Gimnasztika 6.20. A gimnasztika fogalma, alkalmazási területei 10-11. oldal: A gimnasztika célja, feladatai, jellemzői 11-12. oldal: A gimnasztika alkalmazási területei ld. 3.3. tételt is Gimnasztika célja A gyakorlatok során mozgáskészségek kialakítása, motoros képességek fejlesztése, melyek előmozdítják az egészséges fejlődést, a mozgáskultúra fejlesztését, sportbéli teljesítményt fokozását, továbbá az aktív testedzés iránti igényt felkelti. Gimnasztika feladatai bemelegítés mozgástanulási folyamatok gyorsítása baleset, sérülés csökkentése regenerálódás rehabilitáció sportolói képességek megalapozása, fejlődési ütem felgyorsítása, szinten tartása alapvető mozgásműveltség része egészség (pszichikai is) megőrzése Gimnasztika jellemzői sokféleség életkornak megfelelően alkalmazható egyéni/csoportos időjárástól független kondicionális/koordinációs képességet fejleszti ízületi mozgékonyság, egyensúly, ritmusérzék kialakítása egész testre/szervezetre hat minimális eszközigény Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 1
Gimnasztika alkalmazási területei kisgyermekek gimnasztikája (óvoda) közoktatás, felsőoktatás testnevelés, sportünnepély rekreáció speciális: élsportolók felkészítése, rehabilitáció (pl. kismama torna), fegyveres testületek felkészítése 6.21. A szabadgyakorlatok csoportosítása hatásuk és testrészek szerint 15-16. oldal: Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok Gimnasztikai gyakorlatok formai felosztása: rendgyakorlatok természetes gyakorlatok általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok: azaz gimnasztika gyakorlatok, vagy szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, vagy határozott formájú gyakorlatok. Az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzése, szervek, szervrendszerek fejlődését szolgálja Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok felosztása: 1. Eszköz nélküli gyakorlatok, vagy szabadgyakorlatok Izomrendszerre gyakorolt hatásuk szerint: erősítő-, nyújtó-, ernyesztő hatású gyakorlatok Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 2
Testrészek szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát- és oldalgyakorlatok), láb gyakorlatok 2. Eszközzel végzett gyakorlatok 6.22. A gimnasztikai szaknyelv és szakleírás 20-24. oldal: A gyakorlatok szaknyelve A gyakorlatok szaknyelve test tengelyei: szélességi, hosszúsági, mélységi test síkjai: oldalsík, harántsík, mélységi sík test helyzete a tornaszerhez viszonyítva: oldalhelyzet, haránthelyzet A szaknyelv alapelvei egységesség elve legjellemzőbb sajátosság elve gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai: a gimnasztikai szabadgyakorlatok leírása meghatározott sorrendben történik: 1. gyakorlat címe 2. gyakorlat alcíme 3. kiinduló helyzet megnevezése 4. ütemszám jelölése 5. mozgás irányának megnevezése 6. mozgás kiterjedésének megnevezése 7. mozgás befejező helyzetének megnevezése Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 3
6.23. A test tengelyei és síkjai 20-21. oldal Ld. 6.22. tétel eleje 6.24. Kiinduló helyzetek 76-77. oldal: A kiinduló helyzet megváltoztatása A kiinduló helyzet bármilyen testtartás lehet, ez mindig a gyakorlatsor vezetőjétől függ. Gyakorlatlánc fogalma! 6.25. A gimnasztika mozgásanyaga 40-72. oldal: A gyakorlatelemek szakkifejezései A statikus gyakorlatelemek szakkifejezései: Támaszok o állások o térdelések o ülések o fekvések o kéz-és lábtámaszok o kéztámaszok o egyéb támaszok Függések Vegyes helyzetek Kartartások Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 4
o nyújtott kartartások o hajlított kartartások o egyéb kartartások Kéztartások Ujjtartások Fogásmódok Dinamikus gyakorlatelemek szakkifejezései: emelkedések, ereszkedések hajlítások, nyújtások döntések, dőlések lendítések, lengetések, lebegtetések emelések, leengedések húzások, csúsztatások, kar-és lábvezetések fordítások, forgatások fordulatok, forgások átfordulások körzések utánmozgások, rugózások helyzetcserék ugrások, szökdelések gurulások összetett törzsmozgások helyváltoztatások 6.26. Rajzírás 24-39. oldal: A rajzírás Rajzírás talaj ábrázolása testarányok test ábrázolása: elölnézet, oldalnézet, hátulnézet Rajzírás jelei vízszintes vonal félkörív vonal/körív/félkörív nyíllal Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 5
vízszintes/függőleges cikk-cakk talajvonal alatti szám, - összekötő ívvel/zárójelben/ x jel talajvonal feletti x jel/szám 90, 180 /nagybetű A, B 90, 180 számok (pl. 2; 6) összeadás jele + 6.27. A gimnasztikai gyakorlatvezetés módszertana 83-92. oldal: A gyakorlatok ismertetésének és vezetésének módszerei A gyakorlatok ismertetése: Verbális ismertetés o szóban közlés módszer o utasításos módszer Vizuális ismertetés Vegyes módszerek o szóban közlés és bemutatás o utasítás és bemutatás o utasítás és kiegészítő magyarázat o megszakítás nélküli folyamatos gyakorlatvezetés (építkező módszer, állandóan visszatérő gyakorlat módszere, kövesd a tanárt! utánzásos módszer) A gyakorlatok vezetésének részei: a kiinduló helyzet elrendelése a gyakorlás megindítása az ütemezés, ütem adása a hibajavítás a gyakorlat megállítása Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 6
6.28. Az ízületi mozgékonyság fejlesztése, lazítás 101-107. oldal Az ízületi mozgékonyság (hagyományos értelemben a hajlékonyság, lazaság fogalmának szinonimája) olyan motorikus, illetve kondicionális képesség, amely lehetővé teszi, hogy passzív vagy akaratlagos mozgásainkat egy adott ízületben minél nagyobb mozgáskiterjedéssel végezhessük el. Fejlesztésének módszere a stretching, vagy nyújtás. Bár nem a leghelyesebb kifejezés, de a lazítás szó használatos a test hajlékonyságának növelését célzó gyakorlatokra a magyar nyelvben, mint az angol stretching fordítása. A lazítás nagyon lényeges része a mozgásnak. A lazítás nélkül végzett erős megterhelések sérülést okozhatnak. A lazítással növelhető a mozgásterjedelem. A testrészek ízületbeli elmozdulása két módon történhet: 1. Aktív módon: az ízületi mozgást a belső (izomerő) erő hozza létre. Ez történhet statikus és dinamikus erőkifejtéssel. Aktív statikus: testrészt, illetve testrészeket az ízületi mozgáshatáron megtartjuk. Aktív dinamikus: testrészek utánmozgással, illetve lendítéssel érik el az ízületi mozgáshatárt. 2. Passzív módon: az ízületi mozgást külső erő (gravitáció, sportszer, társ segítsége) hozza létre. Passzív statikus, illetve passzív dinamikus erőkifejtéssel jöhet létre. Stretching: angolul nyújtást jelent 1. Dinamikus stretching 2. Statikus stretching: a. nyújtás ernyesztéses módszer b. ellenállásos módszer (1. előfeszítés 2. fellazítás 3. statikus nyújtás) Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 7
Ld. még 6.29. tétel Lazítás Regenerálódás a fokozott igénybevétel után. Feszültségmentes pózban (lehetőleg hanyatt fekvésben), légzés, relaxáció. Az egészséges életmód egyik legfontosabb összetevője, nélkülözhetetlen része a megfelelő mértékű és intenzitású passzív pihenés, az alvás is. 6.29. A stretching Ld. külön tételben 6.30. Bemelegítés, csillapítás 92-96. oldal: A bemelegítés gyakorlatanyaga és módszerei Bemelegítés célja Az általános biológiai-, fiziológiai-, pszichikai állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre. Minimum 10-15 percet a fokozatosan növekvő intenzitású mozgások elvégzésére kell fordítani, vagyis a szervezetet fel kell melegíteni, így az élettani feltételek megfelelő szintre kerülnek. Izmok hőmérséklete nő, ami gyorsabb es erőteljesebb izomműködést (összehúzódás, nyújtás és ellazulás) tesz lehetővé. Ennek hatására kitágulnak a hajszálerek, ami növeli az izmok vérellátását. A jobb vérellátással növekszik az oxigénszállítás, ezáltal javul az izomműködés. Fő támadáspontok a bemelegítés során: keringés- légzés szervrendszere belső szervek izomműködés, illetve ízületi rendszer idegrendszer Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 8
A bemelegítés két fajtája: Általános bemelegítés o szervezet sokoldalú előkészítése, átmozgatás o fokozatosság elve alapján a test valamennyi izomcsoportjának átmozgatása o ízületi mozgékonyság optimális szintre emelése o felkészülés a maximális intenzitású terhelések sérülésmentes elviselésére o optimális izgalmi állapot megteremtése o kedvező pszichikai, érzelmi körülmények létrehozása A bemelegítés gyakorlatsorozata hat fő egységből áll (Metzing, 1999): 1. Mérsékelt nyújtó hatású blokk 2. Keringést fokozó blokk I. 3. Fő nyújtó hatású blokk 4. Keringést fokozó blokk II. 5. Erősítő hatású blokk +6. Sportágspecifikus bemelegítés blokk: amely egyben az általános bemelegítés folytatása, annak utolsó blokkja 6.31. Testnevelési és sportjátékok 17-18. oldal: Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal + ld. külön tételben Sportjáték kis eszközigényű, hangulatos, egyszerű felépítésű, szabályokat tartalmazó, könnyen elsajátítható képességeket komplex módon fejleszti, célzott választás lehetősége Típusai: fogó- és futójátékok sor- és váltóversenyek Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 9
egyéni versenyek küzdőjátékok dobó- és labdás játékok 6.41. Általános és sportág-specifikus gimnasztikai gyakorlatok tervezése és vezetése (fitnesz) Ld. előző tételek. Alapelvek, szaknyelv ismerete és használata. A megcélzott testrésztől, illetve izomcsoporttól és ezek erősítésétől, vagy nyújtásától függően gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása. 6.42. Cél-, előkészítő és rávezető gyakorlatok tervezése és vezetése Ld. előző tételek. Alapelvek, szaknyelv ismerete és használata. A megcélzott gyakorlattól függ a (megfelelő) rávezető és előkészítő gyakorlatok alkalmazása. Pl.: cél guggolásból felemelkedés, előrehajlással: o előkészítés fenékhez álló helyzetben jobb-bal sarok érintése a nyújtott karral döntés előre o rávezető gyakorlat guggolásban rugózás Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 10