SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK

Hasonló dokumentumok
SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP)

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Galovicz Mihály, IH vezető

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

AZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN. Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:

Intermodális csomópontok információs rendszerei

EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ március 4.

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének március 17-ei rendkívüli, nyílt ülésére

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Előzmények

Smart transport smart city

Mobilitás-szervezés és fenntartható városi közlekedés Éri Vilma Környezettudományi Központ Alapítvány

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

Fenntartható fővárosi közösségi közlekedés

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában

A fenntartható városi mobilitási tervek - áttekintés, integráció és koordináció. Ekés András ügyvezető igazgató Városkutatás Kft.

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

A city-logisztika fontossága és egyes kérdései. BESTUFS II szeminárium, február 11. Dr. Monigl János. Egyetemi magántanár. TRANSMAN Kft.

KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIÁK RENDSZERE UTAZÁSI IGÉNYTŐL AZ UTAZÁS MEGVALÓSULÁSÁIG

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEK ÉS TAPASZTALATOK BUDAPESTEN. Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK BRINGAEXPO, Budapest, március 4.

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS

Fenntartható Városi Mobilitás Tervezése (ENDURANCE projekt)

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, junius.28.

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK

Települési ÉRtékközpont

EgEr megyei. mobilitási terve

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

Szakpolitikai útmutató 2

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a as programozási időszakban

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület április 27-i nyilvános ülésére

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston

VEKOP finanszírozású, fenntartható közlekedést támogató projektek bemutatása

Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

2015. április 23. Környezet munkacsoport

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés lépései

E L Ő T E R J E S Z T É S

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Budapesti csillagok A STARS projekt eredményei és folytatása

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

4.fejezet: Integrált intézkedéscsomag összeállítása

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A Duna Stratégia közlekedési

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Javaslat a kerületi Településfejlesztési Koncepció (TFK) elfogadására

Magyar CIVINET Városok a fenntartható mobilitásért

CROCODILE 2.0_HU projekt

A TransHUSK Plus projekt

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

Átírás:

SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK Szakmai továbbképzés Dr. Macsinka Klára egyetemi docens 2018. április 25.

SUSTAINABLE - Fenntartható URBAN - Városi MOBILITY Közlekedési/Mobilitási PLAN - Terv

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS

A fenntartható városi közlekedési rendszer: - támogatja a mozgás szabadságát, az egészséget, a biztonságot és az élet minőségét mind a jelen, mind a jövő generációi számára, - környezetileg hatékony, és - támogatja az élénk városi életet, beleértve a gazdaságot is, mindenki számára hozzáférést nyújtva a lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz, beleértve a kevésbé tehetőseket, az öregeket vagy mozgáskorlátozott városi ill. nem városi polgárokat. (EC, 2004.)

VÁROSI KÖZLEKEDÉS - A (KÖZEL)MÚLT Hagyományos közlekedéstervezési módszer: a forgalmi igények kiszolgálása > nagyvonalú úthálózati tervek Tények: Megvalósulás üteme lassú > a tervek irreálissá válnak Mobilitási igények nőnek Járműellátottság nő (300-350 szgj/1000 lakos) Utazási igények > megfelelő szolgáltatási szint Balesetszám nő Környezeti károk nőnek Városi lakosság életminősége romlik > kiköltözés > ingázás > további forgalmak megjelenése NEM FENNTARTHATÓ!!! De: A jogi környezet még a hagyományos tervezési elveket támogatja és írja elő! (Kevés kivétellel )

LEHETŐSÉGEK Közúti infrastruktúra fejlesztése -??? ( minimum -szint elérendő!) Jelenlegi infrastruktúra kapacitásának hatékonyabb kihasználása (ITS) Utazási igények megváltozása/megváltoztatása/irányítása Szolgáltatások átalakítása, új szolgáltatások megjelenése szükséges Tudatos közlekedés + tudatos környezetvédelem... MOBILITÁSKEZELÉS FENNTARTHATÓ MOBILITÁS

ESZKÖZRENDSZER Új típusú városrendezési koncepciók Közös autóhasználat támogatása (car-sharing/car clubs) Új típusú ( korlátozó ) infrastruktúra tervezése Parkolás-szabályozás Környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése és feltételeinek biztosítása (közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés) Új forgalomtechnikai/forgalomszervezési eszközök megjelenése (ITSalkalmazások) Fenntartható városi teherszállítás kialakítása Hatékony energiafelhasználás támogatása (új típusú üzemanyagok megjelenése - környezetvédelem) Mobilitási tervek készítése (több szinten)

KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOK

Általános problémák Szűk beépítési szélesség A közterület felosztása a különböző funkciók között aránytalan Nagyarányú forgalmi terhelés Igénynél kevesebb parkolóhely Jelentős légszennyezés A városok élhetetlenné válnak. 9

ÉLHETŐ VÁROS -Közterületek újrafelosztása szükséges -Környezeti körülmények javulása -Megközelíthetőség biztosítása -Lakosság életkörülményeinek javítása -Történelmi belvárosok védelme 10

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS

JÓ PÉLDA Debrecen

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

KÖZBRINGARENDSZEREK

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Közösségi közlekedés előnyben részesítése forgalomtechnikai eszközökkel (buszsávok, jelzőlámpa-zsilipek) Kötöttpályás közlekedési nyomvonalak építése (METRO, villamos, regionális vasutak, gyorsvasutak) Intermodális csomópontok építése Füvesített villamospályák építése

UTASTÁJÉKOZTATÁS

Parkolás-szabályozás PIR működésétől általában várható eredmények: Adott cél közelében a parkolóhely megtalálásának ideje csökken; A meglévő parkolási infrastruktúra kihasználtsága nő; Az útfelületen lévő parkolóhelyek kihasználtsága várhatóan csökken; A parkolóhelyet kereső járművek okozta közúti többlet-forgalom várhatóan csökken; A szabad parkolóhelyeket egyszerűbb és könnyebb megtalálni, így a közúti forgalom (a torlódás csökkenése miatt) kissé nőhet. 18

PIR FŐVÁROSI PARKOLÁSIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ELŐKÉSZÍTÉSE

A parkolási-irányítási rendszer kiépítésének feltételei: a rendszerbe belépni szándékozó parkolási létesítmények együttműködési szándéka, adatszolgáltatás (mérések, forgalomszámlálás, kikérdezés engedélyezése), üzemeltetési együttműködés, a műszaki kiépítés lehetőségének és anyagi feltételeinek megteremtése (a mérésekkel, előrebecslésekkel, üzleti modellel megalapozott jövőkép alapján), parkolási díjak összehangolása, egyeztetése, a közterületi parkolási díjak mértékének emelése.

KAMPÁNYOK

SUMP FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERV - ZÖLD KÖNYV, 2007. - Városi Közlekedés Akcióterve (EC, 2009.) - SUMP-kidolgozásának támogatása a városi és agglomerációs területek számára (ET, 2010.) - SUMP-útmutató, 2011.

2011: Fehér Könyv Városi Mobilitási Terv lehetséges kötelezővé tétele Városi mobilitás fenntarthatóságának igazolása - támogatási feltétel lehet regionális fejlesztési alapok esetében EU támogatási keret létrehozása SUMP-ok előkészítésére és megvalósítására

EU-projektek ELTIS, QUEST, ADVANCE, CH4LLENGE, BUMP, etc.

CÉLOK: - fenntartható városi közlekedési rendszer - közlekedésbiztonság javulása - környezetminőség javulása - életminőség javulása - költséghatékonyság javulása Főbb jellemzők: - Stratégiai terv - emberközpontú - komplex - integráló - érintettek bevonása - értékelés, nyomon követés - mérhető célok

SUMP - FOLYAMAT

I. Gondos előkészítés Motiváció Képességek Folyamat és fókuszpontok Területi lehatárolás Bevonandók köre Mobilitási helyzet felmérése (kikérdezések, elemzések) Lehetséges forgatókönyvek felvázolása

II. Ésszerű és átlátható célmeghatározás Átfogó jövőkép megfogalmazása Prioritások meghatározása Mérhető célok meghatározása Hatékony intézkedéscsomagok meghatározása

III. A terv kidolgozása Felelősségi körök meghatározása Források hozzárendelése (költségvetés) Ütemezés Értékelési rendszer meghatározása SUMP jóváhagyása

IV. A terv végrehajtása Irányítás és kommunikáció a végrehajtás során Monitoring Minőségellenőrzés Értékelés, visszacsatolás

Alapvető tulajdonságok: Valós szándék (elkötelezettség) szükséges Tiszta, számszerűsített célok Világos jövőkép Stratégia Meglévő értékekre, tervekre épít Érintettek bevonása (folyamatos) Integrálja a közlekedési módokat Helyi sajátosságoknak megfelelő intézkedések

A SUMP HELYE A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI- VÁROSFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTT - Közlekedésfejlesztési koncepció - ITS (Integrált Településfejlesztési Stratégia) - Közlekedésfejlesztési Terv - Településrendezési eszközök - Műszaki tervek

Általános tartalom: - Előzmények - közlekedés és gazdaság/társadalom - Helyzetfeltárás (infrastruktúra és közlekedési jellemzők, közlekedési módok szerint) - Helyzetértékelés (szokásjellemzők, közlekedésbiztonság,környezetállapot, forgalmi modell) - Fenntartható közlekedési rendszer fejlesztési stratégiája - Javasolt intézkedések - Kiemelt feladatok, ütemezés

JÖVŐKÉP INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 2014-2020

Stratégiai célok

Paks Fenntartható Városi Mobilitási Terve

SIKER FELTÉTELEI Műszaki megoldások Finanszírozás Jogi környezet támogatása Társadalmi támogatottság/elfogadottság Értékelés Politikai támogatás a legjobb ötletek megvalósításához is szükséges A közlekedők hozzáállásának, megszokott viselkedésformáinak megváltoztatása nehéz és hosszú folyamat és kézzelfogható előnyök megmutatása elengedhetetlen A közlekedők tájékoztatása és bevonása a döntési mechanizmusba egyre nagyobb szerepet kap.

SULP Fenntartható Városi Logisztikai Terv

További feladatok Önkormányzatok számára állami segítség a SUMP-ok készítéséhez (szakmai és pénzügyi) és végrehajtásához

FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS > ÉLHETŐ VÁROS -Közterületek újrafelosztása szükséges -Környezeti körülmények javulása -Megközelíthetőség biztosítása -Lakosság életkörülményeinek javítása -Történelmi belvárosok védelme

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Quality management tool for Urban Energy efficient Sustainable Transport Minőségirányítási eszköz a városi energia-hatékony fenntartható közlekedés számára Modal Split (2006.) Gépjármű-használat Gyaloglás Kerékpározás Közösségi közlekedés 15,6% 41,6% 36,3% 6,5%

3.1. Vannak kulcsemberek, akik a fenntartható közlekedéssel foglalkozó vitát és döntéshozatali folyamatot vezetik a városban (például a polgármester, vezető politikusok)? Nem tudom, erről nincs véleményem. A polgármester garantálja, hogy a fenntarthatóság kérdése a város minden projektjében megfelelően jelenjen meg, úgy a közlekedésben, mint egyéb közigazgatási ügyekben is. A város működése példakép az üzleti világ és a közösség számára is. A polgármesternek világos és hosszú távra szóló elképzelései vannak a fenntarható közlekedés kérdésében és ezt minden adandó alkalommal népszerűsíti is. Néhány vezető politikus úttörő munkát végez a fenntartható közlekedés támogatásában és politikai napirenden tartásában. Nem világos, hogy ki irányítja a közlekedési ügyek megbeszélését. A közlekedés fenntarthatósága ritkán kerül elő a forgalmi és közlekedési kérdések tárgyalásánál. 0 2 4 6 8 10 12 9.1. A parkolás szabályozása és korlátozása hatékony módja lehet a személyautóhasználat visszaszorításának. Mi a véleménye a város parkolási politikájáról? Nem tudom, erről nincs véleményem. kíváló jó közepes gyenge 0 2 4 6 8 10 12 14

QUEST - projekt ( Minőségirányítási eszköz a városi, energia-hatékony fenntartható közlekedés számára ) Kiértékelés - Eredmények fejlesztési lehetőség Mobilitáskezelés (közlekedésszervezés) Figyelemmel kísérés Problémák feltárása 4 3 2 A közlekedők igényei Irányítás 1 Területhasználat és közlekedés 0 Közlekedéspolitikai elképzelések Parkolás Gyalogos közlekedés Forgalomáramlás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés

Helyzetértékelés eredménye: - Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, népszerűsítése - Közösségi közlekedés népszerűsítése, fejlesztése - Közlekedésszervezés egyéb elemei: - Kerékpáros közlekedés fejlesztése (infrastruktúra, tárolók) - Bejárók közlekedési szokásainak felmérése, változtatása - Parkolás-szabályozás fejlesztése - Forgalomlefolyás javítása Lehetséges eszközök: 1. MODAL SPLIT adatok gyűjtése/felülvizsgálata 2. Közlekedésfejlesztési tervezés előtt közös gondolkodás 3. Közösségi közlekedés hálózatának átgondolása (pályázatok) 4. A fenntartható közlekedési módok népszerűsítése (kampányok, kommunikáció, szponzorok bevonása) 5. Iskolák megközelítése fenntartható közlekedési módokkal 59

Intézkedések Rövid távú eszközök (1-3 év) 1. Modal Split adatok aktualizálása a lehető legrövidebb időn belül, a parkolási és egyéb közlekedési szokásokban bekövetkező változások követése érdekében. 2. Fenntartható Városi Közlekedési Terv (Mobilitási Terv) kidolgozása. 3. A városközpont gyalogos megközelíthetőségének vizsgálatára, a fejlesztési lehetőségek felmérésére tanulmányterv készítése (akár a középiskolások bevonása is szóba jöhet a gyaloglási útvonalak felmérésére). 4. Munkacsoport létrehozása a nagyobb léptékű fejlesztések elindítása előtti ötletbörzéken való közreműködéshez - kommunikáció erősítése a döntéshozók, a szakma és a civilek között. 5. Kapcsolat felvétele nagyvállalatokkal (munkáltatókkal) kerékpártárolók elhelyezése és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, valamint új, dolgozókat szállító buszjáratok indítása kérdésében. 6. Az úthálózat felülvizsgálata a kerékpáros utcák (különböző típusú kerékpáros létesítmények elhelyezhetőségének áttekintése) kijelölésére (egyirányú utcák). 7. Üzletekkel, szponzorokkal való kapcsolatfelvétel kerékpártárolók elhelyezése ügyében. 8. Támogatási lehetőségek (kedvezmények) keresése a kerékpártárolókat kihelyező cégek számára - esetleg közterülethasználati díj elengedése, csökkentése, vagy iparűzési adókedvezmény bevezetése. 9. A kerékpártárolók típusának egységesítése legelőnyösebb, leghasználhatóbb keresése akár közösségi pályázat útján is. Közterületi kerékpártárolók típusának tervezésére pályázat kiírása, szponzorok keresése után. 10. Internetes igényfelmérés (városi honlapon) azoknak a helyeknek az összegyűjtése, ahol a legjobban hiányzik a kerékpártároló a használók számára. 60