A hőstressz hatása Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A hőstressz hatása. 1. oldal (összes: 12)

Átírás

1 1. oldal (összes: 12)

2 2. oldal (összes: 12)

3 Magyarország éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet C. A nyarak átlaghőmérséklete 19,7 C, az év legmelegebb időszaka július vége és augusztus eleje. Vannak kiugróan meleg évek is, például a 2015-ös évben, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján, egy kivétellel (október) az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. Egész nyáron hosszan tartó hőhullámok és hőségriasztások voltak, az augusztus országos átlagban 2,8 Ckal melegebb volt az es évek átlagánál. A 2015-ös esztendő a harmadik legmelegebb év volt hazánkban a meteorológiai szolgálat adatsorainak 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta. A hőstressz határa 26 ºC A hőmérséklet a szervezet szinte valamennyi életfunkciójára hatással van, befolyásolja a kémiai reakciók sebességét, módosítja a fehérjék (enzimek) szerkezetét, funkcióját stb. Gazdasági állataink így a szarvasmarha is állandó testhőmérsékletű, homeoterm fajok. Testhőmérsékletük csak szűk határok között változik, és viszonylag független a környezet hőmérsékletétől. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az állat több-kevesebb energiát mindig a testhőmérsékletének fenntartására fordít. Bizonyos hőmérsékleti tartományon belül nem kell külön energiát fordítania a test hűtésére vagy fűtésére. A tejelő szarvasmarha esetében ez a 0 és +20 C közötti tartomány. Az állatok létfenntartása minden esetben elsőbbséget élvez a termeléssel szemben. A létfenntartás energiaszükségletét számos tényező befolyásolja (faj, testtömeg, életkor, ivar, termelés), de legfontosabb ezek közül a környezet hőmérséklete. Komfort zónának nevezzük azt a hőmérsékleti tartományt, amelyben az állat a legkevesebb energiát fordítja a testhőmérséklet fenntartására, egyúttal ebben a tartományban legjobb az állataink közérzete. A tejtermelő tehén komfort zónája mínusz 15 és plusz 26 C között van. A hőstresszt úgy definiálhatjuk, hogy a tejelő tehénre jutó hőmennyiség már meghaladja az állat hőleadó képességét, tehát a környezeti hőmérséklet a relatív páratartalom, a napsugárzás és a légmozgás hatására olyan környezeti körülmények jönnek létre, amelyek nem fedik a tehén termoneutrális zónáját. A hőstresszt kiváltó környezet páratartalom függő, de Magyarországon általában 26 C-os hőmérséklet felett van a határ. Negatív hatások Az intenzíven tejelő tehenekben az emésztés és az azt követő metabolikus folyamatok adják a hőtermelés nagyobb részét, így érthető, hogy magasabb környezeti hőmérsékleten az állatok kezdeti és hatékony reakciója a testhőmérséklet fenntartására a takarmányfelvétel csökkentése. A testhőmérsékletük is emelkedik, a szárazanyagfelvétel- csökkenés fokozza a zsírmobilizációt, így súlyosbítva a laktáció eleji állat-egészségügyi veszélyeket. Az állatok vízfogyasztása is emelkedik, jelentős stresszhatás esetén százalék vízfelvétellel kell számolni. A hőstressznek kitett tejelő teheneknél az étvágytalanság következtében a kérődzés intenzitása, időtartama és a bélmozgások száma is csökken. A bendőmozgások és a bendőfermentáció intenzitásának csökkenése következtében a bendőben keletkező illó zsírsavak mennyisége is drasztikusan csökkenhet, és ennek eredményeképp megnő a bendőacidózis kialakulásának a veszélye. Nagy melegben a tehén áll, a nyelve lóg, nyáladzik. Ez azért káros, mert a nyál nem a bendőbe jut, és nem tudja kifejteni azt a jótékony pufferhatást, amire hivatott, a bendőben csökken a ph. A takarmányfelvétel visszaesése miatt (a tehén csak 4-5-ször eszik naponta, szemben az egészséges körülmények közötti szal), az energiahiány kiküszöbölésére az abrakot kiválogató tehén szintén elősegíti bendője elsavanyodását. A hőstressz alatti intenzív légvételek (zihálás) miatt az állat kevesebbet kérődzik, pedig a nyálképződés legfontosabb kiváltója a kérődzés. A zihálás következtében a bikarbonátszint a vérben lecsökken. A kevesebb nyál bikarbonát-tartalma is mérséklődik, kisebb lesz a pufferhatása, nem tudja csökkenteni az elsavanyodást. Az acidózis hatása 3. oldal (összes: 12)

4 hónapokkal később jelenik meg, például sántaság, irhagyulladás (laminitisz) formájában. A hőstressz negatív hatását fokozza, hogy a laktáció elején minden tehénnél kialakul a negatív energiamérleg, a metabolikus stressz. Az energiahiány miatt a zsírmobilizáció fokozódik, nő a ketonanyagok koncentrációja a vérben, s akár már a szubklinikai ketózisnak is jelentős negatív hatása lehet a szaporodásbiológiai teljesítményre. A hőstressz tejtermelésre gyakorolt hatása állományszinten mérhető, a tejhozam csökkenésének mértéke függ a hőstressz mértékétől, a hőstressz- periódus hosszától, valamint az azt közvetlenül megelőző napok időjárásától. Gazdasági kártételeit a tejtermelés olykor drasztikus csökkentésén túl tovább súlyosbítja a tej egyes beltartalmi paramétereinek a megváltozása. Az étvágytalanságból adódó alacsony szárazanyag- és rostfelvétel, az elégtelen bendőműködés, valamint rostbontás következtében ugyanis jelentősen csökken a tej zsírtartalma. A stressz következtében felszabaduló kortizol csökkenti továbbá a fehérjeszintézis mértékét, melynek eredményeképpen a tejfehérjekoncentráció is csökken. Amennyiben a hőstressz a nyári meleg időszakban tartósan fennáll, számolnunk kell a szomatikus sejtszám állományszintű emelkedésével is. a tejtermelésre és a szomatikus sejtszámra Vizsgálatainkban néhány észak- és kelet-magyarországi holstein-fríz állomány tejtermelési és szaporodásbiológiai mutatóit elemeztük, különös tekintettel a nyári időszakra. A 2015-ös telepi vizsgálatunkban májustól a tejtermelés csökkenése volt megfigyelhető (1. ábra), a napi literes átlag a forró júliusi hónapban 24 literre esett, a termelés elérte az éves mélypontját. Az állatok a nagy meleg általi stresszből lassan, hosszú idő múlva tudták a termelésüket újra normalizálni. 4. oldal (összes: 12)

5 Vizsgálatainkban a szomatikus sejtszám is jelentősen emelkedni kezdett a nyári meleg beálltával (2. ábra), aminek kiváltója a tőgygyulladás. A hőstressz hatására gyakoribbá válhat a tőgygyulladás, főleg akkor, ha a hőstressz higiéniai hiányosságokkal is párosul. A kedvezőtlen mikroklíma (túl meleg; magas páratartalom) csökkenti a tehenek természetes ellenálló képességét és a kórokozók felszaporodásához is kedvező lehet. A tehén, hogy szőrzetét nedvesítse, olykor a trágyalébe is belefekszik. a termékenyülésre A termékenyítési index az adott időszakban végzett összes termékenyítés arányát mutatja a következményes vemhesülések számához képest. Vizsgálatainkban szembetűnő különbség figyelhető meg az üszők és a tehenek termékenyítési indexe között. A 3. ábrán jól látszik, hogy az üszők termékenyítési indexe sokkal kiegyenlítettebb egész évben, stabilan tartja az 1,6-2,3 közötti értékeket. (Üszőknél ezért is használnak szexált szaporítóanyagot). A tehenek esetében az emelkedő hőmérséklet és a romló termékenyítési index között szoros korrelációt találtunk. 5. oldal (összes: 12)

6 A termékenyítési index növekedésével párhuzamosan a tehenek vemhesülési százaléka is csökkent. A vemhesülési százalék (fertilitási index) azt fejezi ki, hogy az adott időszakban (pl. egy hónapban) összesen termékenyített nőivarú szarvasmarha közül hány százalék vemhesül. Az általunk vizsgált telepeken a teheneknél az év eleji hónapok százalék közötti vemhesülési aránya júliusban és augusztusban 20 százalék körüli értékre esett vissza. a vemhesség idejére Az ellés a borjú megszületését jelenti, de tágabb értelemben még ide tartozik az anyaállat felkészülése az ellésre, az elléssel kapcsolatosan az anyagcsere áthangolódása, a hormonális és morfológiai változások, a magzatburok eltávozása és az involúció megindulása. Az ellést nappal megelőzően megkezdődik a szülőút fokozatos ellazulása, amely hormonális hatások következménye. A folyamatot megindító impulzus a fokozott magzati kortikoid funkció ( magzati stressz ) eredményeként jön létre. A magzati kortizol a placentába, majd az anyai vérkeringésbe átjutva végső soron csökkenti a progeszteronszintet, a méhizomzat fokozatosan visszanyeri spontán aktivitását és oxitocin iránti érzékenységét. Szabályos vemhességi idő elteltével érett és életképes borjú születik. Általában a vemhesség 260. napja után születő borjak nevelhetők fel. Az ellés alapvetően meghatározza a továbbiakban az anyaállat sorsát, vagyis egészségi állapotát, az involúció lefolyását, az újraivarzást, a fogamzást, a két ellés közötti időszak hosszát, a szaporodási ciklust, illetve a hasznos élettartamot. Egy észak-magyarországi holstein-fríz tejelő telepen 2002 és 2012 között elemeztük a vemhességi napok hosszát. A tizenegy évet átfogó vizsgálatban a vemhességi napok hossza átlagosan a oldal (összes: 12)

7 ábra szerint alakult a különböző évszakokban. A leghosszabb vemhességi időket a téli hónapokban (november február) ellő teheneknél regisztráltuk, átlagosan 281,2 nap volt, a legrövidebbek pedig a június augusztus között ellőknél voltak (277,3 nap). Statisztikailag igazolható különbséget tudtunk kimutatni a téli és nyári vemhességi napok számának átlagai között (F=14,178; P<0,001). A vizsgált 11 évben a leghosszabb vemhességi idő 286 nap, a legrövidebb 273 nap volt, ami 13 napos különbséget jelent a vemhesség időtartamában. Az 5. ábra jól szemlélteti a hőmérséklet hatását a különböző korcsoportú szarvasmarhákra. Érdekes módon a július augusztusi nagy melegben a tehenek vemhességi ideje rövidült (270 nap), az üszőké viszont nem (277 nap). Megfigyeléseink arra engednek következtetni, hogy a hőmérséklet egyértelműen nagyobb hatással van a tehenekre, míg az üszők szervezetét kevésbé befolyásolja. 7. oldal (összes: 12)

8 a két ellés között eltelt időszakra Egy kelet-magyarországi telepen a két ellés közötti időszakot a 2015-ös évben a 6. ábra mutatja. Elemezve az ábrát, például a július hónapban ellő egyedek két ellés közötti ideje átlagosan 451 nap (15 hónap) volt, tehát április közepén ellettek előzőleg ezek a tehenek. Ha ezt követte egy nagyjából 50 napos involúciós időszak, akkor az állatoknak körülbelül május végén-június elején kezdődött a szervizperiódusa. 8. oldal (összes: 12)

9 A 7. ábra a két ellés közötti idő főbb szakaszait mutatja, melyen a július közepi ellésből átlagos vemhességi idővel (285 nap) visszaszámolva a vemhesülés ideje október elejére tehető, a szervizperiódus (kb.116 nap) pedig június eleje és október vége közé, tehát az év legmelegebb időszakában termékenyítették, illetve kellett volna termékenyülni a teheneknek. Ez alatt a négy hónap alatt akár négyszer- ötször is termékenyítették az egyedet, tehát a termékenyítési index is igen magas, a felhasznált szaporítóanyag pedig felesleges kiadást jelentett. Az októberi termékenyülés valószínűleg a nyári hőstressz tüszőérésre gyakorolt elhúzódó hatásának az eredménye. Az üres napok száma a meleg miatti sikertelen termékenyítések hatására megnőtt 166 napra, ezzel magyarázható a július és augusztus hónapban tapasztalt 450 nap körüli két ellés közötti időszak állományszinten. 9. oldal (összes: 12)

10 A megfelelő időben A hőségnapok az állatok jóllétére, a szaporodásbiológiai mutatókra és a termelési eredményekre gyakorolt káros hatásai különböző tartástechnológiai módszerekkel mérsékelhetők. A mai technológiák mellett lehetőségünk van szabályozni az istálló hőmérséklet- és páratartalmát, ugyanis ez az egyik legfontosabb tényező, amely növeli a tejelő tehenek ellésfogamzási intervallumát az év forró évszakában. Különböző kísérleteket tettek a hőstressz termékenységre gyakorolt hatásainak leküzdésére, beleértve az árnyékolást, a mesterséges szellőzést, a megfelelően méretezett ventilátorokat, illetve párásító berendezéseket. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján az árnyékolás és a mesterséges légmozgás kombinációját alkalmazó párásító berendezés a tehenek hűtésének leghatékonyabb módszere. A hűtőrendszerek meleg időben történő használata kedvező hatással jár, de ezek önmagukban nem állítják helyre a normális termékenységet. A nyári meddőség enyhíthető a jó minőségű takarmánnyal a negatív energiamérleg leküzdésére és hormonális kezeléssel a normális ciklus kiváltására. 10. oldal (összes: 12)

11 Az általunk vizsgált telepeken az istállókat korszerűsítik, tetőszellőzőket alakítanak ki, nagy teljesítményű ventilátorokat telepítenek, az etetők fölé párásító berendezést helyeznek fel. Javasolható, hogy ahol még nem történtek meg ezek a beruházások, minél előbb tegyék meg a telepek, és ne csak a termelő istállókban, de a vemhes üszők, a termékenyítendő üszők és a szárazonálló tehenek istállójában is. Ahol a fejőház várakozója nyitott, ott problémát okozhat a kora délutáni (3 és 4 óra közötti) fejés. Ekkor még nagyon meleg van, nincs jó hatással az állatokra, ha árnyékmentes, szűk területre zsúfolják össze az állományt. Ilyen helyen mindenképp fontos a várakozó lefedése, akár teljes mértékben, akár csak raschel hálóval is. Rendkívül fontos a megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása! Manapság a hőségnapokra való figyelmeztetésben nagy segítséget nyújt az internetes időrájáselőrejelzés. A Mackei és munkatársai (2017) által kifejlesztett Kárpát-medencei hőstressz előrejelzési rendszer minden nap, a következő hat napra vonatkozólag készít hőstressz- előrejelzési térképet, mely az észlelést, a lehetséges kockázatok felismerését segíti az állattartó telepeken dolgozó szakemberek számára. Van olyan telep, ahol a termékenyítést óra között végzik a nyári hónapokban is. Ilyenkor a legmelegebb időben zavarják fel a teheneket az istállóban, amit azok nehezen viselnek. Javasolható, hogy a termékenyítést a kora reggeli órákra időzítsék vagy akár hagyják ki! Eredményeink is bizonyítják, hogy a legforróbb hónapokban nagyon gyengék a termékenyítési eredmények, csak időt, pénzt, energiát használunk fel, a termékenyülés pedig elmarad. Ezért ne rutinból végezzük a termékenyítéseket ebben az időszakban, hanem átgondoltan, még inkább odafigyelve az állatok általános élettani állapotára, korára, ivarzására, az időjárásra, a hőmérsékletre, a fronthatásra, valamint a termékenyítés körülményeire. 11. oldal (összes: 12)

12 Novotniné dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK Állattenyésztéstani Tanszék Ide kattintva adhatja le szavazatát az 5. számú, "" cikkre! [1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] [3] Szerző: Novotniné dr. Dankó Gabriella Közzététel ideje: , péntek, 08:36 A forrás webcíme: oldal (összes: 12)