BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

Átírás

1 D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY Kiss Balázs doktorjelölt: Kettős hasznosítású magyar tarka növendékbikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori értekezéséről Opponensi véleményemet a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Tanácsának határozata alapján és útmutatójának figyelembe vételével készítettem el. A kettőshasznosítású szarvasmarhatartás jelentősége a specializált termelés előtérbe kerülésével a világban és hazánkban is drasztikusan csökkent. Az Európai Unió támogatási rendszerének és a nyugat-európai országok jellemző üzemméretének megfelelően megtalálható e hasznosítási forma, de jövője véleményem szerint megkérdőjelezhető. A tej közvetlen értékesítésének és a tejfeldolgozásnak köszönhetően kisebb üzemméretben továbbra is jellemző lehet a kettőshasznosítás, de előre jelezhető, hogy a magyar tarka fajta hosszabb távon a hústermelő-képessége és kiváló húsminőségi tulajdonságai alapján kap helyet Magyarország szarvasmarhatenyésztésében. A Kar kutatói a magyar tarka fajta tenyésztésében és tenyésztő szervezetében évtizedek óta részt vesznek, így az Iskola tudományos háttere, témavezetőinek felkészültsége alkalmas arra, hogy ilyen témájú dolgozat készüljön. A téma aktualitása, jelentősége Az Európai Unió országaiban a tejtermelés helyzetét alapvetően megváltoztatja, hogy ben megszűnik a több évtizede működő és több-kevesebb kritikával illetett kvótarendszer. A tejtermelésben rendkívüli mértékben felerősödő verseny a kettőshasznosítású szarvasmarhák hasznosítását a hús irányába módosítják, kihasználván a fajta átlagon felüli képességeit. A fajta húsra irányuló teljesítményvizsgálata, a hústermelő-képesség növelésére irányuló szelekciós módszerek, valamint a hús minőségének a kutatása napjainkban is aktuális és a jövő tendenciáit figyelembe véve mindenképpen indokolt. A korábbi kutatások kevésbé tértek ki a húsminőségi tulajdonságokra, illetve az érlelés húsminőségre gyakorolt hatására. Ez utóbbi téma aktualitását külön is kiemelném. Bevezetés, irodalmi áttekintés, célkitűzés A dolgozat egy oldalas kivonatot tartalmaz, ami megítélésem szerint nem fejezi ki a lényeget és tartalmát tekintve is kissé zavarosnak tűnik. A kivonat elolvasása után nem igazán tudja a bíráló, hogy mire számíthat a dolgozatban. Megjelennek egyéb fajták (charolais, limousin), de

2 2 ezek bevonása az összehasonlításba, különösen az eltérő korösszetétel miatt nem tűnik indokoltnak. A magyar és angol nyelvű fordítás eltérése sem válik dolgozatának előnyére. Az már csak a bíráló személyes véleménye, hogy egy oldalas kivonatban összefoglalni a dolgozatot, amikor összefoglalás és külön tézis is rendelkezésre áll, nem biztos, hogy szerencsés és könnyen végrehajtható feladat. A Bevezetés fejezet meghatározóan a húsmarhával és marhahústermeléssel foglalkozik, elhanyagolja a magyar tarka és a kettőshasznosítás témakörét. A törzskönyvezett húshasznú tehénállomány létszáma mellett közöltem volna az összes húshasznosítású tehénlétszámot, valamint a kettőshasznosítás jelenlegi helyzetét. Feleslegesnek érzem ugyanakkor a 3. ábrát, ami az egyes országoknál hiányzó adatok miatt nem sok információval bír. 134 darab hazai, külföldi irodalmat közöl, melyek szépen alátámasztják témaválasztását és segítik célkitűzéseinek megfogalmazását. A Szakirodalmi áttekintés tagolását feleslegesnek tartom, különösen akkor, ha egy címhez, mindössze egyetlen szakirodalom tartozik (2.2.). Több szakkönyvből idéz, ami ugyan elfogadható, de jobban örültem volna, ha információit meghatározóan tudományos és elismert folyóiratokból szerezte volna. A több évtizeddel ezelőtt végzett kutatások realitását megkérdőjelezem, még tájékozódó jelleggel sem közölnék többet a 3-4 évtizedes cikkekből. A magyar tarka tenyészbikák KSTV eredményeit közli a 4. ábrájában, ami mindenképpen magyarázatot, szakmai értékelést igényel. Ugyanez vonatkozhat a 2., 3., 4. és 5. táblázatra, ahol nem igazán érzem a koncepciót. A magyar tarkára vonatkozó, különböző időszakból származó eredményeket talán lehet közölni, de más időpontban, más helyen, más fajtára vonatkozó hústermelési paraméterek közlése nem indokolt. Az eltérő környezet, vágási súly megnehezíti az összehasonlíthatóságot, az ivar feltüntetése pedig mivel csak bikáról van szó, felesleges. Vizsgálatainak célját négy pontban foglalja össze. Saját- és ivadékteljesítmény-vizsgálat elemzésével az apaállatok teljesítményét, a teljesítmény trendjét igyekszik feltárni, a hízékonysági tulajdonságok értékelésénél pedig a kettőshasznosítású magyar tarka és két jelentős húsmarha fajta intenzív üzemi hízlalási körülmények közötti teljesítményét értékeli és veti össze. A fejezet bevezetésében jelzi, hogy a két hasznosítási irány közötti kölünbséget is elemezné, ez azonban a dolgozatban sajnálatomra nem történik meg. A vágási és húsminőségi tulajdonságok elemzése bár ezzel már több korábbi kutatás is foglalkozott indokolt lehet, de a darabolt, csomagolt hús érlelés alatti minőségváltozása külön célkitűzést is megérdemelt volna. A magyar marhahús fogyasztás jelenlegi helyzete mindenképpen indokolná, hogy megfelelő előkészítéssel igényes alapanyagot juttassunk a csekély konyhatechnikai ismerettel rendelkező háziasszonyok számára. Összességében a célkitűzéseit alkalmasnak tartom egy tudományos és új eredményeket is tartalmazó dolgozat elkészítéséhez. A kísérleti metodika, az alkalmazott vizsgálati módszerek Egy PhD dolgozat kísérleti metodikája és az alkalmazott vizsgálati módszerek egyre fontosabbá válnak egy dolgozat megítélésénél, pontos és részletes ismertetésük alapvetően szükséges az eredmények egzakt elbírálásához. A sajátteljesítmény-vizsgálat bemutatása a felvett adatok és az alkalmazott statisztikai módszer leírása alapos és kielégíti a vele szemben támasztott igényeket. Az ivadékteljesítmény-vizsgálat ismertetésénél ugyanakkor több információt is hiányolok, szerencsés lett volna itt is a törvényi előírás bemutatása. A

3 3 hízékonysági tulajdonságok megítélését meghatározza az alkalmazott takarmányadag ismerete, annak fontosabb beltartalmi paraméterei. Mivel csak a takarmányösszetevők ismertek, így a takarmányozás színvonalára nem kaphatunk választ. Kérem, a védés során ismertesse a receptúra összetételét, fontosabb beltartalmi mutatóit. A vágási és húsminőségi vizsgálatok módszerénél számomra kevésnek tűnik az átlagos üzemi körülmény meghatározás. Ezek az üzemi körülmények alapvetően eldönthetik e paraméterek alakulását. Az Anyag és módszer legjobban kidolgozott és ezáltal legértékesebb része a húsminőséggel kapcsolatos leírás és ebből is kiemelném az érlelés utáni minősítést. Alkalmazott statisztikai módszerei a rendelkezésére álló adatok elemzésére megfelelnek, a húsminőséggel kapcsolatos adatfelvétele a korszerű méréstechnikát is alkalmazza. A hiányosságok ellenére e fejezet információi, az adatok forrása, annak értékelési módszere véleményem szerint lehetővé teszi az eredmények egzakt értékelését. Vizsgálati eredmények és értékelésük A magyar tarka növendékbikák sajátteljesítmény-vizsgálatának eredményeit 1994-től 2007-ig követi nyomon és részletesen elemzi a bikák életkorát (indítás, zárás), a bikák élősúlyát (indítás, zárás), a súlygyarapodási és súlyváltozási adatokat. Úgy ítélem meg, hogy mivel ez a fejezet több szakmai evidenciát tartalmaz, inkább történelmileg lehet érdekes, részletesebb szakmai elemzést nem igényel. A 14 év adataiból azonban a fontosabb tendenciák megállapítása indokolhatja ha rövidebben is e fejezet szükségességét. Védés során kérem magyarázatát a beállítási és záró adatok szórásában jelentkező eltérésre. A 11. táblázatban az STV alatti súlyváltozást értékeli. Mivel ez alapvetően függ a hízlalási napok számától, így ennek külön értelmezése felesleges. Fontos információnak tartom a 12. táblázatban közölt súlygyarapodási adatokat, de a 6. ábra a súlyváltozás korábban jelzett problémája miatt nem igazán tartalmaz fontos információt. A szakirodalmi adatokkal történő összehasonlítás kérdéseket vethet fel, hiszen Balika és Somogyi 1971-es vizsgálata nem gondolom, hogy összehasonlítható a teljesen más körülmények között évtizedekkel később mért adatokkal. Adataiból az derül ki, hogy sajátteljesítmény-vizsgálat alatt a bikák teljesítményében a jelzett időszakban nem tapasztalható javulás. Véleménye szerint ez minek köszönhető? 2007 az utolsó elemzett év, így kérdés, hogy miért nem rendelkezik adatokkal a további évekről. Magyaráznia kellene az általa számolt korrelációk és a szakirodalmi adatok eltérését. Az ivadékteljesítmény-vizsgálat adataiból választ kaphatunk arra, hogy egy több mint tíz éves időszak alatt a fajta eredményei hogyan változtak. A végsúly növekedése véleményem szerint is a piac és a fogyasztói igények változásának következménye, így ebből mindössze annyi szűrhető le, hogy a fajta alkalmas nagyobb testsúlyban is megfelelni az elvárásoknak. Mivel magyarázza, hogy a növekvő vágósúly ellenére a faggyúsodás mértéke alig változott? Jelzi, hogy ez a tenyésztői munkának köszönhető. A kérdés az, hogy ezt hogyan kell értenünk? A vesefaggyú mennyisége és az EUROP osztályozás szerinti faggyúborítottság között ellentmondást vélek felfedezni. A kettő közötti korreláció érdekes eredményt adhatott volna. A lábvégek és a fej súlyának mérésével a hús:csont arányt szeretné meghatározni. Úgy gondolom, a hústermelő kapacitás előrejelzésében lehet ennek szerepe, de a hús és csont arányának előrejelzésére ez a szám nem megfelelő. Adatainak összehasonlítása az 1963-ban közölt kutatásokkal semmiképpen sem indokolt.

4 4 Korrelációkat számol néhány vágóértékkel kapcsolatos értékmérő között. Az EUROP izmoltság és az izmoltsági pont negatív kapcsolata a kód ellentétes megválasztásának köszönhető. (Az 5-ös lett a leggyengébb kategória). A korrelációs paraméterek közül kihagyta a vesefaggyú százalékot, pedig ez érdekes összefüggésre vezetett volna. Hízékonysági vizsgálatok elemzésénél egy telepen azonos tartási és takarmányozási körülmények között hizlalt eltérő fajtájú és eltérő korban hízóba állított növendék bikák adatait értékeli. Mivel dolgozata a magyar tarka fajta hústermelő-képességét elemzi, így azokban a kategóriákban, ahol magyar tarka egyed nem szerepel, a hízlalási teljesítmény értékelése indokolatlan. Egyedül a 6-9 hónapos korban hízóba állított egyedeknél van értelme az összehasonlításnak. A fajták összehasonlításánál a limousin 50 illetve 80 kg-os beállítási súly eltérése megkérdőjelezheti az eredményeket és igazából a fajta kompenzációs képességére sem ad választ. A korábban jelzettek alapján a 9-12 hó közötti és a 12 hó felett hízóba állított bikák súlygyarapodási adatainak közlését nem tartom indokoltnak, különösen nem ennek összehasonlítását a más korban hízóba állított magyar tarka eredményeivel. A fajta vágási és csontozási eredményei választ adnak arra, hogy 600 kg-os vágósúlyban milyen teljesítményre képes a magyar tarka fajta. Ezen számok összehasonlítása más körülmények között hizlalt állatok eredményeivel és különösen más fajtákkal, csak tájékoztató jellegűek lehetnek. A 17. ábrán kísérleti eredményeit közli, így a szarvasmarha testtáji összetétele zavaró cím. Mint korábban jeleztem, dolgozatának egyik legértékesebb része a húsminőségi tulajdonságok és ezek változásának elemzése. Mivel kontroll a húsminták átlagos paramétereinél nem volt, így ezeket az adatokat is csak az irodalommal lehet tájékoztató jelleggel összehasonlítani. Az érlelés alatt bekövetkezett változás azonban már egzakt és tudományosan is értékelhető eredményre vezethet. Logikusabbnak tartottam volna először az eltérő húsrészek nyíróerő értékének bemutatását, majd az után az érlelés alatti változás ismertetését. A 19. ábrán nem a különböző érlelési módok hatását mutatja be. A ph változás ábrázolásánál a skála megválasztása és esetenkénti változtatása nem szerencsés. Úgy tűnik, hogy drasztikus ph változás következik be az érés alatt, pedig ez mindössze néhány tized. A nyíróerő változásának elemzése viszont megfelelő. E fejezet felosztásánál külön kezeltem volna az egyes húsminőséget jelző paramétereket, majd külön az érlelés hatására bekövetkezett változást és teljesen új egységben az érzékszervi vizsgálatokat. Az organoleptikus bírálat eredményeit a 26. táblázatban foglalja össze. A táblázat ebben a felosztásban nehezen értelmezhető, a különböző érlelési módok hatását kellett volna testtájanként egymás mellé téve bemutatni. Nem csak az az érdekes megállapítás, hogy a vágáshoz képest hogyan módosultak a húsok érzékszervi tulajdonságai, hanem hogy a különböző érlelési mód ezt mennyiben befolyásolta. A fejezet záró két bekezdése nem igazán illik ide, hiszen ez nem az organoleptikus bírálatra vonatkozik, hanem az érlelés során bekövetkezett egyéb változásokra utal (szín, nyíróerő). Következtetések, új tudományos eredmények Dolgozatában következtetéseit 5 pontban foglalja össze. Bár a címben javaslatokat is jelez, erre vonatkozó információt nem igazán találtam. Új tudományos eredményei közül a

5 5 kettőshasznosítású magyar tarka bikák hízlalási és vágási tulajdonságaiban bekövetkezett változásokat (2., 5.), az érlelés során tapasztalt eltéréseket (6.) el tudom fogadni. Javaslom, hogy az érlelési mód hatását külön tudományos eredményként ismertesse. A Jelölt publikációs tevékenysége A bírálónak nyilatkoznia kell a doktori értekezés benyújtásához előírt publikációs követelmények teljesítéséről. A Jelölt közlése szerint az értekezés témakörében megjelent lektorált publikációk száma 8, ebből 2 idegen nyelvű. További 23 egyéb publikációja jelent meg e témakörből, ami mindenképpen dicséretes. A Doktori Iskola elvárásainak így ez a publikációszám megfelel. A dolgozat formája, szerkesztése, stílusa A dolgozat a formai követelményeknek megfelel, szerkesztése a Doktori Iskola előírásai szerint történt. Az ábrák és a táblázatok a jelzett hiányosságok kivételével jól szerkesztettek, áttekinthetőek. Az Anyag és módszer résznél közölt fotók színesítik dolgozatát. A dolgozatában közölt melléklet tájékoztató jelleggel közli az adatokat. E fejezet logikai összeállítása nem szerencsés, az EUROP minősítési rendszer ismertetését pedig feleslegesnek tartom. Összefoglalva megállapítom, hogy a dolgozatot a Jelölt saját munkájának tartom, amellyel igazolta, hogy képes önálló kutató munkát végezni. Dolgozata a hazai kettőshasznosítású magyar tarka állomány hústermelő-képességének megítéléséhez új tudományos információkat tartalmaz. Mindezek alapján javaslom Kiss Balázs értekezésének nyilvános vitára tűzését és sikeres védés esetén a PhD fokozat odaítélését támogatom. Debrecen, június 11. Dr. Béri Béla egyetemi docens