KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM

KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM Kincsem Sziget Óvoda és Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) Pedagógiai Programja Módosítás időpontja: 2018.08.22 Érvénybe lépés ideje: 2018.09.01. 1

Az intézmény OM azonosítója: 201431 Nevelőtestületi döntés az elfogadásról Határozatszáma:../2018.(08.27.) Legitimációs eljárás Intézményvezetői jóváhagyás, határozat száma: /2018. (08.27.) Baranyai Anikó Ph aláírás Szülői szervezet nevében nyilatkozat a Pedagógiai Program megismeréséről, és arról, hogy tájékoztatást kapott az abban foglaltakról, valamint a tájékoztatás nyilvánossága biztosításáról../2018. (08.27.) A Szülői Szervezet nevében névaláírás Fenntartói egyetértés határozatszáma: /201.. (...) Nem releváns ph A fenntartó képviseletében névaláírás A Kincsem Sziget Óvoda vezetőjeként nyilatkozom, hogy az intézmény Pedagógiai Programjának végrehajtása a Fenntartó számára többletköltséggel nem jár. Igazgatói jóváhagyás határozatszáma:... (08.27.) Ph. A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www.kincsemsziget.hu. intézményvezető Iktatószáma: /2018. Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig. Verziószám: 2/2018. módosított változat Készült: 1/ 2 másolati példány 2

A helyi nevelési programot benyújtó intézmény: Kincsem Sziget Óvoda és Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32. Telefon: 70/335-6403 Telefon: 70/422-2489 E-mail: kincsemszigetinfo@gmail.com varazshidtanoda@gmail.com OM azonosító: 201431 3

Tartalom 1. ÓVODAI HELYZETKÉP... 7 1.1 Az óvoda települési, természeti környezete... 7 1.2 Rövid óvodatörténet... 8 1.3 Az óvoda jellemző adatai... 10 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 10 2.1 Gyermekkép... 10 2.2 Óvodakép... 12 2.3 Küldetésnyilatkozat... 12 3. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 13 3.1 Nevelőmunkánkat meghatározó legfontosabb pedagógiai alapelvek... 15 3.2 Nevelési célok meghatározása... 17 3.3 Nevelési feladatok... 21 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 23 4.1 Személyi feltételek... 23 4.2 Tárgyi feltételek... 25 4.3 A nevelés-oktatás tervezése és időkeretei... 26 4.3.1 Hetirend... 27 4.3.2 Napirend... 28 4.3.3 Az óvodai élet ünnepei... 29 4.3.4 Az egyéni fejlesztést biztosító szervezeti keretek és tanulásszervezési... 31 eljárások az iskola előkészítő csoportokban... 31 4.4. Az óvoda szakmai dokumentumai... 36 4.5 Az óvoda kapcsolatrendszere... 38 4.5.1. Óvoda-család kapcsolata... 38 4.5.2. Kapcsolatok más nevelési színterekkel... 40 4.5.3. Szakszolgálatokkal való kapcsolataink... 40 4.5.4. Kapcsolatok kulturális és közművelődési intézményekkel... 40 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS KIEMELT FELADATAI... 40 5.1 A gondozás és egészséges életmódra nevelés... 40 5.1.1 Egészségfejlesztési program... 45 5.2 Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés... 58 5.3 Az anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés... 63 4

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI... 67 6.1 A játék... 67 6.2 Verselés, mesélés... 76 6.3 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc... 82 6.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 86 6.5 Mozgás, mindennapos mozgás... 91 6.7 A külső világ tevékeny megismerése... 95 6.7.1 Külső környezeti világ tevékeny megismerése... 95 6.7.2 A környezet formai, mennyiségi összefüggéseinek tevékeny megismerése... 98 6.8 Munka jellegű tevékenységek... 103 6.9 Tanulási tevékenységek... 105 7. GYERMEKVÉDELEM, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉG... 108 8. BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 110 8.1 Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák munkájának ellenőrzése, értékelése... 111 8.1.1 Ellenőrző-értékelő látogatások... 111 8.1.2 Dokumentációk ellenőrzése-értékelése... 113 8.1.3 Óvodapedagógusok önértékelési rendszere... 114 9. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK... 115 IRODALOMJEGYZÉK... 122 Záró rendelkezések... 124 5

Bevezető A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. Évi CXC törvény 94. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. Cikk (19 bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendeletében kiadta az Óvodai nevelés országos alapprogramját. A törvénynek való megfelelés mellett a Kincsem Sziget Óvoda és Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) Pedagógiai Programjának elkészítését a nevelőtestület vállalta és elkészítette, így most Ön ezt tartja a kezében, amely a fent említett Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján, valamint a Kincsem Sziget Óvoda és Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) helyi adottságainak figyelembevételével, az intézmény nevelőtestületének aktív együtt munkálkodásának eredményeként születhetett meg. Célunk az volt, hogy az intézmény helyi sajátosságait, szokásait, egyéni arculatát megőrizzük és tiszteletben tartsuk óvodapedagógusaink módszertani szabadságát. Programunk tág keretet biztosít az óvoda specifikumainak, hagyományainak tovább örökítésére. A fentiek értelmében e program csak általános irányelveket, alapelveket fogalmaz meg, melyek betartása az óvodánkban dolgozó valamennyi pedagógus és nem pedagógus alkalmazott számára is kötelező érvényű. Intézményünk pedagógiai programjának módosítása a 363/2012.(XII.17) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosításának figyelembevételével, a területet érintő jogszabályi változásokkal összhangban készült el, figyelembe véve az intézményi adottságainkat, pedagógiai értékrendünket, közös jövőképünket. Módosítás történt: A gondozás és egészséges életmódra nevelés fejezetben a célban és a feladatban, a tartalmi részben az étkezésnél és az egészségfejlesztési program résznél. Az érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés fejezetben a címben, a célban, a feladatban, a tartalmi részben a játékról szóló részben Az anyanyelvi értelmi nevelés fejezetben a célban, a feladatban A verselés, mesélés fejezetben a célban, a feladatban, a tartalmi részben A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka fejezetben a tartalmi részben A külső világ tevékeny megismerése fejezetben a feladatban Az óvodai élet megszervezése fejezetben a kapcsolatok más nevelési színterekkel részben 6

Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestületi határozatok 1. ÓVODAI HELYZETKÉP 1.1 Az óvoda települési, természeti környezete Óvodánk és tagóvodánk Dunakeszin található. Budapest közvetlen szomszédságában, a pesti síkságon a Duna bal partján. Keletről Fót, délről a főváros, nyugatról a Duna (Horány, Szentendrei-sziget), északról pedig Göd határolja. Városunk lakosságának létszáma az utóbbi 10 évben nagymértékben növekedett. Sokan települtek át az ország különböző vidékeiről, főleg Budapestről. Lakóinak száma közel 40 ezer. A lakosság összetétele: A kistérség egésze alapvetően a főváros közelsége miatt vonzó helynek számít a betelepülők számára. A természetes szaporodás és fogyás rátája az elmúlt tíz évben a kistérség esetében kedvezőbben alakult a megyei és az országos szinthez képest. Az elkövetkező tervidőszakban a betelepülők és a természetes szaporulat miatt még további növekedésre kell számítani. A város korösszetétele (a népesség-nyilvántartás alapján): A lakosok száma 2008 óta 2%-kal emelkedett, a lakosság 22 %-a 0-18 éves korosztályú. A város népességének növekedése - korösszetételét illetően fiatalodása következtében megnőtt az infrastrukturális, szociális, egészségügyi- és közoktatási-, közművelődési 7

szolgáltatások iránti igény. Fiatal kisgyermekes családok aránya kiugró. A szülők munkavállalási lehetősége szorosan összefügg gyermekeik óvodai elhelyezésével. 1.2 Rövid óvodatörténet A Kincsem Sziget Óvoda 2013-ban a Tündérkert óvoda helyén egycsoportos óvodaként kezdte meg működését itt Dunakeszin, a Hársfa utca 32. alatt, a Kincsem Sziget Nonprofit Kft. pedig mint fenntartó 2014. szeptemberétől gondoskodik az intézmény eredményes működtetéséről. 2014 óta az évről évre bővülő csoportszámunk miatt újabb és újabb engedélyeztetések váltak szükségessé, míg el nem értük a helyi adottságok maximális kihasználtságát. Ezzel egyúttal bizonyítottuk azt is, hogy szolgáltatásaink révén, városi szinten versenyképesek vagyunk és szakmai tudásunkkal is jól illeszkedünk a közoktatási rendszerbe. A nevelési programunkban foglalt foglalkozások és szakszerű iskola előkészítésünk eredményeként pedig ma már több boldog és sikeres egykori óvodásunk jár általános iskolába. Intézményünk egyik sajátos jellemző arculata az angol nyelv játékos elsajátítása, amely minden nap beépül a napi tevékenységeinkbe, játékainkba. Angol nyelvű óvodapedagógus teszi érdekessé, elsajátíthatóvá, szerethetővé ezt a nyelvet. A gyermekek nagyon fogékonyak és örömmel vesznek részt ezeken a kezdeményezéseken. Az alapvető óvodai tevékenységek mellett még szabadidős tevékenységek tarkítják a gyermekek délutánjait: csodatorna, zeneovi, zenés tánc, ovifoci, judo, sakk, jóga foglalkozások egészítik ki az óvodai nevelésünket. Az óvoda kapui immár 4. éve folyamatosan nyitva állnak az intézmény után érdeklődő szülők, kollégák előtt. Fő törekvésünk, hogy olyan koncepció alapján működjünk tovább, amely biztosítja az eddig hozott eredményeket, de az újító, innovatív törekvések előtti nyitottságunk révén akár újabb célok elérését is szolgálja. Feladat-ellátási helyeink adottságai: A Kincsem Sziget - székhely Óvoda Intézményünk Dunakeszi frekventált részén helyezkedik el, a Dunához közel álló épületben, amely óvodai célzattal 2010-ben épült. Az épület előtti parkolási lehetőségek ugyan korlátozottak, de a nyugodt, kertes házakkal teli környezet biztonságérzetet ad és otthonosságot sugall. 8

A csoportszobák berendezése, bútorzata esztétikus, egyedi igények szerint készült, kellemes, harmonikus színek uralják. A 4 csoportszoba mindegyikéhez öltöző- és mosdóhelység, tartozik. Egy logopédiai fejlesztő szoba, egy felnőtt öltöző, iroda, három személyzeti mellékhelység található. A gyermekek igényeit kielégítő udvart praktikus, az EU szabályainak megfelelő játékokkal szereltük fel. A Duna közelsége napi szinten ad lehetőséget arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, a természetben és a környezet adta lehetőségeket a maguk valóságában ismerjék meg a gyerekek. Számunkra nagyon fontos igény, hogy a nálunk érdeklődő gyermekek - és szüleik - első benyomása megnyerő, pozitív legyen, hiszen életük egyik legfogékonyabb időszakában napi 8-10 órát töltenek ebben a családias környezetben, ami már esztétikai érzékük alakulását is szolgálja. Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) 2017. szeptember 1-én megnyíló Varázshíd Tanoda Óvodánk szintén Dunakeszin található kertes házas, családias környezetben, könnyen megközelíthető, csendes utcában. A családi házból átalakított épületben 4 olyan csoportszoba kialakítására vált lehetőség, amely teret enged minden korosztályos csoportunk kényelmes nevelésére, valamint az iskola előkészítő csoportjaink multifunkcionális terem berendezési lehetőségeinek biztosítására. A csoportszobák befogadóképessége kis létszámú csoportok alakítását tette lehetővé, ahol a gyerekek létszáma 18-22 fő. Ezekkel a csoportokkal válik hatékonnyá az interaktív foglalkozások tervezése és szervezése, és ez biztosítja, azt a személyes viszonyt, ami a tanulási folyamat hatékonyságához és eredményességéhez is elengedhetetlen. A bútorok, a berendezési tárgyak és a falak színvilágával pozitív esztétikai élményt, harmóniát és nyugalmat sugároz. A törvényi előírásoknak megfelelően 2014 szeptemberétől kötelező felvenni minden gyermeket, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, így a homogén összetételű csoportokkal működő feladat-ellátási helyeinken a jelentkezések függvényében a csoportszervezés módja változhat. 9

1.3 Az óvoda jellemző adatai 1. adattábla Terület Adat 1. A hatályos alapító okirat kelte 2014. május 27. 2. Fenntartó neve, címe Kincsem Sziget Nonprofit Kft, 2120 Dunakeszi, Hársfa u. 32. 3. Az intézmény hatályos alapító okirat szerinti Kincsem Sziget Óvoda neve 4. Az intézmény székhelye, címe 2120 Dunakeszi, Hársfa u. 32. 5. Az intézmény napi nyitvatartási ideje a 2018/2019. nevelési évben 8 órán túli, nyitvatartás: 7.00-17.00 óráig 6. Alapító okirat szerinti ellátandó feladatai óvodai nevelés, a többi gyerekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 7. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Az intézmény ellátja azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelését, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékosok. 8. Gazdálkodási jogköre Önállóan gazdálkodó intézmény Feladat- ellátási helyek: Óvoda neve Címe Telefonszáma Férőhelyek száma Csoportok száma Kincsem Sziget 2120 Dunakeszi, Hársfa 70/335-6403 79 4 Óvoda utca 32. 2120 Dunakeszi, Dr. 70/422-2489 80 4 Varázshíd Tanoda Óvoda (telephely) Kemény Ferenc utca 36. Összesen: 159 8 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, KÜLDETÉSNYILATKOZAT 2.1 Gyermekkép Minden gyermek maga a csoda, mással nem helyettesíthető, egyszeri, egyedi, de még alakuló személyiség, így óvodai nevelésünk gyermekközpontú, szeretetteljes és befogadó, mely a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik. A személyiség kibontakozásában meghatározó szerepe van a genetikai adottságok, az érés sajátos 10

törvényszerűségei mellett - a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek, ezért fontosnak tartjuk, hogy óvodánk minden alkalmazottja - óvodapedagógusok, dajkák, kisegítő munkatársak- rendelkezzenek azokkal az emberi tulajdonságokkal, attitűdökkel, melyek biztosítani tudják a gyerekek megfelelő, pozitív irányú személyiségfejlődését. Elvárás, az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkört teremtő, példamutató emberi értékeket közvetítő, előítéletektől mentes felnőttek jelenléte. Így biztosítjuk minden gyermek számára a magas színvonalú és szeretetteljes nevelést, törekedve tehetségük kibontakoztatására, hátrányaik csökkentésére. Az óvoda célja, hogy a felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan illeszkedjék a magyar és az európai uniós értékrendhez egyaránt. Kreatív, érdeklődő, együttműködésre, teljes életre képes, véleményüket vállaló gyermekeket szeretnénk útjukra indítani, akiknek fontos a környezet védelme, a testi és szellemi egészség megőrzése, az emberi kapcsolatok humánus kialakítása, a technikai és tudományos fejlődés nyomon követése, az alapvető erkölcsi, etikai és illemszabályok betartása. Az óvodáskor végére olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akikre jellemző: - az összerendezett, harmonikus mozgás, - differenciált érzékelés és észlelés, - a kialakult testséma, én-tudat és téri tájékozottság, - nyitott érdeklődés, - fejlett kommunikációs és problémamegoldó készség, - együttműködés a társakkal, felnőttekkel, - a tanulás alapját képező szándékos figyelem, feladatértés, feladattartás és feladattudat megléte, - az írás-olvasás és az alapvető matematikai tudás elsajátításához szükséges készségek, képességek megléte. Az óvoda fontos feladata, hogy felkészítse a gyerekeket az együttműködésre. Legyenek képesek tájékozódni a valóságban, tudják áttekinteni a hatalmas információáramlást és a gyors változásokat. Szerezzék meg nálunk a tanulási készségeket és technikákat és az újonnan szerzett ismereteket képesek legyenek a gyakorlatban eredményesen alkalmazni, kritikusan vizsgálni a környezetüket, tisztában lenni a cselekedeteikkel, tetteik következményével. A társadalom számára aktív, kreatív, hozzáértő és felelős egyénekké váljanak. 11

2.2 Óvodakép Óvodánkban a gyermek érdeke mindenek felett áll. Gyermekeink szeretetteljes, derűs, érzelmi biztonságot nyújtó, optimális feltételeket biztosító környezetben élik mindennapjaikat, így természetes körülmények között fejlődnek. Nevelőtestületünk minden tagja elkötelezett amellett, hogy a gyermekekre odafigyelő, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált fejlesztésre, felzárkóztatásra épülő nevelőmunkát folytassunk. Biztosítjuk az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Éppen ezért nyitottak vagyunk az együttműködésre, segítségnyújtásra. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők tevékeny résztvevői legyenek óvodánk életének. Így a családi nevelés kiegészítőjeként óvodánk pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi feltételeivel biztosítjuk gyermekeink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, így - az óvó, védő, - a szociális, - a nevelő és személyiségfejlesztő funkcióit, ezáltal megteremtve a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés feltételeit. Tervszerű, tudatos pedagógiai munkával fejlesztjük a gyermekek képességeit, a közösségben végezhető sokszínű tevékenységeken, műveltségtartalmakon keresztül közvetítjük számukra az egyetemes emberi kultúra értékeit, elvárt szabályait. Törekvéseink szerint a mi óvodánkban minden kisgyermek a számára legmegfelelőbb fejlesztést kapja, melyben nem sérülnek gyermeki jogai. Személyiségét tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Az óvodai élet mindennapjaiban a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Vállaljuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek -HH, HHH, tehetséges, illetve a beszédfogyatékos gyermekek, -elfogadását, befogadását is. A gyermekek kiegyensúlyozott nevelése és fejlődése érdekében az intézményben dolgozó valamennyi felnőtt együttműködésre kész a gyermekek családjával. 2.3 Küldetésnyilatkozat Célunk egy olyan intézmény működtetése, ahol a közösség minden tagja örömmel, érdeklődve, alkotó módon vesz részt a nevelési folyamatokban, ahol fontos szempont a gyermekek 12

sokféleségének tiszteletben tartása mellett az élethosszig tartó tanulás megalapozása is. Mindezt olyan képességek és készségek fejlesztésével kívánjuk elérni, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy az iskolába lépés pillanata a legtermészetesebb módon menjen végbe és a társadalomban való helytállás is biztos alapokat kapjon. Az elmúlt pár év eredményes munkavégzése után az idei év szeptemberétől újabb bővítés és terjeszkedés révén nyitottuk meg Varázshíd Tagóvodánkat, ahol helyet és feltételeket biztosítunk olyan iskola előkészítő csoport/csoportok működésének, ahol a gyerekek személyisége, értelmi, érzelmi és testi fejlettsége biztonságot és stabilitást kap. Az iskola előkészítő évfolyam célja egy harmonikus átmenet biztosítása az óvoda és iskola között olyan képességek és készségek megalapozásával, mélyítésével, amelyek a sikeres iskolakezdéshez és a boldog önbizalommal és önbecsüléssel teli kreatív önálló boldog gyermekkorhoz vezetnek. Küldetésünknek tekintjük: - a boldog, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó gyermekkor biztosítását, - a családi nevelés kiegészítését, a családdal való együttműködést, a gyermek esetlegesen meglévő hátrányainak csökkentését, - az emberi értékek, erkölcsi normák továbbítását, (közösségi magatartási szabályok, empátia, tolerancia, másság elfogadását stb.), - a magyarság-tudat megalapozását, a nemzeti értékeink megismerését, átadását, megőrzését (népzene, néptánc, népi hagyományok, szokások stb.), - célunk, hogy az általunk nevelt gyermekek nyitottak legyenek az őket körülvevő világra, a természet értékeinek megőrzésére, a környezettudatos szemléletmódra, - valamint olyan szülői, pedagógusi közösség létrehozása, akiknek tagjai egymást kölcsönösen támogatva, megsegítve, pozitív emberi magatartásnormákat közvetítve, a felnövekvő generációt oly mértékben támogatva tevékenykedik együtt, hogy ők, a gyermekek, majd társadalmunk teljes értékű tagjaivá válva, pozitív önértékelésű, elégedett emberekké fejlődjenek. 3. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK amire egy ember képes, azzá kell válnia - az embernek fel kell fedeznie és vállalni kell önmagát- (Maslow) Projekt alapú pedagógiai programunk Bábosik István az ELTE professzora által kidolgozott neveléselméletet veszi figyelembe, amely alapján szeretnénk gyermekeinket konstruktív életre 13

nevelni. Globális nevelési értéknek az egyén konstruktív életvezetését tekintjük, mely a személyiség magatartási és tevékenységi repertoárjában jelenik meg. Eszmei emberképünk: Szociálisan értékes, az egyén szempontjából is eredményes életre való igény alakítása a gyermekekben. 1./ Önfejlesztő magatartás és tevékenységformák készség szintű ismerete: 2./ A morális magatartás és tevékenység formáinak ismerete: - segítőkészség - fegyelmezettség - tolerancia és a másság, a másik elfogadása 3./ A közösségfejlesztő aktivitás szükségletének megalapozása: - a szellemi, fizikai és közéleti munka szeretete - értékóvó magatartás alakítása 4./ A destruktív magatartási formák elvetése. Eszmei közösségképünk: A közösségek legyenek a demokratikus vezetési és viselkedési magatartást gyakorló terepei. 1./ Bontakozzék ki bennük a kezdeményező, önszervező, önszabályozó, szociális energia, illetve közösségteremtő készség: - a társas együttlét biztosítsa a gyerekek minél egyénibb fejlődése mellett az együttműködés minél magasabb fokán. 2./ A közösségre legyen jellemző - a sokszínűség elfogadása, igénylése, értékelése - alapvető értékek vállalása - az elutasítandó eszmék, magatartásformák és közösségszervezési módok (intolerancia, közöny, agresszivitás, fegyelmezetlenség) közös elutasítása. Az ember és közösségképünkkel összhangban a következő egyetemes erkölcsi értékeket szeretnénk átadni a gyermekeknek: 1./Társadalmi értékek: - hasznosság - felelősség és fegyelem 2./Interperszonális értékek: - a személyes méltóság megtartása - a személyes tulajdon védelme - megbízhatóság - együttérzés, tolerancia 14

3./ Intraperszonális értékek: - személyes méltóság megtartása - önmegismerés és felelősségtudat - önállóság - önfejlesztés, önnevelés - akarat, önfegyelem, kitartás, konfliktus megoldó és tűrőképesség fejlesztése 4./ Kulturális értékek: - kulturális értékek iránti tisztelet és érdeklődés - műveltségre való igény 5./ A természethez való viszony: - az " élet " tisztelete - a természet szépségének szeretete és védelme - az ember és természet harmonikus kapcsolatára törekvés Pedagógiai munkánkban arra törekszünk, hogy ezeket a pozitív emberi értékeket közvetítsük már óvodáskorban is a gyermekek számára. A gyermeki személyiség leghatékonyabb megismerése, feltérképezése után a sokoldalú, harmonikus fejlesztésre, az egészséges életmódra, gondozásra, az anyanyelvi nevelésre, az erkölcsi nevelésre mint kulcskompetencia -, valamint a szocializációra és a kooperációra helyezzük a hangsúlyt. A nevelőközösség azonosul a program gerincét alkotó törekvéssel, amely szerint: a nevelés gyermekközpontú tevékenységek által történő nevelést tekintjük alapvető feladatnak a négy évszak és azok ünnepeire épülő előre tervezett projektek megvalósítása által, amelyek során, kiemelt figyelmet fordítunk az erkölcsi nevelésre szemléletünk: befogadó, elfogadó, segítő lehetőséget kínálunk a helyi viszonyok figyelembevételére és a helyi igények megvalósítására 3.1 Nevelőmunkánkat meghatározó legfontosabb pedagógiai alapelvek A nevelőtevékenység tudatossága a gyermeki személyiség kibontakoztatásában, nevelésében, fejlesztésében, a nevelési helyzetek megteremtésénél a 3-7 éves életkorú gyermeki személyiség domináns jegyeinek figyelembevétele. 15

Életkori sajátosságok fegyelembe vétele: Biológiai érésük, növekedésük a pszichikus fejlődésük, a környezeti hatások következményeként az óvodáskorú gyermek életkori szakaszaiban jelentős tipikus vonásaik figyelembevétele, melyek megnyilvánulnak a gyermek értelmi érzelmi folyamataiban, gondolkodásában, magatartásában. Egyéni sajátosságaik figyelembevétele: Egyéni fejlődési ütemük, szociális helyzetük, értelmi érzelmi fejlettségük, készségeik, képességeik, tehetségpontjaik, esetleges hátrányos helyzetük figyelembevétele és ezek alapján megfelelő egyedi foglalkoztatás biztosítása. Képesség- és személyiségfejlesztés: Az értelmi és részképességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a gyermeki személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket; a szociális erkölcsi- és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, az érzelmi intelligencia fejlesztését. Differenciálás: Pedagógusaink a differenciálás módszereit alkalmazva, olyan tevékenységeket terveznek, amelyek támogatják a gyermekek erősségeit, miközben olyan feladatokat adnak, amelyek előmozdítják képességeik fejlődését. Törekszünk arra, hogy többféle módon tegyük érdekeltté a kisgyermekeket a foglalkozásokon. Teret adunk a változatos tanulásszervezési módokra. Tehetségfejlesztés: A tehetséggondozás a tehetség-ígéretek megtalálásával kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjaival folytatódik. A tehetséges gyermekek fejlesztése történhet a csoportban, illetve kreativitást fejlesztő egyéni tehetséggondozó játékos foglalkozásokon. A csoportban a tehetségfejlesztés a mindennapi cselekvéses helyzetekbe is be van építve. Esélyegyenlőség biztosítása: Minden gyerek pozitív tulajdonságait emeljük ki. Személyes törődéssel, méltányossággal, igazságossággal, érdeklődésük felkeltésével igyekszünk megakadályozni a hátrányos helyzetűek lemaradását. 16

Személyes tapasztalatszerzés biztosítása: Pedagógiai munkánk során a megismerési, felfedezési vágy felkeltése mellett biztosítunk olyan módszereket a gyerekek számára, ahol a saját tapasztalatok, önálló ismeretek megszerzése, értelmezése válik lehetővé. Segítjük saját tanulási stratégiák kiépítését, reális önértékelésük alakítását annak érdekében, hogy képesek legyenek eldönteni, meddig terjednek képességeik. Szabad mozgásteret adunk kreativitásuknak a megfelelő helyzetekben. Fokozatosság és rendszeresség: Az új ismereteket megfelelő ütemezéssel vezetjük be, követve az ismeretanyag részeinek belső logikáját. Az ismeretanyagot, a módszereket, a nehézségi szinteket mérlegelve optimálisan választjuk meg a könnyebbtől a nehezebb, az egyszerűtől az összetettebb felé haladva. A fokozatossággal hozzájárulunk az új helyzetekhez való könnyebb alkalmazkodáshoz, a változások elfogadásához. 3.2 Nevelési célok meghatározása A 3-7 éves korú gyermekek életre, társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése a programunk fő célja, amely magába foglalja a következőket: A teljes gyermeki személyiség megismerése megfigyelési szempontok és ismert vizsgálati eljárások által. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése, a tevékenységek, a differenciálás és a kooperatív munka által, a projektek megvalósításán keresztül. A konstruktív életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése problémamegoldást igénylő helyzetek teremtése által. Az életre való felkészítést a problémaérzékenység és problémakezelési, konfliktuskezelési stratégiák megismertetése által. A sikeres és zökkenőmentes iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és pszichés érettség kialakítása a komplexitásra törekvésünkkel. Kooperációra és kommunikációra képes gyermek nevelése a beszélgető körök és a kollektív, csoportmunkák szervezése, kivitelezése által. Nemzeti, emberi értékek, erkölcsi normák belsővé válásának megalapozása és a környezettudatos életmód megalapozása a tervezett ünnepek és jeles napok hagyománytisztelő megemlékezései révén. 17

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. A családi nevelés mellett igen nagy szerepe van az óvodának az elsődleges szocializáció során. Az óvoda a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs közeg. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja a nevelő hatásokat. Az óvoda tehát nem spontán, hanem pedagógiailag determinált szocializációs színtér, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik az előre meghatározott célok elérésének érdekében. A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamat a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. A kitűzött nevelési célok elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek fegyelembe vételével, megfelelő pszichés környezetben, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg. A nevelés folyamatában közös célok és nevelési feladatok megvalósítására törekvés, a megvalósítás módjában módszertani szabadság érvényesülés. Az óvodapedagógus pozitív emberi tulajdonságai és szakmai igényességének fontosságát hangsúlyozzuk. A pedagógiai munka eredményességének érdekében a pedagógusok minden esetben előre megtervezik a munkamozzanataikat, amelyeket dokumentálnak, megvalósítsanak, felülvizsgálnak és reflektálnak (önértékelnek), alkalmazva az intézményi önértékelési szabályzatban megfogalmazottakat. 18

Ismerik a PDCA ciklust, pedagógiai munkájukban megjelenik. Az eredmények tükrében, ha szükséges, új irányokat, megoldási módokat keresnek. Objektív feltételek biztosítása: Az óvoda épülete, berendezése, az óvoda udvara, a gyermeket körülvevő környezet adottak. Ennek a nevelési programnak a megvalósítása nem igényel különleges feltételeket, de a minőségi munkához szükségünk van a meglévő feltételek hatékony kihasználására. Ez az egészséges életmód feladatainak megvalósításán túl kellemesebbé is varázsolja a gyermekek környezetét. A tágas udvarok elősegítik azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon. Ugyanezt a célt szolgája a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az óvodásokat mozogni. A folyosó, az előterek alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Lehetővé tesszük az egyik csoportból a másikba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyerekek egymás közötti kommunikációjának és kooperációjának elősegítése érdekében. Szubjektív feltételek: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése: A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és rugalmasan beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe, a projekt célok és feladatok megvalósításába. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki projekt tevékenységeket. A fejlesztés során abból indulunk ki, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Az óvodapedagógus modell szerepe: Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mondunk, 19

miként viselkedünk, hogyan öltözködünk. Különösen 3-4 éves korban meghatározó személyiségünk, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvónő, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Esetenként előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenünk a megoldás felé. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. A biztonságot és harmóniát sugárzó egyéniségünk feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy gyermek felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell nekünk napközben helyettesíteni az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttel is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadni, hogy ne csak ő irányítja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A csoportot érintő kérdésekben, legyen az napirend vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma, élet adta szituáció vagy egy projekt feladat meghatározása nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. Az óvónő és a dajka együttműködése: Óvodai nevelési programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagógusával összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. 20

3.3 Nevelési feladatok Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván. (Kodály Zoltán) Pedagógiai feladatunk, a gyermeki személyiség fejlesztése a gyermek adottságaiból kiindulva, képességei és szükségletei figyelembevételével, kisebb projektek megvalósítása által. A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csíráját, így közös feladatunk, hogy kibontakoztassuk ezt. A.) Az egészséges óvodai környezet megteremtése: Gondoskodunk a megfelelő tárgyi feltételekről, megvalósítjuk a hiányok pótlását. A gyerekkel együtt részt veszünk a környezet ápolásában és védelmében. B.) A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása: Az óvónők minden csoportban törekednek a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez ad a gyermekeknek biztonságérzetet. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. Főleg a gyermek beszoktatása idején teremtenek nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. C.) A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása: A napirenddel a helyes életritmust biztosítjuk. Az óvónő differenciáltan, az egyéni sajátosságokhoz igazodva foglalkozik a gyerekekkel. Az egyéni fejlettségének megfelelően gondoskodik a tisztálkodás és öltözködési szokások megfelelő kialakításáról. D.) A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése: Táplálkozási szokások alakítása. Aktív, passzív pihenés biztosítása. Edzettség, állóképesség fejlesztése. E.) A gyermek érzelmi nevelésének biztosítása: A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. 21

F.) A konstruktív életvezetés megalapozása: Bizalomra épülő gyermek-felnőtt interaktív kapcsolat kialakítása. A magatartás formálása, kondicionálása. Általános emberi értékek, normák közvetítése. Reális önértékelésük alakulásának segítése. G.) A közösségfejlesztés feladatai: A közösség által történő nevelés megszervezése, irányítása. Kisebb gyermekközösségek alakulásának segítése. Közös, megvalósítandó célok kitűzésének segítése. Célmegvalósításra jellemző aktív magatartási jellemzők fejlesztése. Az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák erősítése. - Feladataink a tevékenységek megszervezésében: Az egyes gyermekek személyiségének lehető legkonkrétabb megismerése. Minél változatosabb, többfajta tevékenység gyakorlásához feltételek biztosítása (idő, hely, eszközök, ötletek). Alaposabb, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével támaszkodunk a gyermekek ötleteire, tapasztalataira, élményeire melyek beépíthetők az óvodai nevelés folyamatába. Az általunk elképzelt fejlesztést kiegészítjük a gyerektől származó ötletekkel, a meglévő gyermeki ismeretekkel és tapasztalatokkal. Biztosítjuk az élmények sokoldalú nyújtását. Családok szemléletének formálása (példamutatás). Kirándulások, séták, mozgásos játékok szervezése. - Feladataink a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. Folyamatos megfigyelés útján tiszta képet alkotunk a gyermek meglévő képességeiről. Pedagógiai tevékenység során a pedagógus folyamatosan ad, pozitívumokra épülő, fejlesztő visszajelzést a gyermekeknek, amely segítő és ösztönző. Kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján próbálunk hatást gyakorolni. Minden gyermek képességét önmagához s saját lehetőségeihez képest igyekszünk fejleszteni. Pedagógiai feladatunk, a gyermeki személyiség fejlesztése a gyermek adottságaiból kiindulva, képességei és szükségletei figyelembevételével, kisebb projektek megvalósítása által. A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csíráját, a pedagógus feladata, hogy kibontakoztassa ezt. 22

4.1 Személyi feltételek 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, e munka kulcsszereplője az óvodapedagógus, kinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekeknek. Pedagógus közösségünket az jellemzi, hogy a mindennapok örömét biztosítani tudó, aktív, távlatokban is gondolkozó emberekből áll, ami biztosítéka a folyamatos alkotó légkörnek. Minden óvodapedagógus gyermek-centrikus, a gyermekek fejlődéséért tenni tudó és akaró ember, akik felelősségteljes munkájának köszönhetően nyugodt, szeretetteljes légkör a jellemzője óvodánknak. Mindennapi munkánkat a dajkák, pedagógiai asszisztensek, valamint technikai dolgozók segítik. Eredményes nevelésünk szempontjából kiemelten fontos a dajkákkal és a pedagógiai asszisztenssel való szoros együttműködés. Ők azok, akik közvetlenül partnerei az óvodapedagógusoknak és nap, mint nap pedagógiai szituációba kerülnek a gyermekekkel. Célunk és feladatunk óvodai nevelésünk eredményessége érdekében, hogy naprakész információnyújtással, segítségadással, tanácsainkkal, pedagógiai ismereteik bővítésével elérjük az óvodapedagógus-dajka pedagógiai asszisztens egymásra épülő, összehangolt munkáját. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésére képzett gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus közreműködését vesszük igénybe. Minden óvodapedagógus felsőfokú szakképesítéssel s e mellett egyéb szakirányú végzettségekkel, továbbképzéseken szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik. Az óvoda dolgozói Engedélyezett létszámadatok 1.Óvodavezető 2. Felsőfokú végzettségű fő állású óvodapedagógusok száma: 1 fő 13 fő 23

3. Pedagógiai munkát segítő fő állású dajkák száma: 7 fő 4. Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma (fejlesztőpedagógus, logopédus, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár) 5. Kisegítő alkalmazottak száma (konyhai dolgozó) Alkalmazottak összlétszáma: 6 fő 1 fő 28 fő A nevelési folyamatban az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekintjük, hiszen a példa a leghatásosabb nevelőerők egyike óvodáskorban. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus biztonságot, harmóniát sugárzó egyénisége, beszédstílusa, kommunikációja példaértékű, érthető legyen. A család és az óvoda közötti kapcsolatot tapintatosan, a gyermekek érdekeit figyelembe véve mélyítse. A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolatát az aktív és kölcsönös együttműködés jellemzi. Ez a pedagógiai magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. A pedagógus közösség személyi összetételében az állandóság a jellemző. Az óvodapedagógusok jól képzettek, nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, jól szervezetten, magas pedagógiai színvonalon teljesítik nevelői hivatásukat. Élnek a módszertani szabadság lehetőségével, amelyet önképzéssel és szakmai továbbképzéseken szerzett újabb ismeretekkel erősítenek meg. Az óvodák sajátos arculatának kialakításához minden óvónő személyiségének sokszínűségével, továbbképzési tapasztalatainak átadásával és kooperációs készségével járul hozzá. Az együtt dolgozó óvónői párok kialakítása is az azonos pedagógiai érdeklődés, egy pedagógia iránt vállalt elkötelezettség szerint történik. Milyen legyen az óvodapedagógus személyisége? Gyermekszeretetének alapja, elfogadni olyannak, amilyen, s nem olyannak amilyennek lennie kellene. Legyen őszinte érdeklődésű az egyes gyermek iránt. Jellemezze elmélyült elemzési készség, pedagógiai pszichológiai szaktudás. 24

Vezérlés, irányítás helyett a segítés készsége motiválja, de mindig csak ott és annyit tegyen, amennyit a gyermek fejlettsége igényel. Tudjon differenciálni elvárással, szervezéssel, módszerekkel, (ne a gyereket differenciálja) Metakommunikációs készsége fejlett legyen, a gyermek meghallgatásán legyen a hangsúly, ne a magyarázaton. Tudja, merje bevallani és elfogadni kudarcait és hiányosságait. Legyen képes saját magából, munkájából meríteni, saját örömére végezze munkáját (ne kívülről várja csak) Parancs helyett irányít Döntés helyett megbeszél Utasítás helyett felkínál Legyen hiteles: ne adjon alkalmat arra, hogy a nevelőtársak (szülők) csalódjanak az óvónőkben. Legyen toleráns. A nevelőmunkát a dajka segíti. Folyamatos munkarendben lépcsőzetes munkakezdéssel, teljes nyitvatartási időben dolgoznak. Munkarendjük kialakításánál elsődleges szempont, hogy minden gyermekcsoport ellátottsága biztosított legyen. Támaszai, segítői a pedagógiai munkának, amelyet mindenkor az óvodában és a csoportban dolgozók összehangolt munkájával érünk el. Feladatkörük rendkívül sokrétű (gondozás, takarítás, mosogatás, udvar gondozás). Részvételük nélkülözhetetlen a nevelőmunkában, ezért fontosnak tartjuk, hogy tanév elején és ciklusonként folyamatosan tájékozódjanak a nevelési feladatokról, az óvónői elvárásokról saját csoportjukban. A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus értékrendjével, magatartásával, beszédstílusával minta a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy tájékozott legyen az óvoda, az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. Az intézmény dolgozóinak munkaideje: Óvodapedagógusok: heti 40 óra Technikai dolgozók: heti 40 óra 4.2 Tárgyi feltételek Nevelési Programunk megvalósításához a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján előirányzott, szükséges tárgyi eszközökkel rendelkezünk. A szakmai munka színvonalának szinten tartása és fejlesztése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk és keressük a lehetőségeket arra, hogy intézményünk tárgyi feltételeit folyamatosan bővítsük. Fontos szempont számunkra, hogy az intézmény tárgyi eszközei megfeleljenek a 25

gyermekek biztonságának, kényelmének, igazodjon változó testméreteikhez és biztosítsa egészségük megőrzését, tegye lehetővé mozgás és játékigényük kielégítését. Hasonlóan fontos számunkra, hogy az intézmény alkalmazotti közössége számára biztosított legyen az ideális munkakörnyezet. A csoportszobák tágasak és világosak, a természetes fény bejutását és a levegőcserét nagy ablakok biztosítják. A csoportszobák mindegyikéhez egy-egy öltöző és egy-egy mosdó helyiség tartozik. A csoportszobákat úgy kellett kialakítani, hogy többcélú funkciónak feleljen meg (játéktevékenység, étkezés, pihenés). Óvodánk berendezése esztétikus és igényes. Kellemes, harmonikus színek uralják. Óvodánk játékkészlete, a személyiségfejlesztéshez szükséges szakmai eszköztára minden évben bővül. Könnyen mozgatható, balesetet nem okozó tornaszereken tudjuk fejleszteni mozgásukat. Az udvar felépítése, elrendezése a játék és mozgás feltételeit teremti meg. A játékok nagyobb része fából készült. Az óvoda berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva, azok önálló használatát teszik lehetővé. Játszóudvarunk EU szabványnak megfelelő mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Igényességünket óvodai környezetünk iránt a következő célok motiválják: A gyermek számára az első benyomás éppen olyan fontos, mint szüleik számára. Nem mindegy, hogy életük egyik legfogékonyabb korszakában milyen környezetben töltenek el napi 8-9-10 órát. Távlati célunk, hogy már kicsi koruktól hozzá tudjuk szoktatni őket az esztétikus, igényes környezethez, hogy majd felnőtt korukban igényesség határozza meg a környezetükhöz fűződő viszonyukat. 4.3 A nevelés-oktatás tervezése és időkeretei Óvodánk feladat-ellátási helyein osztott csoportok szervezésére kerül sor. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve az óvodapedagógus döntésétől függ a felajánlott tevékenységek szervezése. A gyermekek a tevékenységbe változatos szervezeti formai keretek között kapcsolódhatnak be. Óvodapedagógusaink az egyes tevékenységek szervezésénél előnyben részesítik az egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatási formát. Ezen keretekben látjuk biztosítottnak az életkori és egyéni sajátosságoknak figyelembevételét, az egyéni fejlesztést és a differenciált irányítást. A mindennapi munkában az óvodapedagógus a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú foglalkozásokat tervez és szervez. Ezen 26

tevékenységek tervezésénél és szervezésénél - a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele mellett - elvárás, hogy az iskolakészült, nagycsoportos gyerekek képesek legyenek a foglalkozás teljes időtartama alatt, a kötelező formában szervezett tevékenységekben is részt venni. Mindennapi munkánk szervezésében továbbá kiemelt szerepet szánunk a gondozásnak, hiszen ennek folyamatában az óvodapedagógus és a dajka összhangban nevel, építi kapcsolatát a gyermekkel, segíti önállóságuk fejlődését, illetve az erkölcsi nevelésnek, mint intézményünk kiemelt fejlesztési területének. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata a tervezés fenti általános elveinek figyelembevételével a csoportok heti és napirendjének megtervezése. 4.3.1 Hetirend Heti tervezés biztosítja az éves tervek lebontását és a projekt témák megvalósítását, a fejlesztési feladatok egymásra épülését. A hetiterv nem megmásíthatatlan, az élethelyzet, az időjárás, a spontán helyzetek, a gyermekek, a gyermekek fejlődési üteme, igénye, az élmények, az aktuális feladatok befolyásolják a folyamatot. Bár a hetirendben (a csoportnaplóban) napokra lebontva jelenítjük meg a különböző tevékenységeket, mindennapi munkánk során arra törekszünk, hogy ezeket komplex egységgé szervezzük. A projekt témák mentén a heti terveket az előző hét eredményeire építve tervezi meg a két óvodapedagógus együtt. A tervezett, tudatos ismeretszerzés szeptember második felétől kezdődik meg a nagyobb korcsoportokban, kiscsoportban november elsejével. Szeptemberben az első két hét az ismétlések, nyári élmények felidézésével zajlanak. A hetirendet a csoportos óvodapedagógusok a csoportnaplóban rögzítik úgy, hogy összhangban legyen a munkacsoportok által előre meghatározott heti projekt témákkal. A témák feldolgozásának anyagát az adott csoport életkori, fejlettségi szintjéhez igazodva tervezik és valósítják meg. A megbeszélések alkalmával a csoport dajkája értesül a rá vonatkozó feladatokról és azok elvégzéséről. Az óvodapedagógusok által szervezett és tervezett tevékenységi formák a hetirendünkben: - Verselés, mesélés - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 27