Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében"

Átírás

1 Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében A holstein-fríz populációban évről-évre nő a beltenyésztettség az USDA adatai alaján az amerikai nőivarú populációban születési évjáratonként a következő a helyzet: Születési év Beltenyésztettség % , , , , , ,1 A beltenyésztettség növekedésével folyamatosan romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, nő a holtellések aránya, csökken a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A beltenyésztettség növekedését igyekszik minden mesterséges termékenyítő állomás, tenyésztő lassítani, amihez a megfelelő párosítási terv készítő programok nagy segítséget nyújtanak, de amint azt az amerikai adtok is mutatják megállítani nem lehet. A beltenyésztettség, és a vele együttjáró negatív hatások kiküszöbölésének hatékony módja a keresztezés. A keresztezés gondolata idegenül hangzik a tejtermelő gazdák számára, pedig a mezőgazdaságban egyáltalán nem rendkívüli. A növénytermesztésben általános a hibridek használata, melyek eredményeikkel messze felülmúlják a kiinduló fajtákat, de az állattenyésztésen belül a baromfi, sertés és juh fajokban is általános a hibridek használata, de a húsmarha tenyésztők körében sem ismeretlen fogalom. Miért idegenkedünk tőle mégis? Az idegenkedés elsődleges oka a korábbi hazai keresztezések sikertelenségében keresendő. A keresztezés önmagában nem csodafegyver, csak abban az esetben lehet hasznos, ha előre pontosan meghatározott cél érdekében, gondosan kiválasztott partnerrel történik. Miért éppen a Norvég Vörös fajta? Napjainkra a tejelő tehén fajtája nem kérdés: Holstein-fríz! A világ egyértelműen legjobb fajtája, ha tejtermelésről beszélünk. Az intenzív termelésre irányuló tenyésztés nagyszerű eredményeket ért el a termelési és küllemi tulajdonságok terén, ugyanakkor az ezzel antagonista szaporasági mutatók terén legjobb esetben szinten maradtak a mutatók. Az nem kérdés manapság, hogy a tejtermelő tehenet is a profitért tartjuk, amit igen jelentősen befolyásol az állomány 1

2 szaporodásbiológia, és egészségi állapota. Az utóbbi néhány évben a holstein-fríz fajta szelekciója is ebbe az irányba fordult. A Norvég Vörös fajtát több mit 30 éve a tejtermelés mellett intenzíven szelektálják a szaporasági és egészségi mutatókra, amely jelentős előnyt biztosít számára ezen tulajdonságok terén. A fajta vélt előnyét számos kutatás, összehasonlító kísérlet igazolja. A kísérletek eddigi eredményei a következők: Sperma fertilitás: A keresztezési kísérletek 2005 márciusában kezdődtek Kanadában. Az első eredményeket 2006 novemberében publikálta a kanadai tenyészértékbecslő szervezet a CDN: Termékenyítés sorszéma 56 napos Non Retur rate Norvég Vörös, és Holstein-fríz bikák használatával Norvég Vörös Holstein-fríz Eltérés Termékenyítés Non Non Terméke- Non Non Non return 56 return 56 nyítés return 56 return 56 return 56 db nap % db nap % % , ,6 9, , ,8 3, , ,7 6, , ,1 7,3 5 és felette , ,8 9,7 Összesen: , ,5 7,2 Az elemzésben az azonos telepen azonos hónapban történt termékenyítéseket hasonlították össze. A kísérletbe 6 Norvég Vörös bika szaporítóanyagát használták fel. Valamennyi bika jobb eredményt ért el, mint a holstein-fríz bikák átlaga, fölényük 5,2 és 10,1% között változott. Az eredmények elemzésénél szembetűnő, hogy a legnagyobb különbséget az úgynevezett problémás egyedek termékenyítésekor, az ötödik és a fölötti termékenyítések esetében taléljuk. Lény fertilitás: A minnesotai egyetem legutolsó publikált eredményei alapján a következő eredmények születtek: az elsőborjas tehenek újravemhesülésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján. Nyitott napok száma az első laktációban Fajta Egyedszám Termékenyítő Nyitott napok bikák száma száma Holstein

3 az elsőborjas tehenek újraellésének ideje az elsőborjas tehén genotípusa alapján. Újraellett második borjas tehenek aránya Fajta Egyedszám 14 hónapon 17 hónapon 20 hónapon belül % belül % belül % Holstein Elléslefolyás: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Nehéz és holtellések aránya az anya genotípusa szerint: Fajta Ellések száma Nehéz ellés % Holt ellés % Holstein ,7 14, ,6 9, ,2 6, ,7 5,1 Élettartam: Első laktáció túlélési aránya a különböző genotípusok esetén: Az első laktáció túlélési aránya Fajta Egyedszám 30 nap % 150 nap % 305 nap % Holstein Laktációnkénti termelés: 305 napos első laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein ,3 307,2 659, ,6 277,3 599, ,1 292, , napos második laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein ,8 370,7 797, ,4 324,1 698, ,2 341,2 742, ,3 345,9 751,2-6 3

4 305 napos harmadik laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Holstein ,6 377,9 826, ,3 333,6 720, ,1 361,3 783, ,1 358,8 775,0-6 Beltartalom: 305 napos laktációs termelés (kétszeri fejéssel) Fajta Fehérje Laktáció Zsír % % 1. 3,56 3,11 Holstein , , ,76 3, ,78 3, ,77 3, ,66 3, ,76 3, ,72 3, ,69 3, ,77 3, ,71 3,19 4

5 Tőgyegészségügy: A legutolsó kaliforniai értékelés nem tartalmaz tőgyegészségügyi adatokat, viszont az azonos időben értékelt írországi eredmények igen biztatóak: 305 napos laktációs termelés szomatikus sejtszám átlaga Fajta Átlagos szomatikus feletti laktációk sejtszám (ezer) aránya % Holstein Norvég Vörös 137 6,9 Norvég Vörös 131 5,7 Összefoglalás: v A világ első számú tejelő fajtája a holstein-fríz szuboptimális körülmények között szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi kihívásokkal küzd v A Norvég Vörös fajtát több mint 30 éve az előző tulajdonságokra fokozott figyelmet fordítva szelektálták v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának előnyei: Norvég Vörös sperma használatával javítható a vemhesülés állományok szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi mutatói jobbak, mint a Hf állományoké A Norvég Vörös keresztezett állományok kevesebb ellési problémával, holtelléssel terheltek Alacsonyabb borjúkiesés, magasabb állományban maradási arány csökkenti az utánpótlás igényt, növeli a nőivarú szelekció lehetőségét v Eddigi eredmények alapján a Norvég Vörös fajta használatának hátránya: 3-6% alacsonyabb Zsír+fehérje termelés A keresztezett pedigrét el kell ismertetni a tenyészállat piacon 5