4.5. Menedzsment fogalomtár

4.5. Menedzsment fogalomtár Vezető Rendszer Vezetői szemléletek problémamegoldó szellemi tevékenységet végez; egy rendszer előírásokkal szabályozott, folyamatos működését biztosítja meghatározott jogosultságokkal és felelőséggel; a rendszer céljainak elérése érdekében szervezi és irányítja a vezetetteket, befolyásolja gondolkodásukat, felkutatja és hasznosítja a tehetségeket. többcélúság jellemzi; egynemű v. összetartozó dolgok, jelenségek bizonyos törvényszerűségeket mutató rendezett egésze. F. W. Taylor ma már klasszikus szemlélete (a szervezet vezetését a folyamatok tudományosan megszervezett ésszerűsítésére, ösztönző bérrendszerére, hatékony szervezeti felépítésre kell alapozni) filozófiájának alapjai: a fizikai és szellemi munkát szét kell választani; a munkásokat pályaalkalmassági vizsga alapján kell kiválasztani; magas bér-alacsony költség, a bérezési és ösztönzési rendszerek kidolgozása. Vezetői tulajdonságok Szociológiai szemlélet (a dolgozó magatartását az anyagi tényezőkön kívül sok más elsősorban lélektani motívum is befolyásolja) szociológia: görög és latin szavakból ered. Kibernetikai szemlélet (a szervezetet rendszernek, a szervezéselméletet a rendszerelmélet részének tekinti) kibernetika: görög szó. Önismeret, önkritika, önkontroll, emberismert, céltudatosság, kreativitás, ítélőképesség, döntésképesség, határozott állásfoglalás, következetesség, aktivitás, fejlődőképesség, empátia, innovativitás, innovációs hajlam, kellő önbizalom, kezdeményező-készség Innováció életmód változtatásra kényszeríti a társadalmat. A fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése. Újdonságérték, új ötletek, elgondolások felvetése és kidolgozása, amelyek megvalósítása fejlődést, előrehaladást eredményez. A vezető felelőssége hogy rámutasson a szervezet belső ellentmondásaira (diverzifikáció, specializálódás, profiltartás, Rutinszerű üzemeltetés, innováció, Beszerzés, üzemeltetés, Költségek, áru és/vagy szolg. minősége, Ellenőrzés elsőbbsége, humáncentrikusság,) Egy növekedési stratégia, melynek során a már gyártott termék új piacokra való bevezetése, ill. új termék új v. már meglévő piacokra való bevezetése történik. Vezetés A vezetés struktúrája Vállalkozás szakszerű hatalomgyakorlás. A vezetés színvonala nagymértékben befolyásolja a munka színvonalát. A vezetés feladat-meghatározó, összehangoló tevékenység. a vezető egyéniségének függvénye, melynek összetevői: személyisége, módszerei, szemlélete, stílusa, tevékenységeinek összessége. Hogy egy vezető hány beosztott v. szervezeti egység munkáját irányítsa a vezető irányítási hatáskörétől, a munkaterület bonyolultságától és a munka jellegétől függ. vállalat létrehozására, fenntartására irányuló tevékenység, nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő v. szolgáltató tevékenység folytatása, gazdasági tevékenység. A vállalkozás egy társadalmi-gazdasági-technológiai egység, mely a környezetéből meghatározott

Vállalat Szervezet Vezetői feladatok Vezetői tevékenység Vezetési stílusok elméletei gazdasági tevékenység folytatására vált ki. jogi személyiséggel rendelkező, közvetlen gazdasági tevékenységet folytató szervezet. Olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A szervezetben több ember közös munkát végez azonos cél érdekében. feladatkör, hatáskör, felelősségkör, arányban kell állniuk. 1.Tervezés: logikai lépései: A célok megválasztása, Az adott helyzet feltárása, A célok elérését segítő és gátló tényezők feltárása és elemzése (tevékenységek megtervezése, tevékenységek ésszerű sorrendbe állítása, erőforrások igénybevételi sorrendjének meghatározása,) Tervezés: eredménye a terv, amely az utasítás eszköze, a célból indul ki, a cél és a források egyeztetését tartalmazza, parancsoló jellegű, egyetlen megoldást irányoz elő, Cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét fogalmazza meg. 2. Szervezés: a cél elérése érdekében erőforrásokat és tevékenységeket hangol össze. A szervezeti folyamatokra és a szervezet felépítésére egyaránt kihat. A vezetők szervezési feladatköre a megfelelő szervezet kialakítása, a felépítési struktúra megszervezése, átszervezése, szükség esetén újjáalakítása. Szervezés: a kitűzött cél megvalósítása érdekében gazdasági, gazdálkodási, irányítási folyamatok tervszerű és folyamatos szabályozására irányuló feladatsor ellátása. 3. Személyes vezetés: Az információs rendszer részei: információszerzés és feldolgozás, átalakítás és tárolás, felhasználás és továbbítás. A hatékony információs rendszer jellemzői: költséghatékony; pontos, időszerű adatokat szolgáltat; előrejelzi a jövőbeni kapcsolatokat; rendezi a jelentős múltbeli kapcsolatokat. Vezetés: Az alkotó tevékenység egyik formája, mely szakmai felkészültséget, személyiségi adottságokat, a szakterület alapos ismeretét igényli. Az információ nem helyettesíti a kommunikációt! A döntéshozatalnál a következő szerepek lehetnek: 1.döntéshozók, javaslattevők, 2.szakértők, megvalósítók, 3.megbízók, döntéselemzési tanácsadók. 4. Irányítás koordináció: a koordináció iránti igény annál nagyobb, minél jobban függ egymástól a részlegek tevékenysége és minél jobban kölcsönös ez a függés (közvetett, egyirányú, kölcsönös függés). 5. Ellenőrzés: Rendszeresen összeveti a célokat az eredményekkel; célja a megfelelő visszacsatolás, meggyőződés arról, hogy a szervezet és annak tagja a cél szerinti elvárásnak megfelelően tevékenykednek-e. Döntés: az ember kényszertevékenysége; dönteni annyit jelent, hogy különböző lehetőségek közül kiválasztunk egyet és gondoskodunk végrehajtásáról; a döntés előírásokkal nem szabályozott cselekvési lehetőségek közötti szabad választás, mely kockázatot is hordozhat; a döntés az emberiséggel együtt született; a vezetői tevékenység döntések sorozata. 1.Döntésközpontú vezetési stílusok: 1.Autokratikus (egyszemélyes) vezetés, 2. Bürokratikus vezető, 3. Részvételen alapuló vezetés, 4. Patriarchális vezető, 5. Diplomatikus vezető, 6. Szabadkezet adó vezető. 2. Személyiségközpontú elméletek: 1.michigani egyetem modellje ( a, Feladatcentrikus, b, Beosztottcentrikus,) 2.ohioi állami egyetem modellje (a, Kezdeményezés-strukturálás, b, Figyelem típus,) 3.blake-mouton-féle vezetési rács modell ( 9,9 csoportközpontú vezetés, 1,9 emberközpontú vezetés, 5,5 kompromisszumos vezetés, 9,1 hajtós vezetés, 1,1 fél-vezetés)

Ösztönzés, motiváció Vezetői problémamegoldó folyamat lépései Probléma Problémamegoldás Folyamat Folyamatok javításának lépései Problémaelemzés, probléma megállapítása Algoritmizálás Döntési alternatívák Végrehajtás a okainak Ellenőrzés-visszacsatolás A várt eredmények elmaradása gyökerezhet Az anyagi elismerés a túlélés, létfenntartás és biztonságérzet szempontjából szükséges. Az anyagi ösztönzés célja mennyiségi és/vagy minőségi többletmunka elérése, ill. elismerése; akkor hatékony, ha függ a céloktól, és a célok változásával változik az ösztönzés is. Az erkölcsi elismerés a társadalmi beilleszkedés, az önbecslés megszerzésének egyik eszköze. Az erkölcsi ösztönzés célja a mennyiségi és/vagy minőségi többletmunka elérése, ill. elismerése. Pl: dicséret és pozitív, építő jellegű kritika. A versenyszellem fokozásának elvi alapja, hogy az emberek szívesen versenyeznek, mert ki akarnak emelkedni, győztes csapat tagjai akarnak lenni. 1. problémafeltárás, célmeghatározás 2. problémaelemzés, okok megállapítása 3. probléma-megoldási stratégia 4. problémaérzékelés pontosítása 5. döntés-előkészítés és döntés 6. végrehajtás 7. ellenőrzés-visszacsatolás 8. a folyamat komplexitása egy észlelt jelen idejű állapot megváltoztatását célzó kielégítetlen szükséglet, amely egy kívánatosnak minősített állapot fenntartására irányul. A tényleges helyzet és egy kívánatos helyzet közötti különbség hagyományos értelemben. A legtöbb problémát a bizonytalanság jellemzi. egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. A problémaállapotot megoldási állapottá alakítja. Nem más, mint eljutni a jelenlegi helyzetből a kívánatosba. Közben változhat a valós helyzet. térben és időben végrehajtandó feladatsor, mely ismert induló állapotból a kitűzött célállapotba erőforrások felhasználásával ér el. 1. folyamat kiválasztása, 2. a folyamat elemzése inputtól az outputig, 3. új folyamatterv készítés hatásosabb, 4. végrehajtás, 5. értékelés. A probléma azonosítása után az eredményes problémamegoldás érdekében elemzést kell végezni. Az elemzés kiterjedési területei: 1.Jelenlegi helyzet elemzésére; 2.kívánt állapot elemzésére; 3.különbségekre, ill. azok áthidalására. Ismétlődő problémák algoritmizálni Egyedi problémák egyedi út meghatározott sorrendben elvégzendő, azonos típusú feladatok megoldására alkalmas általános eljárás kidolgozása és előírása. a kívánt helyzethez vezető utakat döntési alternatíváknak nevezzük, a konkrét út választása a döntés. vezetői szempontból két feladatot jelent: a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítását, a végrehajtók egyetértésének elnyerését és megtartását. a meghozott döntést jól hajtották-e végre, a probléma megoldódott-e. Az ellenőrzés visszacsatoló tevékenység. Az ellenőrzés feladata megállapítani, mi a sikertelenség oka. Az ellenőrzés tervszerűen beépíthető a folyamatba, alkalmazható eseti jelleggel v. a kettő kombináltjaként is. Folytathatja vezető, v. specialista, v. végrehajtó. 1.helytelen helyzetészlelésben 2.illuzórikus célkitűzésben, 3.probléma okainak félreismerésében, 4.helytelen alternatíva választásában, 5.választott alternatíva rossz kidolgozásában., 6.végrehajtók érdektelenségében, 7.végrehajtás

A vezetési tevékenységet akadályozó tényezők Vezetési tevékenység főbb elemei gazdasági rendszerek esetén Vezetési munkában tartalmi szempontok szerinti tevékenység csoportok Döntési kritérium Vezetési szintek feltételeinek hiányában. Hiba forrása lehet:1.a vezető nem megfelelő munkája (a, tervezési ill. ellenőrzési hiba; b, szervezési ill. irányítási hiba) 2.munkatársak nem megfelelő munkája (a, egyéni munka; b, team-munka). 1.rendzser megszervezése; 2.rendszer irányítása; 3.megfelelő munkakörülmények és érdekeltség kialakítása. A tevékenységi csoportok egymásra épülnek, de jellegükben igen különbözőek. Jelentősen eltérő az egyes vezetési tevékenységek információigénye is. 1.rendszeralkotó tevékenység: A rendszer működőképességének feltételei: illeszkedjen a környezettébe, egyértelműen meghatározott működési célok, a működés gazdasági alapfeltételeinek biztosítása, szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, megfelelő szervezet kialakítása, működési rend meghatározása. Erőforrások: munkaerő, anyagok, eszközök idő, pénz. Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. Azonosan használjuk a munkaerővel. Megújuló erőforrás: azok az erőforrások, amelyek a felhasználásnál gyorsabb arányban képesek újratermelődni (szél-, v. napenergia) Szervezeti struktúra: egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése. Főbb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és konfiguráció. 2.rendszerkarbantartó-, aktualizáló tevékenység: A működés-képtelenség fő okai: gazdasági környezet változása, rendszer céljainak megváltozása, rendszer méreteinek bővülése, folyamatok összetettségének növekedése. A rendszer-karbantartás alapja a szervezet működésének állandó megfigyelése és elemzése. 3.rendszer működésének irányítása: A szervezési eredmények realizálást jelenti. A rendszer feladatainak végrehajtására irányuló tevékenység irányítása. Nem egyedi aktus, hanem egy állandó folyamat, amely 4 fázisból áll: tervezés ( a cselekvés gondolati megelőzése; magába foglalja a cél meghatározását; a tervezés időléptéke lehet: hosszú-, közép-, rövidtávú, programszintű;) szervezés (a tervek hatékony és gazdaságos végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésének és fenntartásának folyamata) irányítás ( irányítás keretében elindítunk, korrigálunk, ill. megállítunk folyamatokat) ellenőrzés ( átereszt minden tervvel megegyező tranzakciót, nemcsak a rendszert, hanem a környezetet is figyeli). a cél-ráfordítás-eredmény viszonyát fogalmazza meg két szélsőérték feladattal. Adott ráfordítás mellet legnagyobb eredmény, v. adott eredmény a legkisebb ráfordítás mellett. 1. felső vezetési szint (a gazd.-i rendszer politikáját és stratégiáját alakítja ki; magas szintű, átfogó irányítási feladatokat lát el; hangsúlyozott feladata a tervezés; munkastílusa kollektív jellegű, érvényesülnie kell a funkcionális irányításnak és az egyszemélyi felelősségnek; határozatai a rendszer egészét érintik). 2. középvezetési szint (végrehajtja a felsőszintű vezetés által meghatározott politikát; a szakosított, kooperáción és koordináción alapuló egyszemélyi vezetés jobban előtérbe kerül; az információáramlás ritmusa lényegesen gyorsabb, mint amire a felsőszintű vezetésnek szüksége van). 3. operatív vezetési szint (feladata a taktikai elhatározások alapján kialakult program végrehajtásának közvetlen irányítása; rendkívül sok a diszpozitív és a koordinatív elem). végrehajtási szint vezetési szinthez alépítményként csatlakozik. termelő-folyamatok rendszer céljait valósítja meg.

Kockázat Menedzser Az eredményes vezetői/menedzser munkához kell Belső érintettek: azok a vállalat működésében érdekelt szereplők, akik az üzleti vállalkozással lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. Külső érintettek: a fogyasztók, a szállítók, a versenytársak, az állami intézmények, az állampolgári közösségek, a természeti környezet. Az érintettek egyidejűleg több szerepben is megjelenhetnek. egy cselekvési változat lehetséges, negatívan értékelt következményeinek teljes leírása. olasz eredetű, valaminek a kezelését jelenti., olyan vállalkozásra képes személy (beosztott v. vezető), aki a vállalati szervezeten belül egy eseti, különleges feladat megoldására kap megbízást, v. felkérést. Így lehetőséget kap arra, hogy a vállalat külső és belső erőforrásait igénybe vegye. Funkciója a feladat teljesítésével megszűnik. Egy rendszer átalakításának, bővítésének, vagy új rendszer létrehozásának eseti, különleges feladatait látja el kevésbé szabályozott módon. A célelérés módját a menedzsment határozza meg. A menedzser jogosultságai és felelőssége általában szélesebb körű mint a vezetőknek. Általános vezetői feladati megegyeznek a vezetők feladataival. Számára a szakismeret a lényeg megértésének a kulcsa. A menedzser munkája önálló arculatú és tartalmú szakmai tevékenység. Minden menedzser vezető is, de nem minden vezető menedzser. 1. Képesség ( cselekvésre, teljesítményre vonatkozó alkalmasság, ill. ennek mértéke), 2. Készség (vezetői munkában előforduló, jól meghatározható tevékenységelem, tevékenységláncolat szakszerű, folyamatos teljesítésére való felkészültség), 3. Kompetencia (egyszerű, v. összetett vezetői feladat teljesítésére való felkészültség, a szükséges ismeretek és tapasztalatok birtokában, amelyek kiterjednek a feladat esetenként változó körülményeinek és követelményeinek helyes figyelembevételére). Menedzseri célok kötődnek 1. Vállalat növekedéséhez, 2. Mindennapi működéshez, 3. Egyéni boldoguláshoz, 4. Egyéni jövedelemhez. Az eredményes vezetővé/ menedzserré váláshoz szükséges tulajdonságok Menedzseri szaktudás Menedzser reakciók Piac Szervezeti struktúra A menedzserek és tulajdonosok érdekösszeütközéseinek okai A menedzserek szükséges készségei vezetési szakismeretek; rátermettség; idegen nyelvismeret; ambíció; egyéb szakismeret; egyéb tulajdonságok. egy olyan, az első szakképesítést kiegészítő elméleti és gyakorlati ismerethalmaz, amely egy már meglévő szaktudást egészít ki oly módon, hogy annak birtokosa saját szakmáját egy másik komplexebb módon tudja ellátni. 1. Csökkenő árbevételre versenyelemzéssel, 2. Személyi ellentétekre motivációs eszközökkel, 3. Piacvesztésre marketing munkával, 4. Veszteséges működésre pénzügyi menedzsmenttel, 5. Csődre és válságra változás menedzsmenttel. valamely jószágnak v. szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Hatékony az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése. Főbb dimenziói: szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és szervezeti felépítés/ konfiguráció. a döntéseket a menedzser hozza, de a profit jelentős része a tulajdonosé, a tulajdonos nem tudja a menedzsereket ellenőrizni, a menedzserek mindig jobban informáltak mint a tulajdonosok. 1. Alapvetőek: ( anyanyelvi és idegen nyelvi kompetencia, szóbeli és testbeszéddel való közlés, számítógép használat, informatika, hallgató visszajelzéseire reagálás), 2. Gondolkodási természetűek: (kreativitás, lényeglátás, problémamegoldás, következtetés, döntéshozatal, érvelés, tanulás), 3. Személyes jellegűek: (felelősségérzet és felelősségvállalás, önbizalom, szolidaritás, önirányítás, önuralom, becsületesség, határozottság).

A sikeres menedzseri munkához szükséges készségek Intuíció-Agor A menedzser típusú vezető fő jellemzői Egy menedzser alapvető jellemvonásai Képzési szükséglet/kompetencia hiány jelentkezhet - egyén szintjén A menedzser szerepei A vezető és a menedzser feladatai erőforrásokkal való gazdálkodás; kapcsolatteremtés; csoportos munkavégzés; információkezelés; kezdeményezőkészség; jó teljesítményt akadályozó tényezők felismerése, kiküszöbölése. bonyolult helyzetekben, az információhiány és a bizonytalanság feltételei közepette a vezetői kompetencia nem az ismeretek racionális kombinálása és logika szabályai szerinti felhasználása révén, hanem az intuícióra támaszkodva érvényesül. Az intuíció fejleszthető és alkalmas módszerekkel segíthető. emelkedettség, mozgósítás, inspiráltság, építőjelleg, bátorítás, reformáló erő. képes döntések meghozatalára, képes arra, hogy nézeteit mások számára is meg tudja fogalmazni, képes kísérletezni, hitele van az emberek előtt, képes mások bátorítására buzdítására. (első vezető megbízás alkalmával, magasabb vezetői beosztásba történő előrelépéskor, más vezetői munkakörbe kerülés alkalmával), - csoport/réteg szintjén (valamely foglalkozási csoport tagjaira egységesen vonatkozó új követelmények kapcsán, különböző foglalkozású, de közös feladaton dolgozó vezetők gondolkodási egységének biztosítása érdekében), - szervezeti szinten (nagyarányú termék/technológiaváltás, csőd v. válsághelyzet kialakulásakor). - vezetői feladatok; felső-, közép- és alsószintű menedzsment (eltérő feladatés hatáskörökkel rendelkeznek, és koordinációs képességük és a koordináció tárgya eltérő); szakterületi v. funkcionális menedzserek (pénzügyi, számviteli, marketing menedzser); 1.Fayol elmélete(1916): Először a szervezet egészét jellemző alapvető feladatköröket határozta meg, melyek közé a műszaki, a kereskedelmi, a pénzügyi, a biztonsági, a nyilvántartó, az igazgatási/vezetési főfunkciókat sorolta, amelyeket azután részekre bontott (tervezés-előrelátás, szervezés, rendelkezés/ direkt irányítás-működtetés, koordinálás- funkciók összehangolása, ellenőrzés). 2.Gulick elmélete(1936): POSDCORB (tervezés, szervezés, személyi feltételek biztosítása, irányítás, összehangolás, beszámoltatás, költségvetés, költségellenőrzés). 3.Mintzberg elmélete: menedzser szerepeket, munkaköri profilokat, menedzser-típusokat határoztak meg. A., személyközi szerepek csoportja: - nyilvános megjelenések szerepe, - főnöki szerep, - kapcsolatteremtő- és ápoló szerep. B., információ szerepek csoportja: - információgyűjtő szerep, - információ-szétosztó szerep, - szóvivői, szószólói szerep. C., döntéshozói szerepek csoportja: - a vállalkozói szerep, - zavarelhárítói szerep, - erőforráselosztó szerep, - tárgyaló-megegyező szerep. Menedzsertípusok (Mintzberg): vállalkozó, szakértő, vállalatpolitikus, teamvezető, kontaktus-menedzser. Vezetés mozzanatai információszerzés (minden vezetés kiindulópontja, fontos vezetői személyiségjegy a lényeglátás, hiszen különbséget kell tenni a felesleges, a szükséges, lényeges és lényegtelen információk között,) munka megtervezése (a vezetés nélkülözhetetlen része, fontos a céltudatosság, realitás, elemző képesség, józanság, megfontolt tervezés, új iránti fogékonyság, bátorság, kezdeményező-képesség, rugalmasság,) döntés (a vezetés elmaradhatatlan mozzanata és eleme, szerepe van a kockázatvállalásnak, de a felelősségtudatnak is, feltétele és követelménye a határozottság.) ellenőrzés ( zárófeladat, e nélkül nem lehet vezetni, ez teremt összefüggést a feladatok láncolata között, követelményei az objektivitás, tényszerűség, tervszerűség, rendszeresség felelősségtudat). Alkotástechnikai módszerek a szellemi alkotómunka hatékonyságát hivatottak fokozni; feladata a gondolkodás logikai folyamatának tudatos, előírt szabályok szerinti ellenőrzése, illetve irányítása; osztályozása: intuitív v. heurisztikus módszerek, kauzális módszerek, vegyes v. kombinált eljárások; sikeres alkalmazásának

Az alkotástechnikai módszerek főbb típusai és sajátosságaik Makrotrendek MBA A rugalmas és célravezető rendszerben-gondolkodás vonásai Menedzsment A környezet hatása a menedzsmentre előfeltétele a csoportos munka alkalmazása; a csoport összetételével kapcsolatos általános irányelvek: a tagok legyenek függetlenek, a csoport legyen megfelelő nagyságú, és legyen reprezentatív. 1.ötletroham elveire épülő módszer : Lényege, hogy egy csoport alkotó fantáziájú ember gondolkodását egyetlen probléma megoldására kell irányítani, s ezáltal minél több ötletet összegyűjteni, fontos az ötletek bősége, a lebonyolítás 3 lépésre osztható: előkészítés, kollektív ötletkutatás, ötletek ellenőrzése és kiválasztása.. 2.Delphi típusú módszer: itt is az ötletek összegyűjtése a cél, de kérdőíves, írásos formában; előnyei: a kérdőívek személytelen formátumúak, lehetővé teszi az egyéni véleménynyilvánítás érvényesülését, függetlenül az illető személy társadalmi helyzetétől, a kérdőívek kitöltése nem igényel különösen hosszú időt; korlátai/hátrányai: felléphet a spekuláció veszélye, nehéz megállapítani, hogy mikor értek el elegendő pontosságú eredményt. 3.Szintetika módszere: teljesen új ötlet keresése a cél; a módszert magasan képzett, alkotó személyekből álló válogatott csoportok alkalmazzák: - kauzális eljárások jellemzői, - a kreativitás és az alkotástechnikai módszerek pszichológiai megalapozása, - átvitelelmélet, - produktív gondolkodás feltételezése, - felfedezések véletlenelmélete, - alakelmélet, - asszociációs alkotáselmélet, - pólya-féle heurisztika. 1.világgazdaság egységesülése/globa-lizáció: Jellemzője, bizonyos termékek, szolgáltatások világmérető elterjedése és a világméretekben egységes színvonalú minősége. A globalizáció jótékony hatásait nagyobb mértékben élvezi az az ország, amely tudatosan felkészül, követelményeit gazdaságpolitikájában, oktatáspolitikájában figyelembe veszi. Sikertényezői: erős kapcsolatok a vevőkörrel; gyors, pontos információrendszer; 2.műszaki fejlődés felgyorsulása: ezzel együtt a társadalmi, szervezeti, vezetési innovációk számának, intenzitásának és elterjedésének növekedése. A világfejlődés iránya az ipari társadalomból az információ társadalomba való átmenet. Portfólióelemzés: különböző piaci és versenyelemzési módszerek gyűjtőfogalma. A stratégiai tervezés elemző szakaszában terjedt el a környezeti lehetőségek és a vállalat adottságainak különböző mutatók segítségével történő összevetésére. Termékéletciklus: az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik. 3.verseny éleződése: nehéz a vállalkozásokhoz pénzt kapni, irreálisan magas a kamat; a vezetői magatartást az egyéni érdek motiválja, a szervezet és a társadalom érdeke gyakran háttérbe szorul; kiemelkedő szerepe van a jelen helyzetben a marketing, a pénzügyek, a jogi és az üzletpolitikai ismeretek korszerű felfogásban történő oktatásának. a vezetőképzők és az üzleti iskolák törekvéseinek lett a közös célpontja. Postgraduális oktatási forma, mely 1-2 évig tart. Témái a marketing, a számvitel és az üzletpolitika; újabbak a humán erőforrások, a környezet, a vállalti kultúra, nyelvoktatás. célorientáltság; a környezet problematikusság tétele; analízis és szintézis elvégzésre való képesség; a rendszer rugalmasságának a növekedése, a tanulás megtanulására való törekvés; a döntési helyzeteknek a maguk bonyolultságában való felfogása és a megfelelő eszközökkel való kezelése. a termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével, annak megvalósításával és a működtetés folyamatosságának biztosításával foglalkozik és a többi funkción keresztül tartja a kapcsolatot a külvilággal. Egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrási tervezésének, azokról való döntéseknek, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata céljai megvalósítása érdekében. Egy szervezet, mely menedzselési feladatokat lát el. a gazdaságpolitikán, a népgazdasági tervezésen, a külgazdasági jellemzőkön, a makropénzügyeken, a regionális gazdasági jellemzőkön keresztül.

Gazdaságpolitika Fogyasztói igény Termelésmenedzsment K+F tevékenység Menedzsment célja Funkciómenedzsmentek A menedzsment funkciói tervezés Menedzsment eszköztára Marketing Tervezés A menedzsment transzformáció rendszerei jellegük szerint lehetnek Menedzsment filozófiák Az általános politika része. Az állam hatalmi befolyásának érvényesítése a gazdaságban. Gazdasági célok, módszerek, eszközök és intézkedések összessége, melyeket az állam irányoz elő és valósít meg. Eszköztára: magatartásra utasító eszközök (árak, bérek, termelés); magatartást indukáló eszközök ( költségvetési-, monetáris- árfolyam-politikai beavatkozás); magatartást egyeztető eszközök (munkavállalókkal, érdekcsoportokkal). olyan szükséglet, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. a transz-formáció rendszer tervezésével és az áramlási folyamatok irányításával foglalkozó, döntéseken keresztül megvalósuló tevékenységsor; a termelési folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányítása. szükséges, de nem elégséges feltétele a gazd. növekedésének; az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése. A fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék konkrét létrehozásának folyamata. a problémák kezelése, melynek során megismerteti az eszközöket és technikákat, az új koncepciókat, a különböző funkció-menedzsmentek kapcsolatait, kezeli a termelési és szolgáltatási funkciókat. pénzügyi, könyvviteli, marketing, személyzeti-humán erőforrás. (a szervezet jövőbeli működésére vonatkozó célokat határozza meg), szervezés (az elvégzendő feladatok és az azokat végző személyek csoportosítását, elrendezését és összekapcsolását jelenti annak érdekében, hogy az érintettek a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát), irányítás (a beosztottak tevékenységének ellenőrzését, a szervezet céljai felé vezető úton tartását és szükség esetén történő korrekciók végrehajtását jelenti), vezetés (a vezetés közvetlenül a szervezetben lévő emberekre összpontosít azok motivációjának kialakításán és fenntartásán keresztül). kommunikációs ism., szervezési ism., marketing ism., vállalat-gazdaságtan ism., humán ism., pénzügyi-számviteli ism., jogi ism. a tervezésnek és végrehajtásának az a folyamata, amelynek során elképzelések, eszmék, áruk és szolgáltatások termelése, árazása, ösztönzése, elosztása megy végbe a célok kielégítése érdekében. Á vállalat orientáltságát fejezi ki. az intézkedések és anyagi eszközök összefüggő kezelését jelenti egy pontosan meghatározott időszakra a rögzített gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Eredménye a terv, amely az utasítás eszköze, a célból indul ki, a cél és a források egyeztetését tartalmazza, egyetlen megoldást irányoz elő, parancsoló jellegű. fizikai, hely- és helyzetváltoztatási, csereügyleti, tárolási, információs, fiziológiai, viselkedési rendszerek. -racionális cselekvés zárt rendszeren belül (1900-1930): Max Weber elveti a karizmatikus vezetőket, szerinte a leghatékonyabb szervezeti forma a szigorú szabályok szerint működő bürokrácia. Frederic Taylor idő- és mozdulatelemzéseket készített és bizonyította, hogy az emberi tevékenységet ugyanúgy lehet irányítani, mint ahogyan a technológiai folyamatokat szabályozni. Kettejük legfontosabb tanítása az, hogy az embereknek nincs más dolguk csak megtanulni bizonyos szabályokat és begyakorolni néhány munkafolyamatot. Ezt a módszert alkalmazva a termelékenység nőtt és csökkentek az ipari termékek árai. A két tudós nem vette figyelembe, hogy az ember társadalomban él, egy érző lény, és nem egy mechanikus gépezet. -társadalmi cselekvés zárt rendszeren belül (1930-1960): Elton Mayo vizsgálatával megállapította, hogy nem maguk a munkafeltételek, hanem inkább az emberekkel való bánásmód határozza meg a munkateljesítményt. Douglas McGregor nevéhez főződik az XY két tényezős elmélet. Az X elmélete szerint az átlagember lényéből fakadóan nem szereti a munkát, kényszeríteni kell irányítással és fenyegetéssel a munka elvégzésére, nem

szereti a felelősséget, viszont szereti ha irányítják. Az Y elmélete arra épül, hogy az átlagember nem vonakodik a munkától; a büntetés nem egyedüli eszköz azon cél eléréséhez, hogy a dolgozó a vállalat érdekében tevékenykedjen; az elvégzett munkáért járó jutalmazási forma, az elismerés, az emberi önértékelés fontos tényezők; az emberek nem kerülik a felelősségvállalást, hanem törekednek is rá. McGregor elméletéből alakult a Human Relations ( emberi kapcsolatok) elnevezésű vállalatirányítási iskola. Chester Bernard a vezetők szerepeivel foglalkozott. A vezetőknek lelkesíteni kell az alkalmazottaikat úgy, hogy közben a vállalatok elérjék gazdasági céljaikat. Szerinte a vállalatvezetésnek a rendszer egészét át kell látnia. Philip Selznik szerint nagy különbség van szervezet és az intézmény között. -nyitott rendszer racionális szereplőkkel (1960-1970): Alfred Chandler szerint a nagyvállalatok életére jelentős befolyást gyakorolnak a piac állandó változásai; a termékkínálat meghatározásánál a piaci keresletet figyelembe kell venni. Paul Lawrence és Jay Lorsch szervezeti rendszereket és irányítási formákat vizsgáltak. Szerintük a gyorsan változó szakma változatosabb irányítási formákat igényel, míg a lassan változó üzletág vállalatai egyszerű ellenőrzési rendszerekkel is beérik. -nyitott rendszer társadalmi szereplőkkel (1970-től napjainkig): Ezen szakma tudósai felismerik, hogy az ember érző lény és a vállalati világot nem lehet elszigetelni a külvilágtól. Weick szerint a múltban használt kifejezések a hadseregtől kölcsönzött fogalmak, melyek hátráltatják a vállalatirányítást. Thomas Peters és Robert Waterman az emberközpontú vállalatirányítással, mint egy lehetséges menedzsment-filozófiával foglalkoznak. Problémakezelés első lépése a probléma-felismerése, melynek módjai kényszerítő nyilvánosság, figyelmeztető rendszerek használata, külső hatás, kutatás; a probléma felismerése azt jelenti, hogy az észleléstől eljutunk az azonosításig; nyitott problémák (rosszul strukturált): a peremfeltételek változhatnak a problémamegoldás alatt, a folyamat nem irányítható, kreatív gondolkodással jár, a megoldás folyamán gyakran új és váratlan elgondolások születnek; zárt problémák (jól strukturált): a peremfeltételek változatlanok a problémamegoldás alatt, a folyamat tudatos, irányítható és logikailag rekonstruálható, a megoldások gyakran bizonyíthatóak, logikailag helyesek, ismeretesek a problémamegoldást támogató eljárások. Problémamegoldás akkor következik be, ha a tapasztalt jelenlegi állapotot és a kívánatos állapotot azonosnak észlelik; az a tevékenység, amely a probléma-állapotot megoldásiállapottá, azaz célállapottá alakítja. Kezelésről beszélünk, ha a probléma nem megoldható, nem szüntethető meg, csak finomítható, kézben tartható. Résztvevői a probléma gazdák ( akiknek a területén a probléma felmerült), probléma megoldó, döntés-előkészítő, döntést meghozó menedzser v. testület, melynek előnyei (sokrétűbb szaktudást egyesít, szélesebb hatáskört egyesít, többfajta érdekcsoportot egyesít, a résztvevők ismeretei gazdagodnak, érintettek között hatékony a kommunikáció és a koordináció), hátrányai (idő-, hely-, eszközigényes és költséges, egy erős személy nyomása konfliktushoz vezethet, egyetértés híján döntésképtelenné válhat a testület). Lépései: 1. döntési változatok létrehozása, a legmegfelelőbb kiválasztása, döntési szempontok (kizáró, soroló) megfogalmazása; 2. döntési változatok kiértékelése előny-hátrány táblázattal, v. értékelőlappal; 3. legkedvezőbb megoldás kiválasztása, majd a kiválasztott probléma-megoldási változat helyességének ellenőrzése és értékelése. Döntési problémák 5 osztálya: 1. Biztos körülmények közötti döntés, 2. Konfliktus mellet hozott döntés, 3. Kockázattal járó döntés, 4. Bizonytalan körülmények közötti döntés, 5. Egyedi, ill. ismétlődő helyzetek. Az életciklus megközelítés egy rendszerrel kapcsolatos logikai lépések sora, mely az ötlet-növekedésdinamikus változás fázisait modellezi. Vállalati életciklus: a vállalati működés szakaszolása a megalakulás-piaci előretörés-stabilitás-visszaesés logikája

Stratégia Kapacitás Ütemezés Létesítmény Beruházás szerint. A vállalat több cikluson is átmehet teljes működési ideje alatt. Termék életciklus: az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik. Az életpálya domináns jellege: - születés, - termék-/szolgáltatástervezés. folyamatválasztás, - rendszertervezés, - rendszerindítás, - rendszerműködtetés, - rendszer megszűnés. Az életpálya domináns jellege: születés, növekedés, kifejlettség/érettség, hanyatlás, megszűnés/elhalás. a vállalati működés vezérfonala, a vállalati célokat és elérésük lehetséges módjait fogalmazza meg. egy adott vállalat, adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége. Az egységnyi idő alatt kibocsátott termék/szolgáltatás mennyisége. Mindig nagyobb v. egyenlő a ténylegesen kibocsátott volumennel. a tevékenységek teljesítésének, az erőforrások felhasználásának, v. a létesítmények elhelyezésének menetrendje. olyan eszköz, v. eszközök összefüggő csoportja, amely termelési, gazdasági, kommunális kapacitást jelent, ill. ilyen önálló funkciót tölt be, határolható térben, teljesen, v. részben ingatlan jellegű. A létesítmény lehet: főlétesítmény (a beruházási cél tervezett alapkapacitásának megvalósítását jelenti) v. melléklétesítmény (a főlétesítmény rendeltetésszerű működését szolgálja ki). pénzügyileg az állóeszközök bővítésébe történő befektetés, míg szervezését tekintve állóeszköz létesítésének projektje. Állóeszközök több termelési cikluson át szolgálják a vállalat működését. Elhasználódási ideje ( fizikai élettartam / számviteli élettartam) és beszerzési értéke kötött. A vezetés lényege hogy van egy ember v. embercsoport amelyik hatással van egy másik ember v. embercsoportra a szervezeti cél elérése érdekében. Az előzőek az irányítók (vezetők), az utóbbiak a végrehajtók (beosztottak). A szervezetek és tagjaik jellemzésére alkalmazott elkülönítő, összetartó és összhatás kialakító jellemzők Termelés Termelési csoportosítása folyamatok 1. szervezeti tagozódási viszony: azt jeleni, hogy a tagok milyen módon kötődnek a szervezethez és egymáshoz. A belső tagozódási viszonyokat általánosan meghatározó tényezők: - rétegeződési, - befolyásolási, - hatásköri, - tekintélyi, - informális. 2. magatartási és viselkedési viszonyok: befolyásolja például, hogy az adott eredmény milyen társ.-i következménnyel jár, befolyásolja a szervezet; jellegzetes formái: 1. Tekintélyalapú, közvetett befolyásolást kiváltó jellegűek; 2. Hozzáértésen, a képzettség, tapasztalat fokán alapuló befolyásolás; 3. Hatásköri befolyásolás; 4. Függelmi befolyásolás. 3. folyamatalakítási (munkagazdagítási, részvételi) tevékenység: az emberek viselkedése kétféle típusú lehet: teljesen rutinszerű, és problémamegoldó magatartási forma (ezen belül: alkalmazkodó v. innovációs fejlődésnél ez a leghatékonyabb). A munkára való motiváltság függ a munkaköri klímától: szociális motiváció (a dolgozókat a gazdasági szükségletei kielégítése, a társadalmi érvényesülésre való törekvés motiválja); szubjektív motiváció (biológiai elmélet alapján vannak normális és abnormális viselkedési típusok). A viselkedés-befolyásolás a vezetés egyik módszere; menete: 1. Adott viselkedés rögzítése, 2. Viselkedés gyakoriságának regisztrálása, 3. Helytelen viselkedés következményeinek feltárása, 4. Befolyásolás, visszajelzés, 5. Értékelés. 4. személyi cselekvésre irányuló hatás: Az eredményes vezetői munka nem képzelhető el magas fokú általános műveltség, sokoldalú ismeretek nélkül. a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Bővebben az erőforrások olyan összekapcsolása, illetve átalakítása, amelynek eredménye (termék v. szolgáltatás) alkalmas valamilyen fogyasztói igény kielégítésére. A termelés termelési folyamatokon keresztül valósul meg. 1.gyártmány jellege szerint: szabványos tömegtermékek (vaj, tégla), összetett termékek (televízió, telefon),

2.gyártási rendszer jellege szerint: folyamat-, műhely- és projektrendszerű, ill. ezek között többféle köztes állapot létezik. 3.gyártás tömegszerűsége alapján: tömeg-, sorozat- és egyedi gyártást különböztetünk meg. Termék a természet készleteinek, erőforrásainak felhasználását célzó emberi tevékenység tárgyi, dologi formát öltő teljes eredménye, amelyek a termelési folyamat eredményei és emberi szükségletet elégítenek ki. Termékkategóriák anyagi jellegű termékek, szolgáltatások, kiegészítő termékek (anyagi és nem anyagi jellegű). Termékek csoportosítása 1.fogyasztási cikkek: - napi tömegcikkek (egyszerű tömegáru /kenyér, hentesáru, impulzuscikkek /fagylalt, szükségcikkek /kényszerűségből vásárolt esernyő); - szakcikkek (porszívó); - luxustermékek (ékszerek, autó); - nem keresett termékek ( füstjelző készülék, életbiztosítás); 2.ipari javak: - állóeszközök (alapeszközök, segédeszközök), - forgóeszközök (nyersanyagok, félkész termékek, alkatrészek). 3.vevők számára fontos tulajdonságaik alapján: ki vásárolja a terméket? Milyen célra használja? Milyen gyakorisággal vásárolja? Termelési ágak kitermelőipar (bányászat, kőfejtés), feldolgozóipar (fő inputjai jellegzetesen a kitermelőipartól származnak), mezőgazdaság (hal- és vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás), élelmiszeripar (inputja többnyire mezőgazdasági termék), építőipari termelés. Gyártási típusok Szolgáltatás tömeggyártás, egyedi gyártás, ismétlődő gyártás. az a rendszeresen kifejtett tevékenység, amelyben a tevékenység folyamata és felhasználása időben és térben egybeesik; személyes, társadalmi és termelési szükségletek kielégítésére irányuló tevékenység; hasznos hatásuk általában nem ölt önálló dologi, tárgyi formát. A szolgáltatás egyrészt tevékenység, amely fogyasztói igényeket elégít ki (banki- oktatási szolg.), másrészt konkrét fogyasztói igény (gyógyítás, továbbképzés átutalás). Minden igény-kielégítés szolgáltatás. Sajátosságai: Az egyes ügyfelek bizonyos szolgáltatások iránt csak akkor érdeklődnek, ha saját maguk a szolgáltatásokat nem tudják ellátni v. hasonlóan kedvező körülmények között igénybe venni, mint ahogyan az az adott szolgáltató kínálja. Van mikor az ügyfél a szolgáltatást nyújtó személyre v. szervezetre van utalva, kényszerhelyzetben van, mivel az adott személy v. szervezet a szakember, vagy az illetékes. Tulajdonságai: megfoghatatlan, fizikai mennyiségben való számbavétele nem lehetséges. Nem raktározható, így számos szolgáltatás nyújtása meghatározott időponthoz kötött. Reklám azok a hirdetések, amelyek valamely gazdálkodó szervezet nevét v. tevékenységét népszerűsítik. Forgalmat, nyereséget és piaci részesedést kívánja növelni, ezért üzletközpontú. Szolgáltatások osztályozása/csoportosítása 1.kézzelfoghatóság szerint: kézzelfogható (hajvágás, szállítás); nem kézzelfogható (tanácsadás, biztosítás); 2.előállítási folyamat szerint: eszközorientált szolgáltatások (autómosók, színházak); emberorientált szolgáltatások (vendéglátás, tanácsadás); 3.piacosíthatóság szerint: piacosítható (tv); nem piacosítható v. közszolgáltatás ( rádió műsor); 4.szállíthatóság szerint: szállítható, távolabb is értékesíthetők (bankműveletek v. információs szolg.); nem szállíthatók (szakértői szolg., kiskereskedelem, személyi szolg., kulturális szolg.); 5.időbeli megvalósulás szerint: folyamatosan megvalósuló szolgáltatások (biztosítás, jogi védelem); nem folyamatos, de ismétlődő szolg. (karbantartás);

Szolgáltató szektor legfontosabb ágazatai Szolg. közgazd. alapján Szervezet csoportosítása jellemvonásaik Gazdálkodó szervezet Intézmény Termelés Szolgáltatás Információs rendszer Cél Vállalat küldetése egyszeri, közvetlen, végső felhasználásra szánt szolg. (vendéglátás). Különbség a szolg. és termelés között: a szolg. egyedi jellemzői eltérnek, minősége elválik a munka minőségétől, vevő-eladó közvetlen kapcsolatánál a termék maga a szolgáltatás, kapacitása helyettesíti a készletet, marketing munkáját együtt kell kezelni a munkaerő menedzselésével. A szolg. kapcsolatainak jellemzői: szoros kapcsolatú az igénybevevő tudja befolyásolni a szolg. jellemzőit, kevert (közepesen szoros) kapcsolatú az igénybevevő csak részben tudja befolyásolni a szolg. jellemzőit, laza (kvázi termelés) kapcsolatú el lehet különíteni a technikai magot és a környezetet. Vendéglátás és szállodaipar, Bankok és biztosítótársaságok, Tanácsadó szolgálatok, Ellátó vállalatok, Közintézmények, Egészségügy. 1.nem gazd.-i jellegű szolg.: össztársadalmi célokat szolgálnak (honvédelem, igazságszolg.). 2.gazdasági szolg.: kulturális és egészségügyi szolg., pénzforgalmat lebonyolító intézmények. 3.termelési szolg.: szervesen hozzátartoznak az anyagi termékek előállításához. 4. fogyasztói szolg.: nem termelési célokra, hanem közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel; közvetlenül vesszük őket igénybe; lehetnek társadalmiak v. egyéniek, anyagi jellegűek v. egyéni szolg. -anyagi jellegű szolg.: juttatott szolg. és vásárolt szolg./áruszolg.: (lakással kapcsolatos közművi és közszolgáltatások, közlekedési és távközlési szolg., háztartási szolg., egészségügyi és szociális szolg.); -szellemi szolg.: népművelési ágak, kulturális szolg., színjátszás, szórakoztatás, múzeumok, folyóiratok, mozik, tv,. meghatározott célt, érdekeket szolgáló szervezett csoport. az állami vállalat és más állami gazdálkodó szervezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat. bizonyos személyi kerettel rendelkező állami v. társadalmi szervezet, melyet közösségi célra létesítettek. A termelési tev. során a vállalat a rendelkezésre álló erőforrások egy részén változásokat hajt végre és így új erőforrásokat hoz létre, míg a szolgáltatás fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenység. a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat/környezet tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összessége. a szervezet tevékenységének irányult-ságát, létének értelmét fogalmazza meg. a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. A vállalkozás környezete 1. Piaci-, 2. Gazdasági-, 3. Politikai-, 4. Társadalmi szociológiai-, 5. Technológiai infrastrukturális-, 6. Ökológiai környezet. Gazdasági hatékonyság Termelőrendszer a gazdálkodás eredményességének kifejezője az eredmények és ráfordítások aránya szerint. Egy gazdasági tevékenységnek akkor nagyobb a hatékonysága, ha adott ráfordítás mellett nagyobb eredmény elérését teszi lehetővé, v. meghatározott eredményt kisebb ráfordítással ér el. a társ. gazdálkodó alapegysége, olyan jogi, szervezeti, gazdasági képződmény, amely a társ.-i viszonyok és a termelési módok tükrözője, a társ.-i

Struktúra A működtetés főbb elvei A termelőrendszerek működtetésének tézisei A termelő-szolgáltató rendszerek működésének külső szabályozása Szervezeti típusok csop. Vállalatok hagyományos működtetési módjainak és jellemzőinek csoportosítása munkamegosztás láncszeme, a környezeti erőforrások átalakításával társ.-i igények kielégítője, munkaerők és eszközök összehangolásával többletértéket, nyereséget állít elő. vállalati rendszerekben is a homogén elemek valamilyen ismérv szerinti rendezettsége, a tulajdonságok és a kap-csolati kölcsönhatások összessége alkotja. munkamegosztás; fegyelem-engedelmes-ség; hierarchia; rend; a dolgozók bérezése; egyszemélyi vezetés; tekintély-felelősség; irányítás egysége; közösségi érdek elsőd-legessége; centralizáció-decentralizáció. - tőkehasznosítás; - piacorientáltság - termékcentrikusság; - termelőszolgáltató folyamat primátusa, - komplexitás, - mobilitás, - kooperativitás, - rendszerszemlélet, - többcsatornás szabályozás. - operatív működtetési mód, - monolitikus működtetési mód, - közvetett típusú működtetés, - többcsatornás működtetés. 1.munkamegosztás szerint (egy nagyobb feladat részfeladatokra bontását és ezek szervezeti egységekhez juttatását jelenti; egydimenziós (funkcionális v. szervezet), kétdimenziós ( mátrixszervezet), és több dimenziós szervezetek), 2.hatáskörök megosztása és szabályozása szerint (a vállalatvezetés és az alárendelt szintek között a döntési és utasítási jogkörök kialakítását a felelősségek meghatározását jelenti; egyvonalas (lineáris-, v. divizionális szerv.) többvonalas ( funkcionális- és mátrixszerv.) 3.koordináció szerint (a közös szervezeti cél érdekében a különböző tevékenységeket végző szervezeti egységeket össze kell hangolni; koordinációs eszközök: techno-kratikus, strukturális, személyorientált), 1.totális v. teljes körű működtetés: a tulajdonos megbízható helyettesekre osztotta meg feladatkörét, a hatáskörét és a felelősséget azonban megtartotta a termelés ügyeit a műszaki szervezetek irányítják, a munkásoknak egyidőben több személy eltérő utasításokat is adhat. 2.funkcionális v. kooperatív működtetés (Taylor): a vezető a feladatkörön túl a hatás- ill. felelősségi köröket is megosztja a feladatkörbe nem avatkozik be, a felelősség azonban közös lehetővé teszi a szakosodást, tipizálja a rutin feladatokat. 3.lineáris v. függelmi működtetés (Weber): alapeleme az egyszemélyi vezetés és felelősség elve, pontosítja az alá- és fölérendeltséget; - minden személyt egyetlen felettes hatáskörébe rendel, a munkautasítást csak a függelmi felettes közvetíthet; rendet, fegyelmet követel. 4.speciális v. törzskari működtetés: oldja a függelmi működtetés merevségét, az ügyintézés és a termelés átfutási idejét lerövidíti. A törzskar szakértői testület. Szervezeti működés, szervezeti formák 1.Lineáris v. vonalas: előnye, hogy könnyen áttekinthető, az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek, minden beosztottnak egy fónöke van; hátránya, hogy nem rugalmas, új feladatoknál új szervezeti egységet kell létrehozni, információtorzulás okozhat, hogy a vállalati információk csak a szolgálati úton közlekednek. 2.Törzsegységi: célja a vezető túlterhelt-ségének csökkentése, az információk áramlása a szolgálati úton történik, a line-áris szervezet kiegészül egy törzsegységgel.

Diverzifikálódás Diverzifikáció Integrálódás Integráció Új, korszerű működtetési módok 3.Funkcionális: egy beosztottnak több főnöke is lehet; a döntési jogkörök centralizáltak; vannak munkaköri leírások; jellemző a szabályozottság; alkalmazása stabil környezetben ajánlott. 3.Divizionális: alkalmazása viszonylag dinamikus környezet esetén ajánlott; széles a termékválaszték; az elsődleges munkamegosztás termékeke, vevők v. földrajzi területek szerint; a vállalati szintű feladatokat a központban végzik; az egyes divíziók nagy önállósággal rendelkeznek. 4.Mátrix-szervezet: kettős irányítás egy funkcionális (vertikális) és egy tárgyi nézőpontú (horizontális) irányítás alakul ki; a mátrix függőleges oszlopait a funkcionális szervezet egységei, sorait a termelésirányítás szervezetei adják; megkülönböztetünk termékorientált és projektorientált mátrix szervezetet. az elemi alkotók specializálódása, a közvetlen termelő-egységek önállósodása (decentralizálási folyamat). a vállalat működési körének kiterjesztése a versenytársak területére. Egy növekedési stratégia, melynek során a már gyártott termék új piacokra való bevezetése, ill. új termék új v. már meglévő piacokra való bevezetése történik. az önállósult egységek egyesülése, társaságokba szerveződése útján jön létre (centralizálódási folyamat). két partner között a vállalati kultúrák és a menedzsment gyakorlatának összeolvadása aránylag kiegyensúlyozottan megy végbe. Egyik fél sem akarja saját rendszerét ráerőltetni a másik félre. 1.kollektív társasági működtetés, 2.kooperatív-policentrikus működtetés: a vállalaton belül minimális a hierarchia; fellazulnak a főosztály- és osztályszervezetek; megjelennek a stabil és mobil ügyintézők csoportja, melyek igény szerint átcsoportosíthatóak. 3 többsíkú, mátrixszerű műkötetés: lényege, hogy a termelőegységeket funkcionális (vezérigazgatóság, szakigazgatóság) és termékágazati (gyárigazgató) csatornákon keresztül működtetik. 4.divizionális működtetési módok: lényege, széttagolt, önállóan termelőgazdálkodó szervezetek, melyekben munkamegosztás érvényesül; központi egységek látják el az ellenőrzési, koordinációs és irányítási tevékenységet. Működtetési orientáltság szerint módok 1.termékcentrikus működtetés: a működte-tés súlypontja a termelőfolyamatokra koncentrálódik, előtérbe kerül a termék szerinti decentralizálás. 2.költségvezérlésű működtetés: célja, hogy a feladatokat a legkisebb ráfordítás mellet végezzék el; alapvető problémája, hogy nem eredménynövelő, hanem költségcsökkentő érdekeltségű. 3.nyereségszemléletű működtetés: az eredmények maximalizálására törekszik; a bevétel és a költségek a divízióvezetők döntési kompetenciájába tartozik; előnye: nő a szervezet rugalmassága, nő az információáramlás/feldolgozás sebessége, hátránya: másodlagossá válik az összvállalati cél. 4.tőkeorientált működtetés: cél, hogy a befektetett tőke adott idő alatt a legnagyobb hozammal, v. adott hozammal a legrövidebb idő alatt térüljön meg. Kompetencia Fogyasztói környezet valamely egyszerű v. összetett vezetői feladat, funkció teljesítésére felkészültség, a szükséges készségek, ismeretek és tapasztalatok birtokában, amelyek kiterjednek a feladat aktuális körülményeinek és követel-ményeinek helyes figyelembevételére. a gazdaság szerkezete (termelésre és vásárlásra hat), és helyzete (a kereslet rövid- és hosszú távú alakulását befolyásolja) határozza meg.

Piaci környezet Piac Tökéletes piac A piaci környezet változékonysága/ dinamikája A piaci környezet komplexitása A piaci környezet korlátozó hatásai Verseny A kereslet függ Gazdasági környezet meghatározó elem az állam. Nemzetgazdasági mutatók azoknak a piaci szereplőknek (egyéneknek és szervezeteknek) az összessége, melyek pénz közvetítéssel kapcsolódnak a vállalkozáshoz. Részei: 1. Árupiac a vállalat eladóként jelenik meg, termékeit és szolgáltatásait értékesíti; 2. Erőforrások piaca a vállalat vevőként jelenik meg, működéséhez szükséges erőforrásokat vásárol. az árutermelők külön érdekeinek ütközőpontja; az eladók és vevők közötti kapcsolatok összessége, ezen kapcsolatok csere céljából jönnek létre (az eladók célja a minél nagyobb profit; a vevők célja a szükségleteik minél szélesebb körű kielégítése); a kereslet és kínálat találkozásának színtere. : a piacon annyi eladó és vevő van, hogy egyikük sem képes az árakat befolyásolni, és minden szereplőnek egyforma az eséllyel jut a döntéseihez szükséges információkhoz. gyakori a piac szereplőinek változása, ezen változás szabálytalan jellegű és eltérő intenzitású. Dinamikus piaci környezet: a vállalkozás piaci kapcsolatai, beszerzési és értékesítési lehetőségei gyorsan változnak, a vevők újabbnál újabb termékeket és szolgáltatásokat keresnek. Statikus piaci környezet: a beszerző és értékesítő partnerek között hosszú távú, tartós kapcsolat alakul ki. Egyszerű komplexitású és statikus piacon: a döntéshozatal erősen centralizálható, erőteljes irányítás és ellenőrzés gyakorolható, a szabályok és eljárások formalizálhatók. Összetett komplexitású és dinamikus piaci környezetnél: a bizonytalanság megfelelő kezelésére szervezetet kell kialakítani; a döntéshozatal decentralizált; 1. A partnerek monopol helyzetével, piaci egyensúlytalansággal, az állam korlátozó intézkedéseivel kapcsolatosak. két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. A valós verseny többletteljesítményre, gazdasági növekedésre készteti a vállalkozókat. - ártól, - a piac méretétől, - más javak elérhetőségétől, - a fogyasztók jövedelmétől, - ízléstől. 1.Népesség: a lakosság száma, a háztartások száma, a külföldiek aránya, népmozgalom. 2.Nemzetgazdaság összteljesítménye: beruházások, magánfogyasztás, társadalmi termék, jövedelmek és a jövedelme megoszlása. 3.Foglalkoztatottság és bérek: átlagbérek, munkatermelékenysége, foglalkoztatottak/ munkanélküliek száma, 4.Pénz értéke: infláció, 5.Külkereskedelem: behozatal és kivitel ( fizetési mérleg), valutaárfolyamváltozás, 6.Költségvetés: állami bevételek és kiadások, szubvenciók. Prognózis Az állam gazdasági szerepvállalásainak megnyilvánulási formái széles körben feltárja a fejlődés lehetséges irányait, meghatározza a végrehajtás legkedvezőbb feltételeit. A prognózis a feltárás eszköze, a cél és a jövő egyeztetését tartalmazza, a célt határozza meg, több változatot mutat be, tájékoztató jellegű. 1. Gazdasági mechanizmus: (a gazdasági szereplők kapcsolatainak a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete; eszközrendszere: hatósági előírások, közgazdasági szabályozók pénzügyi szabályozók, piacszabályozás), 2. Gazdaságpolitika: (Az általános politika része. Az állam hatalmi befolyásának érvényesítése a gazdaságban. Gazdasági célok, módszerek, eszközök és intézkedések összessége, melyeket az állam irányoz elő és valósít meg. Eszköztára: magatartásra utasító eszközök (árak, bérek, termelés); magatartást indukáló eszközök ( költségvetési-, monetáris-, árfolyam-politikai beavatkozás); magatartást egyeztető eszközök

Politikai környezet Diszkrimináció megjelenési formája (munkavállalókkal, érdekcsoportokkal). Eszközei: oktatás, verseny előtt álló akadályok lebontása, megfelelő tőkejuttatás, vállalkozási tanácsadás.) 3. A humán és reál infrastruktúrával kapcsolatos állami tevékenységek: Infrastruktúra: olyan műszaki-gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Reál infrastruktúra: nélkülük (vasúthálózat, közúthálózat) a vállalkozások nem tudnának versenyképes tevékenységet végezni. Humán infrastruktúra: szoros kapcsolatban állnak a gazdaság működésével (egészségügyi ellátás). Üzleti etika és versenytörvény: tisztesség-telen a versenycselekmény, ha a vállalkozó valótlan adatokat v. tényeket híresztel, v. sérti a versenytárs jó hírnevét; nem reklámozhat olyan terméket, amely nincs raktáron; a törvény tiltja a fogyasztó megtévesztését, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Helyi önkormányzati politika helyi vállalkozástámogató politika, településfejlesztési politika, infrastruktúra. Érdekvédelmi, szakszervezeti politika alkalmazottak jogi érdekképviselete, foglalkoztatási előírások betartása. Szociológia tudománya foglalkozik a társadalmi élet törvényszerűségeivel. Szükségletek: - gazdasági szükséglet - munkavállalók szükségletei; - pszichikai szükségletek; - biztonság szükséglete; - kollektív szükségletek. Ösztönzés: megfelelő arányú erkölcsi és anyagi elismerést jelent; az emberi alkotókedvet ösztönzéssel növelhetjük. nemek szerinti megkülönböztetés, származás szerinti megkülönböztetés, Kultúra az emberi közösség anyagi és szellemi fejlődésben elért eredményeinek, a kialakult tradícióknak összessége. Endogén kult.elemek az adott nép érte el, Exogén kult.elemek más népektől átvett. Technikai- és infrastrukturális környezet Technikai haladás Alkotó-rombolás Ökológiaikörnyezet Szervezeti kultúra természeti a gazdálkodás anyagi alapja. állandóan változó technológiai környezet erőteljesen alakítja a váll. fejlődést, magatartását. Előnyei: orvostudomány, kommunikáció fejlődése; az emberek számára csökkenti a munkaidőt, erő-, jövedelemtöbbletet eredményez. Hátránya: a túlzott megterhelés testi-lelki károsodáshoz, stresszhez vezet az embereknél; hosszabb távon az egész életszférát veszélyezteti, fenyegeti. amikor az újonnan kifejlesztett termékek és termelési eljárások kiszorítják a korábbiakat, még akkor is ha azok esetleg hasznos termékek is voltak; veszteséget jelent a vállalatnak és a társaságnak. Extenzív környezetvédelem: létrejön a környezet szennyezés, de ezt valamilyen formában mérséklik (víztisztító berendezés, levegőszűrő); a többletköltségeket a fogyasztó viseli. Intenzív környezetvédelem: célja a kár megelőzése; magas a tőke- és információ igénye;(biogazd., hull.szegény technológia) az egyes szervezetek alapfilozófiájának, szokásainak, érték-rendjének tartósan érvényesülő rendszere. 4 alaptípusa: szerep-, hatalom-, személy-, feladatkultúra. Változásának esetei: 1 integráció: két partner között a vállalati kultúrák és a menedzsment gyakorlatának összeolvadása aránylag kiegyensúlyozottan megy végbe. Egyik fél sem akarja saját rendszerét ráerőltetni a másik félre. 2 asszimiláció: két cég összeolvadása során az egyik cég kultúrája dominál, a dominancia nem erőszakos; a megvásárolt cég alkalmazottai önként készek átvenni a másik cég gyakorlatát, hiszen attól nagyobb gazd.-i sikereket, eredményeket remélnek. 3 szeparizáció: sajátos módszer, egy vállalat felvásárolja a másikat, és a felvásárlás után a két vállalat

Privatizáció Alapkultúrák Szinergia A szervezeti kollektíva kulturális értékrendje Elsődleges és másodlagos stratégia A változásokkal szembeni ellenállás felismerése és leküzdése Szervezeti változások megvalósításnak folyamata/a változáshoz való viszony fázisai Konfliktus Szervezetfejlesztési modell OD kultúrája strukturális változás nélkül működik tovább. 4 dekulturizáció: brutális megoldás, mert az egyik cég egyik napról a másikra ráerőlteti saját kultúráját a megvásárolt vállalatra. Szervezeti kultúra magába foglalja: - munkaszervezetekben érvényesülő normákat, - a szervezet filozófiáját, - viselkedési szabályokat, - tagok által vallott domináns értékeket, - érzelmeket, - klímát. az állami tulajdonban lévő cégek magánkézbe juttatása., a tulajdonosi struktúrák megváltozása. Hatásai: technológiaváltás, tudásgyarapodás, változások az életminőségében és a m.erőben. hatalmi- (hatalom, tekintély, befolyás), személyi- (szakértők, team-munka), szerep- (munkakapcsolatok, munkaköri leírások), feladatkultúra (mátrixkapcsolatok, teljesítmény orientáció) : az együttes hatás mértéke, az egész több, mint a részek egyszerű összessége. 1.fejlődési szakasz: az újonnan létrejövő szervezetre, ill. fejlődésének, összeszerveződésének elejére v. az átszervezések kezdeti időszakára jellemző; 2.fejlődési szakasz: az első sikerek megvalósulásával veszi kezdetét; 3.fejlődési szakasz: a vállalkozási kollektíva a környezet és a termelés /szolgáltatás piaci diverzifikációjában kezd el gondolkodni, mert a vállalat tagjai biztosak abban, hogy a kívánt eredmények a későbbiekben is feltételezettek; 4.kifejlődött szakasz: a menedzsernek alapvető kötelessége ápolni, fenntartani, erősíteni a minden illetékes által magáénak valló értékrendet. Elsődleges stratégia: a szervezet indentitását szolgálja, ált. nem ölt nyílt, kifejezett formát, inkább a vállalkozási alapértékekhez kapcsolódik. Másodlagos stratégia: társulnak az elsődlegeshez, segítik annak érvényesülését, követik a munkaterület és a versenyeszközöket, végső fokon végrehajtási módszerek. 1.Egyéni eredetű okok: -félelem az újtól, az ismeretlentől, -függőség másoktól, -félreértés és bizalomhiány, -ragaszkodás a szokásokhoz, -értékelések különbözősége, -gazdasági jellegű okok. 2.Szervezeti eredetű okok: -szervezeti struktúra, -erőforrás korlátok, -hatalmi pozíció és a befolyás fenyege-tettsége a változás által, -szervezeten belüli megállapodások, egyezségek, -korábbi befektetések hatásai. 1. Bénultság, 2. Tagadás, 3. Depresszió, 4. Elfogadás, 5. Kipróbálás, 6. Tudatosság, 7. Beépítés. személyek közötti ellentét kifejeződéseként jelenik meg, a szervezet-ben negatív és pozitív szerepet is betölthetnek. Mozgásterét tekintve megkülönböztetünk: egyénen belüli, csoporton belüli, szervezeten belüli, személyek közötti, csoportok közötti, szervezetek közötti konfliktusokat. szervezeti struktúra alakításának folyamata, a szervezeti változások generális kezelésére alkalmas folyamatmodell, tervezett lépések sorozatából áll. OD folyamatának lépései: - összeütközés a környezeti változásokkal,

Előtér-analízis problémákkal; - változások céljainak pontos azonosítása; - változtatási tevékenység; - változtatások értékelése és megerősítése; - érintettek szükségleteinek felismerése; - változtatásban való érdekeltség biztosítása; - szervezetet érő hatások azonosítása. összefoglalja a változás során szerepet játszó tényezőket/erőket: - vannak hajtóerők, amelyek a változás irányába mutatnak; - vannak fékezőerők, amelyek a változás ellen igyekeznek hatni; - ha a hajtó- és fékezőerők egyensúlyban vannak, akkor a szervezet is egyensúlyban van.