Humán erőforrás menedzsment

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Humán erőforrás menedzsment"

Enikő Gáspár
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga 508-as iroda

2 Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás környezete: földrajzi, gazdasági, demográfiai, társadalmi és jogi környezet 3. A munkaerőszükséglet meghatározása 4. A munkaerő alkalmazása 5. A teljesítmény kiértékelése 6. Az emberi erőforrás fejlesztése, karriertervezés

társadalmi és jogi környezet 3. A munkaerőszükséglet meghatározása 4.

3 6. Motivációs tényezők a munkában 7. Az elbocsátás 8. Az emberi erőforrás-gazdálkodás etikai vonatkozásai 9. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek 10. Nemzetközi emberi erőforrás-gazdálkodás 11. Egészség, biztonság a munkahelyen

Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek 10.

4 Az erőforrások típusai Természeti Anyagi Pénz Emberi Idő

5 Az erőforrások általános jellemzői Kimeríthető Megújuló Helyettesíthető

6 Az emberi erőforrások sajátos jellemzője Önálló, szabad akarat, amellyel cselekvéseit, s ezáltal teljesítményét szabályozni képes

7 Tartós versenyelőnyt biztosító erőforrások jellemzői Helyettesíthetetlenség Utánozhatatlanság Ritkaság Értékesség (Wright, P. idézi Karoliny & al., 2004:23)

8 Az emberi erőforrás fogalma Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége A munkavállaló a vállalattal díjazás ellenében történő munkavégzésre megállapodást kötött természetes személy. (Chikán, 2003:254)

munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége A munkavállaló a

9 Az emberi erőforrás menedzsment fogalma Az emberi erőforrás menedzsment azon funkciók kölcsönösen egymásra épülő együttese, amelyek az emberi erőforrások hatékony felhasználását segítik elő az egyéni és a szervezeti célok egyidejű figyelembevételével. (Karoliny & al., 2004:24)

amelyek az emberi erőforrások hatékony felhasználását segítik elő az

10 Az emberi erőforrás menedzsment céljai Végső cél: a szervezeti hatékonyság támogatása Szervezeti célok (fennmaradás, növekedés) támogatása Erőforrás biztosítás Hatékony munkaerő-alkalmazás EEM elvek közvetítése Etikus magatartás terjesztése Méltányosság biztosítása (Karoliny & al., 2004:24-26)

támogatása Erőforrás biztosítás Hatékony munkaerő-alkalmazás EEM elvek

11 A történelmi fejlődés fázisai A társadalmi reformer (XIX. sz.) A jótékonysággyakorló - gondoskodó hivatalnoktitkár (XIX. sz. második fele) Az emberséges bürokrata (1920) A konszenzusteremtő tárgyaló (II. Vh után) A szervezeti ember (1960-as évek vége) A munkaerő-elemző (EEM megjelenése) (Torrington Hall, idézi Karoliny & al,, 2004:52-55)

második fele) Az emberséges bürokrata (1920) A konszenzusteremtő tárgyaló (II.

12 A munkaidő szerepe A munkaidő méri az egyes emberek részvételét a társadalmi termelésben, és ezáltal meghatározza részesedésüket a társadalmi termék pénzformában közvetlenül felosztásra kerülő részéből A társadalom szintjén a munkaidő eloszlása attól függ, hogy a fizetőképes kereslet kielégítéséhez mennyi és milyen tevékenység szükséges (Tímár, 1988)

közvetlenül felosztásra kerülő részéből A társadalom szintjén a munkaidő eloszlása

13 Munkaidő és szabadidő - 1 A józan emberi ész azt kívánja, hogy a munkaidőt úgy osszák be: a munkaidő alatt csak dolgozzanak és a pihenőidő alatt valóban pihenjenek, vagyis éles határvonalat kell húzni a kettő között, és nem pedig bizonyos fokig együtt csinálni. (Taylor, 1983)

pihenőidő alatt valóban pihenjenek, vagyis éles határvonalat kell

14 Munkaidő és szabadidő - 2 Munkanap - a nap 24 órájának 1/3-a Munkahét - a hét 168 órájának ¼-e Éves munkaidő - az év 8760 órájának 1/5-e Életmunkaidő - az átlagos életidőnek 1/10-e A munkaidőn kívüli idő azonban nem szabadidő! (Tímár, 1988)

év 8760 órájának 1/5-e Életmunkaidő - az átlagos életidőnek

15 Munkaidő és szabadidő - 3 A társadalmi újratermelés időalapját az első gazdaságban teljesített munkaidő, továbbá a második gazdaság és a háztartás munkáira, valamint a közlekedésre fordított idő együttvéve alkotják. Csak e kötött idő, valamint a fiziológiai szükségletek (táplálkozás, tisztálkodás, alvás) kielégítése után fennmaradó idő szabad. (Tímár, 1988)

közlekedésre fordított idő együttvéve alkotják.

16 A munkaviszony időtartama állandó / meghatározatlan időre szóló szezonális vagy időszakos foglalkoztatás alkalmi foglalkoztatás A foglalkoztatás egyes típusait a munkaidő hossza, a munkaidő beosztása, rendje és a munkaviszony időtartama együttesen jellemzik (Tímár, 1988)

foglalkoztatás egyes típusait a munkaidő hossza, a munkaidő

17 A munkaidő hossza normális vagyis teljes munkaidő rövidített munkaidő, részmunkaidő (a munkafeltételek és munkakörülmények kedvezőtlenek, személyes vagy családi problémák) (Tímár, 1988)

18 A munkaidő beosztása Kötött Egy műszak Több műszak Rugalmas (Tímár, 1988)

19 A rugalmas munkaidő-rendszer A munkaidő-beosztás újabb rendszerei, amelyek növelik munkavállalók választási szabadságát a megállapodás szerinti munkaidő elosztásában, és ezzel megkönnyítik a munkaidő és a munkaidőn kívüli tevékenységek összehangolását (Tímár, 1988)

megállapodás szerinti munkaidő elosztásában, és ezzel megkönnyítik

20 A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 1 csúszó munkaidő-rendszer: a dolgozók az üzemidő korlátjai között maguk határozhatják meg a munka kezdésének és befejezésének az időpontját. változó munkaidő-rendszer: a munkáltató a napi munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállaló saját elhatározása szerint dolgozza le a munkaidőt. sűrített munkahét : a munkavállaló a normál munkahétnél kevesebb nap alatt dolgozhatja le a heti munkaidőt. A dolgozó választási szabadsága csupán annak vállalására vagy elutasítására korlátozódik. (Tímár, 1988)

változó munkaidő-rendszer: a munkáltató a napi munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállaló

21 A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 2 kapacitás-orientált munkaidő-rendszer : a havi munkaidő elosztása az elvégzendő munkafeladattól függően változik. A ledolgozandó munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg. munkahely-megosztás (job-sharing): két vagy több személy egymás közötti önkéntes megállapodás alapján megosztja az adott munkahelyre megállapított munkaidőt, a munkateljesítmény után járó munkabért és a juttatásokat. A munkahelyet megosztó dolgozók egyetemlegesen felelősek a munkahely betöltéséért és a munkafeladat elvégzéséért. (Tímár, 1988)

22 A rugalmas munkaidő-rendszer típusai - 3 munka megosztás (work-sharing) vagy a munkahely kettéosztásának (job-split): a munkáltató határozza meg, hogy a munkát vagy a munkahelyet hogyan osztja meg és kiket alkalmaz adott részfeladatok elvégzésére (inkább a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a rugalmas munkaidő-rendszerek altípusainak felelnek meg). (Tímár, 1988)

23 A munkaszervezés céljai a munkarend megváltoztatása a munkarend rugalmasabbá tétele az otthoni munkavégzés lehetőségeinek megteremtése (Chikán, 2003:274)

24 Munkaszervezési eljárások a munkarotáció: a dolgozók szakismereteik határain belül akár egy nap folyamán is más-más feladatokat láthatnak el; munkafeladat-szélesítés: a munkás több, egymáshoz kapcsolódó, javarészt azonos jellegű tevékenységet végez; munkakör-szélesítés: a dolgozó nemcsak jellegükben azonos feladatokat, hanem egymástól eltérőket is ellát; szociotechnikai gyártási rendszerek alkalmazása: a munkamegosztásban, illetve a munkával kapcsolatos egyéb döntésekben viszonylag önállóan rendelkező csoportok létrehozását segítik. (Chikán, 2003:274)

25 Szakirodalom Chikán A., 2003, Vállalatgazdaságtan, KJK, Budapest Karoliny M., Farkas F., Poór J., László Gy., 2004, Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, KJK Budapest Timár J., 1988, Idő és munkaidő, KJK, Budapest

Hasonló dokumentumok

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Szakirány: Bank és pénzügy, Marketing, ECTS 2010/2011 EGYETEMI TANÉV IV. félév I. Általános információk az előadásokról,