Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A szarvasmarha legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tej- és hústermelő képesség A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai két csoportba sorolhatók annak alapján, hogy közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a termelést. 1. Primer (elsődleges tulajdonságok): Tejtermelő képesség Hústermelő képesség 2. Szekunder (másodlagos tulajdonságok): Ellenálló képesség, hasznos élettartam Termékenység Növekedési erély Takarmányértékesítő képesség Vérmérséklet, viselkedés
Tejtermelő képesség A tej mennyiségi és beltartalmi értékei. A tej mennyiségét a 305 napos laktációs időszakkal jellemzik, így összehasonlítható a különböző egyedek termelése. Fontos az egy éves megtermelt tejmennyiség és a tehén életteljesítménye egyaránt. A beltartalom fontos értékmérői a zsír- és a fehérjetartalom. Mivel fajtánként és egyedenként is jelentősen eltérhet a tejzsír mennyisége, ezért a tejzsír mennyiséget 4 százalékra korrigálva adják meg (ez az FCM fat corrected milk). A fejhetőség ugyancsak fontos, tulajdonság, ami a tejleadást befolyásolja.
A tejtermelő képességhez tartozik még a perzisztencia fogalma. Perzisztencián a tejelésnek a viszonylag hosszú időn át történő egyenletes fenntartását értjük. A jó perzisztenciával rendelkező egyed szervezetének kiegyenlített termelése miatt a környezeti viszonyokhoz jól képes alkalmazkodni.
A tejtermelő képesség mutatószámai Az egyed tejtermelése alapján: Teljes laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): elléstől apasztásig. Életteljesítmény számításához szükséges. Csonka laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): a laktáció vége előtt selejtezett tehén termelése. Életteljesítmény számításához szükséges. Életteljesítmény (tej kg, zsír kg, fehérje kg): teljes + csonka laktációk eredményei az első elléstől selejtezésig. Halmozott laktációs termelés: a próbafejések halmozott eredménye. 305 napra korrigált laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): korrekció az összehasonlíthatóság érdekében. Csak a 240 napnál hosszabb laktációt lehet korrigálni. FCM (fat corrected milk): 4% zsírtartalom szerint korrigált tejmennyiség. FCM= 0,4*tej kg + 15*tejzsír kg.
Élőtömeghez viszonyított relatív tejtermelés: 100*FCM/élősúly, kg, vagy övméret 2 (dm) 2. >1300: nagyon jó 1000 1300: jó 800 1000: közepes. RÉTI (relatív életteljesítmény-testtömeg index): RÉTI= (100*életteljesítmény FCM kg/életnapok száma)/átlagos testtömeg. Termelési viszonyszám: az egyedi termelés %-os eltérése a populáció átlagától. Csak azonos hónapban kezdődő laktációk hasonlíthatók össze, és figyelembe kell venni az ellések számát is. Éves termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): Egy ellenőrzési év (jan. 1-től dec. 31-ig) alatt termelt mennyiség. Gyakran nem egy egész laktációt foglal magában, hanem pl. egyik laktáció végét és a következő laktáció elejét. Nagysága igen függ a két ellés közti időtől.
Az állomány átlagos teljesítménye alapján: Átlagos laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg) Istállóátlag: termelés (kg)/tehénlétszám (összes, a nem fejt tehenek is). Fejési átlag: termelés (kg)/fejt tehenek száma.
Perzisztencia Bíró Gyula-féle perzisztencia értékszám: PBGY= 100*tényleges 305 napos tejtermelés Maximális napi tejtermelés*305 laktációs nap Törzskönyvi (Váczy-féle) perzisztencia értékszám: PTKV= Σ havi próbafejés %-a a maximális próbafejési eredményhez képest Próbafejések száma Gyenge: 51 65 Közepes: 66 80 Jó: 81 90. Dohy János-féle perzisztencia hibapontszám: PDJ= 100*(sd1 sd2) Maximális próbafejés, ahol: sd1= Σ az egyes próbafejések maximális próbafejési eredménytől való eltérése, sd2= Σ az egymást követő próbafejések közti különbségek. <100: kitűnő 101 160: jó 161 220: közepes 221 280: gyenge >280: rossz.
Gépi fejhetőség tőgyindex: elülső és hátulsó tőgyfelek tejtermelésének aránya. (Hátulsó félből általában több tej fejhető; vakfejés az elülső tőgyfeleknél!) I= 100*elülső tőgyfélből kifejt tej (kg)/összes kifejt tej (kg). (ált. 45%) fejési sebesség: átlagos fejési sebesség (3 5 l/perc) maximális fejési sebesség (peak flow, 8 9 l/perc) első 3 perc fejési sebessége.
Tej összetétele szárazanyag-tartalom: 12-14% tejzsír tartalom (%): 3-5% h 2 = 0,4 0,6 korrelációja a tejmennyiséggel: r= -0,2 (-)0,3 tejfehérje tartalom (%): 3-4,5% h 2 = 0,5 0,7 korreláció a tejmennyiséggel: r= -0,4 (-)0,5 tejfehérje%= (tejzsír%/2)+1,4 tejfehérje-index tejfehérje%/tejzsír%. (Cél: közepes zsír, magas fehérje tartalom.) tejcukor-tartalom: 4,8-4,9%
Hústermelő képesség A populáció- és az egyedi hústermelő tulajdonságok. A populáció hústermelése a vágómarhák és a selejt tehenek együttes hústermelését, míg az egyedi hústermelés az adott állat vágóértékét jelenti. Fontos tulajdonság még a jó borjúnevelő képesség, mivel az ilyen tehenektől magas választási súlyú borjakat lehet elvárni. A szabadon tartott állatok esetében a jó legelőkészség és az igénytelenség szintén előnyös tulajdonság. A hústermelés intenzitása a szarvasmarha súlygyarapodó-képességét jelenti, vagyis a napi testtömeg gyarapodás ütemét.
Hústermelő képesség mutatói Hizodalmasság, hízékonyság 205 napra korrigált választási súly: választási súly (kg) születési súly (kg) * 205 + születési súly választási kor (nap) Átlagos súlygyarapodás választásig: választási súly (kg) születési súly (kg) Választási kor (nap) 365 napra korrigált súly: (vizsgálat alatti napi súlygyarapodás (g/nap) * 160) + 205 napos súly 420 napra korrigált súly: (vizsgálat alatti napi súlygyarapodás (g/nap) * 215) + 205 napos súly
Életnapra jutó tömeggyarapodás (g/nap): aktuális (befejező) súly (kg) születési súly (kg) életkor (nap) Életnapra jutó testtömeg termelés (g/nap): aktuális (befejező) súly (kg) életkor (nap) Hizlalás alatti súlygyarapodás (kg): befejező súly (kg) élősúly a hizlalás kezdetén (kg) Abszolút tömeggyarapodás (g/nap): ATGY (g/nap) = befejező súly (kg) élősúly a hizlalás kezdetén (kg) életkor a hizlalás végén (nap) életkor a hizlalás elején (nap)
Relatív tömeggyarapodás (%) RTGY% = (ln befejező súly kg ln kezdeti súly kg) * 100 hizlalás végi életkor (nap) hizlalás eleji életkor (nap) (ln: természetes alapú logaritmus) RTGY% jellemzői: o közepes öröklődhetőség (h 2 = 0,33 0,52), o jelentős összefüggésben van a takarmányértékesítéssel (rg= -0,6 (- )0,8), o RTGY és ATGY közti korreláció: r= 0,2 0,7, o jelentős összefüggés a marginális jövedelemmel (r= 0,5 0,6), o előnye az ATGY-hoz képest, hogy ha az RTGY alapján szelektálunk, a kifejlett kori testtömeg nem növekedik, csak a fiatalkori tömeggyarapodás.
Takarmányértékesítő képesség: 1 kg súlygyarapodásra mennyi takarmány (kg, vagy KJ) szükséges /egyedi tartás és takarmányozás, vagy csoportos tartás és transzponderes technológia mellett.
Vágóérték (vágás során megállapítható jellemzők): vágási (kitermelési) %: hasított meleg felek (kg) * 100 vágómarha átvételi nettó súlya (kg) életnapra jutó csontoshús-termelés (kg/nap): hasított meleg felek súlya (kg) életkor (nap) színhús %: színhús (kg) * 100 hasított felek (kg) életnapra jutó színhús termelés (kg/nap): színhús (kg) életkor (nap) csont%: csont (kg) * 100 hasított felek (kg) faggyú%: faggyú (kg) *100 hasított felek (kg) hús/csont arány hús/faggyú arány húsminőség: márványozottság (intramuszkuláris faggyú), hús színe, faggyú színe, porhanyósság, stb.
Borjúelőállítás (hízóalapanyag előállítás) mutatói /szaporodásbiológiai mutatók Termékenység : a termékenység a nőivarú szarvasmarha rendszeres fogamzásra és az utódok világra hozatalára való alkalmasság, a hímivarú szarvasmarhánál pedig az utódnemzés képességét jelenti. A szaporaság fogalma, lévén a szarvasmarha unipara (egyet ellő) állat, csak ikerellés esetén értelmezhető. Az ikerellés gyakorisága 2-4 százalék. A termékenységet legnagyobb mértékben a takarmányozási- és tartási körülmények befolyásolják. Az ellési százalék azt mutatja meg, hogy a száz tehén közül hány ellet meg egy év alatt. A szervizperiódus az elléstől a következő vemhesülésig tartó időszak, a két ellés közötti idő az egymást követő ellések között eltelt napok száma.
A szarvasmarha fontosabb szaporodásbiológiai mutatói Ivarérés bika (hó) üsző (hó) Tenyészérettség (hó) bika tehén Két ellés közti idő (nap) tejelő húshasznú Vemhességi idő (nap) 5-7 4-6 14-30 13-24 380-420 360-380 280 Ivari ciklus hossza (nap) 21 Ivarzás neve üzekedés, folyatás Ivarzás időtartama (óra) 12-24 Ovuláció ideje az ivarzás vége előtt, vagy után (óra) után 10 Forrás: Nagy (1996)
Szaporasági mutatók nőivarban két ellés közti idő szaporasági index: 365 * 100 átlagos két ellés közti idő vemhesülési %: év eleji tehénlétszámra vetítve: vemhesült tehenek száma * 100 tehén létszám jan 1.-én termékenyített tehenek számához viszonyítva: vemhesült tehenek * 100 termékenyített tehenek ellési %: év eleji tehénlétszámhoz viszonyítva: ellett tehenek száma * 100 tehénlétszám jan 1-én termékenyítettek számához viszonyítva: ellett tehenek száma * 100 termékenyített tehenek száma szezonalitáshoz viszonyítva (húsmarhák): adott ellési szezonban leellett tehenek száma * 100 összes tehén száma termékenyítési index: hány termékenyítés szükséges egy vemhesüléshez
Szaporasági mutatók hímivarban sperma szubjektív jellemzői: mennyiség tömegmozgás deformált sejtek aránya sperma objektív jellemzői: sűrűség (koloriméterrel) élő sejtek aránya holt sejtek aránya egyenes vonalú mozgást végző sejtek aránya sebesség mélyhűthetőség fertilitás: az adott bikával végzett termékenyítések során a tehenek hány %-a vemhesül elsőre (65% felett jó). termékenyítési index
Másodlagos értékmérők Az előállítható termék mennyiségét és a termék-előállítás gazdaságosságát közvetetten befolyásoló értékmérő tulajdonságok. ellenálló képesség, hasznos élettartam, takarmányfogyasztó képesség, takarmányértékesítő képesség, legelőkészség, igénytelenség, gulyakészség, vérmérséklet, rossz szokások (szopás, nyelvöltögetés)
Ellenálló képesség, hasznos élettartam : mivel a szarvasmarhákat a nagyüzemi termelés során több stressz éri, így az ellenálló képesség és stressz tűrés fontos tulajdonságok, amelyek meghatározzák az állat hasznos élettartamát. Az iparszerű tartási körülmények között a nagyobb elért hozamok mellett az állatok élettartama rövidül, ezért a szervezeti szilárdság, mint értékmérő tulajdonság felértékelődik.
Növekedési erély : a szarvasmarha testtömegének napi átlagos növekedését jelenti. A növekedési erély fajtatulajdonság, ami meghatározza a szarvasmarha hizlalás gazdaságosságát. Takarmányértékesítő képesség : a takarmányfelvétel és a takarmány értékesítő képesség a jó termelés alapja, és a gazdaságosság meghatározója. A takarmányértékesítő képesség mérőszáma az egységnyi (1kilogramm) súlygyarapodásra felhasznált takarmány-mennyiségét (kilogramm) jelenti. Vérmérséklet, viselkedés : a tartási körülmények kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az állat faji sajátosságaira, fajtajellegére, ivari különbözőségére. A tejelő tehenek nyugodtabb körülményeket igényelnek a jó termeléshez, mint a húshasznú szarvasmarhák.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET