SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA- NYITNIKÉK TAGINTÉZMÉNY PROGRAMRÉSZE

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA- NYITNIKÉK TAGINTÉZMÉNY PROGRAMRÉSZE Felülvizsgálat ideje: 2017. 08. 15. Érvénybelépés ideje: 2017. 09. 01. Érvénybelépés ideje: 2018.09.01. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...3 2. HELYZETELEMZÉS...4 2.1 ÓVODÁNK ADATAI...4 2.2 SZAKMAI MÉRFÖLDKÖVEK...5 2.3 SZAKMAI ÉRTÉKRENDÜNK...6 2.4 SZEMÉLYI TÁRGYI ERŐFORRÁSAINK...11 3. TAGÓVODÁNK ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZERE...13 3.1.TAGÓVODAI SPECIFIKUMAINK...13 3.2 ALAPELVEINK...14 3.3 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLUNK...15 3.4 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK...15 3.5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT, JÖVŐKÉP...16 4. ÓVODAKÉP...16 5. NYITNIKÉK GYERMEKKÉP...17 6. NYITNIKÉK PEDAGÓGUSKÉP...17 7. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...18 7.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA...18 7.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS...26 7.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA29 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI...30 8.1 JÁTÉK élményen alapuló tanulásszervezés...30 8.2 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE...37 8.3 MOZGÁS...43 8.4 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC...46 8.5 VERSELÉS, MESÉLÉS...48 8.6 RAJZOLÁS, FESTÉS, MITÁZÁS, KÉZI MUNKA NÉPI KISMESTERSÉGEK...51 9. A VARÁZSCERUZA SZAKMAI PROGRAMRÉSZÜNK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZAKMAI FELADATAINK (5-6-7 ÉVES GYERMEKEINK)...53 10. A MUNKA JELLEGÛ TEVÉKENYSÉGEK...54 11. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE...55 12. KAPCSOLATAINK...56 12.1. CSALÁD-ÓVODA PARTNERKAPCSOLAT, EGYÜTTMŰKÖDÉS...56 FELHASZNÁLT IRODALOM...62 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÁLTOZÁSAINAK BEMUTATÁSA:...63 2

1. BEVEZETÉS Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyiségre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére. /C. Freinet/ Óvodánk tágas udvarral körülvett, a 60-as években épült gyermekintézmény, ami a város egyik zöldövezeti területén, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tőszomszédságában helyezkedik el. Udvarunk, folyamatos, tudatos fejlesztéssel vált alkalmassá, a sokoldalú gyermeki tevékenységre: - lehetőség van többcélú mászókák, tornaszerek, sportszerek, hinták, valamint a foci pálya használatával a mozgásigény kielégítésére, fejlesztésére; - babaházak, füves területek, terasz használatával, játékra, pihenésre, étkezésre, napfény, víz, levegő, edzés megvalósítására; - szilárd burkolatú felületek, homokozók, virágoskert, veteményeskert, gyümölcsfák, cserjék és a Mini Tanösvény (különböző burkolatú, mezítlábas ösvény) segítségével a környező világ tevékeny felfedezésére, megszerettetésére. Az évszakváltás függvényében módunk van az óvodai élet szabadban történő megszervezésére. Óvodánk 4 csoportjából 3 tágas, eredetileg csoportszobának készült; 1 csoport átépítéssel került kialakításra /kisebb méretű/, a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Kialakításra került egy tornaszoba, és egy fejlesztő szoba. A gyermekek mindennapi életéhez játékához szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Nagy hangsúlyt fektettünk az óvoda arculatához igazodó felszerelések beszerzésére, használatára. Óvodánkat felszereltük mozgásfejlesztő, a népi kismesterségek gyakorlását szolgáló tárgyakkal, intellektuális képességfejlesztő játékokkal, könyvekkel. A sajátos tevékenységi rendszerünk megerősítéséhez szükséges eszköztárunkat amely jelenleg is jó színvonalú munkára ad lehetőséget folyamatosan bővítjük. Az egészséges óvodai élet biztosítása érdekében tiszta, higiénikus, biztonságos környezetet teremtünk. A Nyitnikék óvoda adottságai, szellemisége igazi óvodás éveket biztosít minden kisgyermeknek. Elfogadjuk és felvállaljuk az egyéni igényeket. Figyelembe vesszük a szűkebb, tágabb, társadalmi környezet elvárásait. 3

2. HELYZETELEMZÉS 2.1 ÓVODÁNK ADATAI Szolnok a Tisza Zagyva összefolyásánál található alföldi város. Adottságait /Tisza-parti sétány, Tisza liget, uszodák egyéb sportlétesítmények, múzeumok, közművelődési intézmények stb./ óvodásaink mindennapi életének színesítésében jól ki tudjuk használni. A várost körülvevő települések falvak szintén sok lehetőséget nyújtanak a tágabb természeti, társadalmi környezetünk élet közeli megismeréséhez /mezőgazdaság, arborétum, vadaspark stb. növény és állatvilág/. Óvodánk a belvárostól elhatárolt, mégis hozzá viszonylag közeli kertvárosi részen helyezkedik el. Nincsenek körülöttük gyárak, kevés a közintézmény; egyéb tekintetben az infrastruktúra jól kiépített. Épületünk, kiszolgálja ugyan a gyermekek szükségleteit, belső tere esztétikus, de felújítását folyamatosan végezzük. Óvodánk férőhelyeinek száma 93 fő. A családok szerkezete 75-80%-ban ép /teljes/ család, a többi egy szülős /elvált vagy leányanya/, ahol az édesanya neveli gyermekét, ill. gyermekeit. Leggyakoribb a két gyermekes család, de nem ritkák a három vagy ennél több gyermeket nevelők sem; vannak egykék is. A családok többsége szabadidejét együtt tölti a gyermekekkel, igyekeznek változatos programokat biztosítani a tapasztalat és élményszerzéshez. Az elmúlt 5 évben a hátrányos helyzetű gyermekek száma nőtt. A gyermekvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart a rászoruló családokkal. Szükség szerint kezdeményezi segélyek és egyéb támogatások biztosítását. Tapasztalatunk hogy a gyermekeink többsége mozgásszegény életet él, táplálkozási kultúrája nem elég korszerű, kevés élet és természet közeli tevékenységben lehet otthon aktív /pl. keveset játszik, ill. nem az életkorának megfelelő játékok állnak előtérben. Kevés élő mesét hall, keveset beszélget sok a beszédhibás gyermek, nem ismeri a népi kultúra gyökereit. 4

2.2 SZAKMAI MÉRFÖLDKÖVEK Évszám 1990-től 1993-tól 1993-tól 1994-től Esemény Pünkösd, családi gyermeknap- Néphagyomány ápolás beépül a mindennapokba Ötletparádé és szaktanácsadás családi rendezvény az Advent jegyében Jeles napokhoz kapcsolódó családi játszóházak Állatok világnapjának megünneplése 1997/1998 Programírás előkészítése-tapasztalatszerzés a minta programokkal működő óvodákban: Dob utca, Mályva tér, Jászberény- Maci Alapítványi Óvoda; 1999/2000 Bevezetésre kerül a Helyi nevelési program 1999-2007 II. sz. Óvodai Igazgatóság működése 2000-től 2003-tól 2007-ben Egy nap az egészségünkért családi program szervezése az egészséges életmód jegyében Hagyományteremtő Karácsonyi hangverseny- Tiszaparti Gimnázium diákjaival Megalakult a Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága 2008. Régi idők játékai kiállítás 2008-tól Tudorka csoportközi foglalkozás az iskolába készülő gyermekeknek 2009/2010 A megszűnt csoportszoba átalakítása tornaszobává. 2010/2011 Fejlesztő szoba kialakítása 2013/2014 A Kompetencia alapú Pedagógiai Program elemeinek adaptációja előkészítő szakasz 2012-2014 TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-077 Óvodafejlesztés- Szervezetfejlesztés 2014 Zeneóvoda zenei képesség fejlesztés elindul Bekapcsolódunk a Szolnok Városi Óvodák Tehetséggondozó programjába 2015 Zöld óvoda cím elnyerése 2015 Nyitnikék Mini Tanösvény létrehozása 2016 Nevelőtestületi Pedagógiai Innovációs-díj elnyerése 5

2.3 SZAKMAI ÉRTÉKRENDÜNK Óvodánk pedagógiai programja több mint 20 éves alkotó pedagógiai munkánk eredményeként alakult ki. Meghatározó elemei: a környezettudatos nevelés és a néphagyományok ápolása- népi kultúránk átörökítése. Gyermekközpontú pedagógiánkat az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott, Magyarország Alaptörvényének értékei, a hazai óvodai neveléstörténet hagyományai, nemzeti sajátosságai, valamint a FREINET pedagógia szellemisége, alapjaiban meghatározza. A 3-6-7 éves gyermekek életkori szükségleteihez igazodva alakítottunk: - vegyes életkorú csoportokat, ahol a gyermekek együtt nevelkednek 3-7 éves korig, leképezve a családot; testvérek, rokonok, barátok együtt járhatnak, amely biztonságot nyújt. (Szokások gyorsabb elsajátítása, idősebbek példát mutatnak, szokásrendre figyelmeztetnek, segítenek, a függetlenedés felgyorsul.) - rugalmas, folyamatos napirendet, amelynek keretében mindenki egyéni igénye, fejlődési üteme szerint élheti mindennapjait; a legtöbb időt a játékra fordítjuk; - változatos, gazdag játékos tevékenységszervezést, növekvő időtartamú (5-35 perc) csoportos foglalkozást, melyben a gyermek cselekvő aktivitása, a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalatszerzése, a felfedezés lehetősége, valamint a kreativitása valósul meg. Ezek az elemek alapot adnak ahhoz, hogy minden gyermek érzelmileg biztonságban érezze magát a közösségben, kibontakozhasson önállósága, önkifejezése. Gyermekbarát nevelőmunkánkkal biztosítjuk annak lehetőségét, hogy az óvodánkba járó gyermekek felszabadultan élhetik óvodás éveiket. Életkoruknak, egyéniségüknek megfelelő területeken, tevékenységekben tapasztalatokat, élményeket, alkotó ismereteket szereznek, sikerélményekhez jutnak, harmonikusan fejlődnek. Pozitív érzelmekkel kezdhetik az iskolát. A családdal szorosan együttműködve, azt kiegészítve, esetenként hátránycsökkentő szerepet betöltve a gyermekek életkori és egyéni szükségleteire, érdeklődésére alapozva szervezzük - a szabad játék érvényesítése mellett - az egészséges életmódot megalapozó, alkotó ismereteket biztosító és hagyományőrző tevékenységeket, hogy minden hozzánk járó gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, a harmonikus fejlődése érdekében. 6

Pedagógiai érzékenységgel biztosítjuk a gyermekek aktuális testi-lelki állapotához alkalmazkodó segítő gondoskodást, egyéni bánásmódot, családias légkört. Az óvodánkban dolgozó minden felnőtt törekvése a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, szeretetteljes nevelése, a meglévő hátrányainak csökkentése, előítélet nélküli tisztelete, szeretete. 2.3.1. A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSÉT SEGÍTŐ MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK Ahhoz, hogy a gyermeket az önmagához képest legmagasabb szintre juttassuk, meg kell őt ismernünk. Bármiféle értékelést csak akkor tudunk hitelesen megvalósítani, ha jól ismerjük azt, akit értékelni akarunk. Olyan megfigyelési eljárásokat kell, hogy alkalmazzunk, amelynek eredményeképpen eljutunk a gyermekeink megismeréshez. Az óvodai nevelés tartalma lefedi az óvodás gyermek személyiségének komplex fejlesztését, az egyénre szabott módszerekkel, eszközökkel. Intézményünkben az alábbi alapelvek érvényesülnek. Az óvodai élet során a megismerés, a gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és folyamatos. Egyénileg és folyamatosan nyomon követjük óvodásaink fejlődését, hogy számukra a legoptimálisabb fejlesztő hatásokat biztosítsuk. Minden gyermek más, saját kompetenciákkal rendelkezik, a gyermek fejlődését elsősorban saját magához kell mérni. A megfigyelés, mérési eljárás az adott pillanatot értékeli, egy adott állapotot rögzít. A gyermek folyamatosan fejlődik, változik, az érés (lélektani folyamat) folyamatosan megy végbe. Célunk: A hatékony nevelés, fejlesztés melynek alapfeltétele óvodásaink egyéni, értelmi sajátosságainak megismerése. 7

Feladatunk: Az intézményi szinten kialakított rend szerint megismerjük a gyermekek fejlettségét. A gyermekek fejlettségére vonatkozó megfigyeléseinket, az intézményi szinten kialakított egységes dokumentációban rögzítjük, majd területenként értékeljük. Az előzetes családlátogatás alkalmával szerzett adatokat rögzítjük az Anamnézis lapon. Betekintő látogatásokra nyújtunk lehetőségeket augusztus utolsó két hetében, amikor új környezetben figyelhetjük meg a szülő és a gyermek kapcsolatát, segítjük oldani gátlásaikat. Bizalmas beszélgetés során szerzünk ismereteket leendő óvodásainkról. Ez megsegíti a befogadást. A befogadás első két hetében mindkét óvodapedagógus jelen van, ezáltal azonos minőségű bizalmi kapcsolatot alakíthat ki a gyermek. Fontos a csoportban dolgozó felnőttek összehangolt, egymásra épülő, azonos elvárást nyújtó nevelőmunkája. A biztonságérzetet fokozza, hogy megismertetjük őket az óvodai környezettel. Mi óvodapedagógusok, a pedagógiai asszisztensekkel és a dajkákkal együtt fokozott figyelmet fordítunk az új gyermekekre, pl. a gyermekek jellel ellátott helyeinek kijelölése, gyöngédséggel, türelemmel viseltetünk esetleges érzelmi kitöréseik iránt, elfogadjuk érzelmi vezéreltségüket. A befogadás ideje alatt zajló színes óvodai tevékenységek segítik az óvoda elfogadását, a kötődés erősítését. A legtöbb óvodába kerülő kisgyermek erős érzelmi megrázkódtatásként éli át a szülői háztól való elszakadást. Az óvónővel kialakuló páros kapcsolat sokszor, az anya-gyermek kapcsolatot pótolja. Ezért ilyenkor nagy szerepe van a lovagoltatóknak, ringatóknak, höcögtetőknek. Ezek alatt az ölbeli játékok alatt az óvónő csak azé a gyermeké akivel éppen játszik. A meghitt, bizalmon alapuló pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása - óvónő-gyermek között - melegágya a gyermek szocializációs folyamatának. Ez a miliő teremti meg azokat a feltételeket, amelynek során az óvodapedagógus elkezdheti a gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentálását. A megfigyelés arra alkalmas, hogy az adott pillanatot értékeljük. Így tudjuk meg, hogy honnan mehetünk tovább. A gyerek egyéniségét igazán figyelembe vevő pedagógus tudja, hogy az óvodás gyerek folyamatosan érik, változik, többnyire magától is fejlődik. Tény azonban, hogy a gyermekek nem egyenletes ütemben fejlődnek. Az érés, mint lélektani folyamat a valóságban ténylegesen működik, nem puszta elmélet. 8

A megfigyelés, mérés eredményeire építve elkészítjük éves szinten a pedagógiai tervezőmunkánkat. Ezzel egy időben a lassabban haladó és a gyorsabban haladó gyermekek egyéni gondozásához egyéni fejlesztési terveket készítünk. Az Anamnézis a fejlesztés talaját mutatja, a fejlődés nyomon követése pedig a gyermek aktuális fejlettségi jellemzőiről ad képet. Az Anamnézis az alábbi területeket érinti: Egészségügyi háttér, étkezési szokások, játék, érzelmi élet, a gyermekkel kapcsolatos közlendők. Alkalmazott módszer a beszélgetés. (óvodába lépést megelőző) Az óvodába lépést megelőző családlátogatás alkalmával sokszor számunkra fontos információk nem kerülnek rögzítésre, ezért az Anamnézis lap végére behelyezünk egy tapasztalatok és egyéb információk összegzését szolgáló oldalt, aminek tartalmát a későbbiekben az óvodapedagógus bármikor felhasználhatja. 2.3.2 INTEGRÁLT NEVELÉS FELTÉTEL RENDSZERE Minden évben felvállaljuk 1-2 speciálisan eltérő fejlődésű /pl. liszt és tejcukor érzékeny /, kiemelt figyelmet igénylő, nehezen nevelhető, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, továbbá a migráns gyermekek inkluzív-, integrált -, nevelését, fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének megfelelő fejlesztése, óvodai nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján történnek. /2011.évi CXC Nemzeti Köznevelési Törvény, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 32/2012. (X. 08.) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet. Gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai, konduktív pedagógiai, pszicho pedagógiai, pszichológiai feladatok ellátása: A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az EGYMI, a Városi Pedagógiai Szakszolgálat és a Szolnok Városi Óvodák szakpedagógusaival történik meghatározott feladatellátás szerint. 9

Célunk: - A sajátos nevelési igényű gyermek integrált nevelésének segítése, sérülés specifikus fejlesztése az állapotának megfelelő gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátás biztosításával. - A befogadó óvodapedagógus szakmai munkájának segítése. - A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok támogatása. Feladatunk: - Az óvodai nevelési alapprogram által megfogalmazott befogadó, bátorító pedagógiai attitűd s a szükséges környezeti feltételek megteremtése. - Az együttnevelés során arra törekszünk, hogy az óvodai nevelés általános célkitűzései megvalósuljanak a sajátos nevelési igény súlyosságának figyelembevételével. - Az egész napos tevékenység is a különleges gondozási igény kielégítését szolgálva szerveződjön, egyéni vagy csoportos formában. - A különleges gondozási igényből fakadó feladatok, - melyeket a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítanak meg végrehajtásánál arra törekszünk, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével, bővüljenek a gyermek kompenzációs lehetőségei. - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. A multiszenzorális fejlesztések magukba foglalják a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek a beszéd, a nyelvi s a szociális készségek fejlesztését. (A Szakértői Bizottság által kiadott Szakvélemény alapján) Pedagógiai érzékenységgel biztosítjuk a gyermekek aktuális testi-lelki állapotához alkalmazkodó segítő gondoskodást, egyéni bánásmódot, családias légkört. Az óvodánkban dolgozó minden felnőtt törekvése a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, szeretetteljes nevelése, a meglévő hátrányainak csökkentése, előítélet nélküli tisztelete, szeretete. A vegyes életkorú csoportszervezés olyan tapasztalatokat nyújt gyermekeinknek, amelyben megtanulják a közös együttélés szabályait: a feltétel nélküli elfogadást, nyitottságot a másság iránt, toleranciát, stb. A családok többsége egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik, a hátrányos helyzet több oldalról is szorítja a gyermekek egy részét. Az SNI és hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe, a differenciált fejlesztés igénye, a családi szocializáció mulasztásaiból 10

eredő redukció, a családgondozás, a gyerekek képességbeli szintre hozása, hátrányaik kompenzálása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségben nem értelmi fogyatékosság áll, hanem az előbb említett hátrányos szociokulturális vagy ingerszegény környezeti tényezőiből adódó elmaradás. Hangsúlyozottan jelenik meg munkánk során az egyéni haladási ütemet segítő differenciált, egyéni fejlesztés. Az integrációs gyakorlatot folytató óvodánkban az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. 2.4 SZEMÉLYI TÁRGYI ERŐFORRÁSAINK Pedagógiai programunk hatékony megvalósulását garantálja, hogy nevelőközösségünk minden tagja felsőfokú óvónői képesítéssel rendelkezik. Az alapképzésen túl, az óvoda sajátos arculatának megfelelő kiegészítő okleveleket is szereztünk. A nevelőmunka színvonalának megőrzését, folyamatos fejlesztését ön- és továbbképzéssel, ill. továbbtanulással érjük el. A nevelőmunkát az óvoda működésének biztosításán túl közvetlenül szakképzett dajkák és pedagógiai asszisztens segíti. Nevelőközösségünk /8 fő/ összetétele és felkészültsége alapján vállalja a közösen választott nevelésfilozófia és nevelési alapelvek, a megalkotott pedagógiai program minőségi megvalósítását. 11

Többletkompetenciáink bemutatása: Környezeti nevelő DIFER: Mentálhigiéne: Vízhez szoktatásra jogosult: Néptáncoktató alapfok: Gyógytestnevelés tanfolyam : Népi kismesterségek: Individuálpszichológia: Gordon tréning: Citera, gitár Tehetséggondozó Közoktatási vezető Gyermektorna vezető 1 fő 8 fő 4 fő 4 fő 1 fő 2 fő 6 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő Erősségeink a személyi feltételek vonatkozásában: - A gyermek-felnőtt, felnőtt-felnőtt /szülő-óvónő, dajka, óvónő-óvónő, óvónő-dajka, egyéb munkatársakóvónő, dajka/ jó kapcsolata, szoros együttműködése, - az óvónők sokoldalú képzettsége, folyamatos önképzése, - a dajkák szakképzettsége, a felnőttekben meglévő értékek fejlesztése, - a vezető és a testület jó pedagógiai együttműködése. Erősségeink a tárgyi felszereltség vonatkozásában: Nagyon jó az ellátottságunk a mozgásfejlesztés területén: 2 készlet Greisfwald tornaszer, 7 db bordásfal, 4 db zsámoly, 2 db ugrószekrény, 130db szivacs matrac, 1 db trambulin, maroklabdák, labdák, Wesco ernyő, Ayres-terápiás eszközök, füles labdák, ugrókötél, gyűrűk, egyensúlyozó körhinta, többcélú udvari mászókák, egyensúlyozók, csúszda, stb. Sokoldalú eszköztárral rendelkezünk a népi kismesterségek műveléséhez különböző méretű szövőkeretek, kötélverő, 1 db gyermek méretű korongozó, félkész eszközök, anyagok: nemez gyapjú, gyöngy, szalma, gyapjúfonál, agyag stb.; Megfelelően felkészültek vagyunk eszközök vonatkozásában a gyermekeink képességeinek fejlesztésére, tapasztalataiknak bővítésére, rendezésére. A játékhoz minden fajtájához - megfelelő készlettel rendelkezünk. Udvarunk jól felszerelt, megfelelő méretű; tervezzük további ügyességet fejlesztő felszerelések /pl. kötéllétrák, többcélú mászókák beszerzését. A technikai eszközök ellátottsága megfelelő. 12

3. TAGÓVODÁNK ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZERE Óvodánk egyaránt vállalja, a körzetben és körzeten kívül lakó gyermekek óvodai nevelését. Pedagógiai értékek Célrendszer 1. Egészséges életmódra nevelés, mozgás Gyermekeink önállóan képesek kielégíteni alapszükségleteiket, stabil szokásrendszerrel rendelkeznek, igényesek saját testük, környezetük tisztaságára, és védik, óvják azt. 2. Érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés 3. Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Együttműködő, harmonikus személyiségű, a másságot elfogadó, nyitott, együtt érző, előzékeny, türelmes, segítőkész gyermek, aki megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitás és a keresztény kultúra értékeit hordozza és annak megbecsülésére nevel. Nyitott, vidám, kreatív, kutató-felfedező, szabályok betartására képes, együttműködő, önmegvalósító gyermek. 3.1.TAGÓVODAI SPECIFIKUMAINK Óvodánk a mindennapokban kiemelt figyelmet fordít: - Családias légkör- vegyes életkorú csoportszervezés - A játék elsődlegessége, játékos, megtapasztaláson alapuló ismeretszerzés - Egészséges életmódra nevelés-mozgás, vízhez szoktatás - Környezettudatos magatartás- Mini tanösvény - Néphagyomány ápolás, népi kismesterségek 13

3.2 ALAPELVEINK A nevelést tekintsük úgy, mint kiteljesedést és felemelkedést, nem pedig tudás felhalmozást, idomítást vagy kondicionálást. A gyermek segítségünkkel saját maga építi fel személyiségét. Hagyjuk szabadon megnyilvánulni, a lehető legkevesebb kényszerrel. /C. Freinet/ 1. A családi nevelés kiegészítése, esetenként hátránycsökkentő szerepvállalás A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a gyermek a szülőé, a családóvoda kapcsolat csak demokratikus alapon működtethető. 2. Az egészséges életmód érzelmi biztonság megteremtése óvodai nevelésünk fundamentuma. - Kiemelt jelentőségű ebben az életkorban gyermekeink harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, mozgásigényének változatos kielégítése. - A mi nevelő testületünk fontosnak tartja, hogy a hozzánk járó gyermekek érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörben, élmény gazdag környezetben nevelkedjenek. Az erkölcsi és a közösségi nevelés áthatja mindennapjainkat. - A vegyes életkorú csoportszervezés olyan tapasztalatokat nyújt gyermekeinknek, amelyben megtanulják a közös együttélés szabályait: a feltétel nélküli elfogadást, nyitottságot a másság iránt, toleranciát, stb. 3. Nevelőmunkánk - játékközpontúsága - hangsúlyozzuk a játék szabadságát, amely a gyermek önként vállalt tevékenysége, /szabadon választ, mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel/, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 4. Nevelőmunkánk - tudatossága /a világ élet és természet közeli megismerése tevékenység közben; népi kismesterségek gyakorlása/, amely az óvodásaink fejlődésének kulcsa. 5. Az óvoda-iskolai átmenet megkönnyítése a későbbi konstruktív életvezetés megalapozása pedagógiai munkánk felelőssége. Gyermekeink harmonikus személyiségének, és képességeinek kibontakoztatásával az óvodáskor végén belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, az óvodásból iskolássá szocializálódnak. 14

Erősségeink nevelőközösségünk szerint munkánk tartalmi vonatkozásban: Nevelési elveink kidolgozottsága: - az óvónők ötletgazdagsága, - gyermekközpontúságunk, - gyermekszeretetünk, - a gyermeki személyiség tisztelete, - szeretetteljes légkör, - sokoldalú a gyermekekhez igazodó tapasztalatszerzési lehetőségek, - programjaink, hagyományaink- melyek tartalmában közvetítjük a keresztény kulturális értékeket, a nemzeti identitás megőrzéséhez a családhoz való kötődés pozitív élményét, érzését. 3.3 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLUNK A változó világ igényeit, a családok különbözőségeit, a hagyományokat figyelembe véve óvodásaink a gyermekségük megőrzésével egyéni érdeklődésük és képességeik szerint éljenek: a játék/játékos tevékenységek, a változatos mozgás, a külső világ játékos megismerésével, a népi kismesterségek lehetőségével. Alakuljon ki testi/ lelki /szellemi érettségük, nyelvi-kommunikációs fejlettségük, mely a következő életszakasz sikeres megkezdéséhez szükséges. 3.4 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK 1. A családokkal a demokratikus partnerkapcsolat alapján történő együttműködés, együttnevelés. 2. Az egészséges környezet megteremtése, stabil szokásrendszer, erkölcsi normák megalapozása. 3. Biztonságot nyújtó családias légkörben a közösségi értékek megőrzése mellett az egyéni testi-lelkiszellemi szükségletek kielégítése. 4. Az élet és természet közeli tevékenységek során a gyermekek aktív, felfedező, alkotó részvételének, a képességek és az önállóság kibontakozásának biztosítása. 5. A népszokások, néphagyományok valós szituációkban történő bemutatása, a keresztény kulturális értékek megismertetése. 6. Életmódszervezésünkkel, és pedagógiai tudatosságunkkal beszédhelyzetek teremtése, melyben a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlesztése megvalósul. Személyes példamutatásunkkal mintát adunk anyanyelvi értékeink megismerésére, megbecsülésére. 15

3.5 KÜLDETÉSNYILATKOZAT, JÖVŐKÉP Mi, a Nyitnikék óvoda nevelőtestülete, vállaljuk, hogy olyan nyitott, családias légkört teremtünk, melyben gyermekeink és a szülők egyaránt otthonosan érzik magukat. Közösen kialakított értékrend alapján, szakmai felelősséggel neveljük, fejlesztjük a ránk bízott gyermekeket. A játékot óvodásaink legtermészetesebb semmivel sem helyettesíthető örömforrásának tekintjük, melyben gyermekeink, pedagógiai tudatosságunk által fejlődnek. A népszokásokat és a néphagyományokat valós szituációkban ismertetjük meg, általuk erősítve óvodásaink hazaszeretetét, szülőföldhöz való kötődését. 4. ÓVODAKÉP Nyitott világ nyugodt légkör Ingergazdag környezet Toleráns elfogadás, befogadás Nevelő segítő bánásmód és kapcsolatrendszer Intellektuális egyéni élmények Közösségi élmények Érzelmi biztonság egészséges életmód Kiteljesedés 16

5. NYITNIKÉK GYERMEKKÉP Nevelőtestületünk abból a tényből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A Nyitnikék óvodások az életkori sajátosságoknak és egyéni adottságaiknak megfelelően óvodáskor végére: Elérik: - testi fejlettségük, - kommunikációs készségük, - szellemi/szociális érettségük, - önállóságuk, - önkifejezésük legmagasabb szintjét; Tisztelik az általuk megismert természeti, kulturális, emberi értékeket, népi gyökereket néphagyományokat, védik-óvják azokat; Megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskoláskor) való átlépés belső pszichikus feltételei: nyitottak, vidámak, kiegyensúlyozottak; sikerrel kezdhetik az iskolát. 6. NYITNIKÉK PEDAGÓGUSKÉP Nyitott, nyugodt Innovatív, intelligens Toleráns, elfogadó, gyermekszerető Nézeteit megújítani képes, szakmailag igényes Induktív, empatikus együttműködésre képes Kiegyensúlyozott, rugalmas Életvidám, humoros Kreatív, tudatos 17

7. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit az emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. /Rudolf Steiner/ Az egészséges személyiségfejlesztés komplex gondozó nevelő tevékenység, amely magában foglalja az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Ezen belül: - Az egészséges életmód alakítása - Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés - Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 7.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Magába foglalja: - a helyes életritmus biztosítását a napirendben, - a gondozást, a szokásrendszer kialakítását a következő területeken: - testápolás - táplálkozás - öltözködés - pihenés alvás - (mozgás) edzés - betegség megelőzés - az egészséges és biztonságos környezet megteremtését - a környezettudatos magatartás megalapozását. Célunk, hogy gyermekeink: - testileg lelkileg egészségesek, edzettek, alkalmazkodó képesek legyenek - ismerjék fel szükségleteiket, és egyre önállóbban elégítsék ki azokat - sajátítsák el és alkalmazzák az egészségügyi szokásokat, legyenek igényesek környezetük, saját személyük tisztaságára, - alakítsanak ki pozitív érzelmi kapcsolatot környezetükkel, - az óvodán kívül is alkalmazzák az egészséges életmód elemeit, az egészségmegőrzés szokásait a család segítségével. 18

Feladatunk: - gondozással, az egyéni bánásmód alkalmazásával a gyermekek testilelki szükségleteinek minden esetben, minden helyzetben maradéktalan kielégítése, - egészségük fenntartása, erősítése érdekében (az óvoda épületében és az udvaron) biztonságos, egészséges környezet megteremtése, - helyes életritmus alakítása, - az egészségügyi szokások önálló gyakorlásának, elvégzésének biztosítása, - az óvodai szokások megismertetése a családdal, az együttműködés kiépítése ezen a területen is. Óvónői magatartásunk: - Szeretetteljes testközeli kapcsolatban észrevesszük a gyermekek egyéni jelzéseit, igényeit, megismerjük szokásait, pótoljuk hiányait, kellemes közérzetet biztosítunk számukra. - Gondozó - segítő nevelő eljárásainkkal: - a rendszeres gyakorlás lehetőségének biztosításával, - fokozatos szoktatással, - következetességgel, - elismerés sikerélmény biztosításával ösztönzünk az önállóságra. - Az óvodánkba bekerülő különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását felvállaljuk, szükség estén megfelelő szakemberek bevonásával. - Tudatosan figyelünk arra, hogy modell szerepünk itt fokozottan érvényesül. A tevékenység gyakorlata: A család-óvoda együttműködésének alapja, hogy kölcsönösen megismerjük egymás egészségnevelő-védő szokásait. - A Család számára az óvodai napirendünket, egészségnevelő szokásrendszerünk megismerését, - Számunkra a családok és az egyéni igények, elvárások, szokások megismerését. 19

A helyes életritmus biztosítása napirend. Az életritmus a rendszeresen, azonos időben végzett tevékenységek által visszahat az életfolyamatokra. Napi életritmusunk igazodik a gyermekek életkori egyéni szükségleteihez, tulajdonságaihoz, folyamatos, rugalmas, tehát megfelelő időt és optimális belső arányokat biztosít a különböző tevékenységekhez. A napirend kialakításának elemei, időkeretei: - A gyülekezés: 6. 30- tól óvónői felügyelettel a kijelölt csoportban a szabad játék biztosításával történik, erősíti a nagy közösséghez tartozás érzését, csoportközi barátságokat alakít ki. - Folyamatos érkezés saját csoportszobába - (megérkeztem tábla, reggeli szeánszok ) - Folyamatos étkezés - /délelőtt 8.00-9.00-ig, délután 14.30-15.30-ig/ - Ebéd /délben 60 perc/ - Délelőtt: a szabad játék közben: - egyéni fejlesztések, szervezett játék; - játékba integrált tanulás, komplex tanulásszervezés, (5-35 perc) - szervezett mozgás (heti 1 alkalommal) - vízhez szoktatás (heti 1 alkalommal) - mindennapos mozgás - naplezáró beszélgető kör (heti alkalommal a Társadalmi viselkedés témakör feldolgozás) - Tisztálkodás - Öltözködés - Tevékenységek a szabadban /időjárástól függően Mozgásos játékok, szabad szervezett tapasztalat, élményszerző séták, (egész csoporttal vagy kisebb csoportban), kulturális rendezvények látogatása (egész csoporttal vagy kisebb csoportban) - Pihenés (2 óra) ebből 1,5 óra kötelező ágynyugalom Az 1,5 óra letelte után: szabad tevékenység vagy szervezett játék (egyéni vagy kiscsoportos formában) A napirend az óvodán belül egységes. 20

Gondozás egészségügyi szokásrendszer kialakítása: A gondozási műveletek kialakításában az óvodai éveket alapozó jellegűnek tekintjük. Kezdetben a gyermekek egyéni képességeikhez igazodva felnőtt segítségével vesznek részt a gondozási tevékenységekben, később fokozatos gyakorlás biztosításával a gyermekek önállóan végzik a felnőtt ellenőrzése mellett. Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajkák bevonásával megállapodnak a szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. - Testápolás: - a személyi higiénia iránti igény kialakítását szolgálja: Elsődlegesnek tekintjük a bőrápolást, ezen belül is az önálló kézmosás szokásának kialakítását: -étkezések előtt után minden esetben -WC használat után -szükség szerint, minden esetben, amikor szennyezettnek találja a gyermek. A testápolási teendők közben a használatos eszközök helyes kezelését megismertetjük, elérjük önálló használatát. Nyári időszakban mód van a gyermekek teljes fürdetésére ezzel is fokozni kívánjuk a tisztaság iránti igényüket. Az érzékszerveket fokozottan védjük. Az orr, haj szájápoláshoz megfelelő feltételeket biztosítunk. A szükségletek kielégítését (WC használat) az egyes gyermekek szerint (nem csoportosan) intim körülmények megteremtésével (függönyözött fülkék) biztosítjuk. - Táplálkozás: A gyermekek egészséges testi fejlődéséhez napi 3 x-i alapétkezést biztosítunk. (tízórai, ebéd, uzsonna) Elfogadjuk a gyermekek egyéni táplálkozási szokásait (elfogadás vagy elutasítás, válogatás): nem erőltetjük az ételek mindenáron való elfogyasztását. A szülőket étlapon tájékoztatjuk az óvodai étkeztetésről a komplettálhatóság érdekében. A konyhai étrend kiegészítésére is módunk van: gyakran hoznak a szülők vitamint gyümölcsöt, lekvárt, mézet stb. Esztétikus eszközök biztosításával szoktatjuk a gyermekeket: - a kulturált étkezési szokások betartására, - az igényes terítésre a környezet tisztaságának megóvására, helyreállítására, - a helyes, önálló eszközhasználatra (fokozatosan villa, fejlettség szerint kés, önálló öntés, szedés stb.) - az önkiszolgálásra, naposi munkára. Étkezés közben természetesen viselkedhetnek (halk beszélgetés jó hangulat). 21

A naposi rendszer csoportonként változó: - az étkezés lebonyolításának segítésén túl más tartalmakat is hordozhat: Az alkalmi megbízatások: - egyénre szabottak, vállalás alapján jelennek meg. A munka jellegű tevékenységekben a felnőttek ösztönzése, biztatása, dicsérete alapján a megszerzett sikerélmények pozitív érzelmi viszonyt alakítanak a munkához (mások munkájának tisztelete, megbecsülése: másokért végzett munka), fejlesztik az akarati tulajdonságokat (pl. feladattudat). Öltözködés: óvodás gyermekeik célszerű (váltóruha, váltócipő, az időjáráshoz alkalmazkodó, kényelmes) öltöztetésére ösztönözzük a szülőket. Az öltözködés önálló elvégzéséhez szükséges technikákat (a felnőtt állandó szóbeli magyarázatával kisérve) fokozatos gyakorlással sajátítják el. Törekszünk a gyermekek komfortérzetét az egész nap folyamán gondozott megjelenésükkel (megkötött cipőfűző, betűrt trikó, felhúzott zokni stb.) biztosítani, ezzel igényességüket is alakítjuk. Pihenés, alvás: A gyermekek életkori biológiai szükségletének kielégítéséhez napi 2 óra pihenést biztosítunk: lehetővé tesszük, hogy maguktól ébredjenek. Ehhez megfelelő feltételeket teremtünk: - zavaró külső belső ingerek megszüntetése, - alapos szellőztetés, - kényelmes, higiénikus fektetők, - meghitt, nyugodt, csendes légkör (mese, éneklés, simogatás és egyéb egyéni szokások biztosítása, - a jó közérzethez szükséges öltözet A másfél órás (javasolt) ágynyugalom után csendes tevékenységet végezhetnek a gyermekek (az óvónővel, pedagógiai asszisztenssel). Mozgás, edzés: Az egészséges életmód biztosításának fontos elemei óvodáskorban - mozgásszükséglet kielégítése (lásd. Mozgás), valamint - a mindennapi edzés biztosítása. 22

Az edzettséget, alkalmazkodóképességük növelését: a levegő a napfény a víz (a mozgás) által biztosítjuk a fokozatosság, a rendszeresség, egyéni bánásmód (egyéni adottságok) elve alapján. A szabad levegőn udvaron az évszaknak megfelelően (pl. szánkózás) minden gyermek annyit mozoghat, amennyire szüksége van. A séták, kirándulások (a mozgásigény kielégítésén túl) a közös élmények megélését és a társas kapcsolatok alakulását is segítik. A napfénnyel való edzés kihasználására udvarunk optimális lehetőséget biztosít (árnyékos, félárnyékos, napos területek). A vízzel való edzés - a gyerekek számára nyáron az udvari zuhanyozás, alkalmankénti strandolás biztosítja a levegő, napfény, víz együttes edzőhatásának érvényesülését. (nagyoknak vízhez szoktató program hetente) Bíztatjuk óvodásainkat arra, hogy szükségleteiket, kívánságaikat időben szóban is jelezzék. Önmaguk (egyre önállóbb) ellátása közben tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek önmagukról, környezetükről (testséma, összefüggések, matematikai és egyéb viszonylatok stb.). értelmi képességeik is fejlődnek. Ezért nagyon fontos, hogy ezt a munkát különös körültekintéssel, kiemelkedő minőségben végezzük. Az egészséges környezet megteremtése: Óvodánk környezeti feltételei (melyet már az ajánlásban és az önmeghatározásban részben ismertettünk), kedvezően befolyásolják a gyermekek egészséges életmódjának, környezettudatos magatartásának alakítását, érzelmi kötődésüket második otthonukhoz. A környezet alakításában a berendezés, felszerelés megóvásában, tisztaságának megőrzésében az óvónők, dajkák és a gyermekek is tevékenyen részt vesznek! 23

Az együttmunkálkodás élménye és eredménye erősíti a szocializációt, a mi tudatot. Az élettér (csoportszobák, öltözők, mosdók, udvar) berendezésénél, kialakításánál (bútorok, anyagok, díszítés, eszközök) a következő szempontokat vesszük figyelembe: - tisztaság, biztonság, - célszerűség, variálhatóság, - esztétikum, melegség, harmónia. A bejáratnál a népi kultúra régi és mai díszítő és használati eszközeiből álló állandó honismereti gyűjtemény látható, amely kellemes közérzetet biztosít, gyökereinkre irányítja az itt élők figyelmét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - önállóan képesek kielégíteni alapszükségleteiket, szükség esetén képesek késleltetni azokat - tudatosan beépülnek a szokások stabil szokásrendszer alakul ki - kialakul saját testük, környezetük tisztasága, rendezettsége iránti igényük. - kialakulnak a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások. - jól terhelhetőek, edzettek. - mozgásuk harmonikus, összerendezett. 24

NAPIREND A tevékenységek Kezdetevége Időtartam A tevékenységek megnevezése 6.30-10.00 8.00-9.00 9.00-10.00 10.00-10.30 10.30.-12.00 12.00-13.00 13.00-14.30 14.30-16.30 16.30-17.00 3.30 1.00 1.00 0.30 1.30 1.00 1.30 2.00 0.30 A gyermekek fogadása Napindító beszélgetés Óvodai tevékenységek: - Játék, szabadon választott tevékenység - Gondozási tevékenységek - Egyéni fejlesztés - Folyamatos tízórai - Játékba integrált tanulás, Foglalkozás (komplex) 5-35 - Fonémahallás, és ritmusfejlesztés Varázsceruzásoknak (5-6-7 évesek) 15-20 - Nap lezárás- beszélgető kör - Mindennapos játékos mozgás (10-15 ) Szabad és szervezett mozgás a szabadban - séta játszótér vásárlás versenyjátékok, helyszíni megfigyelések, dalos játékok szervezése a nagyoknak, (heti 1 alkalommal). Naposi munka, gondozási és egészségmegőrző feladatok, ebéd, előkészületek a pihenéshez, mese, vagy vers, vagy zenehallgatás. PIHENÉS (II. félévtől 6-7 éveseknek Varázsceruza program) Folyamatos ébredés: - öltözés, - egészségmegőrző tevékenységek, - folyamatos uzsonna, - egyéni fejlesztés - szabadon választott tevékenységek, - időjárás függvényében levegőzés Szabad tevékenység az ügyeletes csoportban. 25

7.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ Minden ember lelkében dal van, és a saját lelkét hallja Magába foglalja: a befogadást a vegyes életkorú csoportszervezést minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a másik énekét is szépnek (Babits Mihály) a pozitív kapcsolatok óvodapedagógus-család; óvodapedagógus-gyermek; óvoda alkalmazottai-gyermek, gyermek- gyermek; gyermek-közösség beindítását. erkölcsi, szociális érzékenység fejlődését, a gyermeki én tudat alakulását, önkifejező törekvéseit. Célunk, hogy: - gyermekeinkben bontakozzanak ki erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmeik, tulajdonságaik. - alakuljon ki önfegyelmük, feladat és szabálytudatuk, - legyenek együtt érzőek, segítőkészek - fogadják el, értsék meg, az emberek közötti különbözőségeket. - ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitás, a keresztény kultúra értékeit hordozza és annak megbecsülésére nevel. - a szülőföldhöz való kötődés, a hazaszeretet érzésének erősítése. Feladatunk: -már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott környezet biztosítása. -egyéni bánásmód alkalmazásával a gyermekek testi-lelki szükségleteinek minden esetben, minden helyzetben maradéktalan kielégítése. -megismertessük szűkebb és tágabb környezetünkkel, szülővárosunk nevezetességeivel, hogy rá tudjon csodálkozni a megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére./ lokálpatriotizmus -a már meglévő hagyományaink ápolásával (csoportos, óvodai szintű) megéljék a közösségekhez való tartozás élményét. -igény szerint a vallási és felekezeti hovatartozás erősítése, hitoktatás keretében 26

Óvónői magatartásunk: -szeretetteljes testközeli kapcsolatot biztosítunk gyermekeink számára. - állandó értékrendet közvetítünk. - derűs, kiegyensúlyozott légkört teremtünk. - pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi kapcsolatainkat. -kommunikációnk, magatartásunk, bánásmódunk és viselkedésünk modell értékű szerepet tölt be. Tevékenység gyakorlata: Fontos a csoportban dolgozó felnőttek összehangolt, egymásra épülő, azonos elvárást nyújtó nevelőmunkája. A biztonságérzetet fokozza, hogy megismertetjük őket az óvodai környezettel (saját csoportjukból kiindulva). Mi óvónők és a dajkák is fokozott figyelmet fordítunk az új gyermekekre, pl. a gyermekek jellel ellátott helyeinek kijelölése, gyöngédséggel, türelemmel viseltetünk esetleges érzelmi kitöréseik iránt, elfogadjuk érzelmi vezéreltségüket, elfogadjuk az otthonról hozott tárgyaikhoz való kötődésüket (az óvodáskor végéig engedjük, hogy magukkal hozzák elhelyezése minden csoportban kijelölt helyen, pl. kincses kosár A szokás - szabályrendszer tartalmi elemei megjelennek az egészséges életmód, a társas kapcsolatok, a játék, stb. területén. Az óvoda nevelőihez való érzelmi kötődést testközeli kapcsolatban erősítjük (pl. ölbeli játékok). A társak elfogadását az irántuk való érdeklődés felkeltésével kezdjük. Az új gyermekek érkezésével párhuzamosan történik a már óvodába járó gyermekek újra beszoktatása, az új szerepekre ráhangolása. A befogadás ideje alatt zajló színes óvodai tevékenységek segítik az óvoda elfogadását, a kötődés erősítését. A születés és névnapok illetve a hagyományos közös ünnepeink megünneplése, erősíti az összetartozás érzését. A huzamosabb ideig beteg gyermekek számára ajándékkészítés, meglátogatásuk otthonukba, szintén közösségi nevelésünk fontos elemei. 27

A vegyes életkorú csoportszervezés elemei: - Testvérek, rokonok, szomszédok, barátok a társak együttléte, amely biztonságot ad minden gyermeknek - családias hangulat - A csoportba járó nagyobb gyermekek segítsége, kedvezően befolyásolja a közösségi érzés, a Mi élmény kialakulását. - Széles életkorú társkapcsolat lehetősége. - Önállóság lehetősége,- a nagyok szívesen tanítják a kicsiket, megértőek a lassabban haladókkal, ösztönöznek a tudás megszerzésére. - Az újonnan bekerülő alacsony gyermeklétszám lehetővé teszi a hosszabb ideig tartó személyes perceket. - A gyermek a szeretet kimutatásának technikájával szembesül, átélheti a feltétel nélküli szeretet adásának élményét, az empátiát, együttérzést. - Az állandóság biztosításával (gyermekközösség, óvónők, dajka) kudarc nélkül élhetik meg a nagyok - az iskola éretlenség miatt, - az óvodában maradást. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Ragaszkodnak az óvodához, barátaikhoz, felnőttekhez. Érzelmekben, tettekben kifejezik azt. Képesek önálló kapcsolatteremtésre Képesek önálló véleménynyilvánításra, döntésre, önkifejezésre. Figyelnek társaikra és a felnőttekre, segítőkészek, megértők. Örülnek a maguk, társaik, és a csoport sikereinek, eredményeinek. Kialakulóban van a tolerancia képességük, érzékenyek az emberi különbözőségek elfogadására. Megalapozódik szokás és normarendszerük, szülőföldhöz való kötődésük. 28

7.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA...meg kell tanítanunk gyermekeinket a beszéd használatára, a beszéd használatának igényére és örömére. Célunk: hogy gyermekeink óvodáskor végére - egyéni képességeinek megfelelően Feladatunk: /Gósy Mária/ - nehézség nélkül tudják kifejezni önmagukat; - kapcsolataikban alkalmazzák a megfelelő nyelvi formákat, a beszédviselkedés szabályait hallgassák meg egymást. - Bátran és helyesen használják a nyelvet. - Beszédre ösztönző és sikerélményt biztosító légkör megteremtése, ahol a szorongóbb és a beszélni kész gyermekeknek is módjuk van sok páros illetve kiscsoportos beszélgetésre; - A példaszerű minta adás az élethelyzetekben; a megnyilatkozó gyermekek meghallgatása érdeklődéssel; - A vegyes életkorú csoport sajátosságainak megfelelő beszédtempó, tiszta jól artikulált ejtés; A tevékenység gyakorlata: - A beszélgetések témáját a gyermekek illetve a csoport érdeklődésének, aktuális tevékenységének, élményeinek megfelelően naponta többszöri kezdeményezéssel - alakítjuk. - Anyanyelvi értékeink közvetítése. - Állandó lehetőség biztosítása: - a gyermeki beszélgetésre, beszéltetésre - az óvónői beszédre -egymás meghallgatására -a napirenden belüli minden tevékenységben; -a gyermekek beszédállapotának felmérése - óvodába lépéskor - 5 éveseknél logopédus bevonásával; 29

-az élet és természet közeli szervezett tevékenységek közben a gyermekek rendszeres és tudatos anyanyelvi kommunikációs fejlesztése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - bátran és szívesen beszélnek élményeikről, ismereteikről; szóban is jól megfogalmazzák szükségleteiket, vágyaikat; - aktív és passzív szókincsük gazdag; - megértik mások beszédét. - türelmesen meghallgatják társaikat és a felnőtteket 8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 8.1 JÁTÉK élményen alapuló tanulásszervezés A gyermek szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk a gyermeket, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet. /Montessori/ A játék a kisgyermekkor elemi pszichikus szükséglete, legfontosabb, legfejlesztőbb alaptevékenysége, a fejlődés kulcsa. A játékot óvodásaink legtermészetesebb, semmivel sem helyettesítő örömforrásának tekintjük melyben: - megnyilvánul egyéni szükségleteik szabad önkifejezése; - fejlődnek testi-, lelki-, szociális-, erkölcsi-; és értelmi képességei. Ezek értelmében a folyamatos játékra fordítjuk a lehető legtöbb időt, sokféle eszközt, nagy teret - minden évszakban-, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A játék igazi megéléséhez - kölcsönös bizalomra épülő, nyugodt, vidám, családias légkört; - szellemi és cselekvéses aktivitásra serkentő környezetet, - tapasztalat és élményszerzési lehetőséget teremtünk. 30

Vegyes életkorú csoportjaink lehetőséget biztosítanak a különböző játékfajták /klasszikus és általunk szervezett/ egyidejű megjelenésére. A játékban csak az együttjátszás közösen kialakított magatartási szabályai és testi épségük veszélyeztetése jelent korlátokat. Értelmezésünkben a játék a nevelés fejlesztés egészét áthatja, az alábbi módon érvényesül: - szabad játék, - játékos tevékenység szervezés melyekben a gyermek tudatosságunk által fejlődik - játékba integrált tanulás 1. Szabad játék = igazi játék /klasszikus játék/ A játék a gyermek útja annak a világnak a megismeréséhez, amelyben most élnek, és amelyet tovább alakítani hivatottak. /Gorkij/ A szabad játék más, mint a valóságos élet, - szabad érdek nélküli tevékenység, - a gyermek önmagáért való zárt világa. Határok nélküli, intim, titkos közegbe kerül át, ahol nem a tudatos célok vagy a végeredmény vezérli. Belső tudattalan indítékok mozgatják és maga a folyamat, a cselekvés jelenti számára a játékélményt. Önállóan dönti el, hogy mikor és milyen mértékben lép vissza a mindennapi valóságba. Célunk: a gyermek önként vállalt, spontán játékában: - megélje szabad energiáit; - dolgozzon feszültségeivel, oldódjanak szorongásai; - kipróbálja, gyakorolja, megismerje képességeit, lehetőségeit; - bontakoztassa ki fantáziáját, ügyességét, kreativitását; - élje át: - a mozgásörömöt - a vágyait, - a közösségi érzéseket, társas kapcsolatokat, a kudarcot, a sikert. 31

Feladatunk: - a játékjog érvényesülésének biztosítása az objektív, szubjektív feltételek tudatos, következtetés, körültekintő megteremtésével; - az élmény,- és tapasztalatszerzés lehetőségeinek kihasználása tudatos szervezéssel. Óvónői magatartásunk: - Tiszteletben tartjuk a játékban a gyermeket; a feltételteremtő, az együttműködő jelenlétet vállaljuk. - Tudatos, szituációérzékeny magatartásunkkal, megengedő, támogató, biztonságot adó jelenlétünkkel a gyermekek igényeinek megfelelő partnerek vagyunk; korlátozó jelleggel csak a legszükségesebb esetben avatkozunk be. - Nem alkalmazunk megkötéseket a szabad játék témájára, tartalmára, eszközeire vonatkozóan. - Személyes példamutatásunkkal mintát adunk anyanyelvi értékeink megismerésére, megbecsülésére. A tevékenység gyakorlata A szabad játékba bele értjük a játék klasszikus formáit, amelyek az akceleráció miatt már nem a hagyományos módon és nem tisztán vannak jelen: -gyakorló játék -szimbolikus-szerepjáték és a kapcsolódó-dramatikus játék -bábozás - barkácsolás, - építő-konstruáló játék - szabályjáték; valamint a játékos tevékenység szervezésben és a játékba integrált tanulásban megszerzett tapasztalatokra, ismeretekre, élményekre építve, játékidőben a gyermekek által játékként szabadon gyakorolt - mozgást, - éneklést-zenélést, - verselést, mesélést, - rajzolást,.., népi kismesterséget, - környezeti élményeket. 32

Mindezek a vegyes életkor és a gyermekek igényei szerint egyidejűleg vannak jelen; a szabad választás hatására gyakran egymásra épülnek, vagy átmennek egymásba, hordozzák egymás jellemző jegyeit, mert: a kicsiket a cselekvés, a nagyobbakat az eszköz /tárgy/, - a legnagyobbakat a szerep motiválja. A legnagyobbak játékaiban is felfedezhetőek gyakorló játék elemek, pl.: - új építő játék felfedezésekor, - egy-egy új mozgáselem gyakorlásakor. 33