A szociális reprezentációk

A szociális reprezentációk Moscovici, Durkheim, Bartlett, Bloor, Barnes Mi a szociális reprezentáció? Moscovici definíciója: A szociális reprezentációk a mindennapi életből eredő koncepcióknak és magyarázatoknak az egyének közötti kommunikációban kialakuló halmazai. A mai társadalomban egyenértékűek a hagyományos társadalmak mítoszaival vagy hiedelemrendszereivel. (Szociális reprezentációk, in: Válogatott tanulmányok, 2002.) 1

Mi ez? Reprezentációk Néha nehéz a reprezentációt elkülöníteni az adott tárgytól, amelyről a reprezentáció létrejött. Könnyen rabjaivá válhatunk az előzetesen kialakított értelmezési kereteknek. (Előítéletek) Mihelyst belépünk egy értelmezési keretbe, csapdába esünk, a képzeletet valóságként értelmezzük, ennek megfelelő módon reprezentálunk.(sztereotipiák) 2

A keretekről Minden hozzánk eljutó információt egy értelmezési keretből szemlélünk. Hozzánk már csak a dolgok reprezentációja jut el, amelyet egy adott értelmezési keretből hoztunk létre. Mi határozza meg ezt a keretet? Öröklött genetikus diszpozíciók Tanult képzeteink és szokásaink A tárgyról őrzött emlékeink Kulturális kategóriáink Az éppen a figyelem fókuszába került tárgynak csak egy részét fogja képezni az a reprezentáció, amely leképeződik számunkra. 3

A gondolat mint környezet Hogyan hatnak a reprezentációk a kognitív tevékenységeinkre? 1. Konvencionalizálják az általunk tapasztalt eseményeket. 2. A reprezentációk preskriptív (normatív) jellegűek. 4

A reprezentációk konvencionalizáló hatása A reprezentációk: a tapasztalt eseményeknek formát adnak, kategóriarendszerbe helyezik őket, idomítják a közösség által birtokolt modellhez. minden elem hozzáadódik ehhez a modellhez és elvegyül benne.(értelmi és érzelmi összetevők) ha egy dolog nem passzol bele az adott kategóriába, akkor is belepasszírozzuk az öntőformába (személypercepció) 5

6

A reprezentációk konvencionalizáló hatása Ha a jel bevezetése előtt már volt egy szokványos és konvencionalizálódott ábrázolási forma, akkor erős a tendencia arra, hogy a sajátos jellegzetességek eltűnjenek, s az egész jel az ismert formához asszimilálódjék. Így például a villanás szinte mindig szokványos, szabályos cikkcakk formává vált, az áll pedig elvesztette éles kiszögellését, és sokkal hasonlóbbá vált ennek az arcrésznek a szokványosabb, konvencionalizálódottabb ábrázolásához. E szempontból a referenciáknak, szokásoknak különösen erős szerepe van. (Bartlett 1985,) A reprezentációk konvencionalizálnak A konvenciók segítenek megmondani, hogy mi helyében mi áll. Segítenek eldönteni, hogy milyen üzenet a fontos, illetve, hogy az üzenetnek mely része az. Gyakran a különböző kontextusokhoz különböző konvenciókat kapcsolunk: A karemelés kontextustól függően lehet köszönés, fenyegetés, tiszteletadás, legyek hessegetése, türelmetlenség jele stb 7

Reprezentáció és konvenciók Ugyanaz a cselekedet vagy tárgy a kontextustól függően más kategóriákba kerül, ezeknek a kategóriáknak a gyökere azonban a társas konvenciókon (-ban) nyugszik. Az egyén valóságát nagyban befolyásolja az, mit fogad el egy társadalom valóságként.(pl. zaklatás) A kollektív reprezentációk : Durkheim. A valóság kollektív értelmezései.( Látszat és valóság, propaganda, manipuláció lehetőségei.) 8

A kollektív reprezentációk Durkheim és Mauss szerint a törzsi társadalmakban A törzs minden egyes tagját tehát meghatározott keretek rendezik osztályokba, amelyek közül egyik a másikat tartalmazza. A dolgok osztályozása az emberek ilyen osztályozását tükrözi vissza. (az eredetiben: reprezentálja) (Az osztályozás néhány elemi formája, adalékok a kollektív képzetek tanulmányozásához, in: A társadalmi tények magyarázatához, 1978) Az indoeurópai nyelvekben a grammatikai gender, a nyelvtani nem őrizte meg ezt a reprezentációs módot. A kollektív reprezentációk Durkheim számára a reprezentáció képessége teljes egészében szociális és nem az egyéni folyamatokból ered: aki bezárkózik saját énjébe, többé nem tud onnan kitörni, hogy megtalálja a nem-ént. A kollektív élet nem az egyéni életből született, ellenkezőleg, a második született az elsőből. írja Durkheim (i.m.). Kétféle reprezentáció 1. - egyéni (individuális): érzetek, képek,diszpoziciók 2. - társas (kollektív): fogalmak, elméletek, a klasszifikáció módjai 9

Kollektív reprezentációk Az individuális reprezentációk az egyéni elmében találhatók. De hol találhatók a kollektív reprezentációk? - a kollektív tudatban (Durkheim) - a harmadik világban (Popper) - a közvéleményben (Alpert) - intézményekben (D.Bloor, B.Barnes ) Mit jelentenek ezek? Kollektív reprezentációk Durkheim szerint a kultúrát az kollektív reprezentációk alkotják: a mitológikus, vallási elképzelések, művészeti toposzok (Faust, Hamlet, Harry Potter, Neo, stb.) Popper szerint: a 3. világ a megismerő szibjeltum nélküli tudás világa: a tudományos tudás (elméletek) és ezek objektivációi (könyvek, műszerek, stb.) A közvélemény: a médiában a közbeszédben manifesztálódik, létezik.(véleményformálók, tv, internet) A Barnes-Bloor féle intézmény-modell: a kollketív reprezentációk ön-referenciális (self-referential)modellje. (Pl. a pénz vagy a király mint intézmény) 10

Kollektív reprezentációk: a kollektív emlékezet A kollektív emlékezet révén a társadalom (közösség birtokba veszi, megkonstruálja és szimbólikusan is reprezentálja saját magát az időben. A nemzeti történelem csak az emlékezetben marad folytonos, Franciaország seholmásutt, csak az emlékezetben létezik. (P.Nora ) A kollentív emlékezet számára a nemzeti örökség láthatóvá tesz, reprezentál egy bizonyos eseményt, amelyben a múlt dimenziója számít. Ám itt olyan múltról van szó, amelytől a jelen nem akar teljesen elszakadni. (P.Nora) A reprezentációk preskriptív jellege Moscovici ez alatt azt érti, hogy ellenállhatatlan erővel kényszerítik ránk magukat. Példája a pszichoanalízis, Amerikában már annyira beépült bizonyos társadalmi rétegekbe, hogy a hétköznapok eseményeit nem is magyarázzák másképp Elfojtással, racionalizációval és projekcióval magyarázunk Elszólás freudi értelmezés automatikus A gondolataink a reprezentációinkon lógnak, a reprezentációk az alapvetőbbek. Ezeket örököltük, kaptuk, ránk erőltették. 11

A reprezentációk preskriptív jellege A múlt gyakran sokkal inkább él, mint a jelen. A szociális reprezentációk ereje abban rejlik, hogy a tegnap valóságán keresztül a ma realitását jól tudjuk irányítani. A reprezentációk mint saját léttel rendelkező társadalmi entitások, amelyek egymással kapcsolatban vagy ellentétben állnak, az élet folyamatával összhangban változnak; eltűnnek, majd új formában megjelennek. (Moscovici, Pl. neurózisok ) Összefoglalás: konvencionalitás és presriptív jelleg Ha egy tartalom elterjed és a társadalom elfogadja, integráns részünkké válik, hat a másokkal folytatott interakciókra és hat értékeinkre is. A reprezentációk így létrehozzák azt a keretet, mely gondolataink környezetének minősül. Egyrészt konvencionális csapásokat alkotnak adnak a világ értelmezésére Másrészt kényszerítő erejük miatt (a társas hagyomány által) megkérdőjelezhetetlen valóságnak fognak tűnni. 12

A reprezentáció kora Az interakciók reprezentálódnak, nyomot hagynak. Általuk tudjuk megismerni a világot. Egy viszonylag ismeretlen jelenségről, ha beindul a kommunikáció, akkor a közösség értelmezési csapásokat dolgoz ki. Ezek a konszenzusok aztán befolyásolják az adott jelenséggel kapcsolatos viselkedésünket is. A reprezentációk szinte anyagi dolgokként jelennek meg, mivel egyrészt tetteink, másrészt az adott jelenségről folytatott kommunikáció alakítja ki őket. Magasabbról nézve a tudósok, papok és művészek feladata, hogy ezeket a konszenzuális nézőpontok által felhalmozott reprezentációkat továbbadják. A reprezentációk kora az ilyen apostolok munkája által jött létre. A szociálpszichológia feladata Moscovici szerint A reprezentációk tanulmányozása, tulajdonságaik, eredetük és hatásuk feltérképezése. Tudásunk olyan, mint a megkocsonyásodott majonéz, egy dolog azonban biztos: fizikai és társadalmi környezetünk alapvető formái ilyen reprezentációkban rögzültek, és magunk is a velük való viszonyban alakultunk. 13

Mi a gondolkodó társadalom? A szociális reprezentációk embermodellje kérdéseket fogalmaz meg, választ keres és gondolkodik. Mindezt egy társas közegben tudja megtenni, a társadalomban. A gondolkodó társadalom vizsgálatakor figyelembe kell venni Közeg: Azokat a körülményeket, amelyben a csoportok kommunikálnak és döntést hoznak Tartalom: Vívmányaikat, hiedelmeiket, ideológiáikat, tudományukat és szociális reprezentációikat E=mc 2 Mi a gondolkodó társadalom? Moscovici szerint az egyének és csoportok nem pusztán passzív befogadók, hanem saját gondolatokkal rendelkező, állandóan kommunikáló, a jelenségen állandóan dolgozó ágensek. Spontán módon nem hivatalos filozófiákat gyártanak, mint Piaget gyermekei a világ különböző szegmenseiről. Ezek a filozófiák aztán nagyban hatnak a mindennapi döntéseik során. 14

A szociális reprezentációk A szociális reprezentációk az egyénhez és a csoporthoz képest környezetként vannak jelen és társadalomfüggők. Moscovici szerint a szociális reprezentációkat speciális megértési módként, illetve a már ismert dolgok kommunikálásának módjaként érdemes felfogni. Megértési mód: kétrétű dolgot foglal magában Percepció Ikonikus aspektus Képzet Gondolkodás, magyarázat Szimbolikus aspektus Fogalom Kommunikációs mód: A nyelv által történik a látásmódok kommunikációja a társadalmon belül az egyének és csoportok közt. Kommunikáció és a szociális reprezentációk A konszenzuális világban az egyének tudós amatőrökként vannak jelen. Minden nyilvános találkozóhelyen ezekkel a kíváncsi megfigyelőkkel találkozunk, amatőr politikusokkal, orvosokkal, tanárokkal és (főleg) pszichológusokkal. A beszélgetés teremti meg a stabilitást, a jelentés közösségét a beszélgetőpartnerek között. Itt formáljuk ki a világról alkotott reprezentációinkat, egyrészt onnantól kezdve, hogy milyen az ideális kapcsolat egészen addig, hogy a Sonyericson jobb a Nokiánál. 15

A reprezentációk nincsenek kőbe vésve Ha a reprezentációk kialakultak önálló életre kelnek. Azáltal, hogy a reprezentációk összeolvadnak a közösségek értelmezési munkája során változhatnak is. A reprezentációk megértéséhez elsősorban a származásukat kell megérteni. Minél inkább feledésbe merednek a gyökerek, annál megkövültebb axiómákká válnak. Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Minden reprezentáció célja, hogy valami ismeretlent ismerőssé tegyen A konszenzuális világok olyan helyek, ahol mindenki szeretné magát biztonságban érezni. Ezért fontosak a közösen megalkotott magyarázóelvek. És mivel beváltak és biztonságot adnak, így viszonylag lassan változnak kognitív ökonómia Az ismeretlentől való félelem miatt az emlékezet uralkodik a dedukció felett, a múlt a jelen felett és a válasz az inger felett. Az előzetesen meglévő tudást könnyen ki lehet egészíteni, de olyan paradigmaváltást nagyon lassan lehet csinálni, ahol a zsinórmérték, az értelmezési keret változzék meg. 16

Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Az ismeretlenséggel kapcsolatban szorongást élünk át, azonban fokozza a közösség vágyát arra, hogy konceptualizálja, nevezze meg az adott jelenséget. A reprezentáció révén a szokatlan megszokottá válik, az ismeretlent egy ismerős kategória részeként fogjuk értelmezni. A csoport által birtokolt képzetek, ideák és nyelv meghatározza azt a megoldási módot (a tradícionális strukturáknak köszönhetően), ahogy a csoport megbirkózik az ismeretlen értelmezésével. Az ismert és az ismeretlen, avagy miért hozzuk létre a szociális reprezentációkat Ennek a folyamatnak az érdekessége, hogy az előzetes eszköz és koncepciókészlet létrehoz egy olyan paradox helyzetet, amelyben a konszenzus iránti igény miatt a konklúzió felülírja a premisszákat. Az ítélet megelőzi a tárgyalást. (Személypercepció, sztereotípiák, előítélet stb.) Mielőtt megláttunk, hallottunk valakit, kialakítunk egy képzetet róla és a bejövő további infókat erre fogjuk felfűzni. Az előzetes infó, konszenzus alapján a kapott inputot úgy próbáljuk kombinálni, hogy alátámassza az előzetes elvárásokat az ismeretlenséget feloldó konszenzust. 17

Az ismeretlenből ismerős lesz A repezentációkkal ismerős lesz az ismeretlenből, így az absztraktból konkrét lesz és közel kerül hozzánk. Az elménk belülről gyógyítja a rést, ami a régi emlékek és az új dolog között feszül, mint az észlelés során a top-down folyamatok. Így megmarad a folytonosság érzése A reprezentációk vizsgálatánál figyelmet kell szentelni azokra a dolgokra, melyek újak a régiekhez képest, melyek az idegenség tárgyát képezik és melyek motiválták a reprezentáció létrejöttét. Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Fel kell tételeznünk két világot: konszenzuális (mi) és tárgyiasított (ők) 1. A konszenzuális világot Amit létrehozunk a beszélgetések során. Kialakul a konszenzus valamilyen témát illetően: a chio hagymás-tejfölös chipse a legjobb, az új Muse album jobb, mint a régi, stb. Ebben a világban az ember mindennek a mértéke Itt a társadalom jelentéssel és céllal rendelkező alktás, mely emberi hanggal bír. A világ, amit önmagunkénak érzünk. Ebben a világban a hétköznapi pszichológia az, amit alkalmazunk. 18

Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? A tárgyiasított világban Ez a világ pusztán elszigetelt tárgyaknak tekinti teremtményeit. Ilyen pl. a tudományok világa, mint a ránk erőltetett tudományos paradigmák, melyekben az ágensekre kívülről nézünk. Ez a világ, ami nem igazán a mienk. Kényszer hatására beletartozónak vallhatjuk megunkat, de elv. Olyan ez, mint a pszichológia, amit ezen az órán tanulunk, idegen az eddigi világunktól. Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Akkor minek ülünk itt? A konszenzuális világunkban léteznek reprezentációk, fix pontok A dologiasított világ, mint a szociálpszichológiai elméletek világa, ha sokat foglalkozunk vele és beleszocializálódunk egy közegbe, ahol ezekről a dolgokról gyakran esik szó, akkor egyre ismerősebb lesz. A szociálpszichológiában inkább használják a racionalizálás, kivetítés, alapvető attribúciós hiba fogalmakat, mikor megbeszélik mindennapi dolgaikat. 19

Mely folyamatok által jönnek létre a szociális reprezentációk? Ez arra utal, hogy létrejött egy reprezentációjuk ezekről a fogalmakról, ezeken a közösségen belül kb. mindenki ugyanazt érti. Így alakult ki a freudi elszólás, amit már mindenki automatikusan használ, vagy a kognitív disszonancia, amit mindenki mondogat. A lehorgonyzás folyamata által jön ez létre. A lehorgonyzás kategóriák, melyek passzolnak eddigi tudásunkhoz Ezen folyamat során a különös ismeretlen ideák közönséges kategóriákká és képzetekké redukálódnak. Ezek a kötések mindig a már meglévő kategóriákra lesznek ráépítve. Egy katolikus számára a pszichoanalízist a gyónás képzetéhez kapcsolja, egy japán viszont a szexuális tényezőket teljesen mellőzni fogja az értelmezésből és inkább más aspektusokra fog összpontosítani. 20

A lehorgonyzás kategorizáció, névadás Jodelet vizsgálatában egy falu közösségét kérdezte meg arról, hogy mit gondolnak a faluba érkezett értelmi fogyatékosról. Ők egyből saját kategóriáikba helyezték el ezt az új, idegen jelenséget, az értelmi fogyatékost a bolondokhoz, bénákhoz, csavargókhoz hasonlítva belehelyezték a semmirekellők kategóriájába. A lehorgonyzás tehát osztályozást és névadást jelent. A lehorgonyzás névadás, diskurzus, attitűdök Az idegen dologgal kapcsolatos ellenállás első lépését akkor tesszük meg, mikor nevet adunk az adott jelenségnek. Ha van neve, akkor elindulhat a diskurzus a témát illetően. Valami előzőleg ismerős dolog kategóriájába helyezve képesek leszünk beszélni róla, itt prototípusokhoz hasonlítunk, azokat a tulajdonságokat várjuk el, melyek e prototípusra jellemzőek, (az ítélet megelőzi a tárgyalást) Ezáltal elkezdtük a jelenséget reprezentálni. A rendszer tiltja a semlegességet, a kategória rendelkezni fog egy pozitív vagy negatív értékkel. 21

A lehorgonyzás csoportra jellemző diskurzus és kategóriák A használt kategóriákkal felfedjük az emberi természetről vallott kategóriáinkat. Figyeljétek meg: XY milyen kategóriában kezdenek beszélni az emberekről: milyen differenciált a képzet, mik a központi momentumok stb. A használt kategória: Olyan-e, amilyennek lennie kell? van benne egy normatív, értékelő aspektus Csoportok különbségei = perspektívikus különbségek A lehorgonyzás még egyszer A lehorgonyzás által be tudjuk illeszteni az adott jelenséget világunk identitásmátrixába. Fő céljuk, hogy elősegítsék az addig ismeretlen jelenségek, emberek, motivációk megértését és a véleményformálást. Ha egy jelenséget bele tudunk szőni az eddigi világunkba, annak 3 következménye van: Láthatóvá válik és tulajdonságokkal lesz felruházva Jellemzők által egyéb jelenségektől elkülöníthetővé válik Az adott közösségben (akik hasonló konszenzuális világgal bírnak) konszenzuális tárggyá válik 22

Lehorgonyzás összegezve A tárgyiasított világból beáramló idegen eszmék és fogalmak a lehorgonyzás által gyökeret eresztenek a konszenzuális tudásunkban. Nevet kapnak Attitűdjeink jönnek létre vele szemben. A neutrális jelenséget úgy építjük be hétköznapi tudásunkba, hogy az eddig meglévő kategóriáinkhoz a legoptimálisabban passzoljanak. Csoportok különbségei = perspektívikus különbségek A tárgyiasítás Maxwell: Ami az egyik generációnak elvontnak tűnt, az a következő számára konkréttá válik. Az operációs rendszer fogalma nagyszüleinknek misztikus káromkodás, unokaöcsénknek a mindennapi élet egyik evidenciája (atom, metaforák, tud. modellek) Ez a megszelídülés az objektiváció, a tárgyiasítás eredménye, ami a lehorgonyzásnál jóval aktívabb folyamat. 23

A tárgyiasítás Az ismeretlen jelenséget valósággal tölti fel, a valóság esszenciájává alakítja. Célja az absztrakciók materializálása Általa képessé válunk egy fogalmat képpé alakítani. Istent egy apához hasonlítani, akkor máris a láthatatlan láthatóvá válik Például a jéghegy analógia nagyban segít az absztrakt fogalmak konkretizálásának megértésében. Ezek a konkrét képek épülnek be a reprezentáció mélyébe, annak figuratív magjába. A tárgyiasítás Ha megvan egy ilyen konkrét, képszerű figuratív mag akkor a társadalmi diskurzus könnyebben alakul ki körülötte. A rá utaló szavakat könnyebben tudja elkezdeni használni. Ez a figuratív mag aztán el is válhat eredeti alapjától és önálló életre kelhet, elszakad gyökereitől és a konvencionális valóságunk részévé válik. 24

A tárgyiasítás Az elfojtás a konszenzuális tudás téglájává alakult át, önálló életet él. Az elfojtás valóságtartalommal töltődik fel. Ha valakire azt mondjuk, hogy depressziós, akkor azt valóságos dolognak tekintjük, vagy ha azt mondjuk, hogy fóbiás, pánikbeteg, akkor az olyan, mint ha azt mondanánk, hogy alacsony vagy magas, kékszemű. Az idea elveszti gyökerét és valósággá válik. Hogyan jönnek létre a reprezentációk, a lehorgonyzás és a tárgyiasítás összefoglalása Ismerőssé teszik az ismeretlent Emlékeink kategóriához kapcsoljuk az újdonságokat lehorgonyzás Attitűdökkel látjuk el, csoportunk által validáljuk Az ítélet megelőzi a tárgyalást Absztrakt fogalmakat konkrét képekkel töltjük fel. A figuratív mag elszakadhat a gyökereitől és konszenzuális valóságunk részévé válik 25

Néhány metodológiai kérdés és más társadalomtudományokkal való kapcsolat 1. A normális társadalmi érintkezés során elhangzó beszélgetésmintákból kell anyagot gyűjteni 2. A szociális reprezentációkat a valóság rekonstruálásának eszközeként kell tekinteni 3. A szociális reprezentációk valódi karaktere különösen a krízis és a felbolydulás idején mutatkozik meg 4. A reprezentációkat létrehozó egyéneket az amatőr tudósokhoz hasonlítjuk A normális társadalmi érintkezés során elhangzó beszélgetésmintákból kell anyagot gyűjteni Egyes diskurzusok fontosabb, mások perifériásabb témákkal foglalkoznak Meg kell találni azokat a témákat, melyek foglalkoztatják az embereket és azok felé kell orientálódni. A reprezentációk célja, hogy az ismeretlent ismerőssé tegyék Ez a szóbeszéden alapuló párbeszéd a magánélet és a nyilvános élet között helyezkedik el. A társalgás a konszenzuális világunk középpontjában helyezkedik el, életre kelti és átalakítja a reprezentációkat és önálló élettel ruházza fel őket. 26

A szociális reprezentációkat a valóság rekonstruálásának eszközeként kell tekinteni A kommunikáció által a csoportok fizikai realitással látják el az ideákat, a képzeteket. A jelenségek, melyekkel találkozunk, általában nem nyers adatok, hanem egy adott kollektivitás, intézmény termékei, melyek a tárgyiasított világból jönnek. Ezek a valóságok valaki(k)nek a valóságai, egy adott csoport számára készült valóságok. Így nem lehet kontextusuk nélkül megérteni őket. A reprodukció során mivel saját kategóriáinkra támaszkodva építjük be, a torzulás elkerülhetetlen, de a kontextus ismeretével nagyban csökkenthető. Ha konszenzuálissá, autonómmá válnak, akkor a konszenzuális valósággá lesznek, így kontextusuk kitágul és érthetővé ill. elfogadottá válik a társadalom tagjai számára. A szociális reprezentációk valódi karaktere különösen a krízis és a felbolydulás idején mutatkozik meg Ekkor változnak legdinamikusabban a nézetek. A bizonytalanság csökkentése miatt gyakrabban nyilvánulnak meg. A szociális rekonstrukciók manifesztebbé válnak A személyes és a nyilvános szféra közti különbség elmosódik (pl. Kéri László, Hazugságbotrány) 27

A reprezentációkat létrehozó egyéneket az amatőr tudósokhoz hasonlítjuk A kávéházakban, a koleszban és mindenütt a viták során megszólaltatott hétköznapi vélemények mint amatőr tudományos elméletek vannak jelen. Ezek a tárgyiasított világban gyökereznek, melyek több vagy kevesebb ideje átépültek a konszenzuális világunkba. A szociális reprezentáció kutatás célja nem kizárólag a reprezentációk tartalmának feltárása, hanem az amatőr elméletek anatómiája. A tárgyiasított, tudományos világ azért különösen fontos manapság, mert többnyire ez a forrása a konszenzuális világba beépülő új gondolatoknak. Innen az analógia az amatőr tudósokkal Összefoglalás Az általunk tapasztalt jelenségeket a szociális reprezentációk által konvencionalizáljuk A szociális reprezentációk preskriptív jellegűek Naiv tudósokként elméleteket gyártunk a világról A reprezentációk által az ismeretlenből ismerős lesz Ebben segít a lehorgonyzás és az objektiváció A szociális reprezentációk társas jellegűek, a csoporton belüli konszenzus által maradnak életben A szociális reprezentációk embermodellje kérdéseket fogalmaz meg, választ keres és gondolkodik. Nem gép 28