A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3.

Hasonló dokumentumok
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Táplákozás - anyagcsere

Dr. Kovács Ildikó Noé Egészségközpont Vasútegészségügyi NK Kft.

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek

Anyagcsere, táplálkozás

Savval kapcsolatos betegségek osztályozása

Gasztrointesztinális fiziológia II.

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

Peptikus fekélybetegség modern szemlélete

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

Emésztés. Általános felépítés

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A GASZTROINTESZTINUM ÉLETTANA

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

ph jelentősége a szervezetben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

FEKÉLY ÉS REFLUXBETEGSÉG KEZELÉSÉBEN HASZNÁLT GYÓGYSZEREK

A tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás október 7.

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

Emésztés. Az emésztőrendszerek típusai

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

A nyelőcső betegségei. Pepticus fekély. Dr.Temesszentandrási György III. Belklinika

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Vese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (4) Dr. Attila Nagy A víztranszport

Hámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

A bélcsatorna általános felépítése

Szigeti Gyula Péter. Homeosztázis

A nyelőcső betegségei. Pepticus fekély

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1


Az autonóm idegrendszer

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

GYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4.

Az emésztőrendszer megbetegedései II.

Gyomor-bél rendszer működése

A nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium

Gasztroenterológia. Az emésztőrendszer megbetegedései. Gastro-oesophagialis refluxbetegség (GORB): Anamnézis felvétele: Eszközös vizsgálatok II.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Légzés. A gázcsere alapjai

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Allergia immunológiája 2012.

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Az emészt szervrendszer

Epiteliális eredetű sejtek ionszekréciójának vizsgálata

A felszívódási zavarok okai. Felszívódási zavarok, táplálékallergia. Erjedéses hasmenések. A felszívódási zavarok tünetei

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Testtömeg szabályozás. Palicz Zoltán

A Teduglu)de szerepe rövidbél szindrómában felnő: és gyermekkorban

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Ioncsatornák szerepe a pancreas excreciós funkciójának szabályozásában. Venglovecz Viktória

A somatomotoros rendszer

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Gastrointestinalis betegségek szövettana. Felső GI tractus

Opponensi bírálói vélemény Dr. Hegyi Péter

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:

Savfüggő kórképek és a H. pylori fertőzés aktualitásai. Rácz István Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Győr

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A nyelőcső és a gyomor betegségei Herszényi László Semmelweis Egyetem, Budapest II. sz. Belgyógyászati Klinika

A CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére

Átírás:

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3. TT: 64, 65, 66 Gyomor, pancreas, epe Prof. Sáry Gyula 1

Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítetteel a gastrointestinalisszekréciós fázisokat. 1904-ben Nobel-díjat kapott az emésztés kutatásában elért eredményeiért. Iván Petrovics Pavlov 1849-1936 3 4 2

gyomorfisztula, áletetés Bykov, 1960 kis gyomor Evans, 1956 5 megfigyelőtükör csengő nyálgyűjtés étel Klasszikus (Pavlovi) kondicionálás 6 3

Gyomorszekréció és szabályozása tanulási támpont (Tt.) 64. Gyomor szekréciós sejtjei Gyomorszekréció mechanizmusa Gyomornedv összetétele és feladata Gyomorszekréció szabályozása Gyomorszekréció fázisai Gyomor mucosa védelmét biztosító folyamatok Gyomor ph meghatározása Mucin, HCO 3 - Corpus (oxynticus) Gyomornedv szekretáló sejtek hisztamin Antrum(szabályozó régió) HCl, intrinsic faktor Endokrin és parakrin sejtek pepszin 4

Gyomornedv mennyisége (1-1,5 l/nap), összetétele Proteolitikus enzimek pepszinogének Gyomorlipáz Mucin, intrinsic faktor HCl(canaliculus: 150 mmol/l vsgyomornedv: 70-80 mmol/l vs fedősejt: 100 nmol; ph: 1,10-1,15) Pepszinogének aktiválása Fehérje denaturáció Baktericid hatás (de! Helicobacter pylori, TBC) HCO 3- ; pufferek (mucin, táplálék fehérjéi) Fedősejt nyugalomban Szekretáló (aktív) fedősejt 5

Canalicularis membrán canaliculus gyomor mirigy lumene CA: szénsavanhidráz enzim (gátlás: acetazolamid) Nyugvó vs. aktivált sejt HCl szekréció gyógyszeres befolyásolása Gasztrin H 6

alacsony közepes magas Szekréciós ráta A gyomornedv összetétele függ a szekréciós rátától. A K+ koncentráció viszonylag állandó. A szekréciós ráta napszaki ingadozást is mutat: reggel alacsonyabb, délután és este magasabb. 7

Gyomorszekréció klinikai mérőszámai MAO=mean acid output átlagos H+-ion szekréció PAO=peak acid output maximális H+-ion szekréció 25 ( ffi) vs16 (nő) mmol/óra Próbareggeli ma már nem használják 24 órás ph-mérés reflux diagnosztizálásra nasogastricus szonda a nyelőcsőbe (ph 2 vs5,5) gasztroszkópia szövettani vizsgálat Szindbád ebédje: marhahúsleves + velő + kenyér sör tafelspitz + paradicsommártás (olasz) gesztenyével töltött fácán + burgonyapüré bor 8

feltételes reflexek; szagok, ízek; rágás és nyelés hypoglikémia Mucosus sejtek Fősejtek mucin pepszinogén Fedősejtek Mucosus sejtek Fősejtek Fedősejtek disztenzió ph mucin pepszinogén mechanoreceptorok kemoreceptorok Vago-vagális és lokális reflex ACh, PACAP és GRP részlegesen emésztett fehérjék 9

fősejtek duodenum mechano-és kemoreceptorai lipidekés szénhidrátok fedősejtek átmeneti!! perisztaltika ph gasztrin A mucosalis barrier neutralizációs zóna Mucus Bikarbonát és egyéb pufferek Tight junction az epithelsejtek közt ph profil véráram 20 10

A mucosalis barrier károsodása Károsodás: -erosio -ulcer - perforation stressz vazokonstrikció β2-receptor G-sejt gasztrin - HCl glükokortikoidok NSAID, szalicilátok - A PGE 2 szintézis gátlása károsítja a barriert! alkohol Helicobacter pylori gyulladás G-sejt gasztrin - HCl Gastrin, HCl, somatostatin; negatív visszacsatolás, az endokrin szabályozás alapja sav D gyomor bennék 22 11

Mikor a szabályozás félresiklik: a Zollinger-Ellison szindroma szabályozatlan gastrin termelés (tumor) HCl duodenum ph pancreas enzimek nem működnek nagy mennyiségű pancreasnedv intraluminális folyadékvesztés maldigestio, malabsorbtio, hiánytünetek micellaképzés nem megfelelő zsírok maldigestiója ozmotikus aktivitás hasmenés, folyadékvesztés bakteriális szénhidrátbontás gázok, puffadás alacsony ph miatt B 12 és az intrinsic factor nem kapcsolódik anémia többszörös fekélyek gyomornyálkahártya hipertrófia (tumor?) 23 Press Release 3 October 2005 The Nobel Assembly at Karolinska Institutet has today decided to award The Nobel Prize in Physiology or Medicine for 2005 jointly to Barry J. Marshall and J. Robin Warren for their discovery of "the bacterium Helicobacter pyloriand its role in gastritis and peptic ulcer disease" Helicobacter pylori gátolja a D sejteket és ezzel a somatostatin szekréciót 24 12

Fekélybetegség Helicobacter pylori Helicobacter pylori gátolja a D sejteket és ezzel a somatostatin szekréciót 25 25 Helicobacter pylori kimutatás Urea kilégzési teszt, szerológia, szövettan 13

Fősejtek szekréciós működése Pepszinogének proteolitikus enzimek Exocitózis H + és autokatalízis (ph függő) Gyomorlipáz: FFA + glicerin Szekréció szabályozása spontán N. vagus(psy) ACh M 3 gasztrin(indirekt) Szekretin, CCK ph < 3.5 nél a pepsinnem inaktiválódik Exocrin pancreas: szekréció és szabályozás (endokrin!!) Exokrin pancreas Pancreasnedv összetétele és feladat Pancreas enzimek aktiválása A pancreas szekréció neurális és hormonális szabályozása Pancreas védelme az önemésztés ellen Hasnyáltermelés: 500-700 ml/nap 14

Ductus sejtek NaHCO 3 szekréció Acinus sejtek Emésztő enzimek 10% 90% Életfontosságú!! Hiányában emésztési problémák, diabetes Szekvenciális-szekréciós mechanizmus ductus sejt acinus sejt enzimek 15

Pancreas acinus sejtek szekréciós mechanizmusai Szekretin CCK hatás fokozása nervus vagus CCK és ACh Véráramlás fokozódása a szekrécióval párhuzamosan VIP, NO Pancreas ductus sejtek HCO 3- és Cl - szekréciója 16

Pancreasnedv összetétele Emésztő (pro)enzimek Proteolitikus enzimek Tripszinogének Kimotripszinogén Prokarboxipeptidáz Lipázok Pancreas lipáz Profoszfolipáz Koleszterin-észteráz Pancreas α-amiláz Ribo- és dezoxiribonukleázok Elektrolitok Acinussejtek: Cl - szekréció (kis tf.) Ductussejtek: HCO 3- (nagy tf.) Szabályozó molekulák Prokolipáz tripszininhibítor 1. Cephalicusés 2. Gastricus fázis Szagok, ízek, vizuális inf. Nervus vagus motoros magja 40% gasztrin 17

3. Intestinális fázis 60% Protein és lipid metabolitok vagovagális reflex Nervus vagus X. H + -S-sejtek szekretin HCO 3 - szekréció Protein és lipidmetabolitok I-sejtek CCK enzim szekréció Pancreasznedv szekréció szabályozása Nervusvagus ACh M 3 ; VIP - vazodilatáció CCK CCK1 Indirekt vagovagális reflexet kiváltva Szekretin fokozza a CCK hatékonyságát az acinus sejtekben fokozza a HCO 3- elválasztást a ductus sejtekben (+ACh és CCK) 18

Pancreas: önemésztődés elleni védelem Áramlási viszonyok Zymogén szemcsék Proteáz inhibitorok a granulumokban Alacsony ph Non-digestiv proteázok 19

A gyomor-bél traktus normális ph értékei (és flórája) Duodenum, jejunum pancreas enzimek, bikarbonát, epesav Gyomor sav, pepsin, amiláz Colon bikarbonát, mucin Ileum Aron-Wisnewsky, J. et al.(2012) The importance of the gut microbiota after bariatric surgery Nat. Rev. Gastroenterol. Hepatol.doi:10.1038/nrgastro.2012.161 20