3.3. A gimnasztika, mint a prevenció eszköze

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3.3. A gimnasztika, mint a prevenció eszköze"

Pál Katona
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 3.3. A gimnasztika, mint a prevenció eszköze Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, oldal: A gimnasztika feladatai 11. oldal: A gimnasztika jellemzői oldal: A gimnasztika alkalmazási területei Prevenció, azaz megelőzés a gimnasztika segítségével. Gimnasztika feladatai: bemelegítés csökkenti a balesetek, sérülések kialakulását fokozza a test regenerációját rehabilitáció kiegészítése egészség megőrzése 1 Gimnasztika jellemzői egészséges fejlődés biztosítása életkornak megfelelően alkalmazható, tehát időseknél is! Gimnasztika alkalmazási területei sportolók felkészülése/felkészítése rekreáció stb. 1

2 4.6. Gimnasztikai alapismeretek Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, oldal: A gimnasztika alapfogalmai oldal: A gyakorlatok szaknyelve, alapelvei Alapfogalmak alapforma egyszerű gyakorlat összetett gyakorlat gyakorlathalmaz gyakorlatsor gyakorlatlánc Szaknyelv gyakorlatok szaknyelve egységesség elve legjellemzőbb sajátosság elve egységes szakleírás 2 A gimnasztika története Eredet, görögök A gimnasztika szó az ógörög nyelvből származik: γυμναστική-gymnastike, a γυμναστικός-gymnastikos nőnemű alakja, amelynek jelentése "fizikai gyakorlatok kedvelője". Az összetett szóból a γυμνάσια-gymnasia, "gyakorlatot, a γυμνός-gymnos pedig "meztelen"-t jelent, mivel a sportolók meztelenül gyakoroltak, illetve versenyeztek. Az i. e. 7. században alakult ki a hellén testnevelési rendszer, az antik gimnasztika. A városállamok katonás berendezkedése indokolta a fizikai felkészültséget. A felkészítés színterei a gümnaszionok voltak. 2

3 A palaisztra eredetileg a küzdősportok gyakorlására kijelölt terület, ahol a kiskorú fiúk mester (paidotriba) vezetése mellett képezték magukat (innen ered a palesztrika, azaz a birkózás elnevezése). Később, az i. e. 5. századtól a palaisztra a gümnaszion része lett. A gümnaszion eredetileg pedig a fiatalok testi nevelésére szolgáló helyszín volt. A gümnaszion főbb részei a dromosz (fedetlen futópálya), a xüsztosz (fedett futópálya), a palaisztra (homokkal felszórt négyszögletű tér, oszlopokkal szegélyezve) és az oszlopcsarnokok, kisebb helyiségekkel (vetkőző, olajozó, előadók, stb.) voltak. Az ókori görögök számára a fizikai állóképesség és a tökéletes test az egyik legfőbb kívánalom volt, így minden görög város rendelkezett gymnasium-mal, szabad térrel, ahol a sportolók gyakorolhatták a futást, birkózást, stb. Fontos hangsúlyozni, hogy az ókori görögöknél csak a férfiak részesülhettek sportoktatásban. A sportolók felkészültségüket versenyeken, küzdelmeken mérték össze, mely az ún. agonisztika volt. Ez eredményezte az ókori olimpiai játékok kialakulását 3 is. A nők nem vehettek részt nemhogy sportolóként, de még nézőként sem ezeken a versenyeken. Számukra az ún. orkesztiké volt, mely táncot, művészetet foglalt magában. (Magyarországon a 20. század elején fejlesztette ki dr. Dienes Valéria az orkesztikát, tánc- és mozdulatművészetet Isadora Duncan alapján.) Érdemes megjegyezni, hogy krétai falfestmények tanúskodnak arról, hogy nők is sportoltak, például különféle labdajátékokat játszottak. Mindenesetre a férfiakat célzó, ókori gimnasztikai képzés több elemből állt és lényegesen szélesebb mozgásanyagot ölelt fel, mint amit a gimnasztika mai fogalma alatt értünk. A testnevelés fejlődésével, a sportágak önállósodásával tartalma egyre szűkebb területre korlátozódott. Napjainkban más országokban gimnasztikának nevezik azt a sportágat, amelyet mi tornának hívunk. Jelenleg a gimnasztika a testgyakorlatok általánosan és sokoldalúan képző és előkészítő gyakorlatait, és az ember természetes mozgásait foglalja magába. A gimnasztika fajtái a következők: művészi torna, ritmikus 3

4 sportgimnasztika, gumiszőnyegen végzett gyakorlatok, akrobatika. Vannak számok külön a nőknek és külön a férfiaknak. Jelenleg az olimpiai játékok része (kivéve az akrobatika). Svédek Pehr Henrik Ling ( ) fejlesztette ki a legtöbbször svéd gyógymozgásnak nevezett rendszert. Érdekes módon erre saját ízületi gyulladása és reumája késztette. Mivel magát sikeresen gyógyította bizonyos gyakorlatokkal, úgy gondolta, hogy tapasztalatait másokkal is megosztja ban alapította meg Svédországban a Királyi Központi Gimnasztikai Intézetet, mely tanárképző volt. A svéd könnyű gimnasztika nem használ segédeszközöket, csukló- és egyéb gyakorlatokat alkalmaz. Szabadabb és kevésbé szigorú, mint a német rendszer. A svéd rendszer az Egyesült Államokban lett népszerű az 1880-as évektől kezdődően, Hartvig 4 Nissennek és Nils Possének köszönhetően. Németek Johann Christoph Friedrich Guts Muth ( ) német származású tanár, és a német gimnasztika megalkotója. A hallei egyetemen földrajzot és gimnasztikát tanult. A gimnasztika tanításának általa kifejlesztett módszerét több könyvben ismertette. Ennek köszönhetően vált a német iskolákban a gimnasztika az oktatás szerves részévé. Friedrich Ludwig Jahn ( ) tanár, a Gimnasztika Atyjának is szokták nevezni. Megalkotta a gerendát, a lovat (tornaszer), a korlátot, melyek máig használatos eszközök a gimnasztikában. Ezeket természetesen az oktatásban is használta. Jahnnak az volt az elképzelése, hogy egy erős nemzetnek elengedhetetlen a fizikai gyakorlás, a sport. Így a német gimnasztika rendszer kissé katonás : a fizikai nevelésnek szigorú formája és rendszere lett. Jahn így próbált meg a német fiatalokból erős polgárokat (fizikailag is) kovácsolni. 4

5 Kerezsi Endre ( ) Testnevelő tanár, szakíró, a Testnevelési Főiskola igazgatója ( ). Tanulmányai után tanársegéd lett a Testnevelési Főiskolán ban megbízták a rádiótorna vezénylésével től a Magyar Tornakör elnökségi tagja, a férfi tornászválogatott edzője lett között nemzetközi versenybíró. A szakterülete a gimnasztika volt. Kerezsi nevéhez fűződik a torna szakkifejezéseinek és rajzírásának egységesítése között részt vett az iskolai testnevelés korszerűsítésében. Több könyv szerzője. 5 5

Hasonló dokumentumok

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi