A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai 2013. I. negyedév Budapest

Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Székács Tamás 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) 303-9300 Fax: (1) 210-4255 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai 2013. I. negyedévben... 5 2.1. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint... 7 2.2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 8 2.3. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint... 10 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a 2013. I. negyedévben.. 11 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 13 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint... 14 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a 2013. március 31-ei állapot alapján... 16 4.1. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint... 17 4.2. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint... 18 4.3. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint. 20 5. Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai... 22 6. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai... 22 7. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a 2013. március 31-ei állapot szerint... 22 8. A külföldiek munkavállalásának szabályairól... 24 9. Táblázatok... 28 3

1. Bevezetés A munkaügyi központok a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához kapcsolódóan a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigény és engedély iránti kérelem alapján (16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet) engedélyezési eljárást folytatnak. Emellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, foglalkoztatásra kerülő, bejelentett de engedélyezésre nem kötelezett külföldi munkavállalókról (355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet), valamint azon harmadik országbeli állampolgárokról, akik engedélymentesen dolgoznak Magyarországon (355/2009. XII. 30. Korm. rendelet) nyilvántartást vezetnek. A munkavállalási engedélyek és a bejelentett munkavállalók számának adatai egy központi adatbázisban kerülnek tárolásra. Az adatok rögzítése, az adatbázisban való megjelenítése folyamatos, az így rendelkezésre álló statisztikai adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal negyedévenként feldolgozza és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közli (www.munka.hu). Az EU Kék Kártya engedélyezési eljárását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le, a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjainak hatásköre az eljárás folyamatában csak szakhatósági állásfoglalás megtételére terjed ki. Tehát az illetékes munkaügyi központ nyilatkozik arról, hogy az adott EU Kék Kártya engedély kiadását a munkaerő-piaci helyzet figyelembevételével támogatja, vagy sem. A kiadott és érvényes EU Kék Kártyák adatai mindkét Hivatal rendelkezésére állnak. A statisztikai adatgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódóan, a jogszabályi háttérnek, kötelezettségnek megfelelően, különböző fogalmak kidolgozására került sor a külföldi munkavállalók munkavállalási engedélyére, bejelentésére vonatkozóan, amelyek az alábbiakban kerülnek ismertetésre. A rendeletekben megjelölt egyes adatgyűjtési kötelezettségekhez tartozó főbb statisztikai megnevezések a következők: 1. kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időintervallumban kiadott munkavállalási engedélyek száma, 2. érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma adott időpontban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők száma, 3. bejelentések (regisztráció) száma a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárságú személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának megkezdésére, illetve befejezésére vonatkozóan közölt munkavállalók száma (az egyszerűsített foglalkozás keretében foglalkoztatottakat is beleértve bejelentési kötelezettség esetén), 4. érvényes bejelentések (regisztráció) száma adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkező (korábban már foglalkoztatás megkezdésére bejelentett, de a foglalkoztatás megszűnésére még be nem jelentett) munkavállalók együttes száma, 4

5. kiadott EU Kék Kártyák száma 1 adott időintervallumban kiadott EU Kék Kártyák száma, 6. érvényes EU Kék Kártyák száma adott időpontban érvényes EU Kék Kártyák száma. Az engedélyezési eljárásra és az bejelentési kötelezettségre vonatkozó érvényes jogi szabályozást A külföldiek munkavállalásának szabályairól fejezet ismerteti. 2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai 2013. I. negyedévben Ha állampolgárság szerint kívánjuk elemezni a külföldiek foglalkoztatási viszonyait, akkor meg kell vizsgálnunk egyrészt azon országok állampolgárait, akiknek a foglalkoztatását megelőzően csak a foglalkoztatás tényét kell bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők, továbbá azokét, akik esetében harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyre van szükség. Meg kell jegyeznünk, hogy néhány esetben azonban ezeknek az állampolgároknak a foglalkoztatása is csupán bejelentési kötelezettséget von maga után. 2013. I. negyedévben a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma 2 884 db volt, amely az előző év azonos időszakához képest 9,9%-os növekedést jelent. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek közül összesen 5 db-ot (0,2%) tett ki a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma. Az Európai Unióhoz nem tartozó, európai országok állampolgárainak részére kiadott engedélyek száma 3,0%-kal emelkedett hez képest. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióhoz nem tartozó, de Magyarországgal szomszédságban lévő országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma jelentős csökkenést mutatott, ennek mértéke 9,4%-os volt. Az Európán kívüli országok állampolgárai részére kiadott engedélyek száma 13,7%-kal emelkedett. 1 Fontos megjegyezni, hogy az EU Kék Kártyát speciális helyzete miatt külön kezeljük az egyéni munkavállalási engedélyek csoportjától. 5

db db A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma országcsoportonként, - 2013. I. negyedév (db) 2 000 1 800 1 600 1 400 1 914 1 683 1 200 1 000 800 970 942 559 617 2013. I. negyedév 600 400 200 - Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (913 db), az ukrán (286 db), a vietnámi (246) és a szerb (241 db) állampolgárok esetében volt 2013. I. negyedévben. Az ukránok kivételével 29,4%-kal kevesebb engedélyt adtak ki részükre az itt felsorolt állampolgárságok körében az előző év azonos időszakához képest nőtt a kiadott munkavállalási engedélyek száma. A vietnámi állampolgároknak 38,2%-kal, a szerbeknek 22,3%-kal, a kínaiaknak 12,0%-kal több engedély került kiadásra, mint egy évvel korábban. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma országonként, - 2013. I. negyedév (db)* 1 000 900 913 815 800 700 600 500 405 400 300 200 286 246 241 178 197 204 150 100 - Kína Ukrajna Vietnám Szerbia Koszovó 2013. I. negyedév *A diagram csak azokat az országokat tartalmazza, amely állampolgárainak részére 2013. I. negyedévben a kiadott munkavállalási engedélyek száma meghaladta a 200 db-ot. 6

Mindehhez hozzátehetjük, hogy a Japánból és Horvátországból munkavállalási céllal érkezők részére kibocsátott egyéni engedélyek száma több mint kétszeresére nőtt, továbbá az orosz, koszovói, mexikói állampolgárok részére több mint 30,0%-kal több engedélyt adtak ki. Ezzel párhuzamosan a brazil, ukrán, thaiföldi, mongol, török és dél-koreai állampolgárok esetében csökkenés volt tapasztalható. 2.1. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb engedély kiadására 2013. I. negyedévben a Fővárosban került sor, amely az összes kiadott egyéni engedély 63,4%-át jelenti, ezt követően Pest (10,6%) és Győr-Moson-Sopron (4,8%) és Zala (3,2%) megyét emelhetjük ki. A legkisebb arányszámokat Baranya, Vas és Békés megyében találjuk. A Közép-magyarországi régióban összpontosul a kiadott engedélyek 74,0%-a, a többi régióban ez az arány a 10,0%-ot sem éri el. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban ( 2013. I. negyedév) Régió/megye Kiadott egyéni engedélyek száma, db Kiadott egyéni engedélyek számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ 2013. I. negyedév 2012. I. negyedév 2013. I. negyedév 2012. I. negyedév Közép-Magyarország 2 134 1 942 74,0 74,0 109,9 Budapest 1 828 1 722 63,4 65,6 106,2 Pest 306 220 10,6 8,4 139,1 Közép-Dunántúl 166 176 5,8 6,7 94,3 Fejér 70 93 2,4 3,5 75,3 Komárom-Esztergom 72 58 2,5 2,2 124,1 Veszprém 24 25 0,8 1,0 96,0 Nyugat-Dunántúl 235 101 8,1 3,8 232,7 Győr-Moson-Sopron 138 60 4,8 2,3 230,0 Vas 6 14 0,2 0,5 42,9 Zala 91 27 3,2 1,0 337,0 Dél-Dunántúl 57 33 2,0 1,3 172,7 Baranya 4 21 0,1 0,8 19,0 Somogy 20 3 0,7 0,1 666,7 Tolna 33 9 1,1 0,3 366,7 Észak-Magyarország 63 63 2,2 2,4 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 28 1,5 1,1 150,0 Heves 8 14 0,3 0,5 57,1 Nógrád 13 21 0,5 0,8 61,9 Észak-Alföld 114 149 4,0 5,7 76,5 Hajdú-Bihar 34 31 1,2 1,2 109,7 Jász-Nagykun-Szolnok 41 32 1,4 1,2 128,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 39 86 1,4 3,3 45,3 Dél-Alföld 115 161 4,0 6,1 71,4 Bács-Kiskun 60 53 2,1 2,0 113,2 Békés 5 11 0,2 0,4 45,5 Csongrád 50 97 1,7 3,7 51,5 Összesen 2 884 2 625 100,0 100,0 109,9 7

2013. I. negyedévben a megyék alig több mint felében emelkedett a kiadott egyéni munkavállalási engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest. Itt azonban fontos figyelembe venni, hogy a megyék többségében a százalékos változások csak óvatos következtetések levonására adnak lehetőséget, hiszen a relatíve alacsony engedélyszámok miatt néhány darabos növekedés vagy csökkenés is jelentős változást mutathat. Mindezt szem előtt tartva csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy Pest megyében 39,1%-kal, a Fővárosban pedig 6,2%-kal került több egyéni engedély kibocsátásra. 2.2. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint 2013. I. negyedév az összes kiadott engedély 32,3%-át a kereskedelem, 23,1%-át a feldolgozóipar, 14,4%-át a vendéglátás, 4,2%-át pedig az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 74,0%-a ebben a négy gazdasági ágban összpontosult a tárgyidőszakban. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2013. I. negyedévben Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 35 1,2 56,5 Bányászat, kőfejtés 10 0,3 21,7 Feldolgozóipar 666 23,1 129,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0.. 4 0,1 10,5 Építőipar 113 3,9 54,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 931 32,3 137,7 Szállítás, raktározás 79 2,7 106,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 416 14,4 93,7 Információ, kommunikáció 111 3,8 191,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12 0,4 85,7 Ingatlanügyletek 30 1,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 116 4,0 74,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 28 1,0 116,7 2 0,1 33,3 Oktatás 22 0,8 157,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 22 0,8 200,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 49 1,7 1 225,0 Egyéb szolgáltatás 122 4,2 64,6 Ismeretlen 116 4,0 207,1 Összesen 2 884 100,0 109,9 8

A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatokban került kiadásra a legtöbb munkavállalási engedély. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban 37,7%-kal, a feldolgozóiparban 29,3%-kal több egyéni munkavállalási engedély adtak ki 2013. I. negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel szemben a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás területeken csökkenés következett be. A foglalkozási főcsoportokat vizsgálva láthatjuk, hogy a legtöbb kiadott egyéni munkavállalási engedély a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében került kiadásra (834 db), amely az összes kiadott engedély közel harmadát teszi ki. Második releváns főcsoportnak a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokat tekinthetjük, ezt követően pedig a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, az ipari és építőipari valamint az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2013. I. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 128 4,4 116,4 406 14,1 103,8 317 11,0 66,5 54 1,9 98,2 672 23,3 144,5 7 0,2 19,4 Ipari és építőipari foglalkozások 336 11,7 262,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 123 4,3 44,2 834 28,9 122,6 Ismeretlen 7 0,2 140,0 Összesen 2 884 100,0 109,9 A foglalkozási főcsoportok döntő többségében emelkedett a kiadott munkavállalási engedélyek száma, a legnagyobb mértékben az ipari és építőipari, továbbá a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében. 9

2.3. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint A kiadott engedélyek legnagyobb része a 25-34 éves korcsoportba tartozó harmadik országbeli állampolgárok köréhez volt kapcsolható 2013. I. negyedévben, összesen 1 118 db engedélyt adtak ki e korcsoportba tartozó külföldi munkavállalók részére. A második és harmadik releváns korkategóriának a 35-44 éves és a 20-24 éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya a legkisebbnek tekinthető. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013. I. negyedévben Korcsoport Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ 19 éves és ezalatt 84 2,9 140,0 20-24 éves 453 15,7 116,2 25-34 éves 1 118 38,8 105,9 35-44 éves 751 26,0 111,8 45-54 éves 387 13,4 105,2 55 éves és afelett 90 3,1 113,9 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen 2 884 100,0 109,9 Az iskolai végzettség kapcsán elmondható, hogy a legtöbb kiadott engedély a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére került kiadásra, amely az összes engedély 43,2%-át fedi le. Ezen túlmenően két további iskolai végzettség szerinti kategória releváns szerepe emelhető ki, egyrészt a szakiskolai, szakmunkásképzőé (együttesen) és a felsőfokú végzettségé. Indokolható ez azzal, hogy az összes kiadott egyéni engedély 22,7%-a tartozik az előbbi, míg 20,1%-a az utóbbi kategóriába. A kiadott egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai iskolai végzettség szerint 2013. I. negyedévben Iskolai végzettség Kiadott engedélyek száma, db Kiadott engedélyek számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ 8 általános vagy kevesebb 1 247 43,2 118,2 Szakiskola, szakmunkásképző 655 22,7 99,2 Szakközépiskola 100 3,5 96,2 Gimnázium 70 2,4 72,9 Technikum 26 0,9 236,4 Egyetem, főiskola 581 20,1 122,6 Egyéb és ismeretlen 205 7,1 91,1 Összesen 2 884 100,0 109,9 10

fő Mind az életkor mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrával kapcsolatban megállapítható, hogy az engedélyek számában bekövetkező változások ellenére, az engedélyek számának megoszlása a két dimenzió mentén nem mutat pregnáns változást az előző év azonos időszakához viszonyítva. 3. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai a 2013. I. negyedévben Az eddigiekben azt vizsgáltuk, hogy azon állampolgárok körében miként alakult a kiadott engedélyek száma, akiknek foglalkoztatása engedélyhez kötött. A külföldi munkavállalók másik nagy csoportját azok az állampolgárok alkotják, akiknek foglalkoztatása nem engedélyköteles, csak a foglalkoztatás tényét szükséges bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok és bizonyos jogszabályi esetekben harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltétele. Mivel a bejelentések szerepe és súlya elsődlegesen az Európai Unió tagállamai esetében jelentkezik, ezért az állampolgárságok esetében csak e tagállamokat vizsgáljuk meg részletesen. 2013. I. negyedévben a munkaadók összesen 1 497 fő foglalkoztatásának megkezdését jelentették be, amely az előző év azonos időszakának adatához képest 4,8%-os növekedést jelent. ben ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető, ugyanis akkor jelentősen csökkent a bejelentett külföldi állampolgárok száma. Az Európai Unió 27 tagállama közül mindössze két ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentett munkavállalók száma a 100 főt. A bejelentett román állampolgárok (656 fő) száma volt a legnagyobb, amely az összes bejelentett 43,8%-át tette ki, ezt követően az Egyesült Királyság területéről érkező állampolgárokat emelhetjük ki, esetükben az iménti arány 16,8%-os volt. Harmadikként pedig szlovák állampolgárt jelentettek be a legtöbbet. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi államoplgárok száma országok szerint (fő)* 800 700 600 500 656 777 400 300 200 100 251 45 186 96 75 106 0 Románia Egyesült Királyság Szlovákia Németország 2013. I. negyedév *A diagram csak azokat az országokat tartalmazza, amelyek esetében a 2013. I. negyedévben a regisztrált munkavállalók száma meghaladta az 50 főt. 11

Az előző év azonos időszakához képest a román állampolgárok körében 15,6%-kal esett vissza a bejelentett külföldi állampolgárok száma, a szlovákok esetében a csökkenés mértéke 48,4%-ot tett ki, a németeknél 29,2%-ot. Ezzel szemben öt és félszeresére emelkedett azoknak az állampolgároknak a száma, amelyek az Egyesült Királyságból érkeztek. Összességében azt mondhatjuk, hogy a legtöbb EU-s tagállam állampolgárai esetében emelkedett a bejelentett külföldi munkavállalók száma, ezek közül az egyik legrelevánsabb az előbbiekben már említett Egyesült Királysághoz kapcsolható. Emellett azonban olyan tagállamok állampolgárai esetében csökkent jelentősen a bejelentett külföldi állampolgárok száma, amely a magyar munkaerőpiac szempontjából jelentős súllyal bír. Erre jó példa Románia vagy Szlovákia. A kiadott engedélyekhez hasonlóan a legtöbb külföldi állampolgárt a Fővárosban jelentették be, a bejelentett összlétszám 48,7%-a tartozott ide területileg. Ezt követően Fejér megyét emelhetjük ki, ahol az iménti arány 11,1%-ot tett ki, Bács-Kiskun megyében pedig 9,2%-ot. Régió/megye A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai területi bontásban ( 2013. I. negyedév) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő 2013. I. 2012. I. negyedév negyedév 12 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2013. I. 2012. I. negyedév negyedév 2013. I. negyedév/ Közép-Magyarország 819 683 54,7 47,8 119,9 Budapest 729 537 48,7 37,6 135,8 Pest 90 146 6,0 10,2 61,6 Közép-Dunántúl 220 101 14,7 7,1 217,8 Fejér 166 33 11,1 2,3 503,0 Komárom-Esztergom 32 25 2,1 1,8 128,0 Veszprém 22 43 1,5 3,0 51,2 Nyugat-Dunántúl 124 196 8,3 13,7 63,3 Győr-Moson-Sopron 77 156 5,1 10,9 49,4 Vas 30 27 2,0 1,9 111,1 Zala 17 13 1,1 0,9 130,8 Dél-Dunántúl 11 23 0,7 1,6 47,8 Baranya 5 3 0,3 0,2 166,7 Somogy 4 11 0,3 0,8 36,4 Tolna 2 9 0,1 0,6 22,2 Észak-Magyarország 39 35 2,6 2,5 111,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 14 17 0,9 1,2 82,4 Heves 15 12 1,0 0,8 125,0 Nógrád 10 6 0,7 0,4 166,7 Észak-Alföld 50 51 3,3 3,6 98,0 Hajdú-Bihar 27 25 1,8 1,8 108,0 Jász-Nagykun-Szolnok 6 11 0,4 0,8 54,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 15 1,1 1,1 113,3 Dél-Alföld 234 339 15,6 23,7 69,0 Bács-Kiskun 138 195 9,2 13,7 70,8 Békés 31 29 2,1 2,0 106,9 Csongrád 65 115 4,3 8,1 56,5 Összesen 1 497 1 428 100,0 100,0 104,8

A megyék jelentős részében emelkedett a bejelentett külföldi foglalkoztattak száma, a legnagyobb mértékben Fejér, Baranya, Nógrád megyében, a Fővárosban, továbbá Zala megyében. Itt azonban csak a Főváros képvisel meghatározó súlyt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők szempontjából. 3.1. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A bejelentett külföldi állampolgárok száma négy nemzetgazdasági ágban bizonyult a legmagasabbnak: az információ, kommunikáció, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az adminisztratív szolgáltatás területeken. Ebben a négy nemzetgazdasági ágban jelentették be az összes külföldi állampolgár 58,2%-át. Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2013. I. negyedévben Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 208 13,9 64,8 Bányászat, kőfejtés 0 0,0.. Feldolgozóipar 144 9,6 87,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 3 0,2 75,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 3 0,2 30,0 szennyeződésmentesítés Építőipar 62 4,1 60,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás 110 7,3 64,7 Szállítás, raktározás 20 1,3 51,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 39 2,6 83,0 Információ, kommunikáció 377 25,2 294,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 19 1,3 73,1 Ingatlanügyletek 5 0,3 45,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 92 6,1 101,1 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 142 9,5 191,9 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 20 1,3 60,6 Oktatás 88 5,9 231,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9 0,6 36,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 40 2,7 307,7 Egyéb szolgáltatás 107 7,1 115,1 Ismeretlen 9 0,6 25,7 Összesen 1 497 100,0 104,8 A nemzetgazdasági ágak közül a művészet és szabadidő, az információ, kommunikáció, az oktatás, az adminisztratív szolgáltatás, az egyéb szolgáltatás és a tudományos és műszaki tevékenység területeken jelentettek be több külföldi állampolgárt a tárgyidőszakban, mint egy évvel korábban, a többi ágban kevesebb bejelentés történt. 13

Ha foglalkozási főcsoportok szerint vizsgáljuk a bejelentéseket, jól látható, hogy a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások területén jelentették be a legtöbb állampolgárt, az összes bejelentett külföldi 28,4%-a tartozik ebbe a főcsoportba. Ezt követően a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokat említhetjük, ahová az összlétszám 23,7%-a sorolható. Emellett az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők kategóriákat emelhetjük ki. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok főbb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2013. I. negyedévben Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 75 5,0 117,2 425 28,4 125,4 240 16,0 163,3 79 5,3 109,7 56 3,7 143,6 23 1,5 39,7 Ipari és építőipari foglalkozások 93 6,2 175,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 151 10,1 129,1 355 23,7 65,9 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen 1 497 100,0 104,8 Az előző évhez képest csak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjában mérséklődött a bejelentett külföldi állampolgárok száma. A legnagyobb növekedés az ipari és építőipari valamint az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő kategóriáknál következett be. 3.2. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok adatai életkor és iskolai végzettség szerint A munkavállalók részére kiadott engedélyeknél látottakhoz hasonlóan a bejelentett külföldi munkavállalóknál is a 25-34 éves korcsoport tekinthető dominánsnak, hiszen a 1 497 főből 503 fő (33,6%-uk) ebbe a kategóriába tartozott 2013. I. negyedévben. További egyezőséget jelent, hogy a második jellegadó korcsoport szintén a 35-44 éves korkategória. 14

A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013. I. negyedévben Korcsoport Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ 19 éves és ezalatt 38 2,5 100,0 20-24 éves 194 13,0 96,0 25-34 éves 503 33,6 88,4 35-44 éves 404 27,0 117,4 45-54 éves 244 16,3 126,4 55 éves és afelett 114 7,6 139,0 Ismeretlen 0 0,0.. Összesen 1 497 100,0 104,8 A tárgyidőszakban a 20-24 éves és a 25-34 éves korkategóriákban csökkent egyedül a bejelentett munkavállalók száma, minden más kategóriában nőtt. Ez azonban nem befolyásolja érdemben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők korstruktúra szerinti összetételét. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban kiemelhető, hogy a kiadott engedélyeknél látottakkal szemben a bejelentett munkavállalók legnagyobb része nem legfeljebb 8 általánossal rendelkezett, hanem felsőfokú iskolai végzettséggel, arányuk 43,8%-ot tett ki a tárgyidőszakban. A legfeljebb 8 általánossal rendelkező külföldi állampolgárok csak a második domináns csoportot alkották. Itt fontos megjegyezni, hogy a korábbiakhoz képest eltérést jelent a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők többségének megléte a többi kategóriához képest, ugyanis a legfeljebb 8 általánost végzettek voltak jelen legnagyobb csoportként. A foglalkoztatók által bejelentett külföldi állampolgárok fontosabb adatai iskolai végzettség szerint 2013. I. negyedév Iskolai végzettség Bejelentett külföldi állampolgárok száma, fő Bejelentett külföldi állampolgárok számának megoszlása, % 2013. I. negyedév/ 8 általános vagy kevesebb 336 22,4 61,5 Szakiskola, szakmunkásképző 206 13,8 110,8 Szakközépiskola 170 11,4 138,2 Gimnázium 107 7,1 97,3 Technikum 0 0,0.. Egyetem, főiskola 655 43,8 147,2 Egyéb és ismeretlen 23 1,5 127,8 Összesen 1497 100,0 104,8 Ennek oka, hogy jelentősen lecsökkent a legfeljeb 8 általánossal rendelkező külföldi állampolgárok, emellett ugyanakkor lényegesen megnőtt a felsőfokú iskolai végzettségű szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalók száma és aránya a bejelentettek körében a es adatokhoz viszonyítva. 15

db 4. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai a 2013. március 31-ei állapot alapján 2013. március 31-én az érvényes munkavállalási engedélyek együttes száma 18 599 db volt, ebből a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 3 db-ot tett ki. Az előző év azonos időpontjához képest a munkavállalási engedélyek számában 1,0%-os csökkenés következett be. Ha országok szerinti csoportokat nézzük, azt tapasztaljuk, hogy egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt 2013. március 31-én az előző év azonos időpontjához képest az érvényes munkavállalási engedélyek száma, 9,4%-kal. Ezzel szemben az Európai Unióhoz nem tartozó, de Európában található országok állampolgárai körében 15,1%-kal, a Magyarországgal szomszédos, de nem EU tagállamoknál pedig 29,1%-kal csökkent az érvényben lévő engedélyek száma. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma (db) 12 000 11 867 10 846 10 000 8 000 6 728 7 924 6 423 6 000 4 554 4 000 2 000 - Nem EU-s európai Nem EU-s szomszédos országok Európán kívüli országok 2013. március 31-én 2012. március 31-én Az érvényes engedélyek száma a legmagasabb a kínai (6 333 db), az ukrán (2 883 db), a szerb (1 438 db) és a vietnámi (1 244 db) állampolgárok körében volt 2013. március 31-én. A 2012. március 31-ei állapothoz képest a legnagyobb mértékben a koszovói állampolgárok érvényes engedélyeinek száma növekedett, több mint háromszorosára. Emellett a vietnámiak (96,8%-os), a japánok (32,9%-os), az irániak (27,4%-os), a brazilok (22,4%-os) és a kínaiak (15,1%-os) esetében tapasztalható nagyobb mértékű növekedés a vizsgált állampolgárságok kapcsán. Ezen információk jól rávilágítanak arra, hogy mely harmadik országbeli állampolgároknak köszönhető az Európán kívülről érkező munkavállalók csoportjához tartozó érvényes engedélyek számában bekövetkező növekedés. 16

db Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek száma (db)* 7 000 6 000 6 333 5501 5 000 4 363 4 000 3 000 2 883 2 000 1 000 1 438 1 780 1 244 632 1 054 312 841 849 564 571 533 401 504 697 - Kína Ukrajna Szerbia Vietnám Koszovó Thaiföld India Japán Mongólia 2013. március 31-én 2012. március 31-én *A diagram csak azoknak az országokat tartalmazza, ahol a 2013. március 31-ei állapot szerint az érvényben lévő munkavállalási engedélyek száma meghaladta az 500 db-ot. Emellett az Európai Unióhoz nem tartozó európai országok körében Koszovó kivételével, csökkent a magyar munkaerőpiac szempontjából releváns országokból érkező állampolgárok érvényes engedélyeinek száma 2012. március 31-e és 2013. március 31-e között. Így az ukránok (33,9%-os csökkenés) és a szerbek (19,2%-os) esetében is. 4.1. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai terület szerint A legtöbb érvényes engedély 2013. március 31-én a Fővárosban és Pest megyében volt található, ebben a két megyében csoportosult az összes engedély 76,4%-a, ugyanakkor Heves, Baranya, Somogy, Békés, Nógrád megyében mindösszesen 0,4-0,5% között mozgott ez az arány. 2012. március 31-ei állapothoz képest két régióban, Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön következett be növekedés, mely több mint 10,0%-os emelkedést jelent. Megyék szintjén nézve ennek megfelelően Komárom-Esztergom, Békés és Veszprém megyében emelkedett leginkább az érvényes munkavállalási engedélyek száma. 17

Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2012. március 31. 2013. március 31.) Régió/megye Érvényes engedélyek száma, db 2013. március 31. 2012. március 31. Érvényes engedélyek számának megoszlása, % 2013. március 31. 2012. március 31. Index, 2013. március 31./ 2012. március 31. Közép-Magyarország 14 206 14 359 76,4 76,4 98,9 Budapest 12 639 12 861 68,0 68,5 98,3 Pest 1 567 1 498 8,4 8,0 104,6 Közép-Dunántúl 1 038 941 5,6 5,0 110,3 Fejér 397 417 2,1 2,2 95,2 Komárom-Esztergom 430 337 2,3 1,8 127,6 Veszprém 211 187 1,1 1,0 112,8 Nyugat-Dunántúl 939 995 5,0 5,3 94,4 Győr-Moson-Sopron 490 535 2,6 2,8 91,6 Vas 162 195 0,9 1,0 83,1 Zala 287 271 1,5 1,4 105,9 Dél-Dunántúl 290 328 1,6 1,7 88,4 Baranya 74 108 0,4 0,6 68,5 Somogy 69 81 0,4 0,4 85,2 Tolna 147 139 0,8 0,7 105,8 Észak-Magyarország 379 437 2,0 2,3 86,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 199 218 1,1 1,2 91,3 Heves 83 123 0,4 0,7 67,5 Nógrád 97 96 0,5 0,5 101,0 Észak-Alföld 708 770 3,8 4,1 91,9 Hajdú-Bihar 198 204 1,1 1,1 97,1 Jász-Nagykun-Szolnok 238 217 1,3 1,2 109,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 272 357 1,5 1,9 76,2 Dél-Alföld 1 036 940 5,6 5,0 110,2 Bács-Kiskun 421 382 2,3 2,0 110,2 Békés 92 80 0,5 0,4 115,0 Csongrád 526 478 2,8 2,5 110,0 Összesen 18 599 18 784 100,0 100,0 99,0 4.2. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai nemzetgazdasági ágak és foglalkozási főcsoportok szerint A legtöbb, 2013. március 31-én érvényben lévő engedély négy nemzetgazdasági ágban csoportosult: a kereskedelem, a feldolgozóipar, a vendéglátás és az építőipar területén. Ezek közül a kereskedelem rendelkezik a legnagyobb súllyal, az összes érvényes engedély 29,2%-a ebben az ágban volt található a tárgyidőpontban, a feldolgozóiparban ez az arány 18,7%-ot tett ki, a vendéglátásban 17,5%-ot, az építőiparban 9,1%-ot. 18

Nemzetgazdasági ág (TEAOR 08) Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek főbb adatai nemzetgazdasági ágak szerint 2013. március 31-én Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % 2013. március 31./ 2012. március 31. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 230 1,2 74,4 Bányászat, kőfejtés 157 0,8 157,0 Feldolgozóipar 3 473 18,7 95,3 Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0.. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 21 0,1 42,0 szennyeződésmentesítés Építőipar 1 697 9,1 71,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5 426 29,2 124,0 Szállítás, raktározás 559 3,0 69,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 264 17,5 97,5 Információ, kommunikáció 439 2,4 145,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 89 0,5 93,7 Ingatlanügyletek 305 1,6 84,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 907 4,9 90,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 206 1,1 112,6 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 11 0,1 64,7 Oktatás 149 0,8 74,5 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 146 0,8 78,9 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 107 0,6 121,6 Egyéb szolgáltatás 915 4,9 96,4 Ismeretlen 498 2,7 125,4 Összesen 18 599 100,0 99,0 A feldolgozóiparban az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban volt érvényben a legtöbb engedély, második releváns terület a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása, majd a járműgyártás és a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazatok voltak. A nemzetgazdasági ágak többségében az érvényes engedélyek számának csökkenése következett be 2012. március 31-e és 2013. március 31-e között. A legnagyobb súllyal rendelkező gazdasági ágak közül csak a kereskedelem területén valósult meg növekedés, amely mértéke megközelítette a 25,0%-ot. A legnagyobb csökkenés ugyanakkor az építőipart érintette, amelyet a feldolgozóipar majd a vendéglátás követ. A feldolgozóipar ágazatainak többségében is a csökkenés volt jellemző, növekedés csak az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és a járműgyártás ágazatokban volt megfigyelhet a legfontosabb ágazatok közül. A foglalkozási főcsoportok tekintetében azt látjuk, hogy a legtöbb engedély a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében volt érvényben (5 483 db), majd a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások körében (4 984 db). Az előbbi főcsoportba az összes engedély közel harmada (29,5%), utóbbiba pedig 26,8%-a tartozik. 19

Ezen túlmenően három olyan főcsoport nevezhető meg, amely nem elhanyagolható relevanciával rendelkezik: az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az ipari és építőipari foglalkozások. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai foglalkozási főcsoportok szerint 2013. március 31-én Foglalkozási főcsoport (FEOR 08) Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % 2013. március 31./ 2012. március 31. Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0,0.. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 746 4,0 88,6 1 992 10,7 102,9 2 238 12,0 107,0 338 1,8 96,3 4 984 26,8 102,4 92 0,5 86,8 Ipari és építőipari foglalkozások 1 732 9,3 95,0 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 926 5,0 87,9 5 483 29,5 97,1 Ismeretlen 68 0,4 95,8 Összesen 18 599 100,0 99,0 2013. március 31-én az előző év azonos időpontjához képest az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében emelkedett az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek száma. Minden további főcsoportra a csökkenés volt jellemző, azonban ezekben kategóriákban nem beszélhetünk drasztikus mértékű visszaesésről. 4.3. Az érvényes egyéni munkavállalási engedélyek adatai életkor és iskolai végzettség szerint Az érvényes engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár legnagyobb része, 7 155 fő a 25-34 éves korcsoportba tartozott a vizsgált időpontban, amely az összes engedéllyel rendelkező 38,5%-át tette ki. Ezt követően emelhetjük ki a 35-44 éves korkategóriát, ahová a külföldi állampolgárok több mint negyede sorolható, továbbá a 20-24 éveseket, akik 16,6%-át tették ki az összlétszámnak. 20

Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013. március 31-én Korcsoport Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % 2013. március 31./ 2012. március 31. 19 éves és ezalatt 512 2,8 115,1 20-24 éves 3 087 16,6 100,6 25-34 éves 7 155 38,5 97,7 35-44 éves 4 765 25,6 99,1 45-54 éves 2 483 13,4 99,9 55 éves és afelett 596 3,2 91,4 Ismeretlen 1 0,0.. Összesen 18 599 100,0 99,0 Az iskolai végzettség esetében azt látjuk, hogy az érvényben lévő engedélyek jelentős része legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező külföldi állampolgárhoz kapcsolható (8 350 fő), közel negyedük pedig szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett a magyar nómenklatúra szerint. Az érvényes engedéllyel rendelkező állampolgárok harmadik pregnáns csoportját azok alkotják, akik valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, arányuk 16,6%-ot tett ki a 2013. március 31-ei állapot szerint. Az érvényben lévő egyéni munkavállalási engedélyek fontosabb adatai korcsoportok szerint 2013. március 31-én Iskolai végzettség Érvényben lévő engedélyek száma, db Érvényben lévő engedélyek számának megoszlása, % 2013. március 31./ 2012. március 31. 8 általános vagy kevesebb 8 350 44,9 102,6 Szakiskola, szakmunkásképző 4 609 24,8 97,4 Szakközépiskola 789 4,2 90,9 Gimnázium 546 2,9 85,7 Technikum 111 0,6 112,1 Egyetem, főiskola 3 093 16,6 101,0 Egyéb és ismeretlen 1 101 5,9 88,1 Összesen 18 599 100,0 99,0 Az érvényben lévő engedélyekkel kapcsolatban szintén elmondhatjuk, hogy mind a kor szerinti mind pedig az iskolai végzettség szerinti struktúrában nem következett be lényeges változás a 2013. március 31-ei állapot szerint az előző év azonos időpontjához képest, ha az engedélyek számának megoszlását vesszük figyelembe a két időpontban. 21

5. Az érvényes bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgárok adatai A munkavállalási engedélyek kapcsán megvizsgáltuk mind a kiadott mind pedig az érvényben lévő engedélyeket, tehát azt, hogy hány harmadik országbeli állampolgár lépett be a magyar munkaerőpiacra és vélhetően hányan dolgoznak munkavállalási engedéllyel. A foglalkoztatók által bejelentett munkavállalók esetében ugyanígy fontos az egy adott időszakban bejelentett külföldiek számát és az egy adott időpontban érvényes bejelentéssel rendelkezők számát megvizsgálni. Az érvényes bejelentéssel rendelkezők számának meghatározása azonban több módszertani kérdést is felvet, melynek részletezésére jelen elemzés keretein belül nincs lehetőség. Ezen metodikai problematikákat figyelembe véve le kell szögeznünk, hogy az itt bemutatott adatok elsődlegesen becslésnek tekinthetők. Ez alapján megállapítható, hogy érvényes bejelentése 2013. március 31-én 51 813 szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárnak volt. Ebből 50 049 fő az Európai Unió valamely tagállamából érkezett Magyarországra. Az érvényes bejelentések fennmaradó része olyan harmadik országbeli állampolgárokhoz kapcsolódik, akiknek speciális jogszabályi helyzetük miatt nem szükséges munkavállalási engedély, csak a foglalkoztatás bejelentése. A román, a szlovák, a lengyel és a német állampolgárok közül rendelkeztek a legtöbben érvényes bejelentéssel a 2013. március 31-ei állapot szerint. A románok száma meghaladta a 30,0 ezret, a szlovákoké pedig a 9,0 ezret. Ehhez képest a lengyelek és a németek száma lényegesen elmarad, az 1,5 ezret sem érte el. 6. A kiadott és az érvényben lévő EU Kék Kártyák adatai 2013. I. negyedévben EU Kék Kártya kiadására nem került sor. 2013. március 31-én összesen 2 db érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban, amely korábban egy iráni és egy kínai állampolgár részére került kiadásra, a kereskedelem és az oktatás területekre. Mindkét eset foglalkozási főcsoportok szerint nézve a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokhoz sorolható. 7. A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma a 2013. március 31-ei állapot szerint Ha a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók számát kívánjuk meghatározni a 2013. március 31-ei állapotra vonatkozóan, akkor az érvényes engedéllyel, az érvényes bejelentéssel és az érvényes EU Kék Kártyával rendelkező állampolgárokat együttesen kell figyelembe vennünk, a következők szem előtt tartásával: - a munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők munkavállalásának feltételei egymástól eltérnek, teljesen különálló csoportot alkotnak, - az érvényes bejelentéssel rendelkező munkavállalók adatai becslésnek tekinthetők bizonyos módszertani problematikák miatt, amelyek az engedélyek esetében nem merülnek fel, 22

- mivel a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok adatait csak becsülni tudjuk, ezért a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok együttes számára vonatkozóan is csak becslés adható. Mindezzel együtt, 2013. március 31-én 18 599 db egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, továbbá becsléseink szerint 51 813 szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgár rendelkezett érvényes bejelentéssel, emellett 2 db EU Kék Kártya volt érvényben, ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a tárgyidőpontban 70 414 főre becsülhető a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók száma. 23

8. A külföldiek munkavállalásának szabályairól A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.), a harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet (HarmR.), valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szabályozza. Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályokban meghatározott kivételekkel Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát. Harmadik országbeli állampolgár a 355/2009. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, azaz a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével, a nem magyar állampolgár és a hontalan. Nincs szükség engedélyre a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Az engedélymentesség 2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, 24

valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy. Az engedélymentesség bejelentése A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR., valamint a KormR. alapján nincs szükség engedélyre. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000 500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó. A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságvezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén az egyéni engedélyre vonatkozó információk Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a munkaügyi központok kirendeltségein szerezhetők be. Melyek az eljárás szakaszai? A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. 2013. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egy időben a munkaügyi központnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, 25

hogy a kirendeltségen nyújtja be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a munkaügyi központnál terjeszti elő. A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.). Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a munkaügyi központ engedélyezi. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint ha azt idegen nyelven állították ki annak hiteles magyar fordítása, a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható. Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki. A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak. Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély a jogosultság feltételeinek igazolása esetén: a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie, nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például: felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb. 26

A magasan képzett harmadik országbeliek magyarországi munkavállalásának szabályairól (EU Kék Kártya) Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja. Az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem az EU Kék Kártyának nevezett engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata. Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásában kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a munkaügyi központ a munkavállalás engedélyezéséről szakhatóságként dönt, melynek során az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a BÁH területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a közte és a foglalkoztató között létrejött előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja vagy nem. 27