Biztosítás 2007 Üzleti biztosítók megjelenése az egészségügy finanszírozásában Prof. Dr. Mihályi Péter Egészségügyi reform 2. szakasz (2007-2008)
Vázlat 1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a tét? (A korai halálozásról) 3. Alapfogalmak: kockázatközösség, szolidaritás, társadalombiztosítás 4. Döntési alternatívák (3 lehetőség) 5. Ami biztosnak látszik, ha lesznek egészségbiztosítók 2
A reform kiindulópontjai 1. A népegészségügyi (demográfiai) gondok nem kapcsolódnak közvetlenül makro-gazdasági és/vagy finanszírozási problémákhoz és a szakmai közvélekedéssel ellentétben - nincs számottevő negatív hatásuk a növekedésre. 2. A megoldható és megoldandó feladatok alapvetően a poszt-szocialista állapot ellentmondásaiból, az ágazaton belüli költségvetési korlátok felpuhulásából, ezen belül (fontossági sorrendben) a) a biztosítás rendszer 2. szakasz b) a gyógyszertámogatási rendszer 1. szakasz c) kritikán aluli kórházi rendszer 1. szakasz anomáliáiból vezethetők le. 3. Csak fejlesztésre, beruházásra lesz többlet-forrás (EU). Működésre nem lehet a jelenleginél többet költeni. 3
1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a tét? (A korai halálozásról) 3. Alapfogalmak: kockázatközösség, szolidaritás, társadalombiztosítás 4. Döntési alternatívák (3 lehetőség) 5. Ami biztosnak látszik, ha lesznek egészségbiztosítók 4
A betegség, az öregedés és a halás egymással összefüggő természetes folyamatok normál időskor egészség elgyengülés rokkantság csökkenő önállóság halál betegségek A (biztosítói szempontból is) izgalmas kérdés a korai halálozás (15-65 év). 5
6
7
8
és a két fontos ellenpélda: 9
A GDP/fő szinten kívül csak az önállóak aránya fontos magyarázó változó (38 ország adatai#) A 15-65 éves korosztály halálozásának oksági magyarázata* Egyéb Alkohol-fogyasztás Szénhidrát fogyasztás Jövedelem egyenlőtlenség Illegális gazdaság Önállóak aránya GDP -10 0 10 20 30 40 50 60 70 % * Standardizált adatok # Forrás: Brenner (2006) 10
1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a tét? (A korai halálozásról) 3. Alapfogalmak: kockázatközösség, szolidaritás, társadalombiztosítás 4. Döntési alternatívák (3 lehetőség) 5. Ami biztosnak látszik, ha lesznek egészségbiztosítók 11
Alapfogalmak 1. Egységes nemzeti kockázatközösség = 10 millió fő, 93 ezer km 2 földrengés, időjárás, GDP/fő + magyar orvos, magyar kórház, stb. 2. Finanszírozási kockázatközösség megbetegedés esetén (állami alapon adóból vagy biztosítási alapon) Az ellátás költsége a születés és a halál körüli hónapokban viszonylagosan magas, a munkaképes életkorban alacsony. Ez társadalmi helyzettől, jövedelemtől és iskolázottságtól függetlenül érvényesül. 12
Alapfogalmak (folyt.) 3. A biztosítás rejtett kockázatmegosztás (férfiak-nők, egészségesek-betegek, szerencsések-szerencsétlenek stb.) 4. A társadalombiztosítási szolidaritás nyílt jövedelem-transzfer. Aki többet keres, többet fizet. (Nem progresszív! Lineáris, plafon is van.) 13
Alapfogalmak (folyt.) 5. A jóléti rendszerek többségében a szolidaritás (=nyílt jövedelem-transzfer) nem indokolt! Eü. biztosítás természetbeni ellátásai: igen Nyugdíj: nem Rokkantság: nem Táppénz: nem Munkanélküli segély: nem 14
Alapfogalmak (folyt.) 6. A 21. században még a természetbeni ellátások esetén is problematikus a szolidaritás: A megbetegedések összefüggnek az életmóddal (dohányzás, felelőtlen szexuális viselkedés) A terápiák egy része társadalmilag vitatható (abortusz, euthanázia, természetgyógyászat) A csökkenő határhaszon (flat curve) törvénye (fizikoterápia, pszichiátria, szervátültetések, onkológiai terápiák stb.) 15
Mit nevez(z)ünk társadalombiztosításnak? Németül: Sozialversicherung ( szociális alapú biztosítás) nem állampolgári jog, rászorultság Angolul: social insurance (SI) = social security Amerikai angol: social security (= nyugdíj) Magyarországon az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) kifejezés 50 éve honosodott meg, amikor az egészségügyi ellátások 100%-ban állami finanszírozásból működtek! 16
Az SI modell 4 + 2 jellemzője az egészségügyben 1. A kijelölt népesség számára kötelező (< 100%) 2. Járulékfizetés jogosultság a szolgáltatásokra (de: fizethet a kormány is) 3. Nyílt és rejtett redisztribúció (keresztfinanszírozás) 4. Relatív autonómia, elkülönülés az államháztartástól 5. Tartalékképzés vagy pay-as-you go 6. A szerződés keretei viszonylag lazák 17
Miből lett a mi OEP-ünk? + + N. A. Szemaskó (1874-1949) Otto von Bismarck- Schönhausen (1815-1898) W. H. (Lord) Beveridge (1879-1963) 18
Miből látszik, hogy ez öszvér-megoldás? 1. A népesség 48% biztosított, 52% igénybe veheti a természetbeni ellátásokat 2. Az ellátások de facto állampolgári jogon járnak (=100%-os lefedettség) 3. A kormány finanszírozási hozzájárulása kb. 30%! 4. Nincs elkülönülés (OEP = közigazgatási szerv, így tekinti az AB is!) 5. Az igazhitű tb-pártiak 10 éven át vagyont (tartalékot) akartak 6. A szabályok teljesen lazák 19
1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a tét? (A korai halálozásról) 3. Alapfogalmak: kockázatközösség, szolidaritás, társadalombiztosítás 4. Döntési alternatívák (3 lehetőség) 5. Ami biztosnak látszik, ha lesznek egészségbiztosítók 20
Miért nem létezik sehol a világon egybiztosítós rendszer? Ha nincsenek egymástól és a költségvetéstől független, egymással versengő és a tönkremenés kockázata által fenyegetett biztosítók (pl. 100%-os állami garancia van), akkor felesleges luxus fenntartani az önálló járulékbeszedési, jogosultsági nyilvántartást (TAJ-szám) és az Egészségügyi Minisztériumtól független szakapparátust (pl. a szolgáltatókkal történő szerződéskötésre). A jóléti szolgáltatásokat lehet állami alapon is működtetni. Pl. közoktatás, a rendőrség, a tűzoltóság. Vagy Angliában az NHS (1 millió közalkalmazott!) 21
Döntési lehetőségek 1. Halasztás 2. Az OEP visszaállamosítása Ej, ráérünk arra még!. Ebben konszenzus lenne! 3. Az egészségügy társadalombiztosítási piacának megnyitása 22
Itt és most a biztosítási rendszer mellett szóló legfontosabb érv: Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szjafizetés alól, az megússza a tbjárulékfizetést is (eü. + nyugdíj). 23
Piacnyitás elvei 1. Költségek nem nőhetnek, minőség nem romolhat 2. Változás-minimalizálás (de: kritikus tömeg). Pl. APEH szedi be a járulékot, maradnak a finanszírozási technikák 3. A Titanic-modell nem elfogadható 4. Fokozatosság ( az emberek a lábukkal szavaznak, OTP-modell) 5. Versengő, üzleti biztosítók megfelelő tőkével, menedzsment tudással és kemény költségvetési korláttal 6. Elégséges garanciák a tulajdonosok számára 24
1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a tét? (A korai halálozásról) 3. Alapfogalmak: kockázatközösség, szolidaritás, társadalombiztosítás 4. Döntési alternatívák (3 lehetőség) 5. Ami biztosnak látszik, ha lesznek egészségbiztosítók 25
Ha egyszer megnyílik a piac 1. Megszűnik az OEP monopóliuma (menedzselt verseny) 2. Felbruttósítás, egyszerűsítés, transzparens költségvetési befizetés az inaktívak után 3. Az Egészségbiztosítási Alap korrigált fejkvóta alapon szétosztásra kerül (kétszintű biztosítási rendszer) 4. Nincs kizárás elv, min. 100 ezer, max. 2 millió tag 5. Ellátási csomag három részre bomlik 6. OEP Zrt. (100% állami tulajdon, hatósági feladatok nélkül) 26
Köszönöm a figyelmet!. Elérhetőség: peter@mihalyi.com 27