DIFFRAKCIÓ - ÓRAI JEGYZET

Hasonló dokumentumok
FIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet SKALÁR DIFFRAKCIÓ. dr. Erdei Gábor,

Alkalmazott Fizika Laboratórium (MSc I. év): Diffrakció és optikai jelfeldolgozás

ELTE I.Fizikus 2004/2005 II.félév. KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 13. (IV.29 -V.3.) Interferencia II. = A1. e e. A e 2 = A e A e * = = A.

FIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet POLARIZÁCIÓ. Dr. Barócsi Attila, Dr. Erdei Gábor,

10. TERMOMECHANIKAI FELADATOK VÉGESELEM MEGOLDÁSA

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

A szilárdságtani rúdelmélethez

Szervomotor sebességszabályozása

12. Kétváltozós függvények

Robotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs

Numerikus módszerek 5. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása


Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA




Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DERIVÁLÁSA ÉS LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉKEI


Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x.

Fuzzy Rendszerek és Genetikus Algoritmusok

Függvények határértéke és folytonossága. pontban van határértéke és ez A, ha bármely 0 küszöbszám, hogy ha. lim

2. Koordináta-transzformációk


A nagy számok törvényének néhány alkalmazása. Valószínűségszámítás. Példák. Konvolúció. Normális eloszlások konvolúciója

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts.

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

A lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l

MAGYARORSZÁGI VETÜLETEK. Bácsatyai László

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

Egyenlőtlen cellafelbontáson alapuló többszintű numerikus modellezési eljárások

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)

Dugattyús szivattyú általános beépítési körülményei (szívó- és nyomóoldali légüsttel) Vegyipari- és áramlástechnikai gépek. 2.

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár)

(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x

) 89: ;!"# `a b c `a "# H 8 # - 67 N8 NT K 6 *7 N QN = 8 E * M 8 () N 8 #? - 8 b M 8 b % -8 b *? - b $%& ' & ()* +, && %( )* +,- +.! )+ #! ( *'

Hmérsékletprofil követés PI szabályozóval


A projekt keretében elkészült tananyagok:

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető


Készült a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával november

Anizotrópia kettőstörés (birefringence)

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA


Numerikus módszerek 1. Alapvető fogalmak és összefüggések. Hogyan mérjük azt, hogy egy függvény nagy vagy kicsi?

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Dr. D a n c s ó Mária Éva: Szeretnék erre a pontra kitérve kérdezni, hogy a járóbeteg szakellátás összeségében, a bőrgyógyászatra is vonatkozik?

10 Nemlineáris irányítási algoritmusok

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

FOKOZAT NÉLKÜLI KAPCSOLT BOLYGÓMŰVES

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

Fűtéstechnika. Épületfizika, hőveszteség számítás. Irodalom. Többrétegű szerkezetek hőátbocsátási tényezője MSZ :1991 MSZ :1991


ľ ź ó ź ľ ľ ď ľ ú ó ľ ö đ ü ú ü ľ ú đ ź ľ Ĺ ű ľ ľ ó Ĺ ľ ó ľ ö Ł ź ú ö ó ľ ö ö đ ú ö ö ó ľ đ Ĺ ź ó ľ ľ ö ó ľ ó ó ó ź ú ű Ĺ ó ö ú ü ď ó ľ ľ ó ó ľ ľ ó ó

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!

SZERKEZETÉPÍTÉS. lgb_se008_3. Széchenyi István Egyetem

Stokes-féle eltolódási törvény

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása

MATEMATIKA B változat. A tanuló neve, osztálya:...


Optika fejezet felosztása

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!

ö ö ú Ĺ ő ü ő ź ű üö üö źú đ ő üö ú ľ ő ź ľ ź ő ľ ź ź ź ź ľ ő ź ę ő ľ ö ö ľ ę ľ ľ ö ö ö


1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Kösd össze az összeillı szórészeket!


Atomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.

π ekvivalens Kisjelű paraméterek (összefoglaló) Rétegtranzisztorok kisjelű helyettesítő képe(i): MOS FET-ek kisjelű helyettesítő képe(i):

Szerkezetek numerikus modellezése az építőmérnöki gyakorlatban


5. modul: Szilárdságtani Állapotok lecke: A feszültségi állapot


Szervomotor sebességszabályozása

Bojtár-Gáspár: A végeselemmódszer matematikai alapjai


Rockfall lejtésképző elemek



X Physique MP 2013 Énoncé 2/7

Fizika és 6. Előadás




ľ Ô ö ő ľ ů ľ ö ő ő ź ő ź đ ő ź ľ ú ű ö ö ö ö ő ź ń ź ö ő ü đ ő ő ľ ő ő ľ ő ő ő ź ź ő ľ ő ľ ę Ĺ đ ő ő ő ü ź ú ö ü ő ľ ő ű ő ź ü ú đ ő ź ő ú ő ő ű ö ľ



csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Átírás:

FIZIKA BSc III. évolam /. élév Opta tárg DIFFAKCIÓ - ÓAI JEGYZET Er Gábor Ph.D. 8. AJÁNLOTT SZAKIODALOM: ALAPFOGALMAK Kln-Furta Optcs chtr Bvtés a morn optába Born-Wol Prncpls o optcs Gooman Introucton to Fourr optcs Dracó magarul énlhajlás mnn olan jlnség amor a én trjés rána a gomtralag mghatároható rántól jlntısn ltér. Flaat Ha aott lültn smrt a ompl térrı loslás hogan határoható mg a térrı g a lültn ívül sı pontban? Kölítés. a nulás térloslás sí lültn aott. a lült pontjan a tér ıbn aonos ásban van térbl ohrnca 3. monoromatus mgvlágító naláb ıbl ohrnca 4. salár ölítés csa g térrısség vtort vsün glmb NA < 6 5. ög jllmın váltoása hullámhossn tartománon lhanagolható pl. törésmutató absorpcó Dracós moll A racó során alauló térloslás logható végtln sámú oltonos loslású hullám áshls suprpoícójaént. pontorrásora bontás Hughns-Frsnl lv m l oglaloun síhullámora bontás Fourr-opta DIFFAKCIÓS INTEGÁL E t r E t r µε r r prmltétl t Ẽr t Ẽr ωt a ıüggı tag s Iıüggtln salár hullámgnlt: Hlmholt-gnlt - nn a mgolását rssü 7 /

Q - pontorrás ; aprtúra nílás sí lültn π >> és π >> hog a hullámgnlt a nt alaal ölíthtı lgn l. 5. ölítés Koornátá: P P'' ' ' a aprtúra pontja a vsgálat pont Q θ A P ' θ' P' Prmltétl A aprtúrán blül a transmssó τ P Krchho-határltétl: a aprtúrán ívül τ P E Pontorrás: P Kérés: ẼP'? Frsnl-Krchho racós ntgrál Hlmholt gnlt prmltétlbıl lvthtı l. Opta II.: P cosθ cosθ τ~ P E A aa a ltromos tér a P' pontban lírható lm gömbhullámo össgént hasonlóan a Hughns-Frsnl lv mgállapításáho. Ann a léng ltérés hog a lm gömbhullámoat osnusos ránaratrstával ll glmb vnn. A nt ntgrál nhn értélhtı mn analtusan mn numrusan. A éplt gsrősítés érébn ölítést vtün b. Enn során a alábbaban ljutun a Hughns-Frsnl lvh a Frsnl- maj a Fraunhor-ölítésh. KÖZELTÉI DIFFAKCIÓ - aprtúra mért < és ' cosθ és cosθ' Pontorrásnál: Általános stbn: E A P P τ~ P P A A általános lírásmónál lhasnáltu hog mnn orrás lostható pontorráso össgér. E a ölítés a Hughns-Frsnl lvn ll mg. Érvéns ha b. NA < 5. Frsnl-ölítés A nvıbn ' ' a ponns a ás ' üggvénébn rnívül gorsan válto tt nm élhtün gsrőn a ' ' ölítéssl! 7 /

7 / 3 mvl:... 8 b b b aa '-t a Talor-sorána lsı ét tagjával ölítttü. E olan mntha a Hughns-él gömbhullámo hullámrontjat parabolus lültn tntnén. A nt ölítés aor érvéns ha a négts és magasabb rnő tago által ooott ástolás lhanagolható: [ ] 3 3 4 π [ra] 8 π onvolúcós lírásmó TÁVOLTÉI DIFFAKCIÓ Frsnl-ölítés Fourr-transormácós lírásmója: Fraunhor ölítés [ ] [ ] π [ra] '-n b. nagságrnl ll nagobbna lnn mnt a Frsnl ölítésnél Frsnl-sám F ; örprtúra átmérı El a ltétlésl: E D Fourr transormácó és térrvncáal. Emléttıül a D Fourr transormácó éplt: g g G π F ; ; F Fraunhor-racó F Frsnl-racó

FAUNHOFE DIFFAKCIÓ FELHASZNÁLÁSA A Fraunhor-racós ntgrál a alább gsrő stbn analtusan s értélhtı. Négsög aprtúra távoltér racós ép τ rct rct ; E E l l l ll snc I l S ~ l l l snc l snc l snc Nqust-aprtúra élátmérı ; snc sn π / π.. ' l l snc [-].8.6.4.. -4-3 - - 3 4 [-] Kör aprtúra távoltér racós ép I r S ~ J 8 r r J lsırnő Bssl-üggvén ; r' ' ' r a Ar-aprtúra v. Ar-sugár. A racós olt ntntás loslását bbn a stbn Ar-oltna nv: [-] /π J π...8.6.4. r'. -4-3 - - 3 4 [-] 7 / 4

FESNEL DIFFAKCIÓ FELHASZNÁLÁSA Térloslás énnaláb óussíjában v. ' v. ' síhullám r OPLr áls gömb hullámront rrnca gömb véonlncs τ átmérı ; ráus ; n törésmutató τ transmssó véonlncs-ölítés >> ; n ; E E τ~ Fltétl: >> r paraáls ölítés hog a Frsnl-ölítés érvéns lgn. Iáls stbn a lncsébıl lépı hullámront alaja gömb amln a óusban van a öéppontja. Eor a transmssó a övtı alaú: r τ~ OPL aa blépı síhullám stén ora ástolást ll a lncsén a bsı énh hoáana hog a lépı hullámront gömb alaú lgn. Paraáls ölítésbn: OPL r mvl r r r ; r b b A lncshbáal abrrácóal trhlt stbn a áls gömbhullám ását rrncána tntv a lncs transmssója a övtı alaban írható l: r τ~ τ~ OPL τ -t aprtúra üggvénn v. puplla üggvénn nvü aml a lncs abrrácóat írja l aa a lncsébıl lépı hullámront alajána a áls gömb hullámronttól mért ltérését. I bírva OPLr nt épltét mgapju a lncs transmssóját paraáls ölítésbn: τ~ τ~ 7 / 5

A Frsnl-ölítés Fourr-transormácós épltéb hlttsítv E τ -t és ' t: E E ~ τ τ~ aa a véonlncs Fourr-transormálja a aprtúrájána síjában lévı bsı térloslást! A óussíban apott ép mértarános a aprtúra gv. Fraunhor-racós épévl aa Fourr-transormáltjával. A Fraunhor-racónál tanulta alapján a óussí pontjana a övtı térrvncá lltthtı mg: ; p / ' θ Ha a lncs aprtúrájána síjában a blépı tér g olan síhullám aml θ és θ sögt ár b a -tnglll a óussíban apott térloslás g olan óusolt ls amln a öéppontja ' ll. ' távolságra ltoló a opta tngltıl. Thát a D Fourrtransormált g aott térrvncájú omponnsén alag g mghatároott sögő síhullám ll mg. A blépı síhullám -ránú hullámhossaból: θ ; θ p p ahol lhasnáltu hog paraáls ölítésbn: sn θ θ. A ltromos térrısség absolút érté négtébıl mgapju a sámunra általában lgnább érs ntntás loslást: S ~ E τ~ A nt ntgrál a Fraunhor-ölítésnél alalmaott móon értélhtı ambıl ör aprtúránál mgapju a már bmutatott Ar-oltot. Et a rmént lhasnálva a véon lncs óussíban mért Ar-olt sugara a övtın aó: r Mgllı mósrl lht olan lncsrnsrt trvn aml nm csa a paraáls ölítésbn Fourr-transormál. Et Fourr-transormácós lncsén nv. 7 / 6

ALKALMAZÁSI PÉLDÁK Fraunhor-racó: távcsı lbontó épsség objtív aprtúra rs átmérı oulár θ algh-él lbontás rtérum: ét még lbontható racós olt gén a lsı mnmuma gbs a más mamumával... [-].8.6 /π J π.4. θ Távcsınél a a aprtúra mln létrjön a énracó a objtív lncs v. tüör aprtúrája. A öraprtúra Fraunhor-racós molljébıl a távcsı söglbontása: θ r tg θ. -4-3 - - 3 4 [-] Frsnl-racó: mrosóp lbontó épsség objtív ; ; NA aprtúra rs Ø ép oulár Θ Θ' r tárg n ' r' tt a s sög matt tljsül a paraáls ölítés!!! Köraprtúrás lncs algh-lbontása a épolalon l. térloslás a óussíban nt: r tgθ 6 sn Θ r A mrosóp objtív tljsít a ún. Abb-él snusltétlt: r n sn Θ r sn Θ magaráat l. Opta II ambıl a tárgolal lbontás: r 6 NA 7 / 7