A M A G Á N - E R DİGA Z D Á L K O D Á S H E L Y Z E T É R T É K E L É S E

A M A G Á N - E R DİGA Z D Á L K O D Á S H E L Y Z E T É R T É K E L É S E Prof. Dr. Lett Béla Dr. Schiberna Endre Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet 2010. április 19. 1. Az erdık szerepe Magyarország nemzetgazdaságában Magyarország 1 842 ezer ha erdıvel rendelkezik, amihez több mint 130 ezer ha nem fával borított, de erdıgazdálkodási célú terület kapcsolódik; ezzel az ország területének több, mint 21%-a erdészeti hasznosítású. Az erdıgazdálkodás részesedése a bruttó nemzeti össztermékben 0,4%, amely azonban a vidéki területeken ennél jóval nagyobbra becsülhetı. Az erdıgazdálkodási szektor termelı és szolgáltató (kivitelezı) vállalkozásai - beleértve a kiegészítı, de többnyire az erdıgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységeiket is - országosan hozzávetılegesen 10 ezer fıt foglalkoztatnak, amelybıl az állami és a magán vállalkozások hozzájárulásának aránya 2/3 illetve 1/3-ra becsülhetı. 2. A magán-erdıgazdálkodás tulajdonosi viszonyai Az erdıterület 56%-a állami, 43%-a magán, 1%-a pedig közösségi tulajdon. (Adatok: 2009.I.1.) A közösségi tulajdon alatt önkormányzatok, egyházak, alapítványok, egyesületek erdıtulajdonát kell érteni, amelyeknek a helyi közösségek életében nagy szerepet kellene, hogy kapjanak, országos viszonylatban jelentıségük azonban elenyészı. A magán erdıtulajdonosok számára nincs pontos adat, de a Magán-erdıgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) becslései alapján akár a 600-700 ezer fıt is elérheti. Az erdıtulajdon eloszlása koncentrált, amelynek jelleggörbéjét az 1. ábra szemlélteti. A koncentráltság fokának egy szemléletes jellemzıje, hogy az erdıtulajdonosok kistulajdonosok felıl számított 2/3-ának tulajdonában az erdıterületnek csupán 1-a van, míg értelemszerően az erdıtulajdonosok 1/3-a birtokolja az erdıterület 9-át. Az erdıtulajdon az 1990-es évek óta folyamatosan aprózódik, az erdıtulajdonosok számának növekedését elsısorban az öröklések okozzák. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 5% 1 14% 19% erdıtulajdon területe 24% 29% 34% 39% 43% 48% 53% 58% 63% 68% 72% 77% 82% 87% 92% 96% erdıtulajdonosok száma 1. ábra: Az erdıtulajdon koncentrációs görbéje (Forrás: METH) 1

A magánerdık tulajdonviszonyainak legnagyobb problémáját az osztatlan közös tulajdonok jelentik, amelynek kiterjedése becsléseink szerint elérheti a magán erdıterület 80-9-át. Ezeken a területeken az erdı hasznosítására vonatkozóan a tulajdonosoknak közös döntéseket kell hozniuk, amely egy bizonyos tulajdonosi létszám felett csaknem lehetetlenné válik. Ez értelemszerően akadályozza az erdıterület ésszerő hasznosítását és védelmét. 3. A magán-erdıgazdálkodás gazdálkodói viszonyai Az állami tulajdonú erdıkben túlnyomórészt állami intézmények, a magántulajdonúakban pedig magán személyek, illetve magánszervezetek gazdálkodnak. Mindkét szektorra jellemzı, hogy az erdıgazdálkodó egységek az erdıgazdálkodási tevékenység irányítását végzik, az erdıgazdálkodási munkák kivitelezéséhez alvállalkozókat alkalmaznak. A teljes magántulajdonú erdıterület 826 ezer ha, amelybıl 642 ezer ha-on (78%) van az erdészeti hatóságnál bejelentett erdıgazdálkodó. A változatos erdıgazdálkodási formák közül a legfontosabbak: - magánszemély: magánszemélyek egyrészt gazdálkodhatnak a saját erdıtulajdonukon, vagy mások tulajdonán valamilyen használatot magában foglaló jogviszony alapján - erdıbirtokossági társulat: jellemzıen a korábbi termelıszövetkezeti erdıkben létrejött osztatlan tulajdonosi közösségek által külön törvény (Ebt tv 1994. évi XLIX. tv) alapján alapított gazdálkodó szervezet, legfontosabb jellemzıje, hogy tagjai csak az erdıtulajdonosok lehetnek - gazdasági társulat: jellemzıen bérleti, vagy megbízásos jogviszony alapján gazdálkodnak - szövetkezet: mezıgazdasági és erdıgazdálkodási szövetkezetek magánszemélyek erdıbirtokossági társulat gazdasági társaság szövetkezet erdıterület e ha 381 112 109 25 darabszám db 30 131 984 1 139 236 fajl. erdıterület ha/db 13 114 96 104 eloszlás ter. % db % ter. % db % ter. % db % ter. % db % -5 9% 52% 3% 15% 18% 5-10 1 19% 4% 1% 13% 1% 9% 10-15 8% 9% 4% 1% 8% 1% 7% 15-50 33% 16% 8% 3 8% 27% 6% 24% 50-100 18% 3% 15% 25% 9% 13% 8% 13% 100-500 19% 1% 51% 3 46% 21% 49% 23% 500-3% 25% 4% 35% 4% 36% 5% 1. táblázat: A magán erdıgazdálkodók fıbb csoportjai és erdıterületük (Adatok forrása: MgSZH, 2005) A tulajdonosi szerkezethez hasonlóan a gazdálkodói szerkezet is koncentrált, ez minden gazdálkodási forma esetén megfigyelhetı (1. táblázat). A különbség csak az, hogy amíg a társaságok átlagos gazdálkodási területe 100-110 ha körül alakul, addig a magánszemélyek átlagos gazdálkodási területe ennek csaknem tizede (13 ha). A gazdálkodási formák közül az 1990-es évek vége óta növekvı területő a magánszemélyként történı gazdálkodás, ennek megfelelıen ez a legnagyobb területi részesedéssel rendelkezı gazdálkodási forma. Hasonlóképpen növekszik a gazdasági társaságok területe, illetve részesedése, ellentétben a szövetkezetekkel, amelyek ma már marginális szerepet játszanak. Az erdıbirtokossági társulatok területe az 1990-es évek közepén a törvényi szabályozásnak köszönhetıen növekedett, egészen 2001-ig, amikor megszőnt e társasági forma termıföld vásárlási joga. Ezt követıen lassú csökkenés figyelhetı meg, aminek elsıdleges oka, hogy az erdıbirtokossági társulat adminisztrációja bonyolultabb, adózási szabályai pedig kedvezıtlenebbek, mint pl. a magánszemélyként történı gazdálkodás. (2. ábra; 3. ábra; 4. ábra) 2

6 5 4 3 2 1-5 5-10 10-15 15-50 50-100 100-500 500- Erdıbirt.társ. - ter Erdıbirt.társ. - db Magánszem - ter Magánszem - db 2. ábra: Ez erdıbirtokossági társulatok és a magánszemély erdıgazdálkodók darabszámának és gazdálkodási területének eloszlása (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007-es állapot) 10 8 6 4 Magánszemély Gazdasági társaság Erdıbirtokossági társulat Szövetkezet Nincs erdıgazdálkodó 2 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 3. ábra: Az egyes gazdálkodási formák területarányának változása a magántulajdonú erdıkben 1997-2008 (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 3

500 450 400 erdıterület (ezer ha) 350 300 250 200 150 100 50 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Nincs erdıgazdálkodó Szövetkezet Erdıbirtokossági társulat Gazdasági társaság Magánszemély 4. ábra: Az egyes gazdálkodási formák területének változása a magántulajdonú erdıkben 1997-2008 (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 4. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye naturális mennyiségekben 4.1. Fakitermelés A magánszektor fakitermelése a 2000-2008 közötti idıszakban 2,2-2,5 millió m 3 között alakult, amely az országos fakitermelési mennyiség kb. 1/3 része, tehát a területarányhoz képest kisebb. A ténylegesen kitermelt famennyiség a statisztikai adatok alapján messze elmarad a fakitermelési lehetıségtıl, jelenleg a kihasználtság szintje alacsonyabb, mint 5, és továbbra is csökkenı trendet mutat. A magánerdıkben az 1990-es évek vége óta zajló erdıtelepítések miatt a korosztály eloszlás a fiatal erdık felé tolódott, ezért az éves folyónövedék a fakitermelési lehetıségeknél is alacsonyabb szinten használható ki. (2. táblázat) 1999 2001 2003 2005 2007 2008 Éves bruttó növedék (e m 3 ) n.a. 4.975 n.a. 5.668 n.a. n.a. Fakitermelési lehetıség ( e m 3 ) 3.822 3.801 4.394 4.642 4.785 5002 Fakitermelés (e m 3 ) 2.446 2.313 2.324 2.395 2.253 2528 Fakitermelési lehetıség kihasználása (%) 64% 61% 53% 52% 47% 51% 2. táblázat: Fakitermelés mennyiség, az éves növedék és a fakitermelési lehetıség a magántulajdonú erdıkben (Forrás: METH, adatok: MgSZH) A magánerdık fakitermeléseinek fatérfogat eloszlásában a legnagyobb részesedést adó fafaj-csoportok sorrendben: akác 33%; nemesnyár: 19%; tölgy 13%; egyéb keménylomb: 13%; egyéb lágylomb: 12% fenyı: 11% (2007). A fafaj-csoportok aránya régiónként változik a természeti adottságok miatt. Az állami szektorral történı összehasonlítás alapján látható, hogy amíg a magánszektor fakitermeléseit az akác és a nemesnyár határozza meg, addig az állami szektorban nagy arányt képviselnek a tölgyek és az egyéb keménylombos fajok. 4

10 9 8 7 6 5 4 3 2 F ELL NNY EKL A T 1 Dombvidék magán Hegyvidék magán Síkvidék magán Magán összesen Állami összesen 5. ábra: Fakitermelések fafaj-csoport szerinti megoszlása a magántulajdonú erdıkben tájegységenként, összehasonlításban az állami tulajdonú erdık fakitermeléseivel (Forrás: METH, adatok: MgSZH, 2007.) 4.2. Erdıfelújítás és erdıtelepítés Az erdıfelújítások elsı kivitelének területe országosan hozzávetılegesen 20 ezer ha, amelybıl az állami és magán szektorok hozzájárulása 56-44%. A magánszektor erdıfelújításaiban az akác önmagában is meghaladja az 5-os részesedést, a nemesnyárral együtt pedig eléri 75%-ot. 1991-2000 idıszakban egy kormányhatározat 150 ezer ha erdı telepítését tőzte ki célul, amelybıl azonban csak 66 ezer ha valósult meg. 2001-tıl folytatódott az évi 15 ezer ha erdıtelepítési terv, amelyet azonban csak a 2001. és a 2002. évben sikerült teljesíteni. Az erdıtelepítések több mint 9-a magánterületen történik, azon belül is csaknem 2/3 része az Alföldön valósul meg, ahol a legjelentısebb a mezıgazdasági termelés. Az EU társfinanszírozott erdıtelepítési program beindulásától számítva az erdıtelepítésekben alkalmazott fafajok eloszlásában a tölgy és bükk fafaj-csoport aránya megmásfélszerezıdött, ezzel együtt az ültetvények, különösen a nemesnyárak részaránya mintegy a felére esett vissza. (3. táblázat). Az erdıtelepítések mennyiségei a támogatási rendszer változásai miatt hullámzó képet mutatnak, 2008-2009 években a 2004-es szintre estek vissza. Támogatási csoportok Terület T+B EKL ELL A NNY F (eha) % Hazai telepítés (2002) 15 20 5 9 33 31 2 Hazai telepítés (2003) 12 12 8 12 37 29 2 Hazai telepítés (2004) 8 32 3 12 31 21 0 Mg területek erdısítése (2004) 8 35 4 8 39 13 1 Mg területek erdısítése (2005) 14 37 8 16 26 12 1 Mg területek erdısítése (2006) 19 43 5 16 26 9 1 Mg területek erdısítése (2007) 15 40 5 20 26 9 0 3. táblázat: Az erdıtelepítések elsıkiviteleinek fafaj eloszlása (Adatok forrása: MgSZH) 5

Az erdısítési hátralékok idısoros vizsgálatakor látható, hogy az erdısítési hátralékok keletkezése és felhalmozódása a magánosítási folyamattal együtt indult el. Tetıpontjára 1996-ban ért, amikor 17 900 hektár hátralék halmozódott fel, meghaladva az évtized egy évére jutó átlagos erdıtelepítés területét. A tulajdonosok birtokba kerülése, és a magán-erdıgazdálkodási szektor szervezıdésének elırehaladásával a hátralékok területe csökken, a 2005-2008 idıszakban 5500-6000 ha között ingadozott. (6. ábra) ha 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2005 2006 2007 2008 Összesen 6052 6051 5931 6352 Erdıgazdálkodási ZRt.-k 464 511 358 300 Egyéb 5588 5540 5573 6052 6. ábra: Erdısítési hátralékok idıbeli alakulása (Forrás: METH, adatok: MgSZH) 6

2006. évi adatok Közösségi szektor Magánszektor Összesen Magyarország erdeinek területi fafaj eloszlása (%) 26 Tölgy 21 12 Akácos 22 35 Egyéb kemény lomb 28 5 Nemes nyár és főz 8 6 Egyéb lágy lombos 7 14 Fenyves 14 Összesen 1 072 eha 798 eha 1 870 eha Fakitermelések fafaj eloszlása (%) 20 Tölgy 10 17 10 Akácos 36 19 38 Egyéb kemény lomb 17 31 10 Nemes nyár és főz 20 14 6 Egyéb lágy lombos 6 6 16 Fenyves 12 14 Összesen 4 576 em 3 2 428 em 3 7 004 em 3 Erdıfelújítások fafaj eloszlása (%) Tölgy 30 13 23 Akácos 22 55 35 Egyéb kemény lomb 25 10 19 Nemes nyár és főz 7 14 10 Egyéb lágy lombos 10 6 8 Fenyves 6 2 5 Összesen 11 588 ha 7 779 ha 19 367 ha Erdıtelepítések fafaj eloszlása (%) Tölgy 15 38 36 Akácos 46 31 32 Egyéb kemény lomb 17 8 8 Nemes nyár és főz 10 12 12 Egyéb lágy lombos 9 12 11 Fenyves 2 1 1 Összesen 870 ha 13 119 ha 13 989 ha 7. ábra: Az erdıgazdálkodás jellemzı adatai Magyarországon szektorok szerint (Forrás: METH; adatok: MgSZH, 2006.) 13 35 17 12 9 14 7

5. Az erdıgazdálkodási szektor gazdasági jellemzıi 5.1. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye A magán-erdıgazdálkodási szektor egészének gazdasági teljesítményét a Magán-erdıgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat (METH) az erdıbirtokossági társulatok 2007. évi pénzügyi beszámolóinak elemezésébıl nyert fajlagos adatok felhasználásával becsülte meg. 5.2. Aktívan mőködı erdıbirtokossági társulatok A gazdálkodás aktivitását többféle mércével is mérhetjük, amelyek közül itt most az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások nagyságát vesszük figyelembe. A vizsgálat optimistán torzít, hiszen a kapott eredmények nem tartalmazzák azokat az ebt.-okat, amelyek passzívak voltak 2007-ben, és mérlegbeszámolót nem készítettek, vagy azt nem tették közzé. db % Összes ebt. a mintában 467 100 0 Ft árbevétel 148 32 1 Ft 1 millió Ft árbevétel 110 24 Passzív árbevétel összesen 56 0 Ft termelési érték 79 17 1 Ft 1 millió Ft termelési érték 130 28 Passzív termelési érték összesen 45 0 Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 0 0 1 Ft 1 millió Ft ráfordítás (ÉCS nélkül) 239 51 Passzív ráfordítás összesen (ÉCS nélkül) 51 4. táblázat: Passzív ebt.-k a METH által vizsgált mintában A METH által vizsgált ebt.-i minta alapján azt állíthatjuk, hogy az ebt.-ok kb. 5-a passzív gazdálkodást folytat (4. táblázat), azaz a gazdálkodás az árbevétel, a termelési érték és a ráfordítások alapján alvó gazdálkodásnak minısíthetı. Ez az eredmény annak a következménye, hogy az ebt.-ok méreteloszlása koncentrált. A koncentrált méreteloszlás azt jelenti, hogy a kisebb méretkategóriákba több ebt. kerül, mint a nagyobb méretkategóriákba. Számszerően az ebt.-ok több mint 2/3-a rendelkezik átlag (~120 ha) alatti területtel. 5.3. Eredmény A METH által vizsgált mintában az ebt.-ok 42%-a üzemi szinten veszteséges volt. A veszteség átlagos mértéke 557 eft/db, a nyereséges ebt.-k átlagos eredménye pedig 2 307 eft/db volt. Az összes ebt. (veszteséges és nyereséges együtt) átlagosan 1 093 eft/db üzemi eredményt ért el. Ez területegységre vetítve 7,7 eft/ha üzemi eredményt jelent. Az ebt.-ok üzemi eredménye a terület függvényében változik ugyan, de ennek a változásnak a szabályszerősége nehezen adható meg. Bár a terület növekedésével növekszik a fedezettermelı terület, és ezzel az üzemi eredmény is növekszik, de a kisebb mérető erdıbirtokosságok esetében emellett más tényezık is lényegesen befolyásolják az üzemi eredményt. A kis gazdálkodási terület miatt szakaszos gazdálkodás alakul ki, amelyben a fakitermelésbıl származó bevételek idıben elvállnak a ráfordításoktól, és emiatt az üzemi eredmény jelentısen ingadozik az egyes évek között. Egy konkrét évet vizsgálva ez a jelenség úgy érhetı tetten, hogy az alacsony méretkategóriákban az üzemi eredmény nagyon erısen szóródik, és abszolút értelemben is tartalmaz kiugró értékeket. 8

5.4. Hatékonysági mutatók A METH mintában szereplı ebt.-ok összességében nyereséges gazdálkodást folytatnak. Az üzemi tevékenység eredménye az árbevétel 34%-a, a mérleg fıösszegnek pedig 16%-a, ami jó eredménynek minısül. Hasonlóképpen a mérleg szerinti eredmény 24%-os árbevételhez viszonyított aránya és a 11%-os mérleg fıösszeghez viszonyított aránya kedvezı értékek. Az összes ráfordítást az árbevétel 1-kal haladja meg, az üzemi eredmény pedig az összes ráfordítás 38%-át éri el. (5. táblázat) Teljesítmény mutatók Viszonyítási alap Árbevétel Mérleg fıösszeg Összes ráfordítás Árbevétel - 47% 11 Üzemi eredmény 34% 16% 38% Mérleg szerinti eredmény 24% 11% 26% Osztalék 13% 6,2% - 5. táblázat: A METH minta ebt.-ainak hatékonyságmutatói (2007) 5.5. A magán-erdıgazdálkodási szektor teljesítménye Amennyiben elfogadjuk, hogy az erdıbirtokossági társulatok területegységre esı fajlagos adatai reprezentálják a teljes magán erdıgazdálkodás hasonló adatait, akkor ezekbıl a fajlagos adatokból becsléseket végezhetünk a magán erdıgazdálkodási szektor teljesítményére. 610 eha mőködı magán erdıterülettel számolva a magán erdıgazdálkodási szektor árbevétele: 13,7 milliárd Ft, termelési értéke pedig 17,1 milliárd Ft. A szektor szintő becsülhetı üzemi eredmény 4,7 milliárd Ft, és 1,4 milliárd Ft befizetett társasági adó után 1,7 milliárd Ft osztalékot osztottak fel a társaságok, a mérleg szerinti eredményük pedig 3,2 milliárd Ft. (6. táblázat) ebt.-ok magán-erdıgazdálkodási szektor eft/db eft/ha milliárd Ft Árbevétel 3 192 22,4 13 690 Termelési érték 3 990 28,0 17 110 Anyagjellegő ráfordítás 2 161 15,2 9 269 Személyi jellegő ráfordítás 373 2,6 1 600 Értékcsökkenési leírás 84 0,6 359 Egyéb ráfordítás 279 2,0 1 197 Üzemi eredmény 1 093 7,7 4 697 Társasági adó 322 2,3 nem értelmezhetı, mert a Osztalék 392 2,9 erdıgazdálkodók adóalanyisága nem egységes Mérleg szerinti eredmény 750 5,3 3 233 6. táblázat: Az ebt.-ok legfontosabb gazdálkodási adatai A magán-erdészeti szektor teljesítményét növeli a területtel nem rendelkezı, nem bejegyzett erdıgazdálkodói státusú erdıgazdálkodási termelık és szolgáltatók állami és magán tulajdonú erdıgazdálkodók részére végzett munkája (vállalkozási díja), amelyekre felmérés 2010-ben készül. 9