CONTROLLING ALAPJAI Dr. Majoros György BGF-PSZFK Kontrolling - Ellenőrzés Intézeti Tanszék Dr. Majoros György 1
4. Költségkalkulációs módszerek Kalkulációs módszerek: 4.1. Tervköltségszámítás, 4.2. Standard költségszámítás, 4.3. Tevékenységalapú költségszámítás, (Activity Based Costing, ABC) 4.4. Folyamatkalkuláció felhasználás. Dr. Majoros György 2
4.1 Tervköltségszámítás Meghatározott tervidőszak, elszámolt költségeinek megállapítására irányul. Tervköltségek: mindig az ésszerű, gazdaságos tevékenységek alapján megállapított költségeket, azok előrevetítését jelentik. Fő célkitűzés nem más, mint a tényleges várható költségek előrejelzése. Megállapításánál figyelembe kell venni a költségek volumene és azok befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot. Dr. Majoros György 3
4.1 Tervköltségszámítás A tervköltségszámítás jellemzője a költségnemek, költséghelyek és költségviselő szerinti differenciált költségtervezés. A költségtervezésnek, -elemzésnek a következők figyelembevételével kell történnie: A költséghelyek költségelőírásainak megállapítása, Költséghelyenként a célirányos vetítési alapok kiválasztása, Az előírt és tényleges költségek eltéréseinek meghatározása, Az eltérések elemzése, az okok feltárása, Dr. Majoros György 4
4.1 Tervköltségszámítás A költségtervezésnek, -elemzésnek a következők figyelembevételével kell történnie: Az eltérések összekapcsolása a felelőségi, döntési területekkel. A tervköltségszámítás történhet: Összköltség, Részköltség bázisán. A tervköltségszámításnak két formája: 4.1.1. Merev tervköltség-számítási, 4.1.2. Rugalmas tervköltség-számítási eljárás. Dr. Majoros György 5
4.1.1. Merev tervköltségszámítás Jellemzői: A költségeket nem bontja állandó ésváltozó hányadra, A kihasználtsági fokot állandónak tekinti. A merev tervköltségszámítás csak költséghely szerinti költség alakulásának ellenőrzésére alkalmas módszer. Dr. Majoros György 6
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Jellemzői: A tényköltségeket költségnem, költségviselő és költséghely szintjén tudjuk összevetni a tényleges kihasználtsághoz igazodó tervköltségekkel. A költségeket állandó ésváltozó részre osztjuk fel, A kihasználtsági fokot tervezett és tényleges szinten us figyelembe vesszük, Az eltérések a merev költségszámításnál nagyobb mélységben, részletesebben vizsgálhatók, ellenőrizhetők, Dr. Majoros György 7
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Jellemzői: A költségeket egy megállapított kihasználtsági fokon tervezzük, ugyanakkor mindiga tényleges kihasználtsághoz igazodunk, A kihasználtsághoz igazodó tervköltségeket a ténylegesen várható kihasználtság előirányzott költségeiként kezeljük, Itt kell kitérnünk a fejlett piacgazdaság vállalkozásaiban már igen elterjedt: Vonatkozási paraméterek(gépóra, normaóra) és Tervár fogalmára. Dr. Majoros György 8
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Vonatkozási paraméterek(gépóra, normaóra) az erőforrások, termelési tényezők előirányzott (tervezett) felhasználási volumenét jelentik. Tervár a tervezés során alkalmazott elszámolóár ( a felhasználási egységére terv szerint jutó összes költséggel vagy egységárral azonos), amelyen a felhasználásokat értékeljük, és a tervezés időszakában ezeket állandónak tekintjük. Dr. Majoros György 9
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Legfőbb eltérés, hogy itt a költségeket állandó és változó hányadra osztjuk fel, a kihasználtság fokát tervés tényszinten is számba vesszük, valamint az eltérést nagyobb mélységben tudjuk elvégezni. Itt még szükséges meghatározni: Az ún. indokolt, Elszámolt tervköltségeket. Dr. Majoros György 10
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Indokolt (előírt) költségek meghatározása a következők szerint történik: Állandó költségek + Tényleges vetítési alap Tervezett vetítési alap x változó költségek Elszámolt tervköltségek megállapítása: Összes tervköltség Tervezett vetítési alap x Tényleges vetítési alap Dr. Majoros György 11
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció A rugalmas tervköltségszámítás céljai a következők: A folyamtos költségellenőrzés, Eltérések elemzése, azokok feltárása, A várható értékek megállapítása, előrevetítése. A rugalmas tervköltségszámítás esetében az eltérések következő formáit tudjuk vizsgálni: Áreltérés, Mennyiségi eltérés, Felhasználási eltérés, Kihasználtsági eltérés, Egyéb eltérés. Dr. Majoros György 12
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Áreltérés a tényárakon számított tényleges felhasználás és tervárakon számított tényleges felhasználás költségeinek eltérése, különbözete. Felhasználási eltérés s tervárakon számított tényleges felhasználás és tervárakon számított előirányzott felhasználás költségeinek különbsége. Kihasználtsági eltérés a tervárakon számított tényleges felhasználás és az ún. elszámolt tervköltségek különbözete. Dr. Majoros György 13
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Tekintsünk meg egy egyszerű példát a merev és rugalmas tervköltségszámításra! Részköltségek bázisán költségnemenkénti eltéréselemzést látunk. Költségek előrejelzi módja is bemutatásra kerül. Dr. Majoros György 14
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Tekintsünk meg egy egyszerű példát a merev és rugalmas tervköltségszámításra! Részköltségek bázisán költségnemenkénti eltéréselemzést látunk. Költségek előrejelzi módja is bemutatásra kerül. Dr. Majoros György 15
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Egy társaság egyik nehézgépét önálló költséghelyenként kezeli, a költség- és kapacitásinformációk a következők szerint alakultak: Költségek I. negyedév II. negyedév Terv Indokolt Tény Eltérés Előrejelzett Változó Állandó Változó Állandó Üzemanyag 400-440 450 10 480 - Fenntartás 260-286 290 4 312 - ÉCS - 60 60 60 - - 60 Adók - 40 40 40 - - 40 Biztosítás - 70 70 70 - - 70 Összesen 660 170 896 910 14 792 170 Mindösszesen 830 - - 962 Dr. Majoros György 16
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció A kapacitásinformációk a következők szerint alakultak: Első negyedévben Tervezett kapacitás: 500 üzemóra Tényleges kapacitás: 500 üzemóra Második negyedévben Tervezett kapacitás: 600 üzemóra A költségeltérések megállapítása az első negyedévben: Merev tervköltségszámítással, a terv-tény eltérések alapján: 910-830= 80 EFt Rugalmas tervköltségszámítással, a tény és az indokolt költségek figyelembevételével: 910-896= 14 EFt Dr. Majoros György 17
4.1.2. Rugalmas tervköltség-kalkuláció Az első negyedév indokolt költségei a kapacitáskihasználtsággal (110%) arányosított változó költségek figyelembevételével kerültek megállapításra. Hasonlóan a második negyedév költségeit is az első negyedév tervezett kapacitásához viszonyított 120 %-os kihasználás alapján terveztük. A korrekt költségeltérést a rugalmas tervköltségszámítás adja, hiszen a változó költségeknél a tényleges kapacitáskihasználással arányos, azaz az indokolt költségeket célszerű figyelembe vennünk. Dr. Majoros György 18
4.2. Standard kalkuláció Ez a kalkuláció elsősorban az állandó jellegű általános költségek elemzésének hatékony eszköze. Az eljárás során az összes tervezett általános költséget standard költségnek, ennek kapacitásegységre jutó nagyságát pedig fajlagos standard költségnek nevezzük. Adott gyártási volumen standard költségét az adott költségnek megfelelő kapacitáslekötés fajlagos standard költséggel történő súlyozása révén kapjuk meg. Dr. Majoros György 19
4.2. Standard kalkuláció Az eltérések elemzésénél a következő eltéréseket számíthatjuk: Ráfordítási eltérés,, Tervezett mennyiségi eltérés, Tényleges mennyiségi eltérés, Intenzitási eltérés. Dr. Majoros György 20
4.2. Standard kalkuláció A tervezett mennyiségi eltérés mögött meghúzódó tervezett passzív költség azt a kapacitást mutatja, amelyet már terv szerint nem akarunk vagy tudunk kihasználni, például adott piaci viszonyok között. A tényleges mennyiségi eltérés mögött a tényleges termelés passzív költsége fedezhető fel, a tényleges kapacitáskihasználatlanságból fakadóan. Intenzitási eltérést, akkor célszerű az alkalmazása, amikor az erőforrás kapacitása, teljesítménymutatója közvetett kapcsolatban van a mennyiséggel. Az a kihasználatlan kapacitást fedi le, amely nem a normának megfelelő erőforrás-felhasználásból ered. Dr. Majoros György 21
4.2. Standard kalkuláció A részletezett passzív költségek fontos információkat adnak a következőkről: Melyek a magas passzív költségű költséghelyek? Hol tudnánk az előállítás hatékonyságát növelni? Hol fordulnak elő a normák képzésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan problémák? Dr. Majoros György 22
4.2. Standard kalkuláció Egy vállalat egyik erőforrás-kapacitását a következők információk alapján vizsgálhatjuk: Kapacitásegység 100 Elméleti kihasználás 100% Tervezett kihasználás 94% Tényleges kihasználás 80% Az elméleti és a tervezett kihasználás között 6 százalékpontos eltérés mögött húzódik meg az ún. tervezett passzív költség. Dr. Majoros György 23
4.2. Standard kalkuláció Az tervezett és a tényleges kihasználás között meglévő 14 százalékpontos eltérés mögött húzódik meg az ún. tényleges passzív költség. Mindkét eltérés közös jellemzője, az hogy fiktív, azaz kimutatható, de ebből fakadóan még nem lesznek ezek a költségek megtakaríthatók. A tervezett passzív költség csak abban az esetben lenne megtakarítható, ha a 100 egység kapacitásunkat 94 egységre leépítenénk, a tényleges passzív költség pedig csak akkor, ha kapacitásunkat 80 egységre csökkentenénk. Dr. Majoros György 24
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A hagyományos költségkalkuláció torzító, negatív hatásai a következőkben jelentkeztek: Hiányos költséginformációk, Az alkalmazott vetítési alapok mennyiségiorientáltak, A pótlékoló kalkuláció miatt a nagy a sorozatban gyártott termékek viselik az általános költségek döntő hányadát, Irreálisan megnő a nagy sorozatban gyártott termékek önköltsége, Alulértékeltek lesznek a kisebb sorozatban gyártott termékek, A hibás döntések lehetősége megnő az előbbiek következtében. Dr. Majoros György 25
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A tevékenységen alapuló költségszámítás rendszerét kezdetben stratégiai célokra használták. Később a belső fejlesztés következő területein is hasznosnak találták: Tevékenységmenedzsment, Alternatív termékek költségszimulációja, Felesleges termékek azonosítása, kiszűrése, Költségcsökkentési lehetőségek rangsorának megállapítása. Dr. Majoros György 26
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) A módszer alkalmazásának fő korlátját a tevékenységre utaló információk hiánya jelentette. A tevékenységalapú költségszámítás alapelve, hogy a költségeket a felhasznált erőforrások alapjántevékenységekhez, nem pedig termékekhez rendeljük. A tevékenységen alapuló költségszámítás hatásalapú allokáción nyugszik. Az ABC-rendszer bevezetésének alapja a folyamatelemzés. Dr. Majoros György 27
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) KÜLSŐ NYOMÁS I N P U T O K TŐKE HUMÁN ANYAG ÉS INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓK ÚJ ÜZLETEK MEGSZERZÉSE TERMÉKEK/SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE Alkalmazottak VEZETÉS GYÁRTÁSI VEVŐSZOLGÁLAT Közösség ÉRDEKELTEK Tulajdonságok OUTPUTOK SZÁLLÍTÁS V E V Ő K F O G Y A S Z T Ó K Dr. Majoros György 28
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) ERŐFORRÁSOK TEVÉKENYSÉGEK OBJEKTUMOK (Termék/Szolgáltatás) ABC-rendszer logikai modellje Az ABC-rendszer bevezetésénél általában két területre szükséges, hogy kiterjedjen a tevékenységen alapuló költségszámítás, ezek: A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Az objektumok (például termékek, szolgáltatások, vevők) tevékenységén alapuló költségszámítása Dr. Majoros György 29
4.3. Tevékenységalapú költségszámítás (Activity Based Costing, ABC) 4.3.1 A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása. 4.3.2. Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása. 4.3.3. A rendszerelemek definiálása. 4.3.4. Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? Dr. Majoros György 30
4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Szükséges teendők a következők: Az egymással összefüggő tevékenységek tevékenységi centrumokba sorolása, ahol az is kritérium, hogy lehetőleg azonos vetítési alap segítségével lehessen a felosztást elvégezni, A főkönyvi költségek átalakítása a folyamatszemléletnek megfelelően, az adott összevonás lehetőségeinek feltárásával, A költséghelyek szerinti elemzés, amelynek során megvizsgáljuk, hogy mely költséghelyek rendelhetők adott tevékenységekhez. Dr. Majoros György 31
4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása Szükséges teendők a következők: A költséghelyek szerinti elemzés, amelynek során megvizsgáljuk, hogy mely költséghelyek rendelhetők adott tevékenységekhez. Három módon történhet: Közvetlen hozzárendeléssel, Tevékenység-vagy oksági alapon, Volumenalapú felosztással. Dr. Majoros György 32
4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása A közvetlenül termékekhez nem rendelhető költségeket vetítési alapok (forrástényezők) segítségével rendeljük a költségalapokhoz. Vetítési alap például a létszám, az alapterület vagy az elektromos munka egyenértéke (kwh). A vetítési alapokat forrásfogyasztó faktorokkal súlyozva terheljük az említett költségalapokra, így jelenik meg az egyes tevékenységek által igénybevett létszám, munkaidő vagy kilowattóra. Dr. Majoros György 33
4.3.1.A folyamatok tevékenységen alapuló költségszámítása A főkönyvi számlákból a költségalapokhoz rendelés a költségnemekből, költségkategóriákból számított költségrátákkal valósítható meg. A forrásköltségráta a költség és a forrástényező hányadosaként számítható. Dr. Majoros György 34
4.3.1.A folyamatok tevékenységen Költség alapuló költségszámítása Összeg (Ft) A folyamatok tevékenységalapú költségszámításához a következő szempontokat célszerű szem előtt tartani: Minél homogénebb legyen, Forrástényező Összes faktor Nyújtson információt a gyakorlati kérdésekről, Forrásköltségráta (Ft) Értékcsökkenés 1 400 000 Alapterület (m²) 2 000 700 Villamosenergia 6 000 000 Kilowattóra 300 000 20 Bérköltség 16 000 000 Normaóra 40 000 400 A Költségalap a mérni kívánt teljesítmény közötti kapcsolat jól érzékelhető legyen. Dr. Majoros György 35
4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A költségeket - tevékenységekhez, költségalapokhoz rendelésük után - objektumokhoz rendeljük. A tevékenységek szerinti költségalapok kialakítása, A tevékenységtényezők meghatározása, Adatok összegyűjtése. A tevékenység szerinti költségalapok meghatározása során összevonhatjuk azokat tevékenységeket, amelyeknek ugyanaz a meghatározó okuk. Dr. Majoros György 36
4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A tevékenységtényezők segítségével rendeljük a tevékenység szerinti költségalapokból a költségeket az objektumokhoz. Minden tevékenységtényezőnek a következő fontos kritériumnak kell megfelelnie: Tükröznie kell az objektum által generált keresletet a tevékenységgel szemben, Hordoznia kell az okot, Számszerűsíthetőnek kell lennie. Dr. Majoros György 37
4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása A tevékenységalapú költségszámítás tehát az okozati elvnek megfelelően: Allokálja a költségeket, Feloldja a magas általános költség-arányból fakadó dilemmákat, problémákat Segíti a tervezést, elemzést, A célokat számszerűen kijelölhetővé teszi, Elősegíti a gazdasági szimulációt különböző forgatókönyvek kialakításával. Dr. Majoros György 38
4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Egy autógyár egyik szalagján három típusváltozatot szerelnek össze. A szalag átállítási költsége 120.000 EFt Típusváltozat jelölése Sorozatnagyság (db) Egy gépkocsira jutó költség Hagyományos módszerrel ABC-módszerrel A 2000 20 20,00 B 3000 20 13,33 C 1000 20 40,00 Összesen: 6000 - - Dr. Majoros György 39
4.3.2.Az objektumok tevékenységen alapuló költségszámítása Példából látjuk, ha hagyományos költségkalkulációt használjuk, akkor a költséget minden gépkocsira egyenlő mértékben terheljük. Ha a szalag állítását folyamatként kezeljük, akkor az egyes típusváltozatokra csak saját költségük kerül terhelésre, annak figyelembevételével, hogy a szalagállítási költséget először tevékenységekre (sorozatokra) osztjuk fel, majd az így kapott költséget vetítjük a tényleges sorozatnagyságra. A hagyományos költségszámítás szerint a B típus felül-, a C típus pedig alulköltségelt lesz. Dr. Majoros György 40
4.3.3.A rendszer elemek definiálása Az ABC-modellben a következő rendszerelemek alkalmazása szükséges: Előtétrendszer, Feldolgozórendszer, Kimutatások, riportokat készítő rendszer, TM-modul. Először egy törzsadatokkal feltöltött feldolgozómodellt szükséges létrehozni, ésezt betölteni az előtétrendszerbe. Majd az előtétrendszer fogadja az input adatokat, ezeket konvertálja, ellenőrzi, majd átadja a feldolgozórendszer részére. Dr. Majoros György 41
4.3.3.A rendszer elemek definiálása A feldolgozórendszerben történik a tevékenység költségkalkulációja, a reállokáció és a termékköltségkalkuláció. Ellenőrzés után a TM-modul elkészíti a szükséges riportokat. A modell a következő törzsadatokkal dolgozik: Költségnemek, Költséghelyek, Vetítési alapok, Tevékenységek a rendszerben, Költségobjektumok. Dr. Majoros György 42
4.3.3.A rendszer elemek definiálása A főkönyvvel megegyező információkat havonta a SAP controllingmoduljából kapja, és az előtétrendszer közvetítésével veszi át a rendszer. Az SAP controlling külső számlázási rendszerekből kapja az információkat, az OSS, BBCS elnevezésű interfészmodulokon keresztül. Dr. Majoros György 43
4.3.3.A rendszer elemek definiálása Az összehasonlítás történhet: Korábbi időszakkal, Célokat alapul véve, Másutt végzett hasonló tevékenységgel (benchmarking). Az ABC-rendszer célja a vállalkozások döntéshozatali potenciáljának megalapozása, növelése. A tevékenységen alapuló költségelemzés segítséget adhat a pénzügyi tervezéshez ésa terméktervezéséhez is. Dr. Majoros György 44
4.3.3.A rendszer elemek definiálása Eredményre a következő jellemzőkkel bíró vállalkozások számíthatnak: Széles termékskálával rendelkezők, Tömegtermelést folytatók, Rugalmas termelési rendszereket alkalmazók, Magas általános költséghányaddal rendelkezők, Több piacon jelenlévők. Dr. Majoros György 45
4.3.4. Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? A tevékenység alapú költségszámítás (ABC) Fő célja a költségek objektumokhoz rendelése. Korrekt jövedelmezőség vizsgálat elősegítése. A tevékenységalapú költségmenedzsment (ABCM) ABC-rendszert nem csak az előbbiekre használja, hanem keresi a lehetőségét a folyamatok megváltoztatásra, főleg a termelékenység javítása céljából. Dr. Majoros György 46
4.3.4. Hogy függ össze az ABC, az ABCM és az ABM? A tevékenységalapú menedzsment (ABM) Integrálja az ABC-t és az ABCM-et, költségszámításon alapuló fontos versenytényezők segítségével, mint például a: Minőség, Időbeliség, Rugalmasság, Fogyasztói szolgáltatások, vevőkiszolgálás. Dr. Majoros György 47
VISSZACSATOLÁS Az ABC, ABCM és az ABM kapcsolatrendszere ABM Tevékenységalapú menedzsment Előremutató stratégiai döntéstámogatás, A hozzáadott érték forrásainak hasznosítása ABCM Tevékenységalapú költségmenedzsment A költségstruktúra és a viselkedés megértése a működés javítása céljából LÉNYEGES HATÁSOK TUDATOSSÁG ÉS AKCIÓK ABC Tevékenységalapú költségszámítás Az objektumok költségeinek kalkulációja AZONOSÍTÁS ÉS MÉRÉS Dr. Majoros György 48
4.4. A folyamatkalkuláció felhasználása Ahol a termelési, előállítási, szolgáltatási folyamatokban az output hasonló egységeinek folyamatos, nagy volumenű áramlása valósul meg, ott sajátos kalkulációs technikák szükségesek. Dr. Majoros György 49
4.4. A folyamatkalkuláció felhasználása A vezetés számára a folyamat egészére vonatkozó költségek ismerete szükséges: A tevékenység, a folyamat megkezdése előtt a várható, a tervezett folyamatköltségek meghatározása, Időszakonként a tényleges folyamatköltségek megállapítsa, A költségtervek teljesítésének folyamatos elemzése, értékelése, Eltérés esetén azok okainak feltárása. Dr. Majoros György 50
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 1. A kalkulációs időszakra vonatkozó adatok összegyűjtése, 2. Az output fizikai áramlásának és az egyenértékű egységnek a megállapítása az adott időszakra, 3. Azon költségek összegének meghatározása, amelyekről a kalkuláció keretében számot kell adni, 4. Az egyenértékű egység költségének kiszámítása, 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni. Dr. Majoros György 51
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 1. A kalkulációs időszakra vonatkozó adatok összegyűjtése: A nyitó befejezetlen termelésre vonatkozó mennyiségi és értékadatok, A kalkulációs időszak alatt a folyamatba bevitt anyag, munka és egyéb erőforrások értéke, azaz a tárgyidőszak alatt felmerült költségek összege, A kalkulációs időszak alatti output mennyisége, A befejezetlen termelés készültségi fokának meghatározásához szükséges információk összegyűjtése. Dr. Majoros György 52
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 2. Az output fizikai áramlásának és az egyenértékű egységnek a megállapítása az adott időszakra, A folyamatba és a folyamatból történő fizikai be- és kiáramlás mérése, azaz a nyitó befejezetlen termelés mennyisége, amely az adott időszakban már késztermékké válik, válhat, valamint az adott időszakban megkezdett és el is készült termékek mennyisége ugyancsak itt kell számba venni az adott időszakban megkezdett, de még el nem készült termékek, vagyis a záró befejezetlen termelés mennyiségét, A befejezetlen termelés készültségi fokának meghatározása Az output mennyiségének egyenértékű egységben történő megállapítása. Dr. Majoros György 53
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 3. Azon költségek összegének meghatározása, amelyekről a kalkuláció keretében számot kell adni, A nyitó befejezetlen termelés költségei, vagyis az előző időszakról áthozott költségek A kalkulációs időszakban felmerült költségek, lehetőleg az ismert költségnemenkénti bontásban. 4. Az egyenértékű egység költségének kiszámítása, Összes költség, amellyel el kell számolni Egyenértékű egység költsége= Összes költség, amellyel el kell számolni Az időszak termelése egyenértékű egységben Dr. Majoros György 54
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni: A folyamatba bevitt inputok összköltségének összehasonlítása az időszak alatt készült outputok költségeivel, Eltérés esetén azok okainak feltárása, a hibák korrigálása. Dr. Majoros György 55
4.4.1. A folyamatkalkuláció alkalmazásának lépései 5. A költségek megosztása a késztermékek és a befejezetlen termékek között, valamint annak ellenőrzése, hogy az összes költséggel el tudunk-e számolni: A folyamatba bevitt inputok összköltségének összehasonlítása az időszak alatt készült outputok költségeivel, Eltérés esetén azok okainak feltárása, a hibák korrigálása. Dr. Majoros György 56
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing Egyszintű közvetlenköltség-számítás Az előző megnevezés csak termékszinten igaz, valójában. üzletági vagy társasági szinten kétszintű fedezet-, illetve eredményszámításról van szó. Először csak a termékhez közvetlenül, direkt módon hozzárendelhető költségeket számoljuk el. A termék árbevétele és az előbb említett költség különbözete adja a termékegységre jutó fedezetet, annak tömegét. Ez arról tájékoztat, hogy adott terméknél az árbevételből mekkora összeg jut a még el nem számolt közvetett költségekre és az eredményre. Dr. Majoros György 57
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A direct costing rendszer a következő gazdasági döntések elősegítésében alkalmazható: A változó költségek elhatárolása jó alapot ad az alsó árhatár rövid távú megállapításához. Lehetővé teszi az optimális termelési program összeállítás Segítségével meghatározható az a termékvolumen (árbevétel), amely az állandó költségeket is fedezi, amelyen túllépve már nyereség érhető el. (fedezeti pont) Dr. Majoros György 58
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A rendszernek persze akadnak hiányosságai is, amely a következők: A rendszer nem disztingvál az állandó költségek tekintetében az alapján, hogy azok milyen időhorizont szerint építhetők le, A költségfüggvény valójában nem teljesen lineáris, ugyanis vannak ugrásszerűen változó költségek is, A költségek felosztásánál csak egy befolyásoló tényezőt veszünk figyelembe, Dr. Majoros György 59
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.1 Direct costing A rendszernek persze akadnak hiányosságai is, amely a következők: A rendszerben az is egyszerűsítést jelent, hogy feltételezzük, az adott elszámolási időszakhoz minden költség egyértelműen hozzárendelhető, A rendszerben az árbevétel sem mindig proporcionális, például akkor, ha az árdifferenciálást marketingeszközként alkalmazzuk, Általában csak a felhasznált termelési tényező proporcionális, nem pedig a költségek összes eleme. Dr. Majoros György 60
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció Többlépcsős direct costing rendszer, állandó költségeket több elemre bontjuk, célszerűen csoportosítjuk. Állandó költségek felbontása révén differenciáltabb képet kapunk a különböző fedezeti szintekről. Az állandó költségeket költségszámítási objektumokhoz szükséges kapcsolni. Ezek olyan objektumok, amelyek kiváltják az adott költség felmerülését, és ebből fakadóan vonatkoztatási, vetítési alapokként funkcionálnak. Dr. Majoros György 61
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció Vetítési alapként használjuk általában: A termékeket, termékcsoportokat, Szervezeti vagy más költségfelmerülési objektumokat. (Üzletág, költséghely) Dr. Majoros György 62
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.2. Fix költség-fedezet kalkuláció A felbontásnak egy hierarchikus rendszert kell követnie, a következő szerint: A termékek állandó költsége, haezvalóban megállapítható, Az egyes termékcsoportok állandó költsége, például az adott termékcsoportnál használt speciális gép értékcsökkenése, Az előállítási helyek állandó költsége, amelyekhez hozzárendelhető a vezető bérköltsége és bérjáruléka, Az egyes termelési részlegek állandó költségei, A vizsgált szervezeti egység állandó költségei. Dr. Majoros György 63
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Ebben az esetben is felosztjuk a költségeket a termelés volumenével közvetlenül összefüggő és össze nem függő csoportokra. A változó és állandó költségeket a következő két csoportba soroljuk: Gyártási (előállítási) költségek Készenlétben tartási költségek Dr. Majoros György 64
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Gyártási (előállítási) költségek Gyártási programmal vannak szoros összefüggésben. A kapacitásokat változatlannak tekintjük. Készenlétben tartási költségek A piaci igények kielégítése céljából különböző termelőkapacitásokat kell készenlétben tartani. A készenlétben tartott potenciálok időarányosan használódnak el, és a hozzájuk kapcsolódó költségek, csak hosszabb távon módosulnak. Dr. Majoros György 65
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Gyártási (előállítási) költségek Gyártási programmal vannak szoros összefüggésben. A kapacitásokat változatlannak tekintjük. Készenlétben tartási költségek A piaci igények kielégítése céljából különböző termelőkapacitásokat kell készenlétben tartani. A készenlétben tartott potenciálok időarányosan használódnak el, és a hozzájuk kapcsolódó költségek, csak hosszabb távon módosulnak. Dr. Majoros György 66
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció A költségdifferenciálás a következő dimenziók lehetséges: szerint A termékek szintjén (termék, termékcsoport, összes termék), A hierarchia vonalán (részleg, gyár, divízió, egész társaság), Az értékesítés területén (rendelési tétel, rendelés, vevők, vevőcsoportok, relációk, összes vevő), Az idődimenzió szintjén (hónap, negyedév, félév, év, évek). Dr. Majoros György 67
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Egyedi költség Egy termék egyedi költsége az, amelyet annak előállítása járulékosan okoz. Egy termékegység egyedi költsége egyenlő azzal az összeggel, amelyet akkor takaríthatnánk meg, ha lemondanánk az előállításáról. Dr. Majoros György 68
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Egyedi költség Dimenziói: A termelés, Az értékesítés, Az idő. Dr. Majoros György 69
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció Fedezetszámítás kiindulópontja a nettó ár. Termékegység nettó árbevétele - Értékesítési költségek Értékesítés bruttó haszna - Termeléstől függő költségek Termékegység fedezeti összege A termékegység fedezeti összege, megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalkozás eredménye, ha az adott termék értékesítése egységnyivel módosul. Az eladási ár nagyságától függő költségek. Egyéb, az értékesítéstől függő költségek. Alapanyag Segédanyag Energia Dr. Majoros György 70
5. Költség-, fedezet- és eredményszámítási eljárások 5.3. Egyedi költség-fedezet kalkuláció A kalkulációnkból hiányoznak az élőmunka-felhasználás ráfordításai. Az időbér formájában megjelenő költségeket készenlétben tartási költségként kezeljük, és az adott időszak költségeként számoljuk el. A tárgyalt rendszer információkat képes szolgáltatni a következő területeken: Költségtervezés, Fedezet- és eredménytervezés, Árak kalkulálása, Termelési programok, Saját előállítás vagy vásárlás. Dr. Majoros György 71
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltéréselemzésben a következő relációk adódhatnak: bázis-tény terv-tény standard-tény normatív-tény indokolt-tény előre jelzett-tény benchmark-tény Dr. Majoros György 72
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze A controllingban a leggyakrabban a terv-tény összehasonlítást használjuk. Az eltéréselemzés céljai: Az eltérések regisztrálása, A tervezési folyamat éseszközrendszer tökéletesítése, Az eltérések okainak feltárása, Intézkedések, Célok eltérésének elősegítése, A szervezett tanulási folyamatának elősegítése, fenntartása. Dr. Majoros György 73
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés Vizsgálódás centruma: eszköze Jövedelmezőség, Fizetőképesség, Befektetések megtérülése. Dr. Majoros György 74
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltéréselemzés során pedig a következő kérdésekre keresünk választ: Eltértük-e a célt, illetve a tervezett értékét? Mekkora az abszolút és a relatív eltérés? Az eltérések eltértek-e a kritikus értéket, mértéket? Milyen tényezőkre, okokra vezethetők vissza a tapasztalt eltérések? Dr. Majoros György 75
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze Az eltérések fakadhatnak: Tervezési hibákból, Magából a gazdasági tevékenységből. A tervezési hibák adódhatnak, például hibás inputok felhasználásából, módszertani hiányosságokból. Először mindig ezeket a hibáknak a korrekcióját szükséges elvégeznünk. Az eltérések következő csoportjait különböztetjük meg: Eredeti, önmagában megalapozott, Származtatott. Dr. Majoros György 76
6. Eltéréselemzés mint a controlling fő ellenőrzés eszköze A vállalkozás vagy üzletági szintű ellen ellenőrzést elvégezhetjük a klasszikus ÁKFN-struktúra alapján. Ennek két fontos mutatója a fedezeti pont (nyereségküszöb) és a likviditási (cash flow-) pont, amelyek számítási módja a következő: Fedezeti pont= Likviditási pont= Kiadást okozó és nem okozó általános költségek Fedezeti összeg (bruttó eredmény) Kiadást okozó általános költségek Fedezeti összeg (bruttó eredmény) X 100 X 100 Dr. Majoros György 77
7. Intézkedések tervezése Az eltéréselemzés egyik fő célja a szükséges intézkedések, beavatkozások, korrekciók foganatosítása. Fontos területek: A jövedelmezőség javítása, A fizetőképesség megőrzése, (Eltérő teendők a növekvő, stagnáló, ésszerűen zsugorodó vállalkozások esetében.) A termékportfólió racionalizálása. Dr. Majoros György 78