E S XLIV. O K ELŐADÁS ÉS POSZTER RÖVID KIVONATOK GYŰJTEMÉNYE Eger 2013 Eger, 2013. június 27-29. Hotel EGER & PARK Konferencia Központ Eger, Szálloda út 1-3. 1
Szerkesztette: Dr. Betlehem József Dr. Balogh Zoltán Terenyeiné Sebők Katalin Dr. Oláh András Az előadás és poszter kivonatok minősítését a Magyar Ápolástudományi Társaság közreműködésével a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Oktatási, továbbképzési és tudományos Bizottsága szervezte. (www.egeszsegtudomany.hu) Felelős kiadó: Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet ISBN 978-963-08-6825-9 2
Történelmi alapokon a Jövő Egészségéért A Kongresszus célja Az évente megrendezésre kerülő egészségügyi szakdolgozói kongresszus lehetőséget teremt a széles egészségügyi szakmacsoport számára a szakmai változások bemutatására, tudományos teljesítmények láthatóvá tételére és szakmai együttműködések keresésére. Az idei évben is a fenti célok szellemében az alábbi témakörökkel kerül megrendezésre a szakdolgozók legnagyobb országos eseménye: A Kongresszus témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az egészségügyi ellátórendszer változásának kérdései Kliens orientált egészségügy Az egészségügyi technológia fejlődése szakdolgozói szemmel Az egészségügyi ellátás tudományos fejlesztése vizsgálata Az egészségügyi képzés és továbbképzés változása Fenti témakörökhöz kapcsolódó poszter bemutató Jelen kiadvány a konferenciára elfogadott, minősített előadások és poszterek rövid kivonatainak szerkesztett formáját tartalmazza. Szerkesztők 3
ELŐADÁS KIVONATOK 5
ELŐADÁSOK KIVONATA 2013. június 28. (péntek) I. A szekció Liget I. terem Életmód - mentálhigiéné Mentődolgozók önértékelésen alapuló egészségi állapotának vizsgálata Pék Emese, Dr. Betlehem József (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolás és Betegellátás Intézet, Sürgősségi Ellátási Tanszék) A vizsgálat célja feltérképezni a magyar mentődolgozók egészségi állapotát. Módszerek: A reprezentatív keresztmetszeti vizsgálat az Észak-magyarországi és a Nyugatdunántúli régió kivonuló dolgozói körében zajlott, akik legalább egy éve dolgoztak az OMSZ-nál. Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, önkitöltős, saját készítésű eszközzel történt, ami az SF-36 kérdőíven alapult. Az adatokat SPSS 20.0 programmal elemeztük, leíró és összefüggést feltáró matematikai statisztikai eljárások segítségével. Az eredményeket p 0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: 810 fő válaszai kerültek feldolgozásra, ez 77%-os válaszadási arányt jelentett. A dolgozók az OMSZ-nál eltöltött idő múlásával rosszabbnak ítélték egészségi állapotukat az SF-36 első négy dimenziójában. A másodállással rendelkezők (n=442) minden dimenzióban rosszabbnak vélték egészségüket (p<0,001). Azok a dolgozók (60%), akik sportolnak, jobbnak tartották egészségi állapotukat az SF-36 összes dimenziójában (p<0,001). A válaszadók 75%-ának normál érték feletti BMI-je van. A magasabb BMI-vel rendelkező dolgozók rosszabbnak ítélték állapotukat az SF-36 négy dimenziójában. Következtetések: A prehospitális ellátást végzők egészsége szubjektív megítélésük és mérhető paramétereik alapján sem mondható jónak, mely kihatással lehet a betegellátás minőségére. Ez pszichés problémákhoz vezethet, ami ronthatja a munkavégzés minőségét és később pályaelhagyáshoz vezethet. Ezek megelőzése érdekében fontos odafigyelni a mentődolgozók populációjára, hogy időben meg tudjuk tenni a szükséges intervenciós lépéseket. Kulcsszavak: mentődolgozók, egészségi állapot, SF-36 Változások ahogyan az ápolónők megélték Németh Anikó 1, Dr. Betlehem József 2, Dr. Lampek Kinga 3 ( 1 Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport, 2 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet, 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék) 7
Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy 2003-2010 között milyen változásokat éltek át a kórházakban dolgozó ápolónők a munkahelyükön, illetve hogy milyen bizonytalanságot eredményező történések nehezítették meg mindennapjaikat. Adatok és Módszerek: A kérdőíves adatgyűjtésre 2010. október-decemberben került sor hat hazai oktatókórházban. 1587 kiosztott kérdőívből 1048 válaszadó válaszait elemeztük. Az adatok elemzése SPSS 18.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikai módszerekkel, független kétmintás T-teszttel történt. Eredmények: A válaszadók 64,6%-nak az egészségügyi átszervezés érintette a munkahelyét. A munkatársak elveszítésétől, a másik osztályra történő áthelyezéstől, a jövedelem csökkenéstől való félelem, valamint az, hogy nem tudott elmenni továbbképzésekre szignifikánsan nagyobb gondot, problémát okozott az átszervezés által érintettek körében, akik gyakrabban számoltak be az anyagi helyzet, a felettesekkel való kapcsolat, a lelki állapot és az intézményen belüli kommunikáció romlásáról. 93,7% állítása szerint átélt valamilyen negatív változást (ezek olyan tényezők, melyek a munkával való elégedettséget csökkentik) munkahelyén. Leggyakrabban a munkahelyi légkör feszültté válását és a fizetés csökkenést jelezték. A negatív eseményeket átélők korábban is, és a kérdőív kitöltésének időpontjában is jobban félnek munkájuk elveszítésétől, mint a negatív eseményt át nem élők. Körükben több gondot okozott a munkatársak elveszítésétől, a más osztályra való áthelyezéstől, és a jövedelem csökkenéstől való félelem, valamint az, hogy nem tudtak elmenni továbbképzésekre. Következtetések: Az egészségügyben végbemenő változásokat az ápolónők is érzékelték munkahelyükön, mely leggyakrabban valamilyen negatív munkahelyi esemény megélésében jelentkezett. Kulcsszavak: változás, ápoló, egészségügy Az ápolók testi-lelki egészségének változásai a többműszakos munkavégzés következményeként Kovács Kalic Károly 1, Fusz Katalin 2, Dr. Oláh András 3 ( 1 SZTE Akut Pszichiátria, 2,3 PTE ETK Ápolási Tanszék) Célkitűzés: Napjainkban a munkavállalók zöme nem kizárólag nappali, hanem többműszakos vagy akár kizárólag éjszakai munkarend szerint dolgozik. Kiemelten igaz ez a megállapítás egészségügyi dolgozókra. Az eddigi irodalmi adatok szerint a normál bioritmus változása hatást gyakorol az egyén mentális és szomatikus egészségére. Társadalmunkban a normál bioritmust leggyakrabban a különböző műszakos munkarendek bontják meg. Adatok és Módszerek: Keresztmetszeti leíró jellegű vizsgálat keretében a SZTE Klinikáin dolgozó ápolók közt 2011 őszén egy, a műszakos munkarend kutatásához fejlesztett önkitöltős kérdőívet (SSI) osztottunk ki. 211-en válaszolták ezt meg, közülük 69 fő kizárólag nappali műszakban, 126 fő váltóműszakos munkarend szerint, 16 an pedig csak éjszakai műszakban dolgoztak. Az SPSS 16.0 programcsomagot alkalmaztuk a statisztikai feldolgozás során. Eredmények: A kutatásunk eredményei alapján a nappali műszakban dolgozók általános egészségi 8
állapota jobb mind a váltóműszakban (p=0.008), mind a csak éjszakai műszakban dolgozó kollégáikhoz képest (p=0.003). A gasztrointesztinális panaszok előfordulása gyakoribb az éjszakai műszakban dolgozóknál, mint a nappalosok (p=0.001) és váltóműszakosok (p=0.022) esetén. A kardiovaszkuláris betegségekre utaló panaszok megjelenésében viszont nem volt eltérés a három vizsgált csoport közt. Ugyanakkor a mentális egészséget tükröző szorongásos tünetek megjelenésére sincs hatása a munkarendnek. Következtetések: Eredményeink alapján tehát javasolható az éjszakai műszakon belül is a munkarendek kidolgozása, megfelelő pihenőidő, étkezési szünetek kialakítása ez előreláthatólag a gyomor- bélrendszeri panaszok csökkenéséhez vezethetne. Kulcsszavak: többműszakos munkarend, bioritmus, egészségi állapot Variációk egy témára: agresszíó Ivánka Tibor 1, Irinyi Tamás 2, Rudisch Tibor 3 ( 1 Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Pszichiátriai Tanszék, 2,3 Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika, 4 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Célkitűzés: Magyarországon nincs adat az agresszív cselekmények előfordulásáról egészségügyi szakdolgozókra vonatkozóan. Jelen kutatás célja Magyarországon elsőként felmérni az agresszív cselekmény előfordulásának gyakoriságát, és azok jellemzőit egészségügyi szakdolgozók körében. Mindemellett bemutatásra kerül az agresszió megelőzését célzó program. Adatok és Módszerek: Az agresszív cselekmények gyakoriságának feltárására saját szerkesztésű kérdőívet, a szakdolgozók magabiztosságának felméréséhez a Confidence in Managing Patient Aggression Scale skálát használtuk. Az agresszív viselkedés következtében bekövetkezett emocionális hatások feltárására az IMPACS (The Impact of Patient Aggression on Carers Scale) valamint a RIES (Revised Impact of Event Scale) skálák felhasználásával készültek. Eredmények: A felmérés statisztikai elemzése a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) segítségével készül, az eredmények a kongresszuson lesznek prezentálva. Következtetések: Az előzetes eredmények, továbbá a programon résztvevő szakdolgozók nagyfokú érdeklődése rámutatott arra, hogy hatalmas igény van ennek a területnek az oktatására, mivel agresszív magatartást mutató páciensekkel az egészségügy bármely területén találkozhatunk. Kulcsszavak: agresszió, magabiztosság, program. 9
Munkahelyi mentálhigiéné kórházunkban GerebenicsSzín Rózsa (Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula Ápolási Igazgatás) Célkitűzés: Az ápolói létszám csökken, szemben ezzel a betegek száma nő a demográfiai egyensúly felborulása miatt. Az ápolás anyagi és erkölcsi megbecsülése is mélyponton van, ez maga után vonja a dolgozók, fizikai és pszichés terheltségét. Napjainkban a munkahelyi egészségfejlesztés egyre fontosabb szerepet kap. Olyan holisztikus megközelítésre van szükség, mely szem előtt tartja a dolgozók testi és lelki jóllétét, a hagyományos munkavédelmen túl. Vizsgálatom célja ápolók egészség magatartásának. lelki jóllét állapotuk és az őket érő stressz mértékének felmérése, ill. hivatás presztízsük megítélésének megismerése, mely jelentős hatással lehet közérzetükre. Adatok és Módszerek: A vizsgálat alanyai kórházunk fekvőbeteg egységeiben dolgozó ápolók. Módszer anonim, önkitöltős kérdőíves felmérés, mely nyitott és zárt kérdéseket tartalmaz. A minta, kiválasztására egyszerű random módszer alkalmazásával került sor. 122 kérdőív került feldolgozásra. A kérdőívben az életmódra és a presztízsértékelésre saját összeállítású kérdéseket alkalmaztam. Továbbiakban segítségül használtam: Hungarostudy 2002-2006 követéses vizsgálat során alkalmazott kérdőívekből:(szubjektív egészségi állapot kérdőív Hangulati állapot kérdőív, Vitális kimerültség kérdőív), ill. Purebl György stressz kérdőíve. Eredmények: Táplálkozás, rendszeres mozgás, regenerálódási módszerek, dohányzás terén vannak prevenciós tevékenységeink. Az egészségi állapot önbecslés felmérése jól tükrözi a dogozók életmódbeli hiányosságait. Az ápolók értékközvetítő szerepére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Lelki egészség terheltségének következményei dolgozóink körében kimutatható. A prevenció elkezdése elengedhetetlen. Következtetések: Intézményi egészségterv program tervezetének elkészítésével, ill. egészségfejlesztő team létrehozásával szervezett formában hatékonyan járulhat hozzá a munkáltató a dolgozók egészségfejlesztésnek motiválásához, testi és lelki jóllétük javításához. Kulcsszavak: munkahelyi mentálhigiéne, egészséges életmód, lelki egészség, team munka Méhnyakrákkal és a humán papilloma vírussal kapcsolatos attitűd vizsgálata a Nagyatádon élő nők körében Vajda Réka 1, Horváthné Kívés Zsuzsanna 2, Dr. Pakai Annamária 3 ( 1,2 PTE ETK Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék, 3 PTE ETK Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: A HPV fertőzés következtében kialakuló cervix carcinoma miatt évente közel 400 nő hal meg hazánkban. Vizsgálatunk célja volt felmérni a nagyatádi nők ismeretét a méhnyakrákról és a HPV-ról, megismerni az oltással, szűréssel kapcsolatos 10
attitűdöket, a megjelenés vagy távolmaradás motivációit. Adatok és Módszerek: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk Nagyatád város Nagyatádi Közoktatási Intézmény leány tanulóinak édesanyjai körében. A mintaválasztás egyszerű, nem véletlenszerű mintavétellel történt, a vizsgálat elemszáma 186 fő. Saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. Statisztikai módszerként χ2-próbát, kétmintás t-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk SPSS 20.0. program segítségével. Eredmények: Mindössze a megkérdezettek nők 17,2%-a tájékozott a HPV, míg 24,2%-a a méhnyakrák témakörében. A humán papillomavírus elleni védőoltásról a nők 83,3%-a hallott már korábban - egészségügyi végzettséggel rendelkezők (χ2= 8,024, p=0,005) 100%-a -. Magát mindössze 3 nő, leánygyermekét pedig 11,3%-uk oltatta be eddig HPV - elleni védőoltással, holott az édesanyák 56,6%-a szerint fontos a vakcina. A védőoltás beadatásával kapcsolatos faktoranalízis szerint a 20%-ukat befolyásoló első faktor (az oltás beadatását motiváló tényezők) magas motivációt jelent, különösen az egészségügyi végzettségű (p=0,029) és a HPV rövidítés jelentését ismerő (p=0,021) nők körében. Következtetések: Ugyan a megkérdezett nők tájékozottsága a méhnyakrák témakörében alacsony, ennek ellenére a szűrésen való megjelenésük meghaladja a szakirodalmakban közölt részvételi arányokat. Emellett a HPV-elleni védőoltás beadatása főképp az ismereti hiányosságok okán elmarad, tehát ennek megoldása a leginkább sürgető feladat a lakosság körében. Kulcsszavak: méhnyakrák, humán papilloma vírus, ismeret, attitűd I. B szekció Liget II. terem Betegelégedettség Életminőség Egészségügyi ellátásban dolgozók viselkedésének megítélése Fullér Noémi 1, Kajkos Hajnalka 2, Dr. Oláh András 3 ( 1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék, 2 KMOK Sürgősségi Betegellátó Osztály, 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi kar Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni, hogy a sürgősségi ellátásban részesülők hozzátartozói, kísérői hogyan ítélik meg az egészségügyi dolgozók viselkedését és esetlegesen feltárjuk, hogy a megítélést milyen tényezők befolyásolhatják. Adatok és Módszerek: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 321 fő részvételével, a mintavétel nem-véletlenszerű, kényelmi mintavétellel történt a Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában 2012. ápr.-jún. között. Az adatok gyűjtéséhez saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. Az adatok feldolgozásához MS Excel programot, valamint khi-négyzet próbát és megbízhatósági tartományokat alkalmaztunk. Eredmények: Összességében a kísérők, illetve hozzátartozók elégedettek voltak az egészségügyi dolgozók viselkedésével és hozzáállásával. Nem találtunk szignifikáns különbséget a férfi és női válaszadók elégedettségének tekintetében 11
(p=0,107), valamint az elégedettség és a között, hogy a válaszadók jártak-e már a sürgősségi osztályon (p=0,640). Következtetések: Az összességében tett benyomás és értékelés a sürgősségi ambulancián dolgozók viselkedéséről és megítéléséről pozitívnak mondható. Az is elmondható, hogy a kísérők tisztában vannak a források korlátozott voltával, mégis a sürgősségi helyzetekből adódó konfliktushelyzetek kezelése több esetben nem a megfelelő módon történik. Következtetésként elmondható, hogy az ellátás sajátossága megköveteli az ápolói szerepek és a kommunikációs ismeretek bővítését. Kulcsszavak: sürgősségi ellátás, hozzátartozók Hogyan mondjam? Mit mondjak? Horváth Mária Magdolna (Uzsoki Kórház Neurológia) Célkitűzés: A kommunikáció legsarkalatosabb pontja az egészségügyi ellátásnak. A legtöbb panaszt, kritikát ezen a téren kapjuk, annak ellenére, hogy a kommunikációs csatornák hihetetlen fejlődésnek indultak. Az egészségügyi jog szabályozza a beteg tájékoztatás módját és milyenségét. A tanulmány szemlélteti a lehetőségeket és korlátait is. Adatok és Módszerek: A tanulmány keresztmetszeti vizsgálat eredményeit összesíti. A betegelégedettségi teszt kérdései érintik a kommunikáció milyenségét és formáját. A feldolgozás leíró statisztika módszerrel történt. Microsoft Excel adatbázis-kezelő programmal átlagértékek ± standard deviáció, minimum-maximum érték, százalékos érték, t-próba, χ 2 próba lett alkalmazva, a szignifikancia szint P 0,05 állítottam. Továbbá szemlélteti a kapcsolat nehézségeit és megoldás lehetőségeit is. Ezen felül számba veszi a kommunikációs csapdákat. Eredmények: Az osztály megítélése és a beteg elégedettsége az osztály infrastruktúrán túl a személyzet hozzáállásától függ. A beteggel való kapcsolatfelvétel tanulható és fejleszthető. Ezeket a lehetőségeket sorolja fel az előadás. A tanulmány is bizonyította a kommunikáció hiányosságát, mivel a kérdőívet kitöltő N=88 32%-a hiányos információt kapott a házirendről. Az ápolók verbalitása, hangneme és segítőkészség megítélése között egyenes arányosság tapasztalható. Következtetések: Beszélni két év alatt tanulunk, de egész életen át tanuljuk az emberekkel való kapcsolatfelvételt, s ezen túl a kapcsolattartást. Az ápolók beteg emberekkel foglalkoznak, akik beszűkült gondolatvilág miatt érzékenyebbek. A folyamatos tapasztalatcsere, megbeszélés és az esetek kielemezése segít a megoldások kialakításában, s egyben a konfliktus források megoldására nyújt lehetőséget. Az esetmegbeszélő csoport kialakítása az ápolók lelki egészségvédelmének lényeges pontjává válhat. Kulcsszavak: kommunikáció, technikai fejlődés, értékelés, konfliktus, esetmegbeszélő csoport 12
Mondjuk a magunkét Vajda Zoltánné 1, Molnárné Soltész Éva 2, Csikász Andrea 3 ( 1,2,3 B.A.Z. Megyei Kórház Miskolc Onkológia) Célkitűzés: Egyre több pozitív és negatív visszajelzést hallunk médiából betegektől, hozzátartozóktól országos szinten. Ezért gondoltuk,hogy felmérjük kórházunk betegelégedettségét. Kórházunk 2008-ban az Év kórháza díját nyerte el, szerettük volna megtudni, hogy 5év távlatába megtartotta-e jó hírnevét. A betegellátásban a jó minőségű és szakmailag megfelelő ellátás biztosított volt-e. Adatok és Módszerek: Kérdőíves felmérés formájában történt az adatgyűjtés. A feldolgozás manuális úton, majd az értékelés az Ms word és exel programok segítségével leíró statisztikai módszer alapján készült. Vizsgálatunk során általunk összeállított kérdőívet használtunk, mely 25 kérdést tartalmaz, kettő kivételével valamennyi zárt kérdés. A kérdőíves felméréssel 8 fekvő beteg osztályt céloztunk meg. Ennek megismeréséhez szükséges volt a kórházi osztályon tartózkodó fekvő betegek bevonására. Vizsgálat ideje: 2013. március 25. és április 5-e között történt. 180 db kérdőív került kiosztásra és ebből 158 értékelhetőt kaptunk vissza, a továbbiakban ezt tekintjük 100%-nak. Eredmények: Három hipotézist állítunk fel és külön nemek szerint vizsgáljuk feltételezésünket. Feltérképeztük a betegek igényeit, ami számunkra nagyon fontos tényező. Egy megfelelően kivitelezett vizsgálatból jelentős információ nyerhető az egészségügyi ellátás minőségére vonatkozóan. A kapott eredményeket oszlop illetve kör diagramok formájában ábrázoltuk. Következtetések: Elmondható, hogy a B.A.Z. Megyei Kórház továbbra is megtartotta jó hírnevét. Munkánkat a beteg emberekért végezzük. HIT-REMÉNY- SZERETET mely nélkül lehet dolgozni de nem érdemes. Kulcsszavak: betegelégedettség Beteg voltam, így láttam Tankó Enikő 1, Horváth Mária Magdolna 2 ( 1,2 Uzsoki kórház Neurológia) Célkitűzés: A tanulmány célja az osztályukon ellátott betegek véleményének megismerése a nyújtott szolgáltatásokról pl. orvosi-ápolási szakmai munka, emberi magatartás, hozzáállás, infrastrukturális háttér, szolgáltatás stb. Adatok és Módszerek: A kérdőívet 2013.január és március között osztályunkon ellátott betegek és hozzátartozók között osztottuk ki. A teszt 20 kérdése egyaránt tartalmazott egyszerű feleletválasztást és 1-5-ig értékelő skálát. Továbbá két nyitott kérdésbe vélemény megfogalmazására nyílt lehetőség. A feldolgozás leíró statisztikai módszerrel történt. Microsoft Excel adatbázis-kezelő program segítségével átlagértékek SD, minimum-maximum érték, százalékos érték, t-próba, korreláció, χ2 próba lett alkalmazva, a szignifikancia szint P 0,05 állítottuk. Eredmények: A kérdések feldolgozására két csoportot képeztünk, 13
N1= 67 és N2= 21. A beteg és hozzátartozók véleményét ütköztettük. Az átlag életkor 60 év. A nemek közti megoszlás férfi 38% és nő 62%. A kérdőívet kitöltők az osztály infrastruktúráját átlag: 4,4 (SD=2,1) értékelte. Mindkét csoport az ételek minőségét és mennyiségét 3,4-re, míg az osztály tisztaságát 4,4-re és a személyzet megjelenését 4,7- re minősítette. Az ellátó személyzet hozzáállását átlag 4,5 (SD=0,6), a legalacsonyabb pontszámot a kommunikáció kapta. A kérdőívet kitöltök 96% szívesen jönne máskor is osztályunkra. Az ápolási munkával 80%-ban elégedettek, 18%-ban részben és 2% nem voltak elégedettek. A kérdőív kitöltők 32%-a jelezte, hogy nem kapott, illetve nem kapott megfelelő tájékoztatást a házirendről. Következtetések: A betegelégedettség a minőség fontos tényezője, melyet elsősorban az ellátás során szerzett pozitív és negatív élmények befolyásolják. Egyben fontosnak tartottuk, hogy visszajelzést kapjunk a munkánk hatékonyságáról, ami segít fejlesztések tervezésében. Elsődleges feladat az ételek minőségének és mennyiségének javítása. Továbbá az ápolók kommunikációs tréningen való részvétel elengedhetetlen. Kulcsszavak: betegelégedettség, minőség, infrastruktúra, szolgáltatás Szívelégtelenségben szenvedő betegek életminősége Rózsa Erzsébet 1, Dr. Tigyi Zoltánné 2, Dr. Berényi Károly 3 ( 1 SE Kútvölgyi Klinikai Tömb Ápolásvezetési Szolgálat, 2 PTE Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék, 3 PTE Általános Orvosi Kar Népegészségtani Tanszék) Célkitűzés: A szívelégtelenség számottevő és egyre fokozódó népegészségügyi probléma világszerte. A bővülő farmakológiás és eszközös terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenséggel összefüggő halálesetek száma egyenletes növekedést mutat a fejlett országokban. Adatok és Módszerek: Beválasztási kritériumok a betegség tüneteinek megléte a 45%-nl kisebb bal-kamrai ejekciós frakció és a 18 éves kor feletti betegek. Kizárási kritériumok aktív infekció, és malignus kísérő betegségek N=196fő. A kategória változókra khí négyzet próbát, az életkori megoszlást Kolmogorov-Smirnov teszttel, folytonos változók esetén logisztikus regressziót végeztünk. A változók között korrelációs koefficienst Kaplan-Meier túlélési analízist. A szignifikancia szintet 0,05- nél tekintettük. Az életminőséget az EuroQol 5D kérdőívvel végeztük. Eredmények: A vizsgált populáció életkori megoszlása: átlag életkor 68,25 év (24,92-91,36 ) SD:11,61. Életminőség romlás nők körében nem volt 21,2%-nál, enyhe romlás 29%-nál, súlyos 22,55- nál mértünk. férfiak esetében az értékek. 78,8%,71%, 77,5%. A perifériás és pulmonális oedema is szignifikáns összefüggést mutatott romló életminőséggel a fekvőbeteg ellátásban, a rendszeres testmozgást nem végzők, a jövedelemforással és az iskolai végzettség tekintetében is találtunk szignifikáns összefüggést a romló életminőséggel. Következtetések: Vizsgálatunk célkitűzéseinek megfelelően a szívelégtelenséget és az életminőséget befolyásoló egyes faktorokat sikerült a hazai betegpopulációban is azonosítanunk. Ez hozzájárulhat a terápiás protokollok és a betegellátás fejlesztésének megkönnyítéséhez és a betegek életminőségének és életkilátásainak javítását célzó programokhoz. Hazánkban is fontos az egészségfejlesztési központok létrehozása, illetve epidemiológiai vizsgáló és értékelő hálózatok kiépítése. Kulcsszavak: életminőség, EuroQol, túlélés,, rehabilitáció, megelőzés 14
Hogyan változik a sztóma viselők életmódja otthoni körülmények között Nagy-Kovács Magdolna 1, Fülöpné Karnok Katalin 2 ( 1 Bugát Pál Kórház Diétás Szolgálat, 2 Bugát Pál Kórház Sebészeti osztály) Célkitűzés: A dietetika helye Hippokrátesztől kezdve az orvoslásban igen hullámzó volt, de a beteg ember táplálkozásának a megváltoztatása már az ókortól foglalkoztatta az embereket. Napjainkban is helytálló megállapítás, hogy a helyes táplálkozás a betegségek megelőzésének és az egészség megelőzésének, a diéta a már kialakult betegségek jelentős részénél a gyógyítás elengedhetetlen része. Minden napi munkánk során a sebészeti osztályon a műtött és konzervatív terápiában részesülő betegeknek tanácsadással segítünk,hogy a kórházból való távozás után az otthoni körülmények közé minél kisebb változtatással tudjanak visszatérni. Adatok és Módszerek: Kíváncsiak voltunk, hogy a vastagbél műtéten áteső, sztóma viselő betegek számára mi jelenti a legnagyobb problémát otthonukban. Hogyan tudják a hallottakat átültetni a minden napokra. Valóban segítő tanácsokkal láttuk el őket, vagy módosítsunk a tanácsadás anyagán. 50 db saját összeállítású kérdőívvel fordultunk a kontrollra érkező betegek és az Ilko klub tagjai felé. A kérdőívek 20%-át a sebészeti osztályra érkező ellátottak értékelhetően töltötték ki, ezért változatlan formában osztottuk ki. Eredmények: Tapasztalataink alapján a betegek számára komoly problémát okozó területek az életkor szerint változnak, de az étkezés megváltozása jelenti az egyik legnagyobb változást. A családtagok bevonásával, több gyakorlati ötlet átadásával segíthetünk az otthoni gátlások legyőzésében. Következtetések: Az írott tanácsadásban a hangsúlyt továbbra is az egyre bővülő lehetőségre kell fektetni pl. a diétás konyha technika alkalmazása a hagyományos magyaros ételek elkészítésénél. A családtagok szerető segítsége, a sorstársakkal közös programok könnyebben visszavezetik a sztóma viselőket a hétköznapi életbe. Kulcsszavak: diéta, életmód, Ilko klub, kérdőíves megkérdezés I. C szekció Kongresszusi terem Ápolásfejlesztés Az ápolói munka megítélése az ápolási dokumentációban rögzített adatok alapján Oláh Mónika (Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika) Célkitűzés: Az ápolói munka során az elvégzett tevékenységek értékelésének alapját az ápolási dokumentáció adja. A kutatás célja volt annak feltárása, hogy az ápolási dokumentáció hogyan tükrözi vissza az ápolói munka folyamatát a kapcsolódó ápolói attitűdök függvényében. Adatok és Módszerek: 200 lezárt ápolási dokumentáció retrospektív vizsgálata mellett, 150 ápoló bevonásával kérdőíves adatgyűjtésre került sor 4 intézetben. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével 15
történt, a szigni kanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Az ápolási dokumentációban rögzített adatok nem elegendőek ahhoz, hogy ezek alapján pozitív képet lehessen alkotni az elvégzett szakmai tevékenységről. Az ápolási dokumentációval kapcsolatos attitűdöt nagy mértékben befolyásolja az iskolai végzettség szintje (p=0,006), valamint az egészségügyben eltöltött idő (p=0,002). Következtetések: Az eredmények a jelenlegi dokumentációs anyagok felülvizsgálatának és átalakításának szükségességét támasztják alá. A nézetbeli akadályok megszüntetése érdekében a munkakörélmények javítására és az ápolói munka átszervezésére van szükség. Kulcsszavak: ápolási dokumentáció, ápolási folyamat, ápolói attitűd, minőség Ápolási vizittől a proaktív minőségfejlesztésig Balogh Dénes 1, Laukó Krisztina 2 ( 1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, 2 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Központi Fizioterápiás Csoport) Célkitűzés: A magyar egészségügyi ellátórendszer fejlődésének egyik motorjává (a pénzügyi források beszűkülése miatt) az utóbbi években a minőségfejlesztés vált. Szerzőpáros az ápolás- és a minőségmenedzsment szemszögéből vizsgálva elemzi azt a proaktív fejlesztési folyamatot, amely a strukturális tényezők minimumstandardjainak vizsgálatával kezdődött, és végül eljutott a szakdolgozói munka klinikai auditjáig. Adatok és Módszerek: A vizsgálat a klinikán az elmúlt években lezajlott ápolásszakmai minőségfejlesztési változások dokumentumok által igazolt lépéseit olykor visszalépéseit elemezte és vetette össze szakirodalom által ajánlott folyamattal és módszerekkel. Eredmények: A klinikán megvalósult fejlesztési folyamat retrospektív vizsgálata visszaigazolta, hogy a sikeres változtatás négy klasszikus alapkritériumának helyességét. A minőségügyi szakember által javasolt hat lépéses folyamatjavítási módszer mind a menedzsment, mind pedig a minőségfejlesztés munkáját segítette és egyúttal biztosította a közös nyelvet, és azt, hogy a két szakterület fejlesztési elképzelései koherens egészet alkossanak. Igazolódott, hogy a változásmenedzsment és a minőségfejlesztés eszközei milyen nagyfokú átfedést mutatnak egymással és alapvetően megegyeznek az ápolásban általánosan alkalmazott probléma-megoldási módszerrel. A minőségfejlesztés kedvelt PDCA-ciklusa és a változásmenedzsment szakirodalom által leírt változtatási szakaszok teljes átfedésben és összhangban alkalmazhatóak. Következtetések: A vizsgálat megerősítette, hogy a multidiszciplináris megközelítésű szervezetfejlesztési folyamatok során alapvető fontosságú a hatékony kommunikáció, amely nem csupán a közös nyelv megteremtését jelent, hanem egységesülő szervezeti kultúrát, problémamegközelítési módszert, és az involváltak közötti empátia növekedését is. Kulcsszavak: változásmenedzsment, minőségfejlesztés, PDCA-ciklus, kommunikáció 16
A serdülőkorúak médiahasználati szokásainak hatása a személyiségük alakulására Sovány Pál (Göndöcs Benedek Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumai, Gyula) Láthatóan és érezhetően egyre több időt töltünk médiahasználattal, ami hatással lehet életünkre, mindennapjainkra. Úgy gondolom ez fokozottan igaz a serdülő korúakra, hiszen ők még nem rendelkeznek kiforrott személyiséggel és igen szeszélyes életük ezen szakasza. Ezek alapján kutatásom célja volt, hogy megvizsgáljam a serdülő korúak médiahasználati szokásait (tv, internet, újságolvasás), valamint, hogy mennyire érzik saját bőrükön a média befolyásoló hatását. Kutatásomban primer kérdőíves megkérdezést alkalmaztam az iskolámban tanuló kilencedik évfolyamos diákok között. A kérésem annyi volt, hogy a kérdőívet egyenlő arányban töltsék ki lányok ill. fiúk. A kérdőívet végül 100 diák töltötte ki, 50 fiú és 50 lány, osztályfőnöki órák keretein belül. A kutatásból kiderült, hogy a diákok igen sok káros dologgal találkoznak a médiában, sokan néznek horror és akció filmeket, rengeteg időt töltenek internetezéssel, amik fejlődésüket rossz irányba terelhetik. Továbbá a kérdőívek feldolgozása azt mutatta, hogy a legtöbb diák a médiából ötletet merít, valamivel kevesebb diák követendő mintát lát benne és csak igen kevesekben erősíti a valahova tartozás iránti vágyat. Ezek alapján pedig tény, hogy a média fontos és befolyásoló szerepet játszik személyiségük alakulásában. A válaszokból érezhető volt, hogy a szülők csak igen nehezen tudják ellenőrizni gyermekük, pedig szükséges lenne, hiszen a diákok által preferált média rossz irányba mozdíthatja személyiségfejlődésük. Kulcsszavak: tanulók, médiahasználat Szakdolgozói életpályamodell kihívásai Cseszkó Géza (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Kontrolling Osztály) Célkitűzés: Az egészségpolitika számára már jó ideje ismertek az egészségügy előtt álló kihívások. A Semmelweis terv kísérleteket is tett e nemkívánatos hatások legkülönfélébb döntések által történő megfékezésére vagy leküzdésére. Sajnálatos módon a törekvések nem mindegyike járt eddig sikerrel. Az előadás megpróbálja górcső alá venni az egészségügyi-, azon belül is a szakdolgozói életpályamodell mai és előre látható jövőbeni kihívásait. Az előadás készítői az elmúlt két év döntéseinek eredményeit, a változások legvalószínűbb tendenciáját figyelembe véve, előnyöket és hátrányokat villantanak fel, melyeket a legkülönbözőbb tényezők még befolyásolhatnak. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi életpálya jövőjét azok a rendszerrel kapcsolatos alapvető döntések fogják meghatározni, hogy milyen válaszokat kapunk a következő 17
kérdésekre: Állami vagy magán? Nemzeti vagy európai? Proaktív vagy reaktív? Lehet a szolgáltatásokat racionalizálni? Átláthatók az egészségügyi adatok? Le lehet küzdeni a bürokráciát és létezik olyan szabályozás, mely nem eredményez költségnövekedést? Elképzelhető, hogy az erőforrásokat a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak (idősek, szegények, mentális betegségben szenvedők és etnikai kisebbségek) megsegítése felé irányuljanak? Kaphat-e egyre növekvő szerepet a szakdolgozó? Adatok és Módszerek: - Eredmények: - Következtetések: - Kulcsszavak: életpálya, struktúraváltás Klinikai audit alkalmazása a gyakorlatban Laukó Krisztina (Központi Fizioterápiás Részleg Pszichiátriai Klinika) Célkitűzés: A minőségfejlesztő módszerek közül a klinikai audit igen közel áll tudományos kutatások módszertanához. Alapját a bizonyítékon alapuló orvoslás adja. Minőségirányítási rendszer keretei között végzett klinikai audit során alapvetően fontos, hogy a kitűzött célok átgondoltak, és az alkalmazott módszerek megfelelőek legyenek. Ezek nélkül a klinikai audit nem lesz más, mint egy egyszerű adatgyűjtés, és elmarad a kívánt eredmény, a gyakorlat javítása. A klinikai audit célja, hogy a legkisebb erőforrás felhasználásával, a legfontosabb területen, a legnagyobb mértékű fejlődés valósuljon meg. A végső célja pedig az egészségügyi szolgáltatás és a betegek ellátásának fejlesztése. Ezért minden klinikai auditnak a betegre kell koncentrálnia, és a beteget aktív résztvevőnek kell tekinteni és nem csupán adatforrásnak.(balogh, International Journal for Quality in Health Care 1995) Adatok és Módszerek: Előadásomban bemutatásra kerül a klinikai audit módszertana, a klinikai audit kör lépései. Majd ennek gyakorlati alkalmazhatóságát mutatom be. A klinikai auditot klinikánkon alkalmazott terápiás módszer hatásosságának ellenőrzésére, változtatás szükségességének megítélésére végeztük. Eredmények: Eredményként megállapíthattuk, hogy a bevezetett módszer hatásos, a betegek állapotjavulásához hozzájárul. Következtetések: A módszer sorvezetőként használható minden a betegek jobb, magasabb szintű ellátását célzó szervezetben. Nem függ annak nagyságától, csak a vezetés elhivatottságára van szükség a változtatások és a fejlesztések iránt. Kulcsszavak: klinikai audit, minőségfejlesztés, beteg központú ellátás, bizonyítékon alapuló orvoslás 18
Tapasztalatok az egyszer használatos műtéti izoláló csomag használatáról Ágoston Mária (Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Központi Műtő) Célkitűzés: A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 1979-ben épült. Az elmúlt 34 év alatt a korszerű beteg ellátáshoz tartózó egyszer használatos eszközök és anyagok fokozatosan jelentek meg. A fecskendő főzésétől ma már eljutottunk az egységcsomagokig. A műtőinkben, 1984-ben jelent meg először az egyszer használatos műtéti izoláló. Minden egészségügyi dolgozó szeretne olyan lehetőségeket teremteni, ami hozzájárul a betegek jobb ellátásához. A kórházakban mindenki számára az idő a legértékesebb erőforrás a humánerőforrás mellett. Adatok és Módszerek: Általános előnyök Arra találták ki, hogy egy speciális eljárás összes standard egyszer használatos termékét egyetlen steril csomagban biztosítsa. Tartalmát a felhasználó meghatározhatja. Hangsúly az IDŐ- és a PÉNZ-megtakarításon van. Hatékonyságnövelés a csökkenő hulladék, rövidebb felkészülési idő, termékfertőződés kockázata csökken. A költségek könnyebb kiszámíthatósága, nyomon követhető felhasználás. Előnyök a felhasználó számára Minőségbiztosított termék, ellenőrzött összetevők. Egyetlen csomag. A mindenkori szakmai igényekhez igazodik. Előnyök az intézet számára Közvetlen költségmegtakarítás a hulladék, a tévesen felbontott termékekből származó veszteség csökkenése. Pontos költség/beavatkozás könnyen kalkulálható. Előnyök az anyaggazdálkodás számára Kevesebb beszállító, kisebb beszerzési költség, kevesebb átutalási költség. Kisebb adminisztráció. Speciális előnyök Az Európai Szabványnak megfelelő sterilizálás. Kevesebb hulladék-köbméter. Könnyebb raktározás, mert kisebb helyen elfér. Eredmények: Tapasztalatok a PMFFK Kp. Műtőjében az egyszer használatos műtéti izoláló egységcsomag használatáról két év tükrében 2011. év műtéti szám 8381 db /óra 7891 2012. év műtéti szám 8939 db/ óra 8441 Következtetések: A műtéti egységcsomagok használata teljes körűen garantálja a legmagasabb színvonalú betegellátást, időt takarít meg és ezáltal hatékonyságot biztosít. A műtősnők és az aneszteziológus asszisztensek ajánlásával. Kulcsszavak: egyszer használatos, műtéti-csomag. II. A szekció Liget I. terem A szakdolgozók képzése és betegoktatás A háziorvosi praxisokban és foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban alkalmazott ápolók képzettségének megoszlása Hirdi Henriett Éva 1, Dr. Balogh Zoltán 2 ( 1,2 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezet) Célkitűzés: A szerzők célja az alapellátási szakterületen dolgozó ápolók foglalkoztatása 19
jelenlegi körülményeinek megismerése, illetve problémáik feltárása volt. Feltételezték, hogy az ápolók jelentős hányada nem rendelkezik a jogszabályokban előírt szakirányú szakképesítéssel, illetve gondot okoz számukra az elméleti továbbképzési pontok összegyűjtése. Adatok és Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. október 31. között történt Magyarországon a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisokban, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban alkalmazott ápolók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=1156). Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2007 program segítségével, Khi négyzet próbával és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Szignifikánsnak a p<0,05 értékét tekintették. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a háziorvosi praxisokban az ápolók 5,2%-a, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban az ápolók 20%-a dolgozik szakirányú szakképesítés nélkül, kizárólag általános ápolói, általános asszisztensi szakképesítéssel (átlag: 11 éve). Az ápolók 58%-ának okoz gondot a továbbképzési pontok összegyűjtése. Szignifikáns összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a szakmai megbecsüléssel (p=0,01), valamint a képzettségnek megfelelő munkával (p=0,002) való elégedettséggel. Következtetések: A képzettségi problémák megszüntetése esetén az alapellátási szakterület tevékenysége még hatékonyabbá válhatna, hiszen a szakmailag magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező, önálló munkavégzésre alkalmas ápolók eredményesebben működnének közre a lakosság egészségének megőrzésében, a népegészségügyi mutatók javításában. Kulcsszavak: szakképzettség, foglalkozás-egészségügyi szakápoló, körzetiközösségi szakápoló Öt év továbbképzési tapasztalatai Csongrád megyében Németh Anikó (Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás- és fejlesztés Szakcsoport) Célkitűzés: A MESZK Oktatási Bizottsága 2007 nyarától működik Csongrád megyében. A megyei továbbképzési rendszer kidolgozása hosszú és fáradtságos munkát igényelt. A vizsgálat célja volt felmérni az oktatással, szervezéssel való elégedettséget a továbbképzéseken résztvevő egészségügyi szakdolgozók körében az elmúlt öt év távlatában. Adatok és Módszerek: Az adatgyűjtés négy továbbképzési alkalommal történt 2012. szeptember-december hónapokban. 752 saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív került kiosztásra, melyből 558 bizonyult értékelhetőnek (74,2%). A válaszok elemzése SPSS 16.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikai módszerekkel és Khinégyzet próbával történt. Eredmények: A válaszadók 52,7%-a rendszeresen jár a továbbképzésekre, 26,9% csupán 1-2 alkalommal volt, 20,4% pedig első alkalommal volt jelen. A rendszeresen továbbképzésre járók inkább a témák érdekessége miatt (p=0,003) szeretek továbbképzésekre járni, sem mint a pontok szükségessége miatt, 20