A évi társasági adó bevallások elemzése a gyorsjelentés adatai alapján a Közép-magyarországi Régióban

Átírás

1 ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatósága Adóstatisztikai Osztály A évi társasági adó bevallások elemzése a gyorsjelentés adatai alapján a Közép-magyarországi Régióban Budapest, december

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II. Bevallások száma... 2 III. Bevételek... 4 Értékesítés nettó árbevétele... 4 Export bevétel... 6 IV. Költségek, ráfordítások... 7 Anyagjellegő ráfordítások... 8 Személyi jellegő ráfordítások... 8 V. Eredmények... 9 Üzemi tevékenység eredménye... 9 Pénzügyi mőveletek eredménye Adózás elıtti eredmény VI. Az adókötelezettség és az azt meghatározó tényezık Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Pozitív adóalap és számított társasági adó Adómentesség és adókedvezmény Adókötelezettség Átlagos adóterhelés VII. Mérlegadatok Eszközök Források VIII. Összefoglalás Mellékletek 1

3 I. Bevezetés Elemzésünk célja bemutatni a Közép-magyarországi Régióban mőködı társas gazdasági helyzetét az Igazgatóságunkhoz benyújtott és feldolgozott társasági adó bevallások adatai alapján. Értékelésünk a SZTADI által, a augusztus 17-i zárás során készített gyorsjelentés információit dolgozza fel, ami összesítve tartalmazza a 2008-as és 2009-es adóévre vonatkozó bevallások fıbb sorait. Vizsgálatunk a bevallás benyújtásakor fennálló Közép-magyarországi illetékesség szerinti, a kettıs könyvvitelt vezetı társaságokra 1 terjed ki. Az elemzés ágazati megoszlások szerinti egyéb kategóriája a mezıgazdaság, a bányászat, a villamos-energia, a vízellátás, az oktatás, a mővészet és az egyéb szolgáltatások vállalkozásait tartalmazza. Az egyszeres könyvvitelő adóalanyok száma és így gazdasági súlya a korábbi törvényi módosítások következtében elenyészı. A régióban túlnyomó többségben vannak a mikro-, ezért célszerőnek tartottuk a fıbb gazdálkodási mutatókat mikro-, kis-, közép- és egyéb 2 ra bontva is vizsgálni, ezzel is árnyalva a társaságokról nyújtott képet. Törvényi változások A társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény január 1-jétıl módosításra került, de a módosítások többnyire pontosító jellegőek, melyek a jogértelmezést, a jogalkalmazók munkáját segítik elı, adóalapot, adókulcsot érintı jelentıs változásokról tehát nem beszélhetünk. II. Bevallások száma A Közép-magyarországi Regionális Igazgatósághoz a 2009-es adóévrıl összesen 181,4 ezer feldolgozható 0929-es társasági adóbevallás érkezett, ami az országos állomány felét teszi ki. A bevallások száma a régióban 2,2 százalékkal (4 ezer) maradt el a évrıl benyújtott bevallások számától. Országosan 0,8 százalékkal (3 ezer) kevesebben benyújtották be bevallásukat az elızı évihez viszonyítva. A jövedelem (nyereség-minimum) megállapítására szolgáló adatokat a bevallást benyújtó adózók egyharmada 56,5 ezer töltötte ki. 1 Nem tartalmazza az eltérı üzleti éves, az EVA-ra áttért és az elıtársaságok bevallás adatait. 2 Tartalmazza a nagyat, valamint azon adóalanyokat, akik nem jelezték bevallásukban a vállalkozás méretét. 2

4 A kettıs könyvvezetésőek által beadott bevallások ágazatok közötti megoszlása a vizsgált két évben közel azonos volt, jellemzıen a bevallások közel 60%-a három szektor, az ingatlanügyletek, szakmai-tudományos, mőszaki tevékenység és a kereskedelem társaságaitól érkezett. 1. sz. ábra A bevallások ágazati megoszlása 2009-ben Feldolgozóipar 6% 3% 3% 6% 8% 9% Építıipar Kereskedelem Szállítás 16% 10% 7% 23% Vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek 2% 4% 3% Szakmai, tudományos Adminisztratív Egészségügyi ellátás A régió közel 182 ezer társasági adó bevallását benyújtó vállalkozásán belül 90,5%-os részaránnyal a mikro- súlya a meghatározó. A kis részesedése 5,9%, a fennmaradó 3,6%-on a közép és az egyéb társaságok osztoznak. (2. sz. ábra). A bevallást benyújtó mikro- és kis aránya a vizsgált idıszakban csökkenı tendenciát mutat. Ugyancsak csökkent a közép súlyaránya 0,1 százalékponttal, az egyéb társaságoké 0,2% százalékponttal. A mikro- és az egyéb többsége a kereskedelmi, szakmai-tudományos, ingatlanügyletek szektorban tevékenykedett (23,6%, 16,4%, illetve 11,2%), a kisnál a kereskedelem (26,3%), míg a középnál a feldolgozóipar (24,2%) a legjellemzıbb ágazat. 3

5 2. sz. ábra A bevallások számának megoszlása gazdálkodási nagyság sze rint 2009-ben 90,5% 1,0% 5,9% 2,6% Mikro Kis Közép Egyéb III. Bevételek Értékesítés nettó árbevétele A kettıs könyvvitelt vezetı 2009-ben ,4 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami az országos teljesítés 27,4%-a. Az értékesítés nettó árbevételében az országos 3,4%-os növekedéshez képest 10,1%-os csökkenés következett be az elızı évhez viszonyítva. (1. sz. táblázat) Az értékesítés nettó árbevétele nemzetgazdasági áganként 1. sz. táblázat Értékesítés nettó árbevétele év 2009 év Bázisindex nemzetgazdasági áganként millió Ft millió Ft % Mezıgazdaság ,2% Bányászat ,6% Feldolgozóipar ,8% Villamos energia-, gáz-,gızellátás ,6% Vízellátás, szennyvízgyőjtés, hulladékgazdálkodás ,5% Építıipar ,6% Kereskedelem, gépjármőjavítás ,6% Szállítás, raktározás ,2% Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ,2% Információ, kommunikáció ,8% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,3% Ingatlanügylet ,2% Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,3% Adminisztratív és szolgáltató tevékenység ,2% Oktatás ,0% Humán, egészségügyi, szociális ellátás ,0% Mővészet, szórakoztatás ,9% Egyéb szolgáltatás ,8% Összesen ,9% 4

6 Az árbevétel ágazatok közötti megoszlása a vizsgált idıszakban lényegesen nem változott. Jellemzı volt 2009-ben, hogy a nettó bevétel 37,8%-a a kereskedelmi szektorban keletkezett, ezenkívül jelentıs a feldolgozóipar közel 11,5%-os, az építıipar és a szakmai tudományos tevékenység 8,1-8,1%-os, valamint az ingatlanügylet 6,0%-os nettó árbevétel részaránya. Összegezve elmondható, hogy ezeknek az ágazatoknak a teljesítése adta a teljes régiós árbevétel mintegy háromnegyedét. Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 2009-ben a régióban 94,8 millió Ft-ot tett ki, és így jelentısen elmaradt az országosan mért 173,4 millió Ft-os értéktıl 3. Átlagon felüli volt a bányászattal, a villamos energiával, a szakmai tudományos tevékenységgel és a vízellátással foglalkozó társaságok bevételi mutatója. Gazdálkodási nagyság szerint a régió összes nettó árbevételének legnagyobb részét, 27,4%-át a mikro realizálták. A kis részaránya közel azonos a mikro részarányával 27,1%, a közép részaránya 21,4%, az egyéb kategóriába sorolt részaránya 24,1% a nettó bevételen belül. (3. sz. ábra) A nettó bevétel megoszlása tekintetében a mikro nál 0,5 százalékpontos, a kisnál 0,4 százalékpontos, a középvállalkozásnál 1,6 százalékpontos csökkenés tapasztalható a bázishoz viszonyítva, míg a minden egyéb kategóriába soroltaknál 1,5 százalékponttal emelkedett a súlyarány. A nettó árbevétel megoszlása gazdálkodási nagyság szerint 3. sz. ábra ,4% 27,1% 21,4% 24,1% ,9% 27,5% 23,0% 22,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% M ikro Kis Közép Egyéb 3 Az országos növekedési ütem 4,2% volt, régiós szinten 8%-os csökkenés mutatható ki.. 5

7 A régió legnagyobb nettó árbevételt elérı adóalanya 2009-ben egy dohányáru kis-és nagykereskedelemmel foglalkozó társaság lett, amely a évi 168,1 milliárd Ft-os teljesítése után a tárgyévben 166,6 milliárd Ft-ra tett szert. A második helyezett 150 milliárd Ft-tal egy gép-berendezésekkel foglalkozó nagykereskedı adózó, míg a harmadik egy ügynöki nagykereskedelemmel, üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozás lett 132,7 milliárd Ft-os bevétellel. Export bevétel Az értékesítés nettó árbevételébıl az export bevétel 16,9%-os részarányt képviselt, tömege 2009-ben 2 904,3 milliárd Ft volt. Az exportból származó bevétel az elızı évhez képest 5,2%-kal csökkent, közel harmada a kereskedelemben, negyede pedig a feldolgozóiparban keletkezett. (4. sz. ábra) Az export aránya 32,6%-kal az egyéb körében a legmagasabb, míg a mikro-nál a legalacsonyabb 7,5%- kal. A legnagyobb export arány a villamosgép-mőszergyártás, a vízellátás-szennyvízgyőjtés és az információ-kommunikáció ágazatokban figyelhetı meg, mint a tárgy, mint a bázisidıszakban. Országosan a feldolgozóipar a leghangsúlyosabb szektor, a nemzetgazdaság összes export bevételének közel 70 %-a ebben az ágazatban realizálódott. 4. sz. ábra A nettó árbevétel és az export bevétel alakulása a régióban 2009 évben ,0% ,9% Nettó árbev. Export árbev. Árbev.arány 30,0% ,2% 16,2% 20,7% 25,0% 18,0% 20,0% ,2% 18,9% 15,0% ,3% 10,0% ,7% 2,5% 5,0% 0,0% Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás Szakmai, tudományos Adminisztratív Információ, kommunikáció Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Egyebek 6

8 A régió export bevételének egy adózóra számított értéke a tárgyévben az elızı évinél 3,0%-kal kevesebbet 16,1 millió Ft-ot tett ki. A mutatószám országosan 5,1%-os növekvı tendenciát mutat, a nemzetgazdaság egészét vizsgálva az egy adózóra jutó export bevétel 2009-ben 40,9 millió Ft volt. Az export bevételbıl a társaságok a gazdálkodási mérettel egyenes arányban részesedtek. A tárgyévben a mikro- a régió export bevételének mindössze 12,1%-át a kis 16,7%-át, a közép 24,7%-át, realizálták, míg az egyéb kategóriába sorolt társas részaránya 46,5% volt. A régió legnagyobb export bevételét 2009-ben egy gép-berendezés nagykereskedelemmel foglalkozó társaság vallotta be 150 milliárd Ft értékben. A második egy vegyes termékő nagykereskedelmet végzı vállalkozás lett 97 milliárd Ft értékben. A tíz legnagyobb exportból származó bevételt teljesítı adóalany ágazati eloszlása nagyon vegyes képet mutat: hárman hitelnyújtással és egyéb pénzügyi közvetítéssel, egy üzleti tanácsadással, négyen nagykereskedelemmel, egy energia kereskedelemmel, egy mőanyagfémtömegcikk gyártással foglalkozott. IV. Költségek, ráfordítások A költségek és ráfordítások értéke a tárgyidıszakban összesen ,6 milliárd Ft-ot ért el, ami az elızı évhez viszonyítva a bevételekhez hasonló 9,3%-os csökkenést mutat. A vizsgált idıszakban ahogyan a bevételek, úgy a költségek, ráfordítások egy adózóra számított értéke is alacsonyabb volt a régióban, mint a nemzetgazdaság egészében: míg Igazgatóságunk adóalanyainál 2009-ben 97,6 millió Ft-ot tett ki, addig országosan 175,7 millió Ft-ot. A költségek, ráfordítások közül értékét tekintve az anyagjellegő és személyi jellegő ráfordítások a legjelentısebbek. (5. sz. ábra) 7

9 5. sz. ábra A költségek, ráfordítások fıbb összetevıi 2009-ben a régióban 4,3% 7,1% 11,5% Anyagjellegő ráfordítások Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások 77,1% Anyagjellegő ráfordítások A tárgyévben a bázishoz és az országoshoz hasonlóan a költségek, ráfordítások legnagyobb hányadát az anyagjellegő ráfordítások tették ki, aminek értéke a régióban milliárd Ft volt. Az anyagjellegő ráfordítások legfontosabb összetevıi a 6 194,8 milliárd Ft értékő eladott áruk beszerzési értéke és a 1 892,6 milliárd Ft-ot kitevı anyagköltség. Az ágazati sajátosságoknak megfelelıen az ELÁBÉ közel kétharmada a kereskedelmi szektorban realizálódott, míg az anyagköltség mintegy 41%-a az anyagigényes feldolgozóiparban keletkezett. Személyi jellegő ráfordítások A költségek, ráfordítások közel egytizedét, milliárd Ft értékben a személyi jellegő ráfordítások alkotják, melyek az elızı évhez képest 6,2%-kal csökkentek. A személyi jellegő ráfordítások jelentıs részét a bérköltség teszi ki, aminek egy foglalkoztatottra vetített értékét az alábbi táblázat tartalmazza. (2. sz. táblázat) 8

10 2. sz. táblázat Az egy fıre jutó bérköltség a régió fıbb ágazataiban Megnevezés 2008.év ezer Ft évi min. bértıl való eltérés ezer Ft 2009.év ezer Ft évi min. bértıl való eltérés ezer Ft Bázisindex Éves minimálbér 828 ~ 858 ~ Mezıgazdaság ,6% Bányászat ,7% Feldolgozóipar ,5% Villamos energia ,4% Vízellátás ,4% Építıipar ,0% Kereskedelem ,1% Szállítás ,6% Vendéglátás ,2% Információ ,4% Szakmai, tudományos ,9% Adminisztratív ,8% Pénzügyi közvetítıi ,6% Ingatlanügylet ,5% Oktatás ,9% Egészségügyi ellátás ,8% Mővészt ,6% Egyéb szolgáltatás ,7% Régió átlag ~ ~ 103,6% Az egy fıre jutó bérköltség a kereskedelem és az egészségügy kivételével valamennyi szektorban emelkedett a vizsgált idıszakban, az ágazatok összességét tekintve 3,6%-kal. Ez a növekedés a bérköltség 4,5%-os és a foglalkoztatott létszám 7,8%-os csökkenésének az eredménye. Az egy alkalmazottra jutó bérköltség mindkét évben a villamos energia, a pénzügyi közvetítés és a bányászat szektorban a legmagasabb, a két év viszonylatában 5-8%-kal emelkedett. V. Eredmények Üzemi tevékenység eredménye A vizsgált társaságok 2009-ben 381,4 milliárd Ft üzemi tevékenységbıl származó eredményt realizáltak, ami 1 230,5 milliárd Ft nyereség és 848,7 milliárd Ft veszteség egyenlege (6. sz. ábra). 9

11 Az eredmény az országos viszonylatban 15,1%-kal, régiós szinten 49,7%-kal csökkent a vizsgált idıszakban a bázishoz képest. Az országos egyenleg a nyereség 3,2%-os csökkenésének és a veszteség 23,4%-os növekedésének az eredménye. A régióban a nyereség 12,7%-os csökkenése mellett a veszteség is bıvült 30,4%-kal. Régiós szinten mindkét évben jellemzı volt, hogy az eredmény mintegy 80%-át négy szektor teljesítése adta: a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek és a szakmai tudományos tevékenység. 6. sz. ábra Az üzemi tevékenység eredménye a régióban millió Ft Nyereség Veszteség Eredmény Pénzügyi mőveletek eredménye A Közép-magyarországi Régió társaságainak pénzügyi mőveletekbıl származó eredménye a évi 300,2 milliárd Ft-ról 2009-re 596,9 milliárd Ft-ra növekedett, ami közel 100%- os emelkedésnek felel meg. Az eredmény növekedése a nyereség 29,6%-os bıvülésének és a veszteség 2,5%-os csökkenésének köszönhetı. A nyereség ilyen jelentıs változását 4 nagyrészt az ingatlanügyletek, az információ-kommunikáció, valamint a gazdasági szolgáltatások szektorok határozták meg, melyekben a vizsgált idıszakban a nyereség közel megduplázódott milliárd Ft-ról 1 228,4 milliárd Ft-ra emelkedett. 10

12 Adózás elıtti eredmény A vizsgált társaságoknak 2009-ben 972,3 milliárd Ft adózás elıtti eredménye keletkezett, ami 2 020,4 milliárd Ft nyereségbıl és 1 048,1 milliárd Ft veszteségbıl tevıdött össze. Az eredmény a bázisidıszakhoz képest 8,8%-kal csökkent, az országos eredmény 12,5%- kal nıtt az elızı évhez képest. Az adózás elıtti eredmény alakulása a régióban 7. sz. ábra millió Ft Adózás elıtti nyereség Adózás elıtti veszteség Adózás elıtti eredmény Az eredmény régiós változása a nyereség 3,8%-os bıvülésének és a veszteség 19,2%-os növekedésének a következménye 5. A nyereség bıvülése összegét tekintve legjelentısebbek az adminisztratív, a pénzügyi, és a szakmai-tudományos tevékenységben voltak, ahol a évi 955,7 milliárd Ft-ról re 1 060,5 milliárd Ft-ra nıtt, és így közel a teljes régiós teljesítés felét adta. Az ingatlanügylet ágazat a vizsgált idıszakban a legnagyobb arányban részesült a veszteségbıl, 20,6%-ban. Az adminisztratív ágazat a legnagyobb arányban részesült az eredménybıl, 52%-ban. Az eredmény az elıbbi ágazaton túl jelentıs még: szakmaitudományos tevékenység 12,2%-os, pénzügyi közvetítés 10,5%-os, kereskedelem 9%-os részaránnyal. (8. sz. ábra) 5 Országosan az eredmény 12,5 %-kal növekedett, ami a nyereség 3,7%-os bıvülésébıl és a veszteség 5,9%-os szőkülésébıl adódott. 11

13 8. sz. ábra Az adózás elıtti eredmény ágazati megoszlása a régióban 2009-ben millió Ft Feldolgozóipar Kereskedelem Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos Adminisztratív Egyebek Nyereség Veszteség Eredmény Az egy vállalkozásra jutó adózás elıtti eredmény 6,7%-kal csökkenve 2009-re 5,4 millió Ft-ot ért el, elmaradva a 13,4%-os, országosan mért növekvı ütemő, 7,6 millió Ftos mutatószámtól. Az eredmény közel harmada 2009-ben a társaságok döntı hányadát kitevı mikrotól származott. Az egyéb aránya 23,8%, a kisé 20,8%, a középé pedig 24,9%. (9. sz. ábra) Kiemelkedı a mikro- adózás elıtti eredményének közel ötszörös növekedési üteme. A többi kategóriában az eredmény jelentıs csökkenése figyelhetı meg. A régió legmagasabb adózás elıtti nyereségét realizáló adóalanya 2009-ben egy gazdasági szolgáltatással foglalkozó társaság lett 171,1 milliárd Ft-tal. A második és harmadik legjobban teljesítı adózó szintén gazdasági szolgáltatással foglalkozó társaság, nyereségük 145,2 milliárd Ft, illetve 108,5 milliárd Ft volt. A legnagyobb adózás elıtti veszteséggel szintén a gazdasági szolgáltatást nyújtó rendelkeztek. 12

14 Az elsı 77,8 milliárd Ft, a második 40,7 milliárd Ft, míg a harmadik 15,7 milliárd Ft veszteséget számolt el 0929-es bevallásában. Mindhárom említett adóalany a mikro kategóriájába tartozik. 9. sz. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az adózás elıtti eredmény megoszlása gazdálkodási nagyság szerint 24,4% 23,8% 40,9% 30,0% 4,7% 24,9% 20,8% 30,5% M ikro Kis Közép Egyéb 2009-ben adóalanyaink közül en vallottak pozitív, an negatív és an nulla adózás elıtti eredményt 6, szemben az elızı évi , és es számokkal. A vizsgált idıszakban a nyereséges számának 8,4%-os csökkenése mellett 8,9%-kal növekedett a nulla eredményőeké, és 14,6%-kal a veszteségeseké. 10. sz. ábra A pozitív, negatív és nulla adózás elıtti ere dményt vallók aránya ,7% 43,0% 7,3% ,1% 38,6% 8,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Pozitív Negatív Nulla 6 A régióban átlagosan a társaságok 7,3%-a vallott nulla adózás elıtti eredményt, az elızı évi 8,3 %-kal szemben 13

15 VI. Az adókötelezettség és az azt meghatározó tényezık Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek A tárgyévben a vizsgált 2 616,5 milliárd Ft, a bázisidıszakinál 18,5%-kal több adózás elıtti eredményt csökkentı tételt vettek igénybe 7. A jelentıs növekedés oka, hogy a kapott, bevételként elszámolt osztalék a vizsgált idıszakban 37%-kal emelkedett és így 2009-re már a csökkentı tényezık 35%-át tette ki. Jelentıs volt még az adótörvény szabályai szerint elszámolt értékcsökkenési leírás is, ami a tárgyévre a csökkentı tényezık több mint 39%-át alkotta. (3. sz. táblázat) A csökkentı tételek 50%-a az adminisztratív, az ingatlanügyletek és a kereskedelmi szektorban realizálódott. Tárgyévben egy adózóra Igazgatóságunkon átlagosan 14,4 millió Ft csökkentı tétel jutott, 21,2%-kal több mint egy évvel korábban. Országosan a csökkentı tényezık egy vállalkozásra jutó értéke 18,4 millió Ft volt, mindössze 10,2%-kal magasabb az elızı évinél. Az adózás elıtti eredményt csökkentı tételeket legnagyobb arányban a mikro- és kis közül érvényesítették ben a régió összes csökkentı tényezıjének több mint 60%-a az elıbb említett társaságoktól származott. 3. sz. táblázat Az adózás elıtti eredményt csökkentı és növelı tételek a régióban Megnevezés Változás millió Ft millió Ft % Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek ,5% ebbıl: - veszteség leírás ,8% - céltartalék rendezés ,3% - értékcsökkenés ,9% - kapott osztalék ,3% Adózás elıtti eredményt növelı tételek ,0% ebbıl: - céltartalék ,8% - értékcsökkenés ,5% - nem váll. tevékenységgel. kapcs. költség ,9% - támogatások ,4% 7 Országosan a csökkentı tételek értéke 9,3%-kal emelkedett a vizsgált idıszakban. 14

16 Adózás elıtti eredményt növelı tételek Az adózás elıtti eredményt növelı tételek mindkét vizsgált évben a csökkentı tételeknél jóval alacsonyabb szintet értek el, 2009-ben 1 490,4 milliárd Ft-ot tettek ki. A növelı tételek az országosan tapasztalt 1-2%-os visszaeséssel ellentétben az elızı évhez képest 15%-kal növekedtek. (3. sz. táblázat) Az adózás elıtti eredményt növelı tételek közel háromnegyede három ágazat (ingatlanügyletek, kereskedelem, feldolgozóipar) társaságainál realizálódott. A növelı tételek több mint 70%-át mindkét évben a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás alkotta. Az egy adózóra számított növelı tényezık értéke mind a régióban, mind országosan alacsonyabb az átlagos csökkentı tételeknél. Az Igazgatóságunk illetékességébe tartozó adóalanyoknál 2009-ben 8,2 millió Ft-ot ért, míg a nemzetgazdaság egészére számolva 11,9 millió Ft-ot. A régió összes adózás elıtti eredményt növelı tételének közel 60%-át a mikro és az egyéb kategóriába sorolt társaságok vették igénybe. A növelı tételek a legdinamikusabban, 6,4%-kal ez utóbbi csoportba tartozó adózóknál növekedtek a vizsgált idıszakban, a kis-és közép körében 5-6%-os visszaesés tapasztalható. Pozitív adóalap és számított társasági adó A vizsgált társaságoknál a tárgyévben 762,5 milliárd Ft pozitív adóalap keletkezett, ami az országos érték 30,4%-a. A régióban az elızı évhez képest 16,9%-os csökkenés tapasztalható. A pozitív adóalap szinte valamennyi ágazatban néhány ágazat kivételével csökkent a vizsgált idıszakban. A legnagyobb visszaesés a pénzügyi közvetítés, ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokban következett be, ahol a vizsgált évek viszonylatában 25-30%-os csökkenés figyelhetı meg. Ennek oka, hogy az adózás elıtti eredmény 8,8%-os csökkenése mellett az eredményt csökkentı tételek 18,5%-kal emelkedtek, miközben a növelı tényezık is több mint 15%-kal növekedtek. 15

17 A régió évi legnagyobb pozitív adóalapját, 9,7 milliárd Ft-ot egy pénzügyi tevékenységet végzı társaság vallotta be bevallásában. A második legnagyobb adóalapja egy értékpapír ügynöki tevékenységet végzı vállalkozásnak lett 6,5 milliárd Ft-tal, a harmadik egy kıolaj-földgáz kitermeléssel tevékenykedı adóalany 6,2 milliárd Ft-tal. A számított társasági adó a tárgyévben 119,2 milliárd Ft-ot ért el, ami az elızı évhez képest 16,7%-os csökkenésnek felel meg. A számított adó tömege a vizsgált idıszakban mind a régió szinten, mind országosan közel azonos a pozitív adóalap változásával. Adómentesség és adókedvezmény A vizsgált társaságok 2009-ben a bázisidıszakhoz képest kisebb összegő adómentességet érvényesítettek. A mentesség a régióban 2009-ben mindössze millió Ft-ot tett ki, egyharmaddal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az adókedvezmények 33,1%-kal nıttek a vizsgált idıszakban, értékük a tárgyévben így is csak 3,5 milliárd Ft-ot ért el ben az igénybe vett kedvezményeket a feldolgozóiparban és az információ ágazatban érvényesítették, emellett jelentıs még az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások szektor részesedése is. (11. sz. ábra) A kedvezmények országosan a régiónál alacsonyabb mértékben 11,2%-kal növekedtek ben, és 75,3 milliárd Ft-ot tett ki. Ennek több mint 86%-át a feldolgozóipari társaságok érvényesítették, 62,5 milliárd Ft értékben. 11. sz. ábra millió Ft Az igénybe vett adókedvezmények a régióban Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás Szakmai, tudományos Adminisztratív Információ, kommunikáció Pénzgyük tevékenység Ingatlanügyletek Egyebek

18 Adókötelezettség A számított adóból az adómentesség és a kedvezmények levonása után a vizsgált társaságoknak 114,5 milliárd Ft adókötelezettsége keletkezett, ami az országos teljesítés 35,1%-a. A fizetendı adó 17,8%-kal csökkent a vizsgált idıszakban. A csökkenésben nagy szerepet játszott a villamos-energia ágazatban igénybe vett kedvezmények jelentıs emelkedése, hiszen ebben a szektorban a két év összehasonlításában majdnem a tízszeresére emelkedetek az érvényesített adókedvezmények. Az adókötelezettség több mint fele a következı ágazatok társaságaitól származott: a kereskedelembıl 20,9%, szakmai-tudományos tevékenységbıl 14,1%, pénzügyi tevékenységbıl 11,5%, ingatlanügyletbıl 11,2%. A régió egy adózóra jutó adókötelezettsége 2009-ben ,7 ezer Ft-ot tett ki, 15,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A számított értéket tekintve az egyes ágazatok között nagy különbségek vannak. A legmagasabb mutatószám 9 415,2 ezer Ft a bányászatban és 4 251,9 ezer Ft a villamos-energia szektorban jelentkezik. A többi ágazatban a bázishoz képest visszaesést mutat az egy társaságra jutó fizetendı adó. A legalacsonyabb a vendéglátással (203,4 ezer Ft), az oktatással (255,7 ezer Ft) és az egészségügyi szolgáltatással (302,1 ezer Ft) foglalkozó társaságokra jutó adókötelezettség. A régió összes adókötelezettségének 32%-át a mikro- vallották, a kis 26%, a közép 21% és az egyéb részaránya 21%. (12. sz. ábra). A fizetendı adó a mikro- és egyéb kategóriában bıvült a vizsgált idıszakban: legkevésbé, 0,8%-kal a mikro-nál, a legnagyobb mértékben, 2,2%- kal pedig az egyéb társaságoknál; a kisnál 0,9%-kal, a középnál 2,1%-kal csökkent a bázisidıszakhoz viszonyítva. 17

19 12. sz. ábra Adókötelezettség megoszlása gazdálkodási nagyság szerint 2009-ben 21% 32% 21% 26% Mikro Kis Közép Egyéb A régió legnagyobb adókötelezettséget valló adóalanyai a pozitív adóalapnál már ismertetett társaságok lettek. Átlagos adóterhelés Adózóink átlagos adóterhelése az elızı évihez hasonlóan 15%-ot tett ki. Az ágazatok többségében a terhelés 14-16% között alakult, ettıl csupán az oktatás 13,9%-os, és az egyéb szolgáltatások 9,3%-os értéke tért el. Országosan az adóterhelés a régiós szintnél alacsonyabb, 13%-ot tett ki 2009-ben. (13. sz ábra) A legmérsékeltebb az adóterhelés az egyéb szolgáltatásnál (a tárgyévben 9,3%), ami valószínőleg a nagymértékben igénybe vett adókedvezmények következménye. 18

20 13. sz. ábra % 15,6 15,4 15,2 15,0 14,8 14,6 14,4 14,2 14,0 13,8 13,6 14,8 Feldolgozóipar A évi adóterhelés ágazatonkénti mértéke 15,4 15,3 Kereskedelem 15,5 Szállítás 15,3 Vendéglátás átlag : 15,0 14,4 Információ, kommunikáció 14,5 Adminisztratív Pénzügyi tevékenység 15,5 15,1 Ingatlan ügyletek 14,3 Egyéb szolgáltatás VII. Mérlegadatok A régió kettıs könyvvitelt vezetı társaságai 0929-es bevallásukban milliárd Ft mérleg fıösszeget tüntettek fel, 24,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A tárgyévben a mérleg fıösszeg több mint a felét az adminisztratív, az ingatlanügyletekkel, és a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó társaságok realizálták. Eszközök A befektetett eszközök értéke 2009-ben ,7 milliárd Ft-ot ért el, ami a bázisidıszakhoz képest 41,5%-os növekedési tendenciát mutat. A befektetett eszközökön belül az immateriális javak értéke 1 193,5 milliárd Ft-ot tett ki, ami több mint háromnegyed részben az adminisztratív ügyletek, a gazdasági szolgáltatások szektorban koncentrálódott. A tárgyi eszközök jelentıs része, 58,2%-a szintén ebbıl az ágazatból származott. A befektetett pénzügyi eszközök 88,9%-át az adminisztratív, szakmai ügyletek, a gazdasági szolgáltatások és a pénzügyi közvetítés adóalanyai adták. A forgóeszközök értéke a tárgyidıszakban ,1 milliárd Ft-ot tett ki, ami az elızı évhez viszonyítva 4,1%-os növekedést jelent. A forgóeszközök legnagyobb arányú összetevıje 8 330,6 milliárd Ft-tal a követelések. 19

21 Források A forrásokon belül kiemelendı a jegyzett tıke, ami 2009-ben 3 982,3 milliárd Ft-ot ért el a bázisidıszakhoz képest az országos növekedési ütem 4,5 % 7,5 %-kal többet. A jegyzett tıke tulajdoni megoszlása nemzetgazdasági áganként 4. sz. táblázat Jegyzett tıke nemzetgazdasági áganként Jegyzett tıke Bázisindex +/- Külföldi tulajdon Részarány % millió Ft % % +/- Mezıgazdaság ,00% ,90% 16,80% 0,00% Bányászat ,90% ,90% 95,10% 0,20% Feldolgozóipar ,40% ,10% 58,90% 9,90% Villamosenergia-,gáz-,gızellátás ,00% ,60% 20,70% -1,80% Vízellátás, szennyvízgyőjtés, hulladékgazdálkodás ,80% ,10% 33,50% 5,40% Építıipar ,60% ,30% 39,50% 13,20% Kereskedelem, gépjármőjavítás ,90% ,30% 46,70% -1,60% Szállítás, raktározás ,70% ,80% 37,70% 8,00% Szálláshely szolgáltatás,vendéglátás ,60% ,90% 43,30% 0,40% Információ, kommunikáció ,60% ,10% 54,50% 2,40% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,30% ,30% 73,70% 5,40% Ingatlanügylet ,80% ,20% 40,70% 3,40% Szakmai, tudományos, mőszaki tevék ,00% ,20% 59,90% 0,70% Adminisztratív és szakmaitudományos ,30% ,60% 53,70% -0,80% Oktatás ,10% ,30% 10,20% 1,00% Humán,egészségügyi, szociális ellátás ,80% ,20% 21,60% 2,40% Mővészet, szórakoztatás ,30% ,30% 8,30% 2,10% Egyéb szolgáltatás ,00% ,10% 14,50% 8,40% Összesen ,50% ,40% 56,20% 4,80% A külföldi tulajdoni hányad 2009 évben az ágazatok összességét tekintve 56,2%-os volt, ezt meghaladó szintet a bányászatban (95,1%) szakmai-, tudományos-, mőszaki- tevékenység ágazatban (59,9%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban 73,7% és a feldolgozóiparban (58,9%) ért el. A bázisidıszakhoz viszonyítva a külföldi tulajdoni részarány az építıiparban 13,2%-kal, a feldolgozóiparban 9,9%-kal, a pénzügyi szektorban 5,4%-kal nıtt, a villamos-energia (1,8%-os) és a kereskedelemi ágazatban (1,6%-os) csökkent. 20

22 A jegyzett tıke tulajdonosi összetétele a régióban 5. sz. táblázat Megnevezés Év Állami tulajdoni hányad a jegyzett tıkében Belföldi magánsze mély tulajdoni hányad a jegyzett tıkében Belföldi társasági tulajdoni hányad a jegyzett tıkében Külföldi tulajdoni hányad a jegyzett tıkében Egyéb tulajdoni hányad a jegyzett tıkében Összesen % % % % % % Közép-magyarországi Régió Országos ,1 16,6 25,2 51,5 4,6 100, ,7 15,5 22,7 56,2 2,9 100, ,2 11,7 26,8 47,2 7,1 100, ,6 12,5 29,2 45,0 6,7 100,0 A régióban bázisidıszakhoz viszonyítva a külföldi tulajdoni részarány 4,7 százalékponttal növekedett, országosan 2,2 százalékponttal csökkent. VIII. Összefoglalás A kettıs könyvvitelt vezetı adóalanyok társasági adó bevallásainak elemzése során a következı lényeges megállapításokra jutottunk: - A régióban a 2009-es adóévrıl összesen 181,4 ezer feldolgozható bevallás érkezett, ami 2,2%-kal, országosan 0,8%-kal maradt el a évrıl benyújtott bevallások számától. A régióban továbbra is jellemzı a mikro- döntı többsége. - Az értékesítés nettó árbevételében az országos 3,4%-os növekedéshez képest 10,1%-os csökkenés következett be az elızı évhez viszonyítva. A teljes régiós árbevétel közel háromnegyede négy ágazat (kereskedelem, feldolgozóipar, szakmai-tudományos, ingatlanügyletek) adózóinál koncentrálódott. - Az export bevétel a évhez viszonyítva 5,2%-kal csökkent, a nettó árbevételen belüli aránya (16,9%) azonban jelentısen elmarad a nemzetgazdaság egészére számított (23,4%) értéktıl. 21

23 - A költségek és ráfordítások a régióban az elızı évhez viszonyítva a bevételekhez hasonló 9,3%-os csökkenı tendenciát mutatnak. - Az adózás elıtti eredmény a bázisidıszakhoz képest 8,8%-kal csökkent, az országos eredmény 12,5%-kal bıvült, a régiós teljesítés közel felét az adminisztratív, az információ, és a szakmai tudományos szektor adóalanyai realizálták. - Az adózók a régióban 2008 évhez viszonyítva 33,1%-kal több adókedvezményt érvényesítettek. A régióban az átlagos adóterhelés 15% volt, lényegesen magasabb a nemzetgazdaság egészében mértnél, amely 13%. A vizsgált idıszakban igénybe vett kedvezmények közel tízszeresét a villamos-energia ágazatban érvényesítették, emellett jelentıs még az ingatlanügyletek, mővészeti, gazdasági szolgáltatások szektor részesedése is. - Általánosságban elmondható, hogy a régióban a fıbb gazdálkodási mutatók csökkenési üteme a vizsgált idıszakban meghaladta az országosan mértéket. - Az egy adózóra jutó értékek is mind elmaradtak a nemzetgazdaság egészére számítottaktól. Ennek oka alapvetıen abban keresendı, hogy a régióban 27% körüli a kis gazdasági súllyal rendelkezı mikro- aránya, illetve az országos adatokat torzítja a Kiemelt Adózók Igazgatóságának nagy adóteljesítményő társaságainak a teljesítése a recesszió éve volt, az év egészében a bruttó hazai termék 6,3%-kal csökkent a KSH adatai alapján. A év októberében kezdıdött gazdasági visszaesés 2009-ben tovább érzékeltette hatását a Közép-magyarországi Régióban, folytatódott az árbevétel csökkenés. - Az illetıségünkhöz tartozó adózók kiemelt bevallási- és mérlegadatainak Igazgatóságonkénti bontását az 1. számú és a 2. számú melléklet tartalmazza. Budapest, december 22

24 1. sz. melléklet Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Egyszeres könyvvitelt vezetı évben Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó 23 Kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis-, közép évben Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Minden egyéb váll. Összesen Adózás elıtti eredmény pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Adóalap pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Társasági adó (16% vagy 10/16%) Adómentesség Igénybevett adókedvezmények évi (illetve üzleti évi) adókötelezettség május 31-ig megfizetendı társasági adó május 31-tıl visszaigényelhetı társasági adó Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok értékesítés nettó árbevétele export értékesítés nettó árrbevétele anyagjellegő ráfordítások személy jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírés üzemi (üzleti) tevékenység eredménye nyereséges és nullás eredmény veszteséges eredmény Vállalkozások száma (db)

25 Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Pest megyei Igazgatóság Adatok: ezer Ft Egyszeres könyvvitelt vezetı évben Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis-, közép évben Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Minden egyéb váll. Összesen Adózás elıtti eredmény pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Adóalap pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Társasági adó (16% vagy 10/16%) Adómentesség Igénybevett adókedvezmények évi (illetve üzleti évi) adókötelezettség május 31-ig megfizetendı társasági adó május 31-tıl visszaigényelhetı társasági adó Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok -értékesítés nettó árbevétele export értékesítés nettó árbevétele anyagjellegő ráfordítások személy jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírés üzemi (üzleti) tevékenység eredménye nyereséges és nullás eredmény veszteséges eredmény Vállalkozások száma (db)

26 Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Észak-budapesti Igazgatóság Adatok: ezer Ft Egyszeres könyvvitelt vezetı évben Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis-, közép évben Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Minden egyéb váll. Összesen Adózás elıtti eredmény pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Adóalap pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Társasági adó (16% vagy 10/16%) Adómentesség Igénybevett adókedvezmények évi (illetve üzleti évi) adókötelezettség május 31-ig megfizetendı társasági adó május 31-tıl visszaigényelhetı társasági adó Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok -értékesítés nettó árbevétele export értékesítés nettó árbevétele anyagjellegő ráfordítások személy jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírés üzemi (üzleti) tevékenység eredménye nyereséges és nullás eredmény veszteséges eredmény Vállalkozások száma (db)

27 Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Kelet-budapesti Igazgatóság Adatok: ezer Ft Egyszeres könyvvitelt vezetı évben Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis-, közép évben Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Minden egyéb váll. Összesen Adózás elıtti eredmény pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Adóalap pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Társasági adó (16% vagy 10/16%) Adómentesség Igénybevett adókedvezmények évi (illetve üzleti évi) adókötelezettség május 31-ig megfizetendı társasági adó május 31-tıl visszaigényelhetı társasági adó Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok -értékesítés nettó árbevétele export értékesítés nettó árbevétele anyagjellegő ráfordítások személy jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírés üzemi (üzleti) tevékenység eredménye nyereséges és nullás eredmény veszteséges eredmény Vállalkozások száma (db)

28 Egyszeres könyvvitelt vezetı évben Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Dél-budapesti Igazgatóság Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Adatok: ezer Ft Kettıs könyvvitelt vezetı mikro-, kis-, közép évben Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Minden egyéb váll. Összesen Adózás elıtti eredmény pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Adóalap pozitív és nullás eredmény negatív eredmény Társasági adó (16% vagy 10/16%) Adómentesség Igénybevett adókedvezmények évi (illetve üzleti évi) adókötelezettség május 31-ig megfizetendı társasági adó május 31-tıl visszaigényelhetı társasági adó Adózás elıtti eredményt csökkentı tételek Adózás elıtti eredményt növelı tételek Eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatok -értékesítés nettó árbevétele export értékesítés nettó árbevétele anyagjellegő ráfordítások személy jellegő ráfordítások értékcsökkenési leírés üzemi (üzleti) tevékenység eredménye nyereséges és nullás eredmény veszteséges eredmény Vállalkozások száma (db)

29 2. sz. melléklet Adatok: ezer Ft Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Mérleg adatok Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Változás 2009/2008 Kettıs könyvvitelt vezetı Változás 2009/ év év év év Immateriális javak ,8% ,2% Tárgyi eszközök ,4% ,3% Befektetett pénzügyi eszközök ,1% ,0% Készletek ,0% ,7% Követelések ,9% ,7% Értékpapírok ,3% ,6% Pénzeszközök ,7% ,2% Aktív idıbeli elhatárolás ,6% ,3% Jegyzett tıke ,5% ,6% Jegyzett, de még be nem fizetett tıke ,3% ,3% Tıketartalék ,1% ,2% Eredménytartalék ,8% ,9% Lekötött, értékesítési, általános tartalék ,8% ,7% Mérleg szerinti eredmény ,4% ,4% Céltartalék ,0% ,7% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,6% ,9% Rövid lejáratú kötelezettségek ,5% ,6% Passzív idıbeli elhatárolás ,1% ,7% 28

30 Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Pest megyei Igazgatóság Adatok: ezer Ft Mérleg adatok Kettıs könyvvitelt vezetı, eltérı üzleti évet választó Változás 2009/2008 Kettıs könyvvitelt vezetı Változás 2009/ év év év év Immateriális javak ,8% ,7% Tárgyi eszközök ,0% ,2% Befektetett pénzügyi eszközök ,9% ,9% Készletek ,9% ,5% Követelések ,7% ,4% Értékpapírok ,6% ,7% Pénzeszközök ,7% ,8% Aktív idıbeli elhatárolás ,9% ,5% Jegyzett tıke ,3% ,4% Jegyzett, de még be nem fizetett tıke ,0% ,0% Tıketartalék ,8% ,7% Eredménytartalék ,9% ,8% Lekötött, értékesítési, általános tartalék ,7% ,4% Mérleg szerinti eredmény ,7% ,2% Céltartalék ,6% ,1% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,9% ,5% Rövid lejáratú kötelezettségek ,4% ,6% Passzív idıbeli elhatárolás ,7% ,5% 29