Kötelező szinten tartó tanfolyam, Pécs, 2015

Átírás

1 A modern onkopszichológia elmélete, hazai gyakorlata és fontosabb kutatási eredményei I. Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus Kötelező szinten tartó tanfolyam, Pécs, 2015

2 Szomorú adatok az új népbetegségre vonatkozóan I. Magyarországon a rákbetegség előfordulási gyakoriság alakulása 60 év Új betegek száma: Tatabánya Elhalálozottak száma: Szentes Fiatal nők aránya: 44%, fiatal férfiak: 34% Összes nő: 23% Összes férfi: 29%

3 Szomorú adatok az új népbetegségre vonatkozóan II. Jelenleg 169 milliárd forintot fordít az ország az onkológiára, nem túl nagy hatékonysággal. Pedig Európában már az elsők között, 1993-ban megfogalmazták az első Nemzeti Rákkontroll Programot, és már négyszer megújították! A klinikumban a humánusságot és a korszerű onkoterápiák hatékonyságát csökkenti az onkopszichológiai ellátás visszamaradottsága, a morális és a szociálpszichológiai tényezők figyelembe vételének háttérben maradása. Onkológiai ellátás kérdőjelekkel. ELTE Társadalomtudományi Kara és az AstraZeneca 16. Egészség-gazdaságtani Szimpóziuma, 2014

4 A biopszichoszociális szemlélet és gyakorlat időszerűsége a klinikusok és a kutatók a bizonyítékok alapján még jelentősebb szerepet tulajdonítanak a krónikus betegségek (okok, lefolyás) pszichoszociális tényezőinek. a mentálhigiénés szakemberek onkológia területén végzett kutatásainak, klinikai tapasztalatainak alapján a biopszichoszociális megközelítés fókuszba került a megelőzés, a kivizsgálás, a diagnózisközlés, a kezelések, a gondozás folyamán a klinikai alkalmazásban gazdasági tényezők hátráltatnak, melyek elfedik a morális feszültségeket is.

5 A rákbetegség komplexitása - onkopszichológiai szempontok a rákbetegség oka multikauzális az ún. lelki okok óvatosan kezelendők a diagnózis/kezelés/visszaesés/aktiv kezelés lezárásának megtudása mindíg traumatizáló hatású a betegeket a diagnózis és a kezelés mind a mai napig stigmatizálja az onkoterápiákat, a párhuzamosan zajló szomatikus és pszichoszociális rehabilitációs szakaszt, a palliációt/terminális stádiumot még mindig speciális pszichológiai, kapcsolati, anyagi, szociális változások kísérik, és ezek az ún. betegségterhet tovább növelik. az elmúlt 50/25 év tapasztalatai alapján az onkopszichológiai és a pszichiátriai reakciók, tünetek minél koraibb felismerése, megállapítása, szakszerű kezelése a komplex onkológiai terápiák és a különböző rehabilitációs módszerek elhagyhatatlan feladata, egyben a pszichoszociális terhek (pl. a PTSD, a Damoklész kardja szindróma, a pszichotrauma generációs átadása) megelőzésének feltétele.

6 Az onkológiai pszichoszociális tünetek megjelenésének, lefolyásának általánosítható modellje A diagnózis és a kezelési terv közlése traumatikus hatású (egy hajóban vagyunk, mindenki hat mindenkire), szorongás, depresszív reakciók manifesztálódnak, gyakori a disszociáció, regresszió A kezeléshez kb. 4-6 hét alatt alkalmazkodnak a betegek és a hozzátartozók (hangulati életük stabilizálódik, érzelmi reakcióik lassan normalizálódnak, realitás kontroll működik) A betegség súlyosbodása, kiújulása, vagy sikeres túlélők esetében a visszailleszkedés a betegség előtti időszakba újabb lelki megterhelést jelent.

7 Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág. Az onkológia, a klinikai pszichológia, a pszichiátria, a szociológia, és a rehabilitáció területén dolgozó szakemberek együttműködésével alakult ki. (NY 1950, OOI 1988) Pszichoszociális és pszichobiológiai (pszichológiai és magatartásbeli tényezők szerepe) dimenziók jellemzik

8 A kemoterápia pszichoszociális vonatkozásai Riskó Á., Molnár Zs., Rosta A., Schneider T., Várady E., Deák B., MOT Kongresszus, 2007 Kutatási alapadatok helyszín: OOI Limfóma Centrum felvétel: február október ezalatt új limfómás betegek száma: kb. 380 vizsgálatban önként résztvevő betegek száma: 35, értékelhető: 32 (11%) alkalmazott vizsgálati módszerek: Beck Depresszió Teszt, Spielberger I. II. pszichoszociális kérdőív, mélyinterjúk (ma már komplex pszichoszociális szűrés az onkológiai kivizsgálás belső portré része, ahol van kapacitásunk)

9 Miért a szorongást és a depressziót vizsgáltuk? a testi betegségek kialakulását, kezelését gyakran krónikus szorongás és depresszió előzi meg, illetve kíséri a fel nem ismert, nem kezelt depresszió és szorongás szenvedést okoz a betegnek, növeli a morbiditást, a mortalitást, és kedvezőtlen irányba befolyásolja betegséggel megküzdő magatartást, az egészségmegőrző gondolkodásmódot és viselkedést számos daganatellenes, antimikrobás, immunmoduláns, neurológiai, illetve hormonháztartásra ható gyógyszer hathat negatív irányban a hangulatra = szorongás és depr mint gyógyszer mellékhatás! (Kirilly E, Gonda X. OH, 2013)

10 Depresszió, szorongás onkohaematológiai betegeknél A diagnózis, a terápia megbeszélése, alkalmazása kifejezett, még sokáig elkerülhetetlen distresszt okoz a betegekben, a hozzátartozókban (Winnicott). A pszichoszociális reakciók mértéke ( normális, beavatkozást igénylő ) a beteg aktuális testi és lelkiállapotától, betegségének súlyosságától, valamint premorbid személyiségétől, kapcsolati jellemzőitől függ. A nemzetközi és hazai adatok: a betegek %-nak vannak kifejezett, kezelendő pszichiátriai/pszichológiai tünetei. A depresszió és a szorongás mértéke:15 50 % Stark, D. 2002, Masyszczak, K, 2005, Hegel, MT 2006

11 A kemoterápia lehetséges, lelki eredetű mellékhatásai előzetes félelem, szorongás a mellékhatásoktól, azok kondicionálódásától félelem, szorongás a technikai nehézségek miatt (időhiány, várakozás, csoportos kezelés) félelem, szorongás a test külső- és belső változásai (test, testfunkciók) változásai miatt aggodalmak a várható fizikai, intellektuális és érzelmi fáradékonyság miatt (pl. chemo-brain, krónikus fáradtság, kapcsolati/szexuális nehézségek, gyermekek.) aggodalmak, bizonytalanságok az ellátók érzelmi és fizikai terhelődése miatt.

12 Pszichoszociális intervenció: alkalmazott módszerek ( , szupervízió mellett) krízisintervenció pszichoedukáció érzelmi tanácsadás relaxáció pszichoterápiás célzatú mozgásterápia 4 üléses konzultáció (megismerkedés, projektív tesztek felvétele és megbeszélése) egyéni pszichoterápia

13 Pszichoszociális intervenció előnyei realitás-érzék erősítése, kapaszkodók biztosítása együttműködés támogatása a kezelőkkel, a hozzátartozókkal kemo-érzékenység fokozása, adherencia támogatása érzelmi mellékhatások csökkentése életminőség javítása humánus attitűd erősítése a betegség- és kezelések megterhelő élményeinek érzelmi feldolgozás a lehető legkorábban elkezdődhet költséghatékonyság

14 Főbb nehézségek munka a frontvonalon az onkopszichológia tudományának és gyakorlatának integrálási nehézségei a komplex onkológiai ellátásba a másik beteg, az intézmény, mint hatótényező destruktív hatásainak felismerése, tartalmazása, javítása: érzelmi, kognitív, fizikai, anyagi túlterheltség (abúzus), szervezetlenség, munkaerő hiány, izoláltság, szupervíziós nehézségek. Ha nem gondozzuk az intézményt is, negatív irányba változik, esetleg szétesik.

15 Főbb eredmények A diagnózisközlés után, a kemoterápia elején a vizsgált malignus limfómás betegek 15 %-nál találtunk kezelendő depressziót, 44 %-nál enyhítendő szorongást. A lelki hatások, mellékhatások pszichoszociális beavatkozásokkal történő kezelése humánus, pszichoszociális életminőséget javító, segíti a szükséges kezelések végigvitelét (prognózis!), valamint bizonyítottan egészségügyi költségeket csökkentő hatású (18-31 %, Várady E.). Javaslat: a pszichoszociális szűrés képezze a komplex onkológiai kivizsgálás részét, legyen lehetőség pszichoszociális gondozásban való önkéntes részvételre.

16 Az aktív kezelés alatt álló onkológiai betegek pszichoszociális állapota újabb eredmények 10 évvel ezelőtti vizsgálat: 5 onkológiai centrumban a rákbetegek distressz-, szorongás és depresszió szintjét mérték. A magyar rákbetegek distressz szintje 41%-nál emelkedett volt, észak-amerikai betegeknél 29%-nál A szorongás-, és depresszió szint 38%-nál emelkedett, az északamerikai betegeknél csak 13%-nál! Muszbek, K., Székely, A., Balogh, É. M., et al.: Validation of the Hungarian translation of Hospital Anxiety and Depression Scale. Qual. Life Res., 2006, 15(4),

17 Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota - legújabb eredmények Rohánszky Magda, Katonai Rózsa, Konkolÿ Thege Barna, OH 2014 Vizsgált betegek: Tűzmadár Alapítvány, László Kórház és más kórházi osztályok vidéken, összesen 1070 személy, között. Vizsgálati eszközök: Társas Támogatási Leltár (Caldwell), Észlelt Stressz kérdőív, Kórházi Szorongás és Depresszió skála. Rákérdeztek a szuicid késztetésekre is. Freiburgi Betegségfeldolgozási Kérdőív rövidített, magyar változata, Életszemlélet Teszt, energizáltság mértékét a Hangulati Állapotok Profiljának rövidített változatával mérték. Életminőség vizsgálata: Rákterápia Funkcionális Értékelése skála.

18 Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota eredmények. Rohánszky és mtsai Anyagi helyzet: 40% létminimumnak megfelelő, vagy az alatti jövedelem Informáltság: a betegek 88%-a tudja, mi a betegsége, diagnózisa az észlelt stressz mértéke szignifikánsan meghaladta a normál populáció átlagértékét Szorongás: a betegek 54,2 %-a volt jellemezhető normál mértékű szorongással, 21.8%-a közepesen magas + súlyos szorongás: 24% = 45.8% Depresszió: normál övezet: 68.3% közepes depresszió: 18.4% súlyos depresszió: 13.3% öngyilkossági gondolatok a diagnózisközlés után: a betegek 13% - ez az országos arány háromszorosa, 4.6%

19 Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota eredmények. Rohánszky és mtsai Társas támogatás (szubjektív adat) szignifikánsan kevesebb támogatás a családtól, és a családon kívüliektől is, az országos átlaghoz képest. A betegek 10.6%-nak lenne szüksége további támogatásra. A betegek 10%-a vallotta magát napi dohányosnak. A betegek 16.2%-a kifejezetten igényt tart egyházi lelki gondozásra, 58.4%-a nem. Pszichológiai segítségadás: 16.6% elzárkózik 21.8% bizonytalan 61.6%-uk szívesen venne igénybe lelki támogatást. (egyéni vagy csoport)

20 Legfontosabb feladataink az onkopszichológia területén Klinikai gyakorlat: megfigyelés, egységes nyelv kialakítása (együttműködés alapja - vizit), pszichoszociális szűrés/pszichodiagnosztika, pszichoedukáció, tanácsadás, pszichoterápia Oktatás: páciens, hozzátartozók, szakemberek, graduális, posztgraduális képzés Kutatás: diagnózisközlés pszichoszociális vonatkozásai, depresszió, szorongás, coping, QL, PTSD, burn out, stb. Klinikai gyakorlat, oktatás, kutatás

21 A klinikai szakpszichológus lehetőségei az onkológián Feltétel: multidiszciplináris összetételű, nyílt és nyitott onkológiai csapat, folyamatos kommunikáció, önreflexió, együttműködési készség Feltétel: megfelelő tárgyi környezet és munkaszervezés, onkopszichológiai képzés és szupervízió elérhetőségének biztosítása Feltétel: tudatos saját motiváció, együttműködésre alkalmas, onkológiai team tagként dolgozó klinikai szakpszichológus Az onkológiai pszichológiai tevékenység kellő felkészültség, fejlődés és szupervízió mellett végezhető.

22 Köszönöm a figyelmet!