P icikhez A lkalmazkodó J átékos K épességfejlesztő vodai S ajátos program Készítette: Budapesten, 1998-ban, Módosította: Budapesten, 2001-, 2004-, 1119 Pajkos u. 35. 2010-, 2011-, és 2013-ban Napközi-otthonos Óvoda 1119 Pajkos u. 35. nevelőtestülete Pajkos Óvoda nevelőtestülete
Tartalomjegyzék I. Bevezető 5. 1. A Pajkos Óvoda bemutatkozik 5. 2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei 7. II. Gyermekképünk, óvodaképünk 8. 1. Gyermekképünk 8. 2. Óvodaképünk 10. III. Óvodai nevelésünk feladatai 17. 1. Egészséges életmód alakítása (egészségfejlesztési terv) 17. 1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése 17. 1.2. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése18. 1.3. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 19. 1.4. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 19. 1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása 20. 1.6. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása 21. 1.7. Környezettudatos magatartás megalapozása 22. 2. Az érzelmi-, erkölcsi-, és a közösségi nevelés 22. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 25. 3.1. Az anyanyelvi fejlesztés, nevelés megvalósítása 25. 3.2. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 27. IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 28. 1. Személyi feltételekről 28. 2. Tárgyi feltételekről 30. 3. Az óvodai élet megszervezése 32. 4. Óvodánk kapcsolatai 36. 4.1. Az óvoda kapcsolata fenntartójával, intézményekkel, e.ü.-i szervekkel 36. 4.2. Az óvoda bölcsőde kapcsolata 36. 4.3. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás 36. 4.4. Az óvoda iskola kapcsolata 39. 4.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata 39. 4.6. Irányelvek a kapcsolattartásban 39. V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 40. 1. Játék 40. 2. Munka jellegű tevékenységek 46. 3. A tevékenységekben magvalósuló tanulás 49. 4. Művészeti tevékenységek: 54. 4.1. Ének-zene, énekes játék gyermektánc 54. 4.2. Verselés, mesélés 56. 3
4.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 58. 4.4. Mozgás 59. 5. Külső világ tevékeny megismerése 64. 5.1. Környezet megismerése 64. 5.2. Matematika 67. VI. Óvodánk hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 69. VII. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások az inkluzív nevelés tükrében70. 1. Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja 70. 2. Gyermekvédelmi feladatok 72. 3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 78. 4. Fejlesztési terv a hátrányos helyzetű-, és veszélyeztetett gyermekek részére 78. 5. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése 80. 6. Speciális szolgáltatások 86. VIII. Záró rendelkezések 87. IX. Legitimációs záradék 88. X. Irodalom jegyzék 89. XI. Mellékletek: (1. sz.) Etikai kódex 90. (2. sz.) Jegyzőkönyvek, nyilatkozatok 97. 4
I. BEVEZETŐ 1. Pajkos Óvoda bemutatkozik Kedves olvasó! Leendő szülőtárs, illetve kolléga! (Az óvoda nevelőtestülete e bemutatkozással szeretné megkönnyíteni az óvodaválasztást.) Programunk előzményeiről Pedagógiai programunk megszületése előtt óvodánk adottságait, a szülői igényeket és a nevelőtestület szakmai felkészültségét vizsgáltuk. Szülőpedagógus közös fórumai, kérdőívek, beszélgetések segítettek minket az igényfelmérésben. Ennek és a nevelőtestület három éves szakmai munkájának köszönhetően jött létre önálló programként a Pajkos pedagógiai program. Programunkról Intézményünk pedagógiai programjában: a Pajkos Programban a gyermeki egyéni sajátosságokat tükröző attitűdök erősítése mellett, a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Valljuk, hogy a játék elősegíti a gondolkodást, a SNI gyermekek integrált nevelését, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására, erkölcsi értékek átörökítésére, az életkori és egyéni sajátosságokban megnyilvánuló attitűdök erősítésére. A Pajkos Programban fontos feladatunk, hogy gyermekeink problémamentesen, szociális és értelmi fejlettségüket tekintve iskolai tanulásra alkalmassá válva hagyják el az óvodát. Ezt azért érezzük így, mert tudjuk, hogy a kisiskolások egyre nagyobb százaléka küszködik tanulási zavarokkal. Szeretnénk ezeket megelőzni és óvodánkban, az intézményes nevelés keretein belül biztosítani az optimális fejlődésüket, (a 8. életévükben lévő gyermekek számára is). Úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, képességekké fejlesztjük közvetlen érzékeléssel, a családdal-, szakszolgálattal együttműködve, a játékos tevékenységek biztosításával. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, játékként élje meg. Ezért nagy gondot fordítunk a gyermekek megismerésére, megfigyelésére. Így képet kapunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, 5
szociális és értelmi fejlettségéről, életkori sajátosságairól, ami alapja az egyéni fejlesztésnek. Budapesten az 1119 Pajkos utca 35. sz. Pajkos Óvodában, amely 1975-ben épült, 5 csoportos, 137 férőhelyes, kertvárosi (395 m²). Telefonszámunk: 208-46-26, tel. és fax számunk: 382-61-99 Udvarunk (2000 m²) játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja szükséges biztonságos teret és eszközöket: (fa mászókák, fedett homokozók, focipálya, zuhanyozók, babaház, ). Kik valósítják meg? 11 fő óvodapedagógus munkáját összhangban 8 fő szakképzett technikai dolgozó, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő óvodapszichológus segíti, továbbá utazó logopédus, gyógy-testnevelő, gyógypedagógus. Helyi munkaközösség működik óvodánkban, ahol a belső továbbképzés, bemutatók szervezése folyik, és folyamatos az önképzés is. Az óvodapedagógusok főiskolai oklevéllel rendelkeznek. Közülük többen elvégezték a fejlesztő pedagógus tanfolyamot, így lehetőségük nyílik a differenciált egyéni képességfejlesztésre: a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A SNI gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok az utazó gyógypedagógussal együtt végzik. A gyermekek, egészségmegőrzésében segít az utazó gyógy-testnevelő. Beszédhibás óvodásaink logopédiai fejlesztésben részesülnek. A gyengébb képességű gyermekek képességfejlesztésen vesznek részt. A kerületi Újbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusai és az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Intézet munkatársai tanácsokkal segítik pedagógiai munkánkat. Az Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei gyermekvédelmi munkánkat segítik. Mivel valósítjuk meg? Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. Külön figyelmet fordítunk a már 8. életévükben lévő gyermekek megváltozott testi adottságaira. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök: sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoportszobákon kívül több speciális helyiségben fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a cselekvéses, mozgásos képességek fejlesztésének főbb helyszíne, a logopédiai szoba, ahol a logopédus látja el feladatát. Könyvtárunk: a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni, a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Gazdag játéklehetőség megteremtésével, változatos mozgásra motiválással, a gyermekekhez közelálló munkatevékenységek gyakorlásával, kötött és kötetlen tevékenységek keretében fejlesztjük a gyermekeket, amihez sok eszköz áll rendel- 6
kezésünkre. A SNI gyermekek speciális fejlesztését szolgáló eszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a gyógypedagógus tanácsait. Óvodánkban többféle, jól felszerelt szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika, környezet, zenei, fejlesztő játékok, torna, anyanyelvi eszközök szertára). Hagyományainkról, ünnepeinkről, programjainkról Hogy melyek ezek, nevelési programunkban részletesen megtalálhatóak. A lényegük nem abban áll, hogy mit ünnepelünk, mire emlékezünk, milyen hagyományt őrzünk, hanem abban, hogyan tesszük emlékezetessé, milyen tartalommal töltjük meg a gyermekek számára. Hiszünk a személyesen átélt élmény varázslatos, személyiségfejlesztő hatásában, ezért a gyermekek óvodai életét is ennek megfelelően szervezzük. Speciális szolgáltatásainkról Ingyenes szolgáltatás: Logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés, képességfejlesztés: (logopédus-, ortopédorvos előzetes felmérése alapján, 5 éves kortól). Gyógypedagógiai ellátás: (szakértői vélemény alapján). Hittan. 2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei 1. A családi nevelés, a gyermek belső érése és óvodai nevelési folyamat együttes hatására a gyermekek többsége az óvodáskor végére, eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. 2. Az iskola elkezdéséhez az alábbi feltételek megléte szükséges: (testi, lelki, értelmi, érzelmi, szociális) Ezt a játéktevékenységen keresztül, a játék tartalmának gazdagításával, a játék magasabb szintre juttatásával valósítjuk meg, így a gyermek ennek megfelelően képessé válik majd, a sikeres iskolakezdéshez. 2.1. Testi fejlettség terén: korosztályának megfelelő alkattal és erőnléttel rendelkezik, mozgása koordinált, harmónikus, finom mozgásra képes. Viselkedését, mozgását, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 2.2. Lelki, értelmi és érzelmi fejlettség terén: nyitott, érdeklődő, fogékony az újra, ezért képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére. Emlékezete megbízhatóbbá válik, figyelme fokozatosan növekszik, gondolkodása absztrahálódik. Kommunikációs készsége életkorának megfelelő; beszéde érthető, választékos, folyamatos, tempója, hangsúlya jó, beszédfegyelme megfelelő. 7
Érzelmeit, gondolatait képes elmondani, és jelekkel is kísérni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról; a természeti és társadalmi környezetéről: családjának adatairól, ismeri az évszakok, napszakok váltakozását és ennek megfelelően képes az öltözködésre. Ismeri szűkebb lakóhelyét, az ott élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, és megbecsüli az ezzel kapcsolatos munkatevékenységeket. Alapvető mennyiségi ismeretei vannak. 2.3. Szociális és erkölcsi fejlettség terén: kialakulnak társas kapcsolatai, szabálytudata erősödik, háttérbe szorítva saját érdekeit. El tudja fogadni az újat, együttműködésre képes. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Feladattudatának fokozódása következtében alkalmassá válik a feladatok egyre eredményesebb megoldására, emberi értékek közvetítésére. 3. Az harmadik életévét betöltött gyermek óvodába kerülésénél is, az óvodáskor végére jellemző fejlődési szint elérése a célunk. A SNI gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik intézményünk elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Kedves Olvasó! Szeretnénk mindezt a maga valóságában, a gyakorlatban is bemutatni, mert nem elég a Pajkos Programról hallani, hanem velünk együtt kell tevékenykedni pajkoskodni a gyermekek fejlesztése-, és örömteli gyermekkora érdekében. Ezért mottónk: Hallom és elfelejtem, Látom és emlékezem, Eljátszom és megértem II. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 1. Gyermekképünk A Pajkos Pedagógiai Programunk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermeket szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségnek és szociális lénynek egyszerre tekint, ezért a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítése mellett, figyelembe veszi alapvető testi, lelki szükségleteit, biztosítva minden gyermek számára, hogy meglévő 8
hátrányai csökkenjenek, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen a magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Tudjuk, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, hogy felnőve sikeresek, boldogok legyenek és felnőttként is érték, legyen számukra: az önmegvalósítás öröme, az ősök és a másik ember tisztelete, a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés, a kulturált magatartás szokásainak betartása, a természet szeretete, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése, a szép magyar beszéd művelése, önkifejezés elsajátítása, az önművelés folyamatossága, a szabad véleménynyilvánítás, az érzelmi intelligencia jellemző személyiségvonása, a lélek további nemesítése, az egészséges életmód kialakítása, az emberi-, gyermeki jogok tiszteletben tartása, a játék öröme egyedül és a családdal együtt egyaránt. A Pajkos Programban az óvodás gyermekek pajkosságára, vagyis játékosságára építünk, és a játékos tevékenységre épülő nevelést tesszük hangsúlyossá, e köré szervezzük pedagógiai feladatainkat és ennek megfelelő módszereket alkalmazunk. Nevelésünk eredményeképp az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő módon empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá formálódik. Nevelőmunkákban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Értelmezésünkben, óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül, mely alapján a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett például: a fiúk előzékenységére a nőkkel szemben, nehéz fizikai munka átvételére, ugyanakkor a hagyományosan női szerepeknek tartott gondoskodás, természetességére neveljük gyermekeinket. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan szenzitív időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képes a különbözőségek elfogadására, ennek kialakításában nagy szerepet játszik, a csoportokban integrált nevelésben részesülő SNI gyermek. Az általunk biztosított, élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek, maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé és segítőkésszé válik. 9
2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodánkban, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Pedagógiai gyakorlatunkat a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus megvalósítása, különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése jellemzi. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A Pajkos Pedagógiai Programunk célja: hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását, és az SNI gyermekeket is). Mindezt a játékos tevékenységek tudatos befolyásolásával, a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a családdal-, szakszolgálatokkal együttműködve valósítjuk meg. Feladatunk: Az óvoda funkciójának (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megvalósítása. A gyermeki attitűdök, képességek, készségek olyan mérvű fejlesztése a szabad játékos tevékenységek által, amely alapja lehet az iskolai tanulásnak, és amely segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők, a gyermekek számára egyaránt. Az SNI gyermekeknek speciális módszerek alkalmazása, egyéni haladás ütem biztosítása, fejlődési napló vezetése. Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása (SNI). A multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. 10
A nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató beszélő környezet feltételeinek biztosítása. A gyermekeknek bizalommal és törődéssel teli légkör megteremtése. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. A beszédképesség fejlesztését szolgálva feladatunknak tekintjük, a játékban és egyéb tevékenységekben, hogy a gyermekek a felnőttek segítő, támogató magatartását megtapasztalják. A Pajkos Program alapelvei A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbescsülés és bizalom övezi. A nevelés segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek, és és készségeinek kibontakoztatását. A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermekek esélyegyenlőségének figyelembe vétele. A gyermek egészséges életmódra nevelése, egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A Pajkos óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az óvodapedagógus: tanulást támogató környezetet teremt, lehetőséget kínál, a különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét, miközben formálja a közösséget. A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket, kötött és kötetlen formában (szabad játék) egyaránt alkalmazza. A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése, belső késztetésére alapozva, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg. A gyermek, játék- és mozgásigényének kielégítése mellett fontos, az anyanyelvinevelés, a metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése, (testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi nevelése). Differenciált egyéni képességfejlesztés a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. Az óvodapedagógus, a gyermekek fejlesztését: tevékenységekben megvalósuló tanulás alapján tervezi. 11
A nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a mozgásban, a munkában, a tanulásban egyaránt felhasználja. A Köznevelési- és Gyermekvédelmi Törvény alapján a gyermeki jogok és a szabad véleménynyilvánítás figyelembe vétele. Az alapelvek megvalósítása érdekében a Pajkos Óvoda nevelőtestülete gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről. Különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyikörnyezetre. Mindezek megvalósítását kellemes-, humorral-, vidámsággal- teli légkörű nevelőközösségben tudjuk elképzelni ott, ahol: az esztétikus, tiszta, környezetben, fejlesztő játékok veszik körül a gyermekeket, biztosítva az ezernyi játéklehetőséget a szabad játékhoz, az óvodapedagógusok a munkájukat hivatásnak érzik, és legfőbb célnak tekintik a gyermekek egymás tiszteletére-, befogadására-, szeretetére nevelését, az esélyegyenlőség megteremtését, a közösségi érzés kialakítását, a gyermekek pozitív tulajdonságainak felfedezését, megerősítését, az óvodapedagógus a gyermeket tiszteli, olyannak fogadja el amilyen, figyelembe veszi egyéni képességeit, (ehhez igazodó műveltség tartalmakat közvetít), ennek megfelelően fejleszti egész személyiségét, és a játékos tevékenységeken keresztül juttatja el az ismeretekig, készségekig, az óvodapedagógus figyelembe veszi az indirekt irányítás felelősségét, és fontosnak tartja a szabad játék túlsúlyát, az óvodapedagógusnak fontos a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képessége a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, a természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés éppoly fontos, mint az erkölcsi értékek átörökítése, 12
az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodik, az óvodapedagógus és a Pajkos óvoda minden dolgozója példakép a gyermek számára, a szép magyar beszéd, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus mozgás, esztétikus megjelenés, viselkedéskultúra, erkölcsi érzelmek megnyilvánulása terén, az óvodapedagógus és a dajka munkatársi viszonya helyett, partneri viszonyról lehet beszélni, az óvodapedagógusok fejlesztését szakmai könyvtár segíti, hatékony munkájukat pedig, jól felszerelt szertárak, a nevelőtestület egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik, fontosnak tartja az önképzést, továbbképzést, a szülőkkel való együttnevelést, a kölcsönös segítő támogatást, egymás megbecsülését, nyitott az óvoda és ez által a szülők a gyermekeikkel az élményeket együtt élik át, (ünnepek, kirándulások, rendezvények ), a szülők igénylik a személyes kapcsolattartást a pedagógusokkal, és a tájékoztatást gyermekeik fejlődéséről, fejlesztési lehetőségéről, a szülők biztosítva érzik gyermekeik fejlesztését, a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekeknek biztosítva van kisebbségi önazonosságuk megőrzése, átörökítése, melyből hátránya nem származhat, a multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat megvalósítása, A nemzetiséghez, tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, társadalmi integrálása. Megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. A gyermek egyediségéhez igazodó, számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezet biztosítása. Az inkluzív nevelés indirekt közvetítése. Az SNI gyermekek az egyéni szükségleteikhez igazodóan speciális fejlesztésben részesülnek, a fejlesztéshez szükséges segédeszközök használata- és a gyógypedagógus biztosított. Rugalmas szervezeti keretek vannak kialakítva a SNI gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak- és a szülők megfelelő tájékoztatást kapnak a SNI gyermek befogadására, és megvalósul az együttműködés a sérült gyermek családjával. Az iskolára való előkészítés a helyi pedagógiai program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. 13
A 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében (a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozása) az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A környezettudatos magatartás megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Az óvodavezetés szem előtt tartja a gyermek-, szülő-, pedagógus, az óvoda másdolgozóinak igényeit, és a különböző társintézményekkel, fenntartóval, ÚPI-val, Újbudai Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel, Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás fontosságát. Az óvodavezető ismeri saját óvodájának objektív (az óvoda földrajzi környezetét, amelyben működik, kapcsolatrendszerét, amelyek közvetlenül befolyásolják munkáját) és szubjektív feltételeit (személyi ellátottságát, a pedagógusok szakmai felkészültségét), ahol az óvoda hatékony működése érdekében a nevelőmunkát célirányultan és összehangolva, tudatosan szervezi, tervezi. Pajkos Pedagógiai Program nevelésfilozófiája Ben Herbster: A világon a legnagyobb különbség aközött van, Hogy, mik vagyunk, és mik lehetnénk. Úgy gondoljuk, hogy ennek a különbségnek a fokozatos megszüntetése jelenti számunkra a nevelést. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Ezért az érzelmi, erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek, a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, készségekké, képességekké fejlesztjük a játékos tevékenységek biztosításával, közvetlen érzékelés útján. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes környezetben, játékként és örömteli tevékenységként élje meg. Pajkos a gyermek, amióta világ a világ. Ezt a belső késztetést használjuk ki a fejlesztésük érdekében úgy, hogy olyan irányba tereljük a pajkos gyermeket, hogy találkozzon érdeklődési körével, egyéniségével, fejlettségi szintjével. Valljuk, hogy aki többet játszik gyermekkorában sokoldalúbb lesz felnőtt korára, mivel a játék elősegíti a kreatív gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani. A játékban konkrét tartalmat kapnak az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. Ezt a játékos fejlesztést kiemelten alkalmazzuk, a már 8. életévben lévő gyermekeknél. A játékban alakulnak ki a gyermek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintre jusson. 14
A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét. (Testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) Gyermeknevelést hatékonnyá teszi, ha a családi nevelés és az intézményes nevelés kiegészítik, illetve megerősítik egymást, ezért erre törekszünk. Az SNI gyermeknél a hatékonysághoz még szükség van a gyógypedagógus fejlesztő tevékenységére is. Az intézményes nevelés a családi nevelést kiegészíti, mert a gyermek fejlődése során, pl.: az óvodáskor éveiben közös tevékenységek közben alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek a személyiséget formálják, (a gyermeknek az alapvető erkölcsi normák kipróbálására és gyakorlására a gyermekközösségben van több lehetősége). A gyengébb képességű-, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése fontos számunkra, ezért alapvető célunk a gyermekek esetleges hátrányainak, illetve erősségeinek feltárása. Továbbá figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, szükségleteit, életkori sajátosságait, szociális hátterét. A szülő és az óvodapedagógus feladata a nevelés terén Fontos elv a szülő és az óvodapedagógus számára, hogy a gyermeknek csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még épp szükséges. Ez fokozottan érvényes a SNI gyermekekre. Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Ezért a következőket tartjuk pozitív értéknek, mint például: a szép magyar beszéd, kultúra, hagyományok, erkölcsi tulajdonságok átörökítése, a gyermek meglévő pozitív tulajdonságainak megerősítése, negatív tulajdonságainak gyengítése. Ez utóbbiak példamutatással, jutalmazással, elmarasztalással történnek. Óvodánkban a jutalmazás módszerei Egy mosoly, simogatás, dicsérő szó. Minden esetben mérlegeljük a gyermek képességeihez mérten a feladat nehézségét, azt, hogy valóban erőfeszítés kellett-e a feladatmegoldáshoz, mert csak abban az esetben lehet a jutalmazásnak (a gyermekre és társaira nézve) motiváló hatása. Elmarasztalás az óvodában Egy rosszalló nézés, összevont szemöldök, elmarasztaló szó, amelyet mindig magyarázat követ, (mi lett volna helyes), így hozva a gyermek tudomására, hogy helytelenül cselekedett (gyermeki méltóságát megőrizve). 15
Példaadás Ebben a korban (3-7 év), a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, ezért a példaadás a leghatékonyabb módjának tartjuk, hogy a gyermekkel együtt végzzük a tevékenységet. Óvodánkban a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Óvodánk hátteréből adódó, esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülményeket feltárjuk, valamint azok kezelési módját meghatározzuk. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget-, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülményeket feltárjuk, valamint azok kezelési módját meghatározzuk. Az óvoda azon együttműködési kapcsolatait határozzuk meg, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírását, melyek segítik az esélyegyenlőség- és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. A szülők jogait és kötelezettségeit a hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítjük. A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítjük. A gyermekek jogait és kötelezettségeit hatályos törvények figyelembe vételével meghatározzuk, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatokat azonosítjuk. A gyermekek fejlődését értékeljük. A fenti feladatokat részletesen a Pajkos Óvoda Esélyegyenlőségi Program további fejezetei tartalmazzák. A Pajkos Programban a gyermekközpontúságot, a személyiségfejlesztés alapfeltételeként értelmezzük, és így figyelembe vesszük a gyermeki jogokat, a családi-, és a szociális hátterét, a gyermekek egyéniségét, fejlődési szintjét és ütemét, a pedagógiailag megtervezett játékos tevékenységek során is. A gyermeket feltétel nélkül elfogadjuk, gondozzuk, neveljük, fejlesztjük, együtt érzünk vele, tiszteljük, világosan meghatározott kereteken belül megadjuk számára a szabadságot és függetlenséget is, ezzel megalapozzuk a jó önértékelését is. Felmérjük a gyermek valódi képességeit, és ezeknek megfelelően segítünk neki, így a gyermek sikerélményhez jut, amely további feladatmegoldásra motiválja. 16
III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Óvodai nevelésünk feladata az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód alakítása, az érzelmi-, erkölcsi-, és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA (Egészségfejlesztési terv) Kiemelt nevelési célunk: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód-, a gondozás-, a testápolás-, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az óvodai nevelés feladata ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 1.1. A GYERMEK GONDOZÁSA, TESTI SZÜKSÉGLETEINEK, MOZGÁSIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE A gondozási feladatok teljesítése során segítjük a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését: o megteremtjük a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, o letesszük az alapjait a jó szokások kialakításának, o a gondozás tevékenység feladatait pontosítjuk. Fontosnak tartjuk a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítását, melynek során az óvodapedagógusaink: o figyelembe veszik a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni ígényeit, 17
o rugalmasak, a gyermekek idejét tudatosan, az aktuális élettani szükségletei figyelembevételével tervezik. Az önkiszolgálási tevékenységek során célzottan alakítjuk a gyermek én-képét, önállóbbá válását. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem. Biztosítunk elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására. Derűs légkörben zajlik a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér. A gyermekek mozgásigényének kielégítése Hangsúlyos a helyi pedagógiai programban a gyermekek mozgásfejlődésének elősegítése. Érvényesül az óvodapedagógus modell szerepe. Az óvodapedagógusaink folyamatos feladatnak tekintik az egészséges életmódra nevelés során a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítést, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Törekszünk a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzésére, a mozgás megszerettetése érdekében. Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, a csoportszobában egyaránt. Nyomon követjük a gyermekek edzettségének teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását. Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének befolyásolását. Szervezünk a szülőkkel közösen mozgásos programot. Prevenciós és korrekciós tevékenységeket biztosítunk az óvodában. Ha szükséges segítő szakszolgálat igénybevételét javasoljuk, igénybevételének módját segítjük. 1.2. A GYERMEK HARMONIKUS, ÖSSZERENDEZETT MOZ- GÁS FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE Célunk: a rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a gyermeki szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a gyermek természetes mozgásának fejlesztése. Feladatunk: A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított 18
mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). 1.3. A GYERMEKI TESTI KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A gyermeki testi képességek fejlődését egyéni bánásmóddal, differenciálással segítjük: Az életkori sajátosságok figyelembevételével figyelembe vesszük a gyermekenkénti eltérő mozgásigényt, és a mozgásfejlettség különbözőségét. Differenciált feladatadással elősegítjük a gyermek egyéni tempójának megfelelő gyakorlást, egyéni képességének, megfelelő részvételét. A gyermeket mindig önmagához viszonyítva értékeljük. A rendszeres mozgásra szoktatás elvei: jó közérzet kialakítása, tudatos irányítás, szervezett keretek, a gyermek pozitív élménye a mozgásról. Óvodapedagógusaink magatartása: figyelmes, türelmes, körültekintő, jó szervező, a gyermek ötleteit elfogadó, példamutató, rugalmas, együtt működik a családdal a mozgásos programok sikeres megszervezésében. Valamint figyelembe veszi a gyermekek képességeit, korukat, készségüket, és a fokozatosság elvét alkalmazzák. A pedagógus feladata a társakkal együtt végzett mozgás tapasztalatainak gazdagításával: a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, az alkalmazkodás, a kooperáció képesség, a mozgáskoordináció fejlődésének elősegítése, Az egyéni lemaradások megszűntetése érdekében kompenzáló mozgás ajánlása. 1.4. A GYERMEK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME, EDZÉSE, ÓVÁSA, MEGŐRZÉSE A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása, biztosítja az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Az óvodánk biztosítja az objektív feltételeket a gyermekek edzéséhez. Az óvodapedagógusaink körültekintően, tudatosan használják az edzés lehetőségeit minden évszakban. Nevelőmunkájuk során figyelembe veszik egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig 19
mindenhol jelen van a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör. 1.5. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, A TESTÁPOLÁS, AZ ÉTKE- ZÉS, AZ ÖLTÖZKÖDÉS, A PIHENÉS, A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA Testápolás A gyermek testápolását segítő, a testápolási szokásokat alakító felnőttek bensőséges kapcsolatot alakítottak ki a gyermekkel, annak érdekében, hogy a gyermeket kívánsága, kérése alapján tudjanak segíteni. A gyermek testének gondozásához, a bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztításához stb. biztosítjuk az egyéni eszközöket. Gyermek ruházatának gondozását, esztétikus tárolását biztosítjuk. Különös gonddal védjük a gyermek érzékszerveit. Figyelemmel kísérjük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény, az igényesség megjelenését. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos szociokultúrális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira, ha szükséges, felvállalja az óvodapedagógus a testápolási szokások kialakítását. Öltözködés Az intézményünkben a gyermeket egészséges, praktikus, kényelmes öltözetbe öltöztetjük: napközben a csoportszobában, utcai séta, levegőzés alkalmával, az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején, ünnepi alkalmakkor. A családdal való együttgondolkodás az alapja az elfogadott viseleteknek. Táplálkozás Az óvodánk modellt nyújt a családoknak, az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában. A szülők ismerik egy hétre előre az óvodánk étrendjét. Az óvodapedagógusaink: ismerik egy-egy gyermek kedvenc ételét, nem kedvelt ételét, van ismeretük egy-egy gyermek étkezési szokásairól, figyelemmel kísérik egy-egy gyermek étkezési szokásainak alakulását, biztosítják a lehetőséget a gyermeknek a nap bármely szakában a folyadék pótlására, mindig fontosnak tartják a terítés, az ételek tálalásának esztétikáját, a nyugodt tempójú étkezést, az óvodapedagógus betölti a modell szerepét, az étkezéshez elegendő időt biztosítunk, lebonyolítása szervezett. 20
Pihenés, alvás, levegőzés Biztosítják az óvodapedagógusaink, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. A pihenés-alvás napirendben elfoglalt szerepét az óvodapedagógusaink fontosnak tartják. A csoportszobát pihenés előtt szellőztetik. Kényelmes a gyermekek fekhelye. Minden gyermeknek külön ágyneműje van. Az óvodapedagógusaink biztosítják, hogy a pihenőidőben a csoportban csend és nyugalom legyen: omesével, énekkel teremtik meg a nyugodt hangulatot, o figyelnek a nyugtalan gyermekre, o ismerik egy-egy gyermek pihenési szokásait, o a gyermekek eltérő alvásigényét, tiszteletben tartják. A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés érdekében olyan szokások, viselkedési formák megalapozása a célunk a gyermekeknél, amelyek segítik őket ebben: időjárásnak megfelelő öltözködés, helyes zsebkendő használat, helyes orrfújás, egészséges táplálkozás, megfelelő tisztálkodás Az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik a betegségből felépülő gyermekeket és fokozatosan terhelik. Külön figyelmet fordítunk az asztmás, allergiás gyermekekre, mert ők gyakrabban elfáradnak, sokat köhögnek. A gyógyászati segédeszközzel (szemüveg) ellátott gyermekek mozgására nagyobb figyelmet fordítunk. Óvodánkba gyógytestnevelő pedagógus jár, aki az ortopéd orvos által kiszűrt gyermekek prevenciós fejlesztését végzi. 1.6. A GYERMEK FEJLŐDÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA Az óvoda épületünk, udvarunk úgy lett kialakítva, hogy biztosítja a hatékony nevelő munka feltételeit: Az udvarunk a játékokat tekintve: maximális kihasználtságú. A csoportszobáinkban a hely kihasználása célszerű. Rendelkezünk tornaszobával, amit minden csoport használ. A kiszolgáló helyiségeink (wc., mosdó, előtér, stb.) használata, használatának rendje jól kialakított. Az intézmény épületének, udvarának karbantartása, időnkénti felújítása biztosított. 21
Az óvodánk udvarának kialakítása, eszközzel való felszereltsége lehetővé teszi a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. Az óvodánk helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Az intézményünk felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Az intézményünkben rendszeres ellenőrzést tartunk a balesetvédelem megelőzése céljából, ezáltal is biztonságos környezetet teremtve a gyermekek számára. 1.7. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA Célunk: Óvodásaink környezettudatos magatartásának megalapozása. Feladatunk: Óvodásaink szemléletformálása, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése ismeretközvetítés és közvetlen megtapasztalás által, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a környezeti problémák iránti érzékenység kialakulását, a helyes értékrendszer elsajátítását, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését, a környezettudatos életvitel alakítását. Tevékenyen együttműködünk a családokkal, fenntartóval, szakmai szervezetekkel a környezeti értékek megőrzése, valamint a környezet és természetvédelem érdekében. Törekszünk az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatására a helyi sajátosságok bemutatásával. 2. ÉRZELMI-, ERKÖLCSI-, ÉS A KÖZÖSSÉG NEVELÉS Célunk: az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése. Fontos számunkra a gyermekek érzelmi szükségleteinek kielégítése, nevelése, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Derűs, vidám, pajkos csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyermekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és 22
készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés ) fejlesztése, állandó értékerend alakítása. A SNI gyermekek beilleszkedésének-, befogadásának segítése. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek között kölcsönös pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása. A szépre, a jóra való nyitottság és képesség növelése segítse a szűkebb, tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való ragaszkodást, kötődést. Feladataink: az óvodával ismerkedő gyermek érzelmi biztonságának megteremtése, az első napoktól pozitív érzelmi hatások biztosítása a gyermekek számára. Pl.: barátságos, vidám, pajkosságra, játékosságra motiváló légkört, és szorgalmazzuk az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolat létrehozását (gyermek-gyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka között), mert a gyermekeknek az új megértésének, szokások, szabályok elfogadásának, konfliktushelyzetek megoldásának ez az alapja. Segítjük a gyermekek éntudatának alakulását, és szociális érzékenységének fejlődését. A gyermekek még ösztönösen megérzik a felnőttek érzelmeit, ezért őszintének, igazságosnak kell lennünk velük szemben, határozottnak, barátságosnak, toleránsnak, mintaértékűnek. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátosságának tartjuk, a magatartás érzelemi vezéreltségét. A Pajkos Program játékosságával teremti meg a lehetőséget a gyermekek társas szükségleteinek kielégítésére, társainak elfogadására, (a különbözőségek elfogadására), az erre való képesség kialakítására, egymás tiszteletére, szeretetére. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek szociális és kognitív teljesítményeit és megerősítésekkel (jutalmazás-elmarasztalás) növeljük hatékonyságunkat. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló (gyermek, szülő, pedagógus, dajka) tevékenységek gyakorlása. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvodában gyermekével együttjátszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. Arra neveljük óvodásainkat, hogy elfogadják, megértsék az emberekben rejlő különbségeket. 23
A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül, a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a gyermekben fejlődjenek ki: a szocializáció szempontjából a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség és figyelmesség), a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, fejlődésének és akarati tulajdonságainak megalapozása (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat, az esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, természet értékeire, szépségeire való rácsodálkozás, művészi alkotásra, élmény befogadására való igény). A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközének a játékot tartjuk, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Nevelőtestületünk a játékot tekinti olyan tevékenységnek, ahol a gyermek a leginkább megismerheti önmagát, legbelsőbb világát, kipróbálhatja önmaga hatását másokra. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk: a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását, a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű szerepet tölt be az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermekek óvodai beszoktatását, beilleszkedését segítik az óvodába lépés előtti családlátogatások, szülő-gyermek óvodalátogatása, kedvenc játék behozatala az első napokban, 24
a két napig tartó családos beszoktatás, (ami alatt mindkét óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik, így a szülőkkel is módjuk van megismerkedni, bizalmukat megnyerni és a szülőknek is lehetőségük nyílik az óvodai szokások megismerésére, az egészséges, biztonságos környezet megtapasztalására). A gyermekek megismerését segítő dokumentumok a gyermek óvodába jövetele előtti családlátogatás alkalmával készített környezettanulmány, a gyermekről adatlap és anamnesztikus lap kitöltése, a bölcsődés gyermekekről kapott jellemzések. SNI gyermek szakértői véleménye. 3. AZ ANYANYELVI-, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 3.1. AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS-, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés célja: a gyermek anyanyelvi fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszédfogyatékos gyermekek nevelése. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A beszédfogyatékos gyermek anyanyelvi fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésben feladatunk: a beszélő, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása, helyes mintaadás, és szabályközvetítés, a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében együttműködik az óvodapedagógus a gyógyopedagógussal. Az óvodai nevelésünk a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra,- valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 25
Tehát az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Számunkra fontos az anyanyelv fejlesztése, a gyermekek beszédkészségének, szóbeli kifejezésnek fejlesztése, beszédkedvének felkeltése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Ezért a gyermek számára beszélő környezetet teremtünk, pozitív élményt nyújtunk, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, és a gyermekeknek a beszélgetéshez szükséges időt, helyet, alkalmat biztosítjuk. A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtunk, de időt hagyunk, hogy önmaga találjon rá, kutatva a helyes megoldásra. Fontosnak tartjuk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelését, és közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását. Kialakítjuk és fejlesztjük a beszédfegyelemre való képességüket, és megismertetjük őket a metakommunikációs elemekkel és azok használatával. Arra törekszünk, hogy a gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságok is fejlődjenek a kommunikáció során. Nem tanítjuk a gyermekeknek a beszédet, hanem beszédhelyzeteket teremtünk, amikor meghallgatjuk őket. Nem faggatózunk, hanem beszélgetünk. A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésben a pajkosság a beszélni tanuló (3 4 éves) gyermek spontán, játékos módon szerkesztett nyelvezetében rejlik, amit mi óvodapedagógusok a gyermekkel együtt jó játéknak tekintünk, ezzel növelve a gyermekek beszédkedvét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezést. Az óvodapedagógus a gyermekek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren. A nemzetiséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. (A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlett- 26