlyt, ahol a manuális készségfejlesztés a cél. 2. Szakképző évfolyam: kétéves időtartamú (11-12. évfolyam) Szakmai - gyakorlati képzés folyik. 6

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Célja: az értelmileg akadályozott tanulók személyiségének formálása, munkaszocializációs képességeinek kialakítása oly mértékben, hogy intézményünket elhagyva képesek legyenek a tanult szakma részterületeit differenciált segítséggel akár védőmunkahelyen, akár otthon bedolgozóként hasznosítani. A 11-12. évfolyamon a szakma tanítása mellett, megváltozott arányban folytatódik a műveltségi és gyakorlati ismereteket közvetítő képzés. (Kerettantervi rendelet alapján 6 közismereti óra.) A képzés két évfolyama alatt lehetőség nyílik a fiatalok tanulási tempójához igazodó oktatási formák megvalósítására. Kis lépésenként sajátítják el a szakmában és a gyakorlati életben használható fogásokat. A szakmai oktatás során az elméleti ismeretek tanításának mélysége minden esetben igazodik a tanulók egyéni befogadóképességéhez. 8. A képzés sajátosságai A szakképzést előkészítő, 9-10. évfolyamokon kompetencia-alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, és szakmai alapozás történik. Az előkészítő évfolyam tanterve az értelmileg akadályozott és halmozottan sérült tanulókat oktató-nevelő általános iskola 1-8. évfolyamának készült tanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A 9-10. évfolyamot azért tekintjük a szakképzés előkészítésének, mert általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a gyakorlati évfolyamokra való felkészítést. A Szakmai előkészítő ismeretek, Szociális munkatevékenységek illetve, az Életvitel és gondozási ismeretek elnevezésű tantárgyakban szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás történik. Tulajdonképpen itt kezdődik el az értelmileg akadályozott tanuló középfokú képzése. Azok a fiatalok, akik eredményesen befejezték a 10. évfolyamot, tanulmányaikat a szakiskola gyakorlati évfolyamain folytatják. 9. A gyakorlati képzés intézményünkben három szakma alapjainak elsajátítására ad lehetőséget: Textil - és fonalmentő munka (két év) Parkápoló- és kertészeti munka (két év) Takarítói munka, takarítói kisegítő munka (két év) Az Oktatási Minisztérim megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben készült programmodulok adaptálásával történik tanulóink speciális szakiskolai képzése. 7

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Munkahelyi ismeretek és gyakorlatok modul lehetőség szerinti bevezetése (csak azoknak a tanulóknak, akik képességeikben alkalmasak) Javasolt a tanulók eredményes munkába állításának érdekében a képzés teljes ideje alatt külső gyakorlási lehetőségeket biztosítani. A Munkahelyi Gyakorlat programba való lehetőség szerinti bekapcsolódással a tanulók kapjanak esélyt arra, hogy szembesüljenek a felnőtt, nyílt társadalom, ill. a munkahelyek elvárásaival. 10. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába kerülés feltételei A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (8. évfolyam elvégzése után) kerülhetnek az értelmileg akadályozott tanulók középfokú oktatásba. A szakma választásánál fontos egyéni aktuális pszichoszomatikus állapotuk és az adott munkatevékenységre való alkalmasságuk. 11. A szakképzés célja Felkészíteni tanulóinkat majdani felnőttkori lehetőségeikre, hogy tanulmányaik befejeztével viszonylag önállóan teljes emberi életet éljenek, hogy a társadalomba sikeresen integrálódjanak. Az értelmükben akadályozott fiatalok segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, munkavégző-képesség, szabályok interiorizált elsajátításában. Rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyekkel a családi, munkahelyi szabadidős közösségbe tudnak alkalmazkodni, váljanak alkalmassá egyszerű rendszeres munkára, szabadidejüket irányítással értelmesen, örömet adóan tudják felhasználni. Célunk a későbbi rehabilitáció, illetve a védett munkahelyen történő munkavégzés elősegítése, a szakma megtanítása. A képzés: Fejlessze és javítsa a tanulók kommunikációs szintjét az elemi szimbólumok, jelzések felfogásában, a társalgásban, a munkautasítások megértésében. Fejlessze a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés képességét, a társakkal, műhelyvezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való kapcsolatokban. Gazdagítsa élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök befogadásában, a természet élvezetében, segítse elő, hogy élményeiket ki tudják fejezni szóban, képekben. 8

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben a magatartás és cselekvés önkritikus végrehajtásában. Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat. Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, törekedjenek a rend, a tisztaság szokásának kialakítására. Nyújtson néhány alapvető ismeretet a munkával és a társadalmi együtt- éléssel kapcsolatos jogokról és követelményekről. Segítse elő azok megértését és betartását. 12. A szakképzés feladata az értelmileg akadályozott fiatal oktatása-nevelése: a legáltalánosabb élethelyzetekben történő eligazodásra helyes cselekvésre a szükséges segítség igénylésére és elfogadására társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására egyszerű munkavégzésben siker elérésére reális vágyak és célok kitűzésére Feladatok a 9-10. évfolyamon: a tanulók kommunikációs szintjének fejlesztése kulturált társalgás, magatartási szokások kialakítása ismeretek nyújtása a természeti társadalmi környezetről egyszerű összefüggések feltárása, ok-okozati kapcsolat felismerése önismeret kialakítása, elmélyítése a fizikai állóképesség fejlesztése alapvető higiénés szokások erősítése egészségmegőrzés módjainak elsajátíttatása 9

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 megismertetni a tanulókat a különböző munkafolyamatokkal baleset megelőzés szabályainak megismertetése, elmélyítése szakmai előkészítő ismeretek elsajátíttatása Feladatok a 11-12. évfolyamon: a kognitív képességek folyamatos szinten tartása, erősítése az elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása rendszeres, folyamatos munkavégzéshez szükséges személyiségjegyek (figyelem, pontosság, megbízhatóság, kitartás, fegyelem, felelősség, társaik és önmaguk munkájának megbecsülése) fejlesztése, erősítése egyszerűbb munkafogások elsajátításában, munkafolyamatok végzésében jártasság elérése erősíteni a tanulókban a harmonikus munkakapcsolat kialakításának képességét az eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatának megismertetése, elsajátíttatása a rend iránti igény képességének kialakítása- a rend megteremtése, fenntartása, megóvása tekintetében a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése 13. Alapelvek a feladatok teljesítéséhez A tanulási képesség sajátossága állandó, ezért a speciális nevelés során, az egyéni bánásmód és egyéni haladás elvét szükséges alkalmazni. Elsősorban gyakorlati ismereteket kell oktatni. Minimális elméleti ismeret elsajátíttatása során elsősorban tevékenységbe ágyazott ismeretbővítésre törekedni. A kommunikációs és szociális képességeket folyamatosan kell fejleszteni. A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozatosan kell hozzászoktatni a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket. 10

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 14. Elvárt teljesítmények a szakiskolai képzés végére Legyenek igényesek önmagukkal szemben. Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat. Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során. Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a nevelők útmutatásait. Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát. Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaik megoldására. Képességeik függvényében legyenek képesek munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre. A tanulók képességeikhez mérten sajátítsák el a tanult szakmákat, a kiemelkedően jó képességűek tegyenek szakmai vizsgát. Legyenek képesek egyéni szükségleteikhez mért differenciált támogatással viszonylag önálló életet élni, (napközbeni foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi, vagy részmunkaidőben integrált munkában) Legyenek képesek egyszerű, betanítást igénylő munkákat ellátni. Jussanak el az önkiszolgálás minél magasabb fokára, lakhatási lehetőségüknek függvényében lakóközösségükbe, lakókörnyezetükbe történő integrálódásra. Legyen igényük és képességük kapcsolatok létesítésére és fenntartására, a kulturális javak fogyasztására, egészséges életmódra, környezetük megóvására. 11

A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a Nemzeti Szakképzési Intézet által készített központi szakmai programmodulok alapján zajlik a következő szakmákban: Parkápoló kertészeti, munka Textil- és fonalmentő munka Takarítói munka, takarítói kisegítő munka

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Kollégium KIK091022 Tartalomjegyzék Textil- és fonalmentő munka Takarítói munka, takarítói kisegítő munka Parkápoló, kertészeti munka I. A képzés szabályozásának jogi háttere 4.old. 1.1. A modul bevezetésének feltételei... 4.old. 1.2. A tanulók felvételének feltételei... 5.old. II. A Modul megnevezése és célja... 8.old. 2.1. A modul megnevezése... 8.old. 2.2. A képzés célja... 8.old. III. Követelmények, közvetítendő értékek... 9.old. IV.A modul szerkezete... 13.old. 4.1. A képzési idő... 13.old. 4.2. A szakmai modul beillesztése a képzésbe... 13.old. 4.3. A képzés óraterve... 14.old. V. A tananyag témakörei... 15.old. 5.1. A modul tartalmának elsajátításához témakörönként javasolt óraszámok... 15.old. 5.2. Javaslat a témák tananyagának feldolgozására... 16.old. VI. Módszertani ajánlások... 27.old. 6.1. Ellenőrzés és értékelés módja... 29.old. VII. Vizsgák... 32.old. Vizsgamunka... 32.old. Év végi vizsga... 38.old. Felhasznált irodalom... 39.old. I. A modul szabályozásának jogi háttere... 4.old. 1.1. A modul bevezetésének feltételei... 4.old. 1.2. A tanulók felvételének feltételei... 5.old. II. A modul megnevezése, célok, feladatok.. 6.old. 2.1. A modul megnevezése... 6.old. 2.2 A modul célja, a célcsoport megnevezése... 6.old. III. A közvetítendő értékek... 8.old. IV. A modul beillesztése a képzésbe... 10.old. V. A képzés struktúrája - a modul szerkezete... 12.old. VI. Módszertani javaslatok... 26.old. VII. Ellenőrzés - értékelés... 29.old. VIII. Vizsgák... 32.old. Felhasznált irodalom... 49.old. I. A modul szabályozásának jogi háttere... 4.old. 1.1. A modul program... 4.old. 1.2. A modul bevezetésének feltételei... 4.old. 1.3. A képzéshez szükséges anyagok, eszközök... 6.old. II. A modul megnevezése és célja... 8.old. 2.1. A modul megnevezése... 8.old. 2.2. A képzés célja... 8.old. III. Követelmények, közvetítendő értékek... 8.old. IV. A modul struktúrája... 12.old. 4.1. A képzési idő... 12.old. 4.2. A szakmai modul beillesztése a képzésbe... 12.old. 4.3. A képzés óraterve... 13.old. V. A téma anyagának részletezése... 14.old. 5.1. A parkápoláshoz szükséges elméleti ismeretek... 15.old. 5.2. Gyakorlati ismeretek... 19.old. VI. A módszertani ajánlások... 29 old. VII. A tanulói teljesítmények, magatartás és szorgalom ellenőrzési, mérési, értékelési, minősítési rendszere... 31.old. 7.1. Követelmények havi lebontásban... 35.old. 7.2. A tanulók minősítése... 36.old. 7.3. Részvizsgák... 38.old. 7.4. Vizsgalapok... 46.old. Felhasznált irodalom... 57.old.

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TANTERV a KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ Textil és fonalmentő munka 2010.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TEXTIL - ÉS FONALMENTŐ MUNKA KÖZPONTI SZAKMAI MODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ 2010 2

Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési Intézetben Készítette: Ruttkay Leventéné Véleményezte: Kajáry Ildikó Szerkesztette: Tímár Szabolcs Kiadását az oktatási miniszter 2684/4/2006.szám alatt jóváhagyta és bevezetését a 2006/2007. tanévtől engedélyezte Adaptálta az egri Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon szakmai munkaközössége 2010-ben 3

I. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A központi modul a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló módosított 1999. évi CXXI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer támogatásáról szóló többször módosított 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször módosított 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet, a sajátos nevelési igényű (fogyatékos) tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait. 1.1 A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény17., 30. és a 127. - aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti. 4

A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező pedagógus munkájára van szükség. 4 fő oktatásához 1 tanár az ideális. A szakoktató eredményes munkájának feltétele a megfelelő felkészültség (gyógypedagógiai alapismeretek, gyakorlat az értelmileg akadályozott tanulók nevelése- oktatása terén). Javasolt a Ktv. 1.sz. mellékletének a Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak iskolában és kollégiumban szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek- és ifjúsági felügyelő alkalmazása. Amennyiben az iskola szakmai programjába beépítésre kerül a Munkahelyi gyakorlat program illetve a Munkavállalói ismeretek a gyakorlatban modul, a külső gyakorlati képzőhelyen 2 tanuló/1 fő kísérő személyzet biztosítása szükséges. Az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók osztály és csoport létszámának kialakításában a hatályos közoktatási törvény és a szakképzési törvény rendelkezései szerint: az osztálylétszám 6 10 fő a szakmai gyakorlati foglalkozáson a csoport létszáma max. 4 fő / oktató. (A magasabb létszám szakmailag nem megengedhető!) Tárgyi feltételek A munkatevékenység végzése történhet a teljes képzési idő alatt az iskolai tanműhelyben, illetve a képzési idő egy részében gazdálkodó szervezetnél megfelelő személyi segítők biztosításával (pl. csoportos gyakorlat vagy egyénenként munkahelyi gyakorlat program során). egészségügyi és higiéniai szabályoknak megfelelő szaktanterem, tanműhely tisztálkodást, WC-t biztosító elhelyezés munkaasztalok, kényelmes ülőalkalmatosságok jó minőségű saját eszköz (speciális eszközök balkezeseknek) raktárhelyiség, polcok, szekrények 1.2 A tanulók felvételének feltételei A képzésbe azok a tanulók vehetnek részt, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok), a 16. életévüket betöltötték és egészségi állapotukban a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn. 5

Egészségügyi és munka alkalmassági vizsgálat a poros, esetleg allergén tünetek megjelenésének lehetősége miatt is javasolt.(több váratlan és kellemetlen meglepetés is elkerülhető az orvosi vizsgálatokkal, ahol is az esetleges allergia, magas vérnyomás illetve más egészségügyi probléma felderítése is megtörténhet, ami a későbbiekben életmódbeli és egyéb következményekkel is járhat.) A képzésben résztvevő tanulók az iskolaorvos által előírt vizsgálatokon kötelesek részt venni, a további vizsgálatukról az iskolaorvos dönt. Munkavégzés eszközei, szerszámai kisváltós álló típusú szövőszékek fekvő típusú szövőszékek szövőkeretek a szövés elemeinek gyakorlásához vetélő, leverő villa varró szerszámok kiegészítő és segédeszközök a szövő munkához vágó, daraboló szerszámok rajzoló, jelölő, mérő eszközök zacskók, dobozok fólia hegesztő csomagoló anyagok címkék Munkavégzéshez szükséges anyagok felvető szál, felvető fonal szövőfonal tépett, csomózott textilcsíkok hulladék textília cérna, hímzőfonal csomagolóanyagok fólia a csomagoláshoz Oktatást segítő szemléltető eszközök írásvetítő, számítógép video filmek (történeti áttekintéshez, szövéshez) szakkönyvek, szövésminták hagyományos taneszközök (tábla, kréta, stb.) hangtechnikai eszközök (rádió, magnó) A tanórák jelentős részét a műhelyben töltik a tanulók. Hasznos, ha többször van módjuk fonalboltban, textiláruházban tanulmányi látogatásokon, műhelylátogatásokon részt venni. 6

A Munkahelyi gyakorlat program illetve a Munkavállalói ismeretek a gyakorlatban modul beépítése esetén a megfelelő feltételek biztosítása a munkahelyi gyakorlat helyszínén. A gyakorlati oktatás dokumentálására ajánlott a Gyakorlati oktatási csoportnapló vezetése (A. 9033-72/A.B.C Tü. Nyomtatvány erre a célra van rendszeresítve) 7

II. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA 2. 1. A modul megnevezése Textil- és fonalmentő munka a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára. 2.2 A képzés célja Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére a textil- és fonalmentő tevékenységek bemutatása, megtanítása, gyakorlása a szükséges készségek elsajátítása és önálló - részben önálló alkalmazása. A szakmai programmodul elsősorban értelmileg akadályozott tanulók számára készült építve a munkatevékenység és háztartási ismeretek tantárgyak során tanultakra. A szakmai modul felhasználható még az értelmileg akadályozottak felnőttképzésének keretében a munkatevékenységnek megfelelő munkába állításhoz. 8

III. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK, KÖVETELMÉNYEK Szakmai gyakorlat - Textil és fonalmentő munkák Cél legmagasabb egyéni önállósági szint mérése olyan tevékenységek végeztetése, melyek alapján szolgálhatnak a későbbi munkavégzésnek munkakészség kialakítása megfelelő viselkedésmód kialakítása (pontos munkakezdés, folyamatos munkavégzés, segítőkészség, segítségkérés, szabályok, előírások betartása, tartatása, szünetek eltöltése /zene hallgatás, olvasás, társasjáték, stb./). Feladat egy feladatra való figyelem összpontosítás a tevékenység szabályainak elfogadása, betartása pedagógus, szakoktató, akár sorstárs irányító szerepének elfogadása társak tevékenységének irányítása mások segítségének elfogadása, segítségnyújtás figyelem az interakcióban résztvevő más (egy vagy több) személyre saját tevékenysége ütemének és időtartamának szabályokhoz, esetenként a társakhoz való igazítása társak tevékenységének megfigyelése, teljesítményének értékelése udvariassági szabályok betartása beszédértés, beszédhasználat (szakmai kifejezések) információ és élménymegosztás a csoport vezetőivel, társakkal Az alkalmazkodó képesség fejlesztése Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és eszközök kiválasztásával. Tudjon utasításokat végrehajtani. Egészséges életmódra nevelés Törekedni kell a kitartó folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség elérésére. (Fizikai állóképesség.) Sajátítsák el a fiatalok az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az alapvető higiéniai szokásokkal együtt. 9

Mindennapi életük és munkájuk során törekedjenek az egészséges és a tiszta, környezetszennyezéstől mentes életmód megismerésére, megtanulására és követésére. Szociális beilleszkedésre nevelés A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. Ismerjék meg a különböző élethelyzeteket, fokozatosan tudjanak megfelelni a fiatalok a rájuk váró (képességeikhez mért) feladatok elvégzésére. Úgy kell megismertetni velük helyzetüket, hogy lehetőleg elfogadják azt, és segítséggel képesek legyenek a velük sorsközösségben élő társaikkal megfelelően együtt élni és dolgozni. Tudják az emberi kapcsolataikban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljenek a vitákban. Forduljanak bizalommal szűkebb- és tágabb környezetükhöz amennyiben segítségre van szükségük. Érzelmi nevelés Szükséges, hogy végzett munkájukat szeressék, tevékenységük eredményét képesek legyenek magukénak érezni, érzelmileg kötődjenek társaikhoz, tanáraikhoz, nevelőikhez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számukra. Szépérzék fejlesztése A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített helyszínen és munkaeszközökkel. Vegye észre, hogy a rend és tisztaság a szűkebb és tágabb környezetet széppé teszi. Munkára nevelés Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége. A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára. A társakkal való együttműködés elvárható szinten legyen jelen a mindennapi munkavégzésükben. 10

Testi nevelés A mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen a munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek és szokások elsajátítása mellett a testi fejlettség és ellenálló képesség kialakítása és fenntartása is. Fontos, hogy kialakuljanak bennük az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások és a maguk szintjén vigyázzanak egészségükre. (Lehetőleg kerüljék a káros szokások kialakulását, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.) Rendszeresen végezzenek az állapotuknak megfelelő testmozgást, sporttevékenységet (úszás, torna, stb.). A modul teljesítésének követelményei Legyen tisztában a textil fontosságával és felhasználásának területeivel. A tanuló ismerje az eszközök nevét, funkcióját, balesetmentes használatának módját. Válassza a legmegfelelőbbet az adott lehetőségek közül a feladat megoldásához. (eszközök kiválasztása) Ismerje a használt alapanyagokat. Tudja tárolásuk helyét és helyes tárolásuk módját. Segítséggel (rajzos illetve szöveges útmutató, használati utasítás) a tanult munkafolyamatot végezze el a szükséges anyag és eszköz kiválasztásával, felhasználásával együtt Becsülje mások munkáját. A fiatalokban tanulmányaik során kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei, önkiszolgálási szintjük lehetővé teszik számukra a viszonylagos önállóságot. Az ismert hely és személyek megnyugtató hátteret jelentenek számukra, lassan megismerve a tágabb környezetet is, ahol biztonsággal mozoghatnak, és bővülő ismereteik nyomán megnő a kinti (iskolán kívüli) világ iránti érdeklődésük. Az intézményben folyó többéves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal kell kialakítani a fiatalok egyéni képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni korrekciót is. Tanár irányításával jól begyakorolt rutinnal végzett tevékenységeket kell gyakorolni, ami a későbbiekben a biztonságosan végzett munkát segíti. Segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudjon a munkára kijelölt helyen megfelelően, a szükséges eszközökkel dolgozni. Képes legyen az általuk megtanult munkafolyamatokat (segítséggel, illetve önállóan, célszerűen megválasztva a szükséges alapanyagokat és eszközöket) elvégezni. 11

Az értelmileg akadályozott tanulók nyílt munkaerő-piaci beilleszkedése érdekében az iskola szakmai programjába a helyi igényeknek megfelelően beépíthető a Munkahelyi Gyakorlat program illetve a Munkavállalói ismeretek a gyakorlatban modul. A program segíti a tanulók számára elsajátítani a munkavállalóvá váláshoz szükséges ismereteket és magatartásformát. 12

IV. A MODUL SZERKEZETE 4.1 A képzési idő A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő két tanév: 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam Az elmélet és gyakorlat javasolt aránya: 20% - 80% 4.2 A szakmai modul beillesztése a képzésbe A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és a feltétlenül szükséges elméleti ismereteket nyújtja a textil- és fonalmentés témakörében, heti 4x4+3 óra (a.). Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 ill. 6 óra, heti 27,5 óra (Ktv. 52..5.). Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám a heti kötelező óraszám 15 %-a (Ktv. 52.6.). A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására, a Munkaerő-piaci Alapból történő támogatásra stb. tekintetében csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései, ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27..11.) Amennyiben a modul tanítása az önálló életkezdésre felkészítő program keretében kerül felhasználásra a heti 2x4+1 (c.), 3x4+2 (b.) óra keretében is történhet. Ezekben az esetekben a fennmaradó szakképzési órakeretben történhet a konyhai modul oktatása, illetve akár más, a helyi sajátosságoknak megfelelő szakmai ismeretek és gyakorlatok oktatása (pl. dísznövénytermesztés, szőnyegszövés, takarítás, csomagolás stb.) 13

4.3 A képzés óraterve (A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret) 11. és 12. évfolyam Elmélet gyakorlat aránya: 20-80 % 11. évfolyam 12. évfolyam A tantárgy megnevezése Ktt. r. 15% e. 5% Ktt. r. 15% e. 5% 1. Anyanyelv és kommunikáció x 1 1 2. Számolás és mérési gyakorlatok x 1 1 3. Társadalmi ismeretek 1 1 4. Egészség-,munka és környezetvédelem x 1 1 5. Testnevelés x 2 2 6. Szakmai elmélet. Textil-és fonalmentés a. változat 3 3 7. Szakmai gyakorlat. Textil-és fonalmentés a. változat 16 16 8. Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 9. Egyéni korrekció 1 1 10. Számítástechnika-és irodatechnika alapjai 1 1 11. Ének-zene tánc és dráma 1 1 12. Háztartástan, életvitel 2,5* 2,5* 13. Ábrázolás 1 1 Összes tantervi kötött óraszám 27,5 27,5 Tanulói összes óraszám 32,0 32,0 A táblázatban alkalmazott betűk jelentése: x Tematikáját a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza r Rehabilitációs foglalkozásokra felhasználható órakeret 15 % (4 óra/hét) e Egyéni fejlesztésre felhasználható órakeret 5 % (1,5 óra/hét) h Helyi igények szerinti modulok feldolgozására használható órakeret Az a. pontban tervezett órakeret csak abban az esetben javasolt, amennyiben lehetőség van külső helyszínen történő munka végzésére is. A egyéni fejlettségi szint és az iskola helyi lehetőségeinek megfelelően minél több tanuló számára javasolt bizonyos óraszámban a külső munkahelyen történő gyakorlat. Javasolt a Munkahelyi Gyakorlat program illetve a Munkavállalói ismeretek a gyakorlatban modul beépítésével a tanulók munkába állításának előkészítése. 14

V. A TANANYAG TÉMAKÖREI 5.1 A modul tartalmának elsajátításához témakörönként javasolt óraszámok (elméleti és gyakorlati órák összesen) Sorszám megnevezése Témakörök évfolyamonkénti kb. óraszámok 1/11.évfolyam 2/12. évfolyam 1. Anyagismeret/fonalmentés 53 53 2. Anyagismeret/textilmentés 50 50 3. Eszközhasználat, balesetmegelőzés 30 20 4. Fonalmentés menete 180 160 5. Textilmentés menete 275 275 6. Kapcsolódó más gyakorlati tevékenység (tanulmányi séta) 50 80 7. Mérés, csomagolás, tárolás 15 15 8. Ismétlés, rendszerezés Felkészülés a vizsgára, vizsga 50 50 Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 703 703 15

5.2 Javaslat a témák tananyagának feldolgozására I. FONALMENTÉS Témakör Elsajátítandó ismeretanyag Módszertani, technikai utalások Anyagismeret A fonal fajtái - természetes eredetű növényi eredetű (pamut, len) állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem) - természetes eredetű vegyi szálak ( viszkóz) - szintetikus vegyi szálak poliamid, poliészter - kevert szálak A fonal készítésének módjai Változatos technológia rövid ismertetése.(pl.: fonás, eszközei, történeti áttekintés, cérna készítése stb.) A fonalak felhasználása Textil készítése - kézi és gépi előállítás (pl.: szőttesek, szőnyegek, ruhaanyagok) Kötött anyag készítése - kézi és gépi előállítás (pl.: kötések, hurkolások stb.) - Az anyagismeret szükséges információt nyújt a textilmentés kellő szintű elsajátításához, mivel az anyag tulajdonságai nagyban behatárolják a későbbi felhasználást. - Ajánlott a témakör feldolgozása során fonalakat, cérnákat árusító üzletbe tanulmányi séta szervezése, ahol mód van az anyagok változatosságának bemutatására. - Az eltérő módon készült darabok bemutatása, és annak tudatosítása, hogy mind fonalból készültek, de más-más technikával és alapanyagból. - A fonalak megismertetése és vizuális megfigyelés után csak tapintással differenciálja a tanuló a különböző fonalakat. - Végezzen csoportosítást, és találjon összefüggést a fonalvastagság és a célszerű felhasználás között. 16

A munkavégzéshez szükséges eszközök Olló, mérőszalag, vetélő, leverő villa, horgolótű, stb. - A munkavégzés többnyire kézzel történik, de szükség lehet olló és egyéb célszerszám használatára is. - A tárolás a fonalnak megfelelő formában történjen (szellőzés biztosítása, védelem biztosítása a kártevők ellen moly- stb.) A súly- és hosszúságmérés gyakorlására valamint a végzett teljesítmény rögzítésére is jó alkalom a mérőeszközök megfelelő használata. Az eldolgozáshoz, rojt készítéshez használt horgolótű, a hurkolás technikájának elsajátítására ad módot. 17

A munka menete Válogatás A felhasználásra szánt alapanyag válogatása - alapanyag - szálvastagság - szín szerint A válogatást értelem szerűen az adott alapanyag összetétele határozza meg. A munkában részt vevő tanulók minden szempont szerint végezzék el a válogatást az adott lehetőségeknek megfelelően. Bontás (kötött termékek bontása) Kellékek eltávolítása (gombok, kapcsok, húzózárak, zsebek, bélés lefejtése) - kézzel kötött - géppel kötött termékek bontása. A bontás megkezdése (a megfelelő hely megkeresése) Gombolyítás Az adott hosszúságot meghaladó fonal szálakat segédeszközre vagy kézfejre tekeri. Az előre meghatározott fonalhosszúságnál rövidebb szálak gyűjtése külön történik. A szálakat összecsomózva, vagy csomózás nélkül kell gombolyítani. A fonalmentés jó kézügyességet igénylő munka. Ki kell alakítani a tanulókban a munkatevékenységgel kapcsolatos egészségvédelmi szokásokat. Például a kezeket (köröm, kézbőr) a munkavégzés után hasznos alapos mosás után a célnak megfelelő ápolókrémmel kezelni. Az ujjak mozgékonyságát a munkafolyamat közben rövid tornagyakorlatokkal (pihentető kéztorna) lehet fejleszteni és megőrizni. A takarékos, gazdaságos szemlélet kialakítását folyamatosan erősíteni szükséges. Próbálja meg a tanuló az ömlesztett, vagy gubancos fonalat felgombolyítani lehetőség szerint kevés veszteséggel. A színek válogatása és egyeztetése fejleszti a figyelmet, differenciáló képességet, a monoton munkát érdekessé, változatossá teszi. Hasonló hatása van a más szempontú válogatásnak is, és amennyiben lehetőség van ezek rendszeres váltogatására a fáradságot is sikerül csökkenteni, ellensúlyozni a munkavégzés során. A fonal szálhosszúsága behatárolja a felhasználást ezért célszerű válogatni a fonalat, a rövid szálakat más célú felhasználásra külön gyűjteni. 18

A munkát kiegészítő és segítő tevékenység Készítsen a fonalakból mintakollekciót, színek, anyagok, vastagság szerint. Az esztétikai érzék fejlesztését segítő szín- és formakompozíciók készítése. (papír, ragasztó felhasználásával) Az iparművészetben, divatban, lakáskultúrában ismerkedjen a fonalak változatos alkalmazásával. Ismerkedjen a kézimunka különböző technikáival (kötés, horgolás, subázás, hímzés, varrás, szövés stb.) hobbi szinten. Ezek az ismeretek felértékelik a végzett munkát is. Nézzen képes magazinokat, albumokat, katalógusokat és válogasson adott szempontok szerint a látott képekből. (Neked melyik tetszik? Szerinted milyen anyagból készült ez a ruha stb.) Tegyen több tanulmányi sétát megfigyelési szempontok teljesítésével. (Jegyezd meg mire használták a vastag fonalat! Miből készült a sál? stb.) A munkához kapcsolható más gyakorlati tevékenység A modul fenti tartalmához kapcsolódik az önálló életkezdés program más tevékenysége. Például különböző kézimunka tevékenységek ( kötés, horgolás, hímzés és a szőnyegszövés). A modul gyakorlati hasznát közvetlenül is megtapasztalhatják a fiatalok, hiszen a használhatatlan anyagból munkájuk eredményeként értéket termelhetnek. 19

II. TEXTILMENTÉS A témakör feldolgozása során mód nyílik a fonalak témakörében tanultak ismétlő rendszerezésére, mivel a szükséges ismeretanyag egy része megegyezik. Az új témakör feldolgozása ezért kevesebb időt vehet igénybe, a fennmaradó időkeretet az anyagfelismerés gyakorlására és esetleg tanulmányi kirándulás szervezésére ajánlott fordítani (pl. varroda, szövőműhely, filmnyomó műhely, kékfestő műhely stb.). Témakör Elsajátítandó ismeretanyag Módszertani, technikai utalások Anyagismeret A textil fajtái - természetes eredetű növényi eredetű (pamut, len) állati eredetű (gyapjú, hernyóselyem) - természetes eredetű vegyi szálak ( viszkóz) - szintetikus vegyi szálak poliamid, poliészter - kevert szálak Tulajdonságai Az elkészítés módja (szövés, csomózás, fonás, kötés, hurkolás) - színezés technikája - a kikészítés fajtái (csak megemlíteni, mert megjegyezni sem képes) A textil felhasználásának területei (lakástextil, fehérnemű, ruhanemű) A leggyakrabban használt anyagok megnevezése, tulajdonságai, felhasználása: - Pamutszövetek Batiszt (vékony, könnyű) blúz, fehérnemű alapanyag. Krepp (vékony, hullámos felületű, egyszínű vagy nyomott mintás) ágynemű, fehérnemű, gyerekruha alapanyag. Flanel (vastagabb, laza kötésű, puha szövet, mindkét oldalán bolyhozott) hálóruha, ing alapanyag. - Az anyagismeret szükséges információt nyújt a textilmentés kellő szintű elsajátításához, mivel az anyag tulajdonságai nagyban behatárolják a későbbi felhasználást. - Ajánlott a témakör feldolgozása során méterárut árusító üzletbe tanulmányi séta szervezése, ahol mód van az anyagok változatosságának bemutatására. - Az anyagok sokféleségét és felismerését gyakoroltassuk olyan, erre a célra készített mintakollekcióval, ami a textilfajtákat reprezentálja. A felismerést ne csak vizuális felismerésre alapozzuk, a tapintás fontosságát hangsúlyozva, csukott szemmel is gyakoroltassuk az anyagok felismerését. - Kellő anyagismerettel rendelkezve a környezetében fellelhető textilek elemzése is megtörténhet. (ez lehet az olyan mint meghatározással, de kellő gyakorlat után elvárhatjuk az ismertebb elnevezések használatát is pl.: bársony, krepp, flanel stb.) Fontos hangsúlyozni, hogy az eltérő anyagok eltérő tulajdonságai miatt meghatározott területen és összetételben lehet egy időben használni őket. Fontos az anyagismeret a későbbi hibák elkerülése érdekében (pl. színtartóság, mérettartósság, kopásállóság figyelembe vétele). 20

Karton (közepes vastagságú anyag, vászonkötésű) blúz, ing, nyári ruha, kötény anyaga. Ballon (erős, sűrű szövésű anyag) kabát, dzseki, szoknya, nadrág anyaga) Kordbársony (különböző szélességű csíkozott) nadrág, szoknya, dzseki, gyerekruha anyaga. Pamutvászon (vastagabb, vékonyabb vászonkötésű) munkaruha, lakástextil alapanyaga. Gyapjúszövet (eltérő vastagságú, kellemes tapintású) női ruha, kosztüm, férfiöltöny kabát alapanyaga Selyemszövet (szép fényű, kellemes, puha) blúz, női ruha, sál anyaga. Műselyem, viszkóz (fényes, sima felületű) bélés, dekorációs anyag, blúz ruha anyaga. A munkát kiegészítő és segítő tevékenység Textilekből mintakollekció készítése színek, anyagfajták szerint. Az esztétikai érzék fejlesztését segítő szín- és formakompozíciók készítése (papír, ragasztó felhasználásával). Ismerkedjen az iparművészetben, divatban, lakáskultúrában használt anyagok változatos tulajdonságaival. Nézzen képes magazinokat, albumokat, katalógusokat és válogasson adott szempontok szerint a látott képekből. (Neked melyik tetszik? Szerinted milyen anyagból készült ez a ruha stb.) Tegyen több tanulmányi sétát adott megfigyelési szempontok teljesítésével. (Jegyezd meg mire használták a bársony anyagot! Mi készül puha anyagból? Miből készült a szoknya, hálóing? stb.) 21

Kellékek A textilből készült termékek kiegészítői - cérna, bélés, erősítő anyagok, szalagok stb. - gomb - kapocs - zár A ruhanemű elkészítéséhez szükséges kellékek változatossága, funkciója. A munkavégzéshez szükséges eszközök Olló, célszerszám Tároló dobozok a munka során lefejtett kellékek tárolására, válogatására. A munkavégzés kézzel történik olló használatával. Esetleg más jól használható célszerszám is alkalmazható kellő gyakorlás és balesetvédelmi oktatás után. A hosszúság mérés gyakorlására, valamint a végzett teljesítmény rögzítésére is jó alkalom a mérőeszközök megfelelő használata. A munka során összegyűlt kellékek (nem textilanyagok) különválogatása, tárolása. A munkát kiegészítő és segítő tevékenység A differenciált feladatmegoldásokra jó lehetőséget biztosít a kellékek válogatása, csoportosítása. A válogatás több szempontú lehet (pl. gombok) szín, forma, méret, anyag szerint csomagolva, felcímkézve tárolhatók újbóli felhasználásig. Hasonló módon a kapcsok, patentok párosítva méret, szín szerinti csoportosítás után csomagolva, címkézve tárolhatók. A húzózárak mérete, színe szerint csoportosítva mód van a hosszúságmérés gyakorlására, a szemmérték fejlesztésére is. A fenti kiegészítő tevékenységek a számolás-mérés és anyanyelv és kommunikáció tárgyakkal jó gyakorlási lehetőséget biztosítanak. 22

A munka menete Válogatás A felhasználásra szánt alapanyag válogatása - alapanyag - szín - szükséges tevékenységek elvégzése szerint A válogatást értelemszerűen az adott alapanyag összetétele határozza meg. Célszerű már a válogatás során figyelembe venni a majdan elvégzendő szükséges munkafolyamatokat is. (pl.: gombokat le kell majd venni, bélést ki kell fejteni stb.) A munkában részt vevő tanulók minden szempont szerint végezzék el a válogatást az adott lehetőségeknek megfelelően. A kellékek eltávolítása a textilről A gombok, kapcsok, zárak lefejtése, levágása. A bélés kifejtése. A kellékek elkülönítése, válogatása. A textil szétfejtése Az összevarrt anyag fejtése a varrás mentén. A fejtés különböző módjának elsajátítása (pl. ollóval, célszerszámmal, szálkihúzással stb.) A fejtett anyag tisztítása a felesleges szálak eltávolításával, az anyag simítása, válogatása nagyság szerint. A textilmentés jó kézügyességet igénylő munka. A kezeket (köröm, kézbőr) a munkavégzés után hasznos alapos mosás után a célnak megfelelő ápolókrémmel kezelni. Az ujjak mozgékonyságát a munkafolyamat közben rövid tornagyakorlatokkal (pihentető kéztorna) lehet fejleszteni és megőrizni. A munkába vett anyagok lehetőség szerint legyenek tiszták, pormentesek. A válogatás munkafolyamata egyben tartalmazza az anyagok kisimítását, rendezett elhelyezését, ami a későbbi munkafolyamatokat is segíteni fogja. A kellékek levágása során ügyeljen, hogy a textil ne sérüljön meg. A fejtés pontosságot, türelmet igényel. A munkafogások elsajátítására kellő időt szükséges biztosítani, hogy a megfelelő rutin kialakulhasson. A kézügyesség, látási figyelem megfelelő fejlettségi szintje szükséges a biztos munkavégzéshez. Elsősorban ne a gyorsaságra törekedjen, a pontos, baleset- és hibamentes munkavégzés legyen a cél. 23

A textil darabolása a majdani felhasználás szerint Csík tépése rongyszőnyeg készítéséhez. - a csík szélességének kimérése centiméterrel, vagy sablonnal - az anyag bevágása a kimért helyen - az anyag repítése száliránynak megfelelően - amennyiben az anyag nem téphető, a megfelelő szélesség kimérése és bejelölése után elvágása ollóval - az azonos anyagú és szélességű, színű csíkok összeöltése megfelelő színű fonallal és a kapott csík feltekerése. Az így előkészített textilcsíkok kerülnek felhasználásra a szövés során. A különböző munkafázisok végzése előtt tisztázni kell, hogy milyen későbbi felhasználásra készül az alapanyag. Hasznos, ha pl. egy rongyszőnyeg készítését megtekinti, és látja, hogy milyen felhasználásra kerül az általa készített alapanyag. A különböző hosszúságú csíkokat célszerű néhány egyszerű öltéssel összeerősíteni, ez segíti a későbbi felhasználást. Hasznos, és pihentető is egyben, ha a különböző fázisokat felváltva végzi, képességek, munkabírás figyelembe vételéve. Negyven ötven perc tépés után varrás, feltekerés, esetleg a csíkvastagság kijelölése pihentető lehet, mivel más-más képesség szükséges a feladat elvégzéséhez. A teljesítmény figyelemmel kísérése így is biztosított, és ajánlatos a munka minden fázisának megtanulása, gyakorlása. A munkát kiegészítő és segítő tevékenység A mérés gyakorlása jól kapcsolódik a meglévő ismeretek felhasználásával a kulturtechnikai ismeretek alkalmazásához. A mérőeszközök (hosszúság, súly) valamint a varráshoz szükséges méretű tű és megfelelő vastagságú és színű cérna megválasztása is önálló, felelős munkavégzésre ad lehetőséget. Textil darabolása egyéb felhasználási célokra A textil egyenesre vágása (bomlást gátló ollóval) változatos célú felhasználásra - foltvarrás alapanyaga céljából (Patchwork): ebben az esetben kiemelkedően 24 Amennyiben lehetőség van rá tekintsen meg patchwork technikával készült darabokat, textilképeket. A kész darabok segítik tájékozódását és a végzett munka