Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet 2, Állami Szívkórház, Balatonfüred Email: istvan.tiringer@aok.pte.hu

Bevezetés Akut koronária eseményt (szívizominfarktust, bypass-műtétet) követő pszichológiai megterhelések intenzív alkalmazkodási folyamatokat mobilizálnak. Egy megküzdési modellben jól vizsgálhatók a krónikus betegek (hosszú távú) életminőségét, rehabilitációját befolyásoló pszichoszociális tényezők.

A betegségfeldolgozás sematikus folyamatábrája (S. Büchi, 2004 alapján) Észlelés és értékelés Megküzdési stratégiák Eredmények és következmények A betegség mint stresszor A betegség súlyossága, prognózisa Pszichoszociális megterhelések Megküzdési képességek Betegségmagatartás, compliance Kihívás ill. túlterheltség Személyes hatékonyság ill. reménytelenség Beteglét, életminőség Elhárító mechanizmusok

Vizsgálatunk leírása Hosszmetszeti vizsgálatunkban 682 kardiológiai rehabilitációban kezelt páciens vett részt. A betegek többsége szívizominfarktus (42%) illetve bypass-műtét (49%) után vett részt osztályos rehabilitációs kezelésen. A követéses vizsgálat átlag 15 hónappal a rehabilitációs kezelés után történt. Vizsgálatunk az egyes kardiológiai betegcsoportok életminőségét befolyásoló tényezőkre irányult.

A vizsgált betegcsoportok jellemzői AMI ACBG Csoportkülönbs. Életkor (átlag ±1 SD) 61,9 (±12,2) év 62,6 (±9,2) év n.s. Nem (ffi/nő) 62% / 38% 71% / 29% chi 2 =6,9 p=,01 NYHA 3 kiindulás (átlag ±1 SD) 1,56 (±0,57) n.s. 1,53 (±0,55) CCS 4 kiindulás (átlag ±1 SD) 0,70 (±0,74) n.s. 0,66 (±0,59) Bal kamrai ejekc. fr. (átlag ±1 SD) 55,3 (±10,7) 55,5 (±9,0) n.s. 55 évnél fiatalabbak aránya 5 34% 22% 56-62 év közöttiek aránya 20% 25% 63-71 év közöttiek aránya 21% 34% 72 évnél idősebbek aránya 25% 19% Nincs komorbid krónikus betegség 6 16% 11% 1 komorbid krónikus betegség 32% 27% n.s. 2 komorbid krónikus betegség 27% 33% 3 komorbid krónikus betegség 25% 29% chi 2 =10,6 p=,001 n.s. chi 2 =12,4 p=,000 n.s. chi 2 =4,0 p=,046 n.s. n.s.

Módszerek Kiindulás Követés Freiburgi betegségfeldolgozási kérdőív rövidített verzió(fkv-lis) + + Egészséggel és betegséggel kapcsolatos kontroll attitűd kérdőív(kkg) + + Kórházi szorongás és depresszió kérdőív(hads) + + Atraumahatásakérdőív(ImpactofEventScale R,IOES) + + SF-36 életminőség kérdőív + + Személyes hatékonyság kérdőív + - Cook-Medley ellenségesség kérdőív rövidített változat + - New York Heart Association Functional Classification(NYHA) + + Canadian Cardiovascular Society Angina Grading Scale(CCS) + +

A betegséghez történő viszonyulás és a pszichopatológiai tünetek változása (AMI) n Kiindulás Követés t-érték szign. FKV-LIS Aktív, problémaorientált megküzdés 202 4,01 (± 0,83) 3,84 (± 0,78) -2,850 0,005 FKV-LIS Társas megküzdés 203 2,94 (± 1,16) 2,73 (± 1,08) -2,571 0,011 KKG Belső kontroll attitűd 201 2,71 (± 0,83) 2,93 (± 0,84) 3,160 0,002 HADS Depresszió 203 5,15 (± 3,70) 6,47 (± 4,05) 5,739 0,000 IOES Intrúzió 198 1,91 (± 0,73) 1,81 (± 0,65) -2,142 0,033

A betegséghez történő viszonyulás és a pszichopatológiai tünetek változása (AMI) Aktív, problémaorientált megküzdés Társas megküzdés Tolakodó traumás emlékek Belső kontroll attitűd Depressziós tünetek

A betegséghez történő viszonyulás és a pszichopatológiai tünetek változása (ACBG) n Kiindulás Követés t-érték szign. FKV-LIS Depresszív, rezignált megküzdés 258 2,47 (± 0,94) 2,35 (± 0,90) -2,299 0,022 KKG Belső kontroll attitűd 252 2,85 (± 0,75) 2,96 (± 0,78) 2,112 0,036 KKG Szociális külső kontroll attitűd 254 3,48 (± 0,78) 3,67 (± 0,72) 3,789 0,000 HADS Szorongás 266 6,44 (± 3,94) 7,09 (± 4,20) 2,847 0,005 HADS Depresszió 266 5,58 (± 3,55) 6,19 (± 3,72) 2,853 0,005 IOES Intrúzió 260 1,94 (± 0,67) 1,80 (± 0,67) -3,452 0,001 IOES Vegetatív feszültség 260 2,02 (± 0,69) 1,91 (± 0,71) -2,396 0,017

A betegséghez történő viszonyulás és a pszichopatológiai tünetek változása (ACBG) Tolakodó traumás emlékek Traumás emlékek okozta feszültség Belső kontroll attitűd Szociális külső kontroll Depressziós tünetek Szorongásos tünetek

Az életminőség (SF-36) változása (AMI) Kiindulás Követés 1. TESTI FUNKCIÓ 8. PSZICHÉS JÓLLÉT 2. TESTI SZEREP FUNKCIÓ LELKI EGÉSZSÉG 7. ÉRZELMI SZEREP FUNKCIÓ 0 3. TESTI FÁJDALOM TESTI EGÉSZSÉG 6. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ 4. ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉG FELFOGÁS 5. VITALITÁS

Az életminőség (SF-36) változása (ACBG) Kiindulás Követés 1. TESTI FUNKCIÓ 8. PSZICHÉS JÓLLÉT 2. TESTI SZEREP FUNKCIÓ LELKI EGÉSZSÉG 7. ÉRZELMI SZEREP FUNKCIÓ 0 3. TESTI FÁJDALOM TESTI EGÉSZSÉG 6. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ 4. ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉG FELFOGÁS 5. VITALITÁS

A követési Standard Testi egészség szignifikáns előrejelzői (AMI),50,40,30,20,10,00 -,10 -,20 -,30 -,40 SF-36 Standard Testi egészség Változás NY HA Változás FKV-LIS Depresszív, rezignált megküzdés NY HA kiindulás Változás KKG Belső kontroll attitűd HADS Depresszió Változás HADS Depresszió Stand. regressziós együtthatók

Változás FKV-LIS Depr., rezignált megküzdés,30,20,10,00 -,10 -,20 -,30 -,40 -,50 A követési Standard Testi egészség szignifikáns előrejelzői (ACBG) Változás NYHA NY HA kiindulás IOES Intrúzió Változás HADS Depresszió SF-36 Standard Testi egészség 6 perces járástáv Stand. regressziós együtthatók

,00 -,05 -,10 -,15 -,20 -,25 -,30 -,35 -,40 -,45 -,50 A követési Standard Lelki egészség szignifikáns előrejelzői (AMI) HADS Depresszió Változás HADS Depresszió IOES Vegetatív feszültség Változás IOES Vegetatív feszültség Stand. regressziós együtthatók

A követési Standard Lelki egészség szignifikáns előrejelzői (ACBG) HADS Szorongás Változás HADS Szorongás Változás IOES Vegetatív feszültség Változás HADS Depresszió HADS Depresszió,00 -,05 -,10 -,15 -,20 -,25 -,30 -,35 -,40 -,45 Stand. regressziós együtthatók

Eredmények A követés alatt az életminőség általános javulása ellenére a depressziós és szorongásos tünetek kifejezettebbé válnak. A követéses életminőség testi aspektusainak szignifikáns előrejelzője a depressziós tünetek illetve a depresszív megküzdés csökkenése. Az életminőség pszichológiai aspektusainak prediktorai nemcsak a kiinduláskor tapasztalt szorongásos és depressziós tünetek voltak, hanem ettől függetlenül a negatív érzelmi állapotok követés alatti csökkenése is.

Összefoglalás Eredményeink alapján a kardiológiai rehabilitációban lehetőség nyílik az egyes betegcsoportoknak megfelelő adaptív viszonyulások és megküzdési stratégiák támogatására és terápiás tréningjére, illetve a hosszú távú életminőséget negatívan befolyásoló pszichopatológiai állapotok szűrésére és sz. sz. kezelésére.

Köszönöm a figyelmet!