A KÉRŐDZŐ ÁLLATOK EMÉSZTÉSI SAJÁTOSSÁGAI, ANYAGFORGALMI PROBLÉMÁI. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE AGTC

Átírás

1 A KÉRŐDZŐ ÁLLATOK EMÉSZTÉSI SAJÁTOSSÁGAI, ANYAGFORGALMI PROBLÉMÁI Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE AGTC

2 A kérődző állatok emésztési sajátosságai

3 Anatómiai sajátosságok Más állatfajoktól különbözik: anatómiai sajátosságok az előgyomrokban élő mikroflóra és mikrofauna Összetett gyomor: 1. Előgyomrok ( l): bendő - rumen ( l) recés- reticulum (5-21l) százrétű vagy leveles - omasum (7-18 l) 2.Valódi gyomor: oltó - abomasum (10-20l)

4

5 Az előgyomor-emésztés fejlődése fiatal állatokban

6 Anatómiai sajátosságok Borjú: bendő+recés kisebb, mint oltó! Bendő a 2. héten indul fejlődésnek a szálastakarmány fogyasztás megkezdésével Az első bendő-összehúzódás 2-3 hetes korban Kérődzés 8 hetes korban A mikroorganizmus populáció véglegesen a 2. hónapban alakul ki A bendőben az illó zsírsavak abszorpciójára képes speciális nyálkahártya épül kibendőpapillák kialakulása.

7 A gyomorvályú (sulcus ventriculi). Kérődzőkben a nyelőcső nyílásától a recésen, a százrétűn, az oltón át a pylorusig helyenként csatornaszerűen alakult árok. A gyomorvályúnak a cardiától a bendő és a recés határán, a jobb oldalon a 8. bordaköz síkjában függőlegesen haladó szakasza a nyelőcsővályú, a recés százrétű nyílásáig vezet. Félig nyitott, cső alakú szervrészlet, a nyelőcső fél oldali folytatásának tekinthető.

8 A nyelőcsővályú-reflex A szopós állatokban a tej közvetlenül az oltógyomorba kerül A folyadékvezetés olyan mechanizmus eredménye, amelynek kiváltója a garatfal receptorainak tejjel történő ingerlése. Afferens ág: garatfal, Reflexközpont: nyúltvelő Efferens ág: n.vagus Effektor szerv: előgyomor megfelelő simaizom kötegei A nyelőcső vályú-reflex 3-4 hetes korig minden borjúban egyformán kialakul.

9 Az előgyomrok feladata Az előgyomrokban a táplálék raktározódik, és a mechanikai, vegyi feltáráson, valamint az emésztésen kívül a baktériumaik enzimjei a cellulózt is bontják, és ecetsavat, propionsavat, továbbá vajsavat termelnek. A bendőben szaporodó egysejtűek (bendőflóra) aminosavakat, antibiotikumokat, B- és K-vitamint szintetizálnak. A hámsejtek ásványi anyagokat választanak ki a bendőtartalomba. A bendő szemölcseinek bő vérérhálózata a táplálék gyors felmelegedését (38 45 C) segíti elő.

10 Felszívódás az előgyomrokból A bendő nyálkahártyájának hámrétege vérerekben gazdag és hézagok találhatók a sejtek között. A tápanyagok és más vegyületek széles skálája tud transzportálódni a bendőből a vérbe vagy a vér felől a bendőbe.

11 A takarmány emészthető energiaártalmának 62%-a alakul rövid szánláncú (illó) zsírsavakká, melyek legnagyobb része a bendőből szívódik fel. A felszívódás főleg disszociálatlan savas formában történik. Felszívódás közbe metabolizálódnak vajsav propionsav ecetsav sorrendben.

12 8 hetes kor után az állat szénhidrát metabolizmusa megváltozik, glükóz helyett az illózsírsav lesz a meghatározó energiahordozó Képződő illózsírsavak (VFA): Ecetsav Propionsav Vajsav Tejsav

13 Anatómiai sajátosságok Bendő-nyálkahártya: a nyersrostból származó illózsírsavak (P, V) hatására A takarmányemésztés sajátos előgyomoremésztéssel kezdődik Az előgyomorban emésztőenzimeket termelő mirigyek nincsenek A bendőemésztés szimbionta mikroorganizmusok élettevékenységének eredménye. Baktériumok és protozoonok: lebontás és szintézis = fermentáció Takarmányozáskor a bendő mikropopuláció igényeit maximálisan figyelembe venni!

14

15 Bendő tevékenysége 1.Mikroorganizmusok: baktériumok, infuzóriumok a./ cellulóz, keményítő, pektin bontása illózsírsavak energia b./ fehérje transzformálás c./ NPN anyagokból fehérje-szintézis d./ vitaminok szintézise (B vit.)

16 Bendő tevékenysége 2. ph 6,4-7,6 biztosítása: a./ nyáltermelés (nyál ph 8,1) b./ takarmány pufferkapacitása c./ bendőfolyadékból illózsírsav felszívódás = TAKARMÁNYVÁLTÁS FOKOZATOSAN!

17 Kérődzés (ruminatio) Szakaszosan ismétlődő összerendezett mozgás Célja a bandő-tartalom újraőrlése Elfogyasztott takarmány bendőbe szájba bendőbe Szakaszai: - felkérődzés (előtte mély belégzés) - újranyálazás ( l nyál/ nap) - rágás - nyelés

18 Kérődzés Néhány hetes kortól kezdve Naponta 6-8 óra a takarmány fizikai állapota is befolyásolja A fiziológiásan működő bendő 6-8 alkalommal húzódik össze 5 perc alatt Reflexes folyamat, receptorai a bendő és recés falában vannak A receptorokat mechanikai ingerek ( a bendőrecés időnkénti tágulása) hozzák ingerületbe Reflexközpont a nyúltvelőben.

19 A kérődzés ciklusa Kérődzés előtt az állat kinyújtja a nyakát, majd kevés nyálat lenyel. Ezáltal nyelőcsövét sikamlóssá teszi. Ezután zárt hangrés mellett mély belégző mozgást végez, a mellkas tágulása növeli a mellüreg negatív nyomását. Ez a szívó hatás a nyelőcsőre is érvényesül, és tágítja annak üregét. A cardia bendőtornác felőli szakasza megnyílik, és a bendőből egy adagot (bolus) felszív; ez a bolusképződés. A nyelőcsőbe jutott durva takarmányrészek ingerlik a cardia nyálkahártyáját, és a bolus nyelőcsőbe jutása után a m. sphincter cardiae reflektorikusan zárul. Az így képződött falat kb. 100 m/perc sebességgel antiperisztaltikus úton a garaton át a szájüregbe jut; haladása a nyelőcső nyaki szakaszán baloldalt látható; ez a felkérődzés. Kérődzés közben sem a recés, sem a bendő nem húzódik össze. A felkért falatot az állat újból jól megrágja, majd lenyeli. A négy szakasz együtt a kérődzés ciklusa.

20 A visszajutott bolus nehezebb fajsúlyánál fogva a bendőben mélyebbre kerül, miközben a tápláléknak a recés által odajuttatott újabb adagja kerül a cardiába. Az állat tehát a legtöbb esetben új bendőtartalmat kérődzik fel. A százrétű egészében húzódik össze. Eközben levelei összehúzódásukkal dörzsölik és préselik a lemezek közé jutott tartalmat. Az oltógyomor erőteljes perisztaltikus összehúzódásokra képes, és az egyszerű gyomorhoz hasonlóan működik.

21 Kérődzők szénhidrát emésztése Szénhidrátok: -könnyen oldódó: cukrok -könnyen hidrolizálható: keményítő -nehezen hidrolizálható: cellulóz, hemicellulóz, stb... Keményítő tejsav E:P=2:1 Cellulóz, pektin celluláz E:P=4:1 E=ecetsav: energia ellátás, tejzsír képződés P=propionsav: tejcukor, fehérje-szintézis

22 Kérődzők szénhidrát emésztése Tejtermelés: E:P=3:1 = % nyersrost Hústermelés: E:P=2:1 =10-15 % nyersrost Acidózis: sok könnyen hidrolizálható szénhidrát (abrak)etetése=sok tejsav Túl sok rost: sok E, csökken az étvágy Strukturális rost biztosítása

23 A kérődzők fehérje-emésztése Fehérje-ellátás: 1.Bendőben keletkező mikroorganizmus fehérje 2.Takarmányfehérje egy része oltóba (bypass fehérje) Bendőben: fehérje bontás és szintézis - Takarmány fehérje csak kisebb része bomlik aminosavakra %-a NH 3 -ra

24 A kérődzők fehérje-emésztése Tak.fehérje bendő NH 3 Baktériumok testállománya + + E E Protozoonok "megeszik" Baktérium fehérje Állati fehérje +E: energia igényes (takarmány könnyen oldódó szénhidrátjaiból ered) =Mikroorganizmus fehérje mennyisége: N függő energia függő

25 A kérődzők fehérjeforgalma Kettős fehérje-ellátottság Mikrobiális fehérjék Bendőbeli lebontást elkerülő (bypass) fehérjék Vékonybélben felszívódó, emészthető valódi fehérje METABOLIZÁLHATÓ FEHÉRJE

26 Kérődzők fehérje emésztése Védett fehérje etetése: A keletkezett mikroorganizmus fehérje nem elegendő = Védett metionin etetése?mikor: a laktáció első esetleg második harmadában

27 A kérődzők fehérje-emésztése Bendőben fel nem használt NH 3 máj karbamid: NYÁL (rumino-hepatikus körforg.) VIZELET Túl sok NH 3 : Vérbe jut =karbamid mérgezés

28 A kérődzők zsíremésztése Takarmányai kis zsírtartalmúak Nagy takarmány felvétel Zsírok bendő: lipolitikus enzimes hidrolizis: glicerinből zsírsavakat (P) telítetlen zsírsavakat: telítik rövid C láncúak a bendőből felszívódnak hosszú C láncúak: oltó vékonybél állatokban) (mint monogasztrikus Bendőben: Zsírsav-szintézis is jelentős baktériumok és protozoonok tevékenysége =kérődzők esszenciális zsírsavigénye kicsi

29 A kérődzők zsírellátása Védett zsír etetése: nagytermelésű teheneknek energiakoncentráció növelésére a nagy zsíradag (4%-nál több) ha sok telítetlen zsírsavat tartalmaz- kedvezőtlen a bendőfermentációra: csökken a cellulózbontás, kevesebb E képződik, szűkül az E:P arány = csökken a tej zsírtartalma = megoldás: védett zsír etetése, a laktáció első szakaszában

30 A bendőműködés Régebben úgy gondolták, hogy a kérődzők összetett gyomrán belül az előgyomrok szerepe a megevett takarmány raktározása és kérődzésre való előkészítése. Kiderült azonban, hogy a bendő zavartalan működése, a benne zajló biokémiai folyamatok legalább olyan fontosak, mint a valódi gyomor (oltógyomor) emésztő tevékenysége. A jó emésztéshez ezenkívül hozzátartozik a gyomor megfelelő, ún. motorikus tevékenysége, az előgyomrok mozgása is, hiszen ahhoz, hogy az előgyomor-tartalom megfelelően keveredjen, az ott lévő nagyszámú baktérium, infuzórium tevékenységét kifejtse, szükségesek az élénk előgyomor- mozgások is.

31 Kérődző állatokban optimális feltételeket kell biztosítania a takarmány bendőben zajló fermentációjához. A bendő mikroflóra számos baktérium, protozoon és gomba faj óriási populációiból álló, összetett ökoszisztéma. Ezek a mikroorganizmusok a táplálóanyagok jelentős részét illó zsírsavakká (VFA) és mikrobafehérjévé alakítják. A bendőben azonban az elfogyasztott takarmány összetétele által befolyásolt, nem mindig hasznos, többszörös kölcsönhatások és folyamatok zajlanak.

32 Nagyhozamú tehenekben a takarmányozás a termelési és szaporodásbiológiai teljesítmény, valamint az egészségi állapot egyik meghatározó pontja. Az optimálistól elmaradó takarmányozás esetén az egyes teheneknek és az állomány egészének a genetikai képességei nem valósulnak meg teljes mértékben, a termelés romlik, szaporodásbiológiai és anyagforgalmi zavarok jelentkeznek. Mindezek a tényezők kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a tejtermelés nyereségességére.

33

34 Anyagforgalmi zavarok

35 Ellési bénulás

36 A kalciumháztartás változása ellés körüli időszakban tejhasznú tehenekben Forrás: Dr. Bajcsy Árpád Csaba SZIE ÁOTK Nagyállat Klinika, Üllő A tejelő tehenek laktációjának kezdetét átmeneti Ca-hiányos időszak (hypokalcémia) jellemzi még megfelelő hormonális szabályozás mellett is Ez klinikai tüneteket többnyire nem eredményez A vérplazma Ca koncentrációja az ellést követő 2-3 napon belül visszatér az élettani tartományba (2,2-2,6 mmol/l) A hypokalcémiához gyakran társul hypofosztatémia és hipermagnezémia is

37 A kalcium háztartás szabályozása Forrás: Goff és mtsai 1987

38 Az ellési bénulás főbb jellemzői Az ellési bénulás elléskor jelentkező klinikai tünetekkel is járó metabolikus zavar Kiváltója: hypokalcémia közvetlenül ellés után Oka: a tejjel (bélsárral, vizelettel) ürülő Ca több, mint a tápcsatornából felszívódott és a csontokból mobilizált Ca. - A föcstej Ca tartalma nagyobb, mint a normál tejé - a tehénnek csökkent az étvágya ellés után Háttere: viszonylagosan alacsony szintű parathormon termelés és 1, 25-(OH) 2 -D 3 hatás Tünetek: Comatosus állapot, bódulat, fekszik az állat, lóg a nyelve, légzése nehezített, nincs bendőmozgás, keringési elégtelenség, végső esetben elhullás.

39 Az ellési bénulás megelőzése Ellési bénulásra hajlamos nagytejű teheneknek az ellés előtt 10 nappal adott D-vitamin injekció A vemhesség utolsó hetében Ca szegény és P ban gazdag diéta (PTH mozgósítás) Kalcium felszívódás gátló takarmány kiegészítés ellés előtt Kalcium adagolás szájon át elléskor és ellés után Frissen ellett tehenek csak részleges kifejése Intravénás kalcium-boroglükönát kezelés

40 A kalciumháztartás változása ellés körüli időszakban tejhasznú tehenekben

41 Eredmények

42 A negatív energiamérleg hatása

43 Az energia felvétel hatása a szaporodásra A tejtermelő szarvasmarhák energiafelvétele és petefészek működése közötti összefüggés már régóta ismert. A szaporodást befolyásoló legfontosabb takarmányozási faktorként általában az energia ellátottságot jelölik meg, hiszen az alacsony energiatartalmú takarmányozás negatívan befolyásolja a fertilitást. A laktáció első heteinek legfontosabb eseménye a petefészek működésének ciklikussá válása, ami a negatív energia egyensúly miatt korántsem zavartalan folyamat. Az energiahiány mértéke és a testkondíció pontszám az ellést követő néhány hétben szoros összefüggést mutat az első ivarzás idejével, valamint a fogamzási aránnyal, az egy fogamzásra jutó termékenyítések számával és idejével. Az energiahiány hatása a hipofízis vagy a petefészek megváltozott működésében nyilvánul meg.

44 A zsírmobilizáció ellés körüli fokozódása és következményei A nagy tejtermelésű tehenekben a laktáció első heteiben a tejtermelés és energiaszükséglete gyorsabban nő, mint az állat szárazanyag-felvevő képessége. Ezt a 8-12 hétig tartó időszakot negatív energiamérleg jellemzi. Ez időszak alatt a tehén pillanatnyi enegiaszükségletének fedezése céljából a saját testének energiatartalékait mozgósítja. A zsírszövetből fokozott lipidmobilizáció (FLM) indul meg. Az energiaforrásként mozgósítható fehérje mennyisége már lényegesen kevesebb, a szénhidrát tartalék pedig szarvasmarha esetében elhanyagolható Rendszerint az ellés előtt a kívánatosnál jobb tápláltsági állapotba került tehenek a legveszélyeztetettebbek, hiszen esetükben gyakran kialakul az ún. kövér-tehén szindróma.

45 Az FLM legszembetűnőbb klinikai következménye a testtömegvesztés és a tápláltsági állapot romlása, melyet a vérplazma jellegzetes klinikai-kémiai változásai kísérnek. Ezek közül legkorábban a vércukorszint csökkenése, valamint a nem észterifikált zsírsavak (NEFA) mennyiségének gyors növekedése figyelhető meg, amelyeket a ketonanyagok (βoh-vajsav-bhb, acetecetsav-acac, és aceton) szérumkoncentrációjának emelkedése követ. Hiperketonémiai esetén a ketonanyagok a vizeletben, illetve a tejben is megjelennek (ketonuria, ketolactia). Ezzel egyidőben a zsírok, főleg trigliceridek és más lipidanyagok halmozódnak fel a májsejtekben, ami zsírmájszindróma kialakulásához vezet.

46 A tejelő szarvasmarhák takarmányozását tömegtakarmányokra kell alapozni, azonban a jelenlegi magas termelési szint mellett nélkülözhetetlen a jó minőségű abraktakarmányok etetése is. Mivel a laktációs szakaszok, illetve a szárazonállás során a tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energiaés fehérjemérlege, energia- és fehérjeszükséglete szintén változik, a napi takarmányadagot úgy kell összeállítani, hogy az állatok táplálóanyag szükséglete a laktációs fázis és a termelés volumene figyelembevételével a legmegfelelőbben legyen kielégítve.

47 Laktáció eleji energiahiány A laktáció eleji energiahiány mérséklése magas energia koncentrációjú takarmányadagok etetésével oldható meg. Az abrak arányának növelése az adagban azonban csak részben oldhatja meg az energia koncentráció növelését, mivel így csökken az adagban a rost aránya, az abrakkal bevitt nagy mennyiségű keményítő pedig acidózist és tejzsír depressziót válthat ki. Az energiadeficit mérséklésére nyújthat megoldást - a rosttartalom lényeges csökkentése nélkül - natúr vagy védett zsírforrásoknak a nagy termelésű tehenek takarmányadagjába juttatása, melyek növelik az adag energiakoncentrációját és energiaértékét. A takarmányadagok nyerszsírtartalmát hozzávetőlegesen 1,5-2 %-kal lehet növelni normál (olajosmag, pogácsák, egyéb zsírféleségek) zsiradékokkal, és ezen felül 2-2,5 %- kal bendőben inert (védett) zsírféleségekkel.

48 Zsírféleségek szerepe a kérődzők takarmányozásában Lehel László A zsíroknak többféle szerepe van a takarmányozásban: - Részt vesznek a szervezet energiaszükségletének fedezésében. - Esszenciális zsírsavakat biztosítanak az állatoknak. A zsírok hasznosítható energiatartalma átlagosan kétszerese a többi táplálóanyagénak, amiből következően fontosak az állatok energiaellátásában. A nemesítő munka eredményeként a gazdasági állatok termelése napjainkra jelentősen megnőtt. Ez az állatok energiaszükségletének olyan mértékű emelkedésével járt együtt, hogy az igény egyes esetekben csak a takarmány zsírral történő kiegészítés útján fedezhető.

49 A zsírok a kérődzők takarmányozásában is fontos szerepet látnak el. A zsíroknak az anyagforgalomban betöltött funkciói közül a kérődzők esetében is az energiaforgalomban játszott szerepüket szükséges első helyen említeni. Ez a funkció a jövőben még fontosabbá válik, hiszen a tehenek laktációs termelésének az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett jelentős növekedése nagymértékben fokozta az állatok energiaszükségletét.

50 A tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehérjemérlege egyaránt változik a laktáció során. Az első hétre az a jellemző, hogy a tehenek szárazanyag fogyasztása nem növekszik olyan mértékben, amint azt a tejtermelés gyors növekedése szükségessé tenné. Amíg ugyanis a tejtermelés a laktációnak már az 5-6. hetében eléri a maximumot (az első laktációjukat teljesítő tehenek esetében a tejtermelés maximuma csak később, a laktáció 6-8. hetében várható), addig a tehenek szárazanyag-fogyasztása csak a laktáció hetében éri el a maximumot. Az említett fázis eltolódás miatt a laktáció első heteiben a termelés mértékétől függően napi MJ NEl energiahiány áll elő, melyet a tehén testszöveteinek lebontásával kompenzál.

51 A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerint a testsúly csökkenés mérséklésének legfontosabb eszköze az etetett takarmányadag energiakoncentrációjának növelése. Ez azonban nem oldható meg egyedül a napi abrakadag emelésével, hiszen a nagy abrakadag egy határon túl rontja a takarmányadag strukturális hatékonyságát, emellett túlzott abraketetés esetén fennáll a bendőacidózis veszélye is.

52 Azonban az is közismert, hogy nagyobb mennyiségben etetve a normál zsírféleségek hátrányosan befolyásolják a bendőemésztést. A szerzők többsége egyetért abban, hogy a normál zsírok bizonyos koncentrációja káros a bendő mikroorganizmusai számára. E káros hatás a takarmányozás gyakorlati módszereinek javításával és az úgynevezett védett, vagy bypass zsírok alkalmazásával jórészt kivédhető.

53 A zsírkiegészítés történhet: - normál növényi zsíféleségek, pl.: olajok, olajosmagvak (szójabab, napraforgó, gyapotmag,) vagy ezek pogácsáinak felhasználásával - és védett zsírok segítségével. Ez esetben a zsiradékokat olyan eljárásnak teszik ki, melynek hatására a bendőben nem bonthatók, de a vékonybélben jól emészthetők. Védett zsírok etetésekor a bendőerjedés hátrányos befolyásolásának kockázata csökken és a zsírkiegészítés mértéke nőhet.

54 A zsírok kezelésére számos eljárást alkalmaznak (telítés, szappanosítás, kapszulázás) melyek célja, hogy a zsírok a bendő mikroorganizmusok számára hozzáférhetetlenné, védetté váljanak. 1) Fizikai módszerek: a zsírnak a bendőben le nem bomló burokkal történő bevonásával vagy más módon akadályozzák a zsír hozzáférhetőségét a bendőben. 2) Kémiai módszerek: olyan vegyületet hoznak létre, amely a bendőben közömbös (inert) módon viselkedik, azonban az emésztőrendszer későbbi szakaszában jól emésztődik, illetve hasznosul. (Pl. a zsírokat hidrogénezéssel telítik vagy Ca-sóvá, szappanná alakítják)

55 Takarmányadag összeállítás a laktáció végén A tehenek takarmány- és táplálóanyag ellátása a laktáció végén könnyen kielégíthető. A tömegtakarmányokból és a rendszerint csak néhány kilogramm abrakot tartalmazó adagokból a tehenek többet képesek felvenni, mint a szükségletük, s ez lehetőséget biztosít arra, hogy a laktáció elején elvesztett tartalékaikat tovább pótolhassák. Kívánatos, hogy az állatok ebben az időszakban jó kondíciót érjenek el, s testtartalékaik pótlását be tudják fejezni az apasztás idejére. Kerülendő azonban, hogy a túlkondícionált tehenek nagyobb számban jelenjenek meg az állományban. Ezen állatok esetében nagyobb a veszélye az ellés körüli problémák kialakulásának, a következő laktációban kevesebb takarmányt vesznek fel és hajlamosabbak az anyagcsere betegségekre.

56 Szárazonálló tehenek takarmányozása - Az elapasztástól az ellés előtti 2-3. hétig: A teheneknek a tejtermelésük befejeztével szükségük van szervezetük, tőgyszöveteik regenerációjára hogy felkészülhessenek a következő tejtermelő ciklusra. Kedvező, ha az apasztás az ellést megelőző 60. nap környékén történik. Amennyiben 40 napnál rövidebb ez az időszak, úgy a tehén nem tudja kellő mértékben regenerálni tőgyét és a következő laktációban kevesebb tejet fog termelni. Mivel a tőgy aktív involuciója (kb. 30 nap) és szöveteinek újraépítése (12-20 nap) átlagos körülmények között mintegy napig tart, így a szárazonállás idejének minimálisan el kell érni ezt az időtartamot. A 60 napnál hosszabb szárazonállás nem jelent előnyt az állatok számára, sőt megnőhet az elhízás veszélye.

57 Ketózis

58 A nagy tejtermelésű tehenek tünetekben is megnyilvánuló anyagcserezavara, amelynek lényege, hogy vér ketonanyagszintje hirtelen felemelkedik 0,2-0,5 mmol/l -ről 1,8-7 mmol/l re a plazma glükózszintjének esésével együtt. Leginkább többször ellett egyedeken, ellést követően, tél végén, tavasz elején jelentkezik. A keton anyagok kimutatása egyszer használatos reagenscsíkokkal végezhető. Kimutathatók vérből, vizeletből illetve nyálból. Az éhségi állapotban tudjuk jól detektálni. Akkor emelkednek egy fiziológiai szint fölé amikor az állat nem kap szükséges mennyiségben könnyen emészthető szénhidrátot. Ha glükóz szintje csökken, akkor gátlódik az inzulin felszabadulás. Ilyenkor lelassul a tejfehérje és tejzsír fehérje szintézise. A glükokortikoidok által mobilizált zsír és aminosavak nem tudnak beépülni a tejbe nő a vér ketonanyag és ureaszintje.

59 Ketonanyagok: - acet ecetsav - β- hidroxi vajsav - aceton Szubklinikai ketózis - az állatok tünetet nem mutatnak. - A ketózis alapja az oxálecetsav hiánya, ami miatt a zsírbomlásból származó acetil CoA molekulák nem tudnak citromsavvá egyesülni s így belépni a citrátkörbe. Ebben az esetben az acetil CoA ból a májban ketonanyagok alakulnak ki.

60 Klinikai ketózis: heveny és idült lefolyás Heveny 2 formája: - hiper ketomikus kómában: elveszíti eszméletét - ketonikus roham az állat nekitámad társainak - Az állat lehelete, bőre és vizelete is aceton szagú. Idült: - Jelentős tömegvesztés kg 2 hét alatt. - Kezelés: minél gyorsabban + szénhidrát adásával - 20% -os szőlőcukor oldat naponta többször kómás állatoknál

61 Ketózis gyógykezelése Ketózisnál a bendő is károsodik inkább savas ph-t kedvelő baktériumok szaporodnak el : + NaH, NaHCO3 100mg/nap Fontos a jó minőségű takarmány Vemhesség vége felé : 1:5 fehérje:szénhidrát arány, 18% rosttartalom, széna a testsúly 1% A klinikai tünetek megjelenése után 1-2 napig a fejés felfüggesztése Állatok jártatása (elősegíti a ketonanyagok elégetését) Dietoterápia: párolt burgonya, dara vagy melasz etetése Gyógyszerekkel a vérplazma glükóz szintjének emelése. Megelőzése: szárazon állás során ne hízzon el a tehén

62 Bendőalkalózis

63 A bendőalkalózis az utóbbi években meglehetősen gyakran előforduló megbetegedés, amelynek kóroktanában a takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak túlsúlya szerepel. A betegség oka leggyakrabban a fehérjében gazdag, NPN anyagokkal (karbamid) kiegészített, nem kellően homogenizált takarmány etetése. A betegség átmenet nélkül, nagy nyersfehérje-tartalmú takarmányok adagolása miatt keletkezik. A fölöslegben levő proteinből vagy nem fehérje eredetű nitrogéntartalmú anyagból a mikrobiális tevékenység hatására jelentős mennyiségű ammónia szabadul fel. Ha a bendőfolyadék ammóniakoncentrációja 2,8 mmol/l, az fedezi a bendő mikroflórájának nitrogénigényét. A mmol/l-es koncentráció csökkenti, 150 mmol/l pedig megszünteti a bendő-összehúzódásokat. Az utóbbi érték már olyannyira toxikus, hogy a véráramon keresztül felszívódva bénítja a bendőmozgató idegközpont működését is.

64 A nagy ammóniakoncentráció gyakran vezet felfúvódáshoz, melynek oka a jelentős gázfelszabadulás, valamint a kialakuló bendőatónia. Az ammóniatúlsúly miatt az optimális bendőmikroflóra átalakul, elszaporodnak a rothasztó fajok (E. coli, Proteus stb.). Mivel így csökken a normál mikroflóra mennyisége és tevékenységének mértéke is, kevesebb illó zsírsav képződik. Ez tovább növeli az amúgy is lúgos irányban eltolódott bendő-ph-t, s az akár 7,5-8,5-os értéket is elérhet. A megbetegedett állatok étvágytalanok, bágyadtak (s bár nem jelentős mértékben, de) felfúvódás is észlelhető. Később kialakulnak a toxikózis jelei: remegés, izgatottság, elfekvés vagy akár görcsök is, amikor az állatok gyakran a fogukat csikorgatják. A bendő mozgás gyengül vagy megáll. Kezdetben lehetséges rövid ideig tartó hasmenés, amit sötét színű, nyálkás, pasztaszerű konzisztenciájú bélsár ürülése követ.

65 A vérben nagyobb ammóniakoncentráció, valamint az egyidejű súlyos fokú bendőrothadás gyakran vezethetnek a megbetegedett állat elhullásához. A betegség gyógykezelésében terápiás hatású 1 l ecetet l vízben felhígítva vagy 1-2 l 0,2%-os sósavat a bendőbe juttatni (szondán keresztül). Ajánlott 1000 ml 10%-os glükózoldat intravénás adagolása is. A propionátokat (pl. Ruminogén pulv.), amelyek kedvezően hatnak a bendő mikroflórájára, állatonként és naponta 100 g-nyi mennyiségben célszerű bejuttatni 3-4 napon át, perorálisan. A B-vitamincsoport tagjainak pótlásáról, a szív- és érrendszer támogatásáról, valamint antihisztamin készítményekkel való ellátásról egyaránt gondoskodni kell.

66 A földdel szennyezett takarmányok, a rothadt (és mégis etetésre használt) ipari melléktermékek, a 4,5 ph feletti savasságú szilázs, a pocsolyákból való itatás viszont leginkább bendőrothadást vált ki. Bár a bendőrothadás rendszerint a bendőalkalózisból alakul ki, a súlyos fokú bendőacidózis is folytatódhat bendőrothadással.

67 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET