Válasz. Dr. Rózsa László PhD bírálatára

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Válasz. Dr. Rózsa László PhD bírálatára"

Tibor Magyar
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Válasz Dr. Rózsa László PhD bírálatára Tisztelettel köszönöm Dr. Rózsa László igazgató úrnak építő szándékú opponensi véleményét. Hálás vagyok a kedvező értékelésért, a dolgozat nyilvános vitára történő bocsátására tett javaslatáért. A részletes bírálat során tisztelt Opponensem az irodalmi összefoglalás résszel kapcsolatban a következőt kérdezi: Mi a véleménye azokról az újabb törekvésekről miszerint magas termelési szinten lévő illetve több bárányt ellett anyajuhoknál a lipolitikus folyamatok elindulásával a máj terhelése és az anyagforgalmi betegségek kockázata megnő, ami kihat a szaporodásbiológiai mutatók változására is? Az intenzíven termelő és a több báránnyal vemhes anyajuhoknál a vemhesség utolsó harmadában, a nem megfelelő takarmányozás (a kevés gyorsan fermentálható szénhidrát rendelkezésre állása esetén, valamint a vehemépítés megnövekedett energiaigénye miatt energiahiányos állapot, negatív energiamérleg alakul ki. Az anyagforgalmi betegségek kialakulása szoros összefüggést mutat a testkondíció alakulásával. Általában elmondható, hogy a gyenge kondícióban lévő (BCS<2) vagy a túlkondicionált anyákban (BCS>4), illetve a kettő vagy több báránnyal vemhes anyákban fordulhat elő, de leírták olyan eseteket is, amikor az állatokat ideális körülmények között tartották,,kondíciójuk megfelelő, azaz közepes volt. A negatív energiamérleg kialakulása folytán az állatok saját testtartalékaikat kezdik el bontani. Az intenzív lipolízis következtében ketonanyagok szabadulnak fel a szervezetben (βhidroxi-vajsav, acetecetsav, aceton), a májban lipidfelhalmozódás következik be, ami vemhességi toxikózishoz más néven ketózishoz, vagy túlkondícionált anyákban zsírmáj betegséghez vezethet. Ellentétben a tejelő tehenekkel, juh fajban a ketózis inkább a vemhesség alatt alakul ki. A tünetek nagyon hasonlóak a hypocalcaemiához, de a két betegség jól elkülöníthető a Ca kezelésre adott válaszreakcióval. A vemhesség alatt igyekezni kell az ikerbárányokkal vemhes anyákat 3 kondíciópont körüli állapotban tartani, különválasztani a többi anyától és külön takarmányozni. Mivel

2 a vemhesség előrehaladtával élettanilag csökken a szárazanyag felvételük, így ezeknek az állatoknak napi takarmányadagját jó minőségű takarmánykomponensekből kell összeállítani (Van Saun, 2017). Opponensem kérdezi, hogy a májlipidek sztearin (C18:0) és olajsav (C18:1) tartalma hogyan változik a peripartális időszakban? A kérdőzők májára jellemző, hogy élettanilag magas a sztearinsav tartalma és alacsony az olajsav tartalma. Ellés körüli és közvetlenül ellés utáni időszakban negatív energiamérleg következtében kialakult lipolízis mértéke meghatározza a máj elzsírosodásának a mértékét. Az intenzívebb lipolízis következtében megemelkedik a vérben a palmitinsav, a sztearinsav, az olajsav és a linolénsav koncentráció, ezt követően ezek a zsírsavak nagymértékben felhalmozódnak a májban a sztearinsav kivételével. Ennek következtében a peripartalis időszakban a máj triglicerid tartalmának növekedésével a májban a sztearinsav mennyisége lecsökken, az olajsav mennyisége pedig nő (Sato és mtsai, 2004). Bírálóm kéri, foglaljam össze a kísérleti takarmányokhoz való szoktatás módszerét a II. kísérletben. A kérődzők előgyomraiban élő mikroorganizmusok nagyon érzékenyek a hirtelen takarmányváltásra. Ebből adódóan új takarmány bevezetése csak az adagok fokozatos emelésével szabad, hogy megtörténjen. A II. kísérletben a kísérleti állatokat napközben extenzíven, legelőn tartották, a nap végén pedig istállóba terelték. Az állatok a behajtást követően kapták meg az abrakadagot (rozs, teljes csillagfürt, pelyhesített csillagfürt). Először kíváncsiak voltunk, hogy elfogadják-e az új takarmányt, ezért többször több anyajuhval megkóstoltattuk a csillagfürtöt, főként azért, mert az állatok addig sem csillagfürttel, sem pedig egyéb pelyhesített takarmánnyal nem találkoztak. A juh köztudottan nem válogatós faj, valamint a kísérletben a csillagfürtnek az édes változatát alkalmaztuk, ahol a keserű ízért felelős alkaloidatartalom elhanyagolható mennyiségű volt. Ennek köszönhetően az állatok az abrakként adott takarmányokat szívesen

3 fogyasztották és az adag folyamatos emelésével egy hét alatt jutottunk el az etetni kívánt szintre. Tisztelettel elfogadom Bírálóm 2. táblázattal kapcsolatban tett észrevételét, miszerint: a 2., 3., 4. csoportnál is célszerű feltüntetni az 1. csoportnak megfelelő jelzőt. Tisztelt Opponensem kérdezi, hogy a III. kísérletben a mért paraméterek mellett, milyen egyéb paraméterek vizsgálatának volna még létjogosultsága? A kísérlet kezdetét megelőzően, majd 21 nap elteltével vérmintákat vettünk és meghatároztuk az inzulin, IGF-1, NEFA, BHB, T3, T4 valamint a leptin koncentrációkat. Véleményem szerint a még pontosabb kép kialakítása érdekében meg lehetett volna határozni a növekedése hormon (STH) szintjét, ami fokozza a zsírbontást és ezáltal növeli a szabadzsírsavak mennyiségét, valamint serkenti a fehérjeszintézist. Továbbá a gyűjtött vérminták aminosav és zsírsavtartalmának az összehasonlításával egzaktabb képet kaphattunk volna a flushing közvetlen hatásáról és a táplálóanyagok emésztőtraktuson keresztül történő felszívódásának mértékéről, de ezekre a vizsgálatokra a behatárolt anyagi keretek nem adtak lehetőséget. Bírálóm a dolgozat témájával kapcsolatban megfogalmazott további kérdéseire a következőkben válaszolok: A kiegészítésként alkalmazott flushingnak és kémiai összetételének milyen hatása van az anyajuhokban a szaporodás szempontjából fontosabb hormonok szintézisére? A juhok szaporodási folyamatai neurohormonális szabályozás alatt állnak és ez a szabályozás a hypothalamus hypophysis - gonád tengely mentén valósul meg. Ez alapján a szaporodás szempontjából fontos hormonok között említhetjük a nemi mirigyek által termelt szexuálszteriodokat valamint az ivari működés szabályozásában és a vemhesség fenntartásában részt vevő hormonokat is. A takarmányozással közvetett és közvetlen módon is befolyásolhatjuk az említett hormonok termelődését.

4 A gonádok által termelt ösztrogén és progeszteron a szteroid hormonok csoportjába tartozik. Mindkét hormon szintézise a máj által előállított koleszterinből indul ki. A koleszterin a lipidek hidrolízisének eredményeként jön létre az állati szervezetben. A flushingként alkalmazott csillagfürt a magas fehérjetartalom mellett jelentős mennyiségű zsírt is tartalmaz, ami elősegíti az állati szervezetben a koleszterin képződését. Továbbá Mattos és munkatársai (2000) számoltak be arról, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, mint például a linolsav, a linolénsav, eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav gátolják a méhben a PGF2α szintézisét, ezáltal a vemhesség korai szakaszában fokozódhat az embriók túlélési esélye. A flushingként alkalmazott csillagfürtben az olajsav mellett jelentős mennyiségben található linolsav és linolénsav is. Burke és munkatársai (1996) beszámolnak arról, hogy linolsav (C18:2, n-6) és linolénsav (C18:3, n-3) tartalmú szójaolaj etetésekor jelentősen magasabb progeszteron koncentrációk voltak mérhetők anyajuhokban. Az alkalmazott pelyhes csillagfürt fehérjéjének 40%-a bypass fehérjeként érvényesült, így az előgyomrokon keresztülhaladva a vékonybélben nagyobb arányban szívódnak fel azon aminosavak (fenilalanin, triptofán, tirozin), melyek prekurzorai a tüszőérést serkentő hormon szintézisre ható neurotranszmittereknek (Fernstrom, és Fernstrom, 2007), vagy amelyek pozitívan befolyásolják az ovulációs rátát pl. leucin, izoleucin, valin (Downing és mtsai, 1995). A gyakorlat számára milyen jelentősége van azon bypass fehérjeforrások etetésének, melyekkel fokozható az intenzíven tejelő anyajuhok fehérjeellátása? Az intenzíven termelő anyajuhok takarmányozása párhuzamba állítható a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásával, amikor is az egyre intenzívebb termelés következtében mind inkább gyakoribbá válnak az anyagforgalmi betegségek is. Az intenzíven tejelő juh fajták esetében is, a tejtermelés fehérjeszükséglete hagyományos takarmányozással sok esetben nem kielégíthető, ezért egyre inkább előtérbe kerül ennél az állatfajnál is a bendőbeli mikrobiális fermentációval szemben védett takarmányok alkalmazása. A bypass fehérjeforrások a mikrobás lebomlás elkerülésével közvetlenül hasznosulnak az állati szervezetben.

5 Egyre inkább elfogadott nézet, hogy az állatok szükségletének a kielégítésekor nem a fehérjeszükségletet, hanem az aminosav szükségletet kell figyelembe venni. Intenzíven tejelő juhok esetében ez még inkább igaz. Bypass fehérjeforrások etetésével csökkenthető a bendőben az ammónia terhelés, ezáltal kevesebb karbamid képződik a májban, a többlet aminosav bekapcsolódhat a glükoneogenezis folyamatába, fokozható a szárazanyag-felvétel valamint a tejtermelés (akár 10-15%). A bendővédett fehérjeforrások esszenciális és limitáló aminosavakban gazdag fehérjeforrást jelentenek a vékonybélben. Elfogadom Bírálómnak az új tudományos eredményekkel kapcsolatban megfogalmazott észrevételeit és a nyilvános vitára való felkészülésem ennek tükrében történt. Végezetül még egyszer köszönöm a tisztelt Opponens Úr munkáját és tisztelettel kérem válaszaim elfogadását. Keszthely, március 28. Márton Aliz

Hasonló dokumentumok

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést