Egészséggazdaságtan és - biztosítás 10. elıadás A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek 3. Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok 4. Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó) 5. A magánfinanszírozás típusai forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok 6. A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek 7. Az állami szabályozás eszközei hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás 8. Szolgáltatások értékelése az egészségügyben az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák 9. Az egészségügyi közkiadások korlátozása A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. 10. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. 11. A magyar egészségügyi rendszer történeti áttekintés 1945-89, 1989-2000, 2000-2007 idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések 12. A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei 2 1
Az orvoslás feladata Cél: hosszú és minıségi élet Meddig tart az élet? Ókori értelmezés: az utolsó lélegzetig Középkor: az utolsó szívdobbanásig Descartes-tól napjainkig: az agymőködés leállásáig Jogi értelmezés: nincs önálló meghatározás, az orvostudomány álláspontját fogadja el 3 A gyógyítás célja Mi a betegség? Klasszikus értelmezés: a betegség objektív állapot Következmény: az orvoslás is objektív tevékenység Az objektivitás alapja: a beteg panasza/fájdalma Az értelmezés problémája: A fájdalomérzés szubjektív, egyénenként eltér a fájdalomtőrı képesség, életkortól is függ! A gyógyítás célja a fájdalom megszüntetése Korlátja: maga a fájdalom elviselhetısége (az orvosi beavatkozás is fájdalmas!) A középkorban a gyógyítás = ápolás! 4 A kórház = a szegények, elesettek ápolásának helye 2
Modern gyógyászat Újdonság: a fájdalomcsillapítás/altatás módszere A beavatkozások köre bıvül A gyógyítás költségei is nınek Modern gyógyszeripar Új diagnosztikai eljárások Új kezelések, pl. géntechnológia A modern betegségfogalom: Nincs általánosan elfogadott egészség fogalom (kultúránként változik) Fejlett országok: fertızı betegségek kezelése egyre kisebb hányada az összes egészségügyi kiadásnak A betegségek egyre nagyobb hányada krónikus (elhúzódó, vagy gyógyíthatatlan, de kezelhetı) A gyógyítás költségeiben nı a részaránya a Életminıséget javító Öregedés hatásait csökkentı szépséghibákat korrigáló kezeléseknek Betegség: az átlagtól eltérı testi vagy lelki állapot Gyógyítható / gyógyítandó finanszírozási igénye van! 5 A modern orvoslás tevékenységei Gyógyítás Szenvedélybetegségek kezelése Idısorvoslás (geriátria) Fogamzásgátlás és mesterséges megtermékenyítés Szociális segítı hálózat (lelki sérültek) Egészséges emberek egészségügyi alkalmassági vizsgálata (munka, sport célra) Orvosok irányítása, ellenırzése mindez erıforrásokat igényel, költségeket jelent 6 3
A gyógyítás iránti igény Prevenciós szemlélet Agresszív marketing: az egészség önmagában is érték, sıt divatcikk! Minden szükségletet az egészségügyi biztosítások finanszírozzanak? Nem: szépségápolás, diabetikus és táplálékkiegészítı készítmények, stb Nincs mód a szükségletek objektív kontrollálására Ki döntse el, hogy mely ellátásokat kell finanszírozni közpénzbıl, vagy biztosításból? Példák: közérzetrontó fájdalom, vérnyomás, fogászat, természetgyógyászat, drága mőtéti eljárások, rehabilitáció, egészségturisztikai szolgáltatások 7 (Mihályi, 2003, 113. old.) Prediktív medicína Prevenció Programozható beavatkozás Azonnali beavatkozás Halasztható ellátás Példa Klasszikus egészségügy Gyógyító beavatkozások, kuratív medicína Modern egészségügy Hosszú távú betegellátás A klasszikus és modern egészségügyi ellátások összehasonlítása Életminıségjavító, gyógyító Beavatkozások, Orvosi indikáció nélküli beav. 8 4
Az egészségturizmus válfajai (Mihályi, 2003, 114 old.) Rehabilitáció, prevenció, életminıség javítás.. 9 A betegség költségei és az életkor összefüggései válfajai (Mihályi, 2003, 118 old.) A legdrágább kezelések: 0-1 éveseknek és 65 év felettieknek De: a kor elırehaladtával az eü költségek csak évi 0,03%-kal nınek! Az egészségügyi ellátás költségeinek 50 %-a az élet utolsó 2 évében (drága krónikus ellátások, + ápolás!) Nagy eltérések: nagyon betegek egészségesek Ma Magyarországon gon nincs egészs szséges ember!? 10 5
Orvosi felelısség A 20. szd. elejéig zárt mesterség, titoktartási kényszer Oka: a gyógyító tudás kezdetlegessége A beavatkozások fele inkább ártott, mint használt Az orvosi munka feltétele a beteg orvos iránti bizalma Változás: a 20 sz. közepétıl A kezelések költségei nınek A gyógyítás nyilvános közüggyé válik Az USA és Nyugat-Európa felfogása: az egészség-veszteség pénzzel kompenzálható 11 Egészségügyi minıségbiztosítás Rutineljárások technológiájának értékelése + A gyógyító eljárás eredményessége Ellátási hibák (mőhibák): A mőhibák miatti halálozási ráta magas: Kb a közlekedési balesetek, emlırák arányával egyezik, háromszorosa az AIDS halálozásoknak Két fı csoport: Ismerethiány (25%) Rendszerhibák (75%) Titoktartás: A 21. szd-ban egyre nehezebb betartani Információáramlás szükséges: rendelı labor kórház patika Az információ érték a harmadik fél számára (biztosítók, kutatók, gyógyszergyártók). 12 6
A csökkenı hozadék érvényesülése Értelme: a többletráfordítás (kiadás) hatása egyre kisebb a megnyert életévek számában Szerepe a klasszikus orvoslásban nem volt jelentıs ma igen! Példa: 1980-as évek USA egészségügyi kiadásai = a SZU ilyen kiadásainak 20 szorosa, míg a várható élettartam csak 5-7 évvel volt hosszabb A csökkenı hozadék okai: A technika fejlıdése nem jár munkaerı megtakarítással Az orvosszám növekedésével az orvos-beteg találkozások száma is nıhet A fejlett egészségügyi infrastruktúra további fejlesztésének nincs ilyen látványos hatása Az alapvetı feladatokat - védıoltások, egyéb olcsó eljárások - már meggyógyították, de drágább technikák alkalmazásával a költségek tovább nınek. Az orvosi ellátások erıs specializálódása miatt nincs méretgazdaságosság Az orvosi ellátásokkal kapcsolatban fellépı új betegségek aránya is nı! Kockázatos mőtétek, gyógyszer mellékhatások 13 Géntechnika szerepe A genetikai adottságok befolyásolják a betegségre való hajlamot Hosszú életőség és rövid életőség genetikailag kódolt Egyénre szabott elırejelzések lehetısége Biztosítók alkalmazhatják-e? (Magyarországon nem, néhány kivétel örökletes halálos betegségek esetén) Kötelezı genetikai tesztek? Út a posztmodern egészségügy felé Az elsıdleges cél nem a gyógyítás, hanem a megelızés! Génsebészet: Sok új eljárás: az örökletes adottságokon való javítás lehetısége Ki finanszírozza? beruházás az egészségbe! 14 7
Mitıl függnek az egészségügyi kiadások? Alulfinanszírozottság Az elvárásokhoz képest (a világon mindenhol) felülrıl zárt kasszák Más ágazatokhoz, vagy más vállalatokhoz képest? (nem igaz!) Maradékelv más ágazatoknál is! Statisztikai adatok: mekkora pénzösszeg jut az egészségügy finanszírozására A GDP-hez viszonyítva 1 fıre vetítve Költségrobbanás a 70-es évektıl Oka: árhatás (nem a volumen, hanem a szolgáltatások ára nı!) 1 feletti árrugalmasság: luxusjószágnak minısül (a 80-as és 90-es évektıl!) Az állam, a család és az egyház szerepe A betegápolást a családtól az egészségügy vette át A lelki segélynyújtásban az egyházak helyett ismét az egészségügy! 15 Az egészségügyi kiadások változását befolyásoló tényezık - Empirikus vizsgálatok (Mihályi, 2003) Magyarázó változó 1 %-os növekedésének hatása OECD (az eü kiadásban bekövetkezett %-os változás) Rugalmassági együttható Statisztikailag szignifikáns Közepesen fejlett, nem OECD (az eü kiadásban bekövetkezett %-os változás) Rugalmassági együttható Statisztikailag szignifikáns GDP/fı 1,5 1,0 Idıskori eltartottsági ráta (65 év felettiek aránya a népességben 0,75 5,0 Nem Kétkeresıs családmodell elterjedtsége (nöi/férfi foglalkoztatási arány) 0,4 0,1 Nem A közkiadások aránya az egészségügyi kiadásokon belül -0,09 Nem 0,7 16 8