A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1
Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat létrehozni. 1891. évi 14. törvénycikk: a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának a megszervezését. 1928. évi 40. törvénycikkely: az öregségi és rokkantsági biztosítás megteremtése. A biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) létrehozása. (társadalombiztosítás) 1950: a biztosítók vagyonát, az OTI-t és a kórházakat államosítják. Az egészségügyi dolgozók bérének csökkentése. A hálapénz megjelenése. 1975-ben az egészségügyi ellátás állampolgári joggá vált. (állami egészségbiztosítási rendszer) 1990: rendszerváltás. Újra biztosítási alapúvá tették az egészségügy finanszírozását, de egy biztosítóval (Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1993-tól, előtte 1989-től Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság). Az egészségügyi intézmények nagy része önkormányzati kezelésbe kerül. 2
A világháborúk hatása a rehabilitáció fejlődésére (Forrás: www.scientificamerican.com/slideshow/medical-technology-1915-slideshow1/) 3
A világháborúk hatása a gyógyászati segédeszközök fejlődésére (Forrás: www.scientificamerican.com/slideshow/medical-technology-1915-slideshow1) 4
Röviden az egészségpolitikáról Az egészségpolitika azon szervezeti cselekedetek összessége, amelyek célja: az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítása, az egyének és közösségek egészségmagatartásának befolyásolása, az egészségügyi rendszer működtetése és szabályozása: a gyógyító ellátórendszer területén, a finanszírozási rendszer területén. Az egészségpolitika alapvető feladata: a rendelkezésre álló források optimális kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése: legnagyobb élettartam-növekedés, legnagyobb életminőség-javulás, a szereplők elérhető legnagyobb elégedettsége és a társadalmi igazságosság fenntartása mellett. Forrás: Egészségpolitikai tendenciák a magyar egészségügyben dr. Paulik Edit 5
Megfelel-e a hazai gyógyászati segédeszköz ellátás ezeknek az egészségpolitikai alapelveknek? 6
A rendelkezésre álló források optimális kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése 7
A rendelkezésre álló források optimális kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése Magyarország költségvetésében definiált a rendelkezésre álló forrás, ám annak nagysága az elmúlt években nemhogy a valós igényekre, de még a jogszabályok adta kiáramlás forrásigényének fedezésére sem volt elégséges. Nem definiáltak az ellátórendszerrel szembeni egészségpolitikai elvárások, így nem is értelmezhető az optimális kihasználás. Nincsenek (vagy nem elérhetők a) technológiaértékelések, összehasonlító elemzések. Ráadásul a költségvetési korlát miatt az egészségpolitika tart az új, innovatív eszközöktől. Így az egészségnyereség kérdése szinte mindig háttérbe szorul. A Kötszerek csoportot leszámítva, nincs dedikált forrás az egyes termékcsoportokhoz. Így: egyrészt ugyanazt a tortát osztogatjuk; másrészt nincs kontroll alatt a kiáramlás a növekedésre képes csoportokban. 8
Szükséges illetve lehetséges-e a segédeszköz támogatási rend alapjaiban történő átalakítása? (A 2004-es arc kiállítás egyik plakátja) 9
Milyen alapvető szemléletbeli változásokat javaslunk az egészségpolitikának? A lehető legpontosabban fel kell mérni a valós szükségleteket. Kalkulálni kell az általános egészségi állapotból és a természetes öregedésből fakadó többletszükségletekkel. Figyelembe kell venni a gyógyítás és az orvostechnológia jelenlegi színvonalát, megoldásait valamint ezek fejlődését. Le kell fektetni a segédeszköz-ellátás alapelveit, azaz meghatározni: mit vár el az egészségpolitika a segédeszköz-ellátó rendszertől. El kell ismerni a forgalmazók szakmai tudását, hozzáadott értékét. Meg kell erősíteni a segédeszköz-forgalmazás rendszerét. Mindezek alapján biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, és lehetővé kell tenni a rendszer folyamatos felülvizsgálatát, korszerűsítését. 10
Az Orvostechnikai Szövetség konkrét javaslatai 0) A gyógyászati segédeszköz fogalom módosítása, egyszerűsítése. Gyógyászati segédeszköz az az orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszköz, amelyet orvosi vényre szolgáltatnak ki. 1) Az áfakulcs egységesen 5%-ra csökkentése a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körére. 2) Az egyes termékcsoportok szakmai áttekintése, a betegellátás javítása érdekében: be- és kifogadások, technológia-korszerűsítés, támogatási kulcsok, kihordási idők, darabszámok, egyedi eljárások számának csökkentése standardizálással, stb. 3) Adminisztrációs terhek csökkentése illetve az ortopédtechnikai javítás és a kerekesszékek, mopedek javítása kapcsán alkalmazott rezsióradíjtámogatások emelése. +1) Árrendezés. 11
(Jesse Sullivan & Claudia Mitchell kép: Getty Images) 12
Köszönöm a figyelmet! 13