Egészségesen fejlõdik Közép- és Kelet-Európa mûanyag piaca I.

Egészségesen fejlõdik Közép- és Kelet-Európa mûanyag piaca I. Áttekintés és Oroszország 1. Körkép A Közép- és Kelet-Európában lezajlott politikai változások nyomán a térség gazdasága is átalakult, amelynek egyik jellemzõje, hogy a befektetõk érdeklõdése megnõtt a régió országai iránt. Habár a két térségnek vannak közös jellemzõi (pl. a fejlett ipari országokhoz képest alacsony élõmunka költség, a külföldi beruházások állami támogatása), az egyes országok az elmúlt 15 16 évben különbözõ fejlettségi szintrõl indultak, kormányaik más-más fejlesztési stratégiát követtek, ennek megfelelõen gazdaságuk és, ezen belül, mûanyagiparuk is eltérõ ütemben fejlõdött. A mûanyag-feldolgozó ágazat fejlõdéséhez nagyban hozzájárult, hogy nagy nemzetközi vállalatok több országban nyitottak üzemeket a helyi felhasználók kiszolgálására, az olcsó munkaerõ elõnyeire és az export lehetõségek kihasználására alapozva. Pl. a NORDENIA INTER- NATIONAL AG Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban flexibilis fóliákat és csomagolóanyagokat gyárt, de termelõüzem létrehozását tervezi a balti államokban és Bulgáriában is. A kupakgyártó BERICAP, az élelmiszeripari csomagolásokat gyártó GREINER, a hõformázott csomagolásokat elõállító RPC, a lemezgyártó BRITISH VITA, a csõgyártó WAVIN és PIPELIFE, a csõ- és profilgyártó REHAU vagy a fröccsöntõ SCHOELLER WA- VIN szintén több közép- és kelet-európai országban létesített termelõ üzemet. A közép-európai térségben nemzetközi és belföldi mûanyag-feldolgozó cégek jelentõs beszállítói pozíciókat építettek ki az új beruházásokkal belépõ autógyárak (VOLKSWAGEN, PSA, PEUGEOT, CITROËN/TOYOTA, SUZU- KI, AUDI, FIAT) és különféle elektronikai és háztartási berendezéseket gyártó nemzetközi konszernek (pl. SIE- MENS, NOKIA, ELEKTROLUX) számára. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok mûanyag-feldolgozásának fejlõdését mutató adatoból (1. táblázat és 1. ábra) látható, hogy Lengyelország, Csehország, Magyarország fejlett mûanyagiparral rendelkezik, Szlovákia pedig elsõsorban autóiparának rohamos bõvülése következtében a mûanyag-feldolgozásban is egyre erõsebb pozíciót foglal el. Lengyelország kivételével az egyes országok mûanyag-feldolgozó ipara évi 4%-ot meghaladó ütemben bõvült az elmúlt években, és DR. ORBÁN SYLVIA okleveles vegyészmérnök, marketing szakértõ 1. táblázat. Közép-Európa és a Baltikum országaiban feldolgozott mûanyag- és gumitermékek értéke Ország Év, millió euró 2003 2004 2005 Lengyelország 7137 7315 7191 Csehország 3934 4296 4799 Szlovákia 1311 1425 1636 Magyarország 1914 2080 2163 Szlovénia 738 782 816 Lettország 97 110 127 Litvánia 311 350 498 Észtország 188 nincs adat nincs adat 1. ábra. Az EU-hoz csatlakozott országok gumi- és mûanyagfeldolgozásának növekedése 2004 2005-ben (eladási ár alapján számolva) 2005-ben négy ország Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország több mint 10%-kal növelte feldolgozott gumi és mûanyag termékeinek értékesítését. Közép-Európa mûanyag alapanyaggyártása új beruházásokkal bõvült. Lengyelországban a BASELL és a PKN ORLEN közös vállalata a BASELL ORLEN POLYOLEFIN CO. 2005-ben fejezte be 500 millió euró értékû beruházását, amellyel poliolefin termelését 700 ezer tonnára növelte. A mûanyag-feldolgozó ágazat már a rendszerváltás elõtti években is erõs volt. 2005-ben 1,8 millió tonna mûanyagot dolgozott fel mintegy 1700 vállalat. A mûanyagfajták között a tömegmûanyagok dominálnak, a 30 ezer tonna PA feldolgozás az autóipar és az E+E ipar Mûanyagipari trendek 2006. 43. évfolyam, 8. szám 331

2. ábra. Lengyelország mûanyag-felhasználásának szerkezete igényeit elégíti ki. Lengyelország közel 170 ezer tonna EPS-t használ évente, ezzel Németország után a második legnagyobb fogyasztó Európában. Ennek 90%-át az építõiparban használják fel hõszigetelésre, de gyorsan növekszik az élelmiszercsomagolásban és a gyors éttermekben használt EPS tálcák mennyisége is. A lengyel mûanyag-felhasználás szerkezetét az alkalmazási területek szerint a 2. ábra mutatja. Csehországban 2005-ben 640 ezer tonna mûanyagot dolgoztak fel, ebbõl 140 ezer tonnát (22%) fröccsöntéssel. Az autóipar 7%-kal részesedik a feldolgozott termékek piacából, de a fejlett villamos és elektronikai ipar is igényli a mûanyag-feldolgozók termékeit. Szlovákiában 2005-ben 300 ezer tonna mûanyagot dolgoztak fel, bár ez Közép-Kelet-Európa legkisebb mûanyag piaca, de gyorsan fejlõdik. A fröccsöntés részesedése 20%, köszönhetõen az utóbbi években betelepült autógyáraknak és elektronikai konszerneknek. Magyarországon modern technológiákkal dolgozó alapanyaggyártó kapacitások mûködnek. A BORSOD- CHEM és a TVK is jelentõs beruházásokat hajtott végre gyártókapacitásai bõvítésére. 2005-ben az országban termelt mûanyagok mennyisége közel 1,4 millió tonna volt. 788,7 ezer tonnát tett ki a látszólagos mûanyag-felhasználás a jelentõs mértékû exportot és importot figyelembe véve, ami 1,5%-kal elmaradt a 2004. évitõl. A mûanyag-feldolgozó ágazat teljesítménye (a felmért mennyiség 660 ezer tonna) szintén 1,5%-kal kisebb volt az elõzõ évinél, azonban értéke (folyó áron számolva) közel 11%-kal nõtt. A fröccstermékek és a fóliák menynyisége és részesedése volt a legnagyobb, 24,4, illetve 23%. A csõgyártás és az üreges test feldolgozás 8,3, illetve 8%-kal részesedett az összesen feldolgozott menynyiségbõl. Az 5%-ot meghaladta a hab- és a lemezgyártás, ennél kisebb volt a kábel/huzalgyártás, a profilok elõállítása és a padlógyártás. A feldolgozott alapanyagok 4,2%-a mûszaki mûanyag volt, mennyiségük növekedése kiugró mértékben (40%-kal) meghaladta az elõzõ évit, ami a PA és a PC nagyobb mennyiségû feldolgozására vezethetõ vissza. Szlovéniában a mûanyag-feldolgozó vállalatok kedvezõ ütemben növelték termelésüket, amelynek értéke 2004-ben elérte a 775 millió eurót. Az ország fejlett fröccsiparral rendelkezik. Egy, fõleg internetes adatok alapján végzett felmérés szerint, viszonylag magas az 50 fõnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek aránya (a felmért 157 vállalat 84%-a). A cégek egy része (fõleg a 4%-ot kitevõ, 101 200 fõt foglalkozató) többféle technológiát alkalmaz. A fröccsüzemek termékei között az autóalkatrészek, mûszaki cikkek, elektromos háztartási gépekhez alkatrészek, kerti bútorok, irodai, iskolai felszerelések, bútoripari termékek, csomagolóanyagok egyaránt megtalálhatók. A termékek egy részét exportálják, fõleg Olaszországba, Németországba és Ausztriába. Észtországban a mûanyag-feldolgozás termelési értéke 2003-ban 24%-kal 188 millió euróra nõtt. Néhány nagy nyugat-európai feldolgozó vállalat már megjelent az országban pl. a belga POLIMOON, amelyek termékeik zömét a skandináv országokba exportálják. Az észt felhasználás túlnyomó részét importból fedezik, ennek értéke 2003-ban 291 millió eurót tett ki. Az ország jelentõs mûanyag-feldolgozó szerszámgyártó kapacitással rendelkezik. Lettországban a mûanyag- és gumifeldolgozó ipar termelése 2002 és 2004 között 73 millióról 110 millió euróra nõtt. A gyártmányok mintegy felét exportálták. A késztermékek importja 24%-kal nõtt az elõzõ évhez képest, és 2003-ban 222 millió euró volt. Litvánia a térség legnépesebb országa és legnagyobb a mûanyag-feldolgozó ágazat kapacitása is, melynek fejlõdését a gyorsan növekvõ belföldi igények jelentõsen ösztönzik. 2003-ban az ágazat termelési értéke másfélszeresére. Jelentõsebb a behozatal Lettországból, Németországból, Lengyelországból, Hollandiából és Olaszországból. Az export értéke 179 millió eurót tett ki, zöme Oroszországba, Lettországba és Németországba irányult. Az elmúlt években számos külföldi vállalat, köztük a WAVIN a csõgyártó szektorba, az angol VITA a lemezgyártásba fektetett be. 2. Oroszország mûanyagipara Oroszországban 2005-ben a vegyipar termelési értéke 13,2 Mrd eurót tett ki, ennek 16%-át adta a mûanyag alapanyaggyártás. Az export értéke 1 Mrd felett volt, míg az importált alapanyagok értéke meghaladta az 1,5 Mrd eurót. Az egy fõre jutó mûanyag-felhasználás mintegy harmada a fejlett nyugat-európai országokénak, a csomagolástechnikában, az építõipari felhasználásban (pl. mû- 332 2006. 43. évfolyam, 8. szám

anyag csövek) óriási fejlõdés várható a prognosztizált évi 8 10%-os gazdasági növekedés függvényében. A külföldi beruházók egyre nagyobb számban jelennek meg a mûanyag-feldolgozó ágazatban, hogy helyi gyártású mûanyag termékekkel lássák el a piacot. A beruházóknak azonban kockázatokkal is számolniuk kell, pl. a logisztikai feltételek, a pénzügyi biztonság kedvezõtlenebbek, mint a közép-európai országokban. 2.1. Mûanyag alapanyagok: gyártás és felhasználás 2. táblázat. Mûanyag alapanyagok termelése2002 2004 között Alapanyag Év, ezer tonna 2002 2003 2004 Polietilén (PE-HD, PE-LD) 998 1039 1069/1000 * Polipropilén 261 285 294 PVC 526 547 564 Polisztirol 105 131 159 PET 0 50 50 Poliamid 10,2 14,7 nincs adat * 2005. évi adat Vállalat neve 4. táblázat. Polietilén gyártókapacitások bõvítése 2005 2011 között Telephely Kapacitás, ezer tonna 2005 2008 2011 Stavrolen Budjennovsk, Crai 300 300 0300 Salavatnefteorgszintez Salavat, Baskíria 041 120 0120 Ufaorgszintez Ufa, Baskíria 088,4 088,4 0088,4 Kazanorgszintez Kazan, Tatársztán 450,4 703,5 1100 Neftechimsevilen Sevilen 026,4 026,4 0026,4 Angarskij Zavod Polymerov Angarsk, Szibéria 076,8 076,8 0076,8 Tomskij NczhZ Tomsk, Szibéria 200 220 0220 Sibur-Neftechim Moszkva 120 0240 Nizsnyekamskneftechim Nizsnyekamsk, Tatársztán 230 0230 Novo-Urengojskaja GchK Novij-Urengoj 3000 Orenburgneftegaz Orenburg, Volga 250 0250 Astrahangazprom Astrahan, Dél-Oroszország 250 0250 Szurgutneftegaz Szurgut, Szibéria 0600 Az elmúlt 15 évben nem léptek be számottevõ új kapacitások, 1999-ig inkább stagnált, egyes polimereknél, pl. a PVC-nél, csökkent a gyártott menynyiség. A gyártókapacitások jobb kihasználása csak a pénzügyi válság leküzdése után indult meg (2. táblázat). A felhasználásról és a külkereskedelemrõl a 3. táblázatban közöl, 2003. évi, illetve részben a 2005. évi adatok állnak rendelkezésünkre. A német külkereskedelmi intézet, a BFAI szerint, a PE felhasználás 2002 2005 között évi 8 17%-kal nõtt, a következõ években is hasonlóan gyors piacbõvülés várható. Az összes PE felhasználásból a PE-LD 46,2%-kal, a PE-HD 47,1%-kal, a PE-LLD 2,7%-kal, a PE kompaundok 2,6%-kal és az EVA 1,4%-kal részesedett. A PE felhasználás növekedését teljes egészében az import bõvülése fedezte, hiszen az utóbbi években a termelés mennyisége gyakorlatilag nem változott, kb. évi 1 millió tonna volt. Ugyanakkor számos nagy beruházási projekt van folyamatban, illetve tervezési stádiumban (4. táblázat). A PVC felhasználás 1990-ben 487 ezer tonna volt, 1996-ban visszaesett 77 ezer tonnára, majd 1999-tõl indult meg a visszakapaszkodás. A legújabb adatok szerint, a PVC piac igen gyorsan fejlõdött az utóbbi években. A 2005. évi 600 ezer tonna PVC felhasználás megoszlása: 70% padló-, cipõ- és kábelgyártás, 30% építõipari profilok. A leggyorsabban a sztirolpolimerek felhasználása növekszik, egyes vélemények szerint az utóbbi években évi 30%-kal. Új beruházások is beléptek, az egyik Tatársztánban, a másik Szentpétervár mellett, mindkettõ 50 50 ezer tonna kapacitással. A polisztirol egy részét Kínába exportálják, ahol az orosz gyártók igen jó pozíciókat építettek ki. ABS gyártását is tervezik. A PET felhasználás 2005-ben 392 ezer tonna volt, ennek 90%-a importból származott. Az elõforma import 3. táblázat. Mûanyag alapanyagok felhasználása 2003-ban Alapanyag Év, ezer tonna Export Import Felhasználás Polietilén (PE-HD, PE-LD) 297 154/196* 896/1100 * Polipropilén 60 40 265 PVC 260 20 0307/600 * Polisztirol 10 137 258 PET 4 327 0373/392 * Poliamid 00,8,9 0,13,2 19 5. táblázat. Meglévõ és tervezett PET gyártókapacitások Cég Kapacitás, ezer tonna 2005 2008 Sibur-PETF 52 52 NB-Retal 0 154 Zavod Novih Polimerov (Europlast) 0 180 Polief 0 120 PET plant Kaliningrad 0 150 Összesen 52 656 * 2005. évi becsült adatatok 2006. 43. évfolyam, 8. szám 333

7100 tonna volt. Jelenleg az egyetlen oroszi gyártó, a SIBUR-PETF Tver-ben 52,6 ezer tonna PET gyártókapacitással rendelkezik 2003 óta. Sorra jelentik be az új beruházásokat, amelyekrõl az 5. táblázat tájékoztat. 2.2. Mûanyag-feldolgozás és a kész termékek piaca A feldolgozott termékek piaca 2258 ezer tonna volt 2003-ban, 1625 ezer tonnát a helyi feldolgozók állítottak elõ, amibõl 110 ezer tonnát (6,8%) exportáltak. A mûanyag-feldolgozó vállalatok számát 5000-re becsülik. A késztermékek importja 743 ezer tonnát tett ki. Az import mennyisége 1998 után meredeken nõtt, 343 ezer tonna volt 1999-ben, amely 2003-ra több mint kétszeresére emelkedett. Azóta a növekedés üteme mérséklõdött, mivel a helyi mûanyag-feldolgozásban új beruházások léptek be. Oroszországban a modern feldolgozási technológiák is megtalálhatók: PE-LLD fólia feldolgozás, többrétegû fóliák gyártása, PUR feldolgozás, PET palackok, mûszaki alkalmazású PVC termékek, EPS formahabcsomagolások elõállítása stb. Az orosz feldolgozású termékek zöme ma még a tömegigényeket elégíti ki, az import jelentõs része pedig az értékesebb mûanyag termékekbõl tevõdik össze (6. táblázat). 6. táblázat. A feldolgozott és az importált termékek szerkezete Feldolgozott Importált termékek, % üreges testek 39,2 21,5 ipari termékek 22,9 15,0 fóliák, lemezek 13,0 39,5 háztartási cikkek, játékok 13,6 4,4 építõipar 6,8 10,5 csövek, fittingek 4,5 5,8 egyéb 3,3 7. táblázat. A mûanyag fóliagyártás és felhasználás anyagfajták szerinti 2003-ban Polimer Fólia gyártás, % felhasználás, % PE 58,4 42,4 PVC 21,9 18,3 PP 4,5 14,8 PET 2,7 4,1 egyéb 12,5 20,4 2.2.1. Mûanyag fóliák A mûanyag fóliák gyártása az 1990-ben elõállított 276 ezer tonnáról 1995 1998 között évi 95 97 ezer tonnára esett vissza, majd évi 5 6%kal növekedett és 2004- ben elérte a 200 ezer tonnát. A piac ennél sokkal nagyobb, 2003-ban mintegy 330 ezer tonna volt, ezért jelentõs mennyiségû fóliát kell importálni az igények fedezésére (2003-ban az import meghaladta a 150 ezer tonnát). A mintegy 2 3 ezer gyártó nagy része elavult berendezésekkel rendelkezik, kapacitásait nem tudja jól kihasználni, mivel a gyártott termékek nem versenyképesek az import fóliákkal. A belépõ új beruházások viszont a legmodernebb technológiákat alkalmazzák. A mûanyag fólia gyártás és felhasználás anyagfajták szerinti megoszlását mutatja a 7. táblázat. A gyártott fóliák mintegy 10%-át exportálták, az import viszont a gyártás közel 80%-át tette ki. A fóliákat felhasználó csomagolóipar tehát erõsen függ az importtól, leginkább BOPP és PET fóliából. Néhány évig ez a tendencia megmarad, annak ellenére, hogy újabb beruházásokkal bõvítik a fóliagyártó kapacitásokat. Pl. a világ egyik vezetõ fóliagyártója, az ausztrál AMCOR RENTSCH 25 millió eurós beruházással egy új üzemet alapított Novgorodban, amely a teljes kiépítése után 2007-ben évi 120 millió m 2 lágy fóliát fog gyártani élelmiszerek csomagolására. Ha összességében vizsgáljuk a flexibilis fogyasztói csomagolások helyzetét, azaz a papír, fém és mûanyag csomagolásokat együttvéve, akkor a közel 5 milliárd dollárra becsült piacon kedvezõbb az orosz gyártású termékek aránya (75%), mint a mûanyag alapú flexibilis csomagolásoknál. A nagy nemzetközi sörgyárak és az alkoholmentes italok gyártói, valamint az édességek, sós rágcsálnivalók elõállítói ragaszkodnak a jó minõségû márkacsomagolásokhoz, ezeket egyre inkább nem a vámmal sújtott importból, hanem helyi gyártásból kívánják beszerezni. 2.2.2. Fröccsöntés A fröccsöntõ ágazat nagyságát jellemzi, hogy a szovjet idõkben évi 3000 fröccsöntõ gépet állítottak üzembe. Ezek nagy része orosz gépgyártóktól, másik részük a volt szocialista országokból származott. A kilencvenes évek közepén mindössze évi 300 gépet szereztek be, ez a szám fokozatosan emelkedett, 2003-ban már meghaladta az 1000 darabot. A piacnyitás következtében a beszerzési források is alapvetõen megváltoztak: a gépek több mint 20%-a modern nyugat-európai fröccsgép volt, 39% pedig az ázsiai gyártóktól érkezett. Az orosz és az utódállamokból (döntõen Ukrajnából) származó gépek gyártói az erõs versenyben elsõsorban az általuk kínált gépek alacsonyabb árával igyekeznek talpon maradni. Használt gépekbõl 426 egységet értékesítettek 2003-ban. A német fröccsgépgyártó, a DEMAG PLASTICS 107 darab fröccsgépet adptt el 2005-ben és az év végén adta át elsõ teljesen elektromos gépét (Intelec). A BATTENFELD két, nagy záróerejû, robotokkal és 334 2006. 43. évfolyam, 8. szám

szerszámcserét végzõ egységgel ellátott Unilog gépet értékesített a POLAD cégnek PP/EPDM autólökhárító gyártásához. A lökhárítókat a Lada gépkocsikhoz készítik. A POLAD a legnagyobb alkatrészgyártók egyike Volga tartományban, többek között 15 darab, 1000 tonnát meghaladó záróerejû fröccsgéppel rendelkezik. A fröccsöntõ ágazat csomagolóanyagokat, autóalkatrészeket, elektromos és elektronikai alkatrészeket gyárt, de jelentõs a bútoripari, az építõipari termékek és a háztartási cikkek gyártása is. A fröccsöntõ ágazat számára jó hír, hogy a világ vezetõ autógyárai komoly beruházásokat terveznek az országban, ahol 2005-ben 1,84 millió gépkocsit adtak el (ebbõl 1,277 millió orosz gyártású), 14,4%-kal többet, mint 2004-ben. A RENAULT, a FORD és a GM már rendelkeznek összeszerelõ üzemekkel, a VW pedig nemrég kötött megállapodást Skoda Octavia és olcsó Polo gyártására. Összesen évi 115 ezer gépkocsit fognak gyártani 2007 második félévétõl. A TOYOTA összeszerelõ üzemet épít Szentpétervár közelében, és a GM is tárgyal egy új autógyár felépítésérõl. 2.2.3. Mûanyag csövek és extrudált termékek Az 1991-ben mintegy 100 ezer tonna csövet gyártó ágazat még 2003-ban sem tudta utolérni ezt a teljesítményt, akkor 73 ezer tonnát, túlnyomórészt poliolefin csöveket gyártottak. A rendelkezésre álló gyártókapacitás ennek mintegy kétszerese. Az alacsony kihasználtság több tényezõre vezethetõ vissza: alacsony fizetõképes piaci igény, a fémcsöveknél magasabb ár, a jó minõségû alapanyagok, fittingek, szerelvények és nem utolsósorban a beépítési gyakorlat hiánya. A mûanyagcsõ-felhasználás 2003-ban 78,6 ezer tonna volt, 83%-a poliolefin, 17%-a PVC csõ. A házon belüli vízvezetékekhez és lefolyó csövekhez a PP kezd elterjedni, néhány helyi gyártó már elõállít PP csöveket. A növekedés akadálya, hogy jó minõségû random kopolimer PP alapanyag csak importból szerezhetõ be, oroszországi gyártása 2007 után várható. 2002-ben indult az elsõ PUR szigeteléssel ellátott térhálós PE csõgyártás a svájci BRUGG ROHRSYSTEME cég technológiájával melegvíz vezeték és fûtéscsõ céljára. A polietilénnel szigetelt fémcsövek felhasználása is növekedett, amit a 2000 és 2005 között mintegy háromszorosára bõvült PE igény jelez. Az elkövetkezõ években a leggyorsabban a gázcsövek és a házon belüli mûanyag vezetékek felhasználása fog bõvülni. A német BERSTORFF extrudergyártó elégedett 2005. évi gépeladásaival. Oroszországban az új utak alá habosított PS lemezeket építenek be, ez egy speciális alkalmazás, ami Nyugat-Európában szinte teljesen ismeretlen. Az egyik EPS lemezgyártó 8 millió euró értékû géprendelést adott a BERSTORFF-nak. Az osztrák ablakprofil gyártó, a GREINER EXTRUSION Moszkvában készül irodát nyitni eladásainak növelése érdekében. A PVC ablakgyártó DECEUNINCK 2005 második felében Moszkvától 80 km-re délre nyitott egy évi 7000 tonna kapacitású ablakprofil gyártó üzemet. A PVC egyik jelentõs felhasználói területe a nyílászárók, ahol az új ablakok piacán a mûanyag ablakok 60%-os részesedéssel rendelkeznek. Szakértõk szerint, ez az arány hamarosan 80% lesz. A teljes piac bõvülésére elõre jelzett évi 8%-os növekedés teljesülése fõleg az állami megrendelések nagyságától függ. 3. Összefoglalás Az Európai Únióhoz újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok az EU lakosságának 16%-át adják, a közösség vegyipari termelésébõl viszont csak 4,6%-kal részesednek. A vegyiparon belül mûanyagiparuk egészségesen fejlõdik, a közép-európai országok alapanyaggyártását új beruházásokkal korszerûsítették, míg Oroszországban inkább csak tervezik a mûanyag alapanyaggyártás megújítását és bõvítését. A feldolgozott késztermékek értéke a vizsgált térségben a nyugateurópai országokat meghaladó mértékben növekszik. Források Reade, L.: European Plastics News, 32/3, 16 20 (2005). Brice, A.: European Chemical News, 83 (2163), 39 41 (2005). Coyne, K.: European Plastics News, 33/3, 39 40 (2006). Musatov, A.; Trapesnikow, M.: Neue Verpackung, 6, 18 19 (2003). European Plastics News, 33/1, 7 (2006). CHEManager, 1, 16 (2006). Plastics Information Europe, 2006. április 4. Plastics Information Europe, 2006. április 28. Magyar Mûanyagipari Szövetség adatai 2006. 43. évfolyam, 8. szám 335