A kislabdahajítás alsó tagozatban oktatott gyakorlatai

ELTE PPK Sporttudományi Intézet Szombathely A kislabdahajítás alsó tagozatban oktatott gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Zsargó Lilla H88BPK

A kislabdahajítás általános iskolában oktatott technikája A kislabdahajítás az egyik legtermészetesebb dobásforma. Technikai alapjai a célba- és távolba dobás, a váll feletti hajítás, illetve a testnevelés különböző területein szerepel. A kislabdahajítás könnyen elsajátítható, a tornateremben és a szabadban egyaránt elvégezhető, kicsi a szerigénye, hiszen a labdán kívül nem igényel egyebet. A kisiskolások természetes mozgásában, játékaiban is szerepel, így például a hógolyózás, vagy a különböző labdajátékok. Elsajátítása nem igényel különösebb előképzettséget, ugyanakkor fejleszti a dobókészséget. Kiváló előkészítése ez a gerelyhajításnak, mely szintén a kerettanterv része. Ebből kifolyólag a kislabdahajítás nélkülözhetetlen része a testnevelésnek. A labda fogása Kislabdahajításnál kétféle fogásmód ismert: - Kétujjas fogás: a szert a középső ujj és a mutató ujj tartja. A kisujj, gyűrűsujj és hüvelykujj oldalról támasztják a labdát. - Sportfogás: a labdát oldalról a kisujj és a hüvelykujj támasztja, míg a három középső ujj a tartást végzi és a kidobásban a nagyobb energiát szolgáltatja. Ezért ez a dobásmód lehet az eredményesebb. A hordmód Lendületszerzés közben a labda tartása kétféle módon történhet: - Alsótartással: ennél a változatnál az atléta a karját a törzse mellett, kissé lemaradva tartja. - Felsőtartással: ennél a formánál az atléta a labdát a halántéka mellett tartja, könyöke behajlítva és karja a futás ritmusát felvéve enyhén mozog előre és hátra. Helyből hajítás A tanítványok bal harántterpeszben állnak. A helyes dobóterpeszt legegyszerűbben egy vonat felett állva taníthatjuk meg. A törzs jobbra fordításával a jobb kar lazán hátra lefelé nyúlik, a tenyér felfelé néz. Ezzel egy időben a bal kar lazán a mell vonalába emelkedik. A hajítást a bal kar felfelé balra irányítása, a jobb váll és a törzs balra fordítása indítja meg. Végül a dobó kar könyöke és alkarja a fül mellett fölfelé és előre csapva kis ívben hajítja a labdát. Nem célszerű sokszor, kizárólagos mozdulatsorként gyakoroltatni a tanulóval és már a kezdeti fázisban is valamilyen célt jelöljünk ki a gyermek számára, amit el kell találnia. Ügyelnünk kell a helyes végrehajtásra, így például, hogy gátolja a megfelelő ívhelyzet kialakítását, ha a tanuló nem eléggé viszi hátra, vagy éppen túl mélyre engedi a labdát. Nem megfelelő az sem, ha dobókert oldalt és nem váll fölött viszik hátra. Lendületből hajítás Általános iskola alsó tagozatába a dobás előkészítése a hármas dobóritmussal történik. Ebben az esetben a pár lépésből szerzett lendület utolsó lépése közben a dobó a bal lábról a jobb lábra lépés alatt viszi dobó helyzetbe a labdát, úgy hogy a mozgássor szökkenés szerű. Végrehajtásakor a figyelmet a lendületnövekedésre és a folyamatos kidobásra kell összpontosítani.

A feladatokat szögállásból indítjuk, labda hord helyzetben. Három előkészítő lépést követően a kislabdahajítás végrehajtása. Ezt követi a hármas lépésritmusban végrehajtott hajítás, majd a lassú futásból végzett hármas előkészítő lépésből végrehajtott kislabdahajítás. A kislabdahajítás legfontosabb szabályai - A gerelyhajítás szabályai szerint történik. - 12 dkg-os plastoball kislabdával hajtják végre - Az iskolások sportjában versenyszám a váll fölötti hajítás, a 14 évesek versenyein a kislabdahajítás, középiskolások versenyein a gerelyhajítás. - Az általános iskolai tanterv kötelező anyaga. - A résztvevő versenyzőknek 1 próba-, és 3 három kísérleti lehetősége van - A továbbjutó versenyzők további 8 lehetőséggel rendelkeznek - Összetett verseny: a versenyzőnek 1 próba-, és 3 folyamatosan végrehajtott kísérlete van - Több próba: a váltó eredménye a végeredménybe nem számít bele - Általában iskolai és gyermek korcsoportú versenyeken kerül megrendezésre. Helyi és alacsonyabb szintű iskolai versenyeken lehet az úgy nevezett bemondásos módszert alkalmazni, mindezt az egyszerűség kedvéért. Csak a MASZ által elfogadott sporteszközzel lehet versenyt lebonyolítani. (www.masz.hu) - Diákolimpiai versenyszám: I. korcsoport: összetett egyéni és csapatverseny II. korcsoport: egyéni összetett és csapatverseny III. korcsoport: egyéni, négy próba egyéni és csapatverseny, ügyességi és váltófutó csapatbajnokság IV. korcsoport: egyéni, ötpróba egyéni és csapatverseny, ügyességi és váltófutó csapatbajnokság A csapatok 5 főből állnak, de csak a legjobb 4 eredmény számít. Egy versenyző maximum 3 versenyszámban és 1 váltószámban indulhat. (Koltai, 2013) - Nem érvényes a dobás, ha a versenyző a dobás pillanatában bármely testrészével érinti a körívet, illetve az azon túl lévő területet - Kislabdahajításnál a dobó nem léphet ki a nekifutó területről mindaddig, amíg a labda talajt nem ért. - A labda földet érése után hátrafelé kell elhagyni a kidobó ívet. - A nekifutó pálya legalább 30 méter, de nem haladhatja meg a 36,5 méter. - A kidobást egy 8 méter sugarú körív mögül kell végrehajtani. - A dobó célja, hogy a kislabdát minél messzebbre dobja, a szabályok betartása mellett. - Ezt úgy éri el, hogy: = nekifutással optimális lendületet szerez = a lendületet felhasználja a jó kidobó helyzet megteremtésére, törésmentesen összekapcsolja a kidobással = a hajítás közben a kislabdát minél nagyobb sebességgel dobja ki

1.-2. évfolyam A kislabdahajításhoz kapcsolódó tantervi előírások (tananyag, követelmények) az adott iskolafokon (www.ofi.hu) Lökő-, hajító- és vetőgyakorlatok: döntően célba dobással, vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel. Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és/vagy a Kölyökatlétika versenyrendszerében: Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában. 3.-4. évfolyam Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változó távolságra, különböző kiinduló helyzetekből. A forgómozgások előkészítő gyakorlatai. Hajító mozgások 3 lépéses dobóritmusban. A kislabdahajítás oktatásának előfeltételei a) Mozgáskoordináció, ügyesség - előfeszítés és összehúzódás összehangolása - gyorserő fejlesztés: kisebb gyorserejű dobó nagyobb eredményt tud elérni, mint nagyobb gyorserejű társa, mert jobban oldja meg a dobószer folyamatos gyorsítását - az izmok által kifejtett erő célszerű idősorrendben, optimális erőadagolással a megfelelő irányba hat - az eredményesen végrehajtott dobáshoz ügyesség szükséges= a jó technikát rövid idő alatt elsajátító és gazdaságosan végrehajtani tudó dobó - fontos a tér- és időbeli tájékozódó képesség, a reakcióképesség és a ritmusképesség, azaz a koordinációs képességek - ezek a motoros képességek a pontos, eredményes és gazdaságos mozgás végrehajtásának alapfeltételei b) Egyensúlyérzék - a jó egyensúlyi érzék hozzájárul egy dobás befejeztével a dobókörön belül maradni - az egyensúlyérzék az egyéni adottságoknak megfelelően fejleszthető - minden olyan mozgásos feladattal fejleszthető, amelyben az egyensúlyozásnak fontos szerepe van c) Állóképesség - dobó-állóképesség: elsajátításával a dobó képes a dobógyakorlatok minél többszöri elvégzésére, illetve megfelelő intenzitású végrehajtására - a dobók edzéseken 4-5 szerrel is gyakorolnak, ehhez stabil állóképesség szükséges, hogy a versenyző egy-egy edzés fáradalmait a következő edzésig képes legyen kipihenni - a munkavégzés terjedelme és intenzitása összhangban kell hogy legyen a regenerálódással d) Kinesztikus érzékelés - a dobók túlnyomó részt a látási és hallási érzékelésre hagyatkoznak - a lényeges belső történésekről, mint pl. az izmok, inak, szalagok feszülése-ellazulása, az ízületek állapota, illetve a testrészek mozgása - alkalmazásával a dobóban az automatikus szabályozás valósul meg

A kislabdahajításban résztvevő izmok: mellizom- musculus pectoralis (major, minor) hasizmok (egyenes, haránt)- musculus (rectus, transversus) abdominis ágyékizom- musculus quadratus lumborum delta izom- musculus deltoideus lapocka alatti izom- musculus subscapularis nagygörgeteg izom- musculus teres major karizom- musculus brachialis csuklóhajlító izmok- musculus flexor (carpiulnaris, radialis) ujjakat hajlító izmok- musculus flexor digiturum superficails combközelítő izmok- musculus adductor négyfejű combizom- musculus quadriceps femoris farizmok- musculus gluteus csípő horpasz izom- musculus iliopsoas A kislabda hajítás előkészítő gyakorlatai 1) A gyakorlat száma: 1 2) A gyakorlat megnevezése: Kimentős kidobó 3) Forrásmegjelölés: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 1.-2. osztály 5) A gyakorlat célja: vállöv erősítése, keringési rendszer bemelegítése, dobókészség fejlesztése, egyensúlyérzék fejlesztése 6) Eszközök: 4 db szivacslabda 7) A résztvevők száma: 20 fő 8) A gyakorlat leírása: A 4 db szivacslabda bedobásával indul a játék, amely fél pályán zajlik. A labdát birtokló játékos maximum 3-at léphet. Akit kidobtak hegycsúcs helyzetében helyezkedik el. Társai úgy menthetik ki, ha átmásznak alatta. A kimentő és a kimentett addig nem dobható ki újra, míg a mentés be nem fejeződik. A játék végén fontos megdicsérni azt, akit egyszer sem dobtak ki. 9) Kritikus momentum: A kevésbé motivált tanulók hajlamosak arra, hogy a csípőjüket leengedik a fekvőtámasz helyzetében. Ki kell hangsúlyozni a játék elején, hogy csak úgy kimenthetőek, ha megfelelő magasságban tartják magukat. Fontos a megfelelő erősségű dobás, hiszen a szivacslabdának nincs nagy tömege, ha nem elég erővel dobják, nem ér célba.

10) Megjegyzés: A kisiskolások és még a felsőbb osztályokban is nagyon lelkesen játsszák a diákok, hiszen a versengés szellemében zajlik a feladat. 11) Változatok: Változatai lehetnek a büntetőtesthelyzetek Pl. 3 db fekvőtámasz és tovább fut, illetve a dobóeszköz változtatása, pl. gumilabda, vagy fit ball labda (ez különösen népszerű). 1) A gyakorlat száma: 2 2) A gyakorlat megnevezése: Tűzharc 3) Forrásmegjelölés: főiskolai tanulmányok 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobókészség fejlesztése, újakat hajlító izmok erősítése 6) Eszközök: 4 db szivacslabda, 2 db pad, vonalak 7) Résztvevők száma: 20 fő 8) A gyakorlat leírása: A kijelölt területet megfelezzük a 2 db paddal és kijelölünk mindkét térfélen egy-egy sávot, ahova a kidobottak állnak. 2 csapatra osztom az osztályt, ügyelve arra, hogy mindkét csapatba jusson gyengébb és jó képességű tanuló is. Csapatonként 2-2 labda van a térfélen, a játék sípszóra indul. Akit kidobtak átmegy az ellenfél játéktere mögött kijelölt területre és onnan próbál labdát szerezni és kidobni ellenfeleit. Ha ez sikerült, akkor visszamehet a saját térfelére. Addig tart a játék, amíg valamelyik csapat játékosai el nem fogynak a térfelükről. 9) Kritikus momentum: A szabályok be nem tartása pl. a játék hevében nem figyel a játékterületre és vonalon kívülről dob 10) Megjegyzés: Nagyon szívesen játszák a gyerekek ezt a játékot, mert rengeteg dobáslehetőséget tartogat, amelyet a kisiskolás gyermek igyekszik kihasználni. 11) Változatok: A dobóeszközök változtatásával színesítettem a játékot pl. gimnasztikai labda.

1) A gyakorlat száma: 3 2) A gyakorlat megnevezése: Aknahatástalanító 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály 5) A gyakorlat célja: célba dobás fejlesztése, ügyességfejlesztés, dobóerő fejlesztés, alkar izmainak fejlesztése 6) Eszközök: 10 db medicinlabda, 20 db kislabda, 2 db pad 7) A résztvevők létszáma: 2x10 fő 8) A gyakorlat leírása: A tanulókat két csoportra osztom. Ezt a játékot általában megelőzi egy medicines erőfejlesztés, ahol eleve párokban dolgoznak. A párosok egyik fele alkotja az egyik csoportot, a másik fele pedig a másik csoportot. 2 db paddal kettéválasztom a területet és a 10 db medicinlabdát egyenlő távolságban ráhelyezünk. Kb. 5-6 méter távolságban kijelölök egy vonalat, amelyet tilos lesz átlépni. Minden tanuló kezében kislabda van. A játék sípszóra indul és addig tart, amíg valamelyik csapat le nem dobálja a padról a medicinlabdákat. Az a csapat nyer, amelyik térfelén kevesebb medicinlabda van a térfelén. 9) Kritikus momentum: Fontos, hogy a diákok pontosan célozzanak és hogy a megfelelő erőkifejtéssel dobjanak, hiszen a medicinlabdának súlya van, amit dobással kell elmozdítani. 10) Megjegyzés: versenyhelyzetet teremt, amit szeretnek a kisiskolások. Figyelmeztetni kell őket, hogy a labdáért menni nagy körültekintéssel szabad! 11) Változatok: a dobótávolság növelésével vagy csökkentésével, szerek változtatásával pl.: gumilabdával dobni a focilabdát, vagy kézilabdával dobni a medicinlabdát

1) A gyakorlat száma: 4 2) A gyakorlat megnevezése: Célba dobás nyugvó célokra 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobóerő fejlesztés, combizmok erősítése 6) Eszközök: kosárlabda palánk, 5 részes szekrény, medicin labda, zsámoly, hullahopp karika, szivacslabda, kislabda, gyűrű, padok 7) A résztvevők száma: 20 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: A tornaterem egyik falánál felállítva helyezkednek el a célpontok. Ez lehet a kosárpalánk, az 5 részes szekrényre helyezett medicinlabda, az élére állított zsámoly, a felfüggesztett hullahopp karika és a lelógó gyűrű. Padokkal kijelöljük a határt, ahonnan a dobásokat kell elvégezni. Minden tanuló kezében kislabda van. A verseny célja, hogy 20 dobásból ki találja el legtöbbször a célt. 9) Kritikus momentum: Figyelni kell a magasságkülönbségekre 10) Megjegyzés: Figyelni kell a labdáért menő társakra, ez mindig balesetveszélyes. 11) Változatok: Csapatversenyben játszatva a cél, hogy adott idő alatt melyik csapatnak sikerül legtöbbször eltalálni a célt. 1) A gyakorlat száma: 5

2) A gyakorlat megnevezése: Védd a várad 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobóügyesség fejlesztése, egyensúlyérzék, kineziológiai képességek fejlesztése (térbeli tájékozódás) 6) Eszközök: szivacslabdák, zsámolyok, medicin labdák, bóják, gimnasztikai labda, tekebábu 7) A résztvevők száma: 4x5 fős csoportok 8) A gyakorlat leírása: 5 fős köröket alkotnak a tanulók a kör közepén álló vártól 4-5 méter távolságra. Egyikük a kör közepén áll és a körön kívülről érkező dobásoktól védi a medicinlabdákból, teke bábukból, zsámolyokból, gimnasztikai labdákból álló erődítményét. Az a csapat nyer, aki dobásaival elsőként tudja lerombolni a védett várat. 9) Kritikus momentum: pontos célzás a tanuló részéről 10) Megjegyzés: félős diákot nem szabad a vár védelmére állítani, mert csak félreáll a dobások elől 11) Változatok: szerek használata, pl. gumilabda 1) A gyakorlat száma: 6 2) A gyakorlat megnevezése: Menekülőhajsza 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobóügyesség fejlesztése, comb-, felkar izmainak fejlesztése, kineziológiai képességek fejlesztése 6) Eszközök: szivacslabdák, zsámoly, bóják 7) A résztvevők száma: 2x10 fős osztály

8) A gyakorlat leírása: Félpályán kijelölünk 2 segédvonalat, amelyen kívül jobbról és balról felsorakoznak az egyik csapat játékosai. A másik csapat a bójánál egysoros oszlopban áll. A pálya végén egy zsámolyt állítunk fel. A játékban 3 db szivacslabda játszik. Sípszóra az első tanuló futni kezd, hogy megkerülje a zsámolyt, az oldalt álló ellenfél csapat tagjai pedig megpróbálják minél többször kidobni. Amikor a menekülő játékos visszaért, akkor indul a társa, akit szintén célba vesz az ellenfél. Ha mindenki futott, a csapatok helyet cserélnek és most a kidobó tanulók lesznek a menekülő csapat. Az a társaság nyer, ahol a csapattagokat kevesebbszer dobták ki. 9) Kritikus momentum: figyelni kell, hogy a labda minél pontosabban célba találjon. Nem szabad túl nagy játékteret kijelölni, mert az egészjáték a labdák hajkurászásáról szólhat. 10) Megjegyzés: Nagyon szeretik a gyerekek, üldözéses játékként élik meg, ahol nem az egyén, hanem a csapat becsülete atét. 11) Változatok: a dobó felek ülésben vannak, a menekülő félnkpedig valamilyen vállövet erősítő utánzó járással kell haladnia. 1) A gyakorlat száma: 7 2) A gyakorlat megnevezése: Dobd ki a labdát! 3) Forrás megjelölése: sajátforrás 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobóügyesség fejlesztése, felkar izmainak fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése 6) Eszközök: szivacslabdák, kislabdák, focilabda, kosárlabda, gimnasztikai labda 7) A résztvevők száma: 20 fő 8) A gyakorlat leírása: a tanulók 4x5 fős oszlopban álnak fel. A tőlük 4-5 méter távolságban álló tanár a sorokkal párhuzamosan elgurít egy gimnasztikai labdát, amit az első sorokban álló tanulók igyekeznek eltalálni. A labdák felvétele után a pálya

meghatározott oldalán futás az utolsó sor mögé. A labdák összeszedése közben a következő sor felkészülhet a dobáshoz. A találatok pontot érnek, a több pontot elérő oszlop győz. 9) Kritikus momentum: a tanuló a labdát földhöz vágja, nem pedig céloz. 10) Megjegyzés: fontos a tól-ig határok kijelölése, hogy a tanuló tudja, hogy a guruló labda már hol nincs játékban. 11) Változatok: különböző méretű labdák gurítása és különböző méretű labdákkal való dobás 1) A gyakorlat száma: 8 2) A gyakorlat megnevezése: Fuss a labda után! 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobóügyesség fejlesztése, ívképzés kialakítása, kar izmainak fejlesztése, mozgáskoordináció fejlesztése 6) Eszközök: gumikötél, kézilabda 7) A résztvevők száma: 2x10 fő 8) A gyakorlat leírása: A dobósor feláll kb. 3 méter távolságra a 2 méter magasan kifeszített gumikötéltől és jelre átdobja a labdát a kötél fölött, majd gyors megindulás után futás a labdához, a felpattanó labdát elkapja és labdavezetéssel halad tovább. 9) Kritikus momentum: átmenjen a labda a kötél felett, hiszen ezzel meghatározzuk a magasságot, aminek hatására felfelé ível a dobás 10) Megjegyzés: ha nincs elég labda, akkor a feladatot végrehajtó sor emberkerülést és helyrefutást követően visszapasszolja a labdát a következő sornak

11) Változatok: kötél magasságának változtatása, pl. alacsonyan van, így átmászni kell alatta, amivel a vállövet erősítjük. 1) A gyakorlat száma: 9 2) Forrás megjelölése: főiskolai tanulmányok 3) Alkalmazási terület: 3. osztálytól 4) A gyakorlat célja: vállöv erősítése, törzs izmainak erősítése 5) Eszközök: medicinlabda 6) A résztvevők száma: egész osztály párokban 7) A gyakorlat leírása: két tanuló egymással szemben állnak terpeszállásban, labda A - nál mély tartásban. Törzshajlítás előre, hátra és felső dobás előre, egymásnak felváltva. 8) Kritikus momentum: dobásnál előreesik a labda súlyától; nem a fej mögül indítja a dobást, hanem a fej fölül 9) Megjegyzés: a medicinlabdát az elkapó fél hagyja a földre érkezni és csak utána veszi fel, így kisebb a balesetveszély 10) Változatok: zártállásból, ülésből, térdelésből

1) A gyakorlat száma: 10 2) A gyakorlat megnevezése: Falralabda 3) A forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3. osztálytól 5) A gyakorlat célja: törzsizmok, vállöv, combizmok erősítése, mozgáskoordináció, állóképesség fejlesztése 6) Eszközök: gumilabda vagy kézilabda 7) A résztvevők száma: 4x5 fős csapatok 8) A gyakorlat leírása: Labdavezetéssel haladás kb. 5 méter távolságra a 40 cm kifeszített gumiszalagig. A labda szalag alatti átgurítása után kúszás a szalag alatt. A labda felvételét követően járás közben, 2 méter távolságból egykezes felsődobás falra. Visszafelé haladáskor ellentétes kézzel való labdavezetés, labdával a kézben páros lábú szökkenés a szalag felett, majd labdavezetés és labdaátadás a társnak. 9) Kritikus momentum: a falról visszapattanó labda elkapása 10) Megjegyzés: falra passzolásnál fontos a dobóterpesz kialakítása 11) Változatok: a gumikötélen való áthaladás módja, falra passzolásoknál a távolság csökkentése, növelése, társnak való labdaátadás lehet a pálya végéről

A kislabdahajítás rávezető gyakorlatai 1) A gyakorlat száma: 1 2) A gyakorlat megnevezése: Dobd fel, kapd el! 3) Forrás megjelölése: főiskolai tanulmányok 4) Alkalmazási terület: 3. osztály 5) A gyakorlat célja: a labda helyes fogásának kialakítása 6) Eszközök: tanítványonként 1 db kislabda 7) A résztvevők száma: 20 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: körbe irányú lassú futás közben a tanulók alsó dobással fej fölé dobják a labdát, majd előre néző könyökkel, felfelé fordított tenyérrel kétujjas-, vagy sportfogással elkapják. 9) Kritikus momentum: a helyes labdafogást figyelni és javítani kell 10) Megjegyzés: káoszt okozhat, hogy a labda nem felfelé irányba repül, illetve a felfelé néző, labda után mozgó gyerekek egymással ütközhetnek- balesetveszély 11) Változatok: ügyes és ügyetlenebb kézzel való végrehajtás, irányváltoztatásokkal, kör közepe felé fordulva előre-hátra irányú mozgással, gimnasztikai feladatokkal színesítve 1) A gyakorlat száma: 2 2) A gyakorlat megnevezése: Dobd a társnak! 3) Forrás megjelölése: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3.-4. osztály

5) A gyakorlat célja: a dobókar könyökének helyes irányba való tartása, helyes labdafogás 6) Eszközök: páronként 1 db szivacslabda, vagy kislabda, segédvonalak 7) A résztvevők száma: 20 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: a tanulók párokban állnak, egymástól 4-5 méterre. A tanult módon az ügyesebb kezükbe fogják a labdát és homlok magasságba emeljék fel. Közben a könyök a dobás irányába nézzen! Ezt követően a törzs elfordulása nélkül, a kéz vállból történő mérsékelt hátranyújtásával, a fül mellet a kar előrecsapásával kis ívben dobják a labdát a társuknak. 9) Kritikus momentum: a törzs elfordulása, a könyök rossz irányú mozgása 10) Megjegyzés: az első próbálkozásokkor a gyerekek vagy a technikára figyelnek, vagy a dobásra. Így idő kell a részletek összehangolására. 11) Változatok: mindkét karral való dobás; a tanulók közti távolság csökkentése, növelése 1) A gyakorlat száma: 3 2) A gyakorlat megnevezése: Dobd a falat! 3) Forrás megjelölés: hospitálás (Bólyai) 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobás erősségének növelés 6) Eszközök: tanulónként 1 db szivacslabda 7) Résztvevők száma: 18 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: A tanulók bal haránt terpeszállásban felállnak a fallal szemben 2-3 méterre, jobb kezükben a szivacslabdával. A labdát homlokmagasságba emelik, könyök előre néz. Olyan erővel dobatjuk a labdát a falnak, hogy az visszapattanjon a tanulóhoz. Az a tanuló nyer, akinek messzebb pattan vissza a labdája.

9) Kritikus momentum: fontos a helyes technika sulykolása, a törzs előre nézzen, a dobást a könyök előre irányú mozgása indítsa 10) Megjegyzés: a tanulók alkalmazkodjanak a visszapattanó labdához. Erősebb diákok hátrébb, gyengébbek előrébb álljanak 11) Változatok: mindkét kézzel való dobás; később 90 -os elfordulásból 1) A gyakorlat száma: 4 2) A gyakorlat megnevezése: Célba dobó 3) Forrásmegjelölés: hospitálás (Bólyai) 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobótávolság növelése 6) Eszközök: páronként 1 db szivacslabda 7) Résztvevők száma: 22 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: a tanulók párokban állnak fel egymással szemben. A távolság köztük először 2-3 méter, majd a dobócélok kijelölésével ez egyre növekszik. Harántterpeszállásból a tanult labdafogást alkalmazva, homlok magasból indítva a dobást hajítják a szivacslabdát a társaknak. A következő feladatban, a párok közti távolságot növelve a bordásfal felső harmadát kell célozni, aztán a bordásfal feletti területet, majd a tornaterem falának felső harmada a cél. 9) Kritikus momentum: a gyerekek minél nagyobbat akarnak dobni, annál kevésbé figyelnek oda a helyes technikára. 10) Megjegyzés: Ezt a feladatot kimondottan élvezik a gyerekek, hiszen kihívás számukra a minél nagyobb dobás végrehajtása

11) Változatok: a különböző célpontok magasságának változtatása, illetve a dobószer változtatása (pl: kislabda) 1) A gyakorlat száma: 5 2) A gyakorlat megnevezése: Gránátdobálás 3) Forrás megjelölés: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 3-4. osztály 5) A gyakorlat célja: kar lekészítése, kiinduló helyzet javítása 6) Eszközök: zsámoly, szivacslabda 7) Résztvevők száma: 15 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: a tanulók felállnak a fallal szemben, mögöttük 1 darab zsámoly, amelyen 3 db szivacslabda sorakozik. A gyerekek a zsámolynak háttal, bal harántterpeszben állnak. Jelre elkezdik a falnak dobálni a labdát úgy, hogy miközben a következő labdáért nyúlnak, maximum 90 -ban fordulhat el a törzsük. 9) Kritikus momentum: fontos tudatosítani a tanulókban a helyes technikával való végrehajtást, miszerint a jobb lábát hajlítja, a dobást a könyök előre irányú mozgása vezeti 10) Megjegyzés: az elguruló szivacslabdákat a soron következő társak szedik össze 11) Változatok: a feladat végeztethető párokban, a pályát átdobálva

1) A gyakorlat száma: 6 2) A gyakorlat megnevezése: Keresztező kidobó 3) Forrás megjelölés: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 1.-4. évfolyam 5) A gyakorlat célja: keresztlépés gyakorlása 6) Eszközök: 2 db szivacslabda 7) Résztvevők száma: egész osztály 8) A gyakorlat leírása: A tanulók félpályán játszanak. A haladás kizárólag keresztlépésekkel engedélyezett. Akit kidobnak büntetésből csinál 5 db törzshajlítást bokaérintéssel mindkét irányba. 9) Kritikus momentum: kisiskolás korban a keresztező futás elsajátítása mozgáskoordinációs figyelmet igényel. Tudatosítanunk kell a tanulóban, hogy a törzs a menetiránynak 90 -ban helyezkedik el. 10) Megjegyzés: a feladat a bemelegítés részeként szerepelhet 11) Változatok: a büntetőfeladatok változtatása (pl. guggolásból testsúlyáthelyezés egyik sarokról a másikra csípőre tartással) 1) A gyakorlat száma: 7 2) A gyakorlat megnevezése: Lendületdobás 3) Forrás megjelölés: hospitálás (Összefüggő tanítási gyakorlat)

4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: a helyes lépésvezetés kidolgozása 6) Eszközök: tanulónként 1 db kislabda 7) Résztvevők száma: egész osztály 8) A gyakorlat leírása: a pálya első harmadára 4 db segédvonalat rajzolunk fel egymástól kb. 70-80 cm-re. Az első vonal mentén 6-8 tanuló áll fel és nyújtott dobókarral gyakorolják a keresztlépés hármas ütemét, ami jobb kezes dobók esetén bal-jobb-bal. A keresztlépést követően falra dobnak a gyerekek. 9) Kritikus momentum: a mozgás összehangolása megköveteli, hogy a diákok jól begyakorolják a hármas lépés helyes technikáját, így tudják a lépéshosszt növelni 10) Megjegyzés: a vonalak távolsága csökkenthető, vagy növelhető a gyermek magasságához igazodva 11) Változatok: verseny formájában: a tanulóknak a kidobást követően a kezdővonalig visszafutva újabb labdát kell kidobni. Az nyer, aki előbb kidobálja a labdákat a helyes technika végrehajtásával. 1) A gyakorlat száma: 8 2) A gyakorlat megnevezése: Fogd a lábam, dobom a labdát! 3) Forrás megjelölés: főiskolai tanulmányok 4) Alkalmazási terület: 1.-2. osztály 5) A gyakorlat célja: a hajítás javítása 6) Eszközök: páronként 1 db zsámoly, 5 db szivacslabda, illetve tömött labda 7) Résztvevők száma: 18 fős osztály 8) A gyakorlat leírása: a tanulók párokba rendeződnek. A páros egyik tagja a fallal szemben kb. 3-4 méterre a zsámolyon ülve helyezkedik el, a társa pedig előtte guggolva a lábát fogja. A labdák a zsámoly mögött sorakoznak. A dobó tanulónak először a labdáért hátra kell nyúlnia, majd egy kézzel a falhoz dobni. Miután az összes labdával végrehajtotta a feladatot, szerepcsere következik.

9) Kritikus momentum: a tömött labda dobásnál figyelni kell a balesetveszélyre a lábat fogó diák irányába. Míg a szivacslabdát könnyedén felveszi a gyermek 1 kézzel, addig a tömött labda felvételéhez mindkét kezére szükség van, így a törzsét esetleg több mint 90 -ban kel hogy forgassa. 10) Megjegyzés: a gyakorlat hasznos a törzs forgatásának rögzüléséhez, illetve a dobás lekészítésének gyakorlásához 11) Változatok: a dobás magasságának növelésével változtathatunk a dobóerő intenzitásán 1) A gyakorlat száma: 9 2) A gyakorlat megnevezése: Szabadulás a labdától 3) Forrás megjelölés: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobótávolság növelése 6) Eszközök: páronként 5 db kislabda 7) Résztvevők száma: egész osztály 8) A gyakorlat leírása: a tanulók egymással szemben állnak a terem két végében. a labdák a páros egyik tagjánál vannak. Jelre helyből a labdáért lehajolva (a lekészítés szabályait betartva) az összes labdát átdobálja a társának. Ezt követően szerepcserével hajtják végre a feladatot. 9) Kritikus momentum: A tanuló a labdáért úgy hajol le, hogy törzsével teljesen hátrafordul és törzsdöntést végez. 10) Megjegyzés: csak akkor szabad összeszedni a labdákat, ha minden tanuló megszabadult a sajátjától és mindegyik földet ért. 11) Változatok: szerek módosításával (babzsák, szivacslabda, kislabda, karika)

1) A gyakorlat száma: 10 2) A gyakorlat megnevezése: Fogolydobás 3) Forrás megjelölés: saját forrás 4) Alkalmazási terület: 4. osztály 5) A gyakorlat célja: dobótechnika javítása, dobóerő növelése, lekészítés rögzítése 6) Eszközök: páronként 5 db szivacslabda, vagy kislabda (kölyökatlétika), páronként 1 db műanyag tál, páronként 1 db gumiszalag 7) Résztvevők száma: egész osztály 8) A gyakorlat leírása: A gumiszalagokat a bordásfalra kötözzük a tanulóhoz mérten mellmagasságban úgy, hogy a végén egy akkora hurkot formálunk, amibe a páros egyik tagja bele tudja dugni a kezét. A labdákat a bordásfal elé helyezzük. A páros másik tagja, kezében a műanyag tállal a félpálya túlsó oldalán helyezkedik el. A dobó tanuló csuklóját a hurokba bújtatva, a labdákat a tanultak szerint (törzs 90 -ban elforgatva, jobb láb hajlítva, bal láb nyújtva) felveszi, majd hármas lépést végezve (úgy, hogy a szalag megfeszüljön), átdobja a labdát a társának, aki igyekszik úgy helyezkedni, hogy a labda a tálba pottyanjon. Ha az összes labda elfogyott szerepcsere következik. 9) Kritikus momentum: fontos, hogy a szalag megfeszüljön a kidobás pillanatában, ezzel kényszerítve a tanulót a dobóerő növelésére. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a dobás mozdulatát a könyök vezeti, és csak utána jön a kéz. 10) Megjegyzés: a feladat lendületes végrehajtása miatt gyors legyen a szerepcsere, a szalagokra az órát megelőzően a tanár rákötözi a hurkokat 11) Változatok: mindkét karral való dobás, szercserével a kölyökatlétikában található kislabdákat használhatjuk. Ennek sikeres feladat végrehajtásához növelnünk kel a távolságot a tanulók között.

Szakirodalom 1) Koltai Jenő (1980): Atlétika II. Sport, Budapest 2) Koltai J.- SzécsényiJ. (1998): Az atlétikai versenyszámok technikája. Dobások. Plantin-Print Bt, Budapest 3) http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/k1_07_egyeb/index_testnev_3ora.ht ml, Letöltés ideje: 2017. 04.30. 8:17 4) https://atletika.hu/hu Letölts ideje: 2017.04.30. 8:20 5) Ardai L. (2001): A testnevelés tanítása Tanítói kézikönyv alsó tagozatos pedagógusok számára, Korona Kiadó, Budapest 6) https://www.youtube.com/watch?v=ro8v2fs8n_o Letöltés ideje: 2017.04.28. 7) Pásztory A.-Rákos E. (1998): Sportjátékok I.-iskolai és népi játékok. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest